Ajax-loader

'középkori' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Li Taj-Po - Li ​Taj-Po versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Deé Nagy Anikó - Laus ​Libri
A ​szerző, aki közel fél évszázadot töltött a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai könyvtár öreg könyvei között, igyekszik ízelítőt nyújtani a könyvnyomtatás korai szakaszaiban működő legismertebb európai nyomdászok által használt jelvényanyagról és arról, hogy az elmúlt századokban mi jutott el abból Erdély egyik városába, Marosvásárhelyre. A kötet gazdag illusztrációs anyaga a könyvet előállító egykori mesterek nagy szaktudását dicséri.

Vukov Konstantin - A ​középkori esztergomi palota épületei
Vukov ​Konstantin okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök. Már pályája kezdetén elkötelezte magát a történeti építészet tanulmányozásának. Eddigi tevékenységét szinte végigkísérte egyik legfontosabb kutatási területe: az esztergomi vár építészettörténete, Horváth István kiváló régész-múzeumigazgató segítségével és együttműködésével. Doktori értekezését is a 15. századi esztergomi palota rekonstrukciója témakörben védte meg. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. gondozásában megjelent jelen kötetben - a műemlékek kutatását és az eredmények pontos dokumentálását szem előtt tartva - a szerző megkísérli a középkori esztergomi palotaegyüttes egykori képének bemutatását is. Erről a kutatási részleteket feltáró és összefoglaló, egyedülálló vállalkozásról a most kiadott kötetből tájékozódhat az Olvasó először.

Nagy Szent Gertrúd - Nagy ​Szent Gertrúd lelki gyakorlatai
A ​lelkiélet nagymesterei, Szent Terézia, Szalézi Szent Ferenc, Liguori Szent Alfonz nagy magasztalásokkal halmozzák el Szent Gertrud (sz. 1256. január 6., megh. 1301/02. november 13.) lelkigyakorlatos könyvét. Weissbrodt, Szent Gertrud főművének, az „Isteni kegyelem követé”-nek német fordítója, azt állítja a lelkigyakorlatos könyvről, hogy mélységével, erejével, fönséges hangulatával, a liturgiához alkalmazkodó beosztásával páratlanul áll az ájtatos könyvek közt és magukkal a liturgikus könyvekkel vetekszik. A misztikus irodalomnak e drágagyöngyét nyújtja ez a fordítás a magyar közönségnek. A fordítónak az a reménye, hogy Szent Gertrud műve az áhítat eredeti forrásához, az Egyház liturgiájához vezeti a hívő lelket és közelebb viszi az Úr Jézus imádandó Szívéhez, minden vigasztalás kútfejéhez.

Horváth Zoltán György - Gondos Béla - Kalotaszeg ​középkori templomai a teljesség igényével
Míg ​a Bánffyhunyad és Kolozsvár között elterülő Kalotaszeg néprajzi értékeit számos kiadvány tárgyalja, e tájegység rendkívüli értékeket rejtő középkori templomainak feldolgozása mindezidáig nem történt meg. Könyvünk Kalotaszeg mind a 39 középkori templomát ismerteti mintegy 350 színes fotóval és olvasmányos leírásokkal. Bemutatja az építészeti szépségek mellett a különlegesen gazdagon megmaradt középkori kőfaragványokat, a freskókat és Pap Gábor művészettörténész leírásaival a festett kazettás famennyezeteket.

Dzsalál ad-Dín Rúmi - Rúmí ​aranykora
"A ​szem dolga látni mindent, a lélek a saját örömére van. A fej dolga egy: szeretni az igaz szerelmet. A lábé: Futni utána." Dzselál ed-Dín Rúmí metaforikus költészete a perzsa nemzeti versnem mindkét formájában kibontakozott. Az egyik a rímes-időmértékes ódák (ghazelek) asszociációkkal gazdag világa, ami a korábbi nyugati versolvasói ízléssel szemben a posztmodern korban már közérthetőbbé, befogadhatóbbá vált az olvasók számára. A másik a többnyire négysoros epigrammák (rubá'ík), a rímes-időmértékes versek (a a b a vagy a a a a rímképlettel). Rúmí költészetében már a letisztult, kikristályosodott szúfí értékrend ölt testet. - A költő, mint nagy lélek, felmutatja nekünk az örökkévalóságot, felébreszti és felemeli lelkünket a földi érzéketlenségből s azt akarja, hogy magunkat a tükörben és egymásban is szépnek lássuk. - Ez a természetes egyéni felfelé vágyódási folyamat azonban - az egyén és a közösség kapcsolatát ért megrázkódtatások következtében - szükségszerűen megtorpan és esetleg vissza is fordul. - Az egyén földi és égi közötti lebegése és átváltozásai a misztikus lírai nyelv és a gazdag érzéki-tárgyi képszimbolika formájában öltenek verset. Az ódák és epigrammák mellett Rúmí költészetének harmadik kiemelkedő területe az elbeszélő költemények. E misztikus, tanító költemények alkotják a Rúmí főművének tekintett Meszneví-je ma'naví-t (röviden: Mesznevít), a szúfízmus bibliáját, és egyben tükrözik azt is, hogy a szúfízmus beolvadt az iszlámba. A kedves olvasó eme gyűjteményes kötetben, gondosan válogatott verscsokrok formájában a misztikus költő mindhárom lírai világába betekintést nyerhet. "Emlékezz arra, amint Te szeretsz, az Isten is úgy lesz Veled."

Cover-laxdc3a6la-saga-muriel-a-c-press-1880-gutenbergdotorg
Laxdæla ​Saga Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Laxdæla ​Saga
Written ​around 1245 by an unknown author, the Laxdaela Saga is an extraordinary tale of conflicting kinships and passionate love, and one of the most compelling works of Icelandic literature. Covering 150 years in the lives of the inhabitants of the community of Laxriverdale, the saga focuses primarily upon the story of Gudrun Osvif's-daughter: a proud, beautiful, vain and desirable figure, who is forced into an unhappy marriage and destroys the only man she has truly loved - her husband's best friend. A moving tale of murder and sacrifice, romance and regret, the Laxdaela Saga is also a fascinating insight into an era of radical change - a time when the Age of Chivalry was at its fullest flower in continental Europe, and the Christian faith was making its impact felt upon the Viking world.

Erik Orsenna - Irány ​India!
* "1476. ​augusztus 13-án a Portugália nyílt vizén Kolumbusz Kristóf hajótörést szenved. A leendő admirális éppen betöltötte a huszonöt évet. Csodák csodájára sikerül kievickélnie a partra. Lisszabonban talál menedéket öccsénél, Bartolomeonál, aki a térképész mesterséget űzi. A 15. század elején kezd kinyílni a világ. A portugál fővárosban megtalálható a Felfedezés szolgálatában álló összes céh. A két testvér nyolc évig együtt dolgozik, és előkészítik az utat, amelyről Kristóf kamaszkorától álmodozik: az Indiai Vállalkozást, vagyis el akarnak jutni Cipangóba (Japánba) meg a Nagy Kán birodalmába (Kína). De nem a szokásos selyemúton, kelet felé, hanem az óceánnal megbirkózva nyugat felől. Szerettem volna körüljárni az emberi kíváncsiságnak e kevéssé ismert korszakát. A születő szabadság pillanatát, amelyben ugyanakkor bevezetik az Inkvizíció intézményét, és elűzik a zsidókat. Azokat az éveket, amelyekben lassacskán kialakul a bolygó egysége, ami a hamarosan bekövetkező első globalizáció előszobája." Orsenna a legjobb formájában van. Mint egy mesemondó művész, elbűvöl ihletett elbeszélésével és pompás nyelvezetével. Ráadásul szórakoztatva tanít: a tudományos felfedezéseket élvezetesen adja elő. Zamatos kifejezésekkel, ízes mondatokkal festi a lét és a képzelet gyönyörűségeit.

Etienne Gilson - A ​középkori filozófia szelleme
Étienne ​Gilson világszerte ismert francia filozófus és filozófiatörténész, a középkori gondolkodás egyik legkiválóbb szakértője. „A középkori filozófia szelleme” a legismertebb műve, több világnyelvre lefordították. Kötetében nem időrendi sorrendben, hanem témakörök szerint csoportosítva tárgyalja a középkori bölcselet legfontosabb kérdéseit. Részletesen foglalkozik a középkor metafizikájával, antropológiájával, ismeretelméletével és etikájával; tárgyalja a kor természet- és történelemszemléletét is. Hatásosan érvel azzal a ma is sokakban élő előítélettel szemben, hogy a görögök és az újkor között a „sötét középkorban” semmi érdemleges nem történt az európai filozófiában.

Guillaume de Lorris - Jean de Meun - Rózsaregény
A ​két 13. századi szerző olyan szerelmi kézikönyvet hozott létre, amely nemcsak a következő századok Franciaországában, hanem szerte Európában a legnépszerűbb olvasmányok egyikének számított. Betekintést ad e korszak szellemi életébe, és ismerete nélkül a középkorról alkotott elképzelésünk nem lehet teljes. Szerb Antal így ír róla a Világirodalom történetében: "Guillaume de Lorris még tiszteletben tartja az udvari szerelem konvencióit, de mint intellectuelhez illik, nem lírában vagy epikában ábrázolja, hanem meg akarja írni a szerelem tankönyvét, allegóriába öltöztetve ... Jean de Meun a szerelmi allegóriát arra használta fel, hogy keretei közt kifejtse életfilozófiáját, amely sarkalatos ellentéte annak, amit általában középkorinak szoktunk tartani: Jean de Meun a természetes élet híve; a gazdagok, a fényűzésben élők éppúgy vétenek a természet ellen, mint a szűzies szerelmesek, a szerzetesek és a szentéletű asszonyok, mindazok, akik az egyetemes mulandóság ellen nem harcolnak a fajfenntartás szolgálatában." A Rózsaregény rendkívüli sikerét és népszerűségét egyrészt a több mint 300 fennmaradt kézirata, másrészt azok a verses és prózai változatok tanúsítják, amelyekben egészen a 17. századig a francia költők több-kevesebb sikerrel megkísérelték "újrakölteni". Magyarországon eddig csak kisebb részletek láttak napvilágot a műből Illyés Gyula, Justus Pál és Mészöly Dezső fordításában. Rajnavölgyi Géza ihletett, az eredeti mű költőiségével egyenértékű és árnyalt, élvezetes nyelven készített fordításában immár a két ófrancia szerző teljes Rózsaregényét olvashatja magyarul a középkori francia költészet legszebb alkotásai iránt érdeklődő olvasóközönség.

Ismeretlen szerző - Az ​életadó oszlop legendája és más történetek
Fordításgyűjteményünk ​a grúz irodalom legkorábbi eredeti műveiből nyújt át egy csokrot a magyar olvasónak. Mindegyik írás a hagiográfia (a szentek életrajzával foglalkozó irodalom) műfajba tartozik, de értékük korántsem merül ki egyház-, ill. vallástörténeti jelentőségükben és nyelvtörténeti forrásként való felhasználhatóságukban. Az olvasó. akit vélhetően nem egyszer megragad az események leírásának szikár, adatközlésre szorítkozó egyszerűsége, az egyes epizódok életszerűsége, a csodák bemutatásának képszerűsége, a szerzők és főhőseik hitvallását tartalmazó, pátosszal telített monológok nyelvi szépsége, vagy éppen a mindezek szabálytalan váltakozásából fakadó sajátos hangulat, bizonyára egyetért azzal, hogy teljes értékű szépirodalmi alkotásokat tart a kezében, amelyeket méltán sorolnak a grúz irodalom legnagyobb teljesítményei közé. Mindezen túlmenően azonban ezek a művek felbecsülhetetlen értékűek mint történeti források is. Hogy csak egyetlen ilyen, a történettudományokban nem szakember olvasó számára nem feltétlenül nyilvánvaló vonatkozást említsünk: a magyar őstörténetkutatás számára is fontos kiegészítő adatokat nyújthatnak az olyan nomád népekre vonatkozó utalások, amelyekkel őseink is hosszabb-rövidebb ideig (mi több: talán éppen az adott időszakban) kapcsolatban álltak. Ilyen szempontból egyáltalán nem érdektelen az a momentum, hogy Susanik férje, Varszken részt vesz egy, a hunok elleni katonai akcióban, sem pedig az a terjedelmes leírás a kazárok országáról, amelyet az Abo vértanúságában olvashatunk.

Nicolaus Cusanus - A ​rejtett Istenről
Nicolaus ​Cusanus (1401-1464) a kései középkor talán legnagyobb filozófusa. Munkájának egyik leglényegesebb vonása, hogy reagál korának nagy, szellemi áramlataira. Az Eckhart Mesterre és a németalföldi misztikuskora visszamenő lelkiségi hagyomány folytatójának tudja magát a nominalizmus és az új természettudományos és történelmi kritikai felismerések kihívásaira válaszol.

Balogh Elemér - Középkori ​bajor egyházi bíráskodás
Az ​Egyház, mint új választott nép, kezdettől szuverén vallási közösségként működött. Így nélkülözhetetlenül szükséges volt önálló jogalkotásra, mely az apostoli tradíció alkalmazását általános szabályok útján valósította meg. Önálló bíráskodást is folytatott, mely koronként az életviszonyok más és más körére terjedt ki. Jelen munka elkészültét - mint a szerző vallja - az a tény ösztönözte, hogy a középkori magyar egyházi bíráskodás jogtörténetünk legelhanyagoltabb kutatási területei közé tartozik. Különösen hiányoznak azok a hazai művek, melyek a középkori magyar jogviszonyokra feltehetően hatást gyakorló korabeli külföldi forrásokat dolgozzák fel. E könyv a középkori bajor egyházi törvénykezés legfontosabb publikált dokumentumait és a releváns irodalmat teszi közzé intézménytörténeti megközelítésben. E kutatásra azért volt szükség, mert a középkori magyar egyházi bíráskodás szervezete és működése a bírósági protokollumok szinte teljes pusztulása miatt nem tisztázott minden részletében, s így nagy segítséget jelenthet számunkra a német egyházmegyei bíráskodás struktúrájának megismerése. Annyit máris biztosan tudunk, hogy hazai egyházmegyei bíróságaink az úgynevezett déli típushoz tartoztak, vagyis vikáriusi bíróságok voltak, nem pedig az általános helynöktől különböző "officiális" vezette őket. Bár a középkor vége felé e két szerepkör másutt is - így pl. Lengyelországban -, gyakran egybeolvadt, a német fejlődéssel való esetleges konvergencia vagy eltérés mindeddig nem került tanulmányozásra. A jelen kötet kiváló összehasonlítási alapot nyújt ehhez.

Covers_254205
Das ​Nibelungenlied Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Das ​Nibelungenlied
Am ​burgundischen Nibelungenhof herrscht König Gunther; die schöne Kriemhild ist seine Schwester. Siegfried, Königssohn aus Xanten und ein berühmter Held, kommt um sie zu werben. Hagen, ein Gefolgsmann Gunthers, erzählt von Siegfrieds Heldentaten, wie er den Nibelungenhort, einen gewaltigen Schatz, errang, die unsichtbar machende Tarnkappe gewann, einen Drachen tötete und sich durch das Bad in dessen Blut unverwundbar machte. Als Gunther auf Brautwerbung zu Königin Brünhild zieht, nimmt er Siegfried als Gefährten mit, dem er dafür Kriemhild als Braut verspricht. Die Königin will aber nur den ehelichen, der sie im Kampf bezwingt. Siegfried verhilft Gunther mit seiner Tarnkappe zum Sieg. Nach einer unerfreulichen Hochzeitsnacht, in der sich Brünhild ihres Gatten erfolgreich erwehrt, springt Siegfried abermals unerkannt ein, entwendet Brünhild dabei aber einen Gürtel, den er nach der Rückkehr Kriemhild schenkt. Am burgundischen Hof kommt es zwischen Königstochter und neuer Königin zum Streit. Die gekränkte Kriemhild klärt Brünhild darüber auf, wer in Wahrheit ihr erster Mann gewesen ist, und zeigt den Gürtel als Beweis. Brünhild ist verzweifelt und bittet Hagen um Beistand. Dieser überzeugt Gunther von der Notwendigkeit, Siegfried zu töten, da er zu mächtig werde. Hagen bringt Kriemhild dazu, Siegfrieds einzige Schwachstelle auf seiner Kleidung zu markieren, denn dort, wo während des Bades im Drachenblut ein Blatt seine Haut bedeckte, ist auch der Held verwundbar. Hagen tötet Siegfried während einer Jagdpartie. Kriemhild erkennt, dass Hagen der Mörder war. Er raubt ihr den Hort, damit sie ihn nicht zur Rache nützen kann, und versenkt ihn im Rhein. Damit endet der erste Teil (Aventiuren 1 bis 19). Im zweiten Teil (Aventiuren 20-39) wirbt Etzel, König der Hunnen, um Kriemhild. Obwohl von Hagen vor den Folgen gewarnt, stimmt Gunther zu. Nun kann Kriemhild ihre Rache vollziehen. Sie lädt Bruder und Gefolgsmann zu sich ein. Auf dem Weg ins Hunnenland erfährt Hagen durch eine Prophezeiung, dass es eine Reise in den Untergang ist. Am Hof Etzels wird ein grosses Fest gegeben. Dies nutzt Kriemhild zum ersten Angriff auf die Nibelungen durch von ihr bestochene Hunnen. Im Saal tötet Hagen den jungen Königssohn. Kriemhild lässt den Saal anzünden. Es kommt zu einem Gemetzel, das nur Hagen und Gunther überleben. Kriemhild fordert von Hagen den Hort zurück, er antwortet ihr, dass ihn der Eid binde, solange Gunther lebt. Daraufhin lässt sie ihren Bruder töten. Eben dies hat Hagen bezweckt, denn nun weiss nur noch er, wo der Hort versteckt ist. Voller Wut schlägt ihm Kriemhild den Kopf ab. Daraufhin wird sie von Hildebrant, dem alten Waffenmeister, getötet.

Kelcey Wilson-Lee - Daughters ​of Chivalry
Virginal, ​chaste, humble, patiently waiting for rescue by brave knights and handsome princes: this idealized – and largely mythical – notion of the medieval noblewoman still lingers. Yet the reality was very different, as Kelcey Wilson-Lee shows in this vibrant account of the five daughters of the great English king, Edward I. The lives of these sisters – Eleanora, Joanna, Margaret, Mary and Elizabeth – ran the full gamut of experiences open to royal women in the Middle Ages. Living as they did in a courtly culture founded on romantic longing and brilliant pageantry, they knew that a princess was to be chaste yet a mother to many children, preferably sons, meek yet able to influence a recalcitrant husband or even command a host of men-at-arms. Edward’s daughters were of course expected to cement alliances and secure lands and territory by making great dynastic marriages, or endow religious houses with royal favour. But they also skilfully managed enormous households, navigated choppy diplomatic waters and promoted their family’s cause throughout Europe – and had the courage to defy their royal father. They might never wear the crown in their own right, but they were utterly confident of their crucial role in the spectacle of medieval kingship. Drawing on a wide range of contemporary sources, Daughters of Chivalry offers a rich portrait of these spirited Plantagenet women. With their libraries of beautifully illustrated psalters and tales of romance, their rich silks and gleaming jewels, we follow these formidable women throughout their lives and see them – at long last – shine from out of the shadows, revealing what it was to be a princess in the Age of Chivalry.

Prokopp Mária - Középkori ​freskók Gömörben
A ​Kárpát-medencében, Gömör vidékén meglepően gazdag, de kevéssé ismert, színvonalas középkori freskóegyüttesekkel találkozunk. Az itt bemutatott 11 gömöri templom középkori freskódísze kivételesen gazdag, európai jelentőségű emlékegyüttes. Felfigyelt rá az Európa Tanács is, amikor 2000-ben ünnepélyesen fogadta a szlovák és a magyar műemlékkiállítást. Ez a pompás dokumentáció azóta bejárta Európa több fővárosát, ahol nagy elismerésben részesült, mint európai kultúránk jeles öröksége.

Fináczy Ernő - A ​középkori nevelés története
„Nem ​minden önmegtagadás nélkül bocsátom közre ezt a kötetet. Szerettem volna – mielőtt papírra teszem tanulmányaim eredményeit – még egy ideig gondtalanul és önfeledten elmerülni a középkor színes, mozgalmas világába; még tovább társalogni – az írásba foglalás célzata nélkül – a vitézi tettekre vágyó lovaggal, a szorgalmas céhbeli polgárral, a jókedvű diákkal, a szerzetes iskolamesterrel, a vitatkozásra mindenkor kész skolasztikussal s mindazokkal, kik írószobám csöndjében éveken át velem voltak, mikor vaskos fóliánsok lapjait forgattam. Elkalandoztam ilyenkor a képzelet szárnyain déli Olaszország festői partjaira, a nyugalmas Vivariumba, ahol tizenhárom évszázaddal ezelőtt égy öreg ember, a világi élet forgatagából elmenekülve, megfiatalodott lélekkel nyitotta meg az iskolaszerű tudomány forrásait a középkor számára; vagy elszálltam lélekben a bodeni tó bájos vidékeire, ahol már ezer évvel ezelőtt híres iskolák virágoztak; vagy felkapaszkodtam gondolatban a Hohentwiel meredek ormára, ahol Virgilius verseiben gyönyörködött réges-régen egy halhatatlan emlékű, szépséges hercegasszony; vagy felkerestem a krónikással a ködös éjszakot, ahonnan a „skót barátok” indultak ki európai körútjokra s ahonnan egy nagy tanító hozta magával azt a mesterséget, mellyel utóbb művelődésre késztette a tudatlan frank népet; vagy elvittek gondolataim a bölcsesség királyi városába, ahol a dialektika mesterei vívták szellemi csatáikat s századokon át nyüzsgött a tanárok és tanulók sokasága. Nehéz szívvel hagytam abba ezt a nekem oly kedves álmodozást, de nem lehetett tovább halogatnom a szövegezést és szerkesztést. Első sorban az egyetemi oktatás és tanulmányozás céljaira írtam meg ezt a könyvemet is, mint az ókori nevelés történetéről szólót. Nehézségeim azonban nagyobbak voltak. Míg a görög és római neveléstörténet anyaga mintaszerűen kiadott szövegekben készen áll a feldolgozásra, addig a középkor forrásainak nagy része nincsen is pedagógiai szempontból átvizsgálva; sokszor magának a kutatónak kell kiböngésznie az anyagot a mélység rejtekeiből s ha rátalál is, nem egyszer még küzdenie kell az áthagyományozás alaki hiányaival, hanyagul közzétett, romlott szövegekkel. […] Igyekezetem ebben a kötetben is arra irányult, hogy a nevelés jelenségeinek rajzát lehetőleg kapcsolatba hozzam a kor egyéb életnyilvánulásaival. Ezért mindenütt meg kellett adnom a politikai kereteket s figyelemmel lennem a szellemi kultúra egyéb területeire is. Meg akartam éreztetni, hogy a középkori ember lelki életének, gondolat- és érzelemvilágának sajátos vonásai miképen mutatkoznak a nevelésről való felfogásában, a művelődés intézményeinek berendezésében, a bennük folyó nevelői és oktatói munka kialakulásában. Nem ítélkezni akartam a huszadik század álláspontjáról szuverén önérzettel a középkor iskolájáról, hanem ki akartam mutatni, miért és hogyan lett ez az iskola azzá, aminőnek a források tükröztetik; mily tényezők összehatása folytán töltötte meg az a szellem, melyről ismeretes s minő meggondolások vagy gyakorlati szükségletek adtak a művelődés munkájának ilyen vagy amolyan alakot.[…]”

Gottfried von Strassburg - Tristan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Blazovich László - Buda ​város jogkönyve I.-II.
A ​budai jogkönyv a magyarországi régiség páratlan hagyatéka, jogi, nyelvészeti és művelődéstörténeti emléke a kornak, amelyben keletkezett. A korabeli élet tükre, artikulusai keletkezési idejükhöz képest tartalmazzák a múltat, szabályozzák a jelent és utalnak a jövőre.

Covers_258781
Beatrijs Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Beatrijs
Egy ​fiatal apáca szerelmes lesz, elhagyja kolostorát, mély bűnbe esik. Amikor évek múlva visszatér, megérti, hogy távollétében csoda történt - ez a Mária-legenda a középkor óta Európa-szerte ismert. A tizennegyedik századi flamand Beatrijs-be beleépültek az udvari szerelem elemei, a forrásokból az ismeretlen szerző mesterien kidolgozott, lélektanilag is hiteles történetet formált. Az olla vogala / minden madár sorozat a régi németalföldi irodalom értékes darabjaiból szemelget. A cím az egyik első fennmaradt holland nyelvű írásos emlékből származik, amelyben mintha egyik népdalunkat hallanánk: „Hebban olla vogala nestas hagunnan hinase hic enda thu wat unbidan we nu” - „Minden madár fészket rak már, csak te és én nem, hát mire várunk?” A kiválasztott művek a magyar fordításokban remélhetőleg méltó társaikra találnak.

Pseudo-Mağrīțī - Picatrix ​(német)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dömötör Adrienne - Szentgyörgyi Rudolf - Három ​körösztyén leány
A ​kötet egy hozzávetőleg ötszáz éves alkotással, a magyar irodalom egyik korai, nagy jelentőségű művével foglalkozik. A dráma a 10. századi német apáca, Hrotsvita latinul írt munkájának fordítása és átdolgozása. A magyar szöveget a 16. század első negyedében keletkezett Sándor-kódex őrzi; átdolgozója, fordítója, a szöveg másolója ismeretlen. A könyv mindkét drámát bemutatja, mégpedig többféleképpen is. A Három körösztyén leánnyal az olvasó először a mai helyesírásra átírt formájában ismerkedhet meg; a szöveg megértését lábjegyzetek segítik. Ezután a tudományos érdeklődésre is számot tartó változatok következnek: a kódexlapok fotómásolata és betűhű átirata. A latin nyelvű forrással foglalkozó rész is hasonló felépítésű. Itt elsőként a szöveg mai, irodalmi igényű fordítása olvasható. Ezt követi a több mint ezeréves kézirat fotómásolata és betűhű átirata, kiegészítésként pedig az első nyomtatott változat (1501) fotója. A kötetet a magyar nyelvű drámával foglalkozó tanulmány zárja, amely bemutatja a művet, elemezve az eredetijéhez való viszonyát is. Amikor választ keres több, a szöveget érintő kódex-, műfaj- és színjátszástörténeti kérdésre, új kutatási eredményekkel is szolgál.

Jan Van Ruusbroec - A ​lelki menyegző
A ​flamand misztika kiemelkedő alakjának, Jan van Ruusbroecnak (1293-1381) kötetünkben közölt három írása most jelenik meg először magyarul. Johan Huizinga könyvéből, A középkor alkonyából vált ismertté Ruusbroec a magyar olvasó előtt. Személyét már életében kivételes tisztelet övezte: összekötő kapocs volt a régi és az új között. Munkáiban egyrészt tovább élt a 13. századi szerzők misztikája, másrészt Ruusbroecot gyakran meglátogatta a groenendaali kolostorban Geert Groote, a késő középkor legnépszerűbb kegyességi mozgalmának, a devotio modernának az elindítója. Ruusbroec misztikája a korabeli nagyvárosban, Brüsszelben nyerte el formáját, itt írta a kötetben olvasható főművét, A Lelki menyegzőt is, míg a két kisebb traktátus groenendaali magányában keletkezett.

Régine Pernoud - Jeanne ​d'Arc
Korunk ​legnevesebb Szent Johanna kutatójának könyve történelmi hűséggel és egy kitűnő elbeszélő színes stílusában mutatja be az angolok ellen hadjáratot vezető misztikus parasztlány rendkívüli életét és vértanúságát. Szent Johanna élete az európai történelem egyik legnagyobb „sztorija”.

Gilles Baud-Berthier - Michel Cartier - Didier Gauthier - Jérome Kerlouégan - Françoise Wang - Hétköznapi ​élet a kínai császárok korában 1368-1644
Hány ​ágyasa volt a császárnak? Kik azok az eunuchok? Valóban ettek kutyahúst a kínaiak? Tényleg ők találták fel a puskaport? Miért kötötték el a kislányok lábfejét? Hogyan szövik a selymet? E kötet valóságos időutazás: elénk tárja, hogyan töltötték mindennapjaikat a kínai férfiak, nők, gyerekek, a parasztok, írástudók, munkások és hivatalnokok. Róluk szól ez a színes stílusban megírt érdekes összefoglalás, amelyet gazdag képanyag tesz plasztikussá és még élvezhetőbbé. A Hétköznapi élet a kínai császárok korában igyekszik bemutatni az örök és változtathatatlan Kínát, valamint az ott élő, lüktetően eleven, folytonosan változó társadalmat és a kettő között feszülő paradoxont. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Johannes Duns Scotus - Párizsi ​előadások
Johannes ​Duns Scotus (1256/66–1380), a skolasztikus filozófia egyik legkiemelkedőbb, s mégis kissé ismeretlen alkotója. A skót születésű Johannest 1291-ben szentelték pappá, a ferences rend tagjaként. Oxfordban végezte teológiai tanulmányait, majd pedig a kor szellemi központjában, a párizsi egyetemen kezdett el oktatni. A szellemileg és politikailag is forrongó Párizsból 1307-ben a kölni tanulmányi házba helyezte át a rend, s ott is halt meg a következő évben. Duns Scotust _doctor subtilisként_ (azaz finom megkülönböztetésekre képes tanítóként) tisztelték a középkorban. Ez arra utal, hogy kivált a logikai jártassága számíthatott kiemelkedőek a korában, s Umberto Eco _A rózsa neve_ című nagy sikerű regénye is megörökítette azt, hogy különösen a ferences gondolkodók művelték magas színvonalon a logika újdonságnak számító tudományát. A XI–XII. században sajátítja el ugyanis Európa Arisztotelész logikai munkásságát. A Filozófus fogalmi apparátusát azonban egybe kellett hangolni a keresztény teológiai gondolkodással, s ez önmagában is hosszú, konfliktusos feladatnak bizonyult. A kortársaival – így Aquinói Tamással is – bátran vitába szálló és az őt követő nemzedék gondolkodására (így Eckhart Mesterére is) nagy hatást kifejtő Duns Scotus munkássága ennek a folyamatnak egy állomását jelzi.

Bíborbanszületett Konstantin - A ​birodalom kormányzása
Bölcs ​Leó Konstantinos nevű fia 905-ben, a császári palota bíbortermében született meg, ezért kapta a "bíborban született" (Porphyrogennétos) melléknevet. Apja nyomdokain haladva ő maga is a "tudós császárok" egyik mintaképe lett. Jóllehet már 911-ben társcsászárrá koronázták, közvetlen rokonsága hosszú évtizedekre kiszorította a hatalom gyakorlásából - csak 945-től volt tényleges egyeduralkodó -, így bőven adódott rá lehetősége, hogy érdeklődésének megfelelően a művészetek és a tudományok felé forduljon. Jártas volt a zenében, a festészetben, a költészetben, értett az építészethez is, legkiemelkedőbb azonban irodalmi és tudományszervező tevékenysége volt. A magyar történelem szempontjából kiemelkedő jelentőségű művét talán fia, a későbbi II. Romanos császár 14. születésnapjára, 952-ben öntette végső formába. A diplomáciai tankönyvnek szánt mű A birodalom kormányzásáról (De administrando imperio, közkeletű rövidítéssel: DAI) címet viseli. Konstantin császár külpolitikájának egyik alapköve a birodalomtól északra élő nomád népekkel (pl. bolgárok, besenyők, kazárok, magyarok) fenntartott lehetőleg békés viszony volt. Ennek a törekvésnek fontos elemét jelentette annak biztosítása, hogy ezen népek között ne jöjjön létre széleskörű összefogás Bizánc ellen. Az ezt elérni képes sikeres bizánci diplomácia viszont nem nélkülözhette azokat az ismereteket, amelyek hozzásegíthettek az említett népek vezetőivel történő jó viszony kialakításához. A DAI ennélfogva mindazon ismereteket összegezni kívánja, amelyeket a bizánci uralkodónak ezen népek szokásairól, társadalmáról, életmódjáról, államszervezetéről, erkölcseiről, harcmodoráról stb. tudni érdemes. Eleinte nem volt egységes mű, az egymástól függetlenül összeállított részeket Konstantín 952 után szerkesztette egybe. A művet csak belső használatra szánták, tehát eleve kevés példány készülhetett belőle, ennek is köszönhetően mindössze egyetlen - ma Párizsban őrzött - 11. századi kódexben vészelte át a századokat.

Tours-i Gergely - Korunk ​története
Ha ​valaki azzal a céllal veszi kezébe Tours-i Gergely művét, hogy minél pontosabb információkat szerezzen belőle a frank és a gall-római társadalom együttműködésére, intézményrendszerére, törvénykezésére és közigazgatására vonatkozóan, csalódni fog. A Korunk története nem a frank nép, hanem a keresztény társadalom története - amelyet a földön a királyok és a püspökök, az égből pedig a szentek vezetnek. A században a frissen katolikus hitre tért pogány frankok királyságait a 325-ben eretneknek nyilvánított ariánus vallású országok veszik körbe, ezért a frank királyok külháborúi Gergely számára vallásháborúk, az egyház helyzetének bármilyen fokú gyengítése az ördög támadása. Tours-i Gergely tudatosan részesítette előnyben korának galliai latin köznyelvét az irodalmi nyelvvel szemben, mert széles rétegeket kívánt megszólítani. Metanyelvi megnyilatkozásaiban, vulgarizmusokkal tarkított szövegeiben sokkal műveletlenebbnek tünteti fel magát, mint amilyen valójában volt. Gazdag szókészlete, hajlékony nyelvi regisztere, változatos szövegtípusai azonban azt sejtetik, hogy jártas volt ő nemcsak a Szentírásban és az egyházi latinban, hanem még a pogány és az apokrif irodalomban is. Ugyanakkor rendkívül változatos elbeszélő: egyszer források alapján, máskor megfigyelőként, majd mint az eseményeket alakító résztvevője beszél és beszéltet.

Bartoniek Emma - Codices ​manuscripti latini. Vol. 1. Codices latini medii aevi.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_334308
2

Ismeretlen szerző - A ​lovagkortól a reneszánszig
Hogyan ​látja a középkori szellemi életet egy jogtörténész, egy csillagász, egy zenész, egy festőművész, egy színész, és a könyv szerkesztője? Különböző kiindulópontok alapján vizsgálják meg a lovagkort és a reneszánsz kort.

Gary M. Beckman - Trevor R. Bryce - Eric H. Cline - The ​Ahhiyawa Texts
Twenty-six ​texts found in the Hittite capital of Hattusa dating from the fifteenth thirteenth centuries B.C.E. contain references to a land known as Ahhiyawa, which most scholars now identify with the Late Bronze Age Mycenaean world. The subject of continuing study and controversy since they were first published in 1924, the letters are still at the center of Mycenaean-Hittite studies and are now considered in studies and courses concerned with Troy, the Trojan War, and the role of both Mycenaeans and Hittites in that possible conflict. This volume offers, for the first time in a single source, English translations of all twenty-six Ahhiyawa texts and a commentary and brief exposition on each text s historical implications. The volume also includes an introductory essay to the whole Ahhiyawa problem as well as a longer essay on Mycenaean-Hittite interconnections and the current state of the discipline.

Gemma Perfect - The ​Kingmaker
“I ​am sixteen years old and I will die on the morning of my seventeenth birthday. As tradition dictates, I will be sacrificed and my life’s blood will determine which one of my two brothers will be King. My blood will kill one and crown one. My name is Everleigh and I am the Kingmaker.” The legend of the Kingmaker goes back millions of years. Kingmakers are special; their magic chooses the rightful King of the Realm and they all die on their seventeenth birthday. Except this one. Saved from the inevitable, Everleigh learns that she is the Kingmaker who will live, the Kingmaker who will rule, the Kingmaker who will be Queen. But not everyone agrees with an age-old prophecy that says a girl will rule the Realm and soon Everleigh is locked in a deadly battle for the throne. Can she escape her blood-thirsty enemies and live long enough to be crowned Queen? The Kingmaker is a magical young adult fantasy, packed with fantastical twists, heart-stopping action and fabulously feisty females.

Kollekciók