Ajax-loader

'ókor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Mikor ​Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket - kesereg. "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Bolesław Prus - A ​fáraó
A ​nagy lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz bennünket. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, és egyre növekvő érdeklődéssel követjük útját. Nagyra törő uralkodó ő: országát hatalmassá akarja tenni, és segíteni az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. De tervei végrehajtásában megakadályozza a főpapság, mely a világi hatalmat is kezébe akarja ragadni, és a fáraót bábként rángatni. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. A mű nemcsak színes, lebilincselő olvasmány, hanem tanulságos korrajz is. A szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szemben álló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda az antik mítoszokban
Lexikon ​az antik mitológia köréből, húsz éve jelent meg utoljára magyar nyelven. Ezt a bántó hiányt hivatott pótolni kötetünk, amelyben ezernél több görög és római istenségről, meselényről, hősről és hősnőről tudhatjuk meg a legfontosabbat - egyebek között azt is, hogy milyen irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokat ihlettek. A szöveget az ókori neves műalkotások nyomán készült mintegy száz ábra kíséri. Az antikvitás öröksége a _Bibliáéval_ egyenrangú, sőt a reneszánsz óta még fontosabb alakítója európai műveltségünknek. A görög és római mondákat egy évszázaddal ezelőtt minden iskolázott ember betéve tudta, ám erről ma már csak olyan beszédfordulataink árulkodnak, mint a tantaluszi kín, a sziszifuszi munka vagy a gigászi vállalkozás. Megcsappant tudásunknak manapság csak mitológiai kézikönyvek, lexikonok szolgálhatnak támaszul. A könyv végére a szerző - több sikeres szótár és lexikon írója - tizenhat részletes _leszármazási táblázatot_ készített, hogy segítsen eligazodni a mondai alakok szövevényes rokoni kapcsolatai között. Egy ilyen részletes genealógia, amelyhez a gyors tájékozódást segítő négyzethálós rendszer és külön betűrendes jegyzék csatlakozik, a nemzetközi könyvkínálatban is újdonságnak számít.

Castiglione László - Az ​ókor nagyjai
Az ​ókori történelem, művészet és irodalom ma már minden művelt ember szellemi életének szerves része, velük kapcsolatos ismereteink mégis gyakran hiányosak. Az immár ötödik kiadásban megjelenő könyv könnyen kezelhető, olvasmányos összeállítást ad minden ókor ránt érdeklődő kezébe. A magyar könyvkiadásban, sőt a nemzetközi könyvpiacon is egyedülálló munka 160 nagy egyéniség, uralkodó, politikus, hadvezér, filozófus, író, költő, tudós portréját tartalmazza az ókori Kelet kultúráitól a római birodalom végéig. A bemutatott személyiségek képmásához ismertető szöveg tartozik a legfontosabb életrajzi adatokkal, rövid értékeléssel, a kortársak vagy a közvetlen utódok véleményével, idézetekkel a bemutatott személy műveiből, végül a portré meghatározása, művészettörténeti leírása, azonosításának kérdései. A kötetet értékes bibliográfia egészíti ki.

Jane Johnson - A ​szultán asszonya
1677-et ​írunk. A két szolgálóleányával London felé, jövendőbelijéhez tartó szőke és kék szemű angol lány, Alice hajóját kalózok támadják meg. A kalózok a szép szüzet a szultánnak szánják, s nagy haszonnal el is adják a meknesi háremébe. A Versailles-i kastélyt felülmúlni vágyó, nagy lendülettel épülő meknesi szultáni palota legtöbb lakójának sorsát és mindennapjait a szultán kegyetlensége, és első felesége, Zidana intrikái határozzák meg. Egy nap Nus-Nus, a szultán írnoka, egy szudáni fekete törzsfőnök elrabolt fia a méregkeverőnél hagyja a Zidana által rendelt szerek listáját, és amikor visszatér a boltba, a kereskedőt holtan találja. A hirtelen megjelenő katonák az írnokot fogják le. Alice-hez hasonlóan, Nus-Nusra is szörnyű sors vár. Szorult helyzetükben egymásnál keresnek támogatást és menedéket, végül együtt szőnek terveket a hárem és a palota elhagyására, s a fekete fiú és a fehér angol lány egymásba szeretnek. Vajon sikerül elkerülniük balsorsukat és megmenekülni a biztos halálból? Milyen élet vár rájuk a fehér Európában?

Josephus Flavius - A ​zsidók története
Josephus ​a mai olvasó számára elsősorban A zsidó háború történetírójaként ismert, ő maga azonban élete fő művének a jelen kötetet tekintette. Ebben a munkájában hatalmas összefoglalását adta a zsidók történetének "az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig" - azaz saját koráig. Kötetünkben az ótestamentumi történeteket elbeszélő első tíz könyv elhagyásával, a mű valóban történeti jellegű és értékű második részét közöljük: a XI-XX. könyvet, amely a zsidók történetének hat évszázadáról (a babiloni fogságból való visszatéréstől a "zsidó háború" kitöréséig) ad áttekintést, s ugyanekkor részletes ismereteket nyújt a római és a parthus birodalom történetéből is.

Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

B
elérhető
9

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Akt%c3%a9
elérhető
6

Alexandre Dumas - Akté
Meglepetés ​ez a könyv azoknak az olvasóknak, akik ismerik és szeretik Dumas felbecsülhetetlenül értékes munkásságát. Az emberiség legsorsdöntőbb korszakát eleveníti meg Dumas előttünk, s szereplő személyei - részben legalább - történelmi nagyságok. Talán Akté az egyetlen főszereplő, akit a regényíró képzelete teremtett, a többiek: Nero császár, Agrippina, Pál apostol, Galba, Sporus, Britannicus stb. valamennyien történelmi figurák. A küzdelemben pedig, mely a regény alakjait két nagy csoportba tereli - a világ sorsa dől el a két főszereplő, Akté és Nero körül. A kicsapongó császári Róma a végnapjait éli s a föld alatt már forrong a keresztény eszme, mely ezer megpróbáltatáson át diadalmaskodik... Ez a regény tárgya. S Akté, a korintuszi leány az összekötő kapocs a régi világ és az új között, s Nero ártatlan kedvese bepillant a császári szobák borzalmaiba, s riadtan menekül onnan. Felejteni akar, úgy kerül a keresztények közé. De sorsa elválaszthatatlanul ragadja tova s anélkül, hogy tudná mi történik vele, lépésről-lépésre távolodik a régi világból, míg végre az arénában, a ráengedett vadak fenyegető üvöltése közben sorsára ébred...

Gore_vidal_julianus
elérhető
2

Gore Vidal - Julianus
Ennek ​a külföldön nagy sikert aratott történelmi regénynek a hőse Flavius Claudius Julianus római császár, Nagy Constantinus unokaöccse. Noha keresztény hitben nevelkedett, már ifjúkorától fogva az újplatonizmus lelkes követője volt. A trón elfoglalása után a kereszténység ellen fordult, és a régi hellén vallás eszméinek és intézményeinek feltámasztására törekedett. Keresztényellenes intézkedéseiért kapta az Aposztata ("hitehagyott ") melléknevet. Célját nem tudta elérni, mert a keresztény egyház akkor már jelentős politikai hatalommá vált; intézkedéseit halála után eltörölték. A történelemnek ezt a rendkívül érdekes alakját hozza emberközelségbe Gore Vidal. Hiteles forrásművek alapján, nagy megjelenítő erővel rajzolja meg Julianus portréját és a korabeli társadalomnak azokat a hatóerőit, amelyek végül is a bukását okozták. Az erős sodrású, izgalmas fordulatokban bővelkedő regény szuggesztív erejét fokozza, hogy a szerző magát Julianust szólaltatja meg, akinek naplótöredékeihez halála után két tudós jó barátja és egykori tanítómestere, Priscus és Libanius fűz érdekes kommentárokat.

Hegedüs Géza - Az ​írnok és a fáraó
Hegedüs ​Géza regénye az ókori Egyiptom világába vezeti el az olvasót. Főhőse Ehnaton, a nagy reformer fáraó, aki az egyistenhit bevezetésével forradalmi jelentőségű társadalmi változások lehetőségét teremti meg. Másik hőse a fáraó fiatal írnoka, az ő boldogulása az új tanok győzelméhez kötődik, mert szerelmét, egy gazdag pap lányát, csak úgy kaphatja meg ha a régi világ összeomlik, és romjain egy új, egészségesebb élet születik, Ez a regény egy antik kultúrtörténeti trilógia harmadik önálló darabja. Az első kötet, A milétoszi hajós, a görög, a második pedig, az Előszó a hőskölteményhez, a latin kultúráról ad képet. A most hetvenesztendős író e három, az egyiptomi, görög, latin ókorról írt regénye egységes keretbe foglalja kultúránk kezdeteit, és színes, érdekes képes fest egy hajdani világ embereiről.

139424674
Biblia Ismeretlen szerző
elérhető
17

Ismeretlen szerző - Biblia
A ​biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.

Harold Lamb - Világhódító ​Nagy Sándor
Nagy ​Sándor alakja egészen kivételes helyet foglal el az emberiség történelmében. Hatalmas birodalmakat hódított meg, és katonai géniuszát huszonhárom évszázad sem tudta elhomályosítani. De mégsem ebben rejlik igazi nagysága, hiszen a katonai hódítókat legfeljebb saját nemzedékük szokta a \"nagy\" jelzővel megajándékozni. A világtörténelem színpadán nem egy híres hadvezér szerepel azóta - Hannibal, Scipió, Attila, Napóleon - de ezek csak a csatatéren arattak babérokat. Makedoniai Alexandros másért lett a világ népeinek Nagy Sándora - azért mert mérhetetlenül nagyobb területekre vitte szét korának műveltségét, a hellén civilizációt, mint bárki előtte vagy utána az emberiség híres hódítói vagy felfedezői közül. A könyvből megismerjük Alexandros üstökösszerű életpályáját - egy álmodozó, tudásra szomjazó ifjú makedón királyfi, Aristotelés tanítványa elindul, hogy feltérképezze és meghódítsa az ismerős sőt az ismeretlen világot, s tettei nyomán - eleinte maga sem veszi észre- megváltozik az emberiség civilizációjának arculata. S miközben az író rendkívül szuggesztív megjelenítő képességének segítségével fürkésszük a hadvezér, a felderítő, az álomvárakat ostromló és realitásokat villámgyorsan felismerő Alexandros életének külső és belső világát, egyúttal az ókori társadalmak hatalmas freskóképei is megelevenednek előttünk. Méltán állapítja meg Lamb egyik kritikusa, hogy ez a mű a Nagy Sándorról szóló hatalmas irodalomban is kiemelkedő helyre tarthat igényt.

Évelyne Brisou-Pellen - A ​múmia rejtélye
A ​televízióban sugárzott animációs filmsorozat epizódjait feldolgozó Papyrus-regények cím- és főszereplője egyszerű egyiptomi halász, talált gyerek, akit azonban az istenek arra szemeltek ki, hogy megóvja Egyiptomot Széth, a Pusztítás istene ármánykodásától, és megvédje a fáraó hatalmát. Ebben a részben Papyrus megmenti a tetszhalottá varázsolt és elrabolt Thétit, a fáraó leányát sziklabörtönéből, ahová Széth hívei zárták. Bátorságával elnyeri a Jó istenének, Hórusznak a kardját, hogy ennek segítségével győzedelmeskedjék a gonosz erőkön, akik lánya "holttestének" elrablásával lemondásra akarják rábírni a fáraót. Papyrusra vár az a feladat is, hogy hírt vigyen Thétiről apjának, ám ez Széth és szövetségesei ellenében nem kis feladatnak bizonyul.

Évelyne Brisou-Pellen - Az ​írnokok városa
A ​Papyrus könyvsorozat kötetei a hazai televízió egyik kereskedelmi csatornáján is sugárzott filmsorozat alapján készültek. Főszereplőjük Papyrus, az ifjú egyiptomi halász és barátja, Théti, a fáraó lánya. Az egyiptomi környezetben játszódó epizódok valójában a jó és rossz erők harcáról, a sötétség istene, Széth, valamint a Jó és a Fény istene, Hórusz küzdelméről szólnak, amelynek részesei a földi halandók is. Széth ezúttal úgy igyekszik megsemmisíteni Hórusz és főpapja hatalmát, hogy varázserejével rontást hoz Egyiptomra. Mivel a birodalom hatalmát az írás szent tudománya jelenti, az a terve, hogy elpusztít valamennyi írást és írástudót, ezzel megszünteti az írás istenének, Thotnak a hatalmát. Innen már csak egy lépés Egyiptom megszerzése. A kiválasztottakra, Papyrusra és barátaira vár a feladat, hogy felkeressék az írnokok városában az istenek könyvtárát és megóvják a pusztulástól. Küldetésüket sok megpróbáltatás és nem mindennapi nehézségek árán teljesítik.

Robert Graves - Claudius, ​az Isten
Graves, ​a világhírű szerző főleg Suetonius könyvére támaszkodva írta meg a Claudius, az isten c. művét, amely folytatása az Én, Claudius c. kötetnek. Előző kötetében a szerző elsőszemélyben mesélteti el Claudiusszal élete első öt évtizedének történetét. Ebben a műben császári méltóságának éveiben ábrázolja hősét. Ebben a könyvben már császárságának történetét mondatja el az író a főhőssel. A császári udvar intrikáinak, a gaztetteknek sora tovább pereg szemünk előtt. Az izgalmakban bővelkedő könyv hű képet ad a kor eseményeiről, és érthetővé teszi számunkra, hogy a római birodalom bukása történetileg elkerülhetetlen volt.

Révay József - Elhagytál, ​Helios
A ​regényben a főhős és a kereszténység egymáshoz való viszonya a kulcsprobléma. A főhős a Constantinus halála után negyedszázaddal hatalomra kerülő filozófus császár, Flavius Claudius Julianus, akinek tragédiáját filozófiai elveivel és újplatonista miszticizmusával egyfogantatású uralkodói tervei és szándékai okozták. Julianus izgalmasan ellentmondásos képletű egyénisége az ókori történelemnek: a műveltség, a gyakorlati érzék, az emberség, és az egyszerűségre való törekvés sajátos módon párosul benne a vallásos fanatizmussal, az elfogultságokkal, az életellenes merevséggel és a korproblémák iránt érzett érzéketlenséggel. Míg Constantinus a kereszténység hőse lett, mert nem szállt szembe a kor szellemével és a történelmi szükségszerűség által meghatározott törekvésekkel, Julianus a Helios-kultusz kései főpapjaként, újplatonista rajongóként bukott el, mert - anakronisztikus módon - a görög világ isteneit akarta föltámasztani, pedig a kor, melyben uralkodott, az új vallási és szellemi irányzatoknak kedvezett. A regény főhősét a régi istenek szerelme feltartóztathatatlanul a tragikus örvénybe szédítette.

Mika Waltari - Az ​emberiség ellenségei
A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő "emberbarát" ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.

William Shakespeare - Coriolanus
A ​közfelfogás szerint a sikeres hadvezért a heroikus gőg dönti romlásba; emiatt nem való népvezérnek, s amikor a politikai porondon kudarcot vall, ez fordítja szembe hazájával. Shakespeare azonban másként ítél, mert más problémát tárgyal: ő a fusztráció tragédiáját dolgozza föl. Coriolanus "római jelleme" gépiesen funkcionális, mint a pályára állított versenyzőé, aki annyiban önmaga, amennyiben rekorderedménnyel legyőzi ellenfelét. Erre az egyetlen feladatra trenírozták, ezt a támadóösztönt trenírozta bele az anyai nevelés. Egyébként infantilisan jófiú, csak akkor érzi jól magát, ha kötelességét teljesíti. S mivel egymásnak ellentmondó parancsot kap, elbizonytalanodik, elvadul, tönkremegy. A cinizmus és fanatizmus zűrzavaros katasztrófa-politikájában elégtelen vezérelv a szolgálati becsület: bajnokát a rómaiak kivetik maguk közül, mert nem hajlandó kompromisszumra, a volszkok pedig csapdába csalják és végeznek vele, mert kompromisszumra hajlott. Az etikai abszurdumból dramaturgiailag az következik, hogy a levitézlett harcos megkapja a végtisztességet - ellenségeitől.

Kodolányi János - Az ​égő csipkebokor
Az ​égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég,új föld;Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
Az ​ókori Róma. Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi. Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit. Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret... Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle. "A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle." "Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja." "Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig... Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Révay József - A ​költő és a császár
A ​napjainkban egyre népszerűbb ókori tárgyú írások között - elsősorban a fiatal olvasók körében - különlegesen nagy szerep jut Révay József népszerű könyveinek. Új könyvében Horatius életét és költészetét eleveníti meg. A költő: Horatius, a császár: Augustus, s van a regénynek harmadik főszereplője: Maecenas, akinek nevéből - a regényből megérti az olvasó, miért - a költészet pártfogóját jelentő közszó lett. Róma és környékének ünnepi és hétköznapi élete, béke és háború, közélet, hivatal, okoskodás és versírás - ilyen mozzanatokban elevenedik meg az olvasó előtt a császárkori Róma története, s benne Horatiusnak a költőnek mozgalmas pályája.

Dáné Tibor - Négy ​tenger hajósa
Kirkuf ​- "a fáraó öt hajójának hadnagya" - nagy útra indul. Meg kell találnia a mesés hírű Punt országot. El is indítja hajóit, hogy folyvást a jobb kéz felőli partokat követve, megérkezzék az úticélhoz. Afrika partjai azonban nagyobb meglepetést tartogatnak: a derék hajósok egyszerre csak azt látják, hogy a nap, amely eddig balról kelt, és jobbra nyugodott, most jobbról kel, és balra nyugszik. Kirkufot és társait ez a félelmetes felfedezés sem rettenti vissza. Továbbhajóznak, és egy napon - hazaérnek Egyiptomba!... Hérodotosz, az ókor nagy történetírója említi először Nekó fáraó híres expedícióját. Dáné Tibor romániai magyar író fordulatos, kalandos és tanulságos regényt írt Afrika első körülhajózásáról.

Szun-ce - A ​háború művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Colleen McCullough - Róma ​első embere I-II.
A ​könyv több mint kétezer éves időutazásra hív az ókori Rómába, lelkes hadvezérek és eszes politikusok közé, akik megteremtették Európa első nagy birodalmát. Történelemkönyvek lapjairól is ismert história kel életre a világhírű írónő nagyszabású, új vállalkozásában. A lebilincselő mese hőse két gyémántkemény akaratú férfi, akik barátból, szövetségesből lesznek gyilkos ellenfelek. Az egyik a gazdag, de lenézett itáliai bugris, a már nem is fiatal Gaius Marius. A másik a züllött-szép, szegény fiatal arisztokrata Lucius Cornelius Sulla.

Convert
elérhető
12

Móra Ferenc - Aranykoporsó
Móra ​Ferenc történelmi regénye a 3.század végén, a római birodalom hanyatlása idején játszódik. Diocletianus császár az antik világ feltámasztásával próbálja megteremteni a birodalom belső rendjét, de törekvései során minduntalan szembe kerül az egyre erősödő kereszténységgel. Így a kezdeti toleranciát felválltja benne a gyűlölet, s nemsokára kitör az utolsó, egyben legvéresebb keresztényüldözés. Az öregedő császár eközben szolgaként nevelteti fiát, aki egy jóslat szerint csak akkor lehet utódja ha kilétét nagykorúságáig titokban tudják tartani. Quintipor azonban reménytelen szerelemre gyullad a társcsászár egyik leánya, Titanilla iránt, majd megismerve a kereszténységet, Krisztus követőjévé válik. Vajon mi lesz a sorsuk, és mi lesz a birodalom sorsa? El kell temetni a teljes antik kultúrát is a császár aranykoporsójába? A pogány és a keresztény Róma küzdelme, s a fiatalok lassan bontakozó szerelme izgalmas, ugyanakkor költőien szép történetté formálódik a könyv lapjain, amelyet sokan Móra legjobb regényének tartanak.

Angelika Vahlen - Az ​ókor világcsodái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa - Asszony ​a fáraók trónján
A ​fáraó halála után ki teheti fejére Egyiptom Kettős Koronáját? Két fia, a beteges Thotmesz és az Amon-papok neveltje, az erős és nagyravágyó Thutmózisz közül az utóbbi nem a fényes Palotában, hanem az asszonyházban jött világra, tehát fattyú, ha félig "isteni" vér is... A fáraó a lányát, Hatsepszutot jelöli meg örökösének, de ki látott még asszonyt ülni a fáraó trónján? A papok úgy döntenek, legyenek a testvérek házasok, de melyik fiú a kettő közül? Itt csak a csoda segíthet, és az nem is marad el! A regény a Thutmóziszok ádáz viszályának korát eleveníti fel, központi alakja mégis a történelem első fáraónője, aki 20 évig uralkodott a Nílus völgye felett. Hatsepszut Maat-ka-ré fáraónő gyönyörű, rendkívüli egyéniségű, varázslatosan vonzó asszony volt, aki a testvérét,és egyben a Királyi Férjet ütötte ki az uralkodásból, felvirágoztatta Egyiptomot és ritka tehetségével ujja köré csavarta mind a politikusokat, mind a hatalmaskodó papokat. Egy odaadó férfi állt tetteinek hátterében, aki mindvégig a fáraónő "jó szelleme" volt: a hűséges kegyenc, Hatsepszut egyetlen igazi szerelme...

Lévai Anita - Potó István - Római ​caesarok titokzatos élete
Kik ​voltak ők? Emberek millióinak sorsát irányították, népeket kényszerítettek rabságba, vagy töröltek el teljesen a fold színéről, miközben meghódították az akkor ismert világ nagy részét. Nemegyszer bűzlő holttesteken átgázolva jutottak el Rómába, az örök városba, és kiáltatták ki magukat császárrá, míg mások véres összeesküvést szőve kaparintották meg a trónt. Akadt közöttük megszállott, őrült, kegyetlen, de zseniális hadvezér, nagyformátumú gondolkodó, művelt filozófus, és bölcs államférfi is. Mintegy kétezer esztendő telt el az uralkodásuk óta, megítélésük változhat, de egy dolog bizonyos: amit tettek, az ma már történelem, az egyetemes kultúra fontos és kitörölhetetlen része. VENI, VIDI, VICI

Edward Rutherfurd - Dublin ​- Az alapítás
A ​történelmi fikciók nagymestere az ír nép történetét veszi ezúttal górcső alá; kétrészes eposzának első kötete a Dublin - Az alapítás. A tőle megszokott bravúrral görgeti az eseményeket; családok, generációk sorsának kusza szövevényéből áll össze a város krónikája, izgalmas emberi történetei hátterében épül és erősödik egy ország. Képzeletbeli utazásunk évszázadokon át tart; jóval a kereszténység előtti misztikus időktől indulva, a kelta törzsi királyságok idején és Szent Patrik, majd a vikingek érkezésén át jutunk el egészen VIII. Henrikig és az anglikán egyház megalapításáig. Nagyívű, magával ragadó olvasmány, amely egyszerre család- és történelmi regény, miközben hihetetlen háttértudását mozgatva Rutherford kultúrtörténeti, gazdasági és technikai ismeretek tömkelegét nyújtja észrevétlenül olvasóinak. A történet a szerző _Írország ébredése_ című könyvében folytatódik. "Egy nemzet sodró lendületű, nagy gonddal megrajzolt portréja, mely évszázadokon át vezet keresztül bennünket, olvasókat." _The New York Times._

Kollekciók