Ajax-loader

'Kossuth-díj' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jókai Anna - Ne ​féljetek
Jókai ​Anna Kossuth-díjas író könyve az öregedés és a halál regénye, ugyanakkor a négy főhős életének teljes spektrumát öleli fel. Bár a legjelenebb jelenben végződik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a puha diktatúra esztendei, majd a rendszerváltás reményei és csalódásai, 1997-ig. Két asszony és két férfi története, de a gyermekek, unokák, ősök története is. Különlegessége a regénynek, hogy a négy ember közül nem mindegyik ismeri a másikat, mégis szoros szálak fűzik össze őket? Izgalmas könyv; kinek ajánlott olvasmány, kinek kötelező. Határozott véleménynyilvánítás a mindenkit érintő kérdésben: életünk minősége függ össze halálunkkal. Semmi pesszimizmus: itt a halál perce kiragyog.

Covers_57299
elérhető
3

Jókai Anna - 4447
Jókai ​Anna első regényét tartja kezében az olvasó. Kiforrott, megrázó, izgalmas regény. A valódi írói szenvedély hevíti az alkotót; megmutatni, feltérképezni egy zárt, szűk világot a maga súlyos szorításában; nemcsak az ábrázolás gyönyöréért és nem valamilyen "leleplezés" kedvéért, de hogy parancsoló erővel sugallja azok felé is, akik a közöny félálmában takaródznak, az emberség, a fennmaradás törvényét: "Változtasd meg életed!"

Müller Péter - Szeretetkönyv
Hetvenedik ​születésnapján élete egyik legjelentősebb könyvével jelentkezik a magyar spirituális irodalom mestere. A szeretetről ír. Műve őszinte önvallomás. Gazdag tanítás de ugyanakkor társkeresés is. Az olvasó szeretét keresi. Azt mondja: "A szeretetről beszélni egyedül nem lehet. Csak együtt." Szól a szerelemről, a barátságról, a női és a férfisorsról. A párkapcsolatról, a szexualitásról és a magányról, társunk elvesztéséről, a saját lelkünkkel való barátságról, az öregségről, a családról a gyermeki és az anyai szeretetről, korunk érzelmi zűrzavaráról s az elmúlhatatlan égi szeretetről. A szeretet a legnagyobb szavunk. Minden örömünk és gondunk mögött ez az egyetlen szó rejlik. A jóskönyv élni segített. Ez a könyv továbblép. Szeretni segít.

Agota Kristof - Trilógia
A ​magyar származású, Svájcban élő szerző messziről pillant vissza a hazai történelmi tájra, melynek nyugtalanító díszletei között megdöbbentően cudar körülmények között cseperedik két gyerek. Talán éppen ő és testvére irodalmi másai. A felzaklatóan nyers, ugyanakkor lenyűgözően őszinte történet azt kutatja, vajon csírázhat-e emberség a történelem által végletesen embertelen létformába lökött szereplőkben, akiket elszakít egymástól a magyar forradalom, és csak felnőttként találnak újra egymásra. A közben eltelt évek során groteszk, keserű szerelmek, súlyos megpróbáltatások révén sodródnak sorsuk beteljesedése felé.

Serfőző Simon - Gyerekidő
Szeretnek-e ​bennünket igazán? És jól szeretnek-e? És úgy szeretnek-e ahogyan azt mi szeretnénk? Ezek a kínzó kérdések kicsiny gyermekkorunktól kezdve kísérnek minket végig az életünkön. Ennek a regénynek a hősét, az éppen iskoláskorba lépő vadóc kisfiút is állandó támadásra, megtorpanásra és társkeresésre készteti a szeretetéhség. Agyondolgozott,mindig fáradt szülei nem tudják, meg nem is nagyon akarják kimutatni a szeretetüket,. Így aztán hosszú ideig azt hiszi, magányos, felesleges kis lány a világban, míg aztán egy majdnem tragédiába fúló eset ráébreszti, az a dolga, hogy megértse, szeresse és segítse a szüleit. Anya és fia egymásra találásának szomorúan szép története a Gyerekidő, Barczánfalvi Ferenc kedves, finom rajzaival illusztrálva.

Jókai Anna - A ​feladat
Jókai ​Anna új regénye, A feladat - többek között - a mai nők pszichikai és társadalmi lehetőségeiről és korlátairól beszél, a bonyolult, sokszor ellentmondásos helyzetet mérlegeli. "Az ember, így a nőnek született ember önmegvalósítása is attól függ, milyen mélységben képes a személyiség megismerni önmagát, s hogy képes-e valóságos értékei alalpján megválasztani egyre súlyosbodó feladatát a világban - mondja az író. - Nem hiszek a csodanőkben, a látványos nyilatkozatokban. A küzdelemben, a küzdelem értelmében hiszek, s általánosított tapasztalataim a terhek és célok rangsorolására intenek. Minden asszonynak szabadon és tudatosan kell döntenie életének fő műdödési területéről, s reális képességei birtokában vállalnia életprogramját - egyúttal tudomásul vennie, hogy ami az egyik oldalon feltűnő többlet, az a másik oldalon hiányként jelentkezhet; ez a hiány természetes, s kinek-kinek alkata, szerencséje, ereje szerint csökkenthető. Szüntelen egyensúlyteremtési kísérlet között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között telik el az élet, tévedések és zsákutcák között keresik hősnőim a testükre szabott igazukat, viszonylagos nyugalmukat. A csaták a szerelmi szenvedély, a családi kötöttség, az elhivatottság, a munkasiker vagy éppen a nemi kiszolgáltattság színterén folynak. S közben - velük szenved, keres a férfi is. Mert a világban együtt élünk, s a megodatlan gondok, lelki rejtvények közösen nyomorítanak nőt és férfit: együtt kikínlódott kincs lehet csak az egyéni szabadság, mint ahogy együtt csináltunk a védelmező fészekből szárnytépő kalitkát.

Nemeskürty István - Balassi ​Bálint
1594. ​május harmincadikán az Esztergomért vívó magyar és német sereg német jegyzője ezt firkantotta a "veszteséglistára": "Perierunt: Valentinus Balassi, Hungarus sed impius" - meghaltak: Balassi Bálint, istentelen magyar. Ahogy Klaniczay Tibor írja: a német jegyző "akaratlanul is amellett tanúskodott, hogy Balassi azt jelentette, amit halála évében a kor már gonosznak, istentelennek tartott: a magyar reneszánsz erőszakban, hősiességben, vérben és magasztos eszményekben, szépségben és szerelemben tobzódó világát; egy fénnyel és árnnyal teli élet és egy szerelembe álmodott világ halhatatlan költőjét." Balassi Bálint kalandregénybe illő élete egyszersmind egy páratlanul gazdag, jelentős költői pályának is foglalata. A költő mögött kirajzolódik a kor, a török világ, az önvédelmi harcok, a reneszánsz Magyarországa. Nemeskürty István, e kor kiváló ismerője sok új elemmel gazdagítja Balassi-képünket.

Jókai Anna - Napok
Korunk ​egyik jellegzetes figurájának életútját rajzolja meg ez az izgalmasan érdekes regény, s közben színes, mozgalmas társadalmi és történelmi tablót fest a harmincas évektől a hetvenesekig terjedő négy évtizedről. A regény főhőse okos, művelt értelmiségi ember, akit gyermekkorától kezdve sok méltánytalanság, bántás ér, akin többször átcsapnak a történelem hullámai, akinek sok igazságtalanságot kell elszenvednie a Horthy-korszakban éppúgy, mint a fölszabadulás után, 1956 előtt éppúgy, mint utána. Sebeket kap, de sebeket oszt ő is, hol szándékosan, hol akaratlanul. Vannak sikerei, de legalább annyi kudarc is éri, szakmájában gyorsan, csaknem látványosan halad előre, aztán egyszer csak megreked valahol, a nők bolondulnak érte, de előbb-utóbb mind faképnél hagyják. Minden nagyszerűen indul, amibe belekezd, mégis minden balul üt ki mindig. Ezt a különös sikertelenséget vizsgálja, ennek a sikertelenségnek társadalmi és lelki okait kutatja Jókai Anna, aki kivételes ábrázolótehetségével nemcsak a főhős személyiségét rajzolja meg plasztikusan, nemcsak remek figurák egész galériáját teremti meg, hanem valósággal föl is térképezi egy társadalmi réteg szűk és meglehetősen zárt világát, és fordulatos, érdekfeszítő cselekmény keretében mutatja meg, hogyan hullnak ki az idők rostáján e rétegnek még legjobbjai is.

11
elérhető
37

Rakovszky Zsuzsa - VS
Sándor ​gróf - ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta - és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető. A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. "lelepleződése" után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere. A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.

Nemeskürty István - Édes ​Erdély
Az ​erdélyi magyarság helyzete egyre inkább foglalkoztatja hazánk közvéleményét. Súlyosodó körülményeik a tárgyilagosságra törekvő emberekben is indulatokat gerjesztenek. Ugyanakkor Erdély sorsával, az utóbbi hetvenegynéhány esztendő eseményeivel, tényeivel mind kevesebben vannak tisztában. Mi történt? Mikor? Hogyan? Miért? Ez a könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ. Tényeket, adatokat rögzít. Kerüli az indulatokat keltő vagy fokozó érzelmi mozzanatokat. A tisztánlátást igyekszik segíteni. Erre nagy szükség van. Számos okmány, adat, tény ebben az összefüggésben először lát napvilágot. Ez az olvasókönyv arra törekszik: minél békésebb, emberségesebb, civilizáltabb körülmények között vívhassa ki elemi jogait az erdélyi magyarság.

Nemeskürty István - Mi, ​magyarok
Ez ​a mű nem száraz történettudományi értekezés, hanem - mint ahogy azt már Nemeskürty Istvántól megszoktuk - lebilincselően izgalmas, nagyszerű olvasmány, mely hozzásegíthet ahhoz, hogy múl­tunkat végigkísérve jobban megérthessük jelenünket. A szerző Magyarország történetét dolgozza fel, időrendben ha­ladva a honfoglalástól egészen 1947-ig, a párizsi békéig. így olvashatunk az államalapító Szent Istvánról és a többi Árpád-házi király uralkodásá­ról, az Anjouk koráról, a Hunyadiak dicsőségéről, a török megszállásról és a három részre szakadt ország keserveiről. A szerző elénk tárja a ku­ruc világot, részletesen bemutatja a Habsburg Birodalmat, ír a jakobi­nus mozgalomról, a napóleoni háborúkról, a reformkorról, valamint a 48-as polgári forradalomról és szabadságharcról, majd az ezt követő ki­egyezésről. Külön fejezet szól az első világháború tragédiájáról, majd pedig a trianoni békétől a párizsi békéig terjedő történelmi időszakról.

Müller Péter - A ​Nő
Egyedülálló ​műfajú kötet: naptárkönyv. Határidőnapló a 2020-as évre, melyet hónapról hónapra és hétről hétre Müller Péter bölcs, felemelő, olykor megrendítő gondolatai, tanácsai kísérnek. Különleges lézertechnikával készült, exkluzív borítóval. "Ezt a könyvet ketten írjuk. Régi vágyam valósul meg: együtt írni az olvasómmal. Lényegében mindig ez történik. Az író csak megtermékenyít, a művet az olvasó szüli meg. Társszerzők vagyunk. Boldog vagyok, ha könyveimbe belefirkálnak, mert látom, hogy létrejött közöttünk valami igazi. Ez itt most napló. Érdemes beleírni, akárcsak annyit, hogy "Cukrot, lisztet venni!" Én ifjúkori naplóm első oldalára annyit írtam, hogy "Jaj!" Már nem tudom, miért. Három hét múlva újra elővettem, s azt írtam, hogy "Jaj!" Újra. Akkor már tudtam, a lélek akkor támaszkodik a betűkre, ha valami feszíti. Nem biztos, hogy ez "jaj!". Lehet egy boldog élmény. Repülök, és nem akarom elfelejteni. Titkot mondok: azt, hogy mi történik veled, jó esetben csak tíz év múlva érted meg. Addig csak napról-napra vándorolsz, nem tudod, hogy miért. És tíz év múlva, vagy életed végén, esetleg már a felnőtt gyermekeid kezében ragyogni kezd még egy olyan mondat is, hogy "Cukrot, lisztet venni!" Nincsenek elhanyagolható mozzanatok. Írjunk hát, együtt. Ez olyan, mint a tánc. Én vezetlek." Müller Péter

J%c3%b3kai_anna_-_a_labda
elérhető
2

Jókai Anna - A ​labda
A ​labda főhőse vidékre menekül - a nagyváros értelmetlen hajszájából, a reménytelennek látszó előrejutás útvesztőiből, a válás zaklatott bánatából. Itt is csalódik? Igen. Mert ismét és ismét bele kell, hogy törődjön, hogy minden másképpen alakul, mint ahogyan elképzeljük. A kötet az írói tanári megfigyeléseiből is átnyújt egy kis ciklusra való írást a mai fiatalokról. Néhány felvillanó képben a családi élet indulatos perceit idézi. A jelenben is kísértő társadalmi hierarchiát ábrázolja keserű gúnnyal (Piramis), vagy a "szöveg" és valóság közötti , nehezen áthidalható szakadékról beszél (Téli esték).

Temesi_ferenc_bartok
elérhető
14

Temesi Ferenc - Bartók
Temesi ​Ferenc negyven évvel ezelőtt határozta el, hogy megírja Bartók Béla, a világhírű magyar zeneszerző és zongoraművész regényét. Eltökélt kutatómunka, a tényekben és lelkekben való kitartó nyomozás után felkavaró, szenvedélyes életírás vagy inkább fiktív életfilm született, melyben egy huszadik századi utazót látunk, aki hol szapora, hol bizonytalan lépéseivel egyre közelebb kerül a világhoz és önmagához. Aztán világossá válik, hogy két utazóval van dolgunk. Hiszen a szerző, az Életrajzoló útját is végigkövethetjük Bartókhoz. És önmagához. Ennek a regényírói elgondolásnak köszönhető, hogy a mű mindvégig izgalmas módon kapcsolódik a jelenhez, a ma Magyarországához. És a 21. század egyik alapkérdéséhez: az identitáshoz, az identitáskereséshez. Hogy mit jelent bartóki módon magyarnak és művésznek lenni? Temesi Ferenc regénye nem csupán felveti, de az aranymetszés törvényeit betartva meg is válaszolja ezeket a kérdéseket. S a mindmáig ápolt elvont és már-már éterien tiszta Bartók-kép egyszerre megélhetővé, személyessé válik. Temesi Ferenc Bartókja a külső és belső utak szövevényes regénye. Jelentős irodalmi tett. „A zenéről beszélni olyan, mint az építészetet eltáncolni. De hát minden mű a lehetetlent kísérti meg, amely méltó erre a névre. Ha csak a töredékét fel tudjuk mutatni annak, amit Bartók zsebméretű, fekete füzetébe írt, már nem volt hiába a munka. Bartók egy antológia, amely a legrégebbitől a legújabbig mindent összefoglalt. Ezt megközelíteni is merészség.” (A szerző)

Dobai Péter - Lendkerék
Művészregény-e ​Dobai Péter új regénye? Főhőse, Zsujti Gyula, a csongrádi művésztelepen alkotó szobrász, közvetlen környezete - felesége és barátai, a művészet intelligens fogyasztói - szemében egyre furcsábban, egyre érthetetlenebbül viselkedik: szobrot alig készít, ellenben az udvarába, lakásába hordja mindazt, ami a még nem túltechnicizált múltat jelenti, kezdetleges cséplőgépet, idős parasztok faragványait, tiszai horgászok kézi szerszámait, kézművesmunkákat. Az alkotó ember megáll a zeniten, és hirtelen sajátos passzivitás vesz rajta erőt: nem teremt többé, hanem őriz. Ideiglenes ez az állapot? Egy lefelé vivő út első szakasza, vagy a művészi megújulás feltétele? "Nem hagyhatom elveszni a részeket, akkor amikor tanúja vagyok az egész elpusztulásának"- mondja Dobai szobrász hőse, s ebből az egyetlen mondatból is érezhetjük, mennyire nem csupán az ő kifejezetten személyes gondjairól szól a Lendkerék.

Fésűs Éva - Minibocs
Fésűs ​Éva meséi közt Csupafül után talán a legkedveltebb mesefigura a kis növése miatt Minibocsnak csúfolt medvekölyök. Erről szól a következő részlet a mesekönyv elejéből: Már megint csúfolták! És nem is akárhogyan. Valamelyikük kitalált egy dalt, azt énekelték, de úgy, hogy zengett tőle az egész Köröskörül Erdő: Hajlik a fűszál, pici maci sétál! Törpeszuper dörmögő, elkerülte az eső, hihihi, hahaha, mint a mákszem, akkora! A könyvet Szekeres Erzsébet rajzai teszik feledhetetlenné.

Boldogsag
elérhető
84

Müller Péter - Boldogság
Az ​első szó, amit Jézus kimond, amikor tanítani kezdi az embereket: a boldogság. Ez életünk főszava. Mindennél mélyebb vágyunk, hogy boldogok legyünk mégis boldogtalanok vagyunk manapság. Boldogság az, ami életem minden percéből hiányzik! - ezzel a mondattal indul el felfedező útjára Müller Péter és így szól olvasójához: Keressük együtt az elveszett boldogságot! Én előremegyek, s igyekszem hangosan érezni és gondolkodni, hogy a sötétben ne veszítsük el egymás kezét. Könyve különös szellemi kalandot kínál: az együttes gondolkodás és a közös rátalálások élményét. A felfedezőút a hétköznapi örömökből indul. Szó lesz az önfeledtségről, a mámorról, a beteljesülésről, az élet céljáról, a szenvedések értelméről, az újjászületésről, s ahogy a boldogság szó mélyebb értelmet kap: a Teremtés titkairól és Istenről is. Az író ebben a könyvében tárja először olvasói elé azt a világképét, amelyet a sok évtizedes keresés, a magas szellemvilág inspirációja, a sivatag homokjába elrejtett - s csak néhány évtizede fölbukkant - őskeresztény írások megérleltek benne.

Scan_089
elérhető
0

Jókai Anna - Mindhalálig
Törtel ​Gézája gondolatainak szorításában vergődő író, aki az alkotói magányosság, a szerelmi csömör kínjai közt fizikailag és szellemileg kisemmizettnek érzi magát. Felesége Gizella, orvos, ő a problémák megoldásában a gyakorlati igazságokra szavaz. Kettejük kétpólusú világának igazságán keresztül mutat rá az író az együtt kikínlódott egyéni szabadság értékére. A regény mind a mai napig megőrizte "aktualitását", szerzője problémaérzékenysége, gondolati gazdagsága, a plasztikus ábrázolásmód - sokak érdeklődésére számító kötetté teszi a művet.

Albert Gábor - Emelt ​fővel
Albert ​Gábor műve a második világháborút követő telepítésekkel és a bukovinai székelyek kálváriájával foglalkozik. Albert Gábor elmélyült tudósi alapossággal és megszenvedett személyességgel megírt munkája a magyar szociográfiai irodalom klasszikusa. Magában foglalja mindazt, ami a korabeli történelemkönyvekből hiányzott, helyére kerülnek a dél-dunántúli népmozgások, a felvidéki, a bukovinai, a moldvai és a délvidéki magyarok szenvedéstörténetei, a magyarországi németek és délszlávok meghurcoltatásai, kirajzolódik a II. világháború körüli remények és poklok láncolatának az ok-okozati képe.

Müller Péter - Jóskönyv
A ​Jóskönyv működik. Kapcsolatot teremt. Bizalommal fordulhatunk hozzá, tanácsot ad. Nem konkrétumokat mond, annak válaszol, aki érti a nyelvét, aki vállalkozik az útra, amely hosszabb és rögösebb, mint gondolnánk, noha megmozdulnunk sem kell, hogy elinduljunk. Ez az út önmagunkba vezet. A válasz adott, elérhető. Ha elég bátrak vagyunk hozzá, hogy feltegyük a kérdést, és ha valóban az igazságra vagyunk kíváncsiak, keresve sem találunk jobb útmutatást.

Nemeskürty István - Daliás ​idők
"Visszanéz ​a magyar, sóhajtva néz vissza / Te dicső hajdankor! fényes napjaidra / Szomorú tallóján ősi hírnevének / Hej! csak úgy böngész már valamit - mesének." Az Arany Jánostól kölcsönzött cím - Daliás idők - a magyar lovagkorra utal. Lehetséges, hogy ami e könyvben az olvasó elé tárul, mesének tűnik? De a mese is egyfajta valóság. Megismerhetjük belőle a költők ábrándjait, vágyait, terveit. A "mese" Hédervári Kont Istvánról szól, akit harminckét társával együtt Zsigmond király 1388-ban lefejeztetett, mert megtagadták tőle a neki járó hódolatot, és ellene szövetkeztek. De mi húzódik e tény mögött - nyomoz. Nemeskürty István -, mi volt az a Nagy Lajos-i hagyaték, ami szembeállította a főurakat királyukkal? Talán mégsem volt mese, még ha ábránd is maradt, mint annyi más a magyar történelemben...

Dobai-peter-iv_nxklk637
elérhető
0

Dobai Péter - Ív
Lehet-e ​konzerválni az ifjúkori nagy szerelem egész életet meghatározó élményét? Mi történik akkor, ha ennek az érzésnek az intenzitása fogyóban is több energiát adó, igazibb szenvedélyt jelent, mint bármi más, ami utána következett? Mi történik, ha a férfi is, a nő is réges-régen máshoz kötötte az életét, mástól vállalt gyermeket, és az az érzés - amelyet a magát kijátszottnak és becsapottnak érző feleség tehetetlen keserűségében "drog"-nak, "doppingszer"-nek nevez - mégis létezik? Átívelhet-e egy hajdanvolt tökéletességét már csak a másik iránti leküzdhetetlen igényében őriző szenvedély két külön-külön kialakított életformát, családi meghatározottságokat? S végül is: mi az igaz mindebből? Lehet hogy csak a szenvedély akarása? A negyvenes éveiben járó építészmérnök és szeretője, a szép jogásznő egy klastrompusztai hétvége során végigélik és végiggondolják szerelmük távlattalan, banális jelenét és erőt adó, erőt fölemésztő múltját. Mert miközben látszólag belenyugodnak saját érzéseik, hajdani szerelmük viszonnyá alacsonyulásába, valójában örök a kísértés: együtt maradni! E kísértést persze legyőzi a józanság, a prakticizmus, a nehezen fölborítható családi élet lelkiismereti terhe - és kezdődő elfáradásuk.

Rakovszky_zsuzsa
elérhető
12

Rakovszky Zsuzsa - Célia
Rakovszky ​Zsuzsa új műve különleges családregény, a családok hiányairól. Hiányzó láncszemekről, negatív töltésekről. Vonzásokról és taszításokról. Az egymás mellett élő emberek boldogságkereséséről és társas magányáról. Arról, hogy mi adható tovább, és mi az, ami sorsszerűen megszakad. A nagyszerű költő, író korábbi regényeihez képest a Célia napjainkban játszódik és elbeszélője férfi. Míg korábbi nagyepikai munkáiban régebbi korok mélyére pillantott a szerző, addig ez a regény a közelmúlt és a ma Magyarországán és Budapestjén játszódik, még hozzá hatványozottan: agresszív reklámokkal és ostoba szolgáltatásokkal kidekorált, kommercializálódott hétköznapjaink díszletei között. E tárgyi világot olyan erősen rajzolja meg Rakovszky, hogy hirtelen saját életidőnk történeti mivoltára döbbenünk rá. A Célia másik újdonsága, hogy az elbeszélői hang egy férfihoz tartozik - és ő meséli el a történetet, amelyben a legfontosabb szereplő két nő. Hősünk évekkel később tudja meg, hogy véletlenül apa lett: ekképpen kerül életébe a lánya, a huszon-egynéhány éves Célia. Egy gyakorlatilag ismeretlen embernek kellene segítenie - közben pedig saját élete idegenségére is rápillant. A Célia lendületes, érzékeny próza, színes humorral, jól felépített fordulatokkal és Rakovszky Zsuzsára jellemző lírai karakterű nagyításokkal, lelki röntgenfelvételekkel.

898544
elérhető
19

Rakovszky Zsuzsa - Fortepan
Rakovszky ​Zsuzsának sok év elteltével jelenik meg új verseskötete. A Fortepan magját a világhálón lévő régi fényképekből kiinduló versek adják. Egykorvolt történetek elevenednek meg, örökkévalóságba dermedt alakok mozdulnak meg - nyelvet kap a létezés megannyi titka. A Rakovszky-világ különleges körfolyosó, egymásból nyíló és még inkább egymásba záródó terekkel: tragikus monológok, képleírások, tárgyak árnyékai. Konkrét időpontok és helyszínrészletek. És a hang, ami hagyja, hogy szerteszaladjon a történet, majd egy pillanattal később visszafogja magát, egybe rántja az egészet. Ebből születik az a sajátos ritmus, amiben váltakozik a balladai ráolvasás üteme és a katatón létérzékelés egyhangúsága. Rakovszky verseit olvasva saját lehetséges személyiségeinkkel is találkozunk; saját arcaink rajzolódnak ki a sorok mögött.

Veadandp0301
elérhető
0

Ács Margit - Beavatás
A ​Beavatás három magyar fiatal - a Fráter fivérek s az idősebbik felesége, Laura - három velencei napjának a regénye. A hetvenes évek statisztikáiban nálunk is tömeges gyakorisággal előforduló, minden tekintetben szokványos olaszországi turistaút első, "kötelező" állomásán a két testvér, az építész Károly és a tolmácskodó, szabadúszó Ambrus először éli meg, amit századok óta átél minden világjáró hazánkfia, amikor idegen környezetben, más nyelv, más szokások, másfajta erkölcs és gondolkodás, másmilyen élet másmilyen lehetőségeink a tükrében és röntgensugárzásban szembesül önmagának és annak a közösségnek a gondjaival, amelyhez tartozik. De a Fráterek e súlyos és keserves élménynek a szédületében egy másik mitikus élménynek: a testvérkapcsolatnak éppen a különleges helyzet és élmény ingerére kibomló drámáját is megéli, amit - sorsát meghatározó következményekkel - ösztöneiben és idegzetében Laura is követni kénytelen. A Beavatás - az illúziókkal, a hamis tudat fátylaival elkendőzött, rideg valóság feltárulása. Kíméletlen megvilágosodás: az intellektuális és az erkölcsi-érzelmi önámítás gátjainak tragikus eredményű áttörése. Ambrus cinikus-link életvitelének felhámja mögül előtűnik a rossz útra tévedt belső emberi szabadságharc kilátástalansága, Károly igavonó kötelességtudása, erkölcsi idealizmusa mögül az igazi megismerésre és az igazi cselekvésre való restség.

Ács Margit - Csak ​víz és levegő
Az ​emberi kapcsolat: csapda. Mi a csapda? Az, hogy kivallatjuk a másik embert az életéről, s aztán eldobjuk, mint egy üres dobozt? Az, hogy együtt maradunk, de hazugul, őszintétlenül? Hogy nem nézünk farkasszemet az emlékeinkkel? Hogy a véletlenre bízzuk kapcsolataink alakulását? A fiatal írónő, akinek eddig csak kritikáit ismertük, öt elbeszélést gyűjtött össze a vékonyka kötetben, amely azonban csak fogásra vékony. Hatalmas súlyokat emelnek az elbeszélések hősei: önmaguk, múltjuk, tisztázatlan kapcsolataik súlyát. Mindaz öt elbeszélés alapmotívuma a megalázottság. Hányféle módon tiporhatja meg, szoríthatja sarokba, csalhatja csapdába egyik ember, egyik nemzedék a másikat. S néha csak egy pillanat, néha egy egész élet dönti el, mire képesít bennünket az önvédelem. A megalázottság nem csak a 20. század egyik alapkérdése: a skála Dávidtól Jézuson át az eltaposott féregig terjed.

Mezey Katalin - Zöld ​vadon
Mezey ​Katalin mondja kötetéről: Két hosszabb elbeszélést fog egybe ez a kötet - noha írtam már több, eddig még könyvben meg nem jelent novellát. Azért csak ezt a kettőt, mert úgy éreztem, hangulati különbségük ellenére összetartoznak. A Két kudarc arról szól, hogy ha illúziókkal, tájékozatlan elképzelésekkel közeledünk embertársainkhoz, ostobán kerülünk szembe, oktalanul megkínozzuk őket is, magunkat is, s ha tapasztaltabbakkal, erősebbekkel, éppoly oktalanul megkínoznak minket. Ugyanakkor figyelmeztetni is akar ez az írás korunk jellegzetes hitének, a nevelés, átnevelés túlértékelésének veszélyire, hazugságaira. A Búcsú hőse is épp hogy felserdült lány, aki egy falusi gyár sűrű világában ébred rá, hogy a gyerekkor lejárt. Miközben ő még azt próbálgatja felnőttszámba veszik-e vagy sem, cselekedeteiért már felnőttként kell felelnie. Mi hát a két elbeszélésben a közös? Az, hogy a vallomásszerű formával a cselekvések, döntések belső - gondolati és érzelmi - elemeit akartam földeríteni, föllelni hőseim alkatában azokat a tulajdonságokat, amik gátolják vagy segítik tájékozódásukat. Mindkét írás vallomástevője téves elképzeléssel fordul a világhoz.

Limpopo_1rsqs2mk
elérhető
0

Szőcs Géza - Limpopo
Mit ​keresnek a struccok Kelet-Európában egy struccfarm jól fűtött ketreceiben? És miért van az, hogy éjszakánként mintha egy más haza, egy másik lét, egy másik földrész szólítaná őket a szabadság ígéretével? Megtanulhat-e repülni egy strucc? És megszökhet-e, s vajon hová? A strucckisasszony naplójából, amelyet Szőcs Géza tesz közzé, minderre fény derül, mint ahogy azt is megtudhatjuk, hogy a struccok rendkívül érzékenyek a társadalmi elnyomásra és igazságtalanságokra, valamint a metafízikai kérdésekre, a humoruk pedig egyenesen fergeteges.

Tam%c3%a1s_menyh%c3%a9rt_balbina
elérhető
1

Tamás Menyhért - Balbina
Az ​író vallomása regényéről: Balbina. Feledésre ítélt név, eredetét a latin balbus-ból származtatják. Jelentése: hebegő, dadogó. Balbina, nevével ellentétben, mentes e görcsösítő fogyatékosságtól. Sorsa annál bénítóbb, lét-dadogású. Mint oly sokunknak (az örökös terüvel érkező-élő bukovinai székelyeknek és nem székelyeknek), akiket prés alá fogtak azok a csontosító esztendők, amelyek végül is vért sajtoltak Őszünkbe. Fejezetre fejezet, sorjáztatja tört évszakait a Magva-szórt idő, sorjáztatja Balbina küzdéses idejét, a közösségi, közösségében egyedülvalóságára; betegségére, kevés értésre maradó, magzatos jövendőjű asszony próbatételét.

999645590a
elérhető
0

Dobai Péter - Lavina
A ​százados az osztályvezetőt nézi, kis szünet után megköszöni az anyagot: - Ha kérdeznem kell valamit, hívatni fogom az elvtársakat... - Solti magára marad az egész üzem személyi dokumentációjával, belelapoz, néhány lapot végigolvas, feláll az asztaltól, rágyújt, kinéz az ablakon, látja, hogy az üzem dolgozói a műhelyek és az adminisztrációs épület közötti betonozott térségen állnak, beszélgetnek, néznek az irodaépület felé. Egy rendőr lép be, jelenti a nyomszakértőt: - Százados elvtárs: sértett Szurdoki Miklós ujjlenyomatain kívül még a következő ujjlenyomatokat tudtuk azonosítani a pénztárszobában: Ferencné született Tolnai Jolán pénztárosnőét és Vajda Anna takarítónőét. - Értem... ezek mint tettesek nem jöhetnek számításba nyilván. - Nem. Ismét belép a rendőr, jelenti a zárszakértőt: -Százados elvtárs, egy fontos körülményre szeretném felhívni a figyelmét: megállapítottam, hogy a páncélszekrény zárrendszerét a zárhoz és az ilyen rendszerű, egyébként elavultnak számító lemezszekrényekhez egyáltalában nem értő, még a legelemibb ismeretekkel sem rendelkező tettes vagy tettesek kísérelték meg kinyitni... A durva, erőszakos behatolási mód abszolút kezdőre vall...

Albert Gábor - Kagylóhéjban
Az ​ember helyét, önmegvalósításának lehetőségeit kutatja Albert Gábor új regényében is, a tőle megszokott, s egyéniségéhez hozzátartozó gondolatébresztő stílusban. Egy járványkórház varázshegy-hangulatát teremti meg könyvében az író. S a kirekesztettség, a betegségtudat, a szenvedés és bezártságélmény, a halálfélelem, az ösztönökbe süllyedő, menekülő öntudat pilléreire építi fel a történetet. Fura figurák, különös sorsok tűnnek elő, miközben a főhős tudatában realizálódnak ezek a társakká vált idegenek. Mozdulataik, mocorgásaik, történeteik idéztetik fel a főfigurában is megélt élményeit, s ők adnak lehetőséget rá, hogy együttérzését, jóságát, sőt hipokrita hamisjátékait, és önfeláldozását is kiélhesse - miáltal megtisztultabban, igazabb emberként okosabban a kiegyensúlyozottabban kerülhet vissza a próbáló hétköznapokba.

Rakovszky Zsuzsa - Szilánkok
Szilánkok ​egy ház romjai alól, amely leégett az idő tüzében. Egy képzeletbeli kisváros Sók az ország nyugati szegletében egy nagyon is valóságos történelmi időszakban a 20. század első negyedében. A kifáradó, viktoriánus századvég lassú tétele után következik a századelő hirtelen gyorsuló allegrója. Ebben a tempót és formát váltó korban játszódik több emlék- és idegszálon a Szilánkok. Árva vagy félárva hősei saját mostoha sorsukat megértve próbálnak új életet kezdeni, de eközben a számukra sok esetben ismeretlen és titkokkal teli múlt folyamatosan meghatározza és behatárolja őket. Némelyikük nyíltan nekimegy ezeknek a határoknak, és forradalmat hirdet a régi renddel és polgári életvilággal szemben. A Szilánkok lenyűgöző és szívbemarkoló regény az apakeresés kudarcairól, a 20. század elejéről, a békeidők zavarairól és az első világháború által felrobbantott tegnap-világ rejtélyes titkairól.

Kollekciók