Ajax-loader

'kultúrtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dworschák Ernő - Draveczky Balázs - Teázóknak ​való
"Az ​első csésze tea ajkamat és torkomat nedvesíti meg, a második megtöri magányosságomat, a harmadik csésze átjárja beleimet és rátalál néhány különlegesre az ötszáz kötetnyi írásjegyből. A negyedik csésze tea könnyű verítékezést okoz, - ekkor az élet minden igazságtalansága távozik pórusaimon. Az ötödik csészével megtisztulok; a hatodik csésze tea a tökéletesség birodalmába hív. A hetedik csésze - jaj, már nem bírom tovább!" Lu T'ung Tang kori költő

Benedek István - Mandragóra ​I-II. - Tibet / India
A ​varázslás kuruzslás és orvoslás minden időben, minden helyen összefonódott egymással; tagadhatatlanul e három együtt teremtette meg a gyógyászatot. Nemcsak teremtette: alkotja ma is. Csak az arányai térnek el térben és időben; néhol, némelykor a varázslat uralkodik a tudomány fölött, másutt és máskor az egzakt, kritikus, tudományos szemlélet arat győzelmet a hiszékenységen. Az arányról szól ez a könyv: arról, hogy hol s miképp érvényesül a misztika, a mágia, hogyan hálózza be az ésszerű gondolkodást - és megfordítva: hol s hogyan aknázza ki az értelem a hiszékenység nyújtotta lehetőségeket. Ma a gyógyítás a technika bűvöletében él, hasznát és kárát egyaránt látja az elgépiesedésnek. A csodavárás sohasem tett jót az emberiségnek, ma különösen kiélezett a kettőssége. Hol nem segít a technikai csoda, ott a csalódott páciens hamar átbillen a mágia oldalára: ősi, népi, keleti, titkos tanokba veti bizalmát. Jogosan? Ha a nyugati könyvpiac burjánzó misztika-áradatát látjuk, azt hihetjük: jogosan. Ám a könyveknek nem a tömege, hanem az érvelése a mérvadó; bámészkodás helyett törekedjék arra az olvasó, hogy a józan értelem mérlegére téve, szűrje ki a misztikus tanokból a felhasználható, utasítsa el a képtelent, Gyógyemberek, vajákosok, kuruzslók, sámánok, orvospapok, látnokok és varázslók tudnak valamit, amit a gépek nem - de ez a "valami" ne homályosítsa el a látásunkat, ne essünk oktalanul a miszticizmus csapdájába. A Mandragóra nem a hitetlenség, hanem a kételkedés könyve. Arra tanít, hogy mielőtt bármit elhiszünk, használjuk az eszünket.

Czellár Katalin - Élők, ​holtak, istenek háza
Városok, ​falvak Lakóházak Paloták Masztabák Az Óbirodalom piramisai A Középbirodalom piramisai A fáraók elrejtett sírjai Nap-templomok Sziklatemplomok

Szőke Ágnes - Eredete ​nem ismeretlen
"Ez ​a kézikönyv feldolgozza a középiskolai törzsanyag szókincsének görög és latin eredetű szavait, valamint tárgyalja a görög, illetve latin elemekből alkotott műszavakat, és kitér azokra a szavakra is, amelyeket a középkori latinságból, illetve az újlatin nyelvekből vettünk át, és csak közvetve vezethetők vissza az ókori görög vagy latin szókincsre. A jelenleg használatban levő gimnáziumi tankönyvsorozat 38 kötetéből (tehát a nyelvkönyvek, fakultációs tankönyvek és szöveggyűjtemények kivételével valamennyi gimnáziumi tankönyvből) tanítványaim segítségével kigyűjtöttük görögből, latinból származtatható szavainkat. Ezt a csaknem 5000 nyelvi egységet tartalmazza a szótár. A tanórákon még bizonyára ennél több ilyen eredetű szó fordul elő, a legfontosabbak azonban feltételezhetően a tankönyvekben előfordulók."

Szuhay-Havas Ervin - Meglepetések ​enciklopédiája
Ki ​mondta gőgösen: "Az Állam - én vagyok"? és cinikusan: "Párizs megér egy misét"? Kérjük az olvasót, ne siessen a válasszal. Azt se kutassa, valóban púpos volt-e III. Richárd, ebben is segítségére leszünk. Kiderül továbbá, hogy az "oké"-nak és a Coca-Colának is van kultúrtörténete. Fény derül rá, miért lépked Berlin és Bern címerében a medve. De ha már a medvékről van szó, vajon élnek-e medvék a déli féltekén, és maláj-polinéz népek Afrikában? És milyen gyorsan nő egy eszményi gomba? Igaz-e, hogy az ember gyorsabb a lónál, a gepárd gyorsulása pedig felülmúlja a versenyautókét? Nem tréfa, van-e köze szeráfnak a zsiráfhoz? És a perui lámának a tibetiekhez? Azután: hányszor emelkedtek fel elsőként a Wright testvérek, illetve hányan voltak a Háromkirályok? Ezekre és még néhány száz képtelen kérdésre ad különös választ a Meglepetések enciklopédiája.

Kovács Gábor - Az ​özvegyégetés
A ​kötet az egyik évszázadok óta legkevésbé értett indiai hagyomány okait, a borzongató szertartás körülményeit, részleteit tárja elénk. Szemléleti változást, újfajta megközelítést ajánl a megértéshez. És lám, valóban megnyílik előttünk egy másik kultúra rejtett kapuja...

Kun Erzsébet - A ​végén minden kiderül
Mi ​örömünk telik benne, hogy folyton kérdezünk? Hogy merő játékból vizsgázunk és vizsgáztatunk? Ha az ember az érettségijére gondol, az egyetemi szigorlataira vagy más vizsgái izgalmára, még utólag is borsódzik a háta. Aztán itt áll felnőtten, érett ésszel, és újabb nehéz vizsgákra vállalkozik: képernyőn, mikrofon előtt, pódiumon - anélkül hogy bárki kényszerítené. Aki helyt akar állnia versengők mind erősödő mezőnyében, annak nem csupán műveltnek, találékonynak is kell lennie. Edzenie kell a logikai készségét, a kombinációs képességét, fejlesztenie a humorérzékét. Ami ezt a könyvet illeti, nagyrészt kipróbált játékokat tartalmaz, és a szerző ama igyekezetét tükrözi, hogy a kvíz minden lehetőségét kihasználja. A kérdések között vannak könnyűek, és vannak nehezek. Megtalálható benne minden kvíztípus: témakvíz, kvízteszt és játékos kvíz, találós kérdés, találós mese, kvízcikk, rajzos kvíz, krimikvíz és tréfás kvíz. S ha elakad az olvasó? Hátralapozhat a megfejtésekhez... Jó szórakozást!

Szőnyi György Endre - Titkos ​tudományok és babonák
"Mágiáról, ​alkímiáról, rózsakeresztesekről hallván a magyar olvasónak Bátky János, a derék szöszmötölő filológus jut eszébe Szerb Antal regényéből, aki a "fölösleges tudományok tudoraként" régi papirosokat bújt naphosszat... Bátky Jánosnak könnyű dolga volt, mert élőben láthatott egy feltámadt rózsakeresztest, sajnos a mai kutatónak már jóval nehezebb, hiszen csak papirosok, nemegyszer kétes értékű papirosok között keresgélhet a régi idők egyre inkább múlt ködébe vesző, legendákba burkolózó eseményei, furcsa emberi kísérletei után..."

Ráthonyi János - Nőrablás ​magyar módra
A ​korszak humorba fulladt eseteiről is megemlékezik a szerző, színesen ír a fejedelmi turistákról, mint pl. az egykori walesi herceg és Mrs. Simpson budapesti útjáról, a volt albán király, I. Zog magyar grófkisasszonnyal megtartott esküvőjéről és annak "politikai" hátteréről, feltárja a főváros felső tízezerjeit orruknál fogva vezető ál-lord Hampton szélhámosságait vagy azt a világraszóló botrányt, amelyet Primo Carnera, ex-boxvilágbajnok budapesti csúfos szereplése okozott. Érdekes fejezet szól arról, hogy a szerző riporteri munkája során három ízben "meghalt": két alkalommal repülőszerencsétlenségek áldozatainak halotti listáján szerepelt a neve - harmadszor a háborúban fenyegette meg a "kaszás", de ő hallatlan szerencsével ugyan, valójában ép bőrrel úszta meg a katasztrófákat.

Presser Gábor - Presser ​könyve
"Szeretek ​filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is (...)de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki." Ez az a Presser Gábor, akit jól ismerünk. Aki nekünk írja a dalt és nekünk énekel. De most itt ez a könyv, több száz oldalnyi sajátkezű Presser-szöveg: emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént - vagy a szerző szerint megtörtént - valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották is. Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a "Presser-sztorit". Azt a történetet, aminek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át - leginkább a dalain keresztül. A személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a "barátok és ellenségek" közt, munkával eltöltött több, mint 50 évről. Presser megírta az év egyik legjobban várt könyvét, amit oly sokan szeretnének ajándékba kapni.

Gyöngyösi Gergely - Arcok ​a magyar középkorból
Gyöngyösi ​latin nyelvű munkájának másolataiból készült magyar nyelvű fordítás most jelenik meg először. A pálos rend szerzeteseinek életét földolgozó művét körültekintő adatgyűjtéssel kezdte meg. Mintegy nyolcvan magyarországi, szlavóniai és németországi kolostor oklevélanyagát kutatta át, a magyar alapítású pálos rend háromszáz éves történetét akarta földolgozni. Az egyháztörténeti munkának készülő mű humanista irodalmunk egyik becses emléke lett. Hiszen Gyöngyösi műve nem száraz adatok összegezése. A földolgozott események, tények forrásértékűek, de mégsem történeti munkát, hanem szépirodalmi alkotást tart kézben az olvasó. A középkori névtelenségből lép ki a humanista gondokodású Gyöngyösi, amikor leírásaival személyessé, élővé teszi a rendélet mindennapjait. A rendfőnökökről és a rend tagjairól elfogulatlanul ír, életük derűs és tragikus pillanatait eredeti írói tehetséggel örökíti meg. Tiszteli a tekintélyeket, de a jó emberi tulajdonságokat éppoly nyíltsággal fogalmazza meg, mint az emberi hibákat, esendőségeket. Egyházi elöljáróiról és világi hatalmasságokról mond el adomákat: olyan királyanekdotákat örökít meg Mátyásról és II. Ulászlóról, amelyeket csak ebből a műből ismerünk. A rendtörténetet megfogalmazó mű művelődéstörténeti értékű is. A korszak hazai és külföldi irodalmi, művészeti, kultúrtörténeti eseményeiről is beszámol. Csanádi Adalbert, a kor legjelentősebb egyházi költőjének műveit másolja le munkájában, két himnusza és levele így maradt fönn az utókor számára. Személyes ihletettségű fejezetekben, egyes szám első személyben számol be saját élményeiről, élete eseményeiről, állít emléket egykori mesterének, Szombathelyi Tamásnak. Kötetünk első része Gyöngyösi Gergely munkája, a második rész ennek a műnek több szerzőtől való toldaléka.

Szerb Antal - A ​királyné nyaklánca
„Ez ​a könyv Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetérõl szól, vagyis a francia forradalom elõzményeirõl. A szokott történelmi életrajzoktól egyrészt abban különbözik, hogy nem életrajz, másként és fõleg pedig abban, hogy nem elégszem meg az események elmondásával, hanem igyekszem elmagyarázni azokat, elõzményeikkel és következményeikkel együtt. Így kísérlem meg egy rendkívül kalandos és mégis elejétõl végig igaz történet keretében bemutatni XVI. Lajos korának francia társadalmát, irodalmi és érzelmi életét, nevezetes figuráit, és az egészet egy eleven és szuggesztív tablóba állítani össze, amely képet ad arról, hogy miért kellett kitörnie a francia forradalomnak.” - Szerb Antal nyilatkozata (Bibliotheca, 1943)

Soproni Sándor - Sándyné Wolf Katalin - Szentendre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek István - Párizsi ​szalonok
XV. ​Lajos egyfelől az udvari intrikák és kegyencek, Pompadur és du Barry kora, másfelől a francia forradalmat szellemileg előkészítő "filozófusok" kora. Ma távolból és leszűrten látjuk azokat az erőket, amelyek közt ő otthon volt, a történelem kissé leegyszerűsíti az összefüggéseket, ítéleteiben sommás, osztályozásában végletes: valaki vagy ide tartozik, vagy oda. A valóság ennél sokkal komplexebb: ezt akarom Lespinasse kisasszony életrajzán át bemutatni.

Szőnyi György Endre - Új ​föld, új ég
"Az ​egyes kultúrkorszakokat tárgyaló könyvek legtöbbször csak a kiváló alkotókat, legkiemelkedőbb személyeket tárgyalják, s ezek szellemi színvonalával azonosítják az egész kort. Ez azonban félrevezető módszer. Azt gondolhatnánk, hogy például a reneszánsz asztronómiára Kopernikusz nézetei a jellemzők, csak azért, mert Kopernikusz ebben az időben alkotta meg rendszerét" - fejtegeti a könyv előszavában a történész szerző, s az olvasó meggyőződhet arról, hogy ennek a forradalmian új történelmi korszaknak a komplex elemzése, áttekintése mennyire megingatja a bennünk kialakult, sémákra épülő, olykor iskolásan leegyszerűsített reneszánszképet, s a számos új összefüggés alapján hogyan gazdagodhat történelmi látásmódunk. Ebben segítenek a könyv érdekes illusztrációi is.

Hankiss Ágnes - Kötéltánc
Milyen ​ellentmondásokkal kellett szembenéznie a "két pogány közt" kötéltáncot játó erdélyi reálpolitikusnak, Bethlen Gábornak, hogy megőrizze kicsiny országa törékeny függetlenségét? Mi volt az oka, hogy a kiváló képességű tudós, Martinovics Ignác állandó konfliktusba került azzal a társadalmi rendszerrel - a felvilágosult abszolutizmussal -, melynek deklaratív céljait maradéktalanul magáénak tudta, s hogyan lehetett annak egyszerre kiszolgálója és kérlelhetetlen ellensége is? Mivel magyarázható egy hajdani énekesnő, Karády Katalin hatalmas népszerűsége a hetvenes évek végén? Miért esik riporter és riportalany oly gyakran abba a hibába, hogy valóságos információcsere helyett álkérdésekkel és elhárító válaszokkal töltik az időt? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol új kötetében a kiváló szociálpszichológus, Hankiss Ágnes.

Kunszabó Ferenc - Itt ​alkotni teremteni kell
"István ​gróf, 1815-ben Nápolyban teljesítvén diplomáciai szolgálatot, január 8-án aláereszkedik a katakomhbákba, ahol is súlyos gondolatok hullámzanak át rajta Istenről, a történelem menetéről, az élet értelméről. Két nappal később egy út menti fogadóban, nagyjából azon a helyen ahol majd néhány hónap múlva, Napóleon száznapos uralma idején, százada élén egy divíziót ment meg haláltmegvető bátorsággal, átmulatja az éjszakát. A dorbézolás kellékei a szokásosak: dús étkezés, nagy ivászat, hangászok vakolatszaggató harsánykodás, asztalra állított nők. Mámorát hintóban kialudva, 11-én este Rómában egy angolnál, Viliam Gellnél tesz látogatást, kinek beszédét órákig hallgatja, majd szállásán följegyzi, hogy addig szamárságokra pazarolta idejét, de azon túl >>kizárólag a tudásszenvedélynek<< akarja átadni magát. Három hét múlva fülig csúszik egy csúnya játékba a >>kis Hortenziával<<, akivel egyébként nem szeretik egymást, de hát mind a ketten unatkoznak éppen. Hanem néhány hét alatt a kaland csömörletessé válik számára, s öngyilkos hangulatban baktat szállására. >>Mihelyst hazaértem, pisztolyért nyúltam...

Gecse Gusztáv - Bibliai ​történetek
A ​Bibliával kapcsolatos emberi magatartást a végletesség jellemzi. Vannak, akik istennek az emberekhez intézett üzenetének tartják, és vannak, akik badarságok gyűjteményének tekintik. Pedig a Biblia maradandó hatást gyakorolt az emberiség kultúrájára. Európa vallás- ás köztörténete, irodalma, képzőművészete és zenéje érthetetlenné válnék a Biblia ismerete nélkül. Ezért ismerni, olvasni kell a Bibliát, csak az a kérdés, hogy hogyan? Nyilvánvaló, hogy a modern ember nem tudja úgy a kezébe venni e könyvet, mint tévedhetetlen és minden kérdésben perdöntő isteni alkotást. Nem tudja és nem is akarja világnézetét, erkölcsét, tudományát a Bibliához, mint abszolút zsinórmértékhez hozzáigazítani. De tanulmányozhatja úgy, mint olyan emberi alkotást, amelyben legalább egy ezredév vágyai, törekvései, fájdalmai és elképzelései olvashatók, hol egyszerű, botladozó szavakkal, hol pedig költői szárnyalással. A könyv éppen így, emberi műként akarja bemutatni a Bibliát. A közismert szerző nem azt kutatja, hogy a letűnt századok alatt vagy napjainkban ki mit tartott vagy tart erről az írásról, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy mit mond maga a Biblia.

Veadandp0038
A ​magyar anekdotakincs Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​magyar anekdotakincs
Tóth ​Béla azt a föladatot kapta 1882-ben, hogy tudósítson a tiszaeszlári perről. A mendemonda szerint azért esett rá a választás, mert megbízói azt remélték: tárgyilagosságával valamiképp ellensúlyozni fogja az elfogultnak, filoszemitának tartott Eötvös Károlyt. Nem is okozott csalódást. Már ami a tárgyilagosságot illeti. Leutazott a per színhelyére, Nyíregyházára, s első dolga volt, hogy megkeresse a vád tanúját. Erre így emlékezett maga Tóth Béla: "Fél órát beszélgettem a koronatanúval és a fejemet fogva szaladtam le a lépcsőn. Ilyen hallatlan rossz és hazug darabot játszani a világ előtt, Magyarország jó hírnevének rovására. És, hogy még én segítsek az ország ilyen megaláztatásában. Hát huszonöt Dariusnak sincsen annyi kincse, hogy én ezt megcselekedjem." Visszajött Pestre, összeveszett megbízóival, állását is föladta. Máig szóló kemény leckét adva mindazoknak, akik saját hasznuk érdekében szakadatlanul kiárulják nemcsak a tényekre alapuló igazságot, hanem az ország érdekeit, keltve rossz hírét, hozzájárulva lejáratásához - júdáspénzért. Ez az életéből vett apró anekdota az ő anekdotagyűjteménye elé kívánkozik, hiszen jellemzi karakterét. Megfontoltság, körültekintés, ragaszkodás a tisztességhez, a magyar nemzet megbecsülése és érdekeinek szem előtt tartása, még saját előmenetelének kockáztatásával is.

Benedek István - Az ​értelem dicsérete
Benedek ​István (1915 - 1966) író, orvos, orvostörténész. Az értelem dicsérete művelődéstörténeti tanulmány a 16-17. század gondolkodóiról.

Covers_26294
Gondolatok ​a szerelemről Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Gondolatok ​a szerelemről
"A ​szerelem mindenekelőtt önmaga ajándéka." A szerelemről szóló klasszikus aforizmák, költemények, idézetek kiapadhatatlan tárházából nyújt át egy csokorra valót a kis könyvecske, melyet festményreprodukciók illusztrálnak. Az Elizabeth Barrett Browning, Shakespeare, Rilke, Saint-Exupéry és mások gondolataival gyönyörködtető kiadvány elsősorban ajándékozásra alkalmas.

Prohászka Lajos - A ​vándor és a bujdosó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barabás Tibor - Egy ​nép nevelői
Apáczai ​Cseri János Misztótfalusi Kis Miklós Hajnóczy József Báró Wesselényi Miklós Kölcsey Ferenc Bajza József Petőfi Sándor Madách Imre Péterfy Jenő József Attila

Nemeskürty István - Liptay Katalin - A ​magyar művelődés századai
Miképpen ​illeszkedett Magyarország hétszáz éven át az európai kultúrába? Ezt vizsgálta másfél évig jelentkező beszélgetéseiben- A magyar művelődés századai- című rádióműsor. A vizsgálódás széles körű volt: irodalom, zene, építkezés, iskola, a mindennapok kultúrája egyaránt tárgya volt 13 tudós "nyájas beszélgetéseinek" (Rotterdami Erasmus szavaival jellemezte a művelődéstörténeti sorozat kitalálója, Nemeskürty István is könyve műfaját! Így nemcsak a régi magyar irodalom alkotásai szemléltették kultúránk adott helyzetét, nemcsak a zene - amit a könyv természetesen nem tud hallhatóvá tenni -, hanem sok más is.

Ráth-Végh István - Hatalom ​és pénz
A ​neves író összegyűjtött műveinek harmadik kötetét "A fejedelmi bálvány" és "A pénz komédiája" című könyvek anyagából állítottuk össze "Hatalom és pénz" címen. Főképp a feudalizmus világának alakjai jelennek meg e mű lapjain. Saját isteni küldetésükben hívő uralkodók, kiváltságaikkal hivalkodó nemesek és főpapok életével ismerkedünk meg, akik mérhetetlenül lenézték a dolgozó, egyszerű embert. De megismerkedünk a pénz világával is. Elvonulnak előttünk a millióikat könnyedén szóró arisztokraták, a kincses zsákjaikat féltve őrző zsugoriak, mindazok akik az arany éhségétől hajtva saját maguknak és másoknak is kárt okoztak. A gazdagon áradó tények, szellemes iróniával tálalva, egyszerre nyújtanak maradandó élményt, hasznos olvasmányt és üdítő szórakozást.

Fábián Ernő - Apáczai ​Csere János
"Ne ​tartsd azt sajátodnak, hogy régi, nemes, érdemes és dicsérettel magasztaltatott nemzetből eredtél. Jól nem lakik az, ki másnak szájával eszik. Vedd észre, hogy semmi különbség nincs azok között, akik sohasem születtek, s akik semmi emlékezetre méltó dolgot nem mívelvén az életből kiváltak. Szeresd a munkát. Kerüld a kényes életet és szófia beszédet. Keresten keresd az alkalmatosságot, amellyel élvén magad tanulhass, vagy másokat taníthass." (Apáczai Csere János)

Boruzs János - Jacsmenik Erika - Tudod-e, ​hogy...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pelle János - Bosszú ​és kegyetlenség
A ​gyűlölet, a bosszú és a kegyetlenség története egyidős az emberiséggel. Már az antik mítoszokban találkozunk a bosszú és a kegyetlenség motívumával, de ugyanúgy jelen van a Római Birodalomban, a germán hitvilágban, a középkori boszorkányüldözésekben, a reneszánsz Itáliában, a balkáni vérbosszú vagy a modern kori párbaj intézményében, legújabban pedig az iszlám terrorizmusban. Bár a fenti jelenségek sok tekintetben különböznek, az ezekben megnyilvánuló erőszak mégis mintha közös tőről fakadna. A társadalom pedig a legtöbb esetben mintha cinkossággal kísérné, vagy éppen támogatná a kegyetlenséget. Vajon elmondható-e ezek után, hogy emberi fajunk a tökéletesedés felé halad? Hogy a társadalmi és technikai haladás folyamatosan csökkenti az életünket évezredek óta átható és megnyomorító gonoszságot? Vagy a kegyetlenség és a bosszú olyan jelenségek, amelyekkel életünk végezetéig együtt kell élnünk?

Bajomi Lázár Endre - A ​Quartier Latin
Ezt ​a könyvet a szülőfalumnak szentelem. Hogy lehet ekkorát lódítani? - kérdi döbbenten az olvasó. Hiszen elég kinyitni az Irodalmi Lexikon I. kötetét, és máris kiderül, hogy az eset Biharnagybajomban történt. Márpedig ez a kis község elég távol fekszik a Diáknegyedtől... Igenám, de én a szót szellemi értelemben használom. Elvégre az ember nemcsak egyszer születik. Én például másodszor húszéves koromban születtem meg, illetve újjá - ahogy tetszik. Emlékszem: egy őszi napon, még megérkezésem napján mentem végig először alulról-felfelé, tehát délről északnak, a boulevard Saint-Michelen, s mohón ittam magamba a beteljesülés levegőjét, hogy végre a "Szép ámulások szent városában", az "Ember-sűrű, gigászi vadon"-ban vagyok. Noha Párizsba kerülésem "értelmi szervezője" Ady volt, akkor még nem tudtam - mert az igazi Adyt csak egy év múlva olvastam (1935), hogy első számú Párizsba csábítóm maga is a Quartier Latinban lakott, az Odéon mellett, abban a rue Casimir Delavigne-ban, ahol több mint tíz évvel előtte másik Párizsba kerítőm, a katonaszökevény Szomory is elsáncolta magát szegény, és szemben "egy gipszöntő kirakatában, egy egész népség meztelen nőt" bámult "szobrok alakjában"...

Hermann István - A ​kíváncsiság dicsérete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

2fogs%c3%a1g
elérhető
84

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Márai Sándor - Fedőneve: ​Ulysses I-II.
Mit ​mondjon ma egy magyar író nemzetének? Mit mondhat, ami nyilvánosságot kaphat, ami nem mákony, nem hazugság, nem a valóság és az igazság ferdítése? Mit mondhat, ami az irodalom, tehát a nemzeti, emberi lelkiismeret nagy hangszóróján át teljes felelősséggel tájékoztatja a nemzetet a valóságról, a közvetlen és távoli tennivalókról? * Nem beleegyezni: ez a mi korunk különféle gyehennáiban az áldozatok egyik legerősebb fegyvere. Tragikus, hogy a legkülönb hősiesség, amire ennek a nemzedéknek módja van, gyakran nem a cselekvés, hanem az ellenállás hősiessége.

Kollekciók