Ajax-loader

'kultúrtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hámori Tibor - Piszkos ​Fred és a többiek...
"Egy ​ideig matatott az iratai között, majd hirtelen megremegett, megfordult és a titkárnő szinte megdöbbent megváltozott arcától, szemétől. - Félsz, Jenő? - kérdezte Magda. Felkapta a fejét és felháborodott hangon mondta: - Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája!"

Márai Sándor - Fedőneve: ​Ulysses I-II.
Ahová ​most belépünk, az az emberi világ egyik legveszélyesebb térfogata, a történelem. ELSŐ KIADÁS. Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, hangzott föl először 1951. október 7-én, Münchenben. Márai az évek során (1967-ig volt a Rádió munkatársa) több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban a Vasárnapi krónika címmel jelzett sorozaté volt a főszerep. A cím emlékezés egyben a Pesti Hírlap nagy hagyományokkal rendelkező rovatára, melynek 1936-tól kezdve maga is gazdája volt több éven keresztül. Szerencsésebb népek nagyobb erővel fejlődtek, mi kérlelhetetlen erővel tudtunk megmaradni. Most is ezt műveljük. Ez a mi titkunk, egy nemzet titkos műfaja. És titkos fegyverünk az emlékezés. Mindez személyes, írói vallomása is: az odahaza egy osztály élményét, emlékeit felidéző Márai immár a száműzött sors egyik alapvető toposzába, a nemzetbe, annak is szellemi vonulatába kapaszkodik, amelyhez mindig is közelállónak tudta magát. 1954-ben tervbe vette a Szabad Európa Rádióban felolvasott jegyzeteinek kötetbe rendezését (Átfésülni, egy későbbi magyar kiadás céljaira, a rádióba írott felolvasásokat, Szól a kakas már címmel összeállítani egy ilyen kötetet), de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitódarabja, mely gyarapítja, árnyalja Márai-tudásunkat, amikor a hidegháborús évek kibeszéletlen történeteivel szembesülünk a kötet lapjain: a berlini híd szimbolikája, az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága, a Rákosi-éra gunyoros arca, a bolsevista hatalomgyakorlás, Nyugat-Európa és a vasfüggöny, Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás, kultúra és szellemtörténet, irodalom kalodában; a politikai és közéleti író jegyzeteinek olvasásával az íróról alkotott képünk is egyre tisztábbá válhat, miközben páratlan kulturális panorámaképet kapunk a kettészakadt Európáról. Jelent-e valami újat e kötet a Márai-portréban? Úgy tűnik, hogy a felolvasások árnyalják az eddigi megállapításokat a hazáját gyűlölő emigráns Márairól, számos idézet jól példázza ezt. Egyrészt a féltés hangján szól az ország népéről, amely kiszolgáltatott a Szovjetuniónak és hazai lakájainak, másrészt történészi körképet ad a korról. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. Hallgassuk őt érdeklődéssel, nyitott füllel!

C. W. Ceram - A ​régészet regénye
Tanácsolom ​az olvasónak, hogy ne az első oldalon lásson hozzá e könyvhöz. Teszem ezt azért, mert jól tudom, milyen csekély hitelre talál a szerzőnek mégoly meggyőző ígérete is - hogy könyvében hallatlanul érdekes tárgyról készül írni -, nem is szólva arról, mennyit ér ez a kijelentés akkor, ha a könyv címe a régészet regényes történetét helyezi kilátásba, mivel a régiségtant a legszárazabb és legunalmasabb tudományok egyikének tartják. Javaslom tehát, hogy olvasóm kezdje a könyvet a 64. oldalon, az egyiptomi fejezetnél, vagyis "A piramisok könyvé"-nél. Ez esetben joggal remélhetem, hogy még a leggyanakvóbbak is megbarátkoznak témámmal és bizonyos előítéleteiket sutba dobják. Ez után a bevezetés után végül mégiscsak azzal a kéréssel fordulok az olvasóhoz, hogy lapozzon vissza, mert még a legizgalmasabb események megértéséhez is szükségszerű a tervszerű vezetés. Könyvünk nem lép fel tudományos igényekkel. Sokkal inkább arra törekszik, hogy egy meghatározott tudományágat a kutatók és tudósok munkájának belső feszültségén, drámai bonyolultságán és emberi kötöttségén keresztül mutasson be. Az említett cél érdekében nem riadunk vissza alkalomadtán az elkalandozások kísértő veszélyétől, sem a személyes véleménynyilvánítástól vagy aktuális vonatkozások megemlítésétől. Ennek aztán olyan könyv lett az eredménye, melyet a szakmabeli tudós kénytelen "tudománytalannak" bélyegezni. E váddal szemben csupán azt a mentséget tudom felhozni, hogy éppen ez volt a szándékom. Ugyanis meggyőződtem arról, hogy ez a gazdag tudomány, melyben kalandvágy párosul a szobatudós hangyaszorgalmával, romantikus kezdeményezés a szellemi fegyelmezettséggel, melynek hatósugara az idők mélyétől a tér globális végtelenségig terjed, mind ez ideig a szakirodalom hűvös és csaknem megközelíthetetlen magányába zárkózott. Bármily felbecsülhetetlen értékkel bírtak és bírnak is e tudományos értekezések - mégsem abból a célból készültek, hogy "olvasmányul" szolgáljanak. Különös és feltűnő, hogy eddig mindössze három-négy kísérlet történt arra, hogy a történelmi múltba indított kutató expedíciókat izgalmas kalanddá sűrítsék. Különös ez azért is, mert valóban alig akadhat ezeknél izgalmasabb kaland - amennyiben kalandon a szellem és tett keverékét értjük.

Soproni Sándor - Sándyné Wolf Katalin - Szentendre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Candace Bushnell - Szex ​és New York
"Isten ​hozott az elveszített ártatlanság korában!... Első az önvédelem és a jó üzlet. Ámor meg elhúzhat a jó büdös francba." - Íme New York, Manhattan, a felső tízezer, a kulturális elit világa. A kivételezettek nemegyszer botrányos szexuális szokásairól most egy kívülálló rántja le falrengető humorral a leplet. A Candace Bushnell, angol újságírónő által írt, szellemes és brutálisan őszinte kötet bemutatja azt a manhattani réteget, akik csapatostul lepik el a partikat, bárokat, klubokat. A különböző történetekben a szerző saját élményeit, tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Carrie, az ifjú írónő folyton rosszkor és rossz helyen keresi a szerelmet. Mr. Big, az iparmágnás egyik értelmetlen partnerkapcsolatból sodródik céltalanul a másikba. Samantha Jones, a negyvenes éveit taposó filmproducer a nők azon nemzedékéről mesél, akik egyetlen dolgot tanultak meg nagyon jól az életben: a szépség és a fiatalság múlandó. A "modellezők" csakis és kizárólag fotogén "dilis csajokkal" hajlandóak randevúzni és ágyba bújni. No meg a "biciklis bölcsészek", akik már jócskán benne járnak a korban, s közlekedési eszközükön kívül csak a hátizsákjukhoz ragaszkondnak nagyon.

Benedek István - Az ​értelem dicsérete
Benedek ​István (1915 - 1966) író, orvos, orvostörténész. Az értelem dicsérete művelődéstörténeti tanulmány a 16-17. század gondolkodóiról.

Kósa László - Szemerkényi Ágnes - Apáról ​fiúra
A ​néprajz nem iskolai tantárgy. Nem is lesz azzá az esztendőről esztendőre gyarapodó tudnivalók sorában. Hiába keressük az általános iskolai vagy gimnáziumi órarendben. De mégis ott van az irodalomórán a népköltészetben, a népmesekincsben, a nagy magyar írók falu- és parasztábrázolásaiban, a történelemórán a magyar őstörténetben, a földrajzórán a szép formájú cserépedények és szőttesek tökéletes kompozícióiban, az énekórán, mikor felcsendül a népdal. A mai fiatalok mohón keresik a népművészet nagy és erős forrásait, mentik a feledés elől értékeit. Nekik szól ez a rendkívül friss hangú, dinamikus néprajz - kétszáznál több képével, hiteles fotóival és grafikáival. Ezt bizonyítja a könyv korábbi három kiadásának nagy sikere is.

Ráth-Végh István - A ​könyv komédiája
A ​könyv megismertet a művészet és tudomány kincseivel, finomítja értelmünket, gazdagítja érzelmeinket. Több évezredes története során hű társa és kísérője volt az embernek. Történetének humoros oldalairól ad számot e művében Ráth-Végh István. Megismerjük a leghíresebb könyveket, a legszebb kötésűeket, a legnagyobbakat a legkisebbeket. Megtudjuk hogy melyek voltak a leghíresebb sajtóhibák, a leghírhedtebb és legfurcsább témák, melyekről vaskos köteteket írtak. A szórakoztató és szellemes stílus mindezt könnyed és színes formában, szinte csevegve meséli el.

Móra Ferenc - Szegedi ​tulipános láda
Köszönöm ​Szegednek, hogy engem fiául fogadott - mondotta Móra Ferenc őt ünneplő barátainak. Nos, a hála sok változatát kimutatta Szeged iránt. Köszönetének foglalata ez a kötet is: Szeged múltjára, társadalmára, kiemelkedő alakjaira, művelődési intézményeire vonatkozó cikkeinek gyűjteménye. Móra Ferenc pályája során Szegedről írni sohasem szűnt meg - valósággal ontotta a Szeged legelemibb érdekeit szolgáló cikkeket. E kötetének írásai elsősorban helytörténeti érdekűek. De nincs olyan téma, amiről Móra Ferenc ne tudott volna írni. Egyéniségének fénye, varázsa átvilágítja az egykori eseményeket, és ebben a fényben közelebbinek látjuk az öregek arcát, alakjukat, viselkedésüket, a történeti hősöket leszállítja talpazatukról: élő egyéniségük erejét érezzük. Az író gazdag, színes képzelete az a híd, mely visszavezet a "régi Szeged" letűnt világába.

Kákosy László - Ré ​fiai
Kákosy ​Lászlónak, az ismert magyar egyiptológusnak a fáraókori Egyiptomról szóló összefoglalóját nyújtjuk át az olvasóknak. Egyiptom kultúrája az ókor óta foglalkoztatja a történetírást; a görög szerzők a mesék és a valóság különös keverékével szórakoztatták olvasóikat, a középkori történetírók ókori elődeiknél is kevesebben tudtak a régi Keletről. Tudományos módszerekkel a hieroglifák megfejtése óta (1822) folyik a fáraókor kutatása, azé a páratlan alkotásokat létrehozó kultúráé, mely az egyetemes történet egyik leghosszabb és legfontosabb fejezetei közé tartozik. A könyv az állam megszületésétől Nagy Sándor koráig bezárólag tekinti át Egyiptom történetét, és képet ad a kultúra különböző területeiről is. A köztudatban Egyiptom évezredeihez a merevség, az ünnepélyes mozdulatlanság képzete társul, e mű viszont éppen azoknak a dinamikus folyamatoknak a bemutatására helyezi a fő hangsúlyt, amelyek időről időre mélyreható változásokhoz vezettek társadalmi és kulturális téren egyaránt. A szerző évtizedes kutatásai alapján újszerű áttekintést ad az egyiptomi vallásról, világképről, tér- és időszemléletről. A kötet végén összeállítást kap az olvasó az egyes dinasztiákról, a szakember megtalálja az egyiptomi nevek tudományos átírását, továbbá gazdag irodalmi tájékoztató áll az olvasók rendelkezésére, s a mű kézikönyvként való használatát a névmutató is segíti. A 448 oldalas könyvet számos szövegközti ábra, 19 színes, 123 fekete-fehér kép illusztrálja, valamint három térkép segíti a tájékozódást.

Lederer Emma - Egyetemes ​művelődéstörténet
Lederer ​Emma (1897-1977) történész, egyetemi tanár tudományos pályafutása a két világháború között kezdődött. Érdeklődésének középpontjában a magyarság társadalom és politikatörténete állt, de foglalkozott historiográfiával is, az ELTE Történelem segédtudományok tanszéke vezetőjeként pedig egyik kezdeményezője volt az egyetemi levéltárosképzésnek. Egyetemes művelődéstörténet c. könyve, mely az emberiség történelmének és művelődésének sűrített kivonatát adja, 1935-ben jelent meg. A mű 12 fejezete a történelem előtti kortól a 19. század végéig, a "nagy kapitalizmus" kialakulásáig tekinti át az emberiség fejlődését, tág teret szentelve a történelmi eseményeknek, az egyes korszakok gazdasági jelenségeinek és eszmei-filozófiai áramlatainak. A szerző rendkívül tömör, ugyanakkor élvezetes stílusban segíti hozzá az átlagműveltségű olvasót az emberiség rég és közelmúltjának megismeréséhez.

Göbölyös N. László - Genesis
1968. ​február 22-én Angliában megjelent egy érdekes lírai hangvételű kislemez, amelynek címe "Silent-Sun" volt. Az akkori fantasztikus forgatagban nem keltett nagy feltűnést, nem került fel a slágerlistákra, a rádióállomások is csupán néhányszor játszották. 1986 nyarán megjelent az egész világon egy nagylemez, amely az INVISIBLE TOUCH címet viselte. Az album és a belőle kimásolt kislemezek hatalmas mennyiségben keltek el, a rádió, a tv és a szaksajtó lemezlistáin heteken át vezetett a lemez, a video-clip műsorok egy ideig naponta játszották az "Invisible Touch" című dalhoz készült felvételt. Mindkét lemez szerzője és előadója ugyanaz az angol együttes volt: a Genesis.

Ráth-Végh István - A ​tengeri kígyó
Élt ​még nem is olyan régen egy tudós kultúrtörténész, Ráth-Végh István, aki különös kiváncsisággal kutatta a régmúlt korok különös babonáit, nevetséges szokásait, megannyi furcsaságát. Diák ha olvassa a könyveit egyszeribe rájön, hogy a történelem éppenséggel nem unalmas magolni való, száraz tananyag, hanem hallatlanul szórakoztató, teméntelen titkot rejtegető csodálatos világ. Ebben a kötetben összegyűjtöttünk néhányat Ráth-Végh István legérdekesebb írásaiból. Többek között titkos aranykincsekről, tengeri mendemondákról, vérengző római diktátorokról olvashatunk és kutathatjuk, vajon mi történhetett a francia forradalomban kivégzett királynak, XVI. Lajosnak kisfiával.

Veadandp0029
elérhető
1

Tóth Béla - Mendemondák
A ​szállóige és a mendemonda egy atya két gyermeke, írja a neves szerző, kinek számos könyve nemzedékek kedvelt olvasmánya volt és maradt. Tóth Béla a köztudatban és a napi társalgásban is gyakran használt történelmi pletykákat gyűjtötte össze. Eredetüket, keletkezésüket nem tudjuk vagy nem tudjuk pontosan, de frappáns voltuk miatt sokszor élünk velük. Sok érdekes históriai pletykára ad feleletet a könyv: Igaz-e, hogy Diogenész hordóban lakott? Volt-e Kossuth fején a szent korona? Miként próbálták kiszedni a puskapor feltalálójából találmánya titkát? Feléledt-e Haynau a boncasztalon? Nemcsak nemzetenként (magyar, orosz, német, olasz, spanyol stb.), hanem témánként is keresgélhetünk benne rövid, szórakoztató és történelmi ismereteinket bővítő olvasnivalót.

Ráth-Végh István - A ​sétáló falevél
A ​nagy magyar kultúrhistorikus író cikkeinek újabb válogatását adjuk itt közre. Olvasója lehet kicsiktől nagyokig mindenki, aki kíváncsi szemmel fordul a múlt idők sokféle furcsaságai felé. Ráth-Végh István jó érzékkel válogatta ki az emberi hiszékenység, babonaság, kapzsiság, esztelenség, áltudomány stb. mérhetetlen tárházából azokat a különösségeket, amelyeken a mai kor embere elcsodálkozhat, mosolyoghat vagy éppen elgondolkozhat. A mai diáknak különösen szórakoztató emberi közelségben látni az elmúlt korok világát, amelyről a tankönyvekben legfeljebb néhány szűkszavú mondatot olvashat.

Covers_218561
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Vége ​a Gutenberg-galaxisnak?
Van-e ​még jövője a nyomtatott betűnek, a könyvnek, az Írásbeli kultúrának televízió-faló korunkban? A tömegkommunikációs eszközök dömpingje nem nyeli-e el végképp magát a kommunikációt? Hadat üzen-e egymásnak a humán műveltség és az elektronikus közlési ipar? Felbomlik-e tehát a Gutenberg-galaxis? Ezeket a kérdéseket tette fel frappánsan, vitára ingerlően életművében (leghatásosabban alapkönyvében, A Gutenberg-galaxisban) a kanadai Marshall McLuhan. Neki köszönhető, hogy napjainkban másként látjuk az olvasó, a televíziónéző, a szórakozó-művelődő embert, magát az Embert, mint korábban. A magyar olvasók eddig csak McLuhan műveinek töredékeihez juthattak hozzá. Rendkívül fontos, hogy alapvető hipotéziseit az egyetlen autentikus forrásból, tőle magától ismerjük meg, és ugyanakkor folyamatosan szembesítsük a legjelentősebb kritikai reflexiókkal. Kötetünk válogatója és szerkesztője Halász László pszichológus, akinek korábbi munkái (a többi között A képernyő tekintete, Vizsgálatok az irodalmi mű pszichológiai közvetítéséről, Az olvasás: nyomozás és felfedezés) általános érdeklődést és elismerést váltottak ki. A pro és kontra sorozatban megjelenő kötetünket az új észlelési modellre építő, maga McLuhan által tipografizált illusztrációk teszik színesebbé.

Rémi Brague - Európa ​- A római modell
"Az ​európai kultúra, egészében véve, arra irányuló törekvés, hogy olyan múlthoz jusson el, mely sohasem volt az övé, de amellyel szemben helyrehozhatatlan bukást, fájdalmas elidegenedést érzett. Nem kell fennakadni azon, ami mesterséges a múlt e látásmódjában. Nem feledkeztem meg arról, hogy ami az ókori kultúrából hozzánk érkezett, az a Nagy Sándor-i korszak óta alkalmazott válogató munka eredménye, hogy az a kép, melyet az ókor egészéről alkottunk, a mesterművek alapján történt túlzott általánosítás, annak feltételezése érdekében, hogy létezett egy "antik világ", mely kivétel nélkül ezen a magas színvonalon mozgott. Az én szememben egyedül annak a tudata döntő, hogy "későn jöttünk", vissza kell találnunk egy forráshoz, mely nem "mi" vagyunk, és soha nem is voltunk. Ez a tudat Európa kulturális azonosságának elmozdulásához vezetett, olyannyira, hogy nincs is más önazonossága, csak az elsajátított."

Forrai György - Miért ​lesték meg Zsuzsánnát a vének?
Kultikus ​gyógymódok, legendák - mai szemmel. Ez a kis kötet olyan építmény, amelynek építőanyaga a Biblia és más kultúrtörténeti források, s kötőanyaga a biológia. A fölhasznált bibliai fordítások különböző helyekről származnak, néha az eredeti szöveg szolgált alapul egy-egy téma kifejtéséhez. S nem kíván egyik fejezet sem tudományos mű képében tetszelegni, csupán néhány gondolatot közreadni arról, hogy a régmúlt időkben élt ember örökérvényű igazságoknak és soha igaz nem volt mítoszoknak hódolt. És arról, hogy ez ma sincs másképp.

Rapcsányi László - Áthosz
Nőnemű ​lény - sem asszony, sem állat - nem léphet területére! Nem zavarhatja meg a "Panagia", az istenanya kultuszát. A szerzetesi köztársaság - a görög állam különálló része -, amely ily szigorúan tartja magát archaikus parancsolataihoz, régóta fölkeltette a világ érdeklődését. Hogyan élnek kolostoraikban, remetelakjaikban az ortodoxia fellegvárában a kalugyerek, mint tölti ki életüket az ájtatosság mellett a mezei szorgalom, a kisipar, vagy éppen a könyvekkel való foglalatosság? Mi a különbség az egyes kolostorok között, hogyan határozzák meg hagyományaik szellemüket? Mi a hierarchiájuk, ki dönt az egyházi és ki a világi ügyekben? Sokféle kíváncsiság fordul a Szent Hegy felé, a botrányszomjtól a tudományszomjig. Rapcsányi Lászlót az első magyar Áthosz-könyv íróját mindenekfölött a művelődéstörténet érdekli, s a kolostorországot egy kultúra emlékeként s élő maradványaként járja be és ismerteti, legendákat gyűjt és papokat szólaltat meg, ereklyéket és ikonokat szemlél, turisták közé vegyül: tapasztalatai leírásából egyszerre kerekedik kultúrtörténet és útikönyv.

Gyárfás Endre - Görög ​tüzek
Gyárfás ​Endre, több sikeres útikönyv (Pazarló skótok, Spanyolföldön húsvétkor, Tengertánc és tulipán) szerzője, több ízben járt turistaként Görögországban. Saját maga és családja (felesége, kisfia) élményeit és tapasztalásait e könyvében adja közre. Könyvében a szerző bemutatja - a mitológiai emlékhelyekhez fűződő történelmi, mitológiai, művészettörténeti és gazdaságtörténeti ismertetésen túl - a mai Görögország is. A szerző nagy szuggesztivitással, költői erővel tud tájat ábrázolni, s leírásaiból kibontakozik a táj és az épületegyüttesek minden Görögországba látogató turistára lenyűgözően ható harmóniája, amellyel visszaidézi a régi korok levegőjét, s mintegy személyes belépést tesz lehetővé az elmúlt időkbe. Gyárfás Endre érdekesen ír a XIX. századi görög szabadságmozgalmakról, a partizánok II. világháborús hősiességéről és az ezt követő polgárháborúról, emigrációról is. A közelmúltra, a mai politikai, gazdasági, kulturális életre, szokások bemutatására is sort kerít. A szerző különböző érdekes emberekkel beszélget, felkeres egy nyomdát és egy hajóépítő műhelyt, részt vesz egy hajnali halászaton és egy borfesztiválon, szenvedő alanya egy vasúti sztrájknak, végignéz egy fény-árny játékot stb. A szerző utazásai során a következő helyeken fordult meg: Athénban, az égei-tengeri szigeteken, Eleusziszban, Korinthoszban, Mükénében, Epidauroszban, Arkadiában, Olümpiában, Delphoiban, a Parnasszoszon, Levadiában, a Helikón-hegységben, Thébaiban és Marathónban.

Csapó György - Levantei ​utazás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_36513
elérhető
5

Boglár Lajos - Wahari
Wahari, ​a piaroák legfőbb kultúrhérosza, minden állat és növény teremtője, aki minden anyagban jelen van. Az őserdőben vadállatot űző indián férfi s az ültetvényeken verejtékező indián asszony minduntalan találkozik Wahari teremtményeivel és mitikus ellenfele Kwojmoj, a Mérges Kígyó gonosz alattvalóival, ártó szellemével. Boglár Lajos a dél-amerikai indiánok nemzetközileg is méltán elismert kutatója két ízben töltött hosszú hónapokat az Orinoco őserdeiben élő piaroa indiánoknál, vagy ahogyan ők nevezik magukat, az erdei embereknél. Együtt élt és dolgozott velük, megismerte szokásaikat, hiedelemvilágukat, részt vett titkos, kultikus szertartásaikon. AWahari egy természeti nép szinte még érintetlen állapotában való megismerésének eleven krónikája. A könyv előszavát és utószavát Halmos István írta, aki 1967-68-ban, Boglár Lajos kutatótársa volt a piaroák között.

Hankiss Ágnes - Kötéltánc
Milyen ​ellentmondásokkal kellett szembenéznie a "két pogány közt" kötéltáncot játó erdélyi reálpolitikusnak, Bethlen Gábornak, hogy megőrizze kicsiny országa törékeny függetlenségét? Mi volt az oka, hogy a kiváló képességű tudós, Martinovics Ignác állandó konfliktusba került azzal a társadalmi rendszerrel - a felvilágosult abszolutizmussal -, melynek deklaratív céljait maradéktalanul magáénak tudta, s hogyan lehetett annak egyszerre kiszolgálója és kérlelhetetlen ellensége is? Mivel magyarázható egy hajdani énekesnő, Karády Katalin hatalmas népszerűsége a hetvenes évek végén? Miért esik riporter és riportalany oly gyakran abba a hibába, hogy valóságos információcsere helyett álkérdésekkel és elhárító válaszokkal töltik az időt? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol új kötetében a kiváló szociálpszichológus, Hankiss Ágnes.

Barbie
elérhető
11

Linor Goralik - Barbie
Ha ​Barbie körül minden olyan kétségbeejtő lenne, amilyennek sokan állítják, akkor életének bő fél évszázada alatt civilizációnkat már rég elnyelte volna a pokol; ha viszont minden olyan jó benne, mint ahogy mások állítják, az emberiség rég a mennybe ment volna. A magam részéről azt szeretném, hogy könyvem olvasója egy egyszerű premisszából induljon ki: Barbie dolgai nem jók, nem rosszak, hanem bonyolultak. S éppen ez a bonyolultság, üzenetének állandó kettőssége az, ami a babát oly roppant érdekes témává teszi.

Ross King - Leonardo ​és az Utolsó vacsora
Milánó, ​1496 – a negyvennégy esztendős Leonardo da Vinci ekkorra már híres arról, hogy elvállalt megbízatásait képtelen teljesíteni. De a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában három év alatt mégiscsak befejezte az _Utolsó vacsorát_. Ez a freskó közel hét méter széles; Leonardo még soha nem próbálkozott ilyen irdatlan nagy felülettel, sőt a freskófestészet bonyolult, fizikailag is emberpróbáló technikájában sem volt semmiféle tapasztalata. Az _Utolsó vacsora_ több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legimsertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött azonban ott húzódik egy valóságos és mélységesen emberi vonulat; Milánó történelmének és Leonardo életének sorsdöntő fontosságú eseményei. Ross King könyve, a _Leonrdo és az Utolsó vacsora_ a mester Milánóban töltött öt esztendejét és a világ leghíresebb művészeti alkotásának megszületését eleveníti fel. Ross King (1962) kanadai származású író, kritikus, népszerű történeti-művészettörténeti ismeretterjesztő művek szerzője. A _Brunelleschi kupolája_ (2008), _Michelangelo és a Sixtus-kápolna_ (2010), valamint _Párisz ítélete_ (2012) című könyvei magyarul is olvashatók. A már jó ideje az angliai Woodstockban élő író jelenleg új könyvén dolgozik, mely Monet-ról szól.

Tóth Béla - Szálló ​ígék lexikona
Mint ​a kötet címe is mutatja, Tóth Béla, a neves művelődéstörténész, író, újságíró arra vállalkozott, hogy összegyűjtse a híres szállóigéket, a híres emberekhez kötődő mondásokat. "A szállóigék eredetével és történetével foglalkozva - írja a szerző -, nemegyszer kellett régi közhiedelmeket lerontanom." Hatalmas munkával kutatta ki a szállóigék hiteles forrását, sokukról bebizonyítva, hogy sose mondta az az illető, akihez kötődik... Igazi kultúrtörténeti csemegét tart kezében az olvasó.

Vojtech Zamarovsky - Élő ​Olimpia
Vojtech ​Zamarovsky, az ókori világ vándorai és az emberiség múltjának szerelmese ezúttal az olimpiai játékok bölcsőjéhez, Olümpiába viszi el olvasóját. Hol feküdt ez a város, milyen sors jutott osztályrészéül a történelemben, mikor kezdett versenyjátékokat rendezni, milyen versenyszámban mérték össze erejüket az ókori atléták - megannyi kérdés, amelyet az író felvet és igyekszik megválaszolni a maga alapos tárgyismeretről tanúskodó s a legapróbb részletek iránt is érzékeny módján. A kérdések másik csoportja már a mai korra vonatkozik, hiszen Olümpia nem tűnt el a történelem süllyesztőjében, hanem ma is él és hat: a kolokagathiát, a testi és szellemi tökélyt állítja elénk eszményül, s arra int, ne forduljon elő még egyszer, hogy a háborúink miatt elhalasztjuk az olimpiát. A népszerű szerző legújabb könyvét a Los Angeles-i olimpiára való készülődés jegyében nyújtjuk át az olvasónak.

2fogs%c3%a1g
elérhető
94

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Láng Benedek - Mágia ​a középkorban
Ho­gyan ​lehet mé­hek­ből te­he­net gyár­ta­ni, má­gi­kus esz­kö­zök­kel vá­ra­kat el­fog­lal­ni, kris­tály­gömb­bel an­gya­lo­kat idéz­ni, ta­liz­mán­nal sze­rel­me­se­ket szét­vá­lasz­ta­ni? Ho­gyan tud­juk imák se­gít­sé­gé­vel az egye­te­mi tan­tár­gyak anya­gát né­hány hét alatt el­sa­já­tí­ta­ni, és miért ér­de­mes egész­sé­günk meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben kí­gyó­kat és bé­ká­kat fo­gyasz­ta­nunk? Miért ol­vas­tak kö­zép­ko­ri ér­tel­mi­sé­gi­ek, egye­te­mi pro­fesszo­rok, szer­ze­te­sek és ud­va­ron­cok ilyen kü­lö­nös té­mák­ról, és ho­gyan tud­ták az ol­va­sot­ta­kat ko­mo­lyan venni? Ben­nük volt a hiba, vagy ne­künk kel­le­ne ko­mo­lyabb erő­fe­szí­tést tenni, hogy meg­ért­sük őket? A mágia mint val­lás­tör­té­ne­ti, tu­do­mány­tör­té­ne­ti és szo­cio­ló­gi­ai ku­ta­tás tár­gya a tör­té­net­tu­do­má­nyok tel­jes jogú té­má­já­vá lé­pett elő. Ön­ál­ló disz­cip­lí­ná­ról van tehát szó, amely­nek meg­van­nak a maga ve­ze­tő tu­dó­sai, tár­su­lá­sai, pub­li­ká­ci­ói és fo­lyó­ira­tai, va­la­mint a maga nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­ái. Nem túlzás azt ál­lí­ta­ni, hogy a nyu­ga­ti szak­iro­da­lom­ban a leg­je­len­tő­sebb fi­lo­ló­gu­sok, tu­do­mány-, fi­lo­zó­fia- és val­lás­tör­té­né­szek az utób­bi két év­ti­zed során egymás után ismerték fel a tanult mágia je­len­tő­sé­gét és az e té­ma­kör kí­nál­ta pers­pek­tí­vá­kat. Láng Benedek tudománytörténetet és tudománymódszertant oktat a BME Filozófia- és Tudománytörténeti Tanszékén.

Johan Huizinga - Homo ​ludens
Központi ​állítása, hogy “az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki”. A játék tehát nem szorul magyarázatra, jelenléte kezdettől fogva természetes adottság. A játék az emberiség életében az elsődleges kulturális tény. A kultúra “magasabb tartalmai”, az eszmék, ideológiák, mágikus kultuszok mind-mind származékos, a kultúra játszása közben utólag, az idők folyamán kialakult jelenségek.

Polgár Ernő - A ​kultúrák eredete és ősképei
Bevezetés ​a mítoszok és szimbólumok világába

Gál György Sándor - Kánkán
A ​Kánkán kikötővárosok matrózkocsmáiból indult el diadalútjára. Először Marseille-t és Toulont vette be rohammal, aztán a fővárost: Párizst. Kánkán zengett a báltermekben és a kültelki mulatságokon, a főurak palotáiban és a kispolgár szerény szalonjában. Végül megjelent a színpadon is, rikoltozva, egy bacchanália vad bakugrásaival rémisztgetve és gyönyörködtetve a publikumot. Offenbach Orfeuszában nyeri el végső "udvarképes" formáját. S e pillanattól kezdve a Kánkán több, mint holmi szilaj, fékevesztett tánc. Különös jelképe a Második Császárságnak, az aranyborjú körül örvénylő körtáncnak, e különös birodalomnak, melynek falait, alighogy felemelték, máris a korrupció, a kegyetlen önkényuralom és a pénz titkos erői repesztették szét. III. Napóleon Párizsa fölött ott zúg hát a Kánkán. Magával sodró, őrjöngő, extatikus tánc. Ritmusába a Danse Macabre feszültsége. Egy birodalom zenéje ez, mely táncolva, rikoltozva, pezsgős poharat emelve a magasba indul el Sedan, az összeomlás felé. A Kánkán regénye nemcsak Offenbach életét mondja el, hanem egy egész történelmi korszakét is.

Kollekciók