Ajax-loader

'dél-amerika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_29859
elérhető
4

Robert Bolt - A ​misszió
1750-ben ​járunk a mai Argentína és Paraguay területén, ahol a guarani indiánok élnek. A törzs kegyetlenségéről és primitív életviteléről híres. A guarani törzs földjére érkező jezsuita szerzetes lassan elnyeri a helyiek bizalmát, akik közül egyre többen megtérnek. Munkáját a kegyetlen rabszolgavadász, Mendoza kapitány segíti. A missziót azonban a portugálok fenyegetik, akik a terület fölött át akarják venni a hatalmat. Az indiánok és a hittérítők közös erővel szállnak szembe velük.

Bzs_emberek
elérhető
2

Hankó Ildikó - Emberek
1980 ​- Rajzolta Lacza Márta Földünkön több mint 5 milliárd ember él. Vannak köztük szőkék, barnák, alacsonyak, magasak, ferde szeműek - ki tudná számba venni azt a változatosságot, amit ez a sokféle ember képvisel? Az ember társadalmi és biológiai tény. Ez a kis kötet a sokarcú emberiséget mint biológiai lényt szeretné közelebb hozni az olvasóhoz, bemutatni az egyes földrészek legjellegzetesebb embertípusait. Nemcsak ilyen emberek élnek a Földön, de számtalan változatuk ismeretéhez több kötetre lenne szükség. Az egész emberiség egy fajba (Homo sapiens) tartozik. A különböző környezeti hatásokra (éghajlat, táplálkozás stb.) kialakult öröklődő változások következtében azonban ez az egységes faj különböző fajtákra, rasszokra tagolódott. A környezethatás igen szembetűnő testi változásokat hozott létre. Például a melegebb éghajlaton élő emberek bőre sötétebb, a hideg és szeles vidékeken élőknél a szem védelmére kialakult a mongolredő. Így jött létre ez az ezerarcú emberiség, amelynek tagjai külsőleg különbözőnek ugyan egymástól, de mind egy fajhoz tartoznak. Külső jegyek alapján értékrangsort nem lehet és nem is szabad fölállítani köztük. Mind azonos értékűek.

Alberto Vojtěch Frič - A ​hosszú vadász visszatér
Bizonyára ​emlékszik még a magyar olvasó Karai Pukura, a Hosszú Vadászra, s az izgalmas percekre, melyeket együtt élt át vele a hasonló című könyv olvasásakor. Hanem A. V. Fric tarsolyában, aki hét ízben kelt át az óceánon, és sok hosszú évet töltött a Mato Grosso terjedelmes pampáin és őserdeiben, indián barátai között, maradt még regénybe illő élmény bőven, s ezekből született meg a Hosszú Vadász újabb története. Lélegzetelállítóan izgalmas jaguárvadászat, kalandos vándorlás a kietlen Sós-sivatagon keresztül, dühöngő ciklon - peregve váltja egymást a sok-sok esemény, s még fel sem ocsúdtunk az egyik kalandból, máris kellős közepébe csöppentünk a másiknak. Izzó szenvedélyű, kincsvágyból táplálkozó gyűlölet egyfelől, másrészt a gyermekek árnyéktalan, tiszta szeretete és indián barátai korlátlan bizalma övezi Karai Pukut, a regény hősét, aki veszélyt és akadályokat nem ismerve, bátran tör kitűzött célja felé. A.V. Fric utazásai során behatolt olyan helyekre, melyeket fehér ember lába még nem érintett, ismeretlen, kihalt vagy kihalóban lévő indián törzseket fedezett fel, megtanulta a nyelvüket, együtt járt reggeli lesre a kagyuvejo, csamakoko, bororo és más törzsek vadászaival, ott ült esti tábortüzüknél, egy kunyhóban hált, egy tálból evett velük, osztozott gondjukban-bajukban - egyszóval szerette őket, és az életüket élte, s ezért válhatott a dél-amerikai indiánok páratlan krónikásává, ezért nyűgöz le minden sora, amelyet róluk és a köztük megélt kalandjairól leírt.

Nagy%c3%adt%c3%a1s
elérhető
17

Julio Cortázar - Nagyítás
Egy ​argentin asszony megérkezik vágyai távoli városába, Budapestre, átmegy a Duna egyik behavazott hídján, s a híd közepén összetalálkozik önmagával. Egy római arénába egy gladiátor élethalálharcot vív ellenfelével, ezzel egyidejűleg egy párizsi fiatalember telefonon szakít kedvesével. Több példányban élő emberek, távoli, mégis egymásba fonódó események, feloldhatatlan félelemérzés, a társadalmi gyökerű szorongás iszonyú béklyói: megannyi meghökkentő eleme annak a sziporkázóan gazdag és az örökös várakozás izgalmától feszített cortázari világnak, amely - akár a köznapi valóság apró, egyhangú tényeiből szikrázik fel a fantasztikum fénycsóvája, akár a fantasztikumig bonyolított intellektuális tűzijátékból kristályosodik ki valami köznapiságával lenyűgöző ítélet - mindig az élet és a lélek legmélyebb titkait kutatja. Cortázar napjaink egyik legnagyobb hatású elbeszélője és regényírója. Kötetünk címadó novellájából készült Antonioni nálunk is nagy sikerrel játszott filmje, a Nagyítás.

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Francisco Marins - Az ​aranybányák titka
Merre ​vannak a teméntelen aranykincset rejtő Golgota Sziklák? Hova tűnt el a derék Juvenal bácsi? Barátságos vagy ellenséges indiánokkal találkoznak a vadon mélyébe utazók? Vajon kiállja-e a kis Pixuira a főnökké avatás nehéz próbáit? Egyik kérdés a másiknak adja át helyét, ebben a mindvégig izgalmas, fordulatos regényben. Szerzője Francisco Marins, a mai Brazília ismert írója, aki Brazília száz -kétszáz évvel ezelőtti "hősi" korszakának állít emléket: az aranyláznak, a belső vadonság veszéllyel teli felkutatásának, és ami ezzel együtt jár: belső Brazília lassú, szinte akaratlan felfedezésének. Az eredeti háromkötetes ifjúsági regénynek rövidített változatát tartja kezében az olvasó.

Dharma_-_egy_csal%c3%a1d_reg%c3%a9nyes_t%c3%b6rt%c3%a9nete_a_tisz%c3%a1t%c3%b3l_a_gangeszig
elérhető
8

Szűcs Péter - Dharma
Szűcs ​Péter sodró regényfolyamának forrásvidéke a II. világháború traumájából éppen csak magához tért Biharnagybajom. Az ötvenes évek közepén itt kapja meg katonai behívóját Kamuti István, akit a messzi fővárosba vezényelnek. Az egyszerű paraszti sorból indult fiú kalandos utazásának azonban csak első állomása Budapest: a sors hamarosan egészen az óceánon túlra repíti, hogy az otthoniakat maga mögött hagyva New Yorkban, majd pedig Rio de Janeiróban keresse a boldogulást és a szerelmet. Tamás és Andrea általános iskolásként a szocialista Magyarország utolsó óráiban szeretnek egymásba, hogy aztán együtt éljék meg a rendszerváltozás első évtizedeit, annak minden kihívásával és kudarcával. Tamás hiába menő reklámszakember, élete és Andreával való kapcsolata mégis válságba kerül, amivel Párizsban szembesülnek. Ezután Tamás Marokkóból indulva Iránon át szinte az egész világot beutazza, hogy választ találjon a kérdéseire. Léna önfeledten éli az y generációs fiatalok látszólag gondtalan életét, és elismert táncművészként dolgozik. Egy születésnapi ajándék kapcsán azonban minden, amit önmagáról tudni vélt, megkérdőjeleződik számára. Léteznek véletlenek? Valóban olyan kiszámíthatatlan a sors, mint gondolnánk? És vajon milyen misztikus kapcsok fonják össze István, Tamás és Léna életét? A válaszokért egészen Indiáig, pontosabban a világ legszentebb folyójának, a Gangesznek a partjáig kell utaznunk. A Dharma érzelmekben gazdag, magával ragadó regény, amelyben olyan, valóban megtörtént személyes drámák és történetek elevenednek meg, amelyeket a szerző utazásai során vagy saját személyes családi örökségeként ismert meg. SZŰCS PÉTER Berettyóújfaluban született 1976-ban. Eredeti szakmája kertész. A gyulai középiskolás évek után Budapesten, az ELTE-n tanult magyar nyelv és irodalom szakon, és többek között kulturális antropológiát, illetve latin-amerikai irodalmat is hallgatott. Újságírói pályafutását a Magyar Rádió műhelyében kezdte riporterként, majd szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott. 2004-ben megnyerte a Litera.hu, a Goethe Intézet és a berlini Kafka folyóirat közös irodalmi pályázatának közönségdíját Kafka a fa alatt című írásával. A Magyar Rádió átalakulása után a Marie Claire magazin alapító csapatához került vezető szerkesztőként, majd évekig az InStyle főszerkesztője volt.

José Eustasio Rivera - Örvény
A ​modern latin-amerikai próza egyik legnagyobb hatású művelője, a kolumbiai Eustasio Rivera iskolát teremtett az amerikai kontinensen regényével, az Örvény-nyel. A megejtő szépségű síkság és a hátborzongató érzékletességgel megfestett, emberfaló őserdő epikus arányú ábrázolása szerencsésen ötvöződik kaucsukgyűjtő rabszolgák életének döbbenetes epizódjaival. Bűzös kigőzölgésű mocsarak, sebes sodrású, zuhatagos folyók, millió ág-bogú, indaszövevények ölelésébe font buja növényzet közt járják végzetes útjukat a regény hősei; léptüket villogó szemek kísérik: a sűrűben megbúvó vadállatok, s a kegyetlenségben rajtuk is túltevő, vérszomjas "kiskirályok", "gumi-milliomosok" tekintete. A megszállottságig fokozódó szenvedélyek, szerelem, féltékenység, vérbosszú, nyereségvágy hajtja-űzi őket, megfordulnak indián tanyákon és kaucsukgyűjtők nyomorúságos szállásain, s ott gyűrűzik körülöttük az őserdő iszonyatos örvénye. Sordó áradású, költői ihletésű képsorok, izgalmas kalandok, apokaliptikus víziók teszik végig lebilincselővé Rivera sok kiadást megért, több nyelvre lefordított klasszikus alkotását.

Covers_349772
elérhető
0

Reinaldo Lomboy - Bío-Bío
Ősindián ​babonák, sorsok, szenvedélyek, asszonypraktika, férfivirtus, birkózás a természettel, küzdelem az emberi erőszakkal - ez Reinaldo Lomboy megrázó regénye, mely a dél-chilei havasok lejtőjén, a Bío-Bío folyó vadregényes tájain élő parasztoknak a földért és az emberi méltóságért folytatott élehtalálharcában fogalmazza újra az oly sokszor megszenvedett történelmi tanulságot: az embert elpusztíthatják, megsemmisíthetik, de nemzedékeket átfogó hitét, akaratát "nem fogja a puskagolyó".

Graham Greene - A ​tiszteletbeli konzul
Graham ​Greene új regényének színhelye ismét a szerző kedvelt Dél-Amerikája: a ködös, párás, forró trópus, a poros és unalmas kisváros. A fordulatos történet szinte napi aktualitású; akár hírlapi esemény is lehetne. A főhőst, a címben szereplő tiszteletbeli angol konzult gerillák rabolják el - tévedésből, az amerikai nagykövet helyett. Noha az elkeseredett forradalmárok tudták, hogy konzul "értéke" elenyésző a nagykövetéhez képest, nincs más választásuk, mint az ő személyét felhasználni céljaikra; kikényszeríteni a tábornoktól a bebörtönzött hazafiak szabadon bocsátását. A tiszteletbeli konzul akár összegezése is lehetne Greene életművének. A forradalmárrá lett volt papban; a forradalmakban csalódott, közönyössé züllött orvosban; és a részeges, vén konzulban Greene élesen és nagy erővel megrajzolt alakokat teremt, amelyek a regény végsőkig feszített nagy jeleneteiben könnyűszerrel képesek hordozni a szerző súlyos mondanivalóját: az elnyomottak jogairól, a szeretetről és a szerelemről, az élet és a halál értelméről.

Ryszard Kapuściński - Futballháború
"Egy ​hónap alatt öt országon utaztam át. ezek közül négyben rendkívüli állapotot hirdettek ki. az egyikben - akkor mozdították el az elnököt, a másikban - csak a véletlennek köszönhetőten maradt a helyén, a harmadikban - az államfő nem meri kitenni a lábát a hadserege által őrzött rezidenciájából. Két parlamentet feloszlattak. Két kormányt leváltottak. sok tucat kativistát letartóztattak. Sok tucat embert öltek meg a politikai harcok során. 520 kilométeres úton huszonegyszer volt ellnőrzés és négyszer motoztak meg." E rövid részlet talán érzékeltet valamit a szerző megélte eseményekből. A korábbi könyveiből már nálunk is jól ismert Ryszard Kapuscinski ugyanis a hatvanas években bejárta szinte az egész forrongó Afrikát: részt vett a gyarmatosítás alól felszabadult Ghána örömünnepén, Kongóból ő tudósított először Lumumba meggyilkolásáról, s megdöbbentő riportokban számolt be a nigériai polgárháború borzalmairól csakúgy, mint az angolai portugál uralom végnapjairól - hogy csak néhányat említsünk a szüntelen halálveszedelmekkel fenyegető helyszínekből. Ott volt a frontvonalban Közép-Amerikában is, amikor Honduras és Nicaragua között kitört a híres-hírhedett "futballháború", majd a akukázusi és a közép-ázsiai szovjetköztársaságokat is felkereste. Riportjait kivételes ábrázolási pontosság teszi feledhetetlenné, emberi magatartását pedig az az - Egon Kischre emlékeztető - leküzdhetetlen kíváncsiság, amelynek lényegét ő maga így fogalmazza meg: "... mindent ki kell tapasztalnom a saját bőrömön. Tudom, hogy végigfut a hideg az ember hátán, ha túl közel merészkedik az oroszlánhoz. Én közel mentem az oroszlánhoz, hogy megtudjam, milyen érzés. Meg akartam ismerni, mert tudtam, hogy senki sem tudja ezt leírni nekem."

Thornton Wilder - Szent ​Lajos király hídja
Thornton ​Wilder (1897–1975) amerikai írót Kosztolányi Dezső fedezte fel a magyar közönség számára. Remekműként köszöntötte a Szent Lajos király hídját - "olyan alkotás, írta, mely ... érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny" -, és tisztelete jeléül menten le is fordította a regényt, a szeretet apoteózisát. "Péntek délben, 1714. július 20-án Peru legszebbik hídja leszakadt, s öten, akik éppen átmenőben voltak, a mélységbe zuhantak" - ez a katasztrófa a regény kerete, és Wilder az öt szerencsétlenül járt személy életét teszi vizsgálata tárgyául: azt feszegeti, vajon véletlen volt-e, hogy épp őket és épp akkor érte a végzetes szerencsétlenség - vagy isteni rendelés.

1269121
elérhető
32

Roberto Bolaño - 2666
Roberto ​Bolaño generációjának legbámulatosabb spanyol nyelvű regényírója., vallotta sokakkal egyetértésben Susan Sontag. A 2666 pedig a chilei szerző vitathatatlan mesterműve, amely a korai halála utáni évben, 2004-ben jelent meg, és máig a 21. századi világirodalom talán legnagyobb hatású regénye. Az öt könyvből álló mű minden része külön kaland, melyek egy meghatározott hely, a mexikói-amerikai határhoz közel fekvő, kitalált város, Santa Teresa felé vezetnek. Ide tart a négy elvakult irodalmár egy francia, egy spanyol, egy olasz és egy angol a rejtőzködő német írózseni, Benno von Archimboldi nyomában, miközben kusza szerelmi hálóba bonyolódnak. Itt él a második könyv chilei származású irodalomprofesszora, Amalfitano, akit a felesége egy tébolydába zárt költő miatt hagy el, és akinek egyetlen lánya életkorát tekintve a soron következő gyilkosságok egyik potenciális áldozata. A harmadik könyvben egy afroamerikai újságíró érkezik Santa Teresába, hogy egy bokszmérkőzésről közvetítsen, ám végül sokkal izgalmasabb téma, a rejtélyes elkövető után ered. A negyedik könyv a bűnesetek könyve. A város szeméttelepein egyre-másra kerülnek elő a női holttestek: sokuk épp csak kamasz, és szinte mindegyiküket kegyetlenül megkínozták. Legvégül a regényfolyam visszakanyarodik a titokzatos német író, Archimboldi élettörténetére, amely hová máshová is vezetne, mint a drog, a korrupció és erőszak eme valószerűtlenül valóságos poklába.

Paul Theroux - A ​vén patagóniai expressz
Mert ​miről is szól Theroux könyve? Az író beszáll a Bostonból induló vicinálisba, és gyakorlatilag a dél-amerikai kontinens legdélibb csücskén, Patagóniában száll ki belőle. És mi történik közben? Mindazok, akikről Stevenson fenti sorai szólnak, beszállnak a vonatba, és Theroux útitársai, riportalanyai, beszélgető partnerei lesznek. Az író közben ki-kipillant az ablakon. Időnként kiszáll a vonatból, és így a közbeeső városok lakói is "útitársai" lesznek. Így születnek érdekes portrék a Panama-csatorna, az Övezet kispolgári amerikai lakóiról, a futballrajongókról, a limai kolduló gyerekekről, Borgesről, a világhírű vak íróról... Ez a fantasztikus színes szőttes csodálatos tarkasággal terül az olvasó elé: éles zsánerképek, változatos táj, izgalmas találkozások, a szerző együttérzése a szegényekkel, a diktatúrák mélységes megvetése, leleplezése, humor és líra, irodalmi elmélyültség és vernei kalandok - mindez együtt a Vén Patagóniai Expressz.

Kasimir Edschmid - A ​szabadító
Az ​expresszionistaként induló Edschmid történelmi regénye a nagy dél-amerikai szabadsághős, Simón Bolívar élettörténetét dolgozza fel. Mégsem egyszerű életrajz vagy történelmi körkép, bár a csaknem negyedszázadig tartó szabadságharc és vezéralakjának hányatott élete bőségesen szolgál izgalmas fordulatokkal és művelődéstörténeti adalékokkal is - Edschmid regénye elsősorban egy nagyszabású egyéniség szembesítése a könyörtelen valósággal. Bolívar csaknem egy egész földrészt fölszabadít a spanyolok uralma alól, de ahhoz, hogy ezt a feladatát végre tudja hajtani, föl kell adnia azokat az erkölcsi elveit, amelyek hadba szólították: a kegyetlenséggel kegyetlenséget kell szembeszegeznie, hogy megóvja seregét a felbomlástól. A háborút ilyen áron sikerül megnyernie, de az újabb csatát, a békét már elveszti; eszményei: a dél-amerikai egység és a diktatúra kiküszöbölése nem válhatnak valóra. Az idealistát és a reálpolitikust kivételes módon egyesítő szabadsághős élettörténete olyan kérdéseket vet föl, amelyek máig megoldatlanok Dél-Amerikában.

Juan Carlos Onetti - A ​hajógyár
A ​mai latin-amerikai irodalom egyik legszuggesztívebb alkotása. Írója egy helyütt Faulkner, Proust, Joyce műveit említi meg, mint a világirodalom jelentős alkotásait; íróját úgy említi a világirodalmi kritika, mint akire Faulkner hatott leginkább, s akinek Kafka, Buzzati, Beckett a rokonai. A világirodalmi nevek sorát még Krúdyéval kell bővíteni, mert több regényének - ennek is - ugyanaz a különös Larsen a hőse, aki szindbádi bolyongó. Az élet peremére sodródott figura ez a Larsen, vénülő senki. "Hullagyűjtő" a csúfneve, mióta egy - talán létező, talán csak látomásbeli, térképen meglelhetetlen - városban örömtanyát alapított, már csak hulla értékű nőkkel. Ezzel a bélyegnévvel a petyhüdő-elzsírosodó arcán tér vissza ugyanarra a tájra, hogy cégvezetői állást vállaljon egy hajógyárban. Nem létező hajógyárban, mert az üzem csődbe ment, néptelen. Omladozik a sólya, sártengerben áll a kongó irodaépület. Törött ablakain befúj a szél, poros és penészes iratok, levelek, számlák lapjait sodorja sarokból sarokba. Munkások nincsennek, alkalmazottak nincsennek - azaz kettő van: nem létező gépek és soha meg nem épülő hajók terveivel foglalatoskodik egy főmérnök, és soha be nem hajtható követeléseket, ki nem fizethető tartozásokat főkönyvbe könyvel egy főkönyvelő. Larsen, a hősiesen elszánt egzisztencia-roncs, az eszelő perekkel és még eszelősebb tervekkel foglalkozó tulajdonos ki tudja, hányadik ál-cégvezetője. Ki tudja, mikor, a század mely évtizedében? Ki tudja, minek? Látszatvilágban látszatmunka, abszurd helyzetekben egymásnak jövőt és sikert hazudók szüntelen menekülése újabb és újabb hazugságokba. Bizarr kalandok során silány valóságnak mindössze annyi, hogy gyanús tekergők, szélhámosok és hordalék-emigránsok meg-megveszenk a düledező raktárból néhány láda rozsdás alkatrészt, szerszámot, hasznavehetetlen fúrógépet, mert kell étel is, alkohol is. Larsennak szánalmasan uraskodni is kell, hiszen föl akarja küzdeni magát: feleségül akarja venni az eszelős gyáros félkegyelmű lányát. Szikár regény, takarékos stílus, fölényes írói érzékkel alkalmazott abszurd eszközök. A valóság pontos és hátborzongató vetülete. A hajógyár nem jóslat, de egy történelmi típushelyzet - bárhol, bármikor ismétlődhető, máris megismételt helyzet ábrázolása és ey emberi magatartás fölött kimondott ítélet. Uruguay fejlődésére és történelmére is jellemző a kísértet-hajógyár válság-élőképe. Virágzást, polgári demokráciát is, félelmes gazdasági válság követett ott, és a csődszituációban - a hatvanas életben - katonai junta ragadta magával a hatalmat, de a válságon nem tudott enyhíteni, hiszen haladók és baloldaliak bebörtönözése, a szellemi elit emigrációba kényszerítése, a gazdasági és társadalmi kritika elnémítása nem old meg semmit. Holt ipar, széthulló gazdaság és munkáját-egzisztenciáját veszett társadalom bódé- és putrilakásainak, vakolatjuk-mállott, uralkodó villáinak bűzét csak lefojtani lehet, eloszlatni nem. Az általános hazudozás pedig a tehetetlen és tétlen remény tévmagatartása; csak tovább omlasztja azt, ami inog és omladozik, és a magányosok öncsalása nem ment meg a magány-tragédia halálos végétől.

Borsa_brown_%ef%bb%bf%e2%80%93_%ef%bb%bfa_v%c3%a9gzet
elérhető
2

Borsa Brown - A ​végzet
Bármikor, ​bárhol bevethető. Robert Cooper, az USA Delta Force alakulatának tagja. Egy napon különös bevetésre küldik: egy titokzatos védett személyt kell eljuttatnia Venezuelából Amerikába. Gloria G. C. olyan nő, akit az Amerikai Egyesült Államok vesz védelmébe, de hogy miért, azt rejtély övezi. Két teljesen különböző ember, akiknek szívében mégis ott lapul egy közös cél, és amelyre csak hosszas szenvedés után jönnek rá. Múlt, vágy, becsület, mélyen gyökerező érzések, amelyek nemcsak a szereplőket, hanem az olvasót is magukkal sodorják. Háborúk, békék, végzetek, kezdetek, harcok és ölelések. Kegyetlen világ, amelyben megbújik az ember gaztette és jósága. Meginoghat egy katona hite? Haza... Kurvák... Kokain... Rumba... Mi a végzeted, katona? Mert azt mondod, hogy tudod. De nem tudsz te szart sem! Borsa Brown különleges, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikus írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Új sorozatában, a tőle megszokott módon, titkos világba enged betekintést, amely bővelkedik érzelmi magasságokban és mélységekben. 18 év feletti olvasóknak ajánlott!

Leonard Clark - A ​folyók keletnek tartanak
Leonard ​Clark, aki 1957-ben, második Amazonas vidéki felfedező útja során halt meg, régi úttörő típusú felfedező. Húsz éven át járta három földrész pusztaságait, miután végzett a Kaliforniai Egyetemen, és két évig bankhivatalnokoskodott. Három hónapot töltött Borneón, járt Celebesen, a Fülöp-szigeteken, Szumatrán, Kínában, Ceylonban, Indiában; Mexikóban hegyet mászott; kutatott Észak-Afrikában, Közép-Amerikában, Mongóliában és másutt. _A folyók keletnek tartanak_ c. immár klasszikus útleírásnak tekinthető könyvében - amely Amerikában tucatnyi kiadást ért meg és számos nyelven is megjelent - Clark az Amazonas felső medencéjében tett útjáról számol be; azokról az élményekről, amelyeket 1946-ban gyűjtött Földünk e leghatalmasabb felderítetlen területén. A perui Andoktól keletre fekszik a civilizálatlan indián törzsek lakta Grand Pajonal, a hatalmas dzsungel. Clark meggyőződése szerint itt van valahol El Dorado, Cibola hét aranyvárosa, amit a 16. század óta keresnek kalandorok és felfedezők. A szerző felszerelés nélkül, egyetlen női útitárssal vág neki az úttalan őserdőnek, és megtalálja az elveszett városok nyomait, amelyért annyian áldozták hiábavalóan életüket. Olyan területeket jár be, amelyeket még a perui őserdei katonai alakulatok számára is hozzáférhetetlenek. Minthogy útravalót nem vitt magával, abból él, amit a dzsungel ad. Megismeri az őserdei indián törzsek életét, szokásait, hiedelmeiket. beszámol az ültetvényesek és missziók által űzött szégyenletes rabszolgakereskedelemről, amelyet a perui hatóságok hivatalosan tiltanak ugyan, de felszámolni nem tudják - vagy tán nem is akarják...

Augusto Roa Bastos - Embernek ​fia
Az ​Embernek fia nem történelmi regény, bár hátterében az 1932-ben kezdődő Chaco-háború áll - Roa Bastos tizenhét évesen, önkéntesként maga is részt vett benne, életének meghatározó élménye -, amelyet Paraguay Bolívia ellen, a két ország határán található olajmezőkért vívott. A tör­ténet valós ideje is jóval hosszabb, majdnem száz évet fog át. Sokkal inkább egy nép nem hivatalos, "történelem alatti", valódi története, eposza, amely az archaikus történetmondás mitikus hangján, de modern, sokszor filmes eszközökkel, a kronológiai rendet elvetve, töredékekből bontja ki a szereplők életét, sorsát. Talán ennek és a mű erőteljes bib­liai szimbolikájának köszönhető, hogy az egyszeri, időben és térben körülhatárolt történetek egyetemessé tágulnak, túlmutatnak a történelmi és földrajzi meghatározottságon, és a mindenkori kiszolgáltatott, szenvedő, de sorsáért mégis felelős emberről mondanak valami örökérvényűt.

Bernard Lelong - Jean-Luc Lancrey-Javal - Mágikus ​Kordillerák
Vajon ​melyikük akadt egy napon a Párizsi Néprajzi Múzeum könyvtárának polcain Rouma belga néprajztudós Bolívia és Peru aymara és kecsua népességeivel foglalkozó könyvére? Bemard volt, vagy Jean-Luc? De hiszen nem is ez a fontos, hanem az, hogy e mű néhány oldala egy olyan közösségi társadalmi szervezettel foglalkozott, amelynek eredete elveszett az idők mélyében, és amelyet az inka fejedelmek egész uralkodásuk ideje alatt tiszteletben tartottak. Jöttek a conquistadorok. Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy szétrombolják ezt a spanyol intézményekkel ellentétben álló társadalmi szervezetet, de minden erőlködésük hiábavaló maradt. Majd fellángolt a szabadságharc: az Andok szelein nevek szárnyaltak az argentin pampákig. Az Altiplano, Dél-Amerika teteje San Martín, Simón Bolívar nevétől visszhangzik. Mindkét táborban hősök küzdenek. Az ifjú Sucre tábornok megnyeri az ayacuchói csatát, ámde a "dicső Rodil" még tartja magát Lima kikötőjében, Callaóban. Végül mégis legyőzik: ekkor hajóra száll, a háború dicsőségétől s a halhatatlan címtől övezve: "A dicső Rodil, őfelsége a katolikus király utolsó ellenálló alattvalója Nyugat-Indiában." Megszületnek a dél-amerikai köztársaságok. De a múltat nem lehet eltörölni; az indián közösségek továbbra is ősi életüket élik.

Molnár Gábor - A ​csendes halál démona
Amazónia ​kétszáz esztendő előtti vadonbéli világa elevenedik meg ebben a regényben. A korabeli eseményeket felidéző történetben - az írói szabadság jogán - számos indián törzs szokásait együvé tömörítettem, s a régmúlt ködébe vesző, sok vonásában máig ismeretlen világot az írói képzelet segítségével elevenítettem fel" - írja regénye előszavában Molnár Gábor, aki dél-amerikai gyűjtőútjairól, vadászexpedícióiról beszámoló könyvei után most kalandokban bővelkedő, izgalmas indiánregényt írt, felhasználva benne az indiánokról és Amazóniáról szerzett személyes tapasztalatait, ismereteit is. Az őserdő mélyén, patak menti településükön ellenséges indián törzs támadja meg a férfiavatást ünneplő maku törzset: a férfiakat csaknem kivétel nélkül elpusztítják, az asszonyokat, gyerekeket elhurcolják. Néhány életben maradt fiatal harcos vérükkel, Uaupéssel elpusztítja a támadókat, kiszabadítja a foglyokat. Uaupés hűséges asszonyával, Arával hosszú útra indul, hogy távoli tájakat, törzseket megismerve tapasztalatokat gyűjtsenek, melyeket majd a törzs felvirágoztatására használhatnak fel. Kilenc hónaoikig tartó útjuk során - őserdőben és folyókon - lélegzetelállító kalandok részesei: ellenséges törzsekkel találkoznak, életveszélyes vadászatokon vesznek részt, s néhány napig egy emberevő törzs vendégei. Az izgalmas történet elmesélése során varázslatosan szép tájleírásokkal, színpompás indián ünnepségek megelevenítésével örvendezteti meg olvasóit Molnár Gábor.

Jules Verne - Kétévi ​vakáció
Izgalmas ​eseménnyel kezdődik a történet: a vihar egy új-zélandi kikötőpartjától elold egy vitorláshajót, amelyen 15 fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. A hajón e pillanatban vétkes könnyelműségből senki más nem tartózkodik, s az orkán szédítő sebességgel ragadja prédáját a nyílt óceán felé. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak - tizenöt fiatal utasával együtt - nyoma veszett. A hatóságok és a hozzátartozók hosszas eredménytelen kutatás után beletörődnek a változhatatlanba, de nem úgy a nyílt óceánon felriadó utasok, a gyerekek. Életösztönük feltámad s találékonyakká, ügyesekké, bátrakká teszi őket. Nem hajlandóak megadni magukat a tomboló elemeknek, s győztesekként kerülnek ki a harcból: kétheti orkán űzte hányódás után egy lakatlan földdarabon partra dobja őket az óceán. Itt folytatódik hősies és okos küzdelmük a létért: A gyors szabadulás reménye híján megszervezik életüket az ismeretlen szigeten. Másfél év után egy váratlan fordulat csillantja meg a szabadulás reményét, de a lehetőség megragadása az ifjú telepesektől egy minden eddiginél elszántabb, s immár valóságos - fegyveres - harc megvívását követeli meg. A gyerekek ezt az utolsó próbát is kiállják s kétévi kényszerű "vakáció" után visszatérnek örömmámorban úszó családjaikhoz. Verne ezt a drámai feszültséget telített, kalandos történetet eleven elbeszélő modorban mondja el. Nemes pátosszal megrajzolt gyermekhősei életre szóló, kedves ismerősei maradnak a fiatal olvasóknak.

Tigrisn%c5%91
elérhető
1

Jennifer Blake - Tigrisnő
A ​nagyapja hajózási vállalatánálelnök-vezérigazgatóként dolgozó Jessica Meredithnek szembe kell néznie Rafael Castelar, a hajózási iparmágnás könyörtelen üzleti ajánlatával. Találkozásuk azonban nem úgy sikerül, ahogy várják. Nem sokkal később Jessica részt vesz egy elegáns partin a karnevál idején, ami az éj leple alatt vad orgiába torkollik. Szerencsére a lányt megmenti egy vonzó, álarcos idegen, aki ölelésével megnyugtatja, majd a gyönyörök felé repíti. A csábító érzékiség hálójában vergődve, valamint a családja és riválisa állandó támadásaitól tartva Jessica nem tehet egyebet, mint hogy erőt vesz magán és karmait megélesítve harcba indul... még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy annak a férfinak a karjaiba kell vetnie magát, aki elszántan harcol a lány családjának birodalmáért és a nőért, aki mindezt birtokolja...

Arkady Fiedler - Az ​Orinoco folyónál
John ​Bober, lengyel származású amerikai, akit bennszülött barátai Fehér Jaguár névvel tisztelnek meg, spanyol fogságból hajón menekül az általa megszabadított néhány néger és csapatnyi indián társaságában, akik régi lakóhelyükre igyekeznek. Amikor azonban sok viszontagság után megérkeznek, falujukban teremtett lelket sem találnak: a törzs a rabszolgavadász spanyolok elől behúzódott az őserdő mélyére. Különféle kalandok után eljutnak egy varraul indián faluba, és szövetséget kötnek velük a harcias és kegyetlen akavoja törzs ellen, amely a hollandok szolgálatában folytat rabszolgaszerző hadjáratokat. Sikerül-e Fehér Jaguárnak és híveinek úrrá lenni a belső és külső ellenségeken? Sikerül-e végre békét teremteni az Orinoco mentén? Erről szól ez az izgalmas történet.

Héctor Tobar - A ​sötét mélyben
A ​könyv alapján film készül The 33 címmel, amelyet a 2015. augusztus 6-i chilei bemutató után Amerikában november 13-án mutatnak be. Amikor a chilei Copiapó melletti bánya beomlott 2010 augusztusában, 33 bányászt temetett maga alá 69 napra. Az egész világ figyelemmel kísérte a felszínen zajló történéseket, a mentési próbálkozásokat, egy emberként izgultunk a bent rekedtekért és kétségbeesett családtagjaikért. A földfelszín alatt ragadt bányászok életét, tapasztalatait, elkeseredettségét és bizakodását, gondolatait és reményeit azonban nem ismertük – egészen idáig. Még amikor a sziklák alatt voltak elrekesztve, megegyeztek, hogy ha valami csoda folytán bármelyikük is megmenekül, csak együtt fogják megosztani, hogy mi történt velük. A Pulitzer-díjas Héctor Tobaré lett a kiváltságos lehetőség, hogy meghallgassa és elmesélje a történetüket. A végeredmény, vagyis ez a könyv újságírói mestermű: érzelmileg telített, időnként sokkoló erejű beszámoló a katasztrófáról és annak hatásairól. Kísértetiesen élővé, szinte tapinthatóvá teszi a sziklába zártság élményét, a rémséget, amit az ember akkor érez, amikor lassan felemészti az éhség, és azokat a spirituális és misztikus élményeket, amelyek egy ilyen helyzet és egy ilyen veszélyes munka velejárói. Az utolsó fejezetek pedig feltárják, hogyan változott meg végérvényesen a katasztrófában érintett minden egyes ember élete. Héctor Tobar Los Angeles-i újságíró, négy könyv szerzője. Elsősorban Latin-Amerika és az USA viszonya, illetve annak alakulása foglalkoztatja. 1992-ben kapta a Pulitzer-díjat egy csoport tagjaként, amelyik a Los Angeles-i zavargásokról tudósított a Los Angeles Times számára. Jelenleg újságírás és kommunikáció szakon tanít az oregoni egyetemen. „A föld alatt a bányászok szívszorító megpróbáltatásai, a felszínen pedig a családtagok és a mentőcsapat erőfeszítései és nehézségei – a kettő összefűzése adja Tobar mesteri beszámolóját az elzártságról és a sóvárgásról, majd a minden nehézségen diadalt arató győzelemről. Feszültséggel teli és gyengéd pillanatok váltják egymást az emberek életében, s egy olyan történet bontakozik ki előttünk, amely a kalandregényekkel is simán fölvehetné a versenyt.” Scott Wallace, The Los Angeles Times

Gabriel García Márquez - A ​tábornok útvesztője
1830 ​ősze táján, egy kis gőzhajón, mely a Magdalena folyón lefelé igyekszik, Santa Marta felé, Simón Bolívar képzeletben újra átéli a hajdani csaták dicső napjait és a hajdani szerelmek viharos éjszakáit. Az élet lassan elszáll belőle, s életével együtt egy nagy utópiának is vége. De ő, a „Felszabadító” máig is a kontinens egységének és függetlenségének jelképe. Törvényszerű volt, hogy Latin-Amerika legnagyobb írója előbb-utóbb szembesüljön Latin-Amerika történelmének legnagyobb alakjával, és faggatni kezdje. Ő, a nagy mítoszteremtő most visszafelé teszi meg az utat: a mítoszokból bontja ki az egykori embert, és úgy állítja elénk a maga esendőségében, megható illúziók között, hogy elhisszük neki: Simón Bolívar csakis ilyen lehetett. Mindent elhiszünk neki.

Arne Falk-Ronne - Dr. ​Csörgőkígyó
Tizenkét ​évvel ezelőtt a Bolívia és Paraguay közötti úttalan bozót- és őserdőrengetegben egyszerre csak megéreztem, hogy a bosszantó trópusi vendég, a malária hamarosan tiszteletét teszi nálam. Lenyeltem fél tucat Resochin-tablettát, bekászálódtam a moszkitóháló alá, hogy ott böjtöljem ki az elkerülhetetlen lázrohamot, s azután az egész létezést valószerűtlenné tevő, levegős kábulatban zuhantam. S a svábbogarak hatalmassá tágult pontonként feketéllettek a hálóm külső oldalán. Patkányok rohangásztak a kőpadlón, s kunyhóm falának ajtóul szolgáló nyílásából mintha egy szőke óriás bicegett volna mankón az ágyam felé. Az idegen dánul beszélt hozzám. Vagy lázas látomás volt mindez? Korántsem. Bjarne Berbommal, az indiánok közt élő, dr. Csörgőkígyó néven ismert dán orvosságos emberrel találkoztam. Együttlétünk nem tartott sokáig, mindössze pár óra hosszat, ám a következő esztendőben visszatértem Paraguayba, és megkerestem Bjarnét a dzsungelben, 1974-1975-ben pedig ő jött néhány hónapra Dániába, s próbálta - eredménytelenül - megtalálni helyét egy komputer irányította társadalomban. 1975 nyarán hazakísértem Dél-Amerika őserdeibe, indián barátaihoz. Útközben mesélte el élete történetét, ennek fő vázát nyújtom most át az olvasónak. Valaki egy alkalommal azt mondta Bjarnénak, hogy azon kevesek közé tartozik, akik egyszer megmerítették kanalukat a kaland csajkájában... s ezért aztán már soha többé nem bírják abbahagyni a kanalazást. Hogy ez valóban így van-e, megítélhetik a következő oldalak alapján.

Janusz Wolniewicz - Az ​Ucayali delfinjei
Janus ​Wolniewicz lengyel újságíró, utazó-riporter. "civilben" az óceánra is jogosító jachtkapitányi képesítése van. Utazásai során gyakorlatilag bejárta az egész világot, sőt sok olyan helyre jutott el, ahol előtte fehér ember nem nagyon járt. Ebben a kötetben Francia Guyanáról, illetve az ördögszigetekről ír, ahol Dreyfus kapitány és a hírhedt "Pillangó" raboskodtak, a könyv második részében - ez a hosszabb és fontosabb - egy perui expedícióiról, melynek során két lengyel filmes társával eljutott a kampa indiánok földjére. Izgalmas utazáson vettek részt tutajon, repülőn, a Malinowski lengyel mérnök által tervezett magas hegyi vasúton, míg elértek a dzsungelt, ahol hosszú menetelés vár rájuk. Az expedícióval különleges kalandok nem történtek, mégis igen kellemes olvasmányt jelent ez a nem mindennapi utazásról szóló tudósítás. Miközben az indiánokkal ismerkedünk, képet kapunk e terület növény- és állatvilágáról, ásványi kincseiről, és a perui olajfeltárási munkálatokról is.

Karl May - Az ​inka öröksége
Az ​igazság rettenthetetlen bajnoka, a vasöklű, nagyszívű és bölcs Jaguár apó Dél-Amerika pampáin és égbe nyúló hegyei között jár e regény lapjain kicsi, de mindenre elszánt csapatával, hogy a jókat megoltalmazza, és az elvetemült orgyilkosokat megbüntesse. Az inka öröksége, az utolsó perui uralkodó mesés kincsei titkukkal a kalandorok sokaságát vonzzák, de egyetlen méltó örököse, a szelíd és bölcs inka unoka inkább az enyészetnek adja őket, mintsem hogy az emberi gonoszság és kapzsiság újabb démonait szabadítsák fel. - A népszerű író egyik legfordulatosabb és legjobban komponált regényét Szinnai Tivadar átdolgozása formálta korszerű, érdekes olvasmánnyá, Csergezán Pál illusztrációi pedig a cselekmény izgalmas pillanatait elevenítik meg.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Gabriel García Márquez - Baljós ​óra
A ​rothadás bűze lengi be a híres-nevezetes Macondótól nem messze fekvő falut, amely a kolumbiai polgárháború után néhány évvel látszólag békésen szunnyadozik. Ezt a feszült csendet, a baljós nyugalmat zavarják meg a rejtélyes falragaszok, amelyek reggelente megjelennek itt-ott a házak falán, s bár titkot nem árulnak el senkiről csupa olyasmit tesznek közhírré, ami már úgyis jó ideje közszájon forog -, ezek a falragaszok indítják el az események végzetes láncolatát. "Nem a falragaszok okoznak álmatlanságot az embereknek, hanem a falragaszoktól való félelem" - mondja az egyik szereplő, s lassanként azt is megtudjuk, mi is táplálja igazából a falubeliek félelmeit: a rothadás bűze (melyet egy bozótban fennakadt tehén áraszt) már-már emberi alakot ölt, amikor az elöljáró, a véres polgárháborúban győztes új hatalom helyi képviselője rászabadítja a terrort a falura.

Kollekciók