'Anjou-kor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Csikász Lajos - Éjszín ​liliomok
Az ​Ezüst sávok, arany liliomokból és a Diadalmas liliomokból megismert Ócsárd nembeli Imre száznagyként szolgálja Károly királyt. A korszak két legnagyobb hatalmú „kiskirályának" seregeire mért súlyos vereségek után Anjou Károly hatalma akár meg is szilárdulhatna, azonban a keleti országrészek urai a számító kivárást - és hamis hűségesküket - követően a cselekvés mellett döntenek és szembefordulnak a királlyal. Ócsárd nembeli Imrét a diadalmas visegrádi ostromot követően mintha kísértené a balszerencse: a Csákok fogságába esik, a kunok szálláshelyét pedig Borsa Kopasz emberei dúlják fel. Imrének reménytelen helyzetek sorából kell kivágnia magát, hogy a király szolgálatába visszatérve méltó bosszút állhasson mindazokon, akik egykor elűzték családját ősi birtokáról, és most új otthonát, a kunok szállását sem kímélték. Csikász Lajos Anjou-lobogók alatt című, az Anjou-ház Magyarországon töltött évszázadát feldolgozó regénysorozatának harmadik kötetében a Visegrád visszafoglalását követő évek eseményeit dolgozza fel a tőle megszokott könnyed stílusban, mégis a történelmi hitelességre törekedve, kiterjedt kutatások alapján. A fordulatokban gazdag történet méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomoknak és a Diadalmas liliomoknak.

Bíró Szabolcs - Liliom ​és vér
1321. ​Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki… Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél – egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

Bíró Szabolcs - Lángmarta ​dél
1322. ​Miután Anjou Károly egy minden addiginál hatalmasabb sereggel meghódította a Felvidéket, és az utolsó erdélyi vár ellenállását is megtörte, még mindig nem kezdheti meg a nyugodt birodalomépítést. Az ország déli részén a Subicsok törnek borsot az orra alá, így a királynak a tengermellék felé kell fordítania tekintetét, és folytatnia az évtizedes belháborút, melynek talán sosem lesz vége. László, a lecsúszott udvari lovag, miután gyilkosként megszökött Temesvárról, és önmaga elől is menekülve vergődött át az országon, a horvát bán oltalma alatt próbál új életet kezdeni – ám a sors akarata folyvást közbeszól. Lackfi István, az alacsony sorból származó vad székely harcos, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét, ezúttal ezer lovast vezet a mühldorfi csatába, ahol egyszer s mindenkorra eldől, ki örökli a német-római császári címet. Mindeközben a sorsával megbékélt, és ismét liliomos lovagként élő Bátor Attila elszántan igyekszik megtalálni fiát és feleségét, akikről azt sem tudhatja, élnek-e még egyáltalán. A remény élteti, de a kegyetlen bosszúvágy hajtja: egy fekete lobogót keres, és az embert, aki elárulta. Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának második kötete a XIV. századi Magyar Királyság legdélibb csücskébe kalauzolja az olvasót, ahol még mindig virágzik a kiskirályként pöffeszkedő uracskák hatalma, és melynek olvasztótégelyében egyének, dinasztiák és birodalmak sorsa dőlhet el.

Csikász Lajos - Haragvó ​liliomok
Anjou ​I. Károly 1316-ban ismét komoly kihívásokkal találta magát szemközt. A mindjobban megerősödő királyi hatalommal szemben akkor robbantak ki újabb lázadások, amikor a régiek utóharcai még javában tartottak, és a frissen elfoglalt területek pacifikálása is elég vontatottan haladt. Bár a dévai csatát követően Kán László hasonnevű fiainak hatalma megtört, ők mégis sikeresen elmenekültek és az ellenállás tüzét szítva kisebb-nagyobb felkeléseket robbantottak ki Erdélyben, amelyek folyamatosan lekötötték a tartomány elfoglalására küldött királyi erőket. Mialatt Erdélyben - ha nem is kilátástalan, de mindenesetre végeláthatatlannak tűnő - küzdelem folyt a lázadókkal, Kelet-Magyarország legnagyobb hatalmú főnemese a Borsa, vagy más formában Barsa nembeli, gyakran Kopasznak is nevezett Jakab robbantott ki új lázadást. Ócsárd nembeli Imre, Károly király száznagya, a kunok szállását ért támadás és kislánya meggyilkolása után bosszút esküszik Borsa Kopasz és a szolgálatába lépett kunok ellen. Feldúltan érkezik a temesvári királyi udvarba, ám Károly nem az egyelőre még túlerőben lévő Borsa ellen küldi harcba, hanem Diósgyőrbe helyezi át, Drugeth Fülöp parancsnoksága alá, hogy segítsen neki mozgósítani az északi nemesi hadakat és bevenni az árulóvá lett Petenye fia Péter kezén lévő Regéc várát. Az események azonban hamarosan Sárospatakra sodorják Imrét, és úgy tűnik, egyre messzebb kerül bosszúja beteljesítésétől.

Kristó Gyula - Az ​Anjou-kor háborúi
Kristó ​Gyula professzor legújabb munkája – a kötet előszavának tanúsága szerint – "folytatása az 1986-ban Az Árpád-kor háborúi címmel napvilágot látott könyvnek; hasonló a szerkezete, rokon a tárgyalásmódja. A megfeleléseknél fontosabb azonban, a különbségek hangoztatása... A jelen írás mindössze nyolcvanegy esztendő, az 1301–1382 közti időszak hadi eseményeinek felvázolására tesz kísérletet, amely – nem csupán a sokkal szűkebb időhatárok miatt is – homogén történelmi periódusnak számít. További fontos különbség, hogy a XIV. századra jelentősen megnőtt a forrásanyag. Míg az Árpád-kor vonatkozásában legtöbbször meg kellett elégednünk azzal, hogy egy-egy hadjárat puszta tényéről maradt ránk információ, az Anjou-korban bizonyos katonai akciók lefolyásáról már részletes, helyenként kifejezetten aprólékos tudósítások őrződtek meg... A jelen könyv nem vállalhatja magára az elmúlt évtizedekben el nem végzett kutatásokat, s éppen azért, mert lépten-nyomon kénytelen tudomásul venni a téma tisztességes megoldását nehezítő, illetve szinte lehetetlenné tevő fehér foltokat, önmagában túllépésre, meghaladásra szólít fel. Ezek a körülmények ugyan nem teszik eleve kilátástalanná egy Anjou-kori hadtörténeti szintézis elkészítését, de ennek eredményei és hibái az előbbiek továbbfejlesztésére, az utóbbiak helyesbítésére kell hogy ösztönözzenek." A Károly Róbert születésének 700. évfordulóján megjelenő kötetet Pandula Attila fegyver- és viselettörténeti tanulmánya egészíti ki, amely kitűnő áttekintést nyújt a "septem probitates" (a hét lovagi erény) hazai korszakának számos kuriózumáról.

Dümmerth Dezső - Az ​Anjou-ház nyomában
Dümmerth ​Dezső új könyve bizonyos vonatkozásban folytatása _Az Árpádok nyomában_ c. kötetnek. Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-dinasztia egyik ága került Magyarország trónjára, s két nemzedéken át szilárdan kézben is tartotta, megerősítve a feudális pártharcokban kimerült országot. A szerző ebben a kötetben a francia eredetű dinasztia útját követi Szent Lajos király Párizsától, Anjou, Maine és Provence tartományokon át Szicília és Nápoly, tehát az akkori Két Szicília királyság trónjáig, majd a Magyarországra került ág sorsán keresztül Lengyelországig. Műve az esemény- és művelődéstörténet, és ezenkívül még több tudományág eredményeinek sikerült esszé-ötvözete, amelyet a téma érdekességén túl - mint minden esszét - a szerző önálló látásmódja tesz különösen izgalmassá és vonzóvá. Olvasás közben pedig rövidesen rájövünk arra, hogy a kötet nemcsak az Anjou-ház fordulatokban bővelkedő történetével ismertet meg, hanem a középkornak a gótikus stílus uralmát megteremtő századaival is, egyben pedig rávilágít arra, hogy az Anjou-kori Magyarország nemcsak hogy szerves része volt az akkori Európa politikai életének, de jelentős mértékben hatott más országok történetére is.

Bertényi Iván - Szende László - Anjou-királyaink ​és Zsigmond kora
Ez ​a gazdagon illusztrált kötet három nagy formátumú, kiváló tehetségű magyar uralkodóról kíván a történelmi igazságnak megfelelő emléket állítani: az Anjou-ház két királyáról, Károly Róbertről és fiáról, Nagy Lajosról, valamint a Luxemburg-dinasztia német-római császári címet is elnyert tagjáról, Zsigmondról. A történelmi igazságot említettük az imént, s nem ok nélkül. Még nem is olyan régen pártpolitikai szempontokhoz igazodva jószerivel csak lekicsinylő, érdemeiket elhallgató leírások jelentek meg róluk. Pedig Európa 14. és 15. századi történései nem érthetők cselekedeteik megismerése, azok céljainak megértése nélkül. Észak-Lengyelországtól a Nápolyi Királyságig, a német Hanza-városoktól az angliai Windsorig óriási területre terjedt ki befolyásuk hatósugara, tekintélyük vitathatatlan volt. Károly Róbert elévülhetetlen érdeme, hogy leverte a kiskirályok uralmát, és hatalmát megerősítve, okos gazdaságpolitikával aranyban, ezüstben bővelkedő országgá tette Magyarországot. Fia tovább erősítette a királyság jó hírét. Mind bel-, mind külpolitikájának köszönhetően Magyarország növelte területét, lovagkirályként sikerrel vette fel a harcot a kereszténységre támadó két pogány hatalommal: a litvánnal és a törökkel. Az udvarában nevelkedett veje, Zsigmond uralkodásának kezdete nem volt ugyan zökkenőktől mentes, de 1410 után a nemzetközi politika egyik irányítója lett, helyreállította a katolikus egyház egységét, s a Magyar Királyság még intenzívebben kapcsolódhatott be Európa vérkeringésébe. Mindez igaz az ország kulturális színvonalára nézve is: a 14. században és a 15. század első felében várak, városok, katedrálisok épültek, egyetemek létesültek, könyvek, ötvösremekek, festmények, szobrok születtek, a műveltség tekintetében is Európa egyik vezető nagyhatalma lett Magyarország. Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni jelentőségüket, azt mondhatnánk: Károly Róbert gazdaggá, Nagy Lajos területében és minden vonatkozásban naggyá, Zsigmond pedig tekintélyessé tette Magyarországot. Kötetünk azt mutatja be, hogyan történt mindez.

Bertényi Iván - Magyarország ​az Anjouk korában
Az ​Anjouk kora hazánk történetének mozgalmas időszaka. Megítélése történetírásunkban többször változott, s különösen századunk historikusainak a tollából kapott többször egymástól igen eltérő értékelést. Ezek a méltatások - különösen az Anjou királyaink közül leghosszabban, negyven évig uralkodó Lajos esetében - gyakran szélsőségesek voltak. Előfordult, hogy a történeti forrásokból kibontható tények helyett (vagy mellett) a napi politika alakulása (is) motiválta őket. Így a különböző időszakok történelmi szakirodalmában egymástól eltérő vélemények alakultak ki, s élnek ma is egymás mellett az olvasók tudatában. E könyv célja, hogy hazánk 14. századi történetét tárgyilagosan végigkísérje az Árpád-háznak III. András király (1290-1301) elhunytával bekövetkezett kihalásától Zsigmond (1387-1437) uralmának a kezdetéig. Ugyanakkor e periódus társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai fejlődését bemutatva, a szélsőséges megközelítésük ehelyett, a korábbinál árnyaltabb képet adjon az Anjou-korról és annak főbb szereplőiről.

Nemere István - Az ​Anjou-kor
A ​kétkötetes "Szentek és kalandorok" -amely az Árpád-házi királyok és királynok, fattyú gyermekeik és a királyi szeretok, valamint persze a sokat hányatott ország történetérol szólt- sikere után a szerzo és a kiadó úgy döntöttek: folytatják. Hiszen a következo évszázadokban is ezer és ezer olyan esemény történt, amit az iskolákban nem zanítanak, amelyek színes, élvezheto képet adnak a régi történésekrol. Nem évszámokat és szoborszeruen merev "történelmi alakokat" ismerhet meg az olvasó a könyvek lapjairól, hanem hús-vér noket és férfiakat, akik a maguk idejében is sokszor úgy gondolkoztak és cselekedtek, mint a maiak. Sokszor lerázták volna a korszak bilincseit, közben mégis folyton annak korlátai között vergodtek. A sorozat hosei nem kitalált figurák, a szerzo régi krónikák és más források alapján elsosorban azok élettörténetét rajzolja meg, akik egykor irányították Nagy-magyarországot, akik szerettek és gyulöltek, éltek és haltak, törekedtek valami jóra, olykor rosszra. Akik emberek voltak.

Dercsényi Dezső - Nagy ​Lajos kora
"Ez ​a könyv, mindmáig a magyar középkori művészettörténet-írás egyik legsikeresebb, legkönnyebben olvasható és legszuggesztívebb korszakmonográfiája, 1941-ben jelent meg. Nagy Lajos király megkoronázásának 600. évfordulója előtt egy évvel. Sokak kedvelt olvasmánya lett, mert kielégítette azt az érdeklődést, amely a magyar középkori királyság e fénykoraként, kulturális csúcspontjaként elismert század iránt mindig is megnyilvánult." A könyv létrejöttében kétségtelenül közrejátszott a "három tenger mosta" magyar Anjou-birodalom iránti nosztalgia, a vele párosult erkölcsi ideálkeresés, nem utolsósorban azonban az az igény, mely - hasonlóan a korszak történetírásában, irodalomtörténet-írásában -, régi adósságokat teljesítve, egységes képbe akarta foglalni a felhalmozódott ismereteket, a szerves egészet akarta megmutatni. Ez talán sikerének titka.

Csikász Lajos - Diadalmas ​liliomok
Az ​Ezüst sávok, arany liliomokból megismert Ócsárd nembeli Imre immár száznagyként szolgálja Károly királyt. A rozgonyi csatát követően részt vesz Gönc várának, az Abák sasfészkének ostromában, ahol fegyverforgató képességei mellett ravaszságával is jó szolgálatot tesz a sereget vezénylő Drugeth Fülöpnek, a király bizalmas barátjának. Az ostromlott várból kimentett két ifjú nemeshölgy azonban még Imre eszén is túljár, és olyan bajba keveri, ami miatt Károly király kegyéből is kieshet… Csikász Lajos Anjou-lobogók alatt című, az Anjou-ház Magyarországon töltött évszázadát feldolgozó regénysorozatának második kötetében a rozgonyi csatát követő három év eseményeit dolgozza fel a szerzőtől megszokott könnyed stílusban, mégis a történelmi hitelességre törekedve, kiterjedt kutatások alapján. Főhőse bejárja a Felvidéket, eljut a déli országrészbe, harcol Csák Máté oldalán a csehországi hadjáratban, és elsőként hág fel a visszafoglalt visegrádi vár fokára. A fordulatokban gazdag történet méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomoknak.

Bíró Szabolcs - Ötvenezer ​lándzsa
1328. ​Lackfi István éppen visegrádi házában igyekszik felépülni az osztrák hadjáratban szerzett sérüléseiből, miközben fegyvernökei Budán rábukkannak Bátor Attila rég halottnak hitt fiára. Az elmúlt esztendőkben Szilárd lemondott a lovagi életmódról, kovács szeretne lenni, ám erről sem a király, sem a fiú új gyámja, sem a nevelőjének kijelölt Péter nem akar hallani. Mindnyájan ragaszkodnak hozzá, hogy Bátor Szilárd az apja nyomdokaiba lépve az udvar vitéze legyen, ami nem megy zökkenőmentesen - ám a sorsa elől senki sem menekülhet. Időközben meghal Róbert nápolyi király fia, Anjou Károly pedig reménykedni kezd, hogy a magyar Szent Korona mellé megszerezheti szülővárosa trónját is - ha nem magának, hát legalább valamelyik örökösének. Mielőtt azonban ezt megtehetné, egészen más gondokkal kell szembenéznie. Virágzó birodalmában, akár egy hatalmas sakktáblán, számos figura áll fel az újabb játszmához. Egy áruló vajda, egy tébolyult bizalmas, egy buja rokon és egy gyönyörű udvarhölgy, aki nem is sejti, micsoda felfordulást okoz a puszta jelenlétével... Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának érzelmekkel és drámai fordulatokkal teli ötödik része egyben az Arany Visegrád-trilógia második kötete. Szerelem és háború, barátság és gyűlölet, élet és halál a középkori Magyar Királyságban.

Ismeretlen szerző - Művészet ​I. Lajos király korában (1342-1382)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Szabolcs - A ​birodalom ura
1342. ​Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. A messzi Nápolyban egyesek ferde szemmel néznek Lajos öccsére, András hercegre. Bátor Szilárd az örökül kapott szlavóniai birtokát igazgatja, és egy önálló zászlóalj felállításán fáradozik. Mindezen események közepette Bihar megyei otthonából kalandos útra indul egy bivalyerős férfiú, aki dühében malomkövet hajigál, ordasokkal küzd meg a nádasban, a Budára vezető utat pedig petrencés rúddal mutatja meg... A birodalom ura immár a harmadik trilógia nyitánya Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatában. Új korszak veszi kezdetét: daliás idők jönnek, melyeknek azonban egyaránt részét képezi arany és vér, fény és árnyék, menny és pokol. Az út ugyanúgy nyitva áll felfelé, mint lefelé, és sohasem lehet tudni, kinek mit tartogat a sors.

Márki Sándor - Anjou ​Mária, Magyarország királynéja
...Huszonöt ​éves korában húnyt el Mária s a nemzet történetének huszonöt éves szakaszát vitte magával sírba. Első mosolyától utolsó sóhajáig játéka volt a politikának, mely oly kegyetlenűl bánt vele. Ez szabályozta életének összes körülményeit s ez hozta összeütközésbe saját egyéniségével. De még inkább nemével. Nőnek született s hibája legfőbb erénye: a nőiesség volt. Férfiúnak kell vala lennie, ki erélyesen vezesse egy nagy ország ügyeit s ki ne csak megtartsa, hanem gyarapítsa is a dicső Lajos király örökségét. „Kegyesen fogadunk mindent, mi az állam üdvét s a közjót illeti, mert annál szilárdabban áll a trón, mennél inkább biztosíthatja a fejedelem alattvalói békéjét.” Ezt maga Mária és elösmerte. A történelem azonban komoran, sőt kicsinylőleg mondja meg a valót, hogy a belbéke rég nem volt annyira megzavarva, mint épen alatta. A nevében űzött politika az országot s az ország által űzött politika őt magát tette boldogtalanná. Alig volt párt, mely teljesen tisztában lett volna czéljaival s alig akadt az elvek magaslatán álló férfiú; czéltudást, elvi szempontot jóformán csak tőle követelnek, az asszonytól. – Öt év eredménytelenségeért teljesen, nyolcz év sikertelenségeért részben őt magát, egymagát teszik felelőssé...

Csukovits Enikő - Az ​Anjouk birodalma (1301-1387)
A ​kötet az Árpád-ház kihalása utáni évszázadot mutatja be, amikor is egy új uralkodóház, az Anjouké került a trónra Magyarországon. I. Károly ismét megerősítette a királyi hatalmat, fia, Nagy Lajos, a lovagkirály hadjáratai révén európai nagyhatalommá tette az országot.

Makkai László - Mezey László - Árpád-kori ​és Anjou-kori levelek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csikász Lajos - Ezüst ​sávok, arany liliomok
1301 ​januárjában meghalt III. András király, és halálával véget ért az Árpád-házi királyok uralma a Magyar Királyságban. Az ország életét ekkor már a tatárjárást követően megerősödött kiskirályok küzdelmei határozzák meg: az új trónkövetelőknek a Csák, Aba, Kán, Borsa, ... Folytatás ›› Kőszegi nemzetségek támogatását kell elnyerniük ahhoz, hogy sikerrel szállhassanak harcba a koronáért. A déli országrészben V. István király dédunokája, az ekkor még csak tizenhárom esztendős Anjou Károly Róbert pártja erősödik meg, északon pedig a szinte vele egykorú III. Vencel cseh és lengyel trónörökös támogatói. A kölcsönösen el nem ismert koronázásokat kölcsönös kiátkozások és fel-fellángoló összecsapások követik. Ezekben a viharos időkben veszíti el családját az ifjú Ócsárd nembeli Imre. Miután apja évtizedes ellensége feldúlja a falujukat, a cseperedő legény rabszolga-kereskedők kezére kerül, és az erdélyi sóbányákban köt ki. Azonban fürge észjárásának, vakmerőségének és karja erejének köszönhetően hamarosan kiszabadul, és a rabságban szerzett társaival bejárja az egész országot, míg csak új urat nem talál Károly Róbert szolgálatában, és új otthont a kunok között.

Conn Iggulden - Margaret ​of Anjou
The ​brilliant retelling of the Wars of the Roses continues with _Margaret of Anjou_, the second gripping novel in the new series from historical fiction master Conn Iggulden. As Traitors Advance...A Queen Defends It is 1454 and for over a year King Henry VI has remained all but exiled in Windsor Castle, struck down by his illness, his eyes vacant, his mind a blank. His fiercely loyal wife and Queen, Margaret of Anjou, safeguards her husband’s interests, hoping that her son Edward will one day come to know his father. With each month that Henry is all but absent as king, Richard, the Duke of York, Protector of the Realm, extends his influence throughout the kingdom. The Trinity—Richard and the earls of Salisbury and Warwick—are a formidable trio, and together they seek to break the support of those who would raise their colors and their armies in the name of Henry and his Queen. But when the king unexpectedly recovers his senses and returns to London to reclaim his throne, the balance of power is once again plunged into turmoil. The clash of the Houses of Lancaster and York may be the beginning of a war that can tear England apart . . . Following on from _Stormbird, Margaret of Anjou_ is the second epic installment in master storyteller Conn Iggulden’s new Wars of the Roses series. Fans of _Game of Thrones_ and _The Tudors_ will be gripped from the word “go.”

Bíró Szabolcs - Szent ​György testvérei
1326. ​Anjou Károly úgy érzi, a három évvel korábbi tengermelléki hadjárattal lezártnak tekintheti a belháborúk korszakát, és fényes visegrádi udvarából nekifoghat egy erős birodalom felépítéséhez. Felesége már a második egészséges fiúgyermekkel ajándékozza meg, piacain végre értékálló, erős pénz cserél gazdát, Erdélyben és a Felvidéken egymás után tárják fel a zsíros ezüstbányákat, ő pedig a keresztény királyok közül elsőként saját, világi lovagrendet hoz létre, amely Szent György nevét viseli. Ám ahogy negyedszázados uralkodása során újból és újból mindig, úgy ezúttal is felüti fejét a baj: Dalmáciában belháború tör ki, a Kőszegiek és a Babonicsok saját szakállukra nyugat felé settenkednek, Havasalföldön pedig Basarab vajda kezd sötét ténykedésbe, miután függetleníti magát a magyar királytól. Visegrádon eközben egyre erősebbé és befolyásosabbá válik a Bátor Attila örökségét őrző Lackfi István, de ott van az udvarban az az ember is, akit túlontúl nyomasztanak a múlt árnyai, és aki maga sem tudja, bírhat-e szabadulni régi esküje terhétől: Zách Felicián. Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának negyedik része egyben egy új trilógia első kötete is, benne régi és új szereplőkkel, fénnyel és árnyékkal, sárral és ezüsttel, nyílt háborúval és udvari intrikákkal. Az aranyliliom szebben virágzik, mint eddig valaha, árnyékában pedig lassan felnő egy új nemzedék, hogy megvesse lábát ebben az erőre épülő, szép új világban.

Ismeretlen szerző - Magyar ​Anjou Legendárium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kerekesházy-Kerekes József - Rajzok ​az Árpádok és Anjouk korából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Miskolczy István - Magyarország ​az Anjouk korában
A ​XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat legújabb kötete Miskolczy István átfogó műve a magyarországi Anjou-uralom évszázadáról. Bemutatja a szerző Károly Róbert és Nagy Lajos uralmának bel- és külpolitikai történéseit, valamint a társadalmi és kulturális hátteret. Nyolcvan éve az első megjelenés.

Bíró Szabolcs - Királyok ​éneke
1333. ​A visegrádi udvar negyedik éve folytat tárgyalásokat Nápollyal, amikor Anjou Károly végre személyesen is visszatérhet gyermekkora helyszínére, a mesés Dél-Itáliába, ahova ötéves fiát is magával viszi. Tervei szerint, miután eljegyezte Bölcs Róbert unokáját, András herceg lehet a Szicíliai Királyság jog szerinti örököse. Az uralkodó távollétében Magyarországon kezd megbomlani az évtizedek munkájával megszilárdított belső rend. A zavargások megfékezése Erzsébet királynéra hárul, aki újabb gyermeke elveszítésével egyre erősebben láncolja magához legidősebb fiát, Lajos herceget. Mindeközben a szomszédos királyságokban is fontos változások mennek végbe. A térség fejedelmei Visegrádon gyűlnek össze, hogy egymással békét, mások ellen pusztító szövetséget kössenek. Bátor Szilárd udvari fegyvernökként találja magát a király kíséretében. Igyekszik átlépni múltja sötét árnyain, de gyermekéveit maga mögött hagyva még mindig túl sok kérdés tornyosul előtte. Míg a feje fölött hatalmasok játszmája zajlik, ő csupán élni szeretne - rájönni, mi a valódi öröksége. A Királyok éneke, mely az Arany Visegrád-trilógia zárókötete, Anjou Károly utolsó nagy uralkodói korszakának éveit, a nemzetközi diplomácia terén elért eredményeit meséli el, miközben tovább szövi valós és fiktív hősei történetét. Lapjain régről ismert és új szereplők egyaránt felbukkannak, hogy a maguk módján mind részeseivé váljanak egy birodalom sorsának, a Magyar Királyság vérrel és arannyal írt történelmének.

Csukovits Enikő - Az ​Anjouk Magyarországon II.
A ​könyv, amit az olvasó kezében tart, a 2012-ben megjelent, Az Anjouk Magyarországon I. I. Károly és uralkodása (1301-1342) című munkám folytatása, szerkezetében is az első kötet mintáját követi. Megjelenése óta több olyan publikáció is született, amely az Anjou-kor valamely kérdésének tisztázását tűzte ki céljául. Közülük most csupán egy általam összeállított, olasz nyelven kiadott tanulmánykötetet ajánlanék a téma iránt érdeklődők figyelmébe, a L'Ungheria angioina című könyvet, amely kvázi monográfiaként a korszak legfontosabb intézményeit tekinti át. A tanulmánykötet és az immár kétkötetes Az Anjouk Magyarországon ugyanis azonos indíttatásból, azonos céllal született: számba venni, áttekinteni, nemzetközi kontextusba helyezni már meglévő ismereteinket, illetve a "fehér foltok" feltérképezésével bizonyos elhanyagolt témák felé terelni, ösztönözni a korszak további kutatását.

Bíró Szabolcs - Anjouk ​I-VI.
Bíró ​Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A gyűjteményes ekönyv a sorozat első hat kötetét tartalmazza.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly ​Róbert emlékezete
Károly ​Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.

Komlóssy Viktor - Anjou ​királyok Magyarországon
Komlóssy ​Viktor népművelési, nemzetépítési szándéka, - hogy kimunkált: emberfők, géniusz-koponyák észvilágolása fémjelezze majd a jövendő nemzedéket, Eötvös József álmai nyomán - töretlen, merthogy megint és újracsak egy történelmi, irodalomtörténeti témájú művel, helyesebben két színművel rukkolt elő egy kötetben. Az első az Anjou királyok Magyarországon, mely két Arany János által megénekelt eseményt is feldolgoz: Zách Klára szomorú történetét és Toldi Miklós esetét Rozgonyi Piroskával, a másik Anjou I. Károly a magyar trónon, mely közismert néven Károly Róbert királyunk jeles uralkodását eleveníti fel. A mellett hogy e művek bővölködnek a nagy közönség által alig ismert, ám roppant érdekfeszítő históriai részletektől, a szerző eddigi opusaihoz híven veretesen, patinásan, olvasmányosan, szép magyar nyelven ír, így nem csak történelmünk cirádáiban igen elmélyedt olvasóink figyelmébe ajánljuk, hanem mindenkiébe, aki kicsit is érdeklődik hazánk történelme iránt.

Falvai Róbert - Az ​Anjou-királynék
Különösen ​a két Erzsébet sztorija érdekes. Két kemény asszony, az egyik a francia eredetű Károly Róbert, a másik annak fia, Nagy Lajos felesége volt. Az első Erzsébet lengyel földről jött, itthon túlélte a királyi család elleni merényletet, majd részt vett a nagypolitikában, diplomataként utazgatott Európában. A másik Erzsébet a bosnyák lány, Nagy Lajos felesége, aki férje halála után szerelmi és hatalmi mámorában, agresszív politikájával csaknem vesztébe vitte az országot, végül ellenfelei végeztek vele.

Bíró Szabolcs - Az ​utolsó tartományúrig
1323. ​Alighogy Anjou Károly serege visszatér a tengermellékről, az ország déli fertályán ismét zavarossá válik a helyzet. Úgy tűnik, Subics Mladent hiába fosztották meg zsarnoki hatalmától, ő csak egyike volt a gondok okozóinak, s a rend helyreállítása érdekében előbb-utóbb ismét hadjáratot kell indítani Szlavónia, Horvátország és Dalmácia területére. A királyságban ennek ellenére végre megszilárdulni látszik a béke. Az uralkodó feladja több mint egy évtizede tartó, önkéntes temesvári száműzetését, és birodalma szívében, Visegrádon kezd új, minden korábbinál fényesebb hatalmi központ építésébe. Míg a gazdasági zűrzavar megfékezése céljából, tárnokmestere több éves munkáját megkoronázva, új pénz verését rendeli el és külpolitikai kapcsolatait is sikeresen rendezi, az utódnemzés kérdésében továbbra is setét fellegek tornyosulnak fölé. Gutkeled Miklós, az Anjou-sereg hadnagya váratlan kitüntetést kap Károlytól, amit azonban egy diadalmas hadjárattal kell kiérdemelnie. Parancsnoksága alatt vele tart Lackfi István, akit egyre többen emlegetnek Magyarország fehér sárkányaként, és Bátor Attila, aki úgy hiszi, végleg elveszítette családját, s így nem maradt más számára, csak a kegyetlen bosszú. Bíró Szabolcs tizenöt kötetesre tervezett történelmi regényfolyamának harmadik része egyben egy trilógia záróakkordja is. Az utolsó tartományúrig a széria eddigi legkomorabb hangvételű, legsötétebb tónusú regénye, mely bizonyos szereplőktől talán örökre elbúcsúzik, miközben megágyaz egy új korszaknak, és még mélyebbre vezeti az olvasókat a XIV. század sűrűjébe.

Veszprémy László - Az ​Árpád- és Anjou-kor csatái, hadjáratai
A ​Zrínyi Kiadó rendkívül szép kiállítású Nagy csaták című soro­zata a magyar történelem egy-egy háborús korszakának csatáin és ütközetein keresztül történelmünk egészét kívánja bemutatni. Veszprémy László műve méltó párja a korábban megjelentetett Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái, a Nikápolytól Mohácsig, A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában és a Hazánk dicsőségére című köteteknek. A könyv a hadiesemé­nyekre összpontosít, ugyanakkor tárgyalja a korszak tágabb politikai körülményeit is. Az olvasó megismerheti a honfoglaló magyarság fegyverzetét, az Árpád- és Anjou-kor címereinek katonai alkalmazását, a várostromok technikáját. A pozsonyi, a merseburgi, az augsburgi és a Fischa menti csata, a zimonyi és a morvamezei ütközet mellett a kötet feltárja II. András keresztes hadjáratának részleteit, és bemutat egy sikeres Árpád-házi hadvezért, V. Istvánt. Nagy Lajos olasz és litván földre vezetett hadjára­taival, a „török" elleni harcaival több fejezet is foglalkozik, végezetül pedig a mariazelli hagyománnyal és a velencei-padovai magyar háborúkkal ismerkedhetünk meg. A gyönyörű, festményekkel, színes miniatúrákkal, metszetek­kel gazdagon illusztrált mű minden könyvespolc díszévé válhat.

Bíró Szabolcs - Dél ​pörölye
1345. ​Alighogy véget ért a litvánok elleni keresztes hadjárat, a csehek máris a lengyelekkel háborúznak. Krakkó ostromát magyar hadak segítenek meghiúsítani, de közben Anjou Lajos már a következő, tengermelléki hadjáratára készül. A dalmáciai Zára véres háborúba keveredik Velencével, ám miközben Visegrádról várják az életmentő segítséget, a Nápolyi Királyságban olyasmi történik, ami alapjaiban változtatja meg az Anjouk további terveit - és a Magyar Királyság történelmét. Bátor Szilárd friss gyászával és egyben a lelkét tépázó démonokkal küzdve igyekszik túllépni a múlt árnyain, hogy végre méltó módon irányíthassa dubicai birtokát. Amióta az eszét tudja, számtalanszor volt kénytelen fenékig üríteni a keserűség poharát - a sors azonban ezúttal különleges meglepetéseket tartogat számára. Bíró Szabolcs regényfolyamának nyolcadik része, a Dél pörölye újabb eseménydús éveket ölel fel a XIV. század páratlan történetéből. Ott lehetünk Zára ostrománál és a crécyi csatában, betekinthetünk a királyi udvar és a vidéki nemesség életébe, egyúttal pedig láthatjuk felemelkedni a legendás óriást, akit úgy hívtak: Toldi Miklós.