Ajax-loader

'kisregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hárs László - Jutka ​és a cseretündér
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy Meseország, ahol a tündérek és más meselények egy szép napon azon tűnődtek el, hogy miért is nincs náluk idegenforgalom. Az emberek hegyek közé vágynak? Hát hol akad párja a kásahegynek és az üveghegynek? Tenger mellé vágnak? Van-e különb bármi az Óperenciás-tengernél? A csodás erdőt kedvelik? Hol találnának csodálatosabbat, mint a kerek erdő? Ezért aztán a kakaslábon forgó tündérrádióban, a tizenhéterez-ötszázhatvanhét és fél méteres hullámhosszon meghirdették a Ki mit tud Tündér- és Meseországról? vetélkedőt. A boldog nyertes jutalma: két hét üdülés az egyesített Tündér- és Meseországban. Ki nyerte el az első díjat? Csutka Jutka. És vajon megérdemelte-e? Hát a cseretündér hogy találta fel magát az emberek között? Az égből pottyant nagyapa és más mesék, meseregények és gyerektörténetek vidám kedvű, népszerű írója, Hárs László éppen ezt meséli el új, mulatságos kisregényében, melyet ismét Heinzelmann Emma grafikusművész vidám, ezerötletű illusztrációi díszítenek.

Fehér Klára - A ​titokzatos tizenhetedik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Patrick Modiano - A ​Kis Bizsu
Thérèse, ​a magányos, fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy sárga kabátos nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben fölidézi maga előtt a múltját, s igyekszik megválaszolni a nyitva maradt kérdéseket: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig itt élt Párizsban, s csak karrierje miatt hagyta el lányát, akit boldogabb időkben Kis Bizsunak hívott? S vajon e boldogabb idők gazdagsága honnan származott? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Jóvá tudja-e tenni a múlt hibáit? A szép, törékeny lány igyekszik eligazodni az emlékezetében megmaradt nevek és helyszínek kavalkádjában, s kikapaszkodni valahogy múltja sötét árnyai közül.

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

Alekszandr Szergejevics Puskin - A ​kapitány leánya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Honti_rezs%c5%91_-_imposztorok_t%c5%b1k%c3%b6re
Imposztorok ​tüköre Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Imposztorok ​tüköre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Guy de Maupassant - A ​Rondoli-lányok
3 ​kisregény: A Rondoli-lányok Parent úr Örökség

Balázs Anna - Egy ​orvos az autóbuszon
Balázs ​Anna, a népszerű írónő új kötete az elmúlt tíz év novellatermését és egy kisregényt, a Testvérek-et tartalmazza. Az eltorzult emberi szenvedélyek, az önzés, a részvétlenség világát járjuk be a kötet lapjain. És megismerjük az ott élők csendes vagy olykor nagyon is látványos tragédiáit. A különös, fojtott légkörű írói világon mindig átsüt az emberszeretet. Balázs Anna írásainak hőse gyakran az a kisember, aki áldozata is az eltorzult emberi szenvedélyeknek (Halpaprikás, Napló). A testvérek című kisregény leányfőhőse végül maga is elbukik a mindent elpusztító családi gyűlölködés pokoltüzében. A cikluszáró elbeszélés, Az utolsó ember, a világméretű erőszak, a kísértő atomháború látnoki megjelenítése, ahol mindössze egyetlenegy ember, egy tudós marad életben. Ebben az utópiában a civilizáció már olyan magas fokon áll, hogy így is, a pusztulás ellenére is, örökül hagy számára egy gépet, amellyel elrepülhet egy másik, lakott bolygóra. De a tudós szembekerül a súlyos kérdéssel: mit adhat ő azoknak, akik élnek, nem idéznek-e elő hasonló tragédiát, mint a Föld lakói?

Friedrich Dürrenmatt - A ​megbízás
Egy ​meg nem nevezett észak-afrikai ország kísérteties sivatagának kísérteties romjánál meggyilkolnak egy elegáns nyugati hölgyet. Ennek a gyilkosságnak az indítékait szeretné kideríteni a híres riporternő, F., aki forgatócsoportjával beutazási és forgatási engedélyt kap a nyilvánvalóan katonák által kormányzott, elnyomott országba. Egy protokolláris felvilágosítás és egy meghatározott útvonalon engedélyezett, szigorúan ellenőrzött forgatás után a stábot finoman kitessékelik az országból. A riporternő azonban, kihasználva a hatalmon lévők egymás közötti harcait, ott marad, és súlyos titkok nyomára bukkan. Dürrenmatt ezúttal is nagyszerű könyvet írt: izgalmasat, korszerűt, krimit és politikát megfelelő mennyiségben adagolva az olvasónak.

Galgóczi Erzsébet - Félúton
Egy ​energikus, tennivágyó fiatalember. Madarász Dani a kisregény hőse. Fejében békességgel megfér egymás mellett a szputnyik meg a kísértet. Győr megyében az 1959-es nagy erjedéskor alakít termelőszövetkezetet, főleg középparasztokból. Alig egy év múltán tragédiába torkollik élete: kulák nagybátyja leszúrja őt férfikora delén, harmincnégy éves korában. Az írónő "vallatóra fogja" a falu lakóit, így nyomozza végig: mi vezetett az értelmes értékes férfi szörnyű pusztulásához. S az izgalmas történetből lépésről lépésre bontakozik ki a forrongásban, átalakulóban levő falu képe. A szerző a leglényegesebbet feszegeti: azt, hogy mi megy végbe az emberekben, hogyan alakul, formálódik gondolkodásuk, magatartásuk? Mi viszi előre, és mi gátolja a termelőszövetkezet megerősödését? Hogyan, milyen úton, miféle módszerekkel javíthatók ki a kezdeti hibák? Nem kész sablonok, nem mechanikus formulák adják meg a választ, hanem a hús-vér szereplők bonyolult lelkivilágának, vívódásainak, formálódó gondolkodásának szép és hiteles ábrázolása. A kisregényt Galgóczi Erzsébet a II. kiadás előtt átdolgozta.

Edgar Allan Poe - Arthur ​Gordon Pym, a tengerész
Edgar ​Allan Poe amerikai költő, író (1809–1849) a sejtelmes történetek mestere, ő teremtette meg a detektívregény műfaját, és rakta le a sci-fi-irodalom alapjait. Misztikus, hátborzongató írásai a világirodalom örökzöldjei. Rövid élete során sokat nyomorgott, alkohol- és egyéb függőségekkel harcolt, kevés sikerrel. A novelláival és verseivel világhírűvé vált Poe egyetlen hosszabb lélegzetű művében, az _Arthur Gordon Pym, a tengerész_-ben minden benne van, ami a szerzőt oly népszerűvé és megunhatatlanná teszi. A hangulatteremtés, a sejtetés, a borzongatás, az elhallgatás páratlan művésze, a lidérces álmoknak, a kegyetlenség ábrázolásának igazi mestere olyan, részben saját élményein alapuló regényt írt, amely egyszerre vérfagyasztóan izgalmas, felkavaró és mélyen elgondolkodtató. A hihetetlen fantáziájú elbeszélő először folytatásokban közölt, majd 1838-ban, New Yorkban kötetben is megjelent regénye a Nantucket szigetéről származó tengerész történetét beszéli el. Amikor Arthur Gordon Pym visszatekint az életét meghatározó élményekre, arra jut: „…az elbeszélendő események oly mesébe illőek”, hogy csak a család és néhány barát adhat hitelt a szavainak, és „…a nagyközönség valószínűleg csak vakmerő és leleményes koholmánynak fogja tartani” a beszámolót.

Alfred de Musset - Gamiani ​avagy a kicsapongás két éjszakája
Gamiani: ​Tejet! Tejet! Jaj, tejet! Nem értettem, miért kiabál ily kétségbeesetten, mintha halálán volna, mígnem Julie egy hatalmas műhímtaggal fölfegyverkezve jelent meg, amelyből a beletöltött meleg tejet egy rugó segítségével akár tíz lépésre is el lehetett lőni. Julie felszíjazta a leleményes szerszámot a megfelelő helyre. A legpompásabb csődör sem mutatkozhatott volna, még ereje teljében sem, erősebbnek - legalábbis ami a méretet illeti.

Mikszáth Kálmán - Szent ​Péter esernyője
"Olyan ​ez a mese, mint egy dúsan, sok színnel virító virág - írta Schöpflin Aladár. - Mikszáth, a szatirikus, az okos ember, kemény bírálója a körülötte folyó életnek, ebben a könyvében félretette szatíráját, okosságát, bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély érzelmességét." Wibra György, a besztercebányai fiatal ügyvéd útnak indul, hogy megkeresse örökségét, illetve felkutasson egy vörös esernyőt, amelynek nyelébe apja, a ravasz öreg, fia vagyonát rejtette el a kapzsi rokonok elől. A nyomozás nem jár eredménnyel, a fiatalembernek nem sikerül rábukkanni az eltűnt kincsre. De talál helyette mást, ami többet ér minden kincsnél: a glogovai papkisasszony tiszta szépségét, önzetlen szerelmét. Talán a Szent Péter esernyője hozta Mikszáthnak a legnagyobb sikert, a Jókaiéhoz fogható népszerűséget. Még életében tizennégy nyelvre lefordították.

Mikszáth Kálmán - Kísértet ​Lublón / A szelistyei asszonyok
Ó, ​azok a régi jó kísértethistóriák! Azok a csiklandós ijedezések, azok a majdnem igazi elszörnyedések! Mikszáth Kálmán írói varázsának talán éppen az a titka, hogy nemcsak az elbeszélt történeten mulat, hanem atyai kedvességgel gyermeki lelkű hallgatóin is, rajtunk, akik vele együtt úgy teszünk, mintha hinnénk Kaszperekben, a sírból feljáró borkereskedőben, akinek nyomós oka lehet kísérteni, hiszen szépséges asszony várja idefenn. No meg talán abban is rejlik valami magyarázat, hogy ahol Kaszperek megfordul, hamis pénzek kezdenek elterjedni. _A szelistyei asszonyok_ furfangos, pajzán története Mátyás környezetébe, várpalotai kastélyba vezeti el azt a három gyönyörű nőt, akiket mustrába küldtek a királyhoz, bizonyságul, hogy ilyen szép nők teremnek Szelistyén, érdemes oda a háborúban elpusztult férfiak helyébe újakat küldeni. S lám, mit tesz a véletlen: a három mustra sohasem tér meg Szelistyére - hiszen nem is onnan valók -, de Szelistyén egyre szebbek lesznek a lányok, asszonyok.

Benedek István - Ember ​és gyerek
Három ​kisregény: Ember és gyerek Két szerelem a varázsos erdő mélyén: egy tiszta gyermekszerelem, amely révbe juttatja a másikat, a szülők szemérmesebb és bonyolultabb szerelmét - ez a tárgya ennek a szokatlan hangvételű kisregénynek. Nem is az a szokatlan benne, hogy megszólalnak az erdő madarai, fái és virágai, s hogy az ember meg a gyerek - sértetten visszahúzódó felnőtt és a hozzá kerülő kisfiú - szinte ősközösségben élnek a természettel, szokatlanná az teszi, hogy a történet szereplői valamennyien tiszta szívű emberek. Ember és gyerek kölcsönösen nevelik egymást: a felnőtt megtanítja a gyermeket a jól végzett munka örömére, a gyermek pedig kiemeli a felnőttet keserű magányából. Egészséges életbölcselet sugárzik a könyvből: az összetartozásnak, a meleg otthonnak, a szép és dolgos életnek derűs bölcsessége. S az irodalomban járatos olvasó megérzi, hogy ebben a könyvben a mesemondó Benedek Elek szelleme támad új életre. Három ing "... egy különös könyvön dolgozom: Bot Péter képzeletbeli szkizofréniás lélekrajzában rekonstruálom, mi történik szkizofréniás lelkében, amikor éppen "megzavarodik", vagyis amikor hosszú neuraszténiás, kényszeres előzmények után "kitör" rajta az őrület..." Így jelezte az Aranyketrec-ben ennek a könyvének a születését az író. Valóban különös világot tár az olvasó elé: egy gyermekkorától fogva neuraszténiás ember álomvilágát, aki a realitástól elszakadva, mintegy a múlt században él, a temetőt járja, a holtak közül választ baráti kört magának, majd egy meggyilkolt varrónő iránt lobbant kései szerelemre, végre halluciánció nyomán azt képzeli, ő ölte meg a leányt. Kisvárosi történet 1935-ben egy tizenhat éves fiú szülei hirtelen elválnak, őt bátyjával együtt egy baráti házaspár gondjaira bízzák. A serdülő fiú tudni akarja, mi borította fel a harmonikusnak látszó családi életet. Valóságos detektívmunkával rágja át magát a kispolgári család konvencionális hazugságainak védőfalán. Lassanként lehámlanak róla a vallási és társadalmi előítéletek, amelyek közt nevelődött, szeme kezd kinyílni. A szerelmek, szenvedélyek és származási korlátok szövevényében mégis eltévedne, ha a bátyja házassági terve által előidézett drámai összeütközés kíméletlenül le nem rántaná a leplet a hazugságokról.

Gárdonyi Géza - Dávidkáné ​/ A kürt
Dávidkáné ​ Gárdonyi Géza irói műhelyében szinte egyszerre született a legnépszerűbb magyar történelmi regény, az Egri csillagok és a Dávidkáné. Történészi alapossággal folytatott forráskutatásai során akadt kezébe az 1654-es nagykőrösi boszorkányper irata, mely a kisregény alapjául szolgált. „Hogy az Egri csillagok csataképei mennyire egy tőről fakadtak a Dávidkáné romantikus cselekményével, a XVII. század komor légkörében kivirágzó s minden erőszakkal dacoló szerelem költői szépségű történetével, születési körülményeik rokonsága is bizonyítja. Mert a Dávidkáné színes-eleven részleteiből, csatajeleneteiből terebélyesedett ki Bornemissza Gergely szövevényes élettörténete is, a váratlan helyzetek frappáns tarkaságában" - írja Z. Szalai Sándor. De az 1898-ban íródott kisregény mégsem tekinthető előtanulmánynak, írói „ujjgyakorlatnak". Önálló, öntörvényű mű, melynek különös értéket ad Gárdonyi nyelvének színes gazdagsága, láttató ereje. A kürt 1915-ben, az első világháború második évében írja Gárdonyi A kürt című kisregényét. Mint annyi más művében, itt is az önmagát szentesítő szerelem jogát hirdeti a konzervatív polgári előítéletekkel, egyházi elvárásokkal szemben. A romantikus szerelmi történet hátterében hol erőteljes, hol elhalványuló kontúrokkal rajzolódik ki a magyar kisváros egy sajátos társadalmi rétegének képe. Kisiparosok, vásári kofák, éhbéren tengődő városi kistisztviselők lassú léptű, szegényes álmokkal, torz elfogultságokkal terhelt világa ez - az első világháború távolról idevetülő árnyékában.

Gárdonyi Géza - Dávidkáné
A ​kisregény a milleneum hazafiúi kardcsörtetésétől megcsömörlött, az igazi történelemhez menekülő író műve. Az Egri csillagok melléktermékeként íródott a kék szemű Dávidkáné története. A cselekmény valóságos magja, hogy az író gyermekkori szerelmét hasonleső szülei egy Dávidka nevű módos paraszthoz kényszerítették. Történelmi alapját pedig egy nagykőrösi boszorkányper aktái adták. A történet a török időkben játszódik, főszereplői Kis Andor, aki apja vétkét jóváteendő szegődik Kőrös város szolgálatába és Tegzős Ilona, aki nevelőszülei egy módos gazdának, Dávidkának adnak el feleségül. A két fiatal nem élhet nyugodtan, Andort apja vétke miatt nem nézik jószemmel, Ilona pedig boldogtalan férje mellett. Házasságtörés vádjával - igaztalanul - kínpadra vonják mindkettőjüket, ők azonban megszöknek, sőt a legény megöli kínzóját. Tette miatt törvényen kívülivé válik, vissza kell térnie a lakatlan szigetre, ahol eddig élt. Az író a történet végén átlép a realitáson és szinte népmesei igazságot szolgáltat: Ilonát, aki a folyóba veti magát, a víz éppen kedvese karjaiba sodorja. Ez a kisregény is élvezetes olvasmány a romantikus történeteket kedvelők számára.

Friedrich Dürrenmatt - Az ​ígéret / A baleset / A bíró és a hóhér
A ​bűnügyi kisregény cselekménye a konvencionális epikai fikció keretében bontakozik ki. (Matthäi rendőrfelügyelő érdekfeszítő történetét hajdani főnöke meséli el az írónak). Egy eldugott falu melletti erdőben bestiális módon megölnek egy kislányt, s a helyszínre érkező Matthäi felügyelő ígéretet tesz a szülőknek, hogy kideríti a gyilkos személyét. Letartóztatják a gyilkosságot bejelentő, korábban nemi erőszak miatt már büntetett házalót, aki beismerő vallomást tesz, majd felakasztja magát. Matthäi azonban úgy véli, nem ő volt a tettes, s megtisztelő kinevezéséről is lemondva, a rendőrség kötelékéből kilépve, a látszólag reménytelen ügy kivizsgálásához lát. Az elenyészően kevés fennmaradt nyomból invenciózus koncepciót épít fel, majd csapdát állít az általa feltételezett gyilkosnak. Bár elgondolása és logikája zseniális, egy közbejött véletlen mégis meghiúsítja a leleplezést, a felügyelő testileg-lelkileg összeroppan. Dürrenmatt méltán népszerű krimijei (Az ígéret A baleset, A bíró és a hóhér) nemcsak a bűnügyi regények legjobbjai közé tartoznak izgalmas cselekményükkel, olvasmányos és szellemes stílusukkal, logikai és pszichológiai bravúrjaikkal, s a minden esetben "bejövő" csakugyan meglepő kifejlettel, hanem a műfaj megszüntetve-megőrzésének produktumai.

Ottlik Géza - Hajnali ​háztetők
Könnyednek ​látszó kisregény. Néhány ecsetvonással elénk varázsolja a 30-as és az 50-es évek Magyarországát. Halász Péter életművész (szélhámos? csaló?) életének epizódjait egy róla festett képe apropóján meséli el Both Benedek (Bébé). Bár előbb jelent meg, mint a regény, az "Iskola a határon" néhány szereplőjének felnőtt életéről szól ez a történet. Izgalmas megfigyelni a két műben megtalálható átfedő motívumokat. Rátóti Zoltán remek előadását hallgatva módunk van megismerni Ottlik nézeteit szerelemről, barátságról, hűségről, árulásról és nem utolsó sorban a művész és a művészet feladatáról.

Miloš Crnjanski - Egy ​csepp spanyol vér
Miloš ​Crnjanski szerb költő és író, 1893-ban született Csongrádon. Már első lírai művét áthatja egyéni expresszionista hangvétele; az 1920-ban megjelent Ithaka lírája és a Napjaink éneke méltán keltett feltűnést. Élete főműve a Černojević naplója. E lírai kisregényben az I. világháború poklát megjárt emberek szenvedéseiről szól, helyenként kafkai eszközökkel. Változatos életútján volt középiskolai tanár, majd Jugoszlávia külföldi követségein attasé. A II. világháború után Londonba emigrált; 1965-ben tér haza. London regénye c. regényében önéletrajzi elemekkel motiválva írja meg, hogy a művészt, az alkotót hivatása a szülőföldhöz köti. Egy csepp spanyol vér című regénye, amely első ízben jelenik meg magyarul, a 19. századi müncheni forradalom történelmi tényeit izgalmasan, fordulatosan, filmszerű elevenséggel idézi fel. I. Lajos, a művészlelkű és művészetpártoló bajor király fényűző életvitele, kisszerű zsarnoksága, eleve bukásra ítélt uralkodói módszere haláltánclátomásként bontakozik ki előttünk végzetesen szép szeretőjének, Lola Monteznek tündöklésében és bukásában.

Mikszáth Kálmán - A ​beszélő köntös / A gavallérok
Az ​általános iskolások számára készült kötetben a nagy író két munkáját adjuk közre. A beszélő köntöst 1889-ben írta, A gavallérok 1897-es írása. ___ _A beszélő köntös_ a romantikus Mikszáth műve. Először Jókai lapjában, a _Nemzet_ben jelent meg, folytatásokban. Témáját a történelmi múltból merítette: Vahot Imre emlékezik meg a csodálatos kaftányról egy tanulmányában. ___A második írás, _A gavallérok_, az illúziókból kiábránduló Mikszáth alkotása. Először szintén folytatásokban jelent meg, a _Pesti Hírlap_ban. A lecsúszott birtokos nemesség, a hivatalba szorult dzsentri szellemes rajzát adja az író.

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Jurij Szbitnyev - Pásztortűz ​fehér éjszakában
Jurij ​Szbitnyev azok közé a fiatal szibériai írók közé tartozik, akik szívesen kalauzolják olvasóikat hazájuk különös tájaira, az európai emberek számára ismeretlen vidékekre, olyan emberek közé, akiknek életéről csak keveset tudunk. Szbitnyev a kötetben szereplő három kisregénye közül kettőben - Pásztortűz fehér éjszakában és Búcsú a tajgától - Szibéria tunguzok lakta tájait mutatja be. A tunguz nép félig-meddig pogány szokások vezérelte életmódja s egy szép, tiszta szerelem, amely egy tunguz asszony s egy orosz geológus között szövődik - ez a két említett kisregény témája. A harmadik kisregény egy sofőr kalandjáról szól, aki egy elhagyott útszakaszon lerobbant autóból gyermekotthoni kicsinyeket vesz át a maga autójába. A mű egy humanista ember lírai története.

Bólya Péter - A ​veréb századik lépése
"Kedves ​Mikes Kelemen! Tegnapelőtt találtam egy félhalottat. Fürdés közben. Átúsztam a Tiszát este, félig részegen, és a túlsó parton hasra estem egy nőben. Eszméletlen volt. Felcipeltem az útra, bevittem a klinikára, de másnap hajnalban meghalt. Egy nappal előbb kellett volna átúsznom a Tiszát. Most éppen délelőtt van. A koleszban (26) vagyok. Ambrus fekszik, alszik. Tegnap óta lázas. Influenzás. Sajnálom. Állandóan izzad, de jól áll neki, hogy beteg. Eszembe jutott a beszélgetés, amikor nekem támadt. Miért vagyok olyan, amilyen? És ő most miért beteg? Lehet, hogy ő, Ambrus Béla lesz a legklasszabb orvos, a főtudós, a többszörös családapa, de hát ez is egy forma, a másik is egy forma. Mi lenne a világból, ha mindenki Ambrus lenne? Kettőkor biológiagyakorlat. De nem megyek. Majd azt mondom, ápoltam az Ambrust, azért hiányoztam. (Lehet, hogy akkor fázott meg, amikor átúsztam a Tiszát, hehe.) Holnap folytatom a levelet, most unlak, Kelemen. Hol tartottam, itt tartottam. Tegnap felmentem Beához. Otthon volt. Az anyja sehol. Szeretkeztünk. "Finom vagy", mondta Bea, ez a szavajárása. Felültünk, cigiztünk. És egy pillanatra - isten bizony! - az jutott az eszembe, hogy mi a túrót keresek én itt."

François Mauriac - Regények
Mauriac ​négy legizgalmasabb, legdrámaibb kisregényét olvashatjuk ebben a kötetben: ifjúkora egyik első remeklését, az _Anyaisten_ -t, érett kora két mesterművét, _A szerelem sivatagá_ -t és a _Thérése Desqueyroux_ -t, s végül öregkora egyik remekművét, _A kis idétlen_ -t, amely Mauriacot ma is tehetsége töretlen fényében mutatja. Az _Anyaisten_ a zsarnoki, a kisajátító, anyai szeretet drámája, _A szerelem sivataga_ a pusztító, sóvárgó, beteljesületlen szerelem kétszólamú története, a _Thérése Desqueyroux_ egy önnön énjét és útját kereső, szenvedélyes lélek fényárny-játéka, és _A kis idétlen_ egy szeretetre vágyó, megnyomorított gyermeklélek gyötrelmes tragédiája. Csodálatosan sűrített, belülről ízzó stílusával Mauriac egészen átszellemíti, a nagy emberi sorstragédiák közelségébe emeli ezeket az alapjában mindennapi szerelmi és családi históriákat.

Simone de Beauvoir - Képek, ​káprázatok
Szép ​tájak és szép utcák, szép nyaralók és szép lakások, káprázatos ruhák és káprázatos dísznövények, vonzóan szép arcok s vonzóan szép testek, vonzó reklámképek és vonzó utazások - lázas, színes, káprázatok mögött? A szobák mélyén? A beszélgetések mélyén? A gondolatok mélyén? Az érzések mélyén? A való élet szép képi vagy csupán csalóka káprázatai? Erre ad választ a kitűnő írónő sok érzelmi és társadalmi problémát feszegető regényében. És a könyv lapjain kibomlik egy gondtalan, karrierre törekvő, élvhajhászó polgári réteg izgalmas és ellentmodásos, színes és felületes, unalmas és zaklatott élete a hatvanas évek Párizsában.

Bart István - Elemér ​utca három
Vak ​pali, vak pali… Negyvenhatos sárga villamoson… Tíz perc az nagy idő, Elemér… - ez a kor már csak az irodalomban maradt meg varázslatos egésznek. Vagy a régi idők mozijában, ahol a kizárólag „Vak pali” formában emlegetett Rákóczi-induló-val indult a műsor. Bart István erzsébetvárosi regénytöredékei tükörcserepek a közelmúltból: a második világháború utáni évtized mindennapjait idézik meg, a szerző gyerekkorát, érzéki élményeit - és egy kisfiúnak nehezen értelmezhető történéseket. Azt az időszakot, amikor még visszajártak a holtak, és ezen senki sem csodálkozott, hiszen halottnak lenni nyilván rossz dolog, különben miért kívánkoznának vissza. A halottak „különös emberek”. Hát még az élők! A Keleti pályaudvarról érkező katona, akiről mindenki tudja, hogy valójában nem is a közeli vasútállomásról, hanem a nagyon is messzi Távol-Keletről tart hazafelé, Lukács úr, aki bizonyos helyzetekben elvtárs, az ávós - „ami olyan katonatisztféle” - udvarló, doktor Kolozsi, aztán a házmester, a viciné, a tróger, a Józsikám, az Elek vagy a Rózsika. Az Elemér utcát azóta átnevezték. Már nem jár ott sem söröskocsi, sem szódás, sem jeges, sem a 46-os sárga villamos. Nincs se lócitrom, se kintornás. Ma más zenére, más tempóban élünk. És ma már könnyen rámondjuk, hogy szép volt. Tíz perc az nagy idő, hatvan - vagy hetven - év még nagyobb, Elemér…

Veres Péter - A ​kelletlen leány
A ​"rossz asszony" leleplezését – 1956 után – a "kelletlen lány" együttérző, metaforikus jelentőségű dicsérete követi. Tóth Borában, a többiek közt elvesző, szerény, az életet inkább elszenvedő, mint formáló hősben ismét föltámad a lírikus Veres Péter; a Kelletlen lány kimondatlanul is az író emberideáljának igazolására íródott. Vannak, akiknek sorsuk lehetetlenné teszi a cselekvésben való önkifejtést; de az ilyen élet csak kívülről nézve hiábavaló. Belső igaza azon múlik, hogy mennyire sejti meg, éli át a rámért sorsot. Ez a probléma kezdettől fogva ott bújkál Veres Péterben; csak a mozgalom, a közvetlen történelmi feladatok vonták el a figyelmét róla. Most, a nyugodtabb időkben, s érettebb gondolkozással, szembenéz vele. S nem bölcselői-művészi módon. Tóth Bora áhítja a szerelmet, a gyermeket, a társas életet, tágabb értelemben a világban való részvételt. De nem lehet kezdeményező, tiltja a szokás, tiltja alkata, helyzete, női szemérme. Elbukik a nem szebb, csak tetszetősebb, föltűnőbb húgával szemben: ő csak "második asszony" lehet. Mások víg farsangját ő robotolja le a szürke hétköznapokon. A Kelletlen lány története mégsem pesszimista. Tóth Bora boldog lesz, bármennyi baj is {672.} éri, mert helyére kerül: magában hordozza, termi, szövi azt a világot, amely mind tágulóbb körökben fogja magába az emberiséget. Kár, hogy a regény vége elkapkodott, vázlatos. Az író Tóth Bora házasságáig egyenletesen magas színvonalon tartja a művet, ezután ismét a krónika szintjére ereszkedik. Megrettenve a metafora kicsorbulásától, távirati stílusban szalad végig a történet végén, Tóth Bora elárvulásán.

Joyce Carol Oates - Egy ​szép szűz leány
A ​különlegesen termékeny amerikai írónő új kisregénye a tőle megszokott módon kényes kérdésekkel foglalkozik: az eutanáziával és az - ezúttal inkább lelki, mint testi - erőszakkal. A történet főhőse, a tizenhat éves Katya megismerkedik egy kedves és dúsgazdag öregúrral, az író és festőművész Kidderrel. Modellt ül neki, eleinte csak felöltözve, de a férfi fehérneműben, aztán meztelenül is meg akarja örökíteni... S az olvasó egyre inkább azt érezheti, hogy egy pedofil öregember és egy kedves, ártatlan kislány történetét olvassa. S ekkor egyre-másra következnek a meglepetések, a Lolita-történet egészen más irányba kanyarodik, és zavarba ejtően új kérdéseket vet fel a jó halállal és a halálra készülő ember felelősségével kapcsolatban.

Raymond Radiguet - A ​test ördöge / Orgel gróf bálja
Radiguet, ​a francia próza csodagyermeke, tizenkilenc éves korában írta A test ördögé-t, húszéves korában az Orgel gróf báljá-t, és huszonegy éves korában már nem élt. A test ördöge megjelenése nagy port kavart Franciaországban, pedig a kisregény az akkor már jól ismert francia lélekelemző regény hagyományait követi, tárgya - a házasságtörő szerelem - sem újdonság az izgalmakhoz és botrányokhoz szokott francia irodalmi életben. Alighanem a zseniális kamasz döbbenetesen éles és üde, irodalmi konvenciókat nem ismerő, nem néző és mégis bámulatosan gyakorlott és szabatos fogalmazása az oka a feltűnésnek - és a szokatlanul gyors elismerésnek is. Az Orgel gróf bálja méltó folytatása a nagyszerű pályakezdésnek.

Covers_51517
Firenzei ​éjszakák Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Firenzei ​éjszakák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gasparovich László - Végeken
Gasparovich ​László izgalmas kisregényeiben történelmi témákat dolgoz fel. Arra keresi a választ, hogyan viselkedik a kisember, ha a világ hirtelen változásai sorsfordító döntésekre kényszerítik. Különleges problémaérzékenység, sodró lendület, kiforrott stílus jellemzi a fiatal író első kötetét.

Kollekciók