Ajax-loader

'kultúrtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kovács András Bálint - Metropolis, ​Párizs
"Az ​új hullámnak nem volt esztétikai programja: egyszerűen kísérlet volt arra, hogy újra megtalálja azt a függetlenséget, amit a film 1924 körül veszített el, röviddel a hangosfilm megjelenése előtt, amikor a filmek elkezdtek sokba kerülni." Francois Truffaut "Az új hullámot egy már nem létező filmművészet feletti sajnálkozással és az iránta érzett nosztalgiával is meg lehet határozni." Jean-Luc Godard

Szőke Ágnes - Eredete ​nem ismeretlen
"Ez ​a kézikönyv feldolgozza a középiskolai törzsanyag szókincsének görög és latin eredetű szavait, valamint tárgyalja a görög, illetve latin elemekből alkotott műszavakat, és kitér azokra a szavakra is, amelyeket a középkori latinságból, illetve az újlatin nyelvekből vettünk át, és csak közvetve vezethetők vissza az ókori görög vagy latin szókincsre. A jelenleg használatban levő gimnáziumi tankönyvsorozat 38 kötetéből (tehát a nyelvkönyvek, fakultációs tankönyvek és szöveggyűjtemények kivételével valamennyi gimnáziumi tankönyvből) tanítványaim segítségével kigyűjtöttük görögből, latinból származtatható szavainkat. Ezt a csaknem 5000 nyelvi egységet tartalmazza a szótár. A tanórákon még bizonyára ennél több ilyen eredetű szó fordul elő, a legfontosabbak azonban feltételezhetően a tankönyvekben előfordulók."

Benedek István - Lamarck ​és kora
Benedek ​István, az ismert pszichiáter és szépírő, a nagy sikert aratott Aranyketrec szerzője, az újkori természettudomány kialakulásának egyik legérdekesebb fejezetével ismerteti meg olvasóját ebben a könyvében. lamarck kora: a felvilágosodás, a francia forradalom, a napoleoni idők és a szentszövetségi reakció korszaka. Milyen volt ebben a közel száz esztendőben a biológia helyezte? Hogyan fejlődött Linnétől Darwinig a természettudományos gondolkozás? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Benedek könyve. S miközben megismerteti az olvasót a darwinizmus "előfutárainak" működésével, az első nagyvonalú származáselmélet megalkotójának, Jean Lamarcknak az életével és műveivel, ismerteti a forradalmi elmélet fogadtatását, a kortársak és utódok vélekedését Lamarckról és az ember származásáról, a darwinizmus és lamarckizmus közötti különbséget stb. A szerző e korszak minden jelentősebb természetrajzi és természetfilozófiiai könyvét elolvasta és plasztikusan ismerteti. így közvetlenül a forrásokra támaszkodva és számos - kézikönyvekben is megülepedett előítéletet eloszlatva ismertet meg Linné, Goethe, kant, Cuvier, Erasmus Darwin, Lamarck stb. természettudományos működésével s a tudományideológiai harccal, amely a származástan körül már Darwin fellépése előtt kiéleződött és napjainkig sem csitult el. Bőséges jegyzetanyag biztosítja a könyv tudományos hitelességét, az író szépirodalmi igényű stílusa pedig azt az olvasmányosságot, ami a könyvét élvezetessé teszi azok számára is, akik nem a tudományos részletkérdésekre, de e korszak kultúrtörténetének természettudományos oldalára kíváncsiak.

Lederer Emma - Egyetemes ​művelődéstörténet
Lederer ​Emma (1897-1977) történész, egyetemi tanár tudományos pályafutása a két világháború között kezdődött. Érdeklődésének középpontjában a magyarság társadalom és politikatörténete állt, de foglalkozott historiográfiával is, az ELTE Történelem segédtudományok tanszéke vezetőjeként pedig egyik kezdeményezője volt az egyetemi levéltárosképzésnek. Egyetemes művelődéstörténet c. könyve, mely az emberiség történelmének és művelődésének sűrített kivonatát adja, 1935-ben jelent meg. A mű 12 fejezete a történelem előtti kortól a 19. század végéig, a "nagy kapitalizmus" kialakulásáig tekinti át az emberiség fejlődését, tág teret szentelve a történelmi eseményeknek, az egyes korszakok gazdasági jelenségeinek és eszmei-filozófiai áramlatainak. A szerző rendkívül tömör, ugyanakkor élvezetes stílusban segíti hozzá az átlagműveltségű olvasót az emberiség rég és közelmúltjának megismeréséhez.

Candace Bushnell - Szex ​és New York
"Isten ​hozott az elveszített ártatlanság korában!... Első az önvédelem és a jó üzlet. Ámor meg elhúzhat a jó büdös francba." - Íme New York, Manhattan, a felső tízezer, a kulturális elit világa. A kivételezettek nemegyszer botrányos szexuális szokásairól most egy kívülálló rántja le falrengető humorral a leplet. A Candace Bushnell, angol újságírónő által írt, szellemes és brutálisan őszinte kötet bemutatja azt a manhattani réteget, akik csapatostul lepik el a partikat, bárokat, klubokat. A különböző történetekben a szerző saját élményeit, tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Carrie, az ifjú írónő folyton rosszkor és rossz helyen keresi a szerelmet. Mr. Big, az iparmágnás egyik értelmetlen partnerkapcsolatból sodródik céltalanul a másikba. Samantha Jones, a negyvenes éveit taposó filmproducer a nők azon nemzedékéről mesél, akik egyetlen dolgot tanultak meg nagyon jól az életben: a szépség és a fiatalság múlandó. A "modellezők" csakis és kizárólag fotogén "dilis csajokkal" hajlandóak randevúzni és ágyba bújni. No meg a "biciklis bölcsészek", akik már jócskán benne járnak a korban, s közlekedési eszközükön kívül csak a hátizsákjukhoz ragaszkondnak nagyon.

Bajomi Lázár Endre - A ​Quartier Latin
Ezt ​a könyvet a szülőfalumnak szentelem. Hogy lehet ekkorát lódítani? - kérdi döbbenten az olvasó. Hiszen elég kinyitni az Irodalmi Lexikon I. kötetét, és máris kiderül, hogy az eset Biharnagybajomban történt. Márpedig ez a kis község elég távol fekszik a Diáknegyedtől... Igenám, de én a szót szellemi értelemben használom. Elvégre az ember nemcsak egyszer születik. Én például másodszor húszéves koromban születtem meg, illetve újjá - ahogy tetszik. Emlékszem: egy őszi napon, még megérkezésem napján mentem végig először alulról-felfelé, tehát délről északnak, a boulevard Saint-Michelen, s mohón ittam magamba a beteljesülés levegőjét, hogy végre a "Szép ámulások szent városában", az "Ember-sűrű, gigászi vadon"-ban vagyok. Noha Párizsba kerülésem "értelmi szervezője" Ady volt, akkor még nem tudtam - mert az igazi Adyt csak egy év múlva olvastam (1935), hogy első számú Párizsba csábítóm maga is a Quartier Latinban lakott, az Odéon mellett, abban a rue Casimir Delavigne-ban, ahol több mint tíz évvel előtte másik Párizsba kerítőm, a katonaszökevény Szomory is elsáncolta magát szegény, és szemben "egy gipszöntő kirakatában, egy egész népség meztelen nőt" bámult "szobrok alakjában"...

Rapcsányi László - Áthosz
Nőnemű ​lény - sem asszony, sem állat - nem léphet területére! Nem zavarhatja meg a "Panagia", az istenanya kultuszát. A szerzetesi köztársaság - a görög állam különálló része -, amely ily szigorúan tartja magát archaikus parancsolataihoz, régóta fölkeltette a világ érdeklődését. Hogyan élnek kolostoraikban, remetelakjaikban az ortodoxia fellegvárában a kalugyerek, mint tölti ki életüket az ájtatosság mellett a mezei szorgalom, a kisipar, vagy éppen a könyvekkel való foglalatosság? Mi a különbség az egyes kolostorok között, hogyan határozzák meg hagyományaik szellemüket? Mi a hierarchiájuk, ki dönt az egyházi és ki a világi ügyekben? Sokféle kíváncsiság fordul a Szent Hegy felé, a botrányszomjtól a tudományszomjig. Rapcsányi Lászlót az első magyar Áthosz-könyv íróját mindenekfölött a művelődéstörténet érdekli, s a kolostorországot egy kultúra emlékeként s élő maradványaként járja be és ismerteti, legendákat gyűjt és papokat szólaltat meg, ereklyéket és ikonokat szemlél, turisták közé vegyül: tapasztalatai leírásából egyszerre kerekedik kultúrtörténet és útikönyv.

Soproni Sándor - Sándyné Wolf Katalin - Szentendre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Toj%c3%a1st%c3%a1nc
elérhető
0

Kun Erzsébet - Tojástánc
Kun ​Erzsébet a Füles című népszerű rejtvénylap egyik szerkesztője. Alaptermészete a humor és a játékosság. Magyarországon elsőként dolgozta fel kötetben a fejtörők több évezredes történetét (A rejtvény), írt átfogó igényű magyar kvizológiát (A végén minden kiderül); de jelent meg orvosi anekdotakönyve is (Mosolygó Medicina). Harmadik rejtvénykönyvét az első kettőhöz hasonló ritmus: tarka ötletek sokasága jellemzi. Humorban ezúttal is bővelkedő játékai nemegyszer meghökentően újszerűek. Nemcsak az olvasó tudását, de találékonyságát is próbára teszik, bizonyságul annak, hogy játszva tanulni valóban élvezet. A szerző - mint könyve előszavában írja - tojástáncot járt az adatok között. És nyilvánvaló szándéka az olvasót is táncba vinni, azaz új adatok kutatására ösztönözni. A Tojástánchoz játékos illusztrációk szolgáltatják az "aláfestő zenét", hasznos mulatságul mindazoknak, akik megukévá tudják tenni az intellektuális játékok és a rejtvényfejtés örömeit.

2fogs%c3%a1g
elérhető
87

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Ráth-Végh István - A ​könyv komédiája
A ​könyv megismertet a művészet és tudomány kincseivel, finomítja értelmünket, gazdagítja érzelmeinket. Több évezredes története során hű társa és kísérője volt az embernek. Történetének humoros oldalairól ad számot e művében Ráth-Végh István. Megismerjük a leghíresebb könyveket, a legszebb kötésűeket, a legnagyobbakat a legkisebbeket. Megtudjuk hogy melyek voltak a leghíresebb sajtóhibák, a leghírhedtebb és legfurcsább témák, melyekről vaskos köteteket írtak. A szórakoztató és szellemes stílus mindezt könnyed és színes formában, szinte csevegve meséli el.

Hámori Tibor - Piszkos ​Fred és a többiek...
"Egy ​ideig matatott az iratai között, majd hirtelen megremegett, megfordult és a titkárnő szinte megdöbbent megváltozott arcától, szemétől. - Félsz, Jenő? - kérdezte Magda. Felkapta a fejét és felháborodott hangon mondta: - Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája!"

Márai Sándor - Fedőneve: ​Ulysses I-II.
Mit ​mondjon ma egy magyar író nemzetének? Mit mondhat, ami nyilvánosságot kaphat, ami nem mákony, nem hazugság, nem a valóság és az igazság ferdítése? Mit mondhat, ami az irodalom, tehát a nemzeti, emberi lelkiismeret nagy hangszóróján át teljes felelősséggel tájékoztatja a nemzetet a valóságról, a közvetlen és távoli tennivalókról? * Nem beleegyezni: ez a mi korunk különféle gyehennáiban az áldozatok egyik legerősebb fegyvere. Tragikus, hogy a legkülönb hősiesség, amire ennek a nemzedéknek módja van, gyakran nem a cselekvés, hanem az ellenállás hősiessége.

Benedek István - Az ​értelem dicsérete
Benedek ​István (1915 - 1966) író, orvos, orvostörténész. Az értelem dicsérete művelődéstörténeti tanulmány a 16-17. század gondolkodóiról.

Rómer Flóris - Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos - Egyház, ​műveltség, történetírás
Rómer ​Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Kósa László - Szemerkényi Ágnes - Apáról ​fiúra
A ​néprajz nem iskolai tantárgy. Nem is lesz azzá az esztendőről esztendőre gyarapodó tudnivalók sorában. Hiába keressük az általános iskolai vagy gimnáziumi órarendben. De mégis ott van az irodalomórán a népköltészetben, a népmesekincsben, a nagy magyar írók falu- és parasztábrázolásaiban, a történelemórán a magyar őstörténetben, a földrajzórán a szép formájú cserépedények és szőttesek tökéletes kompozícióiban, az énekórán, mikor felcsendül a népdal. A mai fiatalok mohón keresik a népművészet nagy és erős forrásait, mentik a feledés elől értékeit. Nekik szól ez a rendkívül friss hangú, dinamikus néprajz - kétszáznál több képével, hiteles fotóival és grafikáival. Ezt bizonyítja a könyv korábbi három kiadásának nagy sikere is.

Göbölyös N. László - Genesis
1968. ​február 22-én Angliában megjelent egy érdekes lírai hangvételű kislemez, amelynek címe "Silent-Sun" volt. Az akkori fantasztikus forgatagban nem keltett nagy feltűnést, nem került fel a slágerlistákra, a rádióállomások is csupán néhányszor játszották. 1986 nyarán megjelent az egész világon egy nagylemez, amely az INVISIBLE TOUCH címet viselte. Az album és a belőle kimásolt kislemezek hatalmas mennyiségben keltek el, a rádió, a tv és a szaksajtó lemezlistáin heteken át vezetett a lemez, a video-clip műsorok egy ideig naponta játszották az "Invisible Touch" című dalhoz készült felvételt. Mindkét lemez szerzője és előadója ugyanaz az angol együttes volt: a Genesis.

Ráth-Végh István - A ​tengeri kígyó
Élt ​még nem is olyan régen egy tudós kultúrtörténész, Ráth-Végh István, aki különös kiváncsisággal kutatta a régmúlt korok különös babonáit, nevetséges szokásait, megannyi furcsaságát. Diák ha olvassa a könyveit egyszeribe rájön, hogy a történelem éppenséggel nem unalmas magolni való, száraz tananyag, hanem hallatlanul szórakoztató, teméntelen titkot rejtegető csodálatos világ. Ebben a kötetben összegyűjtöttünk néhányat Ráth-Végh István legérdekesebb írásaiból. Többek között titkos aranykincsekről, tengeri mendemondákról, vérengző római diktátorokról olvashatunk és kutathatjuk, vajon mi történhetett a francia forradalomban kivégzett királynak, XVI. Lajosnak kisfiával.

Veadandp0029
elérhető
1

Tóth Béla - Mendemondák
A ​szállóige és a mendemonda egy atya két gyermeke, írja a neves szerző, kinek számos könyve nemzedékek kedvelt olvasmánya volt és maradt. Tóth Béla a köztudatban és a napi társalgásban is gyakran használt történelmi pletykákat gyűjtötte össze. Eredetüket, keletkezésüket nem tudjuk vagy nem tudjuk pontosan, de frappáns voltuk miatt sokszor élünk velük. Sok érdekes históriai pletykára ad feleletet a könyv: Igaz-e, hogy Diogenész hordóban lakott? Volt-e Kossuth fején a szent korona? Miként próbálták kiszedni a puskapor feltalálójából találmánya titkát? Feléledt-e Haynau a boncasztalon? Nemcsak nemzetenként (magyar, orosz, német, olasz, spanyol stb.), hanem témánként is keresgélhetünk benne rövid, szórakoztató és történelmi ismereteinket bővítő olvasnivalót.

Ráth-Végh István - A ​sétáló falevél
A ​nagy magyar kultúrhistorikus író cikkeinek újabb válogatását adjuk itt közre. Olvasója lehet kicsiktől nagyokig mindenki, aki kíváncsi szemmel fordul a múlt idők sokféle furcsaságai felé. Ráth-Végh István jó érzékkel válogatta ki az emberi hiszékenység, babonaság, kapzsiság, esztelenség, áltudomány stb. mérhetetlen tárházából azokat a különösségeket, amelyeken a mai kor embere elcsodálkozhat, mosolyoghat vagy éppen elgondolkozhat. A mai diáknak különösen szórakoztató emberi közelségben látni az elmúlt korok világát, amelyről a tankönyvekben legfeljebb néhány szűkszavú mondatot olvashat.

Covers_218561
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Vége ​a Gutenberg-galaxisnak?
Van-e ​még jövője a nyomtatott betűnek, a könyvnek, az Írásbeli kultúrának televízió-faló korunkban? A tömegkommunikációs eszközök dömpingje nem nyeli-e el végképp magát a kommunikációt? Hadat üzen-e egymásnak a humán műveltség és az elektronikus közlési ipar? Felbomlik-e tehát a Gutenberg-galaxis? Ezeket a kérdéseket tette fel frappánsan, vitára ingerlően életművében (leghatásosabban alapkönyvében, A Gutenberg-galaxisban) a kanadai Marshall McLuhan. Neki köszönhető, hogy napjainkban másként látjuk az olvasó, a televíziónéző, a szórakozó-művelődő embert, magát az Embert, mint korábban. A magyar olvasók eddig csak McLuhan műveinek töredékeihez juthattak hozzá. Rendkívül fontos, hogy alapvető hipotéziseit az egyetlen autentikus forrásból, tőle magától ismerjük meg, és ugyanakkor folyamatosan szembesítsük a legjelentősebb kritikai reflexiókkal. Kötetünk válogatója és szerkesztője Halász László pszichológus, akinek korábbi munkái (a többi között A képernyő tekintete, Vizsgálatok az irodalmi mű pszichológiai közvetítéséről, Az olvasás: nyomozás és felfedezés) általános érdeklődést és elismerést váltottak ki. A pro és kontra sorozatban megjelenő kötetünket az új észlelési modellre építő, maga McLuhan által tipografizált illusztrációk teszik színesebbé.

Rémi Brague - Európa ​- A római modell
"Az ​európai kultúra, egészében véve, arra irányuló törekvés, hogy olyan múlthoz jusson el, mely sohasem volt az övé, de amellyel szemben helyrehozhatatlan bukást, fájdalmas elidegenedést érzett. Nem kell fennakadni azon, ami mesterséges a múlt e látásmódjában. Nem feledkeztem meg arról, hogy ami az ókori kultúrából hozzánk érkezett, az a Nagy Sándor-i korszak óta alkalmazott válogató munka eredménye, hogy az a kép, melyet az ókor egészéről alkottunk, a mesterművek alapján történt túlzott általánosítás, annak feltételezése érdekében, hogy létezett egy "antik világ", mely kivétel nélkül ezen a magas színvonalon mozgott. Az én szememben egyedül annak a tudata döntő, hogy "későn jöttünk", vissza kell találnunk egy forráshoz, mely nem "mi" vagyunk, és soha nem is voltunk. Ez a tudat Európa kulturális azonosságának elmozdulásához vezetett, olyannyira, hogy nincs is más önazonossága, csak az elsajátított."

Forrai György - Miért ​lesték meg Zsuzsánnát a vének?
Kultikus ​gyógymódok, legendák - mai szemmel. Ez a kis kötet olyan építmény, amelynek építőanyaga a Biblia és más kultúrtörténeti források, s kötőanyaga a biológia. A fölhasznált bibliai fordítások különböző helyekről származnak, néha az eredeti szöveg szolgált alapul egy-egy téma kifejtéséhez. S nem kíván egyik fejezet sem tudományos mű képében tetszelegni, csupán néhány gondolatot közreadni arról, hogy a régmúlt időkben élt ember örökérvényű igazságoknak és soha igaz nem volt mítoszoknak hódolt. És arról, hogy ez ma sincs másképp.

Csapó György - Levantei ​utazás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hankiss Ágnes - Kötéltánc
Milyen ​ellentmondásokkal kellett szembenéznie a "két pogány közt" kötéltáncot játó erdélyi reálpolitikusnak, Bethlen Gábornak, hogy megőrizze kicsiny országa törékeny függetlenségét? Mi volt az oka, hogy a kiváló képességű tudós, Martinovics Ignác állandó konfliktusba került azzal a társadalmi rendszerrel - a felvilágosult abszolutizmussal -, melynek deklaratív céljait maradéktalanul magáénak tudta, s hogyan lehetett annak egyszerre kiszolgálója és kérlelhetetlen ellensége is? Mivel magyarázható egy hajdani énekesnő, Karády Katalin hatalmas népszerűsége a hetvenes évek végén? Miért esik riporter és riportalany oly gyakran abba a hibába, hogy valóságos információcsere helyett álkérdésekkel és elhárító válaszokkal töltik az időt? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol új kötetében a kiváló szociálpszichológus, Hankiss Ágnes.

Barbie
elérhető
11

Linor Goralik - Barbie
Ha ​Barbie körül minden olyan kétségbeejtő lenne, amilyennek sokan állítják, akkor életének bő fél évszázada alatt civilizációnkat már rég elnyelte volna a pokol; ha viszont minden olyan jó benne, mint ahogy mások állítják, az emberiség rég a mennybe ment volna. A magam részéről azt szeretném, hogy könyvem olvasója egy egyszerű premisszából induljon ki: Barbie dolgai nem jók, nem rosszak, hanem bonyolultak. S éppen ez a bonyolultság, üzenetének állandó kettőssége az, ami a babát oly roppant érdekes témává teszi.

Ross King - Leonardo ​és az Utolsó vacsora
Milánó, ​1496 – a negyvennégy esztendős Leonardo da Vinci ekkorra már híres arról, hogy elvállalt megbízatásait képtelen teljesíteni. De a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában három év alatt mégiscsak befejezte az _Utolsó vacsorát_. Ez a freskó közel hét méter széles; Leonardo még soha nem próbálkozott ilyen irdatlan nagy felülettel, sőt a freskófestészet bonyolult, fizikailag is emberpróbáló technikájában sem volt semmiféle tapasztalata. Az _Utolsó vacsora_ több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legimsertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött azonban ott húzódik egy valóságos és mélységesen emberi vonulat; Milánó történelmének és Leonardo életének sorsdöntő fontosságú eseményei. Ross King könyve, a _Leonrdo és az Utolsó vacsora_ a mester Milánóban töltött öt esztendejét és a világ leghíresebb művészeti alkotásának megszületését eleveníti fel. Ross King (1962) kanadai származású író, kritikus, népszerű történeti-művészettörténeti ismeretterjesztő művek szerzője. A _Brunelleschi kupolája_ (2008), _Michelangelo és a Sixtus-kápolna_ (2010), valamint _Párisz ítélete_ (2012) című könyvei magyarul is olvashatók. A már jó ideje az angliai Woodstockban élő író jelenleg új könyvén dolgozik, mely Monet-ról szól.

Láng Benedek - Mágia ​a középkorban
Ho­gyan ​lehet mé­hek­ből te­he­net gyár­ta­ni, má­gi­kus esz­kö­zök­kel vá­ra­kat el­fog­lal­ni, kris­tály­gömb­bel an­gya­lo­kat idéz­ni, ta­liz­mán­nal sze­rel­me­se­ket szét­vá­lasz­ta­ni? Ho­gyan tud­juk imák se­gít­sé­gé­vel az egye­te­mi tan­tár­gyak anya­gát né­hány hét alatt el­sa­já­tí­ta­ni, és miért ér­de­mes egész­sé­günk meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben kí­gyó­kat és bé­ká­kat fo­gyasz­ta­nunk? Miért ol­vas­tak kö­zép­ko­ri ér­tel­mi­sé­gi­ek, egye­te­mi pro­fesszo­rok, szer­ze­te­sek és ud­va­ron­cok ilyen kü­lö­nös té­mák­ról, és ho­gyan tud­ták az ol­va­sot­ta­kat ko­mo­lyan venni? Ben­nük volt a hiba, vagy ne­künk kel­le­ne ko­mo­lyabb erő­fe­szí­tést tenni, hogy meg­ért­sük őket? A mágia mint val­lás­tör­té­ne­ti, tu­do­mány­tör­té­ne­ti és szo­cio­ló­gi­ai ku­ta­tás tár­gya a tör­té­net­tu­do­má­nyok tel­jes jogú té­má­já­vá lé­pett elő. Ön­ál­ló disz­cip­lí­ná­ról van tehát szó, amely­nek meg­van­nak a maga ve­ze­tő tu­dó­sai, tár­su­lá­sai, pub­li­ká­ci­ói és fo­lyó­ira­tai, va­la­mint a maga nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­ái. Nem túlzás azt ál­lí­ta­ni, hogy a nyu­ga­ti szak­iro­da­lom­ban a leg­je­len­tő­sebb fi­lo­ló­gu­sok, tu­do­mány-, fi­lo­zó­fia- és val­lás­tör­té­né­szek az utób­bi két év­ti­zed során egymás után ismerték fel a tanult mágia je­len­tő­sé­gét és az e té­ma­kör kí­nál­ta pers­pek­tí­vá­kat. Láng Benedek tudománytörténetet és tudománymódszertant oktat a BME Filozófia- és Tudománytörténeti Tanszékén.

Polgár Ernő - A ​kultúrák eredete és ősképei
Bevezetés ​a mítoszok és szimbólumok világába

Lengyel Györgyi - Kézimunkák
Lengyel ​Györgyi könyveit jól ismerik a népművészet barátai, mintáit szívesen készítik a kézimunkázó nők. A népművészeti hagyomány csak akkor élhet tovább - vallja a szerző -, ha nem zárjuk múzeumi vitrinekbe és raktárakba, hanem mai életünknek is szerves részévé válik, s örökké megújulva, környezetünk megszépítője lesz. Könyvei nemcsak válogatott minták gyűjteményei, és nem szorítkoznak kizárólag a különféle technikák átadására. Szerzőjük a kézimunkázást művészeti jellegű, alkotó tevékenységnek tekinti, amelynek célja az otthon, a környezet korszerű, igényes megszépítése. Környezet-esztétikai elgondolásai művelődéstörténeti alapon bontakoznak ki.

Zala Tamás - Az ​újvilág próbatétele
___Találmányok ​szüntelen áradása, elementáris lendületű vasútépítés, szédületes üzleti vállalkozások, és egy egész kontinens viharosan gyors benépesülése - íme néhány azok közül az egymással kölcsönhatásban levő tényezők közül, amelyek valóságos gazdasági forradalmat idéztek elő az Újvilágban. Amerika kiszabadult függő helyzetéből és a századforduló táján már az ipari nemzetek között a ranglista élén foglal helyet, de ez az erőteljes feltörekvés szétveti a társas együttélés hagyományos, zárt közösségeit, a rendezetlenség és káosz állapotába sodorva az egész társadalmat. ___Mi lett ebből a zűrzavarból, hogyan kerekedtek a tőkés rend önpusztító erői fölé az önszabályozás elemei, a nagytőke életösztöne és biztonságigénye miként próbálta kordába szorítani a profit iránti mohóságot és a féktelen terjeszkedési vágyat - erről szól a könyv. Egy korszakváltás menetével ismerkedhetünk meg; a szerző arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy miért nem lett és miért nincs szocializmus az Egyesült Államokban, milyen forrásokból táplálkozik az amerikai polgári rend életereje. ___Elmúlt és bizonyos értelemben lezárt történelmi korszak a témája e könyvnek, de az alapkérdés, amelyet felvet, változatlanul időszerű napjainkban is. ___Az Újvilág tegnapjáról készített hiteles leírás segít jobban megérteni a mai Amerikát.

James Harpur - Jennifer Westwood - Legendák ​földjén
Ahol ​a természeti szépség egybefonódik a legendával, a mítosszal és a történelemmel, olyan hangulat jön létre, amely felülemelkedik a pusztán ésszel felfogható jelenségeken. Ezek az elbűvölő helyek régóta ihletői művészeknek, világjáróknak, tudósoknak. E könyvünk, a Legendák földjén olyan világ körüli utazásra repít el bennünket, amely mesebelien valódi helyeket érint, olyanokat mint a Tigris és Eufrátesz közé ékelt földi paradicsom, vagy Camelot és Avalon , a Fudzsi hegy és a Gangesz folyó. Időtlen tájak ezek, olyan helyek, ahol egykor az istenek leszálltak a földre. A legendák földjén a nagy sikerű Mítoszok földjén című kötetünk folytatása, éppolyan igényesen és mégis közérthetően megírt, általános kultúrtörténeti ismereteket is közlő szöveggel és hasonlóan látványos szép fotókkal.

Kollekciók