Ajax-loader

'kisregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Geréb László - Búvár ​Kund
Búvár ​Kundról, Árpád-házi Béla herceg híres vitézéről szól Geréb László romantikus kisregénye. A legrégibb források megörökítették nevezetes tettét: ő süllyesztette el 1051-ben Henrik német császár dunai élelmiszer-szállító hajóit, és ezzel megpecsételődött a Magyarországra törő német hadak sorsa. Geréb László a fennmaradt kevés adatból a kort jól ismerő történész biztonságával kelti életre Búvár Kund alakját. Fordulatos, izgalmas, mégis egyszerű cselekménnyel, néhány szereplővel kitűnően tudja felidézni István király országát, az egykori embereket, munkájukat, hadviselésüket, szokásaikat.

Heltai Jenő - Tollforgatók
A ​kötet tartalmazza a Hét sovány esztendő, Az utolsó bohém és a Jaguár című kisregényeket. Heltai Jenő három kisregényét, a Hét sovány esztendő-t, Az utolsó bohém-et és a Jaguár-t tartalmazza a kötet. Mindhárom azonos miliőben játszódik, s jórészt azonosak a szereplői is. A század eleji Budapest újságíró-, író- és művészvilágáról ad kacagtatóan kedves, de sok tekintetben leleplező képet, azzal a derűs életfilozófiával és iróniával, amely oly jellemző Heltai valamennyi művére. A Hét sovány esztendő-ben szereplő "Izgatott Rókák" asztaltársasága csakúgy, mint Az utolsó bohém szereplői még inkább csak reményekkel és tettvággyal vannak telve, semmint igazi sikerekkel. A Jaguár-ban már a "nagy lehetőségek" árnyékában küzdenek hőseink a lap fennmaradásáért és a hírnévért, amelyben a főhős egy detektívregény-bohózatszerű akcióba kezd, de hőseink így sem kerülhetik el a század eleji újságírók törvényszerű sorsát; a Krajcáros Igazság új tulajdonosé lesz, s nekik ismét elölről kell mindent kezdeniük. A hősök "társadalomkívüli" élete telve van kacagtatóan kedves kalandokkal és vágyakkal, s látszólag veszélytelen konfliktusokkal. De ez csak látszat. Valahol a cselekmény mélyén ott búvik az író iróniával teli véleménye arról a polgári világról, amelyben a poén a fétis, s ahol az igazi tehetséget a napi kenyérgond valójában megöli, vagy pedig elsekélyesíti.

Covers_37269
A ​bálvány Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​bálvány
Ez ​a kisregény-válogatás, amely az észt prózairodalom legfrissebb terméséből ad ízelítőt, a messzi északi rokon nép mai életére nyit ablatok, s a már hazánkban is jól ismert klasszikusok, Wilde, Tamsaare alkotásai után a ma élő és alkotó írók művészetébe enged bepillantást. A magyarral sok vonatkozásban rokon észt prózairodalom tematikailag igen gazdag, skáláján a falu átalakulásának problémájától kezdve a legifjabb nemzedék erkölcsi, etikai problémájáig szinte minden megtalálható. Traat, Krusten, Kross, VEtemaa, Raud és Unt a klasszikusok legjobb írói hagyományait ötvözi eggyé a fiatal írónemzedék igazságra törő kutatószenvedélyével, s ennek az írói alkotómódszernek eredményeként formai és tartalmi szempontból is sajátos, egyéni hangú írásaik nemcsak szűkebb pátriájukban, hanem annak határain túl is megérdemelt érdeklődésre tarthatnak számot.

Oriana Fallaci - Levél ​egy meg nem született gyermekhez
„Ma ​éjjel tudtam meg, hogy vagy: egy csöppnyi élet a semmiből” – kezdi születendő gyermekéhez intézett monológját Fallaci önéletrajzi ihletésű könyvének hősnője. A felfedezés nyomán ezernyi kérdés fogalmazódik meg benne: Mi a szeretet? Mit ér a család? Mely pillanatban kezdődik az emberi élet? Férfinak jobb-e születni vagy nőnek? Hogyan egyeztethető össze egy nő életében a hivatás és a gyermekvállalás? S mind közül a legfontosabb: vajon van-e joga rákényszeríteni akaratát az éppen csak megfogant lényre? Kegyetlen őszinteséggel faggatja önmagát, gyengeségeit sem szégyelli, kétségbeesését sem titkolja, de minden sorát az élet szeretete hatja át. A női és általában az emberi lét nagy kérdéseit feszegető, mégis rendkívül olvasmányos mű évtizedek óta őrzi népszerűségét. Első megjelenése, az 1970-es évek óta mit sem veszített aktualitásából, frissességéből. A szöveget a legújabb olasz kiadáshoz igazított fordításban adjuk közre. Oriana Fallaci Firenzében született 1929-ben. Újságíróként rengeteg híres személyiséggel, politikussal, művésszel készített interjút. Regényeit, riportkönyveit számos nyelvre lefordították. A magyar olvasók többek között a Ha meghal a Nap, a Pénelopé a háborúban és az Insallah című könyvek révén ismerhették meg. Szenvedélyes állásfoglalásai többször is nagy vitát váltottak ki. Élete utolsó éveit az Egyesült Államokban töltötte. 2006-ban hunyt el szülővárosában.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger
Az ​író reprezentatív műve, amelyért 1954-ben Nobel-díjat kapott. Santiago, a kubai halász kissé fáradt, majdnem primitív ember. A 20. század irodalmának igazi hőse. Nyolcvannégy napi sikertelen halászat után újra tengerre száll, s valóban sikerül elfognia egy óriási marlint. Három napig küszködik vele a tengeren, de a cápák megfosztják zsákmányától, s nem visz haza mást a kikötőbe, csak a nagy hal csontvázát. A regény az emberi bátorság, helytállás és akaraterő himnusza. "Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet" - mondja Santiago. Kevés felemelőbb igazságot mondtak még ki az emberről. Hemingway varázsos, az élőbeszédre emlékeztető stílusa drámai feszültségeket teremt a műben.

Mikszáth Kálmán - Kísértet ​Lublón / A szelistyei asszonyok
Ó, ​azok a régi jó kísértethistóriák! Azok a csiklandós ijedezések, azok a majdnem igazi elszörnyedések! Mikszáth Kálmán írói varázsának talán éppen az a titka, hogy nemcsak az elbeszélt történeten mulat, hanem atyai kedvességgel gyermeki lelkű hallgatóin is, rajtunk, akik vele együtt úgy teszünk, mintha hinnénk Kaszperekben, a sírból feljáró borkereskedőben, akinek nyomós oka lehet kísérteni, hiszen szépséges asszony várja idefenn. No meg talán abban is rejlik valami magyarázat, hogy ahol Kaszperek megfordul, hamis pénzek kezdenek elterjedni. _A szelistyei asszonyok_ furfangos, pajzán története Mátyás környezetébe, várpalotai kastélyba vezeti el azt a három gyönyörű nőt, akiket mustrába küldtek a királyhoz, bizonyságul, hogy ilyen szép nők teremnek Szelistyén, érdemes oda a háborúban elpusztult férfiak helyébe újakat küldeni. S lám, mit tesz a véletlen: a három mustra sohasem tér meg Szelistyére - hiszen nem is onnan valók -, de Szelistyén egyre szebbek lesznek a lányok, asszonyok.

Somogyi Tóth Sándor - Fényes ​szemek tükre
A ​kötetnyitó kisregény, a Gabi, az 1952-es év figyelmeztető dátumával indul, a kötet utolsó története a 70-es évek végén játszódik. Legbensőbb rokonságuk az, hogy a húsz-huszonöt éves periódus lelkét tucatnyi fiatal lány és fiú tapasztalataival igyekeznek megidézni. Talán paradoxon, hogy a történetek róluk, de nem éppen nekik szólnak. Ma is egyenes a hitem, hogy kérdezni a gyerekek tudnak legjobban, ősi egyszerűséggel, sokszor megrendítő erővel. Előfordulhat, hogy megkérdezik az embert: mi az élet értelme? Ám ha ezt egy tizenhárom éves fiú kérdezi - korántsem filozófiai célzattal -, az ugyancsak meghökkentő. Elhangzott ez a kérdés. Remélem, a Hogy állunk, fiatalember? a maga dimenzióiban hűségesen ismétli meg a gyerek kérdését. Aminthogy a Gabi-ról is gyanítható, hogy a kisfiú, akinek apját-anyját bebörtönözték, viselkedésével nemcsak társadalmi, hanem morális kérdéseket is feszeget. A gyerekek kétszer születnek és Az üzenet szembeötlő fordulatot képviselnek a regénysorban. Ez egy csendesebb társadalmi-politikai kutató akaratról ismerhető föl. Az írói érdeklődés azt kutatja: mennyire határozzák meg életünket a gének üzenetei, a rejtett hálózatú közösségek. Mi magunk felelőssége életért és halálért. Vajon a gyerekek csakugyan így kérdeznek? Tegnap még így kérdeztek, az bizonyos. Somogyi Tóth Sándor

Klaus Schlesinger - Régi ​filmek
A ​kisregény hőse, Günter Kotte berlini lakos, egészen hétköznapi ember. Munkahelyén kedvelik, szép családi életet él, esténként barkácsol, s a tévét nézi feleségével, Karlával. Csak a lakáskérdés nincs még véglegesen megoldva: társbérletben laknak. Aztán egy este társbérlőnőjük, az idős Jeske néni, megkéri őket, hadd nézhessen meg náluk egy régi filmet, melyet újból sugároz a televízió. S ettől az estétől megváltozik Kotte élete. Valami furcsa szorongás fogja el, inni kezd, művészek vagy álművészek közé sodródik, egy gyönyörű lány ágyában találja magát - ámokfutása az Alexanderplatz fölött ér véget, a több méter magas szökőkút tetején. Végül, kisebb-nagyobb kellemetlenségek után, rendeződnek a dolgok, legalábbis ami a Kotte házaspár életét illeti. "Az embernek térre van szüksége" - mondja Kotte. Csupán az a kérdés, tartós lehet-e az a nyugalom, melynek egy másik ember halála az ára.

Gárdonyi Géza - Dávidkáné ​/ A kürt
Dávidkáné ​ Gárdonyi Géza irói műhelyében szinte egyszerre született a legnépszerűbb magyar történelmi regény, az Egri csillagok és a Dávidkáné. Történészi alapossággal folytatott forráskutatásai során akadt kezébe az 1654-es nagykőrösi boszorkányper irata, mely a kisregény alapjául szolgált. „Hogy az Egri csillagok csataképei mennyire egy tőről fakadtak a Dávidkáné romantikus cselekményével, a XVII. század komor légkörében kivirágzó s minden erőszakkal dacoló szerelem költői szépségű történetével, születési körülményeik rokonsága is bizonyítja. Mert a Dávidkáné színes-eleven részleteiből, csatajeleneteiből terebélyesedett ki Bornemissza Gergely szövevényes élettörténete is, a váratlan helyzetek frappáns tarkaságában" - írja Z. Szalai Sándor. De az 1898-ban íródott kisregény mégsem tekinthető előtanulmánynak, írói „ujjgyakorlatnak". Önálló, öntörvényű mű, melynek különös értéket ad Gárdonyi nyelvének színes gazdagsága, láttató ereje. A kürt 1915-ben, az első világháború második évében írja Gárdonyi A kürt című kisregényét. Mint annyi más művében, itt is az önmagát szentesítő szerelem jogát hirdeti a konzervatív polgári előítéletekkel, egyházi elvárásokkal szemben. A romantikus szerelmi történet hátterében hol erőteljes, hol elhalványuló kontúrokkal rajzolódik ki a magyar kisváros egy sajátos társadalmi rétegének képe. Kisiparosok, vásári kofák, éhbéren tengődő városi kistisztviselők lassú léptű, szegényes álmokkal, torz elfogultságokkal terhelt világa ez - az első világháború távolról idevetülő árnyékában.

Covers_71622
elérhető
3

Gabriel Okara - A ​hang
A ​hang című kisregény megjelenését a kritikusok nem csupán Gabriel Okara művészi fejlődésében, hanem a modern afrikai irodalom fejlődésében is fordulópontnak tartják. A történet hőse az Okolo nevet viseli, ami az író anyanyelvén hangot jelent. Okolo, a hang, hordozója az új Afrika új, nagy tanulságának - ami általános emberi tanulság is -, vagyis annak, hogy nem hal meg az, aki az igazságot keresi, még ha el is bukik a sötétség és a meg nem értés erőivel szemben, mert a hang, a művészet ereje legyőzi a halált.

N%c3%a9vtelen2
elérhető
2

Csoóri Sándor - Iszapeső
Miért ​menekült egy húszéves lány az öngyilkosságba?

J%c3%a1t%c3%a9k
elérhető
2

Thury Zsuzsa - Játék
Pártos ​Hédi, Végh Anna és Borbíró Franciska egy család három generációjának nőtagjai: nagymama, anya, unoka. Az ő életük legboldogabb pillanatainak, napjainak lehet tanúja az olvasó a népszerű írónő, Thury Zsuzsa három új kisregényében. Hogy melyek ezek az egész életre szóló percek, az öregkort is bearanyozó emlékek? Természetesen a szerelem élményei, a váratlanul és hevesen fellángoló vagy fokozatosan - barátságból, tiszteletből - kialakuló vonzaloméi, a mély és igaz, jellemet formáló és gazdagító érzeleméi. A három költőien szép, lírával és humorral átitatott szerelem, a bájos, légies lányalakok és rokonszenves férfiak hiteles atmoszférájú történelmi háttér előtt elevenednek meg. Az írónő a millenium "békebeli" csendjéből az utolsó kisregény végén egy más minőségű nyugalomba vezet el bennünket: Budapest felszabadulásának még romos, de boldog kiegyensúlyozottságába.

Claire Kenneth - Sanghaj ​szépe
A ​gazdag kötetben az írónő legújabb kisregénye, a Holtverseny, New York-ban játszódik. Szereplői boldogtalan házasságból minden áron szabadulni akaró Vanessa, szerelmese, Paul, a fiatal kapitány, akit a Perzsa-öbölbe vezérelnek csapataival, Annabella fehér énekesnő, aki a Sohóban egy fekete zenésszel él együtt, végül pediga titokzatos Mr. Stone, aki nem gengszternek,hanem buisnessmennek tartja magát. Drámai fordulatok, meglepetések követik egymást - igazi csemege ez Cleire Kenneth tollából. Minden idők legsikeresebb írónője új kötetében a kisregény mellett több novellát is átnyújt közönségének. A címadó novella hősnője, Irma, a szőke szépség, briliánsaival, millióival, királyi rokonságával kápráztatja el környezetét. Minden csodás és csillogó - vagy mégsem? Szerelem, romantika, izgalom, merész, de finom humor... Aki ezt a könyvet elolvassa, megérti, miért bestsellerek Claire Kenneth művei szerte a világon.

Sakk
elérhető
13

Stefan Zweig - Sakknovella
Ez ​a "mesternovella" Stefan Zweig utolsó szépirodalmi alkotása, és még halála évében, 1942-ben megjelent; azóta is az író egyik legnépszerűbb, legtöbbet olvasott műve. Az elbeszélés sajátságos feszültségét a főszereplők zseniális sakkpartijának izgalmas megjelenítése, és az író alteregójának tekinthető, a Bécset megtámadó német fasizmus elől Amerikába menekülő osztrák ügyvéd alakjának különös titokzatossága adja. A novella egyik főhőse a New Yorkból Buenos Aires-be tartó óceánjáró gőzösön a majdnem végzetessé váló sakkjátszma kapcsán így meditál: "A sakkjátékhoz, amint a szerelemhez is nélkülözhetetlen a partner, hogy ne váljunk automatává, puszta robottá -, s ezáltal végül embertelenné..."

Erich Kästner - A ​salzburgi szobalány
Kästner ​bűbájos, habkönnyű regénykéje 1937-ben játszódik, az anschluss előtt, amikor a Salcburgi Ünnepi Játékokra még egy dúsgazdag fiatalember is pénztelenül érkezik, mert nem kapta még meg a valutaengedélyét. Ingázik hát Németország és Ausztria között, egyik oldalon szinte milliomos, a másikon koldusszegény. Ebből a "kishatár-forgalomból" adódnak a bonyodalmak, és így kerülhet sor arra is, hogy végül egy salzburgi szobalányba lesz szerelmes, akit azután feleségül is vesz. Végtelenül szellemes, ötletes írás, amely - nem csak az úgynevezett vidám könyvek olvasóinak lesz kedvére.

Sinkó Ervin - Áron ​szerelme I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galgóczi Erzsébet - Törvényen ​kívül és belül
1959 ​– A magyar-jugoszláv határon lelőnek a sorkatonák egy határsértőt: Szalánczky Éva újságírót. Évát szenvedélyes szókimondása miatt az ötvenes években mellőzték, meghurcolták. Erdős főszerkesztő, aki megjárta Rákosi börtönét, 1959-ben vette maga mellé az Igazság című laphoz. Éva a lapnál újból harcot kezd nemcsak a valóság feltárása, hanem a másság jogáért is. A téesz-szervezésekről írott cikke, és kolléganője, Lívia iránti szerelme olyan konfliktusok sorát indítja el, amely tragédiákba torkollik, és amelyből nincs más kiút, mint a vak menekülés a halálba. Galgóczi Erzsébet háromszor kapott József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth díjjal tüntették ki. A Törvényen belül című regényéből pedig film is készült Makk Károly rendezésében, Egymásra nézve címmel, amely 1982-ben a cannes-i fesztiválon elnyerte a filmkritikusok különdíját.

Marguerite Duras - A ​tér / Nyáron, este fél tizenegykor
Marguerite ​Duras a mai francia irodalom egyik legnagyobb - és legvitatottabb - alakja. Beckett mindenesetre a világ legnagyobb élő írójának tartja. Mély szellemi rokonság fűzi össze őket. Duras is az elmagányosodásról, az élet kiürüléséről, a pusztulásról ír, de a folyamat korábbi szakaszát ábrázolja: regényei ott végződnek, ahol Beckett drámái kezdődnek. Ne is várjuk regényes fordulatokat, Duras hősei arra ítéletettek, hogy ne történjen velük semmi. De ez a semmi nála szörnyű feszültséggel terhes, fenyegető, vihar előtti csönd, s ha megjön a zivatar, az sem hoz enyhülést. Mindkét kisregény most jelenik meg először magyarul.

Veres Péter - A ​kelletlen leány
A ​"rossz asszony" leleplezését – 1956 után – a "kelletlen lány" együttérző, metaforikus jelentőségű dicsérete követi. Tóth Borában, a többiek közt elvesző, szerény, az életet inkább elszenvedő, mint formáló hősben ismét föltámad a lírikus Veres Péter; a Kelletlen lány kimondatlanul is az író emberideáljának igazolására íródott. Vannak, akiknek sorsuk lehetetlenné teszi a cselekvésben való önkifejtést; de az ilyen élet csak kívülről nézve hiábavaló. Belső igaza azon múlik, hogy mennyire sejti meg, éli át a rámért sorsot. Ez a probléma kezdettől fogva ott bújkál Veres Péterben; csak a mozgalom, a közvetlen történelmi feladatok vonták el a figyelmét róla. Most, a nyugodtabb időkben, s érettebb gondolkozással, szembenéz vele. S nem bölcselői-művészi módon. Tóth Bora áhítja a szerelmet, a gyermeket, a társas életet, tágabb értelemben a világban való részvételt. De nem lehet kezdeményező, tiltja a szokás, tiltja alkata, helyzete, női szemérme. Elbukik a nem szebb, csak tetszetősebb, föltűnőbb húgával szemben: ő csak "második asszony" lehet. Mások víg farsangját ő robotolja le a szürke hétköznapokon. A Kelletlen lány története mégsem pesszimista. Tóth Bora boldog lesz, bármennyi baj is {672.} éri, mert helyére kerül: magában hordozza, termi, szövi azt a világot, amely mind tágulóbb körökben fogja magába az emberiséget. Kár, hogy a regény vége elkapkodott, vázlatos. Az író Tóth Bora házasságáig egyenletesen magas színvonalon tartja a művet, ezután ismét a krónika szintjére ereszkedik. Megrettenve a metafora kicsorbulásától, távirati stílusban szalad végig a történet végén, Tóth Bora elárvulásán.

Kántor Zsuzsa - Az ​opál Opel utasai
A ​hegyen táborozó úttörők sátrait elmosta az özönvízszerű esőzés, a tábor a faluba költözött. Görög Julit féltő anyja alig engedte el, a beteges és félénk kislány azonban jól megállta a helyét, tagja lett a tábor legjobbjaiból alakult Heteknek - de mikor nagynénje érte jött luxuskocsiján, hogy hazavigye aggódó édesanyjához, nem tud a csábításnak ellenállni. Áruló volt-e? A címadó kisregény mellett az írónő két tucat új, gyermektárgyú elbeszélése található a kötetben.

Bohumil Hrabal - Táncórák ​idősebbeknek és haladóknak
Egy ​rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság "égi mását" mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép.

Covers_196984
elérhető
0

Herold Ágnes - Fényudvar
"Hogy ​mi az a valami, ami minden erőltetettség nélkül, eszköztelenül is elbűvöli az olvasót, ezt - úgy gondoltam - közösen fogjuk megbeszélni Herold Ágnessel, mert én magamtól aligha tudok rájönni. De ő közben a második üveg sört kortyolgatta, s látszott rajta, hogy nem nagyon akar hozzászólni, inkább azt állapította meg, hogy a sör nem elég hideg. Erre magamnak kellett kitalálnom, hogy valószínűleg a szemléletről van szó, egy senkiéhez nem hasonlítható szenvedélymentes, önmagát sem magyarázó szemléletről. De hogy mi tesz egy írást, amiben nincsenek fortélyos nyelvi játékok, mindenáron láttatni kényszerítő hasonlatok, igazi irodalommá, nem tudom. És hogy mi tesz egy lányt, aki spanyol szakos egyetemi hallgató, és napközben Cervantest elemez, igazi íróvá, ezt sem tudom. Borzasztó nagy rejtély ez nekem ez az egész irodalom. Herold Ágnes úgy adta át a kéziratát, hogy ez itt egy regény. Én ezt nem éreztem, de becsületszóra elhittem neki. Én egy igazi írónak becsületszóra minden szavát elhiszem." (Kardos G. György)

Vercors - A ​tenger csendje és más kisregények
A ​tenger csendje és a Clémentine című kisregényen kívül, amelyek nemcsak könyv alakban, hanem tévéjáték formájában is nagy sikert arattak, és valóságos kis remekművek, az olvasó megtalálhatja még Vercors más jelentős és sikeres írásait is a kötetben. Örömmel olvassa majd Sylva című regényét, melynek hőse egy Sylva nevű lány, illetve pontosabban: rókából lett lány. Története pedig a legcsodálatosabb, ami rókával megeshetik: miután nővé változott, megkezdődik értelmének fokozatos kibontakozása, emberivé alakulása. Ennek az átváltozásnak mulatságos kalandokban bővelkedő csodáját beszéli el a regény mesemondója, egy fiatal angol földbirtokos, aki végül önmagán is észleli a csoda hatását: beleszeret Sylvába. Az Amerre a szél fúj című kisregény egy másik világba repíti az olvasót. Vercors, a nagy francia moralisták nyomdokán járva, a történelem döntő és megrázó pillanataiban - az életnek azokban a nagy helyzeteiben tehát, amikor mindenkinek színt kell vallania, és mikor az emberség és az embertelenség úgy válik el egymástól, akár a fény az árnyéktól - a tiszta, igaz ember alakját, életútját és magatartásformáit kutatja-keresi.

Böszörményi Gyula - Beretva ​és tőr
1900 ​verőfényes őszén Budapest székesfővárosa a mesés Perzsia uralkodóját látja vendégül. Muzaffer ed-din Qajar egész udvartartásával utazgat Európában, két marokkal szórva a pénzt és a kitüntetéseket. A magyar fővárosban négy kellemes napot szándékozik tölteni, amiről a sajtó részletesen be is számol, ám még a szemfüles firkászok sem találnak magyarázatot néhány érthetetlen történésre. Vajon a perzsa uralkodó Budapestre érkezvén miért azt tartja a legsürgetőbbnek, hogy fehérneműt vásároljon? Mi oka lemondani első napján szinte minden programját, és elzárkózni attól, hogy az ország legfőbb méltóságaival találkozzék? Rudnay Béla rendőrfőkapitány vajon miért zárja le légmentesen a Hungária nagyszállót, ahol a sah és kísérete lakik, és mi lehet a magyarázata annak, hogy a személyzet kísértetjárásról pusmog? Mikor Vámbéry Ármin, a híres Kelet-kutató és Ambrózy Richárd báró is a szállodába siet, már mindenki sejtheti, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak – pedig Hangay Mili kisasszony még csak eztán érkezik! Egy újabb, megtörtént eseményeken alapuló Ambrózy-ügy, ami _A Rudnay-gyilkosságok_ban épp csak említésre került, ám most végre elmeséltetik! "Aztabetyárkiskésitneki! Böszörményi Gyula író urat bezáratni kéretik, és addig ki nem ereszteni, amíg az utolsó kötet kéziratát elő nem teremti!" - Rozsonits Judit, goodreads

Szőnyi György Endre - Lengyel ​történet
"Bev. ​legalább tudni fogod, hogy sokat gondolok rád, és hogy nekem fontos az, hogy végre válaszoljak a kérdésedre, még ha csak egy hosszú szemhunyásba zárt üzenetben is, és háromévi késéssel. Önző vagyok, mert ahogy mondtam, saját magamat akarom újra látni, azt remélve ettől, hogy mire Edit megérkezik, megbékélek magammal, és nem lesznek már a gyomrom táján azok a furcsa, émelyítő kis szúrások a házasság gondolatától. És neked kell elmondanom a lengyel történetet, csak neked mondhatom el, mert igazából általad jöttem rá az utazás fontosságára. Mielőtt elmentél, az utolsó éjszakán órákig bőgtünk, egymást szorosan átölelve, és amikor a vonatod eltűnt a szemem elől, megértettem, hogy az elutazásod okozta éles fájdalom majd tompa hiánnyá enyhül, de azért te már beleépültél a sejtjeimbe, mint egy vándorút... Vajon megérted-e, amikor próbáltam magyarázni, hogy nekem az utazás nemcsak a kilométerek számát jelenti. Hogy nekem nem mindegy, Afrika vagy Ausztrália, hogy nekem nem volna mindegy, hogy New York vagy San Francisco. Nekem, ha azt mondom, utazás, az autogramot osztogató Alvaro jut eszembe, meg Jeff Szemüvegének villogása, meg a wrocławi harangok sokféle zengzetes szava..."

Selma Lagerlöf - Helga ​/ Marianna
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

András László - Váltóláz
".... ​egyetlen hosszú fonál az egész, mindjárt a végére érek, de mi ez? a szál valahol az ingemhez van kötve, most már az inget gombolyítom, aztán a trikót, mert az is vele jön,már itt állok meztelenül, de még mindig húzom a szálat, ebbe már bele lehet őrülni, a bőröm is kezd lejönni, és így jön le a hús, az izmok rostokban, pengő húrként az inak és az idegek, játszani lehetne rajtuk, aztán így a tüdő, és a máj, az epe és a szív, a szív is, meg az agyam is, a gondolataim átlátszó, szinte légneműnek tűnő szála, és hozzákötve az indulatok piros cérnája, meg a tárgyaim, a barátaim, a szerelmeim, feleség, szerető, az emberiség, minden és mindenki..."

Alfred Döblin - A ​két arzénes barátnő
"Ellinek ​szüntelenül látnia kellett a beteg embert, ahogy lázasan föl-alá jár a szobában, fájdalmában a falat kaparja. Rettenetesen szenvedett ettől a látványtól. A levelekbe kellett menekülnie, megerősítenie magát: nem hagyom abba, bűnhődnie kell, még ha meg is kell fizetnem érte. Időnként valami állati nemtörődömség szabadult el benne, s olyankor minden feszültsége hirtelen fölengedett. Olyankor közönyösen vitte oda Linknek a diétás lisztlevest, és közben "azt is elintézte". És valósággal élvezte, ahogy mindezt véghezvitte: a férje szeme láttára így, a háta mögött meg belekeverte az ételébe a mérget: -Csak dögölne már meg a disznó. De olyan szívós. Ma csöppeket adtam neki, de amúgy alaposan. Aztán egyszerre olyan szívdobogása lett, hogy borogatást kellett neki adnom. Csakhogy egyáltalán nem a szívére tettem, hanem a hóna alá, de nem vette észre." A feszültség egyhülésének s a helyébe lépő cinizmusnak ritka pillanatai voltak ezek. Elli időnként szinte összeomlott a bűntudat és a lelki gyötrelem súlya alatt. Olyankor leborult a férje előtt, és kérlelte, hogy maradjon vele, ő ápolni akarja. Olyankor megint hitvestárs volt, a braunschweigi család gyermeke, Link pedig a férj, akit az apja adott neki. A félelem a büntetéstől: -Ha Link megtudja, hogy megmérgeztem, akkor végem, akkor nincs irgalom, nincs kegyelem.-"

Covers_52887
elérhető
1

Nam Cao - Chi ​Phéo
"Vou ​Dai első számú tekintélye, a Méltóságos Bölcs, már régen számot vetett azzal hogy nincs nagyobb ostobaság, mint a falu fiataljainak oly mérvű sanyargatása, amivel a vidék elhagyására kényszerítjük őket. Tízből kilenc, aki így elment, kalóz megátalkodottsággal tért vissza. Az igazán tapasztalt ember mindig csak módjával, félig-meddig igázza le a népet. Elébb finoman a folyó mély vizébe lök mindenkit, aztán a kezét nyújtja, hogy hálára kötelezze a könyörületért esdeklőket. Az öklével veri az asztalt, hogy kizsaroljon az emberekből öt piasztert, de miután a zsebében van a pénz, a "szegénység láttán érzett szánalomból" tíz szu alamizsnát szór szét nagylelkűen. És az ilyen ember mindig tudja, kivel hogyan bánjon. Legkönnyebb megsanyargatni a némileg vagyonos embereket, mivel szép feleségeik és sok gyermekük miatt félnek a mandarinoktól. A család nélkülieket kétségtelenül egyszerű lenne eltenni láb alól, de nem hoznának semmi jövedelmet, hacsak a testük, a csontvázuk nem az. Nem érdemes beléjük kötni, mert ezzel csak az ellenségnek ad okot az ember a kötözködésre: mint minden faluban, Vou Daiban is megvoltak a különböző klikkcsoportok egy-egy vezető körül."

Vitalij Szjomin - Heten ​egy házban
Munkástelepülés ​a város peremén. Négy generáció él egy rozzant kis házban. Heten egy fedél alatt, hat nő és egyetlen férfi. De az egész utcában alig látni férfit, apa nélkül nőttek fel azok is. Mindennapi gondok, munka, barátság és szerelem, családi perpatvar és részeg verekedés, házépítés és gyerekszülés - az élet apró eseményei szövik át a kis ház lakóinak életét. Zárt közösség, sajátos mikrovilág ez, mely fölött csaknem észrevétlenül futnak át a társadalom jelentős történásei. Tagjainak nincsenek világrengető álmaik, érdeklődésük alig terjed túl a megélhetés gondjain. Szerény vágyaikat szorgos, becsületes munkával valósítják meg, és ki-ki a maga módján találja meg a boldogságát. Az író a valóságnak csak egy egészen kicsi részét vizsgálja, de aprólékos gonddal, szinte nagyítóval. Alakjainak jelenét és múltját, nehezen megközelítő lelkivilágukat vetíti elénk: kisregénye méltán sorolható a szovjet tényirodalom izgalmas felfedezései közé.

Katherine Mansfield - Előjáték ​/ Prelude
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bisztray Ádám - Tornác ​a Duna felett
A ​két kisregény problematikája csaknem azonos: a látszatsikerek emberének tragédiáját próbálja megközelíteni egy képzeletbeli tudományos intézet igazgatójának és egy ugyancsak "sikerre ítélt" szépasszonynak a sorsán keresztül. Mindkét írás hőse nagy étvágyú ember: dicsőségre, hírre, népszerűségre áhítozva kótyavetyélik el legszebb, legemberibb adottságaikat. Mindkettő az un. hátrányos helyzetűek kategóriájából tornássza föl magát - nem érdemtelenül - a sikerek hullámhegyére. A talmian csillogó tarajok azonban már a mélységet idézik: bukásukat. pusztulásukat. Cselekvéseiket a külszín szabja meg, életük belső céljai, értelme elporlad a külső keretek megteremtésének sok energiát lekötő küzdelmeiben. E küzdelmek pedig sok áldozatot kívánnak. És az áldozatot nem azok hozzák, aki talpnyalásukkal, meghunyászkodó nyájasságukkal, tálcán felszolgált szolgalelkűségükkel vagy jóhiszemű rajongásukkal kedvező táptalajt biztosítanak a "sztárélményhez", hanem az érzelmileg, eszmeileg elkötelezettek népes tábora: szülők, gyermekek, barátok, szerelmesek hullanak el "diadalmenetükben". Szinte mellékes, hogy A nagy kőrisfa Főnöke a nyaralójában keletkezett tűzben halálos égési sebeket szerez, vagy a Selyemgubó Kisterije csapot-papot otthagy egy "szerelem" kedvéért. A lényeg az, amit Bisztray egyik rádióinterjújában megfogalmaz: ".... életük eltelt abban, hogy a ráma meglegyen, de sajnos a vászonra és az olajképre már nem tellett."

Kollekciók