Ajax-loader

'ókor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Georg Ebers - Uarda, ​Egyiptom rózsája
A ​Théba melletti nekropoliszban II. Ramszesz fáraó lánya, Bent-Anat kocsijával elgázol egy fiatal lányt, és súlyosan megsebesíti. A szépséges Uarda, akinek a származása körül különös mendemondák keringenek, a híres orvos-pap, Nebszeht ápolásának köszönhetően felgyógyul. A tudós ellenszolgáltatásként azt kéri a lány nagyapjától, aki a halottfelnyitók megvetett kasztjába tartozik, hogy szerezzen neki titokban egy emberi szívet, mert csak azt felboncolva fejtheti meg az élet titkát. Igen nagy ár ez a gyógyulásért, mert halál fia, aki a törvénnyel szembeszegül... Georg Ebers (1837-1898) korának egyik legkiválóbb Egyiptom-szakértője volt, ugyanakkor híres regényíró, aki több százezer példányban elkelt műveivel valóságos Egyiptom-divatot teremtett. Legjobb történelmi regénye, az 1876-ban megjelent Uarda ma is lebilincselő olvasmány.

Covers_130427
Indiai ​regék és mondák Ismeretlen szerző
elérhető
25

Ismeretlen szerző - Indiai ​regék és mondák
Az ​ókori világ egyik leggazdagabb kultúrája, az indiai, csodálatos mitológiát alakított ki, amelynek számos eleme máig áthatja az indiai emberek gondolatvilágát - elég, ha a világszerte terjedő Krisna-kultúrára utalunk. Nagy Kelet-kutatónk, Baktay Ervin indológus, avatott kézzel válogatta ki ebből a hatalmas és bonyolult anyagból azt, ami az ifjúságot leginkább érdekelheti. A kötet lapjain megelevenednek az óind hitregék istenei, az ősi teremtésmondák és a földre szállt istenek csodálatos hőstettei. Baktay Ervin lendületes, költői átdolgozása megőrzi a regék és mondák eredeti szépségét, és igazi élvezetet nyújt a művelődni és szórakozni vágyó olvasónak.

Nemere István - A ​fáraó gyűrűje
A ​fáraó leendő felesége, a ciprusi királynő inkognitóban utazik át az országon. Hűséges segítőjét a nagyúr küldte eléje. De ki számíthatott arra, hogy sivatagi vihar, rablók, folyami kalózok, lázadó katonák kerülnek útjukba..?

Mika Waltari - Az ​ország titka
Marcus ​Mezentius Manilianus, az ifjú római polgár Alexandriában tölti a telet, szerelmét, Tulliát is odavárja Rómából. Csömörig lakott már minden testi gyönyörűséggel, melyet az elpuhult keleti nagyváros fürdői kínálnak, s egyre inkább tudásra éhesen tanulmányozza a híres alexandriai könyvtár tekercseit. Lassan arra a felismerésre jut, hogy az idő, melyben él, nagy világfordulattal terhes. A filozófia, a csillagászat, a régi jóslatok mint azt sugallják, hogy mintegy harminc évvel azelőtt meg kellett születnie valakinek, aki a világ királya lesz. Egy furcsa, keleties öltözetű férfi zaklatott szavaira lesz figyelmes az egyik téren, s hirtelen elhatározással hajóra száll, hogy eljusson a zsidók fővárosába, Jeruzsálembe, s felajánlja szolgálatait a világ új urának. Jeruzsálem előtt, egy hegyen aztán római katonákat pillant meg, átkozódó, síró tömeget, s három keresztfát: a középsőn Jézus függ, a felirat szerint a zsidók királya. Megtalálta hát, akit keresett, de későn. Vagy mégsem? Ahogy telnek a napok érthetetlen hírek jutnak a fülébe, különös jelenések tanúja lesz Marcus, s elhatározza, utánajár a dolognak. Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek.

Fast_spartacus
elérhető
1

Howard Fast - Spartacus
A ​legendás rabszolgavezér alakja, történelmi szerepe két évezred távlatából is foglalkoztatja az embereket. Howard Fast regénye sikerét elsősorban modern szemléletének és hangvételének köszönheti. Az író nagy megjelenítő erővel ábrázolja a hatalma teljében lévő rabszolgatartó társadalmat, az emberalatti sorban sínylődő rabszolgákat, a plebejusok tarka, meg vásárolható csőcselékét, a lovagok és katonák piperkőc hadát, a pöffeszkedő nagybirtokosokat, és politikusokat, a velejéig romlott szentátust. Hogyan lehetséges, hogy a láncon, mocsokban tengődő nyomorultak egyszerre eszmélni kezdenek, a beszélő szerszámoknak nevezett furcsa élőlények egyszerre csak egyenrangúnak érzik magukat uraikkal? Ennek a nagy társadalmi erjedésnek folyamatát tárja elénk az író, felidézve a többéves háborút, melyet a semmivel sem bírók vívtak az élet és halál uraival.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Czellár Katalin - Élők, ​holtak, istenek háza
Városok, ​falvak Lakóházak Paloták Masztabák Az Óbirodalom piramisai A Középbirodalom piramisai A fáraók elrejtett sírjai Nap-templomok Sziklatemplomok

Covers_22921
elérhető
9

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Jean-Pierre Montcassen - A ​halál vámszedője
Több ​mint négyezer évet szányalunk vissza a múltba. Észak-Afrikába, a Nílus vidékére. Az egyiptomi Ó-birodalom legendákkal áthatott hétköznapjaiba, VI. dinasztia korában teszünk feledhetetlen látogatást. A regény egyedülálló, lebilincselő, helyenként misztikus, mely a tudományos kutatások eredményeit messzemenően tiszteletben tarta. A hitelesség kedvéért el kell mondani, hogy még a rézkorban járunk, a bronz pár száz esztendő múlva, a vas majd másfélezer évvel később áll az ember szolgálatába, a vágóeszközök jobbára aithiotpia vagy obszidián kőből valók. A háziállatok közül a szarvasmarhát, a szamarat, a kecskét, a juhot, a kutyát már ismerik, de szelídítettek hiénát, antilopot és vadludat is. Nincs jelen még a ló, teve, baromfi, macska, bármennyire is jellemzőek voltak ezek a későbbi korokra. Ez idő tájt hitelt érdemlő bizonyíték a kerékre vonatkozóan sincs, a szállítás, teherhordás tehát még igen kezdetleges lehetett. Ennek dacára az Ó-birodalom idején épültek fel a leghatalmasabb piramisok, folytak a városok, paloták építései, a gazdagság - a Nílus áradásától függően - virágzott. Ebben a környezetben él egy céltudatos földműves fiú, aki a fejébe veszi, hogy balzsamozó lesz, a halál és a túlvilág titkainak tudója. Thimun az akaraterő és csibészség megtestesítője, aki nem tekinti követendőnek a hagyományos értékrendet, sajátos módszerekkel egyengeti útját. Hogy mivé lesz személyisége, hogyan formálja át környezetét, milyen érzelmeket szít különc viselkedésével, legyen a regény titka. Előjáróban még talán annyit, a kaland az izgalom, a szerelem természetes alkotórészei a történetnek. Mindennek hátterében ott zajlik a fáraódinasztiák hatalmi torzsalkodása, véres belháborúkkal.

Révay József - Raevius ​ezredes utazása
Raevius ​Joscus római ezredes alakját magára öltve, az író térben és időben egyaránt kötetlenül beutazza a Római Birodalmat. Jár Bunus szicíliai rabszolgakirály táborában, Catullus a költő társaságában részt vesz Lucullus egyik győzelmi lakomáján, megfordul Julius Caesar dolgozószobájában, Maecenasszal és Horatiusszal sörözik egy divatos zöldvendéglő kerthelyiségében, tanúja lesz Caligula az őrült császár vérengzésének, fürdik a nagyszerű Caracalla-gőzfürdő melegvizes medencéiben, és Aurelianus császár megbízásából rovancsolást tart a dáciai állami aranybányákban. Utazásai nyomán feltárul előttünk a klasszikus Róma világa, megismerkedünk az ókori élettel, és csodálkozva látjuk: a nagyszerű római civilizáció fényeivel és árnyékaival milyen megtévesztően ismerős. Révay József sok humorral átszőtt ókori történeteit a tudós nagy anyagismeretéről és az író színes megjelenítő készségéről tanúskodnak.

Boronkay Iván - Római ​regék és mondák
Két ​évezreden át nevelte az ifjúságot önfeláldozó hazaszeretetre és férfias helytállásra Mucius Scaevola, Horatius Cocles és a többi római hős példája, akiket Livius, Vergilius és Ovidius klasszikus írásai tettek halhatatlanná. Ma már nem oktatják széltében a latin nyelvet, s így a római jellem évezredes példái sem hatnak közvetlenül a nyelvórai olvasmányok anyagán át. Éppen ezért olyan fontos, hogy ma is minden fiatal korán megismerje ezeket a halhatatlan történeteket, amelyek Boronkay eleven stílusú feldolgozásában jutnak el az olvasók új generációjához.

Otto Neugebauer - Egzakt ​tudományok az ókorban
A ​szerző, az ókori kelet és görög matematika és csillagászat történetének egyik legnagyobb XX. századi szaktekintélye. E művét a Cornell Egyetemen tartott előadássorozata alapján írta. A hat fejezetre tagolódó könyv a számokkal, a babiloni matematikával, az ókori tudományok történetének forrásaival, az egyiptomi matematikával és csillagászattal, a babiloni csillagászattal, a hellenisztikus tudomány eredetével és elterjedésével foglalkozik. A két függelék pedig a ptolemaioszi rendszert és a görög matematikát tárgyalja. Az olvasó történeti áttekintést kap a matematika és csillagászat kölcsönhatásáról az ókorban, e civilizációk szerepéről a tudományok történetében, emellett számos érdekességgel is találkozik. Nyomon követheti például az asztrológia útját a középkori Európáig, részt vehet egy agyagtáblára írt algebrai feladat megfejtésében, bepillanthat a babiloni holdnaptárakba, megismerheti a ptolemaioszi geometriai naprendszer-modellt, amelyet a tudomány egész Keplerig alapul vett, és a csillagászati földrajz kialakulásának kezdeteit is megfigyelheti. Az egyes fejezetek bibliográfia és jegyzetanyag egészíti ki, amely a legigényesebb kutatómunkához is segítséget nyújthat.

Okor
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Történelmi ​olvasókönyv - Ókor
A ​Nemzeti Tankönyvkiadó új, négykötetes Történelmi olvasókönyv-sorozata igazodik a történelemtanítás megváltozott céljaihoz, új hangsúlyaihoz. A kötetek szerzői kevésbé ismert, színesebb, és a bemutatni akart korszakot hívebben tükröző forrásokat válogattak. A politikai események, társadalmi ellentétek helyett többet olvashatunk a mindennapokról, életmódról, a történelemformáló egyéniségekről, jogfejlődésről, eszmékről és a kultúra sokszínű világáról. A források megértését az összeállító rövid magyarázatai segítik. A történelemtanár az általános iskolai és a középiskolai tanórákhoz egyaránt talál megfelelő forrásokat. Borhy László Ókor című kötetéből nemcsak az ókori Kelet isteni uralkodóinak hiúságáról és emberi gyöngéiről, hanem az egyiptomi gyermekek sorsáról, gyilkossági ügyekről, kölcsönügyletekről olvashatunk. Eldönthetjük, hogy jó volt-e élni a távolról csodált athéni demokráciában. A római diktátorok példáján keresztül megérthetjük, milyen apróságokon múlhat a dicsőség, a torz egyéniségű császárok sorsa pedig arra int, hogy nincs az a hatalom, amely bármit megtehetne, de sokszor túl sok embernek kell elpusztulnia, amíg ez kiderül. Megtudhatjuk, hogy már Róma utcáin is bírságolták a szabálysértőket, s mosolyoghatunk a fürdő zajától nyugodni nem tudó római polgár panaszain.

Covers_357477
Az ​ókor izgalmas világa Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Az ​ókor izgalmas világa
Az ​olvasókönyv Horváth Péter 5. osztályos történelemtankönyvéhez készült, de a más tankönyvből tanulók vagy más korosztályhoz tartozók is érdeklődéssel forgathatják. Az ókor mellett az őskorhoz és a magyar őstörténethez is forrásokat ad: törvények, levélrészletek, színes életrajzok, kortársi feljegyzések hozzák életközelbe a tárgyalt időszakot és helyszínt. Megelevenednek az eseményeket meghatározó személyiségek, s megismerjük az akkor élt emberek hétköznapjait, gondjait, örömeit. Fontos, hogy az olvasókönyv ízelítőt ad az emberi kultúra olyan értékeiből, mint a Biblia, a Dalok könyve, a Gilgames eposz, az Odüsszeia, Hésziodosz versei, Cicero beszédei, a klasszikus ókori történetírók művei stb. Több mint 200 forrás került a válogatásba, érthető feldolgozásban. Csak olyan tartalmú és hosszúságú szövegeket, szövegrészleteket közlünk, amelyeket a 10-11 éves gyerekek képesek befogadni, és amelyeket szívesen elolvasnak. A források feldolgozását rövid bevezető magyarázat és kérdések, feladatok segítik. Bízunk benne, hogy olvasókönyvünket tanár s diák egyaránt megkedveli, s használata a tanórai munka szerves része lesz.

Hegedüs Géza - Az ​írnok és a fáraó
Hegedüs ​Géza regénye az ókori Egyiptom világába vezeti el az olvasót. Főhőse Ehnaton, a nagy reformer fáraó, aki az egyistenhit bevezetésével forradalmi jelentőségű társadalmi változások lehetőségét teremti meg. Másik hőse a fáraó fiatal írnoka, az ő boldogulása az új tanok győzelméhez kötődik, mert szerelmét, egy gazdag pap lányát, csak úgy kaphatja meg ha a régi világ összeomlik, és romjain egy új, egészségesebb élet születik, Ez a regény egy antik kultúrtörténeti trilógia harmadik önálló darabja. Az első kötet, A milétoszi hajós, a görög, a második pedig, az Előszó a hőskölteményhez, a latin kultúráról ad képet. A most hetvenesztendős író e három, az egyiptomi, görög, latin ókorról írt regénye egységes keretbe foglalja kultúránk kezdeteit, és színes, érdekes képes fest egy hajdani világ embereiről.

Démoszthenész - A ​hűtlen követség / A koszorú
_A ​hűtlen követség_ és _A koszorú_ politikai perbeszédek. Igaz, hogy az i.e. 4. században Athénban hangzottak el, de mégiscsak közönséges törvényszéki procedúra alkalmával. Joggal kérdezheti az irodalomkedvelő olvasó, hogy mi köze a perbeszédnek az irodalomhoz. Az antik Görögországban, a demokrácia századaiban nagyon is sok köze volt. A szónok nemcsak az ítélkező bírákat akarta maga felé hajlítani, hanem a hatalmas sokadalmat is, amely egy-egy érdekesebb, közérdekű esetre összegyűlt. Megpróbálta hallgatóinak politikai meggyőződését, erkölcsi állásfoglalását formálni, de egy füst alatt szórakozási igényét is kielégíteni tökéletesen megszerkesztett gondolatsoraival, pergő ritmusú mondataival, káprázatos szóvarázsával. Démoszthenésznek nem volt nehéz dolga, hogy lekösse a hallgatóság figyelmét, hiszen az akkori görög világ alapproblémájával, a görög szabadságot veszélyeztető makedón terjeszkedéssel kapcsolatos ügyben beszélt. Az athéniak pedig elgondolkodhattak, melyik lehetséges úton járjanak. Fogadják önként és szívesen a nagyhatalom támogatását, mert úgyis az a történelem szükségszerűsége, hogy a kis országok nem létezhetnek többé önállóan? Vagy ragaszkodjanak az ember legszebb jogához, a szabadsághoz, és haljanak meg mind egy szálig a szörnyű túlerővel vívott reménytelen küzdelemben? A drámai dilemmát- mindkét beszéd legfontosabb tanulságát- Gyomlay Gyula múlt század végén készült fordítása eleven feszültséggel, archaikus bájjal szólaltatja meg.

Ili%c3%a1sz
elérhető
7

Homérosz - Iliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Hans J. Rehfisch - Lüszisztráté ​menyegzője
Hans ​José Rehfisch (1891-1960) Hitler uralomra jutása előtt egyike volt Németország legnépszerűbb színpadi szerzőinek, és Erwin Piscatorral együtt vezette a berlini Zentraltheatert. 1936-ban Bécsbe, 1938-ban Londonba menekült, a háború alatt New Yorkban volt egyetemi tanár. 1950-ben visszatért Németországba, Hamburgban és Münchenben élt. Első nagy sikerét egy Martin, a söfőr c. expresszionista tragédiával érte el (1920). Később több mint harminc színdarabot írt. A Grisel kapitány árulása (1933) a Napóleon előtti Franciaország és a Hitler alatti Németország helyzete között von párhuzamot. Hazatérése utáni művei közül kiemelkedik a Balzac elbeszéléséből színpadra írt Chabert ezredes (1955). Rehfisch két regénye közül a Párizsi boszorkányok (1951) XIV. Lajosról és Montespan asszonyról szól, a Lüszisztráté menyegzője (1959) pedig az ismert arisztphonészi történetet dolgozza fel modern szatírává: hősei a nászi kötelességüket megtagadó nők, akik nem hajlandók érintkezni férjükkel, amig ezek abba nem hagyják a háborút.

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

William Shakespeare - Julius ​Caesar
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - A ​milétoszi hajós
Az ​időszámításunk előtti V. század Görögországába, Athénba, az ókor világába vezeti ifjú olvasóit Hegedűs Géza. A görög-perzsa háborúk ideje ez: a halhatatlan Marathónnak, Leónidasz spártai király szállóigévé vált hősiességének, Miltiadésznak és Periklésznek, az ókori tudomány virágzásának kora. A regény a kis-ázsiai Milétoszban kezdődik. Két fiú sétahajózni indul, de a tengeren viharba kerül, és elszakad otthonától. Perzsiába jutnak, ahonnan csak esztendők múlva, élményekben gazdagon, kalandok sorozatán át kerülhetnek Görögországba. Csatákban, veszélyben, munkában és szerelemben, kémek üldözése és filozófiai viták, művészi élmények és világjárás közben bontakozik ki az olvasó előtt az emberiség ifjúkora.

Publius Vergilius Maro - Aeneis
AENEAS A ​12 énekből álló, homéroszi mintára készült hatalmas eposz Róma nemzeti hőskölteménye. Témája a trójai Aeneasnak - az eposzban a gens Iulia, Augustus nemzetsége mitikus ősének - mondai honfoglalása. Az első hat ének - Aeneas bolyongásai - cselekményben, szerkezetben az Odüsszeiát követi, a második rész (7-12 ének) - Itália meghódítása - az Iliászt. Aeneas, Venus istennő fia az égő trójából elmenekülve, hosszú bolyongás után Chartagóba érkezik Dido királynőhöz. Dido beleszeret az isteni szépségű hősbe, de Aeneasnak az istenek parancsára tovább kell mennie. Dido öngyilkos lesz. Aeneas Itáliába érkezve leszáll az Alvilágba, ahol meglátja még meg nem született utódait, Róma jövendő nagyjait, és megerősödik népének Itália- és világhódító tudatában. A második rész a latiumi harcok története. Aeneas hosszas küzdelem után legyőzi a vele szembeszegülő itáliai népeket, végül párviadalban megöli fő ellenfelét Turnust. A trójaiak és itáliaiak békét kötnek, szövetségüket Aeneas és a latiumi király lányának házassága pecsételi meg. Vergilius az Aeneis történetének keretében Róma történelmi hivatását énekli meg. Ez a mű tartalmi-formai szempontból egyaránt a római klasszicizmus legnagyobb alkotása, elegánsan gördülő hexametereiben páratlan könnyedséggel ötvöződnek a homéroszi, hellenisztikus görög, valamint a római eposzi és költői hagyományok. Gazdagon árnyalt nyelve az érzelmek és hangulatok legszélesebb skáláján tud megszólalni.

Castiglione László - Az ​ókor nagyjai
Az ​ókori történelem, művészet és irodalom ma már minden művelt ember szellemi életének szerves része, velük kapcsolatos ismereteink mégis gyakran hiányosak. Az immár ötödik kiadásban megjelenő könyv könnyen kezelhető, olvasmányos összeállítást ad minden ókor ránt érdeklődő kezébe. A magyar könyvkiadásban, sőt a nemzetközi könyvpiacon is egyedülálló munka 160 nagy egyéniség, uralkodó, politikus, hadvezér, filozófus, író, költő, tudós portréját tartalmazza az ókori Kelet kultúráitól a római birodalom végéig. A bemutatott személyiségek képmásához ismertető szöveg tartozik a legfontosabb életrajzi adatokkal, rövid értékeléssel, a kortársak vagy a közvetlen utódok véleményével, idézetekkel a bemutatott személy műveiből, végül a portré meghatározása, művészettörténeti leírása, azonosításának kérdései. A kötetet értékes bibliográfia egészíti ki.

Flavio Conti - Dióhéjban ​az egyiptomi művészetről
Az ​egyiptomi művészetre gondolva a hatalmas piramisok, a kincsekkel teli fáraósírok vagy a kifejező uralkodóportrék jutnak eszünkbe. Az isteni fáraót dicsőítő emlékek mellett azonban számos alkotás ad hírt számunkra a mindennapi élet eseményeiről is. Az egyiptomi művészet mintegy háromezer éve alatt valamennyi uralkodó dinasztia korában születtek remekművek az építészet, a szobrászat, a festészet és a művészi kézügyesség területén. Kötetünk a híres alkotások bemutatásával, színes fotók és rajzok segítségével kalauzolja az érdeklődőt e páratlanul izgalmas világban, alapvető ismereteket nyújtva az Óbirodalomtól az Újbirodalomig terjedő korszak kultúrájáról, művészetének legjellegzetesebb vonásairól.

Anatole France - Thaisz ​/ A vörös liliom
Anatole ​France, az értelem és az emberiesség nagy írója, derűs, egyben gúnyos nyugalommal és fölénnyel szemléli az emberi nem ezer ostobaságát és kártékony őrületét. A Thaisz-ban érzéki színekkel kelti életre a legendás hírű alexandriai kurtizánt. A hanyatló Róma és a fiatal kereszténység világa, harca és szenvedélye kavarog színesen a háttérben, miközben Paphnutius apát, a sivatagban élő szerzetes elkárhozik Thaisz iránt táplált "bűnös" szerelmében. Thaisz pedig, a tündöklő kurtizán, aki szerette az embereket, a szépet, a természetet, a művészetet, és egész életében a szerelem oltárán áldozott, tiszta szívvel üdvözül. A vörös liliom France életművében szinte egyedülálló helyet foglal el. Talán épp ezért váltott ki már több mint egy fél évszázada oly sokoldalú és szenvedélyes vitákat. Vajon az író csupán egy túlfinomult szellemi életet élő szobrász és egy gyönyörű, boldogságot kereső asszony balvégzetű szenvedélyeinek történetét írja meg? Vagy több ennél: a múlt század végi társadalom, politika és művészeti áramlatok mesteri tükörképét? Ma már bizonyos: Kevés író eleveníti meg számunka ilyen fölényes könnyedséggel a párizsi szalonokban hivalkodó "előkelő" társaságot. A nagy író, az emberek barátja és a szépség szerelmese, ebben a kötetben is az emberi értelem és a harmonikus szépség hű szószólója marad.

Hegedüs Géza - Ágyban ​szerzett diadal
A ​négy kisregény négy különböző és különös történetet beszél el a régi-régi görög és bizánci történelemből, témájuk mégis azonos: mind a négy az ezerarcú szerelem és a hasonlóképpen ezerarcú politika elválaszthatatlan egységéről, olykor egyenest azonosságáról vall. Hőseik egykor valóban élt, múlhatatlan jelentőségű és érdemű államférfiak, Nagy Sándor, Gügész király, Periklész és Justinianus császár, és híresen-hírhedten gyönyörű asszonyok, mint a hetérából az aranykor Athénjának első asszonyává lett Aszpászia, Phrüné, a legnagyobb görög szobrász és festő modellje és szeretője, aki a történelem első sztriptízét mutatta be azért, hogy a "belépti díjból" fölépíttethesse Théba városának lerombolt falait, vagy a bizánci bordélyból a trónra kerülő Theodóra, akinek szépségével csak az okossága vetekedhetett. Legenda és valóság, a régmúlt mitikus ködébe vesző csodás epizódok és hiteles történelmi események szórakoztató, egyszersmind a ma embere számára is bölcs tanulságot rejtő egyvelege ez a tüneményes könyv.

Földi Pál - Nagy ​Sándor háborúi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Agatha Christie - És ​eljő a halál...
4000 ​évvel ezelőtt Egyiptomban… Imhotep, a ká-pap, kiterjedt család feje. Régóta özvegy, és most memphiszi útján szert tett egy fiatal és gyönyörű ágyasra. Úgy gondolja, a családnak vele kellene örvendeznie – de Nofret rövid idő alatt meggyűlölteti magát, és összeugrasztja a családtagokat. A két felnőtt fiú házassága megrendül. A szegény rokon, aki Imhotep jóakaratának hála él velük, feltűnően szaglászni kezd mindenki után, és Nofret besúgójává válik. A Memphiszből érkezett írnok rokon látszólag a család oldalán áll, de ki tudja, valójában mi vezérli? Amikor Nofret lezuhan a sziklaösvényrõl, titokban mindenki fellélegzik. De aztán felmerül a kellemetlen kérdés: valóban baleset történt? Ha igen, miért változott meg egyes családtagok viselkedése? Reniszenb, a fiatal özvegy, Imhotep leánya, aki most tért vissza férje halála után, az intézővel, Horival együtt nyomozni kezd. És hirtelen elfelejthetjük, hogy milyen régen játszódik a krimi. Az óegyiptomi szereplők éppen úgy viselkednek, mint a mai emberek – hiszen belsőleg nem változott sokat az emberiség azóta sem. Mire fény derül a titkokra, heten halnak meg. De Agatha Christie nem hagyja cserben hűséges olvasóit: az utolsó lapokon mindent megtudunk!

%c3%89nekek_%c3%a9neke
Énekek ​éneke Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Énekek ​éneke
Az ​Énekek éneke a világirodalom szerelmi költészetének egyik legrégibb emléke: az ókori héber nép lírájából, lakodalmi dalaiból őrzött meg néhány száz sor.

Sütő András - A ​szuzai menyegző
"Tízezer ​vőlegény, tízezer menyasszony! Élükön Nagy Sándor, Dareiosz lányával. A Dávid-leánykák levetették parittyájukat, hogy Mithrasz-vonásokkal keverten Niké-arcú gyermekeket szüljenek az új birodalomnak, amelyet létrehozója nem hazának, hanem kohónak szánt; olvasztókemencének az egység érdekében. Katonáinak ugyanis nem a fülükbe súgta, hanem megparancsolta, hogy perzsa nőket vegyenek el feleségül. A parancs hallatára magamban Szuzát gyászba borítottam. Hiszen azokat a hölgyeket nem megkérték, hanem - a szónak csöppet sem pajzán értelmében - összefogdosták. A puszta tény - a király hiteles parancsa - aprólékos igazolás nélkül is elbírja az utókor feltételezését: az erőszak valamennyi változatát." Így írt az emlékezetes - és félelmetes - szuzai menyegzőről Sütő András, amikor tíz esztendeje Perszepoliszban járva a táj és a nép fölidézte benne Nagy Sándor kudarcot vallott egykori kísérletét. A kitűnő erdélyi író először egy nagyszerű esszében - a _Perzsák_-ban - gondolkodott el a beolvasztás tragikumáról, most pedig színműben írta meg: _A szuzai menyegző_ feszült, fordulatos drámája, egy görög férfi meg egy perzsa lány költői szerelmének története annak példázata, hogy a cezaromániás vezérek kényszere sem bír a népek és a jogait védelmező egyéniség szabadságvágyával.

Kollekciók