Ajax-loader

'lélektani' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

D%c3%b6w_cs%c3%b3ti0087
elérhető
19

William Wharton - Madárka
Madárkát, ​a Philadelphia külvárosában élő kamasz fiút eleinte a galambok érdeklik, tőlük akarja ellesni a repülés tudományát. Amikor azonban barátjával, Allal fölmászik egy gáztartály tetejére, és onnan "lerepülve" kis híján halálra zúzza magát, apja elégeti a galambdúcot, és ezzel véget vet fia "galambkorszakának". Madárka ekkor a kanári életét kezdi tanulmányozni, s miközben Al érdeklődése a testedzés, a sport, a lányok felé fordul, ő kitart a madártenyésztés és nagy álma, a repülés mellett. Álma úgy lesz valósággá, hogy a valóság lesz álommá: Madárka oly bensőséges kapcsolatba került parányi védenceivel, hogy köztük találja meg a család védett melegét, sőt a szerelemnek, a beteljesülésnek, az utódok nemzésének és útra bocsátásának, a szabadságnak, a teljes életnek örömét, madárrá válik maga is. A valóság azonban nem kevésbé makacs,mint az álom. Madárka az emberi világban elmegyógyintézetbe kerül. Itt találkozik vele újra gyerekkori barátja, Al, a II. világháború európai hadszínteréről sebesülten hazatért "hős", aki harctéri élményeinek hatására újraértékeli magában az őrültség és az épelméjűség fogalmát, hogy a regény végén a madár-létét feladó s éppen ezzel megőrző Madárkával együtt repüljön ki a "kakukkfészekből".

Bura
elérhető
216

Sylvia Plath - Az ​üvegbura
"Furcsa, ​fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban." Egy idegösszeomlás története kezdődik ezekkel a szavakkal. A tizenkilenc éves Esther Greenwoodnak Amerika tálcán kínálja a karriert: felveszik ösztöndíjjal a legjobb iskolába, majd tizenketted magával megnyeri egy divatlap pályázatát, egy hónapra New Yorkba kerül, fogadások, díszebédek, hírességek forgatagába. Csakhogy ő valami többet és tisztábbat vár a társadalomtól, mint az őtőle, és ezért nem tud beilleszkedni a nagy gépezetbe. "Bizonyára úgy illett volna, hogy én is repüljek a lelkes örömtől, mint a többi lány, de - valahogy nem voltam rá képes. Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan a körülötte tomboló pokoli zűrzavar legközepén." A történet: ennek a baljós hasonlatnak a kibontakozása, a betegség első tüneteitől a közönyös pszichiáter kontárul alkalmazott elektrosokkterápiáján át a hajszál híján sikeres öngyilkosságig. Végül a gyógyulás tétova stációi következnek, az életbe visszavezető út lehetőségét sejtetve - ami a valóságban tragikusan ideiglenesnek bizonyult. Mert Az üvegbura önéletrajzi mű: az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása. Megjelenésének évében, 1963-ban Sylvia Plath öngyilkos lett.

Tisza Kata - Magyar ​pszicho
A ​"magyar pszicho" a Pontban tárja föl leginkább magát. A Pont egy kocsma Pest dzsungelének kellős közepén, ahová mindenki azért tér be, hogy a zsúfoltságban és a testmelegben kiborítsa a vele egyívásúak elé a magával hozott nappali, a másutt-lét megpróbáltatásait. Itt van igazán "otthon" Klára, a fiatal kora ellenére is óriási sikereket arató festőnő, akinek belső monológjai és másokkal folytatott párbeszédei viszik előre a cselekményt. Az olvasót magával ragadja az események láncolata, no és persze a fiatal, hetyke és dacos írónő vonzereje.

Franz Josef Degenhardt - Justitia ​FC
Egy ​tizenkét éves kisfiút szülei öt éven át egy kamrába zárva tartottak, egy sétáló figyelt fel a rácsos ablak mögül jövő artkulátlan, madárvijjogáshoz hasonló hangokra, s tett feljelentést a rendőrségen. Így találták meg a gyereket, aki nem tudott beszélni, rúgott, harapott. Vajon született debilitásról van szó, amit a körülmények csak fokoztak, vagy arról, hogy a körülmények hatására a visszamaradottság pszeudodebilitássá változott? - erre a kérdésre keresi a választ Degenhardt regényének főhőse, Hans Dörner gyámügyi bíró. S miközben a bíró minden erejével küzd azért, hogy kiderítse és képviselni tudja az igazságot, egyre jobban elmélyül az ő személyes drámája, felszíva magába mintegy a bezárt gyermek tragédiáját, a feldolgozhatatlan német múlttal és a látszólag korlátlan, valójában nagyon is elhatárolt szabadságjogokat kínáló jelennel bekerített ember drámájává válik.

614035_5
elérhető
25

Szabó Magda - Freskó
"Pályám ​kezdetén, mint a Lengyel Balázs immár legendás Újhold-ja köré csoportosuló fiatalok egyike, költőként indultam, második verseskötetemre 1949-ben kaptam az osztályidegen voltomra való hivatkozással még aznap vissza is vett Baumgarten-díjat. A zsdanovi gesztus hazai irodalompolitikánkban való érvényesítése startpisztoly dörrenése volt, az Újhold nemzedék, amely megalkuvás nélkül szembeszállt a követelményekkel, kivonult az arénából, s kollektív döntése: nem publikálunk többé, évekre megbénította a reális magyar irodalmi életet. A bekövetkezett helyzetre ki-ki írói alkata szerint reagált, volt, akit a helyzet brutalitása némaságba merevített, nálam a felháborodás kifejezési formaváltozást eredményezett, saját személyemről elfordult a tekintetem, elkezdtem figyelni, majd ábrázolni a meggyalázott országot, abbahagytam a versírást, és egy megrendítő családi haláleset után átélt temetés keserves élménye meg is hozta első regényem, a Freskó témáját. A mű 1953-ban íródott, s ha nem megfelelő kezekbe kerül, bármit eredményezhetett volna, akár a Gulágot is. Tudtam, mit ábrázolok, nem is mertem otthon tartani a hamar bujdosóba adott kéziratot, rejtegette azt Lengyel Balázs és Nemes Nagy Agnes, volt Ottlikék, volt Kálnoky László őrizetében, egy példány Debrecenben, anyámék szenespincéjében a szén alatt. 1956 aztán meghozta a megoldást: az elnémult írókat a kiadók keresték fel, kéziratot kérve, így került nyilvánosság elé a Freskó is 1958-ban, első kritikáját, ismét csak fejét kockáztatva, Lengyel Balázs írta meg. A Freskó-t a megalázott kitaszítottak jóvátételt ígérő Istene kísérte: itthoni, meglepően kedvező fogadtatása eljutott az akkor még nyugatnémet Insel kiadóig, és a könyv kikerült a nemzetközi könyvpiacra. Váratlan sikert aratott idegenben is, itthon meg a kínosan megdöbbent marxista kritikusok eddigi támadásaikat udvarias elismeréssé mitigálták. Az Újhold egykori fiataljai közül elsőnek én kaptam Kossuth-díjat, ez annyit jelentett, nincs mit kezdeni velem, ha eddig nem változtam, már aligha fogok akkor, mikor már a nemzetközi sajtó is véd. A Freskó egyetlen nap története: Annuska, aki kezéből a festőművész ecsetjét kitépte a hatalom, aki dísztárgyak készítésével keresi a szülői házból való szökése után a kenyerét Pesten, anyja temetésére hosszú távollét után először látogat szülővárosába, s mikor ismét szembesül élete hajdani irányítóival és tanúival, zavart megrendüléssel éli át, senkinek nincs már hatalma felette, nem rettegni: szánni valók a családtagok, Tarba lakói, mindenki, aki egykor bántotta vagy akitől iszonyodott. Annuska úgy tér vissza a fővárosba, hogy nem visz magával mást, csak a szánakozást, a hajdani félelemmel együtt egész Tarba emlékként marad vissza a Pest felé futó gyorsvonaton. A regény szerkezete akkor még feltűnéskeltően új volt. Nem a móriczi hagyományt követtem, hanem belső monológokkal dolgoztam. Annuska figuráját mindig más családtag, barát vagy ellenség szemszögéből ábrázoltam. Most, hogy újra elolvastam a könyvet, elfogott a borzongás: mi lett volna, ha ez az ábrázolás, amelyről azt hittem, sose lát nyomdagépet, akkor vetíti ki a letagadhatatlan igazságot, mikor boldog felszabadulttá hazudtak egy boldogtalan és megszállás alatt élő országot? Úgy meglepett, hogy nem kerültem börtönbe. A Freskó számomra örökre az újrakezdett írói élet szimbóluma marad, eltaposott fiatalságunk húsvéti csodája, a feltámadás. Egyszer, az üldözöttség legmélyebb bugyrában majdnem számonkérő indulattal faggattam Istent, ha arra teremtett, amit élnem kell, ugyan miért tette. Ma már tudom, Isten a Freskó-val válaszolt." Szabó Magda

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Sok ​regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. "A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye" - Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t - egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

Orhan Pamuk - Fekete ​könyv
Rüya ​eltűnt. Galip, az isztambuli ügyvéd magánnyomozásba kezd, hogy felkutassa feleségét. Vajon a szépséges nő Celâlnál bujkál, akinek hírnevét Galip irigyli? Ha így van, miért nincs senki Celâl lakásában? Galip egy hirtelen ötlettől vezérelve magára ölti Celâl személyazonosságát, viseli a ruháit, fogadja a telefonjait, sőt még fanyar cikkeit is hamisítja, de ha a titokra fény derül, az végzetes következményekkel jár... A Fekete könyv a közel-keleti és a muszlim kultúra elképesztő gazdagságú szőttese, amelyet eláraszt Isztambul fénye és pompája, miközben a lélektani utazás a lélek egyre sötétebb bugyraiba visz minket. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője, akinek munkásságát Gabriel García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő író számos sikerkönyvet tudhat magáénak, hogy csak a Hó, a Fehér vár vagy A nevem Piros című regényeket említsük. A szerző életműsorozatának újabb fontos állomása a Fekete könyv.

Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Gyasz_www.kepfeltoltes.hu_
elérhető
8

Németh László - Gyász
A ​Gyász főhőse "jómódú parasztlány, nagyon szép is, az ura a háborúban esett el; ő elköltözött a napától, az apja egy kis házat vett neki, ott élt a fiával. Sosem hallottam róla semmi pletykát; kérték, és nem ment férjhez. Nem volt hideg, csak büszke; büszkén álszemérmes. Néhány éve a kisfia is meghalt. Azóta egyszer találkoztam vele a temetőben, sovány volt, szikár s még mindig szép. A sírkőről beszélt, amelyet a fiának akart állítani. Éreztem rajta, hogy már gyenge az igazi szenvedésre, de a büszkesége holtomiglan gyászt kényszerített rá. [...] Fájdalmunk nem tud megfelelni önérzetünk követelésének, összetörtek akarunk lenni, amikor a szívünkben szélcsend van. Megértettem, hogy a gyász fiataloknál, bizonyos időn túl, a büszkeség betegsége..." Németh László

Covers_398622
elérhető
1

Anna Seghers - Átkelés
A ​fiatal rostocki mérnök, Franz Hammer, hazafelé tart Brazíliából, ahol hivatalos kiküldetésben volt. Örül, hogy gyorsan végzett megbízatásával, s hamarosan viszontláthatja családját, beszámolhat vállalatának a sikeres munkáról. Élvezi a hajóutat, a déli égboltozat, a tenger káprázatos színeváltozásait, a delfinek játékát. Csöndes fedélzeti sétái azonban csakhamar komolyabb tartalmat nyernek. Különös útitársa, a trópusi betegségek kutatóorvosa, Ernst Triebel, hozzászegődik, s apránként feltárja neki élete történetét. S az átkelés lassú hetei alatt, a pompás naplementék, az egzotikus csillagképek villódzásában csodálatos történet bontakozik ki előttünk. Egy hatalmas, megrendítő szerelem ívfénye két, egymástól teljesen eltérő világot ragyog be: Brazília szélsőséges, buja vegetációjú, pompás és nyomorúságos tájait és a második világháborúból, a fasizmus viharából aléltan lábadozó demokratikus Németországot, ahol a romok eltakarításával, a megújuló városokkal együtt az emberekben is újból feltámad és kiépül az igaz humánum, a becsületes szándék erőtere.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Bűn ​és bűnhődés
Dosztojevszkij ​számára - írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony - »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert ismeri azt a felelősséget, amely ezért a szörnyűségért valamennyiünket terhel. Aki csak egyszer is átélte az ő Raszkolnyikovját... az többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházacskájába, a filiszterség és az önhitt egoizmus tojáshéjába..." A Bűn és bűnhődés a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Talán ezzel magyarázható, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagyváros sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli művét. A "detektívregényből" így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

Thomas Harris - A ​vörös sárkány
Will ​Graham nyomozó egy halott család csendes, üres házában álldogál, és a gyilkos helyébe képzeli magát. Graham, aki FBI-kiképző-tiszt, a nyomokból fejti meg sorozatgyilkosa kinézetét, tudja, hogyan gondolkozik, és mit tett az áldozataival haláluk után. Már csak el kell kapnia. De ahhoz, hogy ez sikerüljön, bele kell élnie magát a szerepébe; ráadásul együtt kell működnie egy veszélyes elmebeteggel, dr. Hannibal Lecterrel...

Paula Hawkins - A ​lány a vonaton
Ritkaság, ​hogy egy könyv vezesse több országban egyszerre, szinte az összes fontos sikerlistát. A New York Timesét és a BarnesandNoble-ét, például. Az végképp szokatlan, hogy ezt egy debütáló író tegye. 2015 elején Paula Hawkins regénye berobbant az angolszász piacokra. Ahogy Stephen King fogalmazott, ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem véletlenül hasonlítják Hitchkockhoz és Agatha Christie-hez az írót, a Gone girlhez a történetet. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt. Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!

Alberto Moravia - A ​megvetés
Riccardo ​Molteni, a becsvágyó drámaíró, hogy feleségének biztosítsa a kényelmes polgári jólétet, s megteremtse irodalmi munkásságához az anyagi függetlenséget, irodalmi bérmunkára vállalkozik: filmforgatókönyveket ír egy sikeres és gazdag producernek. Imádott felesége azonban - s éppen a kecsegtető jólét küszöbén - fokozatosan elhidegül tőle. Miért változott felesége szenvedélyes szerelme közönnyé, megvetéssé? Riccardo lázasan gyötrődve keresi az okot, mígnem egy drámai jelenetsorban minden megvilágosul előtte. Moravia ezúttal is alaptémáját, a férfi és nő viszonyának ideiglenességét, a tartós kapcsolatra való képtelenséget ábrázolja, pontos lélekrajzzal mutatva be, hogyan támadnak apró repedezések a mindennapi élet, a szokások felszínén, miképpen romlanak meg az elemi állapotukban tiszta érzések, s mint válik két ember kapcsolatában tragikussá mindaz, ami korában feloldódhatott a szerelemben. A történet csupa drámai feszültség, valósággal sodorja az olvasót a végkifejlet felé.

Sienna Cole - Lefelé ​a folyón
Te ​hiszel a sorsszerűségben? 2002 májusában megdöbbentő vallomás söpört végig az Egyesült Államokon. A fiatal és mélyen megsebzett Alice Carrington olyan titkot hozott nyilvánosságra, mely felbolygatta és felháborította az egész országot. Alice megrettent a felelősség súlyától, és a szökést választotta, de elképzelni sem tudta, hogy tettei milyen események láncolatát indítják el. Olyan sorsokat csomózott össze, melyeknek sosem kellett volna találkozniuk. Lynn Walker pincérnőként dolgozik Hohenwaldban, egy isten háta mögötti tennesseei településen, és egyetlen célja, hogy valóra válthassa lánya álmait. Frank Carrington újságíró és családapa, aki megszállottan küzd gyermeke igazáért. Jeffrey Mills zseniális tehetséggel megáldott, ám nehéz sorsú festőművész, akit egy személyes tragédia pályája feladására késztet. Az egyetlen közös nevező hármuk életében Alice titka, melyet csak az idő és hármuk külön-külön kibomló, majd egymásba kapcsolódó élete oldhat meg. Sienna Cole, a hatalmas sikerű Négyszáz nap szabadság című regény szerzője páratlanul izgalmas, mély drámával átitatott lélektani thrillerében végigkalauzol a tizenöt éves rejtély kibogozásán.

Covers_43195
elérhető
1

Zyta Oryszyn - Lidérc
Egy ​isten háta mögötti tóparti lengyel faluban éjszakánként lidérc kísért, akárcsak az ősi babonák, beidegződések és a második világháború minden iszonyata e regény hőseinek emlékezetében. A lüktető ritmusú belső monológokból, melyekben valóság és irrealitás keveredik egymással, két fiatal sorsával ismerkedhetünk meg, akik számára a szerelem szabadulás a kétségbeeséstől, a magánytól, az önmagunkban és a világban rejlő rossztól, és út a többi emberhez. A fiatal írónő szuggesztív képekben villantja föl előttünk a mai lengyel tájat, és felejthetetlen figurákat teremt. Zyta Oryszynt eddig Melodráma című regényéből ismerhette meg a magyar olvasó.

Bovaryn%c3%a9
elérhető
27

Gustave Flaubert - Bovaryné
"Emma ​Bovary nyomorúságos kalandjai a tragédia szférájába emelkednek, mégpedig azért, mert egy közömbös, segítségre képtelen, vigaszt nem nyújtó világtól körülvéve, neki magának kellene a hitvány anyagból a gazdag és ritka értéket lepárolnia. És bele is fog a vállalkozásba, tudatlanul, vezető nélkül, nemes szórakozás híján, s kiszolgáltatva a tudatában kavargó természetes és mesterséges ösztönzőknek - hogy szükségszerűen csúfos kudarcot valljon vele; olyan kudarcot azonban, amely a következő fordulatban lehetővé tette, hogy Flaubert a legtalálóbban, a legtökéletesebben előadott történetet kerekítse ki belőle." _Henry James_

Donna Tartt - A ​titkos történet
Öten ​voltak - négy fiú meg egy lány. Két fiú szemüveget viselt, a harmadik albínó volt, az ikrek pedig, a fiú meg a lány, akár két flamand angyal. Megközelíthetetlen, titokzatos csoport a kis vermonti egyetemen. Már amit tanultak: az ógörög, az is a kiválasztottság légkörével vonta be őket. Ebbe az arisztokratikus társaságba csupán egyetlen új diáknak sikerül bejutnia: a feltörekvő Richard Papennek. Ő beszéli el évekkel később a csoport titkos történetét. A különös ifjak megszállott professzoruk vezetésével nemcsak tanulják, hanem át is élik a hajdani kultúrát, az ősi vallást, a mámoros orgiákat, hol az isten vért követel... Történhet-e bűn? Baleset? Áldozat? Hogyan lesz bűnhődés az árulóra kirótt büntetésből? Hogyan folyik egymásba elfojtott és megélt szerelem, szabadság és lelkifurdalás, álom és valóság, élet és halál? Donna Tartt könyve bűnügyi regény, a lélek rezdüléseit boncolgató finom olvasmány, mulattató és szívbe markoló. Egy fiatal amerikai írónő első regényét tartja kezében az olvasó: Mely máris világsiker.

Stoner
elérhető
67

John Williams - Stoner
Ötven ​évvel azután, hogy John Williams írt az ügynökének, a Stoner bestseller lett. Teljesen váratlanul. Bestseller Európa-szerte. Maguk a kiadók sem értik. Bestseller a szó legtisztább értelmében - az a fajta, amely úgy születik, hogy az olvasók adják szájról szájra. ,,Csodás felfedezés mindazoknak, akik szeretik az irodalmat." Ian McEwan ,,Briliáns, gyönyörű, hajthatatlanul szomorú, bölcs és elegáns regény." Nick Hornby ,,Ilyen fantasztikus regénnyel ritkán találkozni az életben." Tom Hanks A történetről: William Stoner tizenkilenc évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára. Később tanár lesz ugyanott. Rosszul nősül. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán jut eszébe kollégáinak. A Stoner univerzális értékű történetet tár elénk: őszintén, részvéttel, átható erővel. Az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél, a szürke hétköznapokról, amelyeket nem szokott megörökíteni a történetírás. Az egyedi élet jelentőségének állít emléket. Páratlan olvasmány, dicshimnusza az irodalom erejének, olyan regény, amelynek minden mondatát élvezni kell.

Marguerite Duras - Oroszlánszáj
Valahol ​Franciaországban egy vonat tetején emberi testrészt találnak. Az ország túlsó csücskében egy másik vonat tetején egy másik emberi testrészt. Aztán megtalálják a harmadikat, a hetediket: kilenc vonaton kilenc emberi testrészt. És tulajdonképpen itt, ebben a detektívregény-alaphelyzetben, kezdődik ez a páratlanul izgalmas, modern eszközökkel elemző lélektani regény, nem is regény, inkább jegyzőkönyv, amely három magnetofonszalagra jegyzett beszélgetésből bontja ki a bűntény körülményeit, megrendítő, váratlan és szinte természetes indítékait, de a legnagyobb láttatóerővel a gyilkosság aktív és passzív szereplőinek egyéniségét. Duras nagy feszültségű "magánnyomozása" azoknak a tényezőknek a felderítésére irányul, amelyek a normálisnak tekintett emberi cselekedetektől eltérő cselekedetek kiválthatják.

Covers_51
elérhető
5

Kertész Ákos - Makra
"Nem ​csak az a kérdés foglalkoztatott, hogy Makrának, egy ilyen tisztességes, rendes pasinak miért kell meghalnia, hanem egy ennél sokkal fontosabb, sokkal általánosabb kérdés is: Miért van az, hogy az emberek ahelyett, hogy megpróbálnának a tömegből kiemelkedni, kiválni, jobban szeretnek elbújni a tömegben."(idézve Kertész Ákos utószavából.) Makra Ferenc lemezlakatos, akit külseje, tehetsége, érdeklődése egyaránt kiemel társai közül. Irtózik a "eltűnéstől" el szeretne bújni a tömegben, de ez éppúgy konfliktusba sodorja a környezetével, mint a "makra-ferencség" vállalása. Letagadja szerelmét, tehetségét, erejét. Mire felismeri tévedését - tíz év reménytelen küzdelem után - már nincs visszaút, nem lát más kiutat, és öngyilkosságba menekül. Kertész Ákos, aki eredetileg filmrendezőnek, operatőrnek készült, és sokat forgott a filmvilágban, mesterien bánik a drámai témával, láttatja az eseményeket, és a regény hömpölygő szövege mindvégig fenntartja a feszültséget. Ezt tolmácsolja nagyszerűen Vallai Péternek az érzelmeket a kornak megfelelő intenzitással átélő előadása.

L%c3%a9gszomj
elérhető
2

Szilvási Lajos - Légszomj
Simon ​Sándort, a szuperszonikus vadászrepülőt az olvasó már ismeri a szerző „Albérlet a Síp utcában”, „Ködlámpa” és „Születésnap júniusban” c. regényeiből. Két évtizedes repülő pályafutás, kemény önfegyelemmel kidolgozott számtalan siker után kell Simon őrnagynak rádöbbennie, hogy tüdejét tbc támadta meg. A gyógyítás egyetlen lehetséges módja a műtét, ami azonban egyszersmind azt is jelenti, hogy soha többé nem repülhet, pedig neki a repülés nem egyszerűen mestersége, nem is csak hivatást jelentett, hanem életformája, szenvedélye, önmaga kifejezésének formája volt. A rendkívüli szituáció, mint minden emberben, Simon őrnagyban is feltámasztja a számvetés igényét. Megelevenítve repülőélményeinek legszebb pillanatait, válságos helyzetbe jut, szinte újraéli egész életét, s egyre reménytelenebbnek, kilátástalanabbnak látja jövőjét. Életének ebben a legnehezebb periódusában azonban nem marad magára. Barátainak cselekvő szeretete, leleménye, évtizedek alatt kialakult közösségük szolidaritása s nem utolsósorban egy váratlanul, szinte ajándékba kapott szerelem segíti át ezen a katasztrófán.

Img_0007
elérhető
18

Robert Merle - Madrapur
„Elkésett ​utas már nem is reméli, hogy útra kelhet. Kihalt repülőtér - éppúgy lehetne irdatlan vidámpark vagy melegház is. Sztrájk? Sehol senki: se légiszemélyzet, se utasok. Aztán a semmiből mégis egy bájosan személytelen stewardess. A formaságokat mellőzve, ugyanakkor ellentmondást nem tűrően kalauzol a fedélzetre. Türelmetlen utastársak: mindkét nembeliek, nációk tarkasága tart a rejtelmes Madrapur felé. Miféle új ígéret földje? A hétköznapi szituáció egyre nyomasztóbb. Aztán mintha kibújna a szög a zsákból: terroristák fognak fegyvert a többi utasra. Kiderül, hogy a pilótafülke üres, a távolból, ismeretlen központból vezérlik a gépet, amely időnként kietlen, fagyos tájakon landol: ilyenkor mindig kiszáll néhány utas. Önszántából vajon? A majomszerű alsó arctáját restellő, a felsőbbik emberszabására bezzeg rátarti utas úgy írja le percről percre a kalandos röpülést, ahogyan megéli: élénken észleli környezetét és a történéseket, de megfejteni őket képtelen... Robert Merle hosszú pályáján kivívta a magyar olvasók szeretetét. Ez az 1981-ben kelt regénye már nem sci-fi ízű, baljós előérzetei sajnos igazolódtak: világterrorizmus, klímaváltozás... Találó jellemzései, szellemessége annál nagyobb hálára köteleznek.”

Babits Mihály - A ​gólyakalifa
Tábory ​Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha "fekete Álma" nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, "Sonntagskind" lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik - nélkülözések, félelmek, szorongások között - egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. "Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna - írja Babits Mihály -, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban."

Mihailo Lalić - Siralomhegy
Ez ​a regény az új jugoszláv irodalom kiemelkedő értéke. A modern próza megannyi vívmányának felhasználásával mondja el egy bajtársaitól elszakadt végső magányba szorult harcos bolyongását a kietlen hegyek világában. A lélek belső buktatóinak és a nehézségek végtelen szövevényének "mélylélektani" eszközökkel való megvilágítása, a tudati fejlődés ellentmondásainak feltárása ad pszichológiailag is hiteles igaz képet a "forradalom apályának" súlyos időszakáról, amikor a partizánok szabadságharca már-már összeomlással fenyeget. Lalic mindezt az igazi művészet tiszta magasságába emeli.

Edward Lewis Wallant - A ​zálogos
Sol ​Nazerman, a lengyel egyetemi tanárból lett harlemi zálogház-tulajdonos, akinek családja koncentrációs táborban pusztult el, minden érzelmet tudatosan kigyilkol magából: közösség, szeretet, emberi hovatartozás, részvét - ezeket a fogalmakat örökre kitörölte emlékezetéből, hogy képes legyen elviselni az életet.

Mario Soldati - A ​színész
Az ​író ebben a művében egy középszerű, öregedő színész, Melchiorri tragikus házasságát mutatja be izgalmas, szórakoztató cselekmény keretében. Melchiorri feleség, Licia, a rulett rabja, a színész férj viszont felesége cselédlányaiéirt rajong.: így teszik egymást kölcsönösen tönkre. A regény nem csupán kitűnő lélekrajz, hanem egyúttal drámai krimi is, mert a cselekmény során úgy összekuszálódnak a fonalak, hogy végül is nem tudjuk: ki bűnös, ki ártatlan, mi történt Giovannával, Melchiorri szerelmével és a zsaroló Argenta szeretőjével...

Irvin D. Yalom - Szerelemhóhér ​és más pszichoterápiás történetek
Ebben ​a könyvben tíz pszichoterápia története szerepel. Mind a tíz páciens az élet szokványos helyzeteitől szenvedett: egyedüllét, impotencia, migrén, szexuális túlfűtöttség, elhízás, hipertónia, szomorúság, emésztő szerelem, hangulatváltozások, depresszió. Mégis, a terápia folyamán ezen mindennapi problémák alapjainak kutatása a lét legmélyebb lényegét tartalmazó gyökerekhez vezetett. "Akarom! Akarom!" hallatszik végig ezekben a történetekben. Az egyik páciens halott lányát akarta vissza; egy másik erősködött, hogy - halálra ítélve a nyirokráktól - joga van a gátlástalan szexualitásra; a harmadik örökre fiatal akart maradni, nem tudván lemondani harmincöt évvel fiatalabb barátjáról. A szerző - a Stanford Egyetem orvosprofesszora - szerint a pszichoterápia elsődleges anyaga mindig az ilyen létező, az egyén törekvéseinek és az élet kíméletlen tényeinek könyörtelen disszonanciájából eredő fájdalom, legyen annak eredete tudott vagy tudattalan. A hátterükben pedig ott magasodnak a lét nagy problémái: a hiányzó szabadság sorsunk akaratlagos alakítására, a mindannyiunk és szeretteink számára elkerülhetetlen halál, a magányosság, és végül: életünk világos értelmének hiánya. Bármennyire kegyetlennek tűnjenek is ezek a helyzetek, tartalmazzák a remény és a megváltás magvait. Ez a tíz pszichoterápiás történet remélhetőleg bizonyítja, hogy szembe lehet nézni a lét igazságaival, sőt! - hasznosítani lehet hatalmukat az egyéni változás és gyarapodás szolgálatában. És ennek a folyamatnak első meghatározó lépése - akár a terápiában, akár azon kívül -, hogy az érintett felelősséget vállal saját kellemetlen életéért. A többi lépés?...ez talán kiderül Yalom doktor könyvéből.

Irvin D. Yalom - Ginny Elkin - Minden ​nappal közelebb
A ​Minden nappal közelebb nem csupán Irvin D. Yalom első írói próbálkozása, hanem az első olyan könyv is, amely páciens és terapeuta kettős reflexióit tárja a nyilvánosság elé. A páciens, Ginny Elkin, nyugtalan, fiatal és tehetséges író, akit a pszichiátria világa skizoidnak címkéz, akit mint érdekességet egymás közt adnak-vesznek a szakemberek. A terapeuta, dr. Irvin Yalom, sikeres pszichiáter, aki éppen írói hangját és stílusát keresi. Terápiás célból egyeznek meg abban, hogy naplót vezetnek minden egyes ülésről. Egymást követő feljegyzéseik egy letehetetlenül izgalmas, elgondolkodtató és felkavaró levélregénnyé állnak össze. De vajon ki a páciens és ki a terapeuta? Ki a nyugtalanabb és a türelmetlenebb? Ki segít többet a másiknak? Ki mennyit profitál a közös munkából? És vajon meghallják-e egymást? Vagy önmagukat? Jutnak-e végül bármire? Két olyan ember érdekfeszítő története ez a könyv, akik kölcsönösen feltárják egymásnak erényeiket és gyengeségeiket. Őszinték és bölcsek, hazugok és ostobák, életszerűek és valószerűtlenek. Pont, mint mi mindannyian.

Vlagyimir Szavcsenko - Monomah ​sapkája
"...Amikor ​beléptem a laboratóriumba, a felső világítás égett, csak a nagyfeszültségű áramkör sérült meg. A helyiségben olyan bűz terjengett, mint a kórházakban szokott lenni, erős hányingert kaptam. Az első, amit észrevettem: egy meztelen ember fekszik egy felborult tartályban, a feje és a karjai kilógnak, a fején egy fémből készült berendezés. A tartályból valami folyik, leginkább sűrű vérre emlékeztetett. A második egy diák, új fiú, látásból ismerem, mellette fekszik, arccal fölfelé, kezeit szétdobva. Odarohantam a tartályban fekvőhöz, kihúztam. Még meleg volt, és az egész teste síkos, alig lehetett megfogni. Megrángattam: úgy tűnt, már nem él..." - így kezdődik a regény egyik szereplőjének bírósági vallomása, majd az azután kezdődő rendőrségi nyomozás értetlenül áll a tudományos kutatóintézetben történő rejtélyes események előtt. A szovjet sci-fi író a fantasztikus irodalom egyik alaptémáját, az ember mesterséges reprodukálását dolgozza föl, mely örökké izgatta az alkotók fantáziáját. Az ezzel kapcsolatos természettudományos, erkölcsi, filozófiai veszélyek végiggondolása izgalmas szellemi kalandot ígér az olvasónak.

Ivan Olbracht - A ​legsötétebb börtön / Jesenius színész különös barátsága
Capek ​és Hasek mellett Olbracht a legnépszerűbb cseh író hazánkban. Művei jóformán kivétel nélkül több kiadásban láttak már nálunk is napvilágot, de ezzel a két regényével még adósai voltunk olvasóinak. Az elsőben a lélektani regény módszereivel, s a tőle megszokott sodró stílusban egy pusztító lelki folyamatot ábrázol: a féltékenység drámáját. Egy nagy reményű, tudatos karrierista pályája kettétörik: Megvakul. Itt kezdődik a regény, s innen kezdve mutatja be azt az utat, melyet a megvakult férfi féltékenysége pusztító mániává fajulásáig befut. A másodikban is hálás témájú színészregényben, különös események, szerelmek, helyenként már-már misztikus történet keretében mutatja be az első világháborút közvetlenül megelőző, és a háborús évek prágai világát két egymással merőben ellentétes nagy színészegyéniség sorsán keresztül. Az egyik a "különös",anarchista, misztikus terheltségű zseniális barát, a másik Jesenius, a realista, józan gondolkodású, becsületes és tiszta szándékú, de a világ dolgaiban bajosan eligazodó nagy színész. Akik ismerik Olbracht műveit,, örömet találnak majd az új találkozásban, akik viszont e két regény révén ismerkednek meg vele, örömmel fedezik majd fel korábban megjelent műveit.

Kollekciók