Ajax-loader

'drámai költemény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dante Alighieri - Isteni ​színjáték
Az ​Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű. A száz énekből álló alkotásban Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel találkozik - az utókor nagyjaitól kortársaiig -, azokról véleményt formál, ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján! Az "emberélet útjának felén" eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében rejlik.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Madách Imre - Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti színekként szokás utalni. A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.

Justinas Marcinkevicius - Három ​dráma
Meg ​vagyok róla győződve, hogy minden irodalomnak az hoz sikert, ha igyekszik nagyszabásúan, hatalmas méretekben, a nemzeti tapasztalat egészével gondolkodni... Hamar felismertem - először a háború és a fasiszta megszállás évei alatt -, hogy az élet, az emberi sors csak akkor válik jelentőssé, akkor kap távlatot, ha a nemzeti sorsba kapcsolódik... Irigyeltem azokat a népeket, amelyeknek volt nemzeti eposzuk, "nemzeti könyvük"... Az én drámai trilógiám három része - _Mindaugas, Mažyvdas, A székesegyház_ - a nemzet életének mintegy három alapelemét, a nemzet kialakulásának három alapvető epikai formáját követi nyomon: az államiságot, az írásbeliséget és a szellemiséget. A trilógia hőseiben a történelem eszméje valósul meg, de a modern ember belső tartalma, problematikája is. Számomra a múlt eseményeinek nincs befejezett jelentése. Mert az, amit mi történelemnek nevezünk, valójában nincs befejezve, hanem bennünk folytatódik, és utódainkban fog örökké folytatódni... _Justinas Marcinkevičius_

Johann Wolfgang Goethe - Drámák
Goethe ​legnagyobb irodalomtörténeti tetteként a klasszicizmus német változatának kiművelését tartjuk számon. E német klasszika legtisztábban a drámában, Schiller klasszikus drámáiban és Goethe Egmont-jában, Iphigeniá-jában és Tassó-jában öltött formát. Ugyanez a Goethe fiatalon ugyanebben a műfajban a Strum und Drang szertelenség és formátlanságát fejezte ki. Az öreg Goethe pedig a Faust-tal a drámai költmény romantikus formái felé egyengette az utat. Goethe válogatott műveinek eddigi legteljesebb magyar kiadása, amely a költő halálának 150. évfordulójára lát napvilágot, ebben a kötetben a drámaíró Goethét mutatja be. A Faust kivételével - amely külön kötetben jelenik meg - Goethe összes fontos drámája megtalálható benne, két olyan is, amelynek eddig nem jelent meg modern magyar fordítása: a Clavigo és A természetes leány.

Pokol
elérhető
12

Dante Alighieri - Pokol
A ​Pokol lakói tisztában vannak bűneik súlyosságával. Egy részük szégyenkezik, átkozza és vádolja magát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén, önérzettel viselik sorsukat, a Pokolban sem adják fel gõgjüket. Nem törnek meg, mintha tudomásul sem vennék a szenvedést. A kárhozottak szenvedése – amelyrõl az Isteni színjáték-ban olvashatunk – csak átmeneti állapot. Az utolsó ítéletkor a lelkek újra egyesülnek valódi, feltámadt testükkel, s kínjaik akkor válnak örökké és még teljesebbé. Az utószót és a jegyzeteket Madarász Imre írta.

Henrik Ibsen - Peer ​Gynt
Ibsen, ​a kiváló norvég költő. drámaíró számára a sikert, hazai és nemzetközi elismerést a Peer Gynt verses dráma megjelenése jelentette. A szerző a gazdag norvég folklórból merített témákból "messze kinőve a legnagyobb kérdésre, az individualizmus problémájára keres... válasz" - írja róla Szerb Antal. A művet a neves költő és műfordító Áprily Lajos tolmácsolásában olvashatjuk.

Vörösmarty Mihály - Versek ​/ Csongor és Tünde
A ​mű forrása egy 16. századi magyar széphistória: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzlányról. Szerzője egy Gergei (Gyergyei) Albert nevű költő. Vörösmarty felhasználta e történet eseményeit, a mű mégsem dramatizált népmese. Egyrészt új szereplőket is felléptet (három vándor), másrészt alakjait és cselekményét többrétű szimbólumrendszer fűzi össze. A Csongor és Tünde az élet értelmét, célját kutató nagy filozofikus mű, kiemelkedő drámai költemény.

Imre Madách - The ​Tragedy of Man
The ​Tragedy of Man is the most controversial work in the long history of Hungarian literature. When it was first published in 1862, it was hailed as a great achievement, but at the same time it-gave rise to a multitude of questions, both literary and philosophical, that have been fiercely debated ever since. It is also one of the most surprising works in Hungarian: it appeared suddenly from the pen of an unknown author and had no obvious antecedents in the Hungarian literary tradition. Moreover, there is nothing, apart from a passing reference(...), to brand it as Hungarian - a unique phenomenon at a time when Madách's contemporaries were agonising over the failure of the revolution of 1848 and its repercussions on national life and expectations. How then did a Hungarian country gentleman who spent most of his short life at home and rarely travelled outside his native country come to write a dramatic poem that takes its place in a broad European tradition represented by such giant figures as Milton, Goethe, Byron and Ibsen?

Johann Wolfgang Goethe - Faust ​(német)
Goethe ​begann seinen "Faust" im 24. Lebensjahr und beendete ihn im 82. Das Werk hat aus der Fülle dieses reichen Lebens und aus der umfassenden bildung seiner Zeit die mannigfachtsten Elemente in sich aufgenommen. während vieles unmittelbar verständlich ist, setzt anderes voraus, daß man mit Goethes geistiger Welt vertraut ist. Besonders jene Teile, die Goethe im Alter schrieb, schalten souverän mit Motiven aus dem Altertum und aus dem Mittelalter, so daß der Leser sich hier die nötigen Kenntnisse erarbeiten muß. Die vorliegende Ausgabe ist mit einem 350 Seiten umfassenden Kommentar versehen, der in allgemeinverständlicher und klarer Sprache, jedoch auf wissenschaftlicher Grundlage, in die "Faust"-Dichtung einführt und damit eine solche Einarbeitung möglich macht. Der Text beider Teile des Werkes wird auf Grund der "Ausgabe letzter Hand" wiedergegeben. Hinzugefügt ist der sogenannte "Urfaust", den man seit 1887 kennt; er ist in der künstlerischen Einheit seines fragmentarischen Aufbaus ein Werk eigener Art, das der heutige Leser neben dem fertigen Werk nicht missen will. Die Ausgabe bietet den Text des "Faust" "Der Tragödie erster Teil" "Der Tragödie zweiter Teil" und des "Urfaust". Der 350 Seiten umfassende Kommentarteil enthält Äußerungen über den "Faust" sowie Quellen zur Entstehungsgeschichte des Werkes, ein interpretierendes Nachwort des Herausgebers, bibliographische Hinweise und 250 Seiten Anmerkungen. So wird dem Leser eine gründliche Einarbeitung in die komplexe Dichtung des "Faust" möglich gemacht.

John Milton - Elveszett ​Paradicsom / A küzdő Sámson
Aki ​nem akar csalatkozni abban a reményében, hogy jól írjon a dicsérendő dolgokról, annak magának is igazi költeménynek kell lennie, vagyis a legjobb, legtiszteletreméltóbb dolgok foglalatának és mintájának." Milton nemcsak vallotta, hanem meg is valósította ezt. Egy "fájdalmas, nagy élet jussán" emelkedett fel az angol költészet legmagasabb csúcsára, Shakespeare mellé. Kettőjük alkati különbségét az angol kritikusok fejedelme, Coleridge fogalmazta meg legtömörebben. "Shakespeare önmagát sugározza szét, s felölti az emberi jellem és szenvedély minden alakját... Milton viszont minden formát és dolgot önmagába, saját eszményének egységébe olvaszt." A shakespeare-i drámában az objektív valóság határtalan, óceánszerű tükröződése ragadja el a nézőt és az olvasót; a miltoni életmű legfőbb érdekessége, hogyan önti a költészet és a próza formáiba állásfoglalását egy forradalmas korszak eseményeivel szemben az európai kultúra egyik legnagyobb szintetizálója, egy rendkívül fogékony, egyre fejlődő, nagy erkölcsi és művészi egyéniség. Utolsó korszakának költői alkotásait Coleridge így jellemzi: "Mint minden nagy költő, Milton is jó ember volt; de mikor látta, hogy törekvéseit nem tudja megvalósítani sem a vallásban, sem a politikában, sem a társadalomban, a lelkében lakozó élő szellemnek és fénynek adta át magát, s azzal állt bosszút a világon, hogy saját trancszcendes eszményének foglalatát adta a világnak ajándékba.

Gotthold Ephraim Lessing - Nathan ​der Weise
Gotthold ​Ephraim Lessings 'Nathan der Weise' (1779 erschienen und 1783 uraufgeführt) ist eines der zentralen Werke der deutschen Aufklärung. Der Text, der sich mit seiner Bezeichnung als "dramatisches Gedicht" der Festlegung auf eine der dramatischen Gattungen entzieht, trug wesentlich dazu bei, den Blankvers als den klassischen deutschen Dramenvers zu etablieren. Mit seinem 'Nathan' reagierte Lessing auf die religiöse Orthodoxie und Intoleranz seiner Zeit. Ort der Handlung ist Jerusalem während der Kreuzzüge - eine Stadt, in der Christentum, Islam und Judentum direkt aufeinandertreffen. Höhepunkt des Stücks, in dem es um eine moral- und geschichtsphilosophische Botschaft, um die Aufforderung zu Toleranz und Humanität geht, ist die berühmte Ringparabel, die der reiche jüdische Kaufmann Nathan erzählt: Sie soll die hintergründige Frage des Sultans Saladin beantworten, welche der drei Religionen die wahre sei. Nathans Antwort ist die Forderung nach einem gleichberechtigten Nebeneinander aller Religionen. Text in neuer Rechtschreibung. - Mit Anmerkungen von Peter von Düffel.

Heinrich Heine - Nikolaus Lenau - Doktor ​Faust / Faust
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henrik Ibsen - Peer ​Gynt (norvég)
Peer ​Gynt og hans mor Åse lever i fattigslige kår. Men Peer er stolt og fortaper seg i skryt og dagdrøm. Til slutt må han rømme bygda. Under flukten møter han en rekke skikkelser. ikke minst Den Grønnkledte, Dovregubbens datter og Solveig, som han er forelsket i. Skuespillet er et oppgjør med nasjonalromantikken, men også en dyptloddende karakterstudie.

Lord George Gordon Noël Byron - Selected ​Poetry
___ ​Byron was a legend in his own lifetime and the dominant influence on the Romantic movement. The most European of the English writers in an age of revolution, Byron was deeply involved in contemporary events, and his work was largely directed against what he called the `cant political, cant poetical, and cant moral' of the English and European worlds. His is, in every sense, a poetry of experience, and a Romantic emphasis on the personality of the poet is the hallmark of all his verse. This selection of the poetical works, chosen from the Oxford Authors critical edition, includes such masterpieces as _The_ _Corsair,_ _Manfred,_ _Bebbo,_ and _Don_ _Juan,_ with many other less familiar works and shorter lyrics.

Lord George Gordon Noël Byron - Manfred
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Válogatott ​versek / Csongor és Tünde
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Simon Tamás - A ​zsidó Don Juan
Ebben ​a kötetben bemutatunk egy - most már örökké 20 éves, ahogy mondani szokás - "elfelejtett" zsidó költőt. Az _elfelejtett_ jelző azonban nem igazán illik Simon Tamásra. Sohasem felejtették el azok, akik ismerték. ("Talán 25-en lehetünk...", írta barátja, Porscht Frigyes a Szombat hasábjain 1996-ban, amikor születésének 60. és halálának 40. évfordulójáról emlékezett meg.) Most már valószínűleg nincsenek 25-en sem. De vannak mások, akik nem ismerték, "csak" olvasták. Olvasták kéziratban maradt verseit, s mindenekelőtt olvasták halála után megjelent verses drámáját a _Don Juan_ t, melyben - meglepő módon - zsidó Don Juannal találkozhat az olvasó. Olvasták - olvastuk, olvassuk és őrizzük, mind a mai napig. Mi, akik ismertük (őt vagy a verseit), most azt gondoltuk, itt az idő, hogy mások is megismerjék Simon Tamás költészetét. Zsidó volt. "Minden ízében zsidó" - mutatott magára sokszor, kicsit módosítva Shakespeare-t. A zsidó gimnáziumba járt - volt osztálytársai ma is legendákat mesélnek róla. És költő volt. S hogy milyen költő? Aki elolvassa - megtudhatja. S aki elolvassa, nem felejti el egyhamar. _Farkas Éva_

John Milton - A ​küzdő Sámson
Mint ​Shelley rokon szellemű drámai költeményének, a Megszabadított Prométheusznak hősétől, Sámsontól is azt követeli a "végzete", hogy "a fájó Embert megváltó erő" legyen; de Shelley Prométheuszával ellentétben, ő nem a szeretetbe veti reményét, hanem a lankadatlan harcba - amely végül meghozza számára a tragikus győzelmet. Ez A küzdő Sámson örök érvényű, nagy költői mondanivalója: az elnyomott, megtaposott ember is győzhet, ha nem veszti el erkölcsi erejét és a végsőkig küzd. De a szabadság ügyét diadalra juttathatja-e bárki is - egyedül?... Milton, aki saját keserű tapasztalából ismerte az egyedül maradt hős Don Quijote-i harcának reménytelenségét, maga sem így gondolta. Sámson győzelme a forradalom próbáját egyszer már oly fényesen kiállt nép végső történelmi diadalát vetíti előre.

Johann Wolfgang Goethe - Faust ​/ Válogatott versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde
,,Csongor ​öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.) A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, amely azonban minden inkább, csak nem éteri, elvont, testtelen műalkotás: teli színei, ragyogó részletei, zsúfolt eseménymenete, realista életképei, gazdag humora a leginkább komplex, összetett alkotások közé emeli. Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, de mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén, stílusában filozófiailag, gondolatilag is végtelenül elmélyítve, szimbolikus sugárzásúvá téve."

Henrik Ibsen - Brand
A ​norvég Henrik Ibsent (1828-1906) a modern dráma atyjaként tartja számon az irodalom- és színháztörténet. Gazdag, hatalmas életműve töretlenül ível a romantikus verses színműtől az utolsó szimbolikus drámákig. Legnépszerűbbek azonban azok a művei, amelyekben kora szociális és erkölcsi problémáit vitte színpadra a francia hagyományból átvett naturalisztikus daramaturgia szellemében: "A népgyűlölő", a "Kísértetek", "A vadkacsa", a Rosmersholm" és elsősorban a "Nóra". Ez az 1879-ben keletkezett színdarab a bemutató idején hatalmas botrányt okozott: Ibsen kiállása a nők jogai mellett szokatlan kihívásnak számított annak idején. Változatlan népszerűségének ma már nem ez az elsőrendű oka, hanem a szereplő személyek mesteri rajza, a drámai szerkezet lenyűgöző szépsége, az okos érzelmesség. S az a nemes írói indulat, megfontolt pátosz, amely az emberi egyéniség szabad kibontakozásáért kiált.

Madách Imre - The ​Tragedy of Man
First ​published in 1862, this is a translation of a Hungarian dramatic poem. The poem has been translated into more than 30 languages and staged at the Hungarian National Theatre in over 1400 performances.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty-Album
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lord George Gordon Noël Byron - Byron ​válogatott művei I-II.
Ez ​a két kötet először ad magyarul teljes képet Byron sokfelé ágazó, változatos életművéről. Azonkívül, hogy egybegyűjti a régebbi Byron-fordítások legszebbjeit és új fordításban mutatja be a költő két leghíresebb drámáját, a Manfred-ot és a Káin-t, számos olyan művet tartalmaz, mely még sohasem jelent meg magyarul, például, keleti tárgyú elbeszélő költeményt: A gyaur-t, az Ég és Föld című misztériumjátékot, a politikai és irodalmi szatírák legjavát és Byron lírájának jó néhány darabját. A második kötetben főműve, a Don Juan jelenik meg újra. Byron válogatott műveiben a romantikus költészet kedvelői bőségesen találnak élvezetes olvasnivalót, az irodalomtörténeti érdeklődésű olvasók pedig föllelhetik Puskin Anyegin-jétől Arany László művéig, A délibábok hősé-ig oly sok későbbi remekmű ihlető példáit.

Imre Madách - Die ​Tragödie des Menschen
„Der ​ungarische Faust" ist oft die Bezeichnung für Madáchs „Tragödie", und nicht zu Unrecht. Die äußeren Übereinstimmungen, das Vorspiel im Himmel und der Streit zwischen Gott und Teufel um den Menschen, sind dabei weniger wichtig, es ist der übliche Rahmen der Mysterienspiele. Eine innere Verwandtschaft liegt in der allumfassenden Größe der beiden gewaltigen Dramen. Wie aber Madách die Geschichte der Menschheit, ihre Vergangenheit, Gegenwart und sogar ihre Zukunft durchdringt und darstellt, ist völlig originell und mit nichts zu vergleichen. Die „Tragödie" ist eigentlich eine aus 15 Einaktern bestehende Folge historischer Szenen, in denen Adam und Eva, das erste und ewige Menschenpaar, mit ihrem Widersacher Luzifer jeweils an anderem Ort (in Ägypten, Athen, Rom, Byzanz usw.) und in anderer Gestalt auftreten. Sie kämpfen jedesmal für andere zeitbedingte Ideale, und jeder Kampf-sei es um die Freiheit, um den Glauben, um das Wissen oder um den Genus-endet mit Niederlage und Enttäuschung. Die Lehre, die der Dichter aus dem Verlauf der Menschheitsgeschichte zieht, ist ziemlich niederschmetternd. Der düstere Pessimismus wird erst am Ende aufgehellt, der Form nach durch die Wiederaufnahme des aufsässigen Menschen in die göttliche Gnade. In Wirklichkeit ist die Erkenntnis tröstlich, daß der Sinn des Lebens und des Ablaufs der Geschichte im Kampf selbst liegt, der nie aufhören kann und seinen Lohn in sich trägt. „Die Tragödie des Menschen", ein philosophisches Buchdrama, hat sich als äußerst bühnenwirksam erwiesen. Sie steht beinahe seit einem Jahrhundert auf dem Spielplan in Ungarn und hat manchen Intendanten von Format auch im Ausland, unter anderen Max Reinhardt, veranlaßt, das Drama zu inszenieren. Die neunte Auflage der „Tragödie" wird hier in einer dem heutigen Leser angenäherten Übertragung mit einem Vorwort des Literaturhistorikers und Ästheten Marcell Benedek (1885-1969) vorgelegt.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája / Költemények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály munkái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ungvárnémeti Tóth László - Nárcisz ​vagy a’ gyilkos önn-szeretet
Szellemes ​és lenyűgöző filológiai apparátussal megírt tanulmányában a fiatal Kerényi Károly cáfolja először a Nárcisz „autentikus" klasszikai eredetét, s inkább a késő barokk operai párhuzamokban vagy a pásztorjáték műfaji hagyományaiban jelöli meg Ungvárnémeti drámájának előzményeit. De Kerényi sem jár el másképpen, mint a cáfolni vágyott közhelyes recepció, hiszen Kerényi az antikvitást egy másik lehetséges korszak-kontextussal lecserélve igyekszik a dráma kánoni helyzetét legitimálni. Így tesz utóbb a recepciónak az az iránya is amely a 18. század végi műfaji-dramaturgiai párhuzamokat említi, Szentjóby Szabó László Pántlikáját vagy Révai Miklós Az áldozat című játékát (ez utóbbiból jön például a felvonások „nyílás" elnevezése). Kevés olyan értelmezése van a Nárcisznak, amely közvetlenül az 1816-os irodalomtörténeti kontextusból indulna ki. Ungvárnémeti művének anakronisztikus műként való megítélése, a Nárcisz olvasásalakzatainak a megjelenés irodalomtörténeti előidejébe való visszahelyezése egyértelműen azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a magyar koraromantika esztétikai közegéről, olvasásmódjairól tudunk meg keveset. Így azt az irodalmi mechanizmust sem értjük meg, amely a kánon szélére vagy az alteritásba szorított egy olyan drámát, amely kétségkívül nem bővelkedett a magyar színműirodalom később elfogadottá vált drámaköltői eszközeiben, de olyan fontos művészetelméleti problémák felvetésére adott (volna) lehetőséget a 19. század magyar irodalomtörténete számára, amely az európai „romantikák" mindegyikében jelen van, s ami éppen ezért a magyar romantika-értésből nagyon is hiányzik. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül sem a műfaji párhuzamokat, sem Ungvárnémeti pályakezdésének vagy „patakias" iskolai műveltségének, irodalmi nevelődésének és ízlésének irodalomtörténeti tényeit, ez azonban nem jelenheti azt, hogy az 1816-ban kiadott művet - amelyet éveken át javítgatott, s amelyen Ungvárnémeti szavával a „reszelő" is dolgozott eleget - csak a 18. századi irodalmi ízlés szerint ítéljük meg.

Dalton Day - Exit, ​Pursued
A ​one-act play in which apologies must be made to Chekhov. A one-act play in which there is a blueprint, & that blueprint is ignored entirely. A one-act play in which a decision is made, but it is unclear by & for whom. A one-act play in which the wind has the smallest hands, no, even smaller than that. Over the course of 41 one-act plays—most of them starring the characters ME and YOU—Dalton Day investigates grief, love, anxiety, and loss in this stunning collection of dramatic poetry.

Ntozake Shange - For ​Colored Girls Who Have Considered Suicide When the Rainbow Is Enuf
From ​its inception in California in 1974 to its highly acclaimed critical success at Joseph Papp's Public Theater and on Broadway, the Obie Award-winning for colored girls who have considered suicide/when the rainbow is enuf has excited, inspired, and transformed audiences all over the country.

Imre Madách - İnsanın ​trajedisi
Taşralı ​bir Macar soylusu l859 yılının l7 şubatında eline tüy kalemini alıp, insanın ve insanlığın varlığının anlamını, savaşımları, acıları, başarıları ve yenilgileriyle tüm tarihinin anlamını, amacını, ta yaradılıştan başlayarak sisli ufuklarda kaybolan uzak geleceğe değin başından sonuna kadar düşünerek, akıllara durgunluk verecek bir tempoyla, bir yıldan biraz fazla bir süre içinde, tam onyedi tüy kalemi eskiterek bu manzum dramı yazdı. 1860 yılının 26 martında macar edebiyatının en tanınmış ve aynı zamanda en tartışmalı yapıtlarından biri, "İnsanın Trajedisi" doğdu. Bu yapıtı kimileri anlamsız, saçma bulur; kimileri önemi açısından Goethe ve Dante'nin büyük manzum dramlarına benzetir; kimilerine göre ise her iki görüşte de bir ölçüde gerçek payı vardır. Dramın mekânı dünyamız, hatta bütün kâinattır. Konusu insanlığın tarihi. Zamanı ise geçmiş ve gelecek. Dramın başında, "Büyük eser bitti, tamam ; dönüyor çarklar dinleniyor yaradan" sözleriyle yaradılışın sona erdiğini duyuran Rab, övgüler düzen meleklerinin şenliklerini seyrediyor. Bu havaya katılmayan tek biri var, o da İblis. Rabbın zıddı, inkârın ruhu olan şeytan, Tanrının eserinin mükemmellikten ne kadar uzak olduğunu kanıtlamak için, kendi payına düşenin, kendi hakkının, ışığa karşı gölgenin de var olması hakkının ona verilmesini ister ve Adem ile Havvayı aldatmakta kullanacağı bir karış toprakla cennetin yasaklanmış iki ağacını Tanrıdan alır. Madách "İnsanın Trajedisi" ni bitirirken, sonuç çıkarmayı da ihmal etmiyor. Son sahnede Tanrının, insanın mücadelesinin anlamını anlatan sözlerini sonuç olarak yorumlayabiliriz. Ama okuyucunun çıkaracağı sonuç gene de yazarınkinden farklı olabilir. Kaldı ki, Trajedi'nin son sahnesinin yorumu, yapıtın doğuşunun üstünden geçen 130 yılı aşkın bir süredir yazılmış yüzlerce, binlerce sayfalık yorumların ancak bir tanesidir.

Kollekciók