'róma' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Claire Kenneth - Randevú ​Rómában
A ​nagy sikerű magyar származású szerző romantikus szerelmi története a negyvenes években hazánkban is igazi könyvsiker volt. Azóta számtalan kiadást ért meg külföldön, most pedig a hazai olvasóközönség újra találkozhat régi, de nem elfeledett kedvenc regényhőseivel. George Dowery, a daliás angol gárdakapitány és szerelme, Anna, a gyönyörű szőke magyar asszony boldog napjainak véget vet a második világháború. A vérzivataros idők - úgy tűnik - mindörökre elszakítják egymástól a szerelmeseket. Dowery kapitány azonban nem felejt, s rendíthetetlen kitartással keresi Anna nyomait a feldúlt Európában. Anna Magyarországon éli át a háború rettenetes napjait, támasza, oltalmazója, férje, Zoltán oldalán. De a sorscsapások nem kerülik el őket, a Gestapo a nyomukban van... Vajon hogy fordul életük sora? A felejthetetlen kairói napoknak lesz-e még folytatása? Vajon el tudta-e felejteni Anna élete egyetlen szerelmét? Mindezekre a kérdésekre felel a Randevú Rómában, amely továbbszövi az "Éjszaka Kairóban" meséjét, és meglepő fordulatokat tartogat az olvasók számára...

Révay József - Aranygyűrű
Az ​ókor tudós népszerűsítője ezúttal a 12-16 éves leányok számára varázsolja elővé az antik világot. Egy előkelő családból származó kislány, Platorinus római kormányzó Polla nevű leányának életét, férjhezadásának történetét ismerjük meg ebből az eleven sodrú, érdekes alakokat szerepeltető és színes környezetben játszódó regényből. A felvilágosult, határozott akaratú Polla szembe kerül apjával, aki egy hozományvadász piperkőccel jegyzi el tizennegyedik életévébe lépő - tehát eladósorba jutott - leányát. A leányka állhatatosságával és okosságával végül győzedelmeskedik: Pudens, a költő felesége lesz, akikhez az első szerelem rózsás kötelékei fűzik.

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Alexandre Dumas - Monte ​Cristo grófja
Felülmúlhatatlanul ​romantikus Monte Cristo grófjának története: az angyalian tiszta Edmond Dantest rosszakarói If várának börtönébe juttatják, ott élőhalottként teng hosszú évekig, ám egy rabtárs nagylelkűsége kiszabadítja, sőt gazdaggá teszi, ő pedig ördögi bosszút áll a gonoszokon. A legendás mű 1844-46-ban látott napvilágot folytatásokban. Szerzője elsöprő sikert aratott vele - ezért is nevezte el Monte Cristónak a bevételből 1846-ban Párizs mellett építtetett kastélyát. Az angolparkban minivizesárokkal körülvett neogótikus melléképületet pedig, ahová dolgozni vonult vissza, If váraként emlegette. "J'aime qui m'aime" (Szeretem azt, aki szeret engem), vésette az írópéldaképek portréival díszített épület bejárata fölé. A párizsi művésztársadalom irigységgel vegyes csodálattal élvezte vendégszeretetét. Ő maga paradicsomnak mondta a Monte Cristo-kastélyt, nagy vetélytársa, Balzac őrületnek, melynél kellemesebbet azonban kívánni sem lehet. A nevezetes kastély 1994 óta az író emlékmúzeuma, a Monte Cristo grófjá-nak diadalútja mindmáig töretlen.

Jókai Mór - Egy ​az Isten
Hogyan ​lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg "vérzivataros" volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga időtálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van előtte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek művei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszeműek, mint az a gyermeki felnőtt, aki írta őket.

Alberto Moravia - Egy ​asszony meg a lánya
Alberto ​Moravia jó hatvan évig volt a huszadik század olasz irodalmi életének egyik főszereplője. Nálunk hosszú évtizedeken keresztül ő számított az első számú olasz írónak. Regényeinek, elbeszéléseinek hosszú sora jelent meg újra meg újra magyarul is, legtöbbnyire az Európa Könyvkiadó gondozásában. A Közönyösök, A megalkuvó, A megvetés, Az unalom, A figyelem, az 1934 vagy akár Levelek a Szaharából "egzisztencialista" Moraviája éppúgy hatalmas közönségsikert aratott, mint a "neorealista" Moravia: az, aki a Római történetek-et, A római lány-t, vagy a filmen is világhírűvé tett Egy asszony meg a lányá-t írta. A két Moravia valójában egy és ugyanaz. Ahogy a gazdag életmű valamennyi Moravia-hőse, az asszony meg a lánya, Cesira és az ő baljósan esendő, szépséges Rosettája sem csak a háborúvég zűrzavarából kivezető utat keresi feketézők, állativá aljasult emberek, jóhiszemű tévelygők, parasztok, nácik és fasiszták, katonák és martalócok ijesztő nyüzsgésében, hanem egyúttal az élhető és átélhető emberi életet, a szabályt, a mintát is a városok, a falvak valóságos és a hagyomány, az értékek képletes pusztulásának közepette.

Révay József - Elhagytál, ​Helios
A ​regényben a főhős és a kereszténység egymáshoz való viszonya a kulcsprobléma. A főhős a Constantinus halála után negyedszázaddal hatalomra kerülő filozófus császár, Flavius Claudius Julianus, akinek tragédiáját filozófiai elveivel és újplatonista miszticizmusával egyfogantatású uralkodói tervei és szándékai okozták. Julianus izgalmasan ellentmondásos képletű egyénisége az ókori történelemnek: a műveltség, a gyakorlati érzék, az emberség, és az egyszerűségre való törekvés sajátos módon párosul benne a vallásos fanatizmussal, az elfogultságokkal, az életellenes merevséggel és a korproblémák iránt érzett érzéketlenséggel. Míg Constantinus a kereszténység hőse lett, mert nem szállt szembe a kor szellemével és a történelmi szükségszerűség által meghatározott törekvésekkel, Julianus a Helios-kultusz kései főpapjaként, újplatonista rajongóként bukott el, mert - anakronisztikus módon - a görög világ isteneit akarta föltámasztani, pedig a kor, melyben uralkodott, az új vallási és szellemi irányzatoknak kedvezett. A regény főhősét a régi istenek szerelme feltartóztathatatlanul a tragikus örvénybe szédítette.

William Shakespeare - Coriolanus
A ​közfelfogás szerint a sikeres hadvezért a heroikus gőg dönti romlásba; emiatt nem való népvezérnek, s amikor a politikai porondon kudarcot vall, ez fordítja szembe hazájával. Shakespeare azonban másként ítél, mert más problémát tárgyal: ő a fusztráció tragédiáját dolgozza föl. Coriolanus "római jelleme" gépiesen funkcionális, mint a pályára állított versenyzőé, aki annyiban önmaga, amennyiben rekorderedménnyel legyőzi ellenfelét. Erre az egyetlen feladatra trenírozták, ezt a támadóösztönt trenírozta bele az anyai nevelés. Egyébként infantilisan jófiú, csak akkor érzi jól magát, ha kötelességét teljesíti. S mivel egymásnak ellentmondó parancsot kap, elbizonytalanodik, elvadul, tönkremegy. A cinizmus és fanatizmus zűrzavaros katasztrófa-politikájában elégtelen vezérelv a szolgálati becsület: bajnokát a rómaiak kivetik maguk közül, mert nem hajlandó kompromisszumra, a volszkok pedig csapdába csalják és végeznek vele, mert kompromisszumra hajlott. Az etikai abszurdumból dramaturgiailag az következik, hogy a levitézlett harcos megkapja a végtisztességet - ellenségeitől.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
Az ​ókori Róma. Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi. Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit. Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret... Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle. "A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle." "Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja." "Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig... Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Borsa Brown - A ​maffia ágyában
Suzanne ​Roberts körül megfordul a világ: viharos gyorsasággal veszít el mindent és mindenkit maga körül, ami és aki addig fontos szerepet töltött be az életében. Szerencséjére a sors kárpótolja őt mindenért: megajándékozza Massimo, az ellenállhatatlan, művelt és jómódú ügyvéd szerelmével, aki rögvest szülővárosába, Palermóba röpíti álmai asszonyát. Itt véget is érhetne ez a romantikus történet… a happy end ezúttal mégis elmarad. Szicíliáról ugyanis kiderül, hogy távolról sem a képzelet mesés birodalma, s lassan Massimóról is lehull az álarc… Lesz-e kiút az érzései között őrlődő, bántalmazott hősnő számára? Van-e szabadulás a maffia hálójából? És egyáltalán: hol van a határ szerelem és gyűlölet között? „A gyűlölet is szeretet, csak épp fejtetőre van állítva. A szeretet igazi ellentéte a félelem” – adja meg a választ Osho, és e tantétel igazságát nem is bizonyíthatná hitelesebben e könyv. BORSA BROWN lélektani folyamatokat is boncolgató, letehetetlen regénye feltárja, milyen pokoli mélységekbe és paradicsomi magasságokba juthat férfi és nő, ember és ember kapcsolata.

Erdős Renée - Santerra ​bíboros
Erdős ​Renée könyve a napfényes Itáliába, a kereszténység fővárosába, Rómába vezeti el az olvasóit. Itt találkozik az a soknemzetiségű társaság, amely elsősorban fiatal nőkből áll, akiket a művészetek és a női élethivatásról alkotott felfogás hoz össze. A szoros barátság azonban sokféle felfogást takar, de ezekben közös: a női emancipáció ingerlése, a nő társadalmi és családi szerepének megváltoztatása iránti igény, s az a kisebb-nagyobb tragédia, amely minden szereplő életútját kivétel nélkül végigkísérte, végigkíséri... Az első világháború előtti Európában vagyunk. A közeli világégés már szinte mindenkit nyugtalanít. A népeket, nemzeteket véres leszámolásra uszítják, de ez a soknemzetiségű kis társaság éli magaválasztotta életét, vívja mindennapi harcait... Róma a vatikáni egyházfi és politikus, a majdnem pápává lett Santerra bíboros csodálatában ég. A kis társaság sem tudja kivonni ez alól magát, sőt, egyikük, Lavinia Tarsin számára valami borzongató titkot sejtet a bíboros személye...A titokra lassan fény derül, és Lavinia Tarsin és Santerra bíboros kapcsolata egyre veszélyesebb vizekre téved, olyanokra, amely messze túlmegy az egyház által megengedetteken....Mégis, mind asszony, mind a bíboros hű marad önmagához...

Steven Saylor - Római ​vér
Időszámításunk ​előtt 80-ban járunk, a Sulla-féle polgárháborúk korában. A belső hatalmi viszályok Róma mindennapi hangulatára is rányomják bélyegüket: szakadozik a közbiztonság hálója, minden sarok mögül veszély leselkedik. A helyzetet csak tetézi, mikor egy forró napon a gazdag földbirtokos, Sextus Roscius brutálisan meggyilkolt holttestére bukkannak az egyik bordélyház előtti téren. A gyilkossággal az áldozat fiát gyanúsítják, a borzalmas bűnre pedig csak egyféle büntetés létezik: halál. A vádat leszegett fejjel viselő fiút a törvény színe előtt a kor népszerű államférfija, Marcus Tullius Cicero veszi védelmébe. Missziója gyakorlatilag reménytelen, épp ezért a Rómában feddhetetlen hírnek örvendő Gordianushoz fordul, aki a város szegénynegyedeiben és fényűző palotáiban kutat bizonyítékok után, hogy alátámassza Cicero igazát, és megmentsen egy, a politikus szerint ártatlanul megvádolt férfit. Steven Saylor, a történelmi regények amerikai bestsellerszerzője 1991-ben indította útjára kedvenc ókori nyomozója azóta másfél tucat kötetet számláló fordulatos történetét, melynek első darabját, az idehaza is nagy népszerűségnek örvendő _Római vér_t most újraszerkesztett kiadásban tartja kezében az olvasó.

Alberto Moravia - Az ​unalom
Az ​unalom, amelyről e regényben szó van, nem a munkálkodó ember életében nagy ritkán előforduló és pihentető üresjárat, nem a kisgyerekek unatkozása, hanem gyötrelmes, kínzó lelkiállapot, életforma, úgy is mondhatnók: elidegenülés. Dino, a regény hőse, nem tájképek vagy absztrakt kompozíciók festése közben unatkozik olykor-olykor: egyáltalán nem fest, és mint idegen tárgyat nézi a fehér vásznat, az ecsetet. Pompás szeretője van, Cecília; de a lány is - hiába öleli kétségbeesetten - idegen marad tőle, Dino nem tudja igazán birtokolni. A semmibe foszló Cecília akkor lesz valóság, amikor megjelenik a színen Luciani, a másik szerető, a munka nélküli színész, akivel a festőnek ezután osztoznia kell. Fogadás a Via Appia előkelő villájában, szerelmi légyott a festőnegyed műtermében, féltékenykedés, tűnődés a kórházi ágyon - izgalmas jeletek során közeledünk a végső megoldáshoz, amely mégsem végső, mert Dino és a többiek világában soha nincs végső megoldás. Alberto Moraviát nem kell bemutatnunk a magyar olvasóközönségnek, hisz annyi regénye, elbeszélése jelent meg nálunk. Mégis, a Moravia-rajongók úgy érezhetik, hogy Az unalom sűrítve adja a neves olasz író erényeit, a kiváló társadalom- és lélekrajzot, a lebilincselő előadásmódot, a helyzetek megelevenítését. Nyilván ezt értékelték Olaszországban - ahol öt év alatt huszonhat kiadást ért meg a regény, filmre vitték külföldön is, két tucat országban, ahol fordításban megjelent. Az unalom világszerte fogalom lett: az elidegenülés kórképe, tudományos igényű szépirodalom analízise. Moravia nem szereti hőseit, sem a pénzsóvár anyát, sem a vetélytárs pénzéből élő Lucianit, sem Dinót, a mama pénzét megvető, de a mama pénzéből élő, sőt a mama pénzét lopkodó, élhetetlen és feltehetően tehetségtelen Dinót, sem az állatian primitív és vonzó Celíliát: tudományos megalapozottsággal boncolja társadalmukat és mond felette ítéletet. Mégis, ha van a regénynek olyan szereplője, akit az író különös gonddal, majdnem hogy együttérzéssel rajzolt meg, az Cecília, korunk egyik lánya, aki semmiről nem vesz tudomást, öntudatlanul éli a maga életét, és csal meg, gyötör halálra másokat.

Ürögdi György - Róma
"Rómához ​kapcsolódik az egész világtörténelem, és második születésnapomnak tekintem, valóságos újjászületésemnek ama napot, mikor Rómába érkeztem." Goethe írta le e sorokat, de nem ő volt az első, akit megejtett az Örök Város. Évezredek óta "minden út Rómába vezet", és a város messzi földről érkező vándorok világszerte legismertebb célpontja. És mai is végeláthatatlan sorokban hömpölyög ide évről évre a XX. század népvándorlásának, a turizmusnak soknyelvű menete. Jönnek, és megcsodálják az évezredek itt hagyott emlékeit. Más és más korból valók ezek az emlékek, ezerféle hangulatot sugároznak - mást a Via Appia idő koptatta kövei, más a Palazzo Farnese impozáns tömje, és mást az EUR-negyed karcsú felhőkarcolói. De van valami, ami egységbe forrasztja őket. Egy gondolat: a majdnem háromezer éves Róma.

Alberto Moravia - A ​római lány
Vajon ​miért züllik utcalánnyá Adriana, aki gyarlóságában is csupa érzés, csupa szép emberi tulajdonság? Mert anyja a maga elrontott életének egész keserűségével erre neveli? Mert csalódik első nagy szerelmében, s úgy érzi, számára örökre elérhetetlen az egész valójával sóvárgott családi élet? Mert észreveszi a kiáltó ellentétet a gazdagok ragyogó világa s a maga szegényes élete között? Mert úgy érzi, könnyebb az élet az utcán, mint a varrógép mellett? Vagy egyszerűen a lelke mélyén lappangó rossz hajlamoknak enged? Moravia regénye azért kitűnő, mert nem egyetlen okkal magyarázza hőse bukását: aprólékos gonddal elemzi, hogy roncsolja egy fiatal lélek rostjait a bűnös társadalom ezerféle mérge.

John Williams - Augustus
John ​Williams utolsó regénye 1973-ban megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. Mintha maga a szerző is tudta volna, hogy az Augustus lesz a hattyúdala, papírra vetette benne mindazt, amit a világról, az életről, a művészetről és a politikáról gondolt. Így született meg minden idők egyik legvarázslatosabb történelmi regénye. Nagybátyja, Julius Caesar brutális meggyilkolása után Octavius, a félénk és tanulni vágyó tizenkilenc éves ifjú hirtelen rádöbben, hogy ő a mérhetetlen római hatalom örököse. Az a sors vár rá, hogy ádáz pártcsatározások, véres háborúk és családi viszályok közepette átalakítsa a birodalmat, és a nyugati világ legnagyobb uralkodójává váljon: Caesar Augustusszá, az első római császárrá. John Williams levelekből, naplórészletekből és feljegyzésekből álló, gyönyörűen komponált regényét olvasva az az érzésünk, hogy ott sétálunk az ókori Róma utcáin, a Forumon, és izgulunk egy-egy több nézőpontból bemutatott ármány kimenetelén, költőkkel, politikusokkal és széplányokkal járunk lakomákra, ámulattal figyeljük, hogyan befolyásolja a szerelmet, a barátságot, a családi kapcsolatokat a politika, a mindenek elé helyezett, kíméletlen államérdek. John Williams (1922-1994) amerikai író, költő. Denverben tanult, majd tanított irodalmat. Főbb művei: Nothing but the Night (1948), Butchers Crossing (1960) és a Stoner (1965).

Hilde Østby - A ​vágyakozás enciklopédiája
A ​vágyakozás enciklopédiája izgalmas, okos és sokrétű regény a szerelem természetéről és történetéről. A főhős, Liv Vestby elhatározza, hogy könyvet ír arról, hogy létezik szerelem első látásra, és az A-tól Z-ig terjedő szócikkeiben feldolgozza a világtörténelem leghíresebb szerelmeseinek történeteit. Szó esik többek között Dante és Beatrice viszonyáról, a morze-ábécéről, Rómeó és Júlia históriájáról, megtudjuk, Boleyn Anna hogyan szerezte meg, majd vesztette el VIII. Henriket. Találkozunk a bibliai Onanával, a milói Vénusszal, Napóleonnal, Diderot-val, Jeanne D’Arc-kal, Júdással, egy szerelmes könyvtárossal és egy boldogtalan kerékpárszerelővel. Mindeközben a háttérben kirajzolódik az enciklopédia mögött megbúvó szerkesztő, Liv Vestby története is.

Bruck Edith - Gyönyörű ​romlásom
A ​Gyönyörű romlásom szerelmi háromszögtörténet. Nina egy kizárólagos, egy mindent elsöprő nagy szerelem foglya, egy olyan férfié, aki függetlenségét minden emberi kapcsolat fölé helyezi. A regényt az teszi torokszorítóvá, hogy a férfi-nő kapcsolatot érzelmileg teljes kitárulkozással eleveníti meg, olykor férfias keménységgel, olykor nőies lágysággal, máskor ironikusan, de mindig feltétlen és végletes őszinteséggel. Az őszinteség pedig lefegyverez, különösen ha szerelemről van szó.

Robert Graves - A ​vitéz Belizár
Robert ​Gravesnek, az ókori témák mesterének ez a történelmi regénye az egyik legjobb és leghíresebb műve. A cselekmény egy hallatlanul izgalmas sorba nyújt betekintést: I. (Nagy) Justinianus keletrómai császár uralkodásának éveibe. A császár - valamint cirkuszi táncosnőből lett felesége, az ambiciózus Theodora császárné - egy utolsó és elszánt kísérletet tett a Római Birodalom hajdani egységének helyreállítására. Ehhez a tervhez a sors rendelkezésükre bocsátott egy zseniális hadvezért, Belizárt. Ő pedig - szinte erőn felüli teljesítménnyel - visszafoglalta a birodalomnak Észak-Afrika középső részét, Itáliát, miközben sikeresen verte vissza a perzsák, valamint a nomád népek támadásait. Nem véletlenül Belizár volt a legutolsó római, akinek diadalmenetet szavaztak meg. És mégis - a sors fintoraként - ez a nagyszerű férfi nemcsak dicsőségben fürdött élete folyamán, hanem meg kellett járnia a poklok poklát is, hogy végül - az utolsó megaláztatás után - ő kerüljön ki erkölcsi győztesként.

Mark Lamprell - Találkozzunk ​Rómában!
A ​mindössze 19 éves Alice a képzőművészet szerelmese. Mestere tanácsára római vakációra indul, hogy mielőtt kimondja a boldogító igent, megmártózhasson a város szépségében. Róma azonban nem várt meglepetést tartogat a számára egy különösen sármos fiatalember személyében, akivel megkísértik a sorsot...Vajon sikerül nekik? Alec és Meg házasságuk végnapjait élik. A feleséget kevésbé foglalkoztatja düledező kapcsolatuk helyreállítása, mint közös házuk felújítása, ezért megszállottan üldöz egy ritka mozaikcsempét. Róma számukra sem a hétköznapi arcát mutatja: balesetbe, majd emberrablásba keverednek...Vajon megmenti őket a "jóban-rosszban eskü"? Constance és Lizzie, a két idősödő hölgy rokonuk, Henry hamvait szeretnék szétszórni a Ponte Sant'Angelóról. Lizzie azonban sejti, hogy szeretett bátyja titokban csalta barátnőjét, és azt reméli, Róma majd válaszokkal szolgál a több évtizedes titokra...

Josef Toman - Tiberius ​és Caligula
Josef ​Toman neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Don Juan (1958) és Ahol a madár sem jár (1960) címen megjelent regényei megérdemelten nagy sikert arattak. Tiberius és Caligula címen most közzétett könyvét pedig már számos európai nyelvre lefordították. A római császárság kezdeti szakaszának érdekfeszítően izgalmas, hatalmas körképét rajzolja meg a kötet, a történelmi források beható tanulmányozása alapján. Tiberius és Caligula kora az események színtere, s e két egymástól élesen különböző római császár-egyéniség kialakulásának útját, eszméit és cselekedeteit a történelmi valóság szükségszerű eredményeként megismertetni: nagy jelentőségű írói vállalkozás, olvasni pedig "kalandregény" számba megy. A hiteles és részben költött történelmi események, helyek és személyek megelevenítésével, megszólaltatásával a nagy átalakulások korának örök problémáit feszegeti a kiváló író, lebilincselő meseszövéssel. Külön értéke Toman regényének az itáliai táj festői ábrázolása és az antik Róma szépségének, nagyságának felidézése.

Maria Venturi - Bűvölet
Aki ​fél a szerelemtől, az ennél nagyobb butaságokra is képes... Caterina Masi egy elegáns római magánklinika, a Life alkalmazottja, ápolónő. Szerény, kedves, odaadó teremtés, bár egy kicsit bizalmatlan. Van egy fájdalmas emléke: brutális nevelőapja a szeme láttára szurkálta agyon egy konyhakéssel feleségét. Caterina tizenöt éves volt akkor, és az újságokból tudta meg, hogy Masiék örökbe fogadták. Fogalma sincs, kik az igazi szülei. Marco Oberon a Life sztársebésze. Jóképű, kissé tüskés modorú fiatalember. Egy félresikerült házasság tapasztalatával csak a munkájának él. Neki is van rejtegetnivalója: megerőszakolt, kiskorú húga agykárosultan született gyerekét hozzásegítette a halálhoz. Ezt valaki meglátta, és egyre durvábban zsarolja a sebészt. Diego Olivares a klinika köztiszteletnek örvendő igazgató-főorvosa. Az ő múltjában is van egy titok. Mi közük nekik egymáshoz? Mi közük a szerelemhez? A kötet a Bűvölet című tévéfilmsorozat regényváltozata.

Laura Barnett - Variációk ​egy párra
"Tizenkilenc ​éves koromban sétáltál be az életembe. Te voltál az egyetlen férfi, akit valaha szerettem - reményem sincs, hogy egyszer mást szeressek. Elvettél mindent, amit együtt csináltunk, mindent, amit egymásnak jelentettünk, és porig égetted, megsemmisítetted: nem maradt belőle más, csak hamufelhő." Laura Barnett 1982-ben született. Író, újságíró, színikritikus. A The Guardian és a Daily Telegraph egykori belső munkatársa, jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik. A Variációk egy párra az első regénye. Eva és Jim 19 évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. És kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. Életútjuk három különböző variációját kísérhetjük végig egészen napjainkig, együtt és külön, ahogyan szerelmük története más-más fordulatot vesz. A Variációk egy párra nagyszerű regény arról, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az életünk. "Átgondolt, higgadt megközelítése annak az izgalmas kérdésnek, milyen szerepet játszik a véletlen és a végzet az életünkben." - Sunday Telegraph "Városokon, országokon, évtizedeken átívelő, finoman kidolgozott, magával ragadó regény, mely a szerelem témáját nem pusztán a romantika felől közelíti meg." - The Bookseller "Laura Barnett regénye azon kevés irodalmi művek közé tartozik, mely komolyan elgondolkodtatja olvasóját arról, hogy a siker milyen hatással van a szerelemre és a házasságra." - Observer

Szalay Lenke - Éjszakai ​telefonhívás
Mire ​jó (vagy rossz) egy éjszakai telefonhívás Rómából Budapestre? Erre a kérdésre próbál izgalmas regényében választ adni az eddig sikeres ifjúsági íróként számon tartott Szalay Lenke. A látszólag rendezett körülmények között élő Ditta rákban elhunyt unokahúga urnájánál kényszerül szembenézni önmagával. Negyven-egynéhány évének számvetéséből kiderül, hogy életének védőburkát hazugságokból gyártotta: férje nem az ő mércéje szerinti hűség mintaképe, gyermekei elidegenedtek tőle, míg ő maga "fújta a maga riadóját" a sivár és üres kispolgári életforma fenntartásáért. Családvédelmi praktikái az ellentétükbe fordultak... Hogyan tovább tehát? Van-e kiút ebből a zsákutcából? Lehet-e új életet kezdeni a romokon? Ezekkel a kérdésekkel birkózik Szalay Lenke sodró iramú regényének főhőse.

Hegedüs Géza - Szent ​Szilveszter éjszakája
999-ben ​az örök város, Róma utcáit átjárja az ezredvég rettenete, a végítélet félelme. Vajon mit hoz az ezredik év? III. Ottó császár a szerelem beteljesedésében reménykedik, mely a legyilkolt római lázadó Crescentius özvegyéhez köti. Segít-e vágya elérésében II. Szilveszter, a kor nagytudású pápája, aki valaha az uralkodó tanítója volt? A lendületes regény a két legendás történelmi alak életén keresztül ábrázolja az első ezredvég legfontosabb eseményeit, az éppen kiteljesedő középkor árnyait és fényeit.

Judith Krantz - Örökölt ​szerelem
___A ​Magyar Televízió 1990 decemberében sugározza azt a nyolc részes sorozatot, amely Judith Krantz világsikert aratott könyve alapján készült. ___Erről a regényről - amely a New York Herald Tribune bestseller-listáján hosszú ideig az első volt - Magyarországon még egyáltalán nem hallottak, holott az amerikai sajtó valóságos dicshimnuszokat írt róla. ___A történet középpontjában egy szegény, ismeretlen, de tehetséges és önérzetes festő áll, aki beleszeret szép modelljébe. A helyszín hol Párizs, hol New York, a művészet, illetve az üzlet fővárosai, s a történet során ötven év telik el. 1925-ős esztendő Párizsából indulunk...

Andrew Laurance - Katakomba
A ​fiú borzalmas képességgel született: ő az egyetlen, aki előre látja a halál közeledtét a kiválasztottak arcán. És ő tudja egyedül, hogy a halottak nem halnak meg, és nem szabadulnak szenvedéstől. A hangjukat nem lehet elhallgattatni. Az átok csak akkor szűnik meg, ha megtudja saját múltjának sötét titkait - csak így menekülhet a halottak borzalmas könyörgésétől, a sziszegéstől... "Szabadíts meg... szabadíts meg..."

Colleen McCullough - Az ​októberi ló I-II.
Október ​idusán minden évben kocsiversenyt rendeztek Rómában. A győztes lovat az oltáron feláldozták, s levágott fejéért a város lakói megvívtak - brutális szertartással idézve a daliás időket. Ezzel a történettel kezdi Colleen McCullough a Róma-regényfolyam hatodik, utolsó kötetét - a daliás és brutális idők megidézésére. A polgárháborúkban megroppant állam végveszélybe került, megmentője a Birodalom ura: Julius Caesar. A polgárháborúkban megroppant állam végveszélybe került, pusztítója a birodalom ura: Julius Caesar. A római polgárok egyik fele az első állítással ért egyet, a másik a másodikkal. Elkerülhetetlen a végső leszámolás. A nagy ember halott, gyilkosai sorra halnak, s Philippinél maga a római köztársaság is kiszenved. Ami utána jön, az már egy másik (nem kevésbé fényes) történet, és - legalábbis ez idő szerint - nem kívánkozik Colleen McCullogh tollára. Őt ugyanis a köztársaság haláltusája érdekli: a gyilkos viták, a véres csaták, a világraszóló szerelmek (Caesar és Kleopátra, a termékeny tata és a fogékony szűz), a hátborzongató családi drámák (Brutus, a botcsinálta hős és a rettenthetetlen Porcia), a jellemtörpék (Antonius) és a jellemóriások (az uticai Cato). A fenséges és hétköznapi. Nehéz lesz elszakadni tőle.

Henry James - Daisy ​Miller / London ostroma
A ​Daisy Miller (1878) hősnője csinos, egyszerű leány, nyílt modora, kacérsága azonban nem teszi elfogadhatóvá: nem "úrilány", a társaság kiközösíti, és bár bűnt voltaképpen nem követ el, romlatlan élete tragédiába torkollik. A London ostroma (1883) épp ellentétes életpályát rajzol meg. Nancy Becknek "múltja van" már, mikor elhatározza, hogy megostromolja az előkelő európai társaság erődítményét: főrangú házassággal óhajt révbe jutni. És bár korántsem tekinthető romlatlannak - nem tudni például, négy vagy öt férjet használt-e el -, a Daisy Millerénél nagyobb céltudatossága és tapasztalata segít neki. Az élvezetes stílusú, lélektanilag árnyaltan kibontott jellemrajzok finom művészettel ábrázolják az európai és amerikai életszemlélet ellentétét, a női sorsok buktatóit, és az író - azaz a kisregényekben az írót megtestesítő, szemlélődő fiatalemberek - szíve mintha a frissebb, egyszerűbb, élettelibb, még ha kevésbé is előkelő amerikai nőkhöz húzna...

Corrado Tavanti - Hőség ​Rómában
A ​forró római nyár tespedt nyugalmát hatalmas robbanás rázza meg: ismeretlen tettesek felrobbantják a madagaszkári nagykövetséget. A merényletért a felelősséget egy magát Eszperantó Felszabdító Hadseregnek nevező szervezet vállalja magára. De Angelis felügyelő, a titokban diplomatakarrierről ábrándozó rendőr bosszúsan kezdi meg a nyomozást. A munkába bevonja Danilo Cerrit, a tehetséges, ám alkoholizmusa miatt minden komolyabb laptól elbocsátott újságírót. Cerri szívesen segít, s eközben időnként feltűnik körülötte egy rejtélyes, csinos özvegy, akiról kezdetben csak annyit tudunk, hogy jobb az ágyban, mint a konyhában...

William Shakespeare - Cymbeline
Cymbeline, ​brit király részben elvakult balitéletből, részben gonosz felesége, a koronát előző férjétől származó fia, Cloten számára megszerezni igyekvő királyné csalárd machinációinak hatására száműzi udvarából lánya, Imogen, férjét Posthumust, aki pedig legigazabb híve, és a királyné ill. Cloten kezére adja Imogent, aki pedig őt őszintén szereti. Ezek ketten Imogen életére törnek, s közben a királyné Cymbeline megmérgezését is tervezi, de végül minden szerencsésen rendbe jön.