Ajax-loader

'ókor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
Az ​ókori Róma. Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi. Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit. Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret... Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle. "A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle." "Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja." "Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig... Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Révay József - A ​költő és a császár
A ​napjainkban egyre népszerűbb ókori tárgyú írások között - elsősorban a fiatal olvasók körében - különlegesen nagy szerep jut Révay József népszerű könyveinek. Új könyvében Horatius életét és költészetét eleveníti meg. A költő: Horatius, a császár: Augustus, s van a regénynek harmadik főszereplője: Maecenas, akinek nevéből - a regényből megérti az olvasó, miért - a költészet pártfogóját jelentő közszó lett. Róma és környékének ünnepi és hétköznapi élete, béke és háború, közélet, hivatal, okoskodás és versírás - ilyen mozzanatokban elevenedik meg az olvasó előtt a császárkori Róma története, s benne Horatiusnak a költőnek mozgalmas pályája.

Christian Jacq - A ​meggyilkolt piramis
A ​világszerte rendkívül népszerű francia Christian Jacq új regénytrilógiája a magyarul is megjelent és nagy sikert aratott Ramszesz-pentalógiához hasonlóan az ókori Egyiptom virágkorában, a leghatalmasabb fáraónak, II. Ramszesznek, a fény fiának az uralkodása idején játszódik. Ám az író ezúttal nem a történelmi személyek, már-már mitikus hősök, félistenek sorából választja főhősét, hanem a közönséges halandók, egyszerű, mindennapi emberek közül. Paszer szerény vidéki bíró az egyik déli tartomány szegényes kis falujában, ám becsületessége, hozzáértése, bátorsága szülőfaluja határain túl is ismertté teszi a nevét. Így egy napon felettesei az északi nagyvárosba, Memphiszbe rendelik, ahol hamarosan még nagyobb hírnévre tesz szert, mert sorra kerül összetűzésbe a hatalmasokkal, a törvényes rend megsértőivel, kijátszóival.

Dáné Tibor - Négy ​tenger hajósa
Kirkuf ​- "a fáraó öt hajójának hadnagya" - nagy útra indul. Meg kell találnia a mesés hírű Punt országot. El is indítja hajóit, hogy folyvást a jobb kéz felőli partokat követve, megérkezzék az úticélhoz. Afrika partjai azonban nagyobb meglepetést tartogatnak: a derék hajósok egyszerre csak azt látják, hogy a nap, amely eddig balról kelt, és jobbra nyugodott, most jobbról kel, és balra nyugszik. Kirkufot és társait ez a félelmetes felfedezés sem rettenti vissza. Továbbhajóznak, és egy napon - hazaérnek Egyiptomba!... Hérodotosz, az ókor nagy történetírója említi először Nekó fáraó híres expedícióját. Dáné Tibor romániai magyar író fordulatos, kalandos és tanulságos regényt írt Afrika első körülhajózásáról.

Szun-ce - A ​háború művészete
A ​kínai történelem egyik legizgalmasabb és legmozgalmasabb időszakába kalauzol a jelen kötetben olvasható három ókori kínai hadtudományi klasszikus. A politikaelméleti, filozófiai vagy akár pszichológiai műveknek is tekinthető alkotásokból nemcsak háborúról és békéről, jó és rossz kormányzásról, erényről és gonoszságról tanítanak, hanem a konfliktuskezelés és érdekérvényesítés útvesztőiben is eligazítanak. A háború művészete az elmúlt kétezer év legnagyobb hatású hadtudományi műve Kínában és egész Kelet-Ázsiában. Szerzője, a Kr. e. 6-5. században élt hadvezér, Szun-ce a hagyományos értelemben vett hadi ügyek mellett a versenyhelyzetekben alkalmazandó taktikával és stratégiával is foglalkozik, tanításait pedig a mai napig az élet legkülönbözőbb területein alkalmazzák. A Vu Csinek tulajdonított A hadviselés szabályai a katonai irányítás és a civil kormányzás kérdéseit járja körül, míg a kötet harmadik szövege, A tábornagy metódusa a csatatéri taktika helyett a szervezésre, az igazgatásra és a fegyelemre helyezi a hangsúlyt. Szun-ce és társai felfedik Kína felemelkedésének titkát, amely a világ megértéséhez is közelebb viszi a mai kor emberét.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Mikor ​Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket - kesereg. "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

Mika Waltari - Turms, ​a halhatatlan
Az ​egyiptomi Szinuhe, a római Minutus Manilianus szenátor és Marcus Mezentius proconsul, a világjáró Mikael Karvajalka után most az etruszk Lars Turms mondja el utazásokban és izgalmas kalandokban bővelkedő életét. Vezetésével időszámításunk előtt az V. században szemtanúi lehetünk a ladéi görög-perzsa tengeri csatának, majd bejárjuk az Égei-tenger fontosabb szigeteit, a korabeli Szicília városait, az utolsó királyától megszabadult Rómát és az etruszk városállamokat. Bepillantunk a görögök és a föníciaiak, a szikánok és az elümiaiak, a rómaiak és az etruszkok mindennapi életébe, hagyományaiba és hitvilágába. Izgalmas, drámai és mulatságos történetek közepette tirannusokkal és hadvezérekkel, kalózokkal és kalmárokkal, bölcselőkkel és művészekkel, papokkal és jósnőkkel ismerkedünk meg. Távoli kor alig ismert vagy merőben ismeretlen világa tárul elénk minden apró részletével, történelmi hitelességgel, s az örök emberi erényekkel és gyarlóságokkal. Változatos kulisszák között pereg a cselekmény váratlan fordulatokkal, lenyűgöző áradatban. Lars Turms ugyanolyan gyarló ember, mint Mika Waltari többi regényének főhősei. A történelem viszontagságai elszakították családjától, szülőföldjétől, még saját származását sem ismeri. A végzettel dacolva keresi önmagát, és belső kényszertől hajtva bejárja a korabeli ismert világ nagy részét. Erüx templomában megismeri Arszinoé-Istafrát, Aphrodité elbűvölő papnőjét, aki döntő befolyást gyakorol életének további alakulására, míg végül elíziumi élvezetek és hádészi gyötrelmek után megtalája önmagát és szülőföldjét. Történelmi személyek és csaták, ősi mítoszok és legendák elevenednek meg a szemünk előtt azon a kanyargós mezsgyén, ami a valóság és a képzelet, az ébrenlét és az álom, a világtörténelem és a babonák határán kígyózik Milétosztól Clusium városáig, a villámsújtott epheszoszi tölgyfától az etruszk királysírokig, Dionüsziosz, a ravasz jónai kalózkapitány, Dorieusz, a spártai Héraklész-ivadék, Mikon, a Kósz-sziget tudós orvosa, Tanakil, az örökifjú föníciai özvegyasszony, Xenodotosz, a perzsa nagykirály szolgálatába állt a felvilágosult görög, Hanna, a romlatlan szikul rabszolgalány, Lars Arnth, az ifjú etruszk arisztokrata gazdagítja Mika Waltari ezerarcú panoptikumát. Lars Turms nem bukik el, mint egyiptomi vagy római elődei, hanem a mélypontról is képes felemelkedni, vakon, majd egyre tudatosabban bízva önmagában. Nem éri be az átlagember osztályrészével, hanem a lehető legaprólékosabban meg akarja ismerni önmagát. Hosszú és nehéz iskolát jár végig, fenékig merít az élvezetekből és a megpróbáltatásokból, míg végül képes felülemelkedni minden emberi önzésen és kishitűségen, boldogítani tudja megtalált szülővárosát, és maga is kiegyensúlyozottan, elégedetten készül az istenek lakomájára, a halálra, hogy száz vagy ezer év múlva, új emberalakba születve, ismét fellelhesse egykori önmagát. Ez a regény tulajdonképpen az etruszk lukumólegenda monumentális, korhű és ugyanakkor a mai emberhez szóló lebilincselő feldolgozása. Ha a mítoszok ködében botorkáló egyik-másik hősében esetleg magunkra ismerünk, ez sem a véletlen műve, hiszen koroktól és világrészektől függetlenül örökérvényű az a következtetés is, amit Lars Turms viszontagságaiból és tépelődéseiből levonhatunk: az embert csak önimeretén alapuló önbizalma és hite emelheti a magasba, a halhatatlanok közé.

Jean-Pierre Montcassen - A ​legionárius
A ​regény cselekménye az ókorban, a római birodalom területén játszódik. Marcus Etrurio százados szemszögén át pillantunk be a híres légiók szerkezetébe, részesei leszünk egy nagy szerelemnek, egy nagy utazásnak, megismerkedünk a főhős érdekes barátaival, azon túl Germanicus hadvezérrel, és kisfiával, akinek a neve Gaius Caligula, akiből a későbbi hírhedt császár lett. Az olvasó már ebből is láthatja, hogy egy lebilincselő történelmi, korfestő kalandregényről van szó. Akik már olvasták Jean-Pierre Montcassen történeteit, tudják, hogy az író éppolyan érzékletességgel játszik az érzelem húrjain, mint amilyen tehetséggel szövi a cselekményeket. A könyv, drámaiságát tekintve megegyezik A gladiátor c. nagyszerű filmmel, témájában is van hasonlóság, de mégis más, egyedi. Erotika, spiritualitás, küzdelem életre-halálra, játékosság, humor, barátság, emberség, minden életre kel a könyv lapjain.

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Convert
elérhető
11

Móra Ferenc - Aranykoporsó
A ​nagy katonacsászár Diocletianus idejében játszódik ez a remekül megírt történelmi regény, Móra egyik legsikeresebb, legnépszerűbb alkotása. Az utolsó keresztényüldözések és a római birodalom dekandeciájának korában vagyunk: tanúi leszünk régi és új harcának, a rabszolgatartó erkölcs és a keresztényi humanizmus összeütközésének. A nagy körkép központi alakja egy fiatal pár, az ő finom eszközökkel elmesélt szerelmi történetük alkotja a mű cselekményének fő vonalát, de körülöttük ott lüktet az egész óriási birodalom élete. A császári palotától a társadalom perifériáján tengődő nincstelenek viskójáig mindenhová betekinthetünk - vezetőnk egy nagy író, aki egyben az ókor tudósa is. A kötet végén valóságos kis lexikon segíti elő a történelmi mitológiai és filológiai utalásokban gazdag mű megértését.

Covers_288819
A ​szellem hatalma Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​szellem hatalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Graves - Claudius, ​az Isten
Graves, ​a világhírű szerző főleg Suetonius könyvére támaszkodva írta meg a Claudius, az isten c. művét, amely folytatása az Én, Claudius c. kötetnek. Előző kötetében a szerző elsőszemélyben mesélteti el Claudiusszal élete első öt évtizedének történetét. Ebben a műben császári méltóságának éveiben ábrázolja hősét. Ebben a könyvben már császárságának történetét mondatja el az író a főhőssel. A császári udvar intrikáinak, a gaztetteknek sora tovább pereg szemünk előtt. Az izgalmakban bővelkedő könyv hű képet ad a kor eseményeiről, és érthetővé teszi számunkra, hogy a római birodalom bukása történetileg elkerülhetetlen volt.

Révay József - Elhagytál, ​Helios
A ​regényben a főhős és a kereszténység egymáshoz való viszonya a kulcsprobléma. A főhős a Constantinus halála után negyedszázaddal hatalomra kerülő filozófus császár, Flavius Claudius Julianus, akinek tragédiáját filozófiai elveivel és újplatonista miszticizmusával egyfogantatású uralkodói tervei és szándékai okozták. Julianus izgalmasan ellentmondásos képletű egyénisége az ókori történelemnek: a műveltség, a gyakorlati érzék, az emberség, és az egyszerűségre való törekvés sajátos módon párosul benne a vallásos fanatizmussal, az elfogultságokkal, az életellenes merevséggel és a korproblémák iránt érzett érzéketlenséggel. Míg Constantinus a kereszténység hőse lett, mert nem szállt szembe a kor szellemével és a történelmi szükségszerűség által meghatározott törekvésekkel, Julianus a Helios-kultusz kései főpapjaként, újplatonista rajongóként bukott el, mert - anakronisztikus módon - a görög világ isteneit akarta föltámasztani, pedig a kor, melyben uralkodott, az új vallási és szellemi irányzatoknak kedvezett. A regény főhősét a régi istenek szerelme feltartóztathatatlanul a tragikus örvénybe szédítette.

Angelika Vahlen - Az ​ókor világcsodái
A ​gizai piramisok Babilon falai Szemiramisz függőkertje Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra Az epheszoszi Artemiszion A halikarnasszoszi Mauszóleion A rhodoszi Kolosszus

Bolesław Prus - A ​fáraó
A ​nagy lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz bennünket. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, és egyre növekvő érdeklődéssel követjük útját. Nagyra törő uralkodó ő: országát hatalmassá akarja tenni, és segíteni az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. De tervei végrehajtásában megakadályozza a főpapság, mely a világi hatalmat is kezébe akarja ragadni, és a fáraót bábként rángatni. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. A mű nemcsak színes, lebilincselő olvasmány, hanem tanulságos korrajz is. A szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szemben álló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával.

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa - Asszony ​a fáraók trónján
A ​fáraó halála után ki teheti fejére Egyiptom Kettős Koronáját? Két fia, a beteges Thotmesz és az Amon-papok neveltje, az erős és nagyravágyó Thutmózisz közül az utóbbi nem a fényes Palotában, hanem az asszonyházban jött világra, tehát fattyú, ha félig "isteni" vér is... A fáraó a lányát, Hatsepszutot jelöli meg örökösének, de ki látott még asszonyt ülni a fáraó trónján? A papok úgy döntenek, legyenek a testvérek házasok, de melyik fiú a kettő közül? Itt csak a csoda segíthet, és az nem is marad el! A regény a Thutmóziszok ádáz viszályának korát eleveníti fel, központi alakja mégis a történelem első fáraónője, aki 20 évig uralkodott a Nílus völgye felett. Hatsepszut Maat-ka-ré fáraónő gyönyörű, rendkívüli egyéniségű, varázslatosan vonzó asszony volt, aki a testvérét,és egyben a Királyi Férjet ütötte ki az uralkodásból, felvirágoztatta Egyiptomot és ritka tehetségével ujja köré csavarta mind a politikusokat, mind a hatalmaskodó papokat. Egy odaadó férfi állt tetteinek hátterében, aki mindvégig a fáraónő "jó szelleme" volt: a hűséges kegyenc, Hatsepszut egyetlen igazi szerelme...

Sütő András - A ​szuzai menyegző
"Tízezer ​vőlegény, tízezer menyasszony! Élükön Nagy Sándor, Dareiosz lányával. A Dávid-leánykák levetették parittyájukat, hogy Mithrasz-vonásokkal keverten Niké-arcú gyermekeket szüljenek az új birodalomnak, amelyet létrehozója nem hazának, hanem kohónak szánt; olvasztókemencének az egység érdekében. Katonáinak ugyanis nem a fülükbe súgta, hanem megparancsolta, hogy perzsa nőket vegyenek el feleségül. A parancs hallatára magamban Szuzát gyászba borítottam. Hiszen azokat a hölgyeket nem megkérték, hanem - a szónak csöppet sem pajzán értelmében - összefogdosták. A puszta tény - a király hiteles parancsa - aprólékos igazolás nélkül is elbírja az utókor feltételezését: az erőszak valamennyi változatát." Így írt az emlékezetes - és félelmetes - szuzai menyegzőről Sütő András, amikor tíz esztendeje Perszepoliszban járva a táj és a nép fölidézte benne Nagy Sándor kudarcot vallott egykori kísérletét. A kitűnő erdélyi író először egy nagyszerű esszében - a _Perzsák_-ban - gondolkodott el a beolvasztás tragikumáról, most pedig színműben írta meg: _A szuzai menyegző_ feszült, fordulatos drámája, egy görög férfi meg egy perzsa lány költői szerelmének története annak példázata, hogy a cezaromániás vezérek kényszere sem bír a népek és a jogait védelmező egyéniség szabadságvágyával.

Anatole France - Thaisz ​/ A vörös liliom
Anatole ​France, az értelem és az emberiesség nagy írója, derűs, egyben gúnyos nyugalommal és fölénnyel szemléli az emberi nem ezer ostobaságát és kártékony őrületét. A Thaisz-ban érzéki színekkel kelti életre a legendás hírű alexandriai kurtizánt. A hanyatló Róma és a fiatal kereszténység világa, harca és szenvedélye kavarog színesen a háttérben, miközben Paphnutius apát, a sivatagban élő szerzetes elkárhozik Thaisz iránt táplált "bűnös" szerelmében. Thaisz pedig, a tündöklő kurtizán, aki szerette az embereket, a szépet, a természetet, a művészetet, és egész életében a szerelem oltárán áldozott, tiszta szívvel üdvözül. A vörös liliom France életművében szinte egyedülálló helyet foglal el. Talán épp ezért váltott ki már több mint egy fél évszázada oly sokoldalú és szenvedélyes vitákat. Vajon az író csupán egy túlfinomult szellemi életet élő szobrász és egy gyönyörű, boldogságot kereső asszony balvégzetű szenvedélyeinek történetét írja meg? Vagy több ennél: a múlt század végi társadalom, politika és művészeti áramlatok mesteri tükörképét? Ma már bizonyos: Kevés író eleveníti meg számunka ilyen fölényes könnyedséggel a párizsi szalonokban hivalkodó "előkelő" társaságot. A nagy író, az emberek barátja és a szépség szerelmese, ebben a kötetben is az emberi értelem és a harmonikus szépség hű szószólója marad.

Mika Waltari - Az ​emberiség ellenségei
A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő "emberbarát" ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.

Joseph Heller - Isten ​tudja
Joseph ​Hellernek immár negyedik magyarra fordított regényét tartja kezében az olvasó. És, ahogyan megszoktuk tőle, megint egészen más témába vág, mint az előzőben vagy az azt megelőzően. Ezúttal az Ószövetséget mesélteti el, értelmezteti, elevenítteti meg, dolgoztatja át, modernizáltatja Dávid királlyal, Dáviddal, aki Izráel harcos uralkodója, Bethsabé férje, Salamon apja, Góliát legyőzője, a zsoltárok szerzője - és aki egyben pimasz zsidó legényke, majd ágyasai és feleségei elől bujkáló háremtulajdonos, nagy tehetségű szerető, zabolátlan kölykei közt rendet tenni sohasem tudó szülő, a világ legtöbbet másolt költője (végtelenül dühíti, hogy Shakespeare-től Audenig mindenki lopott tőle), Isten egykori cimborája... akivel többé nem hajlandó szóba állni, mert úgy érzi, Isten tartozik neki egy bocsánatkéréssel. Dávid őrjöng, hahotázik, a fogát csikorgatja. Dávid hiú, esendő, naiv és őszinte, Dávid mindent kipakol. Monumentális ótestamentumi figura - és elégedetlen, frusztrált 20. századi ember. Múlt és jövő fölé emelkedve kritikus szemmel tekint szét nemcsak a mai Izraelben és Amerikában, hanem Michelangelo és Donatello háza táján, sőt Közép-Európában is, megjegyzéseket téve a bugyidivattól kezdve mindenre. Dávid roppant monológja dicshimnusz és szatíra a zsidók népéről, az előidőkről, amikor még belátható közelségben volt a Teremtés, de az abszolút hatalom már cinikussá tette az első nagy uralkodót, akinek legszívfájdítóbb gondja, hogy utódai közül a legtehetségesebbet kell megöletnie, hiába szereti azt a legjobban, és hogy régi, megbocsáthatatlan bűnének kiváltója, Bethsabé, hiába szereti őt a legjobban, folytonos kárpálással teszi kisszerűvé, amit ő ingatagságában is nagyformátumúnak akar látni - a világot, amit fölépített. Az Istennel perlekedő, szép ifjúkorát sirató vénséges vén Dávid király története ugyanakkor mélységesen megható, katartikus, keserűen bölcs mű minden korok és emberfajták közös etikai problémájáról. Költői erejű, lenyűgöző alkotás. Nemhiába üdvözölte Mordecai Richler, a nálunk is ismert kanadai író a következő szavakkal: "Minden okunk megvan a vastapsra. A hihetetlenül tehetséges Joseph Heller ismét rekordteljesítménnyel állt elő."

Gaius - Gaius ​római jogi institutióinak négy könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Scrawler - A ​titkok birodalma
A ​világ hét csodája mellett létező titkos nyolcadikat csak az egyiptomi főpapok ismerték, de ők is csak félve és suttogva mertek beszélni róla. Az ókor e legnagyobb titkát az istenek művének tartották, mert soha senkinek nem sikerült megfejtenie...

Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

Williams_augustus
elérhető
9

John Williams - Augustus
John ​Williams utolsó regénye 1973-ban megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. Mintha maga a szerző is tudta volna, hogy az Augustus lesz a hattyúdala, papírra vetette benne mindazt, amit a világról, az életről, a művészetről és a politikáról gondolt. Így született meg minden idők egyik legvarázslatosabb történelmi regénye. Nagybátyja, Julius Caesar brutális meggyilkolása után Octavius, a félénk és tanulni vágyó tizenkilenc éves ifjú hirtelen rádöbben, hogy ő a mérhetetlen római hatalom örököse. Az a sors vár rá, hogy ádáz pártcsatározások, véres háborúk és családi viszályok közepette átalakítsa a birodalmat, és a nyugati világ legnagyobb uralkodójává váljon: Caesar Augustusszá, az első római császárrá. John Williams levelekből, naplórészletekből és feljegyzésekből álló, gyönyörűen komponált regényét olvasva az az érzésünk, hogy ott sétálunk az ókori Róma utcáin, a Forumon, és izgulunk egy-egy több nézőpontból bemutatott ármány kimenetelén, költőkkel, politikusokkal és széplányokkal járunk lakomákra, ámulattal figyeljük, hogyan befolyásolja a szerelmet, a barátságot, a családi kapcsolatokat a politika, a mindenek elé helyezett, kíméletlen államérdek. John Williams (1922-1994) amerikai író, költő. Denverben tanult, majd tanított irodalmat. Főbb művei: Nothing but the Night (1948), Butchers Crossing (1960) és a Stoner (1965).

Covers_11849
elérhető
2

Mary Renault - Égi ​tűz
A ​neves történelmi regényíró művei közül nálunk is nagy sikert aratott a Thészeusz ifjúsága és az Apollón maszkja. Ez a regénye az ókori történelemnek egy izgalmas fejezetét dolgozza fel: Nagy Sándor ifjúságát, gyermekkorától trónra lépéséig. A szerző ebben a regényes fejlődésrajzban azokat a motívumokat kutatja, amelyek a kivételes gyermeket és fiatalembert előkészítették a hatalmas történelmi szerepre. A regény érdekessége, hogy nem a közismert görög, hanem makedón szemszögből mondja el a jól ismert történetet; a görög (athéni) polisz lezüllöttségét szembeállítja a civilizálatlan, félbarbár, de életerős, és a történelmi valóságot élénken érzékelő makedón társadalommal. A legendás főhős legendás ifjúsága köré hiteles történelmi környezetet teremt; a regényes Nagy Sándor-életrajz sikeresen ötvözi egybe a látomást a valósággal.

2fogs%c3%a1g
elérhető
84

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Poul Anderson - Az ​idő folyosói
Az ​időháború sagája Az igazságtalanul bebörtönzött Malcolm Lockridge ítéletre várakozik, amikor cellájában megjelenik egy csodaszép nő, Storm Darroway, és Lockridge hamarosan kiszabadul. Az ár: el kell kísérnie a titokzatos hölgyet egy igen kockázatos küldetésre. Lockridge mire észbe kap, máris harcba keveredik Storm oldalán különös, fekete egyenruhás alakokkal, s még nagyobb meglepetés éri, amikor az idő rejtélyes folyosóján keresztül jóval az időszámítás előtti korszakba jutnak. Lockridge hamarosan megtudja a teljes igazságot: az emberiség történetének legcsúfabb, legádázabb küzdelmébe csöppent bele, a korszakokon át húzódó időháborúba, az Őrzők és a Védők harcába. Lockridge nem szándékozik részt venni ebben a csatában, mégis a szeszélyes sors eszközévé válik, és hamarosan rájön, miként irányíthatja úgy a háború kimenetelét, hogy az az emberiség számára a leghasznosabb legyen. Háború múltban, jelenben, jövőben! Ne hagyja ki!

Robert Graves - A ​vitéz Belizár
Robert ​Gravesnek, az ókori témák mesterének ez a történelmi regénye az egyik legjobb és leghíresebb műve. A cselekmény egy hallatlanul izgalmas sorba nyújt betekintést: I. (Nagy) Justinianus keletrómai császár uralkodásának éveibe. A császár - valamint cirkuszi táncosnőből lett felesége, az ambiciózus Theodora császárné - egy utolsó és elszánt kísérletet tett a Római Birodalom hajdani egységének helyreállítására. Ehhez a tervhez a sors rendelkezésükre bocsátott egy zseniális hadvezért, Belizárt. Ő pedig - szinte erőn felüli teljesítménnyel - visszafoglalta a birodalomnak Észak-Afrika középső részét, Itáliát, miközben sikeresen verte vissza a perzsák, valamint a nomád népek támadásait. Nem véletlenül Belizár volt a legutolsó római, akinek diadalmenetet szavaztak meg. És mégis - a sors fintoraként - ez a nagyszerű férfi nemcsak dicsőségben fürdött élete folyamán, hanem meg kellett járnia a poklok poklát is, hogy végül - az utolsó megaláztatás után - ő kerüljön ki erkölcsi győztesként.

B
elérhető
9

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Nemere István - A ​fáraó gyűrűje
A ​fáraó leendő felesége, a ciprusi királynő inkognitóban utazik át az országon. Hűséges segítőjét a nagyúr küldte eléje. De ki számíthatott arra, hogy sivatagi vihar, rablók, folyami kalózok, lázadó katonák kerülnek útjukba..?

Fast_spartacus
elérhető
2

Howard Fast - Spartacus
A ​legendás rabszolgavezér alakja, történelmi szerepe két évezred távlatából is foglalkoztatja az embereket. Howard Fast regénye sikerét elsősorban modern szemléletének és hangvételének köszönheti. Az író nagy megjelenítő erővel ábrázolja a hatalma teljében lévő rabszolgatartó társadalmat, az emberalatti sorban sínylődő rabszolgákat, a plebejusok tarka, meg vásárolható csőcselékét, a lovagok és katonák piperkőc hadát, a pöffeszkedő nagybirtokosokat, és politikusokat, a velejéig romlott szentátust. Hogyan lehetséges, hogy a láncon, mocsokban tengődő nyomorultak egyszerre eszmélni kezdenek, a beszélő szerszámoknak nevezett furcsa élőlények egyszerre csak egyenrangúnak érzik magukat uraikkal? Ennek a nagy társadalmi erjedésnek folyamatát tárja elénk az író, felidézve a többéves háborút, melyet a semmivel sem bírók vívtak az élet és halál uraival.

Covers_357477
Az ​ókor izgalmas világa Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Az ​ókor izgalmas világa
Az ​olvasókönyv Horváth Péter 5. osztályos történelemtankönyvéhez készült, de a más tankönyvből tanulók vagy más korosztályhoz tartozók is érdeklődéssel forgathatják. Az ókor mellett az őskorhoz és a magyar őstörténethez is forrásokat ad: törvények, levélrészletek, színes életrajzok, kortársi feljegyzések hozzák életközelbe a tárgyalt időszakot és helyszínt. Megelevenednek az eseményeket meghatározó személyiségek, s megismerjük az akkor élt emberek hétköznapjait, gondjait, örömeit. Fontos, hogy az olvasókönyv ízelítőt ad az emberi kultúra olyan értékeiből, mint a Biblia, a Dalok könyve, a Gilgames eposz, az Odüsszeia, Hésziodosz versei, Cicero beszédei, a klasszikus ókori történetírók művei stb. Több mint 200 forrás került a válogatásba, érthető feldolgozásban. Csak olyan tartalmú és hosszúságú szövegeket, szövegrészleteket közlünk, amelyeket a 10-11 éves gyerekek képesek befogadni, és amelyeket szívesen elolvasnak. A források feldolgozását rövid bevezető magyarázat és kérdések, feladatok segítik. Bízunk benne, hogy olvasókönyvünket tanár s diák egyaránt megkedveli, s használata a tanórai munka szerves része lesz.

Kollekciók