Ajax-loader

'dél-amerika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jules Verne - Grant ​kapitány gyermekei
Verne ​egyik legnépszerűbb regénye, annyi más művéhez hasonlóan, a lélek nemességét, a bátorságot és az önfeláldozást dicséri; és e kiváló jellemvonások számára az egész földkerekséget szánja terepül. Mégpedig a szó pontos értelmében: az eltűnt Grant kapitány nyomában a 37. délkör mentén az egész földet tűvé teszik Glenarvan lord, Paganel, a Grant gyermekek és bátor segítőtársaik; elemi csapásokkal, emberi gonoszsággal és vad emberevők veszedelmeivel dacolva három világrészt járnak be, míg végül, már reményük vesztével, hősies útjukat siker koronázza. A vérfagyasztó kalandokban, tanulságos földrajzi leírásokban, romantikában és humorban oly gazdag regény Bartócz Ilona új fordításában, új formában, Gyulai Líviusz illusztrációival és Lengyel Lajosnak a Verne-sorozat számára készített új borítójával jelenik meg.

Balázs Dénes - Argentína, ​Uruguay
Argentína ​a kontinens legváltozatosabb országa. A napégette végtelen pampák és az Andok vad hegyvilágának ellentéte, ahol a havas csúcsok közel hétezer méter magasba tornyosulnak. Döbbenets a különbség az ország északi és déli része között is. Északon trópusi õserdõk burjánzanak, a vadonban jaguárok és pumák rejtõznek, míg lent délen jégmezõk fedik a hegyeket... A tengerparotokon milliók élvezik a hûs hullámokat, az atlanti partokon pedig pinvinek tipegnek. Buenos Aires-ben látni való bõven akad, hiszen egy gazdag ország kirakata a világ felé. Annyian élnek benne, mint Magyarország összlakossága! Útikönyvünk kiegészítéseként még egy szomszédos kis országot bemutatunk: Uruguayt, amelyet a történelmi múlt eseményei és az azonos földrajzi adottságok szorosan Argentínához fûznek.

Földes Jolán - A ​halászó macska uccája
Párizsban ​van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög kereskedő, és még egész sor száműzött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz belőlük. Életük egyszerű volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha időről időre közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrengető esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története. (Az 1936-os első kiadás fülszövege)

Arne Falk-Ronne - Dr. ​Csörgőkígyó
Tizenkét ​évvel ezelőtt a Bolívia és Paraguay közötti úttalan bozót- és őserdőrengetegben egyszerre csak megéreztem, hogy a bosszantó trópusi vendég, a malária hamarosan tiszteletét teszi nálam. Lenyeltem fél tucat Resochin-tablettát, bekászálódtam a moszkitóháló alá, hogy ott böjtöljem ki az elkerülhetetlen lázrohamot, s azután az egész létezést valószerűtlenné tevő, levegős kábulatban zuhantam. S a svábbogarak hatalmassá tágult pontonként feketéllettek a hálóm külső oldalán. Patkányok rohangásztak a kőpadlón, s kunyhóm falának ajtóul szolgáló nyílásából mintha egy szőke óriás bicegett volna mankón az ágyam felé. Az idegen dánul beszélt hozzám. Vagy lázas látomás volt mindez? Korántsem. Bjarne Berbommal, az indiánok közt élő, dr. Csörgőkígyó néven ismert dán orvosságos emberrel találkoztam. Együttlétünk nem tartott sokáig, mindössze pár óra hosszat, ám a következő esztendőben visszatértem Paraguayba, és megkerestem Bjarnét a dzsungelben, 1974-1975-ben pedig ő jött néhány hónapra Dániába, s próbálta - eredménytelenül - megtalálni helyét egy komputer irányította társadalomban. 1975 nyarán hazakísértem Dél-Amerika őserdeibe, indián barátaihoz. Útközben mesélte el élete történetét, ennek fő vázát nyújtom most át az olvasónak. Valaki egy alkalommal azt mondta Bjarnénak, hogy azon kevesek közé tartozik, akik egyszer megmerítették kanalukat a kaland csajkájában... s ezért aztán már soha többé nem bírják abbahagyni a kanalazást. Hogy ez valóban így van-e, megítélhetik a következő oldalak alapján.

Peter Baumann - Erwin Patzelt - Emberek ​az esőerdőben
Kik ​azok az aukák? Nevük nem tőlük származik, hanem a kecsua indiánoktól, akiknek nyelvén a szó barbárt, ellenséget, árulót stb. jelent. Az aukák csekély létszámú, Ecuador esőerdejében, a Napo-folyó vidékén élő, néprajzilag alig ismert, a külvilággal nem, vagy csak érintőleges kapcsolatot tartó indián törzs. A megismerkedés velük rendkívüli nehézségekbe ütközik, mert fölötte harciasak, s készek a gyilkolásra. Nem kevés missziónak, expedíciónak okoztak veszteséget az aukák veszedelmes dárdái. A szerzők - Peter Baumann nyugatnémet újságíró és Erwin Patzelt fotóriporter - komoly kockázatot vállaltak, de nem ugrottak fejest a vakmerő kalandokba. Az aukákkal való megismerkedésre kidolgozott stratégiájukat "flörtölésnek" nevezték el. Helikopterrel szálltak a települések fölé, ajándékokat dobáltak el, majd amikor bizonyosakká váltak, hogy ajándékaikat el is fogadták, akkor landoltak. "Auka. A kaland súgta fülünkbe ezt a szót, az csábitott, hogy mi vessük az első pillantást az esőerdő lombsátra alatt rejtőző egzotikus világ lakóira. Ecuador utolsó, elszigetelt népének titokzatos életére. Kíváncsiságunkkal a néprajztudományt is szolgáltuk, és ha töredékesen is, felvázolhattunk egy szokatlan emberi létformát, amely - az olaj mindent elsöprő ereje miatt - a közeli években bizonyosan elpusztul."

Mario Vargas Llosa - Mayta ​története
Egy ​perui trockista forradalmárról szól Mario Vargas Llosa 1984-ben megjelent regénye: Alejandro Maytáról, aki 1958-ban egy elvetélt, tragikomikus, mindössze tizenkét óráig kitartó forradalmi felkelés vezére volt. A szerző a szemtanúkat kérdezve igyekszik rekonstruálni az eseményeket, feltárni az igazságot, hogy aztán annak ismeretében „hazudhasson", mert hiszen nem történelmet ír, hanem regényt, melynek jelen idejében egy „világvége-korszakot élő", háború, terrorizmus és idegen katonai beavatkozás sújtotta Perut képzel el. Az utolsó fejezetben találkozik a megöregedett, beteg, életét fagylaltárusként tengető Maytával is: a fikció szembesülhet a valósággal, ha a „valóság" szónak van egyáltalán értelme. Mert az egy éven át tartó nyomozás ellenére csak annyi bizonyos, hogy „mindenütt hegyekben áll a szemét", és az emberi nyomorúsággal szemben a forradalmi akciók éppoly tehetetlenek, mint egy regény. A tehetetlenségnek ez az érzése és a nyomorúság elleni dacos - akár irodalmi, akár forradalmi - lázadás kapcsolja össze a szerzőt és hősét, olyannyira, hogy a regény lapjain már-már összeolvadnak ők ketten: Mario Vargas Llosa, az író és Mayta, a forradalmár, akinek hitével és világnézetével az író nem ért egyet, mégis szeretne hinni erkölcsi tisztaságában.

Janusz Wolniewicz - Az ​Ucayali delfinjei
Janus ​Wolniewicz lengyel újságíró, utazó-riporter. "civilben" az óceánra is jogosító jachtkapitányi képesítése van. Utazásai során gyakorlatilag bejárta az egész világot, sőt sok olyan helyre jutott el, ahol előtte fehér ember nem nagyon járt. Ebben a kötetben Francia Guyanáról, illetve az ördögszigetekről ír, ahol Dreyfus kapitány és a hírhedt "Pillangó" raboskodtak, a könyv második részében - ez a hosszabb és fontosabb - egy perui expedícióiról, melynek során két lengyel filmes társával eljutott a kampa indiánok földjére. Izgalmas utazáson vettek részt tutajon, repülőn, a Malinowski lengyel mérnök által tervezett magas hegyi vasúton, míg elértek a dzsungelt, ahol hosszú menetelés vár rájuk. Az expedícióval különleges kalandok nem történtek, mégis igen kellemes olvasmányt jelent ez a nem mindennapi utazásról szóló tudósítás. Miközben az indiánokkal ismerkedünk, képet kapunk e terület növény- és állatvilágáról, ásványi kincseiről, és a perui olajfeltárási munkálatokról is.

Karl May - Az ​inka öröksége
Az ​igazság rettenthetetlen bajnoka, a vasöklű, nagyszívű és bölcs Jaguár apó Dél-Amerika pampáin és égbe nyúló hegyei között jár e regény lapjain kicsi, de mindenre elszánt csapatával, hogy a jókat megoltalmazza, és az elvetemült orgyilkosokat megbüntesse. Az inka öröksége, az utolsó perui uralkodó mesés kincsei titkukkal a kalandorok sokaságát vonzzák, de egyetlen méltó örököse, a szelíd és bölcs inka unoka inkább az enyészetnek adja őket, mintsem hogy az emberi gonoszság és kapzsiság újabb démonait szabadítsák fel. - A népszerű író egyik legfordulatosabb és legjobban komponált regényét Szinnai Tivadar átdolgozása formálta korszerű, érdekes olvasmánnyá, Csergezán Pál illusztrációi pedig a cselekmény izgalmas pillanatait elevenítik meg.

Bernard Lelong - Jean-Luc Lancrey-Javal - Mágikus ​Kordillerák
Vajon ​melyikük akadt egy napon a párizsi Néprajzi Múzeum könyvtárának polcain Rouma belga néprajztudós Bolívia és Peru aymara és kecsue népességeivel foglalkozó könyvére? Bemard volt, vagy Jean-Luc? De hiszen nem is ez a fontos, hanem az, hogy e mű néhány oldala egy olyan közösségi társadalmi szervezettel foglalkozott, amelynek eredete elveszett az idők mélyében, és amelyet az inka fejedelmek egész uralkodásuk ideje alatt tiszteletben tartottak. Jöttek a conquistadorok. Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy szétrombolják ezt a spanyol intézményekkel ellentétben álló társadalmi szervezetet, de minden erőlködésük hiábavaló maradt. Majd fellángolt a szabadságharc: az Andok szelein nevek szárnyaltak az argentin pampákig. Az Altiplano, Dél-Amerika teteje San Martin, Simon Bolivár nevétől visszhangzik. Mindkét táborban hősök küzdenek. Az ifjú Sucre tábornok megnyeri az ayacuchói csatát, ámde a "dicső Rodil" még tartja magát Lima kikötőjében, Callaóban. Végül mégis legyőzik: ekkor hajóra száll, a háború dicsőségétől s a halhatatlan címtől övezve: "A dicső Rodil, őfelsége a katolikus király utolsó ellenálló alattvalója Nyugat-Indiában." Megszületnek a dél-amerikai köztársaságok. De a múltat nem lehet eltörölni; az indián közösségek továbbra is ősi életüket élik.

Molnár Gábor - Jaguárországban
A ​„Kalandok a brazíliai őserdőben” és „Az óriáskígyók földjén” című, a Bibliothecánál, illetve a Móra Ferenc Kiadnál megjelent könyvek után a „Jaguárországban” Molnár Gábor kronológikus sorrendben következő harmadik vadásznaplója. Ez a kötet a brazíliai Cupari folyó környékén, embernemjárta vadonba viszi az olvasót. Az izgalmas kalandokban bővelkedő utat a szerző egyedül, kísérő nélkül tette meg. A könyv alaphangulatát a trópusi esős időszak, a folytonosan csurgó, csepegő őserdő adja meg, amely minden veszélyével ránehezedik a tökéletesen önmagára utalt vadászra. A természet szeretete, a végtelen gazdagságú ősvadon gyönyörűsége, az izgalmas vadászélmények, érdekes megfigyelések tömege azonban feledteti a veszélyeket és erős akarata, élelmessége átsegítik a fiatal természetbúvárt a sok nehézségen.

Boglár Lajos - Trópusi ​indiánok között
1958-59-ben ​a szerző több mint egy esztendőt töltött Brazíliában, hogy a budapesti Néprajzi Múzeum részére néprajzi gyűjtést végezzen a Mato Grossóban élő nambikuara indiánok között. Könyve első részében Rio de Janeiróban, Sao Paulóban és más városokban szerzett élményeiről ad számot. A brazil nép és kultúra jobb megismerése érdekében kitér az ország történetére, a hódítás eseményeire, rávilágít a művelődés néhány sajátos vonására. Az expedíció előkészületeinek taglalása után Mato Grosso államba vezet el, ahol az egykori aranyváros, ma zömmel kaucsukgyűjtő félvérek lakta Cuiabá mai életébe nyerünk bepillantást. A kötet második része a nambikuara indiánokkal, Dél- Amerika egyik legkezdetlegesebb törzsével foglalkozik. A feljegyzések, naplórészletek nyomán feltárul az indiánok tevékenysége, a vadászat és földművelés, családi életük és mágikus hiedelemviláguk, általában egy primitív törzs életmódjának és kultúrájának megannyi részlete. Betekintést kaphatunk a néprajzi kutatás módszereibe, a fehérek és indiánok kapcsolatainak néhány fejezetébe, s a szerzővel együtt levonhatjuk a kutatóút legfőbb néprajzi és emberi tanulságát: habár az indiánok kultúrája viszonylag érintetlen - a civilizáció előretörése mindjobban átalakítja eredeti műveltségüket, sőt az indiánok fizikai létét is fenyegeti.

Kasimir Edschmid - A ​szabadító
Az ​expresszionistaként induló Edschmid történelmi regénye a nagy dél-amerikai szabadsághős, Simón Bolívar élettörténetét dolgozza fel. Mégsem egyszerű életrajz vagy történelmi körkép, bár a csaknem negyedszázadig tartó szabadságharc és vezéralakjának hányatott élete bőségesen szolgál izgalmas fordulatokkal és művelődéstörténeti adalékokkal is - Edschmid regénye elsősorban egy nagyszabású egyéniség szembesítése a könyörtelen valósággal. Bolívar csaknem egy egész földrészt fölszabadít a spanyolok uralma alól, de ahhoz, hogy ezt a feladatát végre tudja hajtani, föl kell adnia azokat az erkölcsi elveit, amelyek hadba szólították: a kegyetlenséggel kegyetlenséget kell szembeszegeznie, hogy megóvja seregét a felbomlástól. A háborút ilyen áron sikerül megnyernie, de az újabb csatát, a békét már elveszti; eszményei: a dél-amerikai egység és a diktatúra kiküszöbölése nem válhatnak valóra. Az idealistát és a reálpolitikust kivételes módon egyesítő szabadsághős élettörténete olyan kérdéseket vet föl, amelyek máig megoldatlanok Dél-Amerikában.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Kutasi Kovács Lajos - Az ​elveszett világ
"Indián ​legendák mesélnek arról, hogy van valahol egy város, ahol mindent arany borít. Az Aranyváros létezésének lehetősége megőrjíti a spanyol hódítókat, kalandorokat, zsoldosokat, papokat. Ürügyként markolja kezük a király zászlaját, és az egyház keresztjét. Eldorádó. Hol van?" A kérdés immár évszázadok óta izgatja az ember képzeletét. Hol van Eldorádó, és hol az Elveszett Világ, az "O Mundo Perdido", ahol legendával kezdődik a valóság, és a történelemmel a legenda? E kérdésre keresi a választ a szerző, s a kutatás közben feltárul az olvasó előtt egy, még mindig alig ismert világ: Amazónia. Kutató expedíciók tragédiái, hódító banderiák emlékei, melyeket nyomtalanul elnyelt a vadon, elpusztult őskultúrák romjai, indiánok, európai kalandorok, tudományosan felderített tények és a még ismeretlent színes fantázia köntösbe öltöztetett legendák érdekfeszítő leírása ez a könyv. Az ember szervezetten csak napjainkban kezdett hozzá, hogy feltárja Amazóniát, mely nevét a még senki nem látta "harcos nőkről", az amazonokról kapta. Kutasi Kovács Lajos sokoldalú író és újságíró. Több mint két évtizedig élt Brazíliában, és bejárta az óriási ország tekintélyes részét. Dél-Amerikában és Nyugat-Európában megjelent könyvei után a magyar olvasók "A Zoldpokoltól a Vidámkikötőig" (Gondolat, 1972) című művén keresztül ismerték meg.

Mario Vargas Llosa - A ​város és a kutyák
Egy ​limai katonaiskolában gyilkosság történik. Egy korlátoltságában is emberséges hadnagy fényt akar deríteni az igazságra, de fölöttesei féltik az iskola jó hírét és saját karrierjüket. Amíg az ügy kapcsán összecsap tisztesség és megalkuvás, a világhírű perui író regényében filmszerű pontossággal bontakozik ki a kadétok élete - lelki-testi-anyagi drámája -, és ez a kis, zárt kör a maga kegyetlen vadontörvényeivel már előrevetíti a felnőttek társadalmának fondorlattal leplezett szilajságát, fennkölt hazugságát. Érezzük, hogy ez a lidérces álom már a való világ főpróbája, még játék, de már véres-halálos játék, s ez után a főpróba után a fennálló társadalom démoni erőinek csak még iszonyúbb előadása következhet. Vargas Llosa szinte klasszikus katarzisélményben részesíti hőseit, de a lenyűgözött olvasó - a szerzővel együtt - mégis gondolkodóba esik: vajon van-e olyan katarzis, amely a gyávaság és az elszánt erőszak poklának ilyen mélységes bugyraiból is megválthatja ennek az ordaséletre gyürkőző kisvilágnak hitvány kisáldozatait és szánandó-kárhozott kisgazembereit?

Paul Monette - A ​Ragadozó
Dutch ​Schaefer az Egyesült Államok hadseregének őrnagya, a különleges feladatokra kiképzett alakulat vezetője, osztagával rutinfeladatra készül. Conta Mana dzsungeléből, a gerillák ellenőrizte körzetben rekedt három politikust kell kimenteniük. Gerillák helyett veszedelmes ellenséggel találják szembe magukat, a Ragadozóval. Ez a halált osztó Földön kívüli lény ezer évvel ezelőtt járt már itt a Földön. A maya regék megőrizték véres pusztításának emlékét. Lélektelen kegyetlenséggel gyilkolja meg egyenként a kommandósokat. Végül már csak Dutch Schaefer őrnagy veheti fel vele az egyenlőtlen küzdelmet. Az őrnagy tudja: nemcsak magáért, az emberiségért is harcol… A regény az Egyesült Államokban egy időben jelent meg a filmmel, amelynek főszereplői Arnold Schwarzenegger és a Magyarországon ugyancsak jól ismert birkózó világbajnok “Body” Ventura.

Molnár Gábor - Én ​kedves Amazóniám
Kerek ​negyven év telt el a végzetes robbanás óta, mely az író szeme világát kioltva, első brazíliai tartózkodásának véget vetett. Most, majd félévszázados szünet után, 1972-ben újra ellátogat a régi kedves tájra azzal a szándékkal: élményeiből útleírást készít. A nem mindennapi vállalkozás a brazíliaiak részéről egyetértésre talál: közhivatalok, intézmények - régi és új barátok - sietnek segítségére, s végig kísérik Brazília különböző államain: Amazónián, Parán, Bahián. Legfontosabb úti célja: eljutni a még vadon élő indián törzsekhez és - szemben a mendemondákkal - megbízható képet adni helyzetükről. Régészeti, néprajzi érdekességek, sokszor bizarr mitológiai történetek, merész, a messze múltba visszanyúló feltételezések kelnek életre a könyv lapjain, melyet számos fényképfelvétel egészít ki, hitelesít és igazol. Az író erre a kalandos útra hívja magával az olvasót.

Remenyik Zsigmond - Északi ​szél
Az ​Északi szél című regény a két Konrád testvér történetével indul. Konrád Ödön előtt semmiféle emberi törvény nem volt szent, utcalány tartotta ki, s végül gyilkosságért börtönbe kerül. Testvére, Konrád Viktor, a tökéletes kispolgár, aki a társadalom szokásainak és szabályainak bűvöletében él; ő a regény főhőse. A történetet elmesélő író Konrád Viktorral Dél-Amerikában találkozik; regényében részletesen és fordulatosan mondja el ennek az embernek hányattatásait és karrierjét. Dél-Amerikában, ahol megbomlott a polgári társadalom szokásos, mindennapi rendje, Konrád Viktor már nemcsak a társadalom törvényeit, hanem azokat az "ősi" törvényeket is felrúgja, amelyek az emberi létezés alapját, a közösségi élet lehetőségeit is jelentik. Alakja a végsőkig elaljasodott, az emberiség ellenségévé vált polgár szimbóluma, az író felfogása szerint a fasizmus jelképe. A Keselyű a fasiszta lelki alkat bámulatosan plasztikus rajza egy pergően izgalmas történet keretében. A kisregény drámaiságát fokozza, hogy ezt a megrendítő történetet Keselyűnek, a szadista szörnyetegnek az anyja meséli el.

Covers_36513
elérhető
5

Boglár Lajos - Wahari
Wahari, ​a piaroák legfőbb kultúrhérosza, minden állat és növény teremtője, aki minden anyagban jelen van. Az őserdőben vadállatot űző indián férfi s az ültetvényeken verejtékező indián asszony minduntalan találkozik Wahari teremtményeivel és mitikus ellenfele Kwojmoj, a Mérges Kígyó gonosz alattvalóival, ártó szellemével. Boglár Lajos a dél-amerikai indiánok nemzetközileg is méltán elismert kutatója két ízben töltött hosszú hónapokat az Orinoco őserdeiben élő piaroa indiánoknál, vagy ahogyan ők nevezik magukat, az erdei embereknél. Együtt élt és dolgozott velük, megismerte szokásaikat, hiedelemvilágukat, részt vett titkos, kultikus szertartásaikon. AWahari egy természeti nép szinte még érintetlen állapotában való megismerésének eleven krónikája. A könyv előszavát és utószavát Halmos István írta, aki 1967-68-ban, Boglár Lajos kutatótársa volt a piaroák között.

Vytautas Žalakevičius - Kentaurok
A ​Kentaurok a chilei népi kormány utolsó napjait, a Moneda-palota ostromát eleveníti meg pergő képsorokban, szinte a dokumentumfilm hitelességével. Az ostrom nem akkor kezdődött, amikor,,Pin tábornok”, a junta feje kiadta a parancsot a műemléképület lövetésére, melynek falai közt az elnök és végsőkig elszánt maroknyi csapata fölkészült az ellenállásra. Hanem tulajdonképpen már azon az ígéretes, boldog napon, amikor a Népi Egység jelöltje, dr. Salvador Allende diadalmaskodott. A reakció nem nyugodott bele vereségébe, külső segédlettel nyomban szervezkedni kezaett, s végső támadását „Kentaurterv” néven készítette elő. Allende a polgári értelemben vett, úgyszólván absztrakt abszolút sajtószabadság híve volt: ezzel is igazolni akarta a Népi Egység kormányzásának demokratizmusát. Igen, úgy volt, ahogy az író Allende szavaiként leírja: 35 kormánypárti újsággal szemben 122 ellenzéki, a Népi Egység ellen dühödten uszító lap jelent meg. A hadsereg, főleg a flotta, amelynek soraiból az Allende-kormány megdöntésére irányuló katonai akció elindult, mindig is arisztokratikus volt. Ma már tudjuk: illúzió volt azt hinni, hogy a tengerésztisztek valaha is felsorakoznak a Népi Egység mellé. Mint ahogy illúzió volt abban bízni, hogy a hadsereg „hagyományosan lojális” a mindenkori kormánnyal szemben. Chilében nem volt proletárdiktatúra egy percig sem. A polgári demokrácia politikai, társadalmi és gazdasági játékszabályainak betartásával kezdődött el a nagy kísérlet: a latin-amerikai kontinensen megteremteni a népi hatalmat. •A hazai és a külföldi reakció nagy összeesküvése megbuktatta ezt a kísérletet, és nyílt fasizmust vezetett be. Olyan áron lehetett visszaállítani a kizsákmányolók uralmát, hogy Chile napjainkban a fékezhetetlen infláció, a gazdasági csőd és a társadalmi káosz országa. (Pálfy József)

Alberto Vojtěch Frič - A ​hosszú vadász visszatér
Bizonyára ​emlékszik még a magyar olvasó Karai Pukura, a Hosszú Vadászra, s az izgalmas percekre, melyeket együtt élt át vele a hasonló című könyv olvasásakor. Hanem A. V. Fric tarsolyában, aki hét ízben kelt át az óceánon, és sok hosszú évet töltött a Mato Grosso terjedelmes pampáin és őserdeiben, indián barátai között, maradt még regénybe illő élmény bőven, s ezekből született meg a Hosszú Vadász újabb története. Lélegzetelállítóan izgalmas jaguárvadászat, kalandos vándorlás a kietlen Sós-sivatagon keresztül, dühöngő ciklon - peregve váltja egymást a sok-sok esemény, s még fel sem ocsúdtunk az egyik kalandból, máris kellős közepébe csöppentünk a másiknak. Izzó szenvedélyű, kincsvágyból táplálkozó gyűlölet egyfelől, másrészt a gyermekek árnyéktalan, tiszta szeretete és indián barátai korlátlan bizalma övezi Karai Pukut, a regény hősét, aki veszélyt és akadályokat nem ismerve, bátran tör kitűzött célja felé. A.V. Fric utazásai során behatolt olyan helyekre, melyeket fehér ember lába még nem érintett, ismeretlen, kihalt vagy kihalóban lévő indián törzseket fedezett fel, megtanulta a nyelvüket, együtt járt reggeli lesre a kagyuvejo, csamakoko, bororo és más törzsek vadászaival, ott ült esti tábortüzüknél, egy kunyhóban hált, egy tálból evett velük, osztozott gondjukban-bajukban - egyszóval szerette őket, és az életüket élte, s ezért válhatott a dél-amerikai indiánok páratlan krónikásává, ezért nyűgöz le minden sora, amelyet róluk és a köztük megélt kalandjairól leírt.

Pintér István - Indul ​az SK 955-ös járat
A ​furcsa cím: SK 955 - egy légijárat jele. Azér, amelyik huszonhat órányi közelségbe hozza Közép-Európához Dél-Amerikát. A hatalmas gép tízezer méter magasságban óránként ezer kilométeres sebességgel repül - akár a modern idők jelképe is lehetne. A ma utazója több hetes, kalandos - elmaradhatatlan kalóztámadásokkal és viharokkal tarkított - tengeri út helyett, így érkezik Dél-Amerikába, s így is járja be, némiképp "rohanvást" ezt a különös, izgalmas földrészt. S a tempóval együtt mintha változnék az érdeklődés tárgya is. A ma emberét a fülledt, néma őserdőknél jobban érdekli a nyüzsgő, zajos nagyváros, nyíllal vadászó indiántörzseknél jobban a modern társadalmi viszonyok, a bennük forrongó, feszülő erők, röviden: a mai élet. És hamarosan kiderül, hogy kalandokban így és ma sincs hiány... Felfedezni és útinaplóba gyűjteni őket igazi újságírónak való feladat!

Richard Katz - Riói ​képek
Különösen ​érdekes tájon, bonyodalmas helyzetben egy derűs író - ez a KATZ-könyv kémiai képlete. Egyszerűség, világosság - a stílusa. Emberszeretet - a filozófiája. Ezek a tulajdonságok teremtették meg a "RIÓI KÉPEK" szerzőjének világhírét.

Székely Tibor - Éjfélkor ​dőlnek a pálmák
Székely ​Tibor jugoszláviai magyar újságíró, néprajzkutató, eszperantista és megszállott utazó. Nyughatatlan tudni akarása és bátorsága, s az eszperanto nyelv szerepének fontosságáról való meggyőződése hajszolta ismeretlen, sokszor még felfedezetlen területekre. Bejárta a világot. Elsőnek hódította meg Dél-Amerika egyik legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát; a tupari indiánok törzsénél vendégeskedett, akik megválasztották varázslónak; Salvadorban kísérletet tett az Izalco vulkán megmászására. A kráter közelében érte a kitörés, szinte csodával határos, hogy életben maradt. Mexikóban megmászta a Popocatépelt, Afrikában a Kilimandzsárót. Járt Indiában, ahol elsajátította a jóga tudományát, és eszperantóra tanította Vinoba Bhave filozófust, Gandhi tanítványát. Járt Nepálban és Kínában. Ausztráliában és Japánban is. Könyvében kalandokkal teli életének néhány izgalmas epizódját villantja fel. Írásai alapján szerény és a vakmerőség kíváncsi kutatót ismerhetünk meg Székely Tiborban.

Augusto Roa Bastos - Embernek ​fia
Az ​Embernek fia nem történelmi regény, bár hátterében az 1932-ben kezdődő Chaco-háború áll - Roa Bastos tizenhét évesen, önkéntesként maga is részt vett benne, életének meghatározó élménye -, amelyet Paraguay Bolívia ellen, a két ország határán található olajmezőkért vívott. A tör­ténet valós ideje is jóval hosszabb, majdnem száz évet fog át. Sokkal inkább egy nép nem hivatalos, "történelem alatti", valódi története, eposza, amely az archaikus történetmondás mitikus hangján, de modern, sokszor filmes eszközökkel, a kronológiai rendet elvetve, töredékekből bontja ki a szereplők életét, sorsát. Talán ennek és a mű erőteljes bib­liai szimbolikájának köszönhető, hogy az egyszeri, időben és térben körülhatárolt történetek egyetemessé tágulnak, túlmutatnak a történelmi és földrajzi meghatározottságon, és a mindenkori kiszolgáltatott, szenvedő, de sorsáért mégis felelős emberről mondanak valami örökérvényűt.

Arkady Fiedler - Az ​Orinoco folyónál
John ​Bober, lengyel származású amerikai, akit bennszülött barátai Fehér Jaguár névvel tisztelnek meg, spanyol fogságból hajón menekül az általa megszabadított néhány néger és csapatnyi indián társaságában, akik régi lakóhelyükre igyekeznek. Amikor azonban sok viszontagság után megérkeznek, falujukban teremtett lelket sem találnak: a törzs a rabszolgavadász spanyolok elől behúzódott az őserdő mélyére. Különféle kalandok után eljutnak egy varraul indián faluba, és szövetséget kötnek velük a harcias és kegyetlen akavoja törzs ellen, amely a hollandok szolgálatában folytat rabszolgaszerző hadjáratokat. Sikerül-e Fehér Jaguárnak és híveinek úrrá lenni a belső és külső ellenségeken? Sikerül-e végre békét teremteni az Orinoco mentén? Erről szól ez az izgalmas történet.

Molnár Gábor - A ​csendes halál démona
Amazónia ​kétszáz esztendő előtti vadonbéli világa elevenedik meg ebben a regényben. A korabeli eseményeket felidéző történetben - az írói szabadság jogán - számos indián törzs szokásait együvé tömörítettem, s a régmúlt ködébe vesző, sok vonásában máig ismeretlen világot az írói képzelet segítségével elevenítettem fel" - írja regénye előszavában Molnár Gábor, aki dél-amerikai gyűjtőútjairól, vadászexpedícióiról beszámoló könyvei után most kalandokban bővelkedő, izgalmas indiánregényt írt, felhasználva benne az indiánokról és Amazóniáról szerzett személyes tapasztalatait, ismereteit is. Az őserdő mélyén, patak menti településükön ellenséges indián törzs támadja meg a férfiavatást ünneplő maku törzset: a férfiakat csaknem kivétel nélkül elpusztítják, az asszonyokat, gyerekeket elhurcolják. Néhány életben maradt fiatal harcos vérükkel, Uaupéssel elpusztítja a támadókat, kiszabadítja a foglyokat. Uaupés hűséges asszonyával, Arával hosszú útra indul, hogy távoli tájakat, törzseket megismerve tapasztalatokat gyűjtsenek, melyeket majd a törzs felvirágoztatására használhatnak fel. Kilenc hónaoikig tartó útjuk során - őserdőben és folyókon - lélegzetelállító kalandok részesei: ellenséges törzsekkel találkoznak, életveszélyes vadászatokon vesznek részt, s néhány napig egy emberevő törzs vendégei. Az izgalmas történet elmesélése során varázslatosan szép tájleírásokkal, színpompás indián ünnepségek megelevenítésével örvendezteti meg olvasóit Molnár Gábor.

Jean de Léry - Jean ​de Léry utazása Brazília földjére
1556. ​november 15-én a normandiai Honfleur kikötőjéből "a Király őfelsége költségén" felszerelt "három szép hajó" futott ki a nyílt tengerre, s útnak indult "Nyugat-India, azaz Brazília" földje felé. A hajók egyikén utazott az akkor huszonhárom éves protestáns prédikátor, Jean de Léry is, hogy néhány vállalkozó szellemű társával együtt majd a brazíliai "vademberek"-nek hirdesse "Isten igaz igéjét". A vállalkozás, nemcsak Léry életében, hanem a francia történelemben nagy kalandnak számít. Franciaország ugyanis ezekben az években gyarmatot akart alapítani a frissen felfedezett Brazíliában. A tervek, sem Léryé - a vadak megtérítését illetően -, sem a francia uralkodóosztályé - a gyarmatalapítást illetően -, nem sikerültek. De a néprajztudomány és az útleírás-irodalom egy rendkívül érdekes, értékes, és a mai napig olvasmányos művel lett gazdagabb. Léry utinaplója hiteles és igen élvezetes beszámoló a XVI. századi tengeri utazás viszontagságairól, kalóztámadásokról és éhínségről, a brazíliai emberevő indiánok életmódjáról, szokásairól, erkölcseiről, egyszóval mindarról, amit egy jó szemű és művelt megfigyelő akkoriban tapasztalhatott. Ebből adunk most - magyar nyelven első ízben - bő válogatást az Útikalandok olvasóinak.

Kutasi Kovács Lajos - A ​Zöldpokoltól a Vidámkikötőig
Kutasi ​Kovács Lajos, mint fiatal író 1949-ben vándorolt ki Brazíliába, ahol 20 évig magyar lapszerkesztő volt. Könyveit Brazíliában,Argentínában, Belgiumban, Németországban és Spanyolországban adták ki. ... 1968 októberében, mintha egy hétig semmi se történt volna a nagyvilágban, a brazil újságok első oldaláról eltűntek a világ politikai hírei, hogy helyet adjanak annak a drámának, amely az Amazonas ősvadonában, a Zöldpokolban játszódott le. Az újságolvasók százezrei lesték és várták a híreket: mi lett a sorsa annak a tíztagú expedíciónak, melyet egy olasz misszionárius, Calleri páter vezetett a Rio Alalau vidékén élő atroáris indiánok közé? Azután a dzsungelből váratlanul előkerült az expedíció egyik tagja, Alvaro Paulo da Silva, a Mineiro. Huszonhárom napig teljesen egyedül volt az őserdőben, míg 280 km-re Manaustól keletre elérte ltacoatiarát. Az egyetlen tanú ... S hogy mi lett a többiekkel, és milyen a múltja, jelene Dél-Amerika legnagyobb országának, az európányi Brazíliának? Erre ad választ ebben a könyvében Kutasi Kovács Lajos, aki közel negyedszázados brazíliai tartózkodása során nemcsak Amazónia ősvadonját, a Mato Grosso zord szikláit, a keleti tengerpart nagyvárosait, hanem egy ellentétektől terhes világ múltját és jelenét kalandozta be.

Anderle Ádám - "Szabadságra ​született Amerikánk..."
"...végtelen ​gazdagságú földrészünk hétrét görnyed a nyomor, a rosszultápláltság, az elmaradottság jármától. Népeink vére az Amazonastól is szélesebb folyamban árad..." - írta Rodney Arismedi uruguayi kommunista arról a Latin-Amerikáról, amely kincseivel, gazdagságával egykor a spanyol világbirodalom hatalmát, fényét, erejét alapozta meg, és amely rengeteg áldozatot követelő évszázados küzdelemben harcolta ki függetlenségét attól az anyaországtól, amely inkább mostohája volt. A latin-amerikai népek XIX. századi szabadságküzdelmeiről és azokról a romantikus, önfeláldozó hősökről szól ez a könyv, akik még úgy hitték, a függetlenség megszünteti mindazokat a keserveket és bajokat, amelyekről Rodney Arismedi írt.

Inotainé Bonifert Mária - Az ​aranyrög tetején üldögélő koldus
Ki ​tudja, milyen a limai tél? És melyik nagyváros kikötőjét nevezik Callaónak? És hogy kerül egy Singer-varrógép egy Amazonas menti cölöpházba? E kérdésekre és sok egyébre is választ talál az olvasó Inotainé Bonifert Mária útikönyvében. A könyv szerzője férjével és kislányával egy évet élt és dolgozott a távoli Peruban, és sokágú beszámolójának birtokában az olvasók is úgy érzik majd, hogy megismerték ezt a szép országot és érdekes népét, múltat őrző városait, hatalmas folyóit, színes történelmét és etnográfiáját, irodalmát és művészetét. Szinte az egész nagy kiterjedésű országot bejárhatjuk képzeletben, követve a szerző útját, mely elvezet a Costára, a homoksivatagba, az Andok hegyláncai közé, az Altiplanóra, ahol a világ legmagasabb vasútvonala vezet, s a föld egyik ősi népéhez, az uro indiánokhoz, akik a Titicaca-tó vadregényes totora-szigetein élnek. Közelebbről megismerhetjük a Machu Picchut, az elveszett várost, a Paracas-félszigetet, a föld egyik legősibb kultúrájának bölcsőjét, s végül kalandos utazást tehetünk az Andokon át a trópusi őserdőbe, keresztül a Mantaro völgyén - egészen az Amazonas ősrengetegébe. Érdekes képet állít elénk a szerző a konkvisztádorok tevékenységéről, El Doradóról, az aranyvárosról, valamint a kaucsukőrületről, a mahagónilázról s a XX. százasbeli rabszolga-kereskedésről is.

Kollekciók