'természet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Szinnyei Júlia - Erdészház
A ​Mecsek erdeiben húzódik meg az a kis erdészház, ahol Vadas Zsuzsanna - aki nem tűri, hogy becézzék! - szüleivel és nővérével él. Még csak tíz éves, de nem szereti, ha gyerekszámba veszik, és legfőbb vágya, hogy "hasznosan" éljen. Persze ez korántsem olyan könnyű dolog - csak az tudja, aki már próbálta -, hiszen a felnőtteknek gyakran homlokegyenest ellenkező elképzelésük van arrók, hogy mi hasznos és mi nem. Szinnyei Júlia kedves regénye az örökké tervezgető, nyughatatlan Zsuzsika - bocsánat: Zsuzsanna! - apró-cseprő baklövéseiről ad számot, s legnagyobb tervéről, amely végül is sikerül, és alkalmat ad hősünknek arra, hogy mint már annyiszor, most megint "újra kezdje" életét.

Alessandro Vespignani - A ​jóslás algoritmusa
"Alessandro ​Vespignani könyve a koronavírus bestsellere. Vespignani hálózatelméletre épülő előrejelzései alapján döntenek ma a világ kormányai arról, milyen intézkedéseket vessenek be a koronavírus ellen. Vespignani volt az, aki húsz évvel ezelőtt megteremtette a modern vírusterjedést leíró modellezés eszköztárát. Az általa tervezett algoritmusokat vetették be minden jelentős vírus esetén, az Ebolától a koronavírusig. A WHO és más nemzetközi intézmények számára Vespignani készít előrejelzéseket arról, pontosan mikor és hány ember fog megbetegedni a világ nagyobb városaiban, és hogy a különböző megszorító intézkedések hogyan befolyásolják majd a vírus terjedését. A jóslás algoritmusa című kötetében Vespignani közérthetően mutatja be a jósolhatóság problematikáját, illetve az előrejelzésekben rejlő lehetőségek és az ehhez kapcsolódó felelősség kérdését." Barabási Albert-László 2014 augusztusában a hálózatkutató Alessandro Vespignani váratlan telefonhívást kap: példátlan járvány pusztít Guineában, amely hamarosan a világ többi részén is szétterjedhet. A vírus nevét ma már mindenki ismeri: ebola. Vespignani és csapata rákapcsolódik egy szuperszámítógépre, és algoritmusoknak, valamint szimulációknak köszönhetően sikerül a vírus terjedését hónapokkal előre megjósolni. Az idők hajnala óta megszállottan igyekszünk megjövendölni az elkövetkezendő eseményeket. Mi történne, ha lehetséges lenne jó előre látni nem pusztán az olyan jelenségeket, mint az időjárás, hanem egész életünket? Az új, mesterséges jövendőmondók már ezt teszik. Alessandro Vespignani jövendőmondó tudományával nem bízza magát a természet jelzéseire - a datifikálás matematikai módszereit alkalmazza. És hogy kik látják őt el adatokkal? Mi magunk. A bankkártyánkkal kiegyenlített összegek elárulják, mit engedhetünk meg magunknak, és hogy mi tetszik nekünk. Az okostelefonunkba beépített GPS rögzíti minden helyváltozatásunkat, a Facebookban lévő algoritmus megtanulja, milyen az ízlésünk filmek és zene, divat és ételek tekintetében, sőt, a megszerzett adatok birtokában képes kikövetkeztetni, kire szavazunk majd a következő választáson. A mindenfelé széthintett információk jelentik a kiindulási pontot, a forrást, amelyből a jövő szimulációja érdekében meríteni lehet. Olyan fontos jelenségek megjövendölésére lehetünk ezáltal képesek, mint a világméretű járványok, a háborúk, a gazdasági és politikai összeomlások, vagy épp a természeti katasztrófák. A jóslás algoritmusa nem azt árulja el, mindez hogyan következhet be egy napon, hanem arról számol be, hogy miként működik ez meg már most is - anélkül, hogy tudomást szereznénk róla.

Julie Hearn - Nell
Nell, ​a javasasszony unokája, egy faluszéli viskóban éli egyszerű életét, gondozza kedvenc tyúkocskáját, gyógynövényeket gyűjt, főzeteket készít, s igyekszik elsajátítani mindazt, amit nagyanyjától elleshet. Az idillt azonban váratlanul viharfelhők árnyékolják be: nagyanyó egészsége megrendül, s a falu békéjét is alaposan feldúlja a tiszteletes leányainak különös betegsége. Mintha megszállta volna őket az ördög, sikítoznak, ájuldoznak, tűk potyognak a szájukból. Mi lehet a titokzatos betegség hátterében? Nell tudja az igazságot, s ha nem történik csoda, az életével kell fizetnie ezért a tudásáért...

Steve Irwin - Terri Irwin - A ​krokodilvadász
A ​Krokodilvadász járja a vadont, új fajokat fedez fel, tanulmányozza, és védi az állatokat, miközben állandó életveszély fenyegeti. Ebben a könyvben Steve elmeséli, hogy a világban tett útjain hogyan találkozott össze a legfélelmetesebb, legveszedelmesebb állatokkal. Steve és Terry Irwin esetében az ötméteres krokodilokkal, dühösen sziszegő mérges kígyókkal, támadó orrszarvúkkal vagy hatalmas pókokkal való találkozás a hétköznapi rutinfeladatok közé tartozik. Steve már gyermekkora óta imádja és tiszteli az Ausztráliában őshonos fajokat, s miután szülei megalapították állatkertjüket, gyakorlatilag közöttük él. A világhírű házaspár most bepillantást enged mozgalmas mindennapjaikba, egyedülálló munkájukba és magánéletükbe. Elmesélik találkozásuk történetét, beszámolnak arról, hogyan hozták létre Ausztrália legnagyobb magánállatkertjét és állatmenedékhelyét, hogyan próbálják védeni a természetet és annak lakóit. "Szórakoztató, izgalmas... Mulattatva tanít. Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt ajánljuk." - Publisher Weekly "Irwin számtalan izgalmas történettel kápráztat el minket!" - Booklist

Pénzes Bethen - Tengeri ​állatok 2.
1979 ​- Rajzolta: Gémes Péter Földünk felületének több mint kétharmadát óceánok és tengerek borítják. És ez a nagy tömegű víz nemcsak az élet kialakulását tette annak idején lehetővé: ma is nagy kincse az emberiségnek. A legtöbb tengervíz 2, 7-3, 3%-nyi mennyiségben sót, főleg konyhasót tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy 1-1 liter tengervízben átlagosan 3 dkg sókeverék található. Egyes, édesvízben szegény országokban, például Izraelben, Kuvaitban, Szaúd-Arábiában a tengervízből ivóvizet nyernek. Másutt a tengeri sóból konyhasót, gyógyszer-, műtrágya-, és mosószer-alapanyagot készítenek. Az átlagosan 3800 m mélységű óceánok sokkal nagyobb területet nyújtanak az élővilágnak, mint a szárazulatok, a kontinensek - lényegesen több növény és állat található is bennük, mint valamennyi szárazföldön együttvéve. A Földünkön ma élő 25 000 féle halfajból például több mint 20 000 az óceánok és tengerek lakója. Nem közömbös az sem, hogy az óceánokban találjuk az állatvilág óriásait, a bálnákat is. Vajon miért? Azért, mert az 50-100 tonnányi test a vízben veszít a súlyából, így mozgatásához lényegesen kevesebb energiára van szükség, mint a szárazföldön, másrészt a táplálék is könnyebben beszerezhető. A tudósok kiszámították, hogy évente hozzávetőlegesen 400 milliárd tonna tengeri növény és állat születik. Vajon ebből az óriási tömegből mi jut nekünk, embereknek? Egyelőre csak a morzsák. Vagy más szóval, amit az 5 millió halász hálóval, horoggal, szigonnyal, csapdával kifog. A legújabb kimutatások szerint ez a mennyiség évente 65-70 millió tonnára tehető. Könyvünkben főleg azokat az állatokat ismertetjük, amelyek a leggyakrabban kerülnek "emberközelbe", a tengeri halászok hálójába, illetve azokat, melyekről oly szívesen olvasunk kalandos útleírások lapjain.

Farkas Henrik - Egyszervolt ​állatok
Azokról ​az állatfajokról olvashatunk e könyvben, amelyek annyira megfogyatkoztak, hogy a kihalás veszélye fenyegeti őket, vagy pedig már ki is pusztultak. Félő, hogy az elkövetkező évtizedekben nagyon sok állatfaj nevét törlik majd az "élők" névsorából. Mindent meg kell tennünk, hogy ez ne következzen be. De vajon sikerül-e megmenteni az indiai orrszarvút vagy a galápagosi óriásteknőst? A feladat nem egyszerű. Az emberiség most tanulja az élővilág megmentésének tudományát. Mert nem elég, ha "békén hagyjuk" az élővilágot, ha "nem bántjuk" a rohamosan pusztuló fajokat. Hiszen gyakori eset, hogy a védelem alatt álló, növényevő állatok túlzottan elszaporodva felborítják a természet egyensúlyát, elfogyasztják, tönkreteszik élőhelyük növényzetét, s végül elpusztulnak. Az embernek tehát be kell avatkoznia az állatvilág életébe. Gyakran ritkítania kell állományukat, vagy védelmezni a járványos betegségektől, ellenségeiktől, máskor meg éppen a ragadozók oltalmazásával lehet biztosítani egy-egy faj életképességét. Furcsa dolog ez: hiszen a természet évmilliókon át megvolt az ember beavatkozása nélkül; a helyzet azonban visszafordíthatatlanul megváltozott. A földgolyót elfoglalta az ember. Egy sereg állatfaj jól megvan velünk, megtanultak mellettünk élni. Akadnak olyan fajok is - mint pl. a kártevő rovarok -, amelyeket ki sem tudunk irtani. Ne higgyük hát, hogy minden állatfaj pusztulóban, eltűnőben van. De mintha a legérdekesebb, legszebb állatfajokat fenyegetné a veszély, Földünk "élő műkincsei" egyre fogyatkoznak. Néhány évtized alatt sok száz állatfaj tűnt le az élet színpadáról, emléküket már csak kitömött példányok és képek őrzik. Többségük az emberi felelőtlenség áldozata. Bolygónk "állatsereglete" azonban még végtelenül gazdag, s a pusztuló fajokért mindent megtesznek a lelkes természetvédők.

Podani János - Tengeri ​állatok 1.
1979 ​- Rajzolta Lexa Klára A tengerek és óceánok Földünk kétharmadát borítják. Rengeteg állatnak nyújtanak otthon, közöttük kétségtelenül gazdaságilag a halak a legfontosabbak. Itt él a legnagyobb állatfaj, a nemritkán 130 tonna súlyú kékbálna is. Az igazi élőtömeget azonban az alacsonyabb rendű állatok képviselik. Becslések szerint a tengeri állatok összsúlyának több mint 90 százaléka a gerinctelenekre esik. Nemcsak mennyiségük, hanem formagazdagságuk is nagy. Csak a csigák közül 65000 faj él a tengerben. Ebből a változatosságból csupán ízelítőt adhat ez a könyv, mely a hozzánk legközelebb levő s így mindenki számára elérhető tengerek - a Balti- és a Fekete-tenger, valamint az Adria - gerinctelenek állataink leggyakoribb képviselőit mutatja be.

Konrad Lorenz - Salamon ​király gyűrűje
"...ezeket ​az állathistóriákat bizony haragomban írtam le. Hogy mire haragudtam? Arra a rengeteg hihetetlenül rossz, csupa hazugság állattörténetre, amilyeneket manapság kínálgatnak minden könyvkereskedésben: arra a rengeteg firkászra, aki azt állítja, hogy állatokról mesél, noha nem is ismeri őket. Aki arról ír, hogy a méh kitátja a száját és ordít, vagy hogy a csukák harc közben torkon ragadják egymást - az bebizonyította, hogy halvány sejtelme sincs arról, milyen is az az állat, amelyet - mint állítja - tapasztalatból és szeretetből ábrázol... El sem tudjuk képzelni, hogy az efféle felelőtlenül megírt állathistóriák mennyi téveszmét terjeszthetnek az eleven érdeklődő ifjúság körében."

Mary Alice Monroe - Nyári ​fuvallat
Dora ​boldogtalan házasságában évekig játszotta a tökéletes anya és feleség szerepét. Férje azonban egy nap beadja a válókeresetet, és az asszony úgy érzi, hogy autista kisfia nevelésében is kudarcot vallott. A válása és az eladandó házzal kapcsolatos megannyi teendő pedig szinte minden energiáját felemészti. Szorult helyzetéből nem talál kiutat. Végül egy rosszullét kell ahhoz, hogy rádöbbenjen: ha újra boldog akar lenni, gyökeres változásokra van szükség az életében, amelyeket csakis önerőből vihet véghez. Elindul hát egy rögös, számára ismeretlen úton, amely a sok megpróbáltatás mellett megannyi örömöt is ígér, és csak remélni meri, hogy a végén nemcsak önmagára, hanem egyúttal haza is talál. Mary Alice Monroe szívmelengető és magával ragadó trilógiájának második kötetében folytatódik a Nyári emlékekből megismert három lánytestvér, Dora, Carson, Harper és nagyanyjuk édes-bús története.

Tea Stilton - Tea ​angyalai a vadonban
Tea ​szupersportos barátja, Muszkoli Cinnifordba érkezik, hogy túlélési technikákat tanítson a diákoknak. Paulina, Colette, Nicky, Pamela, Violet és barátaik két egész napot töltenek a természetben, ahol számtalan extraegeres kalandban lesz részük!

Al Alvarez - A ​nagy menet
A ​nagy menet Las Vegasba és a hatalmas tétekben játszott pókerpartik világába kalauzolja olvasóját. Al Alvarez kellő távolságtartással és hamisítatlan brit iróniával szemléli ezt a különös világot. Könyvében megismerhetjük a kietlen nevadai sivatag közepén épült Las Vegas természeti és emberi környezetét, mely a világtól elzárva a szabadság mámorító illúzióját nyújtja mindenkinek, aki megfordul a városban. Alvarez pontos és találó portrékat vázol a vegasi pókervilág jellegzetes figuráiról, hogy aztán az utolsó két fejezetben páratlanul izgalmas sorokban számoljon be az 1981-es póker-világbajnokság három napjáról, ahol a könyvben addig fölbukkanó összes nagymenő megjelenik, hogy összemérje egymással tudását.

Halász Tibor - Jámbor Gyuláné - Vízvári Albertné - Természetismeret ​5.
Az ​ötödikes könyv a biológiai ismereteket a vegetációs időszakhoz illesztve (őszi és tavaszi fejezetre bontva) tárgyalja, ezek között kaptak helyet az integrált földrajzi-fizikai témák. A tankönyv a természetszeretetre, az élőlények védelmére és a környezet megóvására nevel.

Kalmár Zoltán - Lepkék
Tarka, ​élő virágszirmok keringenek a napfényes réten. Különös lények ezek a színes szárnyú rovarok. Testük középső részében, a torban lévő parányi izmaik viszonylag nagy felületű szárnylapokat mozgatnak, melyek gyors repülésre, irányváltoztatásra teszik képessé őket. Jól ismert jelenség a lepkék rendkívüli szaglása és tájékozódása is. A hímek a nőstényt több száz méter távolságból is megtalálják, és a tápnövényt, amin majd az utódaik felnövekednek, csalhatatlan biztonsággal megismerik.

Nassim Nicholas Taleb - The ​Black Swan
What ​have the invention of the wheel, Pompeii, the Wall Street Crash, Harry Potter and the internet got in common? Why are all forecasters con-artists? What can Catherine the Great's lovers tell us about probability? And, why should you never run for a train or read a newspaper? This book is all about Black Swans: the random events that underlie our lives, from bestsellers to world disasters. Their impact is huge; they're impossible to predict; yet after they happen we always try to rationalize them. A rallying cry to ignore the 'experts', "The Black Swan" shows us how to stop trying to predict everything - and take advantage of uncertainty.

Peter Wohlleben - A ​fák titkos élete
Az ​erdő a csönd, az érintetlen természet, a mese és a titkok birodalma. Egy hely, ahol bármi megtörténhet. Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz! Peter Wohlleben fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged egy titokzatos világba. A fák eddig nem is sejtett képességeiről írott lebilincselő tudományos esszéiben a legújabb felfedezéseket éppúgy figyelembe veszi, mint saját tapasztalatait és érzéseit. És az olvasó nem győz álmélkodni a természet csodáin. "Tanulságos, mély empátiával megírt könyv, amely lehetővé teszi számunkra, hogy új szemszögből lássuk az erdőt. Peter Wohlleben könyve az erdőhöz intézett szerelmi vallomás." -Literatur Spiegel Peter Wohlleben (1964) már kisgyermekként természetvédő akart lenni. Erdőgazdálkodást tanult, és több mint húsz éven át a tartományi erdőfelügyelőség alkalmazottjaként dolgozott. Hogy ökológiai elképzeléseit a gyakorlatba is átültesse, felmondott, és napjainkban az Eifel-hegységben vezet egy környezetbarát erdőgazdaságot, ahol az őserdők visszaállításán munkálkodik. Számos tévéműsor vendége, előadásokat tart és gyakorlatokat vezet; több erdővel és a természetvédelemmel foglalkozó mű szerzője. Magyarul ez az első könyve.

Summer Rayne Oakes - Barátom, ​a filodendron
Mindenki ​megérdemli, hogy megtapasztalja, milyen pozitív hatással van ránk, ha vannak növényeink, amelyekről gondoskodhatunk. A növények ugyanis nemcsak szépek és tisztítják a levegőt, de csökkentik a stresszt, a vérnyomást, és úgy általában is jót tesznek a testünknek és a lelkünknek is. A gondozásuk valójában mindfulness gyakorlat, amely révén megélhetjük, hogy a másokkal való törődés örömforrás. Summer Rayne Oakes BARÁTOM, A FILODENDRON című könyve hiánypótló és egészen különleges kötet: nemcsak praktikus gyakorlati információkkal és tanácsokkal lát el bennünket, de újfajta szemléletmódot is képvisel. Útmutatásait követve megtanulhatjuk a növények nézőpontjából szemlélni a világot, modern fogyasztói igényeinket pedig fenntarthatóbbakkal cserélhetjük fel. A jutalmunk zöldellő kert, otthon, és egy kiegyensúlyozottabb, boldogabb élet. "Lépjünk be hát a növények világába, és fedezzük fel, hogyan kezdhetünk neki a saját személyes zöld életterünk megteremtésének - az otthonunkban, a gondolatainkban és a szívünkben."

Sarah Ivens - Erdőterápia
Ki ​ne érezné jobban magát egy erdei séta során vagy egy parkban elköltött uzsonna után? Lelket simogatóan üdítő érzés fog el bennünket a szabad ég alatt, a zöldben. Az állandó rohanásban mégis alig-alig vesszük észre az évszakok váltakozásának szépségét, beszorulunk a négy fal közé, s felemészt bennünket az elszigeteltség és a napi rutin. Gyakran kimerültek és fásultak vagyunk, úgy érezzük, fojtogat minket a stressz, mégsem tudunk változtatni. Sarah Ivens könnyen megvalósítható, szórakoztató ötletekkel teli, inspiráló kötete ebben segít. Megtanulhatjuk belőle, miként válhat a természetben eltöltött idő a mindennapjaink részévé, akár a párunkkal vagy a gyerekeinkkel, akár egymagunkban szeretnénk élvezni jótékony hatásait. Az Erdőterápia tanácsait követve meglepő s egyben csodálatos változásokat észlelhetünk nemcsak magunkon, de a társas kapcsolatainkban is. Sarah Ivens író, újságíró, az OK! Magazin szerkesztője. Több életmóddal kapcsolatos kötet szerzője, s rendszeresen publikál egyebek mellet a Marie Claire-ben, a Daily Mailben és a Mail on Sundayban.

Székely Tibor - Kumevava, ​az őserdő fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jules Verne - A ​rejtelmes sziget
Példátlan ​erejű szélvihar sodorja a Csendes-óceán vízsivatagja fölött a léghajót, amelyen öt derék amerikai menekült el Richmondból, a rabszolgatartásért harcoló déli csapatok fogságából. A gáz lassan szivárog el, minden felszerelésüket a vízbe kell hányniuk, és csak a puszta életüket menekítik egy lakatlan szigetre. Kifosztottabbak, mint a hajdani Robinson volt, de leleményükkel, szorgalmukkal és kitartásukkal lassacskán felülkerekednek a helyzet és a természet mostohaságán. Sorsukkal úgy-ahogy elégedettek, de egy sor megmagyarázhatatlan jelenség nyugtalanítja őket. A szigetnek valami titka van, és hőseink megindulnak, hogy a rejtélyt felderítsék.

Jámbor Gyuláné - Vízvári Albertné - Természetismeret ​6. osztály
Természetismeret ​tankönyv színes illusztrációkkal az általános iskola hatodik osztálya számára.

Wu Ming-Yi - Rovarszemű ​ember
Vajo-vajo ​szigetét minden másodszülött fiúnak el kell hagynia aznap, amikor betölti tizenötödik életévét - így áldozzák fel a tengeristennek. Atile'i a legerősebb úszóként és a legjobb csónakosként elhatározza, hogy dacol a sorssal, és ő lesz az első, aki életben marad. Alice, akinek férje és fia is örökre eltűnt a hegyekben, tengerparti házában csendben készül az öngyilkosságra. Tervét azonban keresztülhúzza a Tajvan partjainak ütköző hatalmas szemétsziget, amelyen Atile'i menedéket talált. A katasztrófa után Alice a fiúval elindul a hegyekbe néhai férje nyomában, abban reménykedve, hogy megfejti családja eltűnésének rejtélyét. Útjukon feltámadnak az emlékek, különös kapcsolat alakul ki köztük, és feltárul egy sötét titok, amely arra készteti Alice-t, hogy megkérdőjelezzen mindent, amit addig tudott. Wu Ming-yi 1971-ben született Tajvan szigetén. A rovarszemű ember a negyedik regénye, amely 2011-ben jelent meg.

Joanne Harris - Partvidékiek
Le ​Devinen, a kis breton szigeten évszázadok óta jószerével változatlanul csordogál az élet. Hiába követi egyik generáció a másikat, a két rivális közösség, a tehetős Le Houssinière-ieké és az elszegényedett Les Salants-iaké folyamatosan harcban áll egymással. Ezúttal az a tét, hogy melyik településen legyen a sziget egyetlen strandja, amely turistákat vonz, jólétet teremt. Amikor Mado, a szigeten született talpraesett lány tízévnyi távollét után visszatér apjához, döbbenten tapasztlalja, hogy szülőfaluját két veszély is fenyegeti. Az egyik mag a tenger ár-apálya, amely mind nagyobb részt harap ki Les Salantsból, a másik egy Le Houssinière-i vállalkozó, Brismand, aki fondorlattal akarja megkaparintani a salantsiak földjeit. É ami a legrosszabb: a falubeliek közössége vagy szinte gyógyíthatatlan reménytelenségbe süpped, vagy régi sérelmek miatt egymás ellen fordul. Madóban feltámad a változtatás szenvedélyes vágya, hogy a huszonnegyedik órában megmentse a szülőfaluját és az ott élőket. Mivel a babonás salantsiak előítélettel viseltetnek iránta, szövetségre lép a hazátlan, egy ideje a szigeten élő, vonzó és titokzatos férfival, Flynn-nel. JOANNE HARRIS, a _Csokoládé_, a _Szederbor_ és az _Ötnegyed narancs_ világhírű írónőjének legújabb regénye ismét a varázslatos francia vidék ízekkel, illatokkal, hagyományokkal, babonákkal teli színes, izgalmas világába vezeti az olvasót, ahol mély érzelmek feszülnek egymásnak, és egy különleges erejű nő keresi a szerelmet és az igazságot.

Alain Bombard - Önkéntes ​hajótörött
Alain ​Bombard francia biológus és orvos a II. világháború után sokáig tanulmányozta a deportáltak, hadifoglyok, a hiányosan táplált népek állapotát, majd a figyelme a hajótöröttek életben maradásának problémája felé fordult. Tudományos elméletet dolgozott ki, hogyan lehet hosszú napokat túlélni a tengeren élelem és ivóvíz nélkül. Elméletének igazolására – s hogy emberéletek ezreit menthesse meg ezzel a jövőben – saját magán végezte el a tesztet 1952-ben.

Christopher McDougall - Futni ​születtünk
„A ​futás az a rendkívüli képesség, amely emberré tett minket – és ez azt jelenti, hogy minden ember birtokában van ennek a rendkívüli képességnek.” Egy egyszerű kérdéssel kezdődött minden: Miért fáj a lábam? A válasz után kutatva Christopher McDougall elképesztően izgalmas emberekkel találkozott, és hihetetlen atlétikai teljesítményeknek volt szemtanúja. A rejtélyes Caballo Blanco közvetítésével megismerte a világ legfantasztikusabb ultrafutóit, a Mexikóban élő tarahumara indiánokat, és közelebbi kapcsolatba kerülve velük rádöbbent, hogy mindaz, amit a nyugati világ a futásról tud, téveszméken nyugszik. És a kérdések egyre sokasodtak. McDougall útja a Harvard high-tech laboratóriumaiból Észak-Amerika napsütötte völgyein és hófödte csúcsain át vezetett a Réz-kanyonba. Elbeszélésmódja egyszerre személyes és tudományos; az egyéni sorsok pontos és empatikus leírása mellett ismerteti a tudomány aktuális állását is az emberi fiziológiáról, táplálkozásról, az evolúcióról. A Futni születtünk nem csupán a szellemünket mozgatja meg, hanem a testünket is arra ösztönzi, hogy tegyük próbára a lábunkat, és lássuk be: mindannyian futni születtünk.

Philippe J. Dubois - Élise Rousseau - Tyúkeszűek-e ​a madarak?
Természettudományos ​kutatások és etológia, szociológiai vizsgálatok sora igazolja azt, ami ősidők óta megjelenik irodalmi és mitológiai példázatokban: a madarak tükröt tartanak a Homo sapiens elé. Milyen a szerelmi életük? Hűségesek vagy poligámok? Nyugodtak vagy féktelenek? Egyesek miért megveszekedett vándormadarak, mások miért megrögzött otthon ülők? Mi jobb, sokáig nevelni a fiókákat, vagy hagyni, hogy mielőbb kirepüljenek, és maguk boldoguljanak? Miért van, hogy a gerlepár igazságosan felosztja a házi munkát, a pajzsoscankó (más néven veszekedő sneff) hímje viszont rémes egy macsó? Milyenek a madarak mindennapjai? Hogyan viselik a hideget, esőt, szelet, sötétet, mit jelent nekik a hold s a csillagos éj, igaz-e, hogy elrejtőznek, amikor a halálukat érzik? A legfrissebb kutatási eredményekre és a magunk tapasztalatára támaszkodtunk, és arra jutottunk, hogy okulásunkra szolgálhatnak e légies teremtmények, és nem árt, ha ebben-abban példát veszünk róluk. Tyúkeszűek-e a madarak? Ezt a titkot fejti fel ez a kis könyv. Figyeljük meg a környező világot, okuljunk abból, amire a természet tanít. Szakítsuk meg egy időre a rohanást, és szenteljünk egy kis figyelmet a madaraknak. Szárnyas társaink a maguk módján bölcselők: az élet élvezetére mutatnak példát, arra intenek, hogy használjuk jól az időt, éljük mélyebben az életünket. A 22 rövid és egyszerű "életlecke" segít visszatalálnunk a bennünk szunnyadó természeti lényhez.

Schmidt Egon - Vízivilág
A ​tavak, folyók, mocsarak, kanyargó patakok, de még az alkalmi tócsák is ezernyi látnivalót rejtegetnek. A titkokkal teli külön világ lakói, madarak, békék, pockok, szitakötők valamilyen formában mind a vízhez, az ott élő növényekhez kötődnek. Róluk, nem egyszer furcsa szokásaikról szólnak a szerzők, sokszor kiegészítve a határozókönyvek nyújtotta ismereteket. De rádöbbenünk arra is, hogy e csodálatos vízivilág fokozottan veszélyeztetett, még akkor is, ha az olyan neveknek, mint a Kis-Balaton, a Velencei-tó vagy a Hortobágy nemzetközileg jó csengése van. Segítenünk kell vizeink lakóinak, hogy unokáink is gyönyörködhessenek a hófehér kócsagokban, kanalasgémekben, a nyári esték hangulatos békakoncertjében.

Halász Margit - Éneklő ​folyó
"Én ​tényleg csak egy szórakoztató, mesés-legendás Tisza-parti szerelmi történetet szerettem volna írni, amolyan édesnemes hungarikummal fűszerezett Júlia-füzetet. De a történet felénél a szereplőim olyan makacsul és elszántan kezdtek rohanni a szakadék felé, hogy elállt a lélegzetem. Mit tehettem hát? Loholtam utánuk, és próbáltam őket jobb belátásra bírni. Természetesen nem hallgattak rám, így a regény végére nekem is az arcomra fagyott a vigyor." (Halász Margit) A kötet különdíjas az Irodalmi Jelen regénypályázatán.

Bartus Elemér - Szilvásvárad ​- Szalajka-völgy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nádai Magda - A ​természet csodatára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálmán Olga - Álomország
Hónapról ​hónapra tízezrével nő azoknak a száma, akik Magyarország területére érkeznek, és százezrével azoké, akik már más európai országokba jutottak be. Azt pedig megbecsülni sem tudjuk, hogy hányan vannak éppen úton, és hányan tervezik, hogy elindulnak. Immár két évtizede az átlag magyar hírfogyasztóhoz képest töményebben kapom a politikát, ez a munkaeszközöm. Ezt az előnyt, tudást - hívjuk bárminek is - szeretném most a megértésre felhasználni. Mindannyiunk megértésére. A folyamatok és okok megértésére. Célja volt a menekültekről szóló nemzeti konzultációnak, a plakátkampánynak, a kerítésépítésnek, a törvények szigorításának, de mi? Mit tudtunk meg ezek által, és mi változott ezek hatására? Tudjuk-e azt, hogy ma a világban emberek százezrei, milliói MIÉRT indulnak útnak? Mi az ő céljuk? Elképzelték az új világot, vagy minden mindegy, csak az ne legyen, ami eddig volt? Mert mi volt eddig? Hogyan éltek? Hogyan fognak ezek után? És mi lesz a mi eddigi világunkkal, Magyarország, Európa világával? Tudunk, és egyáltalán akarunk együtt élni? És miért kellene együtt élnünk? Igen, mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy a menekültkérdést meg kell oldani, Európának összefogva kell megtalálnia a válaszokat. Erre én nem vállalkoznék, arra viszont igen, hogy aki megtisztel a könyv elolvasásával, azt kiléptessem a probléma leegyszerűsített világából, hogy sorsokat mutassak meg, az övékét és a miénket. Az ő életük és a mi életünk itt, Magyarországon most még csak pár napra találkozik. Mi itt élünk, közülünk pedig - ha nem is ide készültek, de - lehet, hogy sokuknak végül mégis ez lesz a célállomás. Szinte semmit nem tudunk róluk és ők sem mirólunk. Sem ők, sem mi nem tudjuk, hogy milyen lesz ezek után a jövőnk. Egyáltalán: közös lesz, és akarjuk, akarják, hogy közös legyen?

Tadeusz Nowak - Ha ​király leszel, ha bakó leszel
Tadeusz ​Nowak a kiváló lengyel költő és prózaíró egy Dunajec menti faluban töltötte gyerekkorát, olyan vidéken, ahol még elevenen élt és hatott a népi legendakincs, át- meg átszőve a bibliai történetek motívumaival. Ez a különös és zárt világ kél életre ebben a regényben - hőse, Piotr, mintha a népmesék parasztlegénye volna. De a próbák, amiket meg kell állnia, a mi korukból valók. Mert ez a rajongó, tiszta ember, a szerelemnek, a szerelemért akar élni, napjait a munka, a barátság örömei fényesítik; minden cselekedete, érzése, gondolata tökéletes harmóniában van a természettel. A háború azonban a Dunajec melletti kis falut sem kerüli el, s kegyetlen törvényei Piotrt is gyilkolni kényszerítik.

Farley Mowat - A ​sarkvidék Robinsonjai
"-Jobb, ​ha szembenézünk a ténnyel, Avaszin - mondta - Nincs rá remény, hogy a tél beállta előtt innen élve kikerüljön. De ha az eszkimók tudnak itt élni télen, nekünk miért ne sikerülne? Avaszin elmosolyodott. Talpra állt, megrázta magát, mintha a rátelepedett balsejtelmeket akarná lerázni. - Ez a beszéd Jamie!" Mowat regényének két ifjú hőse, az angol Jamie és a krí indián Avaszin vad és félelmetes kalandokban kényszerülnek szembenézni a titokzatos és félelmetes észak-kanadai tundrával. A Delfin sorozat új könyvét Závodszky Ferenc mozgalmas hangulatos illusztrációi díszítik.