Ajax-loader

'kisregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_43871
elérhető
9

Virginia Woolf - Flush
"...Flush, ​mint életrajza bizonyítja, egészen rendkívüli módon érzékeny volt az emberi hangulatok iránt." Elizabeth Barrett angol költőnő s kedves spánielje hiteles történetét veheti kezébe az olvasó. Virginia Woolf kitűnő stílusában mutatja meg a két lélek találkozásának rejtett pillanatait.

Rejtő Jenő (P. Howard) - A ​drótnélküli gyilkosság
"Már ​majdnem minden együtt volt a bűntényhez: a tettesek, a hatalmas örökség és az áldozat. Csak egy holttest hiányzott. Viszont gyilkosság hulla nélkül még a technika mai fejlettsége mellett is szinte elképzelhetetlen." Így a három tettes - "az örökké vidám, gyönyörű Jojo" valamint két testvére, Henry és Bob - kénytelenek voltak kitalálni a "drót", azaz a holttest nélküli gyilkosságot, hogy hozzájuthassanak fukar nagybátyjuk vagyonához. Sikerül is eltüntetni a nagybácsit a színről - eltűnését öngyilkosságnak álcázva. A három ál-gyilkos öröme azonban hamarosan ürömre fordul: a felbontott végrendelet kellemetlen meglepetéseket tartalmaz, ráadásul bácsikájuk tetemét megtalálják egy közeli tengeröbölben. Így menekülniük kell számos kalandot és megpróbáltatást átvészelve...

Illés Béla - Fegyvert ​s vitézt éneklek
Komoly ​jelentősége van annak, hogy Illés Béla ezt a címet választotta új, összefüggő novelláinak. Illés Béla is azok közé a magyar írók közé tartozik, akik a "kard és a lant hősei" egyben. Illés Béla mint a felszabadító Vörös Hadsereg tisztje küzdötte végig a nagy Honvédő Háborút. Ezeket a novellákat nemcsak az egységes témakör - a háború - köti össze, hanem a benne szereplő személyek is, hiszen ugyanannak a katonai egységnek a harcairól olvasunk bennük. Ez a katonai egység a Don-kanyarban éppen a fasiszta vágóhídra hajszolt magyar ezredekkel állott szemben s útja végéig a magyar "segédcsapatok" útját követte egészen Budapest felszabadulásáig. A novellákban a leghitelesebb hadtörténeti és lélektani valóságban követhetjük nyomon: hogyan lett az ellenségből barát és felszabadító. Illés Béla nemcsak legkiválóbb, hanem méltán legnépszerűbb elbeszélőink közé tartozik, azzá avatja őt páratlan elbeszélő kedve, fordulatossága, nagy és realista emberábrázoló ereje, megejtő humora, tiszta, érthető stílusa s az az igazi hazafiúság, amellyel meg tudja mutatni milyen felszabadító erőt jelent a mi számunkra a Vörös Hadsereg.

Jules Barbey d'Aurevilly - A ​karmazsin függöny
Ördögi ​dolgok - ez a címe Barbey d'Aurevilly kötetének, melyből a három legjobb írást nyújtjuk át az olvasónak, a kitűnő műfordító, Jékely Zoltán tolmácsolásában. Barbey d'Aurevillyt elsősorban a nő és a férfi viszonya érdekli, az a harc, mely a szerelmesek között és a szerelmesek körül dúl; a szenvedélyes szerelem, a groteszk és fantasztikus helyzetek, a szerelem gyötörte és hevítette emberi lélek lebilincselő ábrázolása minden elbeszélése. Történeteinek az ad maradandóságot, hogy írójuk fölülemelkedik a társadalmi és szokásbeli elfogultságokon, és a minden akadályon, kicsinyes erkölcsön keresztülgázoló nagy érzelmek jogát hirdeti, még akkor is, ha a vágy beteljesülésének olykor borzalmas áldozat, nemegyszer bűncselekmény az ára. Barbey d'Aurevilly nagyszerű elbeszélő. Történeteinek szerkezete, klasszikus tisztaságú, ódon zamatú nyelve a legjobb francia prózaírók sorába emeli.

Theodor Fontane - Porosz ​esküvő
Kötetünk ​címadó kisregénye 1806-ban játszódik, egy évvel a Napóleonnal vívott jénai csata, a régi Poroszország összeomlása előtt. Josephine von Carayon berlini szalonjában szívesen gyűlik össze a jó társaság színe-java, leghívebb látogatójuk Schach von Wuthenow, a komoly, szép szál katonatiszt. Csak az nem egészen világos, kinek udvarol tuljdonképpen: a még mindig csinos, özvegy mamának, vagy okos, mély érzésű, de himlőhelyektől elcsúfított leányának, Victoire-nak. Egyetlen könnyelmű pillanat - s mintha örökre eldőlne a kérdés; a férfinak döntenie kell, nincs többé visszaút. Fontane minden regénye vádirat, tiltakozás a hipokrita porosz társadalom ellen. Nem véletlen, hogy leghíresebb műveiben, az _Effie Briest_ben vagy a _Tévelygések, tévedések_ben a szerelem igaz emberi törvénye ütközik meg az idejétmúlt társadalmi formák hamis erkölcsi követelményeivel. De Fontane tiltakozása látszólag mentes minden indulattól. A részletek, a kis dolgok aprólékos, lírai leírásában búvik meg, a remek stílus, a mértéktartó ábrázolás eszközeibe öltözik. Regényeiben mintha semmi sem történne. A tisztes szegénységben élő _Poggenpuhl család_ egyetlen törekvése, hogy szűkös anyagi helyzete ellenére fönntartsa az úri látszatot. Ugyan mik is életük fontos eseményei? A három nővér megünnepli özvegy édesanyja születésnapját. Nyugat-poroszországi állomáshelyéről meglátogatja őket kedves, könnyelmű fivérük, Leo. Váratlanul betoppan nagybátyjuk, Eberhard bácsi, s az egyik lányt magával viszi sziléziai birtokára. A távollevők és a család között levelek hidalják át a távolságot. A levelekből s a remek párbeszédekből - melyekért annyira csodálta Thomas Mann Fontanét - minden részletében kirajzolódik előttünk a szereplők élete, szeretjük és megítéljük őket, sajnálkozunk és elborzadunk, s a jellegzetes apróságokból, a súlytalan csevegésből, a mindennapok felrajzó eseményeiből egyre könyörtelenebb világosság árad, olyannak mutatva meg ezt a számunkra idegen, régen elmúlt világot, amilyennek az író szándéka szerint látnunk kell.

Hernádi Gyula - Sirokkó ​/ Az erőd / Vörös rekviem
Az ​annak idején nagy vitát kavart Sirokkó a 30-as években, a Horthy-Magyarországon játszódik: egy illegális horvát nacionalista terrorszervezet (a hírhedt Usztasa) jankapusztai kiképzőtáborában. A mű alapkérdése: milyen következményei vannak az egyénre nézve, ha emberségét, individuális erkölcsi érzését feltétel nélkül, vakon alárendeli egy reakciós erőszakszervezet kíméletlen követelményeinek. A válasz negatív, de az író már sejteti (ténylegesen majd a Vörös rekviemben igazolja) hogy "egyén" és "szervezet" viszonya pozitív következményű, az emberséget kiteljesítő is lehet: ezt mindig a cél, a vállalt szolgált eszmei-emberi tartalma dönti el. Az erőd című kisregény a fasizmus létrejövésének pszichikai előfeltételeit, összetevőit tárja fel. Témája: a jóléttől megcsömörlött, unatkozó milliomosok egy erre a célra megvásárolt és a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt második világháborús erődrendszerben véres "hadijátékot" rendeznek: önként, szórakozásból ölnek, kegyetlenkednek, s vetik alá magukat a legbrutálisabb erőszaknak. A Vörös rekviem mártírhalált halt kommunista hősét - Sallai Imrét - egész élete arra tanította, hogy személyes létezésének igazi értelmét, önmaga egyéni-emberi teljességét csak a vele egy célért küzdők szövetségében nyerheti el.

Csingiz Ajtmatov - A ​versenyló halála
Híres ​versenyló volt valaha Gülszári, a ménes büszkesége. Most már öreg ő is, mint a gazdája, és utolsó erejét megfeszítve, kínlódva húzza a szekeret... S míg lova küszködik, meg-megáll, aztán már jártányi ereje sem marad, és várja a halált, a gazdája, Tanabaj előtt lepereg az életük. Milyen büszke, szabad, erőtől és szépségesen vad ösztönöktől duzzadó jószág volt valaha Gülszári! Hogy szerette a ménest, hogy ficánkolt, hogy tette a szépet a kancáknak. De „az állat értelmetlen lény, állandóan tartani kell tőle, hogy bosszút forral”. Gülszárit elveszik gazdájától, az istálló rabságába kényszerítik, de ő újra és újra megszökik, még akkor is, amikor lábát megvasalják: szabadság, tér, száguldás és szeretet nélkül nem tud élni. Majd kiherélik, s végül kiölnek belőle mindent, hogy ne ismerjen mást, csak a nyerget és az utat. Mint ahogy gazdájából, Tanabajból is kiölik a hitet, amellyel a legnehezebb feladatokat is vállalta a kolhozban, miután végigharcolta a háborút: a ménes gondozását, aztán egy juhnyáj minden gondját-baját... És fel-felréved előtte a fiatalkora is, amikor még a kommunizmushoz vezető utolsó harc lázában élt, s nem riadt vissza attól sem, hogy a féltestvérét kuláknak bélyegezze. Kemény ember volt egykor Tanabaj, de most már megtört vénség, aki csak emlékezni tud... A világhírű kirgiz író 1966-ban megjelent regénye maradandó alkotás: Gülszári haldokló testében a gazemberek uralma alatt élő, hitét, illúzióit vesztő s talán saját bűneire is ráébredő ember riadt szíve dobog.

Klaus Schlesinger - Régi ​filmek
A ​kisregény hőse, Günter Kotte berlini lakos, egészen hétköznapi ember. Munkahelyén kedvelik, szép családi életet él, esténként barkácsol, s a tévét nézi feleségével, Karlával. Csak a lakáskérdés nincs még véglegesen megoldva: társbérletben laknak. Aztán egy este társbérlőnőjük, az idős Jeske néni, megkéri őket, hadd nézhessen meg náluk egy régi filmet, melyet újból sugároz a televízió. S ettől az estétől megváltozik Kotte élete. Valami furcsa szorongás fogja el, inni kezd, művészek vagy álművészek közé sodródik, egy gyönyörű lány ágyában találja magát - ámokfutása az Alexanderplatz fölött ér véget, a több méter magas szökőkút tetején. Végül, kisebb-nagyobb kellemetlenségek után, rendeződnek a dolgok, legalábbis ami a Kotte házaspár életét illeti. "Az embernek térre van szüksége" - mondja Kotte. Csupán az a kérdés, tartós lehet-e az a nyugalom, melynek egy másik ember halála az ára.

Anna Seghers - Karib-tengeri ​történetek
Anna ​Seghers három kisregénye a nagy francia forradalom idején játszódik, Haitin, Guadeloupe és Jamaica szigetén. Regényes formában idézik fel a néger felkelések előzményeit, a legendás hírű Toussaint Louverture néger köztársaságát s a véres bukást. A nemcsak valószerű, de valóságos történetek, amelyek korabeli dokumentumok felhasználásával íródtak, bepillantást nyújtanak a távoli szigetországok hétköznapi történelmébe, valaha létezett emberek sorsán át eleveníti meg a több évszázados gyarmaturalom képét, a szabadságvágy teremtő erejét s a történelem meghatározó erejű összefüggéseit.

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

Somogyi Tóth Sándor - Fényes ​szemek tükre
A ​kötetnyitó kisregény, a Gabi, az 1952-es év figyelmeztető dátumával indul, a kötet utolsó története a 70-es évek végén játszódik. Legbensőbb rokonságuk az, hogy a húsz-huszonöt éves periódus lelkét tucatnyi fiatal lány és fiú tapasztalataival igyekeznek megidézni. Talán paradoxon, hogy a történetek róluk, de nem éppen nekik szólnak. Ma is egyenes a hitem, hogy kérdezni a gyerekek tudnak legjobban, ősi egyszerűséggel, sokszor megrendítő erővel. Előfordulhat, hogy megkérdezik az embert: mi az élet értelme? Ám ha ezt egy tizenhárom éves fiú kérdezi - korántsem filozófiai célzattal -, az ugyancsak meghökkentő. Elhangzott ez a kérdés. Remélem, a Hogy állunk, fiatalember? a maga dimenzióiban hűségesen ismétli meg a gyerek kérdését. Aminthogy a Gabi-ról is gyanítható, hogy a kisfiú, akinek apját-anyját bebörtönözték, viselkedésével nemcsak társadalmi, hanem morális kérdéseket is feszeget. A gyerekek kétszer születnek és Az üzenet szembeötlő fordulatot képviselnek a regénysorban. Ez egy csendesebb társadalmi-politikai kutató akaratról ismerhető föl. Az írói érdeklődés azt kutatja: mennyire határozzák meg életünket a gének üzenetei, a rejtett hálózatú közösségek. Mi magunk felelőssége életért és halálért. Vajon a gyerekek csakugyan így kérdeznek? Tegnap még így kérdeztek, az bizonyos. Somogyi Tóth Sándor

Déry Tibor - Válogatott ​versek, kisregények, novellák / Ítélet nincs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alessandro Baricco - Novecento
A ​Virginian nevű gőzhajó a két világháború között járt Európa és Amerika között - fedélzetén milliomosokkal, emigránsokkal és egyszerű, hétköznapi emberekkel. A fennmaradt legenda szerint a hajón esténként egy különös tehetséggel, páratlan improvizációs képességgel megáldott zongorista szórakoztatta a közönséget. Semmihez sem fogható muzsikájával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Azt is mondják, egész életét a hajón töltötte, ott született, és lábát soha nem tette szárazföldre. Hogy miért, senki sem tudja, életének talányos rejtélyét magával vitte - örökre.

Raymond Radiguet - A ​test ördöge / Orgel gróf bálja
Radiguet, ​a francia próza csodagyermeke, tizenkilenc éves korában írta A test ördögé-t, húszéves korában az Orgel gróf báljá-t, és huszonegy éves korában már nem élt. A test ördöge megjelenése nagy port kavart Franciaországban, pedig a kisregény az akkor már jól ismert francia lélekelemző regény hagyományait követi, tárgya - a házasságtörő szerelem - sem újdonság az izgalmakhoz és botrányokhoz szokott francia irodalmi életben. Alighanem a zseniális kamasz döbbenetesen éles és üde, irodalmi konvenciókat nem ismerő, nem néző és mégis bámulatosan gyakorlott és szabatos fogalmazása az oka a feltűnésnek - és a szokatlanul gyors elismerésnek is. Az Orgel gróf bálja méltó folytatása a nagyszerű pályakezdésnek.

Molnár Zoltán - Egy ​vöröskatona emlékei
Az ​író írja könyvéről: Ezek nem kitalált kalandok. Az a szerencse jutott osztályrészemül, hogy amikor Molnár Bálint hosszú évtizedek múltán hazalátogathatott szülőföldjére, végighallgathattam és lejegyezhettem azt, aminek az elmesélésére ideje volt. Akkor azt mondták nekem: ebből az anyagból nagy regényt írhatok. Talán igaz, írhattam volna. Azért nem tettem, mert úgy éreztem, hogy a szűkszavú, vázlatos, meztelen előadás is többet ér, ha megőrzöm a pontosságát, ha egyetlen szót sem teszek hozzá. Mert így ez a szöveg dokumentum hitelességű. Azt hiszem, így őrzi meg legjobban nemcsak a történést, a kalandokat, hanem egy akkori magyar katona gondolkodását, eszejárását is.

Angyal
elérhető
0

Bihari Klára - Angyal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Julio Cortázar - Fantomas ​a vámpírok ellen
"LÁNGOKBAN ​AZ ÉRTELEM Különleges epizód... lángol a világ kultúrája... Kövesse nyomon a száguldó FANTOMAS-t, aki a legnagyobb kortárs írókkal tanácskozik! - Olyan nehezedre esne, ha a törött ablakon keresztül repülnél ki? És még valamit, Fantomas. Egyedül akarsz nekivágni? - A magány az én erőm, Julio. A magány és az az adottságom, hogy végtelen sok alakban tudok megjelenni: a legkülönfélébb álcákban férkőzöm az ellenség közelébe. Meséltem már neked azt a sztorit, amikor szétvertem John Wayne pofáját, mert ártatlan kis árva lánynak hitt, aki elveszett Las Vegas poklában, és azzal az ürüggyel vitt az ágyába, hogy telefonál bánat sújtotta szüleimnek? - Fantomas, lehet, hogy ezt a munkát is egyedül fogod végezni, mint a többit, de nem vagyok benne biztos, hogy ezúttal sok babért aratsz. - Mit akarsz? - kiáltotta Fantomas görcsbe meredve, hogy koncentrálja repülőképességét. - Kérjem fel talán együttműködésre a rendőrséget meg a Nemzetközi Vöröskeresztet? Én magam, magam, magam! Nemcsak hogy elég erőm van hozzá, de még több is, mint... ! És most már a másik ablak is ezer darabra tört..." A beszélgetés színhelye Julio Cortázar párizsi lakása. Időpont: 1975. január, a Russell Bíróság brüsszeli ülése után.

Duro Zrakić - Mindenki ​szeret, csak apám nem
"A ​haladásnak nincs semmi értelme mindaddig, amíg a világon vannak boldogtalan gyermekek." (Einstein) Minden történelmi időszak talál kibúvót, amellyel igyekszik eltakarni a gonosztetteit. A mi korunk egy nagyon vonzó leplet talált, amelynek a neve: haladás. E lepel alá rejtettük a válást és annak áldozatát: az ártatlan gyereket. Túl sokat kiabálunk, panaszkodunk a gyerekekre, a mai fiatalságra. Nem úgy cselekszünk-e, mint az a lopó, aki azt kiáltja: "Fogjátok meg a tolvajt!" A Szentírás is a fiatalok sorsát igazolja: "Az apák ették az éretlen szőlőt, és fiaik foga vásott el tőle" (Jer 31,29). Ebben a kisregényben a gyermekek segélykiáltását halljuk. Érintsenek meg vallomásaik!

Fehér Klára - Perben, ​haragban
Két ​izgalmas, mai tárgyú kisregényt foglal magába a kötet. Az egyik, a címadó, egy hosszadalmas pörösködés története. A fiatal hős ártatlanul kerül a vádlottak padjára. Nem ismeri a bonyolult bírósági eljárást, tanácstalanul tántorog a jogszabályok útvesztőiben. Rosszindulatú ellenfelei dörzsölt fickók: a tanúk vallomásai ellentmondóak... úgy látszik, még a menyasszonya is elfordul tőle... Tárgyalás tárgyalást követ. Vajon kiderül-e az igazság? A másik regény is ízig-vérig mai témájú. Egy idős budapesti tisztviselő újsághírből értesül róla, hogy Japánban olyan csodálatos orvosságot fedeztek fel, ami talán meggyógyíthatja halálosan beteg feleségét. Minden értékét pénzzé teszi, hogy a magyar turistacsoporttal kijuthasson a tokiói olimpiára. Ott semmi más nem érdekli, csak hogy megtalálja azt az orvost, aki az állítólagos gyógyszert felfedezte. Végül is, hosszas kalandok után, megszerzi a "csodaorvosságot". Boldogan tér haza. - De csodák nincsenek, csak csodálatos emberek vannak...

Mario Soldati - Mi ​az igazság a Motta-ügyben?
Motta, ​a félszeg és gátlásos milánói ügyvéd nyomtalanul eltűnik egy tengerparti üdülőhelyen. Utoljára egy lánnyal látták. Belefulladt a tengerbe? Cápák áldozata lett? Vagy öngyilkosságot követett el? A rendőrség nem bukkan nyomára, de az olvasó megtudja, hogy az ügyvéd különös, boldog, új életet kezdett a tenger mélyén, szerelmes és féltékeny sellők között... A torinói születésű, hatvannégy éves Mario Soldati szellemes, ironikusan groteszk kisregénye a nemi kielégítetlenség, a torz érzelmek és vágyak furcsa-fülledt levegőjében bolyongó Motta ügyvéd sorsában a nő-férfi kapcsolat válságának jellegzetesen olasz változatát ábrázolja. Jól pergő, színes, mulatságos mesébe rejti szatirikus társadalombírálatát, úgy, hogy az első sorától az utolsóig szórakoztató, élvezetes olvasmányt nyújt.

Szakonyi Károly - Francia ​tanya
"...Amélie ​Étienne segítségével egy jókora dézsát cipelt be a kamrából; a tűzhely mellé állították, és megtöltötték fürdővízzel. Mme Bertin mutatta Swetznek, hogy vetkőzzön le, és guggoljon a dézsába. Swetz zavartan pislogott, de a két nő felgyűrt ruhaujjal ott várakozott a fürdővíznél, lerúgta hát bakancsát, kibújt a trikójából. E néhány művelet olyannyira kifárasztotta, hogy meg kellett kapaszkodnia... remegő lábikrái láttán érte kaptak, könnyedén felemelték, és beültették a meleg vízbe..." - Swetzet, a francia fogságban sínylődő magyar fiatalembert könyörületes asszonyi kezek életre dédelgetik, s egy Nancy melletti tanyán, annyi kegyetlen, embertelen élmény után végre megismerheti a szeretetet és a szerelmet. Sorsa mégsem a boldogság lesz. Miért? Roszul választott? Volt-e egyáltalán választása? A címadó kisregényben, miként a kötet novelláiban is, megsérült embersorsok, kapcsolatok reális és groteszk rajzát tárja elénk az író. Hősei szenvedéllyel keresik az utat egymáshoz. De amint szembekerülnek, tehetetlenül állnak, egyikük sem meri, tudja kimondani, milyen nagy szüksége van a másikra. Rossz szavakat használnak, elvétik a hangsúlyt - s végül is elfordulnak. De nem akarnak belenyugodni a magányba. Úgy vélik: csupán kishitűek, s újra és újra kinyújtják tétova kezüket egymás felé. Az író új könyvében az egymással és a körülményekkel megütköző, a vereséget elismerni nem akaró, de a helyzetüket mégis megsejtő emberek sokféle történetével felébreszti érzékenységünket sorsunk átélésére.

Valéry Larbaud - Boldog ​szerelmesek
Valéry ​Larbaud-t, ezt a kényes ízlésű, magányos "világpolgárt" századunk első negyedének írói közt tartja számon a francia irodalomtörténet: 1957-ig élt, de jelentős műveit 1923-ig mind megírta, azután több mint húsz esztendeig, mint egyik legközelebbi szellemi rokona, Szint-John Perse is, csak a fordításnak élt - megtehette, hogy csak kedvenceit és példaképeit fordítsa, Whitmant, Butlert, Joyce-ot. A Fermina Marquez-en kívül - amelynek oly nagy sikere volt Magyarországon - talán Boldog szerelmesek című, három kisregényt tartalmazó kötete a legszebb, legfontosabb műve. A művelt, gazdag, gyémánt-stílusú költő-prózaíró sokat utazott - három kisregénye tulajdonképpen három különböző útiélmény: csakhogy a külvilág hatásainak belső, érzelmi képe vetül az olvasó elé, az elsődleges és másodlagos - irodalmi - élmények szálai nemes és tetszetős szövetté szövődnek. Larbaud rendkívül érzékeny volt - túlfinomultan érzékeny - mindarra a szépségre, amit a világ a nyitott szemmel járónak nyújthat, a "Szépség, te legszebb gondom" - ez a Malherbesor, amelyet a kötet egyik kisregénye címéül választott - igen pontosan jellemzi a fiatal Larbaud és a világ kapcsolatát. Gyerekkor címen összegyűjtött novellái bizonyos értelemben legkorábbi művei: alapötleteik valóban a szerző gyerekkorából származnak, olyan is akad köztük, amelyet legelőször hétéves korában szeretett volna megírni Larbaud. Önéletrajzi ihletésük még szembetűnőbb, mint a három kisregényé.

Németh László - Kocsik ​szeptemberben
​Jó Péter, a dunántúli parasztfiú, tanulni szeretne. Édesapjának más tervei vannak vele, így igazi krízisregénybe csöppen az olvasó. A kisfiúban zajló harc, a fejlődés és az indulatok leírása igazi Németh László-i mestermű. Körkép a két világháború közötti Magyarországról, a társadalom néhány akkor jelentős rétegéről. A folytatás az Utolsó kísérlet című regényben található ezzel a fejezettel együtt.

Anne Cathrine Bomann - Agathe
Franciaország, ​1940-es évek. Egy idősödő pszichoterapeuta türelmetlenül számolja a nyugdíjig hátralévő terápiás üléseket, és rezignáltan hallgatja a díványra fekvő unatkozó háziasszonyok apró-cseprő problémáit, miközben madárkarikatúrákat készít róluk. Már abban sem biztos, jó szakember volt-e valaha is, tudott-e segíteni bárkin. Egy nap megjelenik nála Agathe, egy fiatal német nő, aki nem talál örömöt az életben, nem akar mást, csak eltűnni az emberek szeme elől... A doktor minden tiltakozása ellenére felvéteti magát a páciensek közé, és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a terapeuta maga is kénytelen szembenézni az intimitástól és a haláltól való félelmével.

Covers_48704
elérhető
2

Bíró László - Szezon
Török ​Ferenc Szezon című filmje alapján ihletődött ez a kisregény. Filmregény: szeretné elolvastatni magát mindazokkal, akik kipróbálnának egy kevésbé passzív, újszerű mozizást, a könyv fölötti filmnézést. Az utószezonban, nyár végén, ősz elején is felfrissítő, élvezetes élmény lesz kézbefogni a Szezont. Nincs más dolgunk csak mély lélegzetet venni, és belecsobbanni egy hűsítően fanyar és szikrázóan pimasz olvasmányba, ahol ténfergő huszonéves fiúk és csajok próbálják nyári pincérmunkákból fedezni lealkudott igényeiket, örömeiket, megkeresni egymásban magukat, igazodni és kitörni egy véresen gagyi és büszkén primitív világból, a sznob, susitréninges, fogpiszkálós vendéglátósok, diszkósok uralta balatoni kiskirályságból, aztán hazamenekülni az otthoni otthontalanságba, és kunyizni egy kis pénzt a mutertől...

Dobozy Imre - A ​tizedes meg a többiek
A ​címadó regény, A tizedes meg a többiek, legújabbkori történelmünk kezdetén, 1944-45 fordulóján játszódik. Főszereplője a minden hájjal megkent, talpraesett tizedes, aki mindenképpen ki akarna térni az idő sodra elől, a szorító "hová tartozol?" kérdés elől. De hiába ismeri olyan jól a dörgést, hiába bújna ha kell, az egérlyukba is, az idő kérlelhetetlenül utoléri. Aki látta a regény filmváltozatát, jóleső meglepetéssel tapasztalhatja majd a regény olvastán, hogy a mű nemcsak emlékeit eleveníti fel, de többet, mást, újat is ad hozzá. A másik kisregény, a Kedd, szerda, csütörtök voltaképpen arról szól - szigorú realizmussal - hogy azoknak a gondolkodó, kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külső-belső akadályokkal, buktatókkal s rálelni társaikra, eljutni a zászló alá.

Móra Ferenc - Hannibál ​feltámasztása
"Feleségemnek ​archimandrita vagy mi a mándruc volt a nagybátyja, akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy azzal verték agyon a bolsik, isten nyugtassa szegényt" - írta Móra Ferenc 1924-ben a Hannibál feltámasztása című regénye kéziratában. A mondat második fele A Magyar Nemzetben - ahol a kisregény 1949 végén először jelent meg - meglehetősen átalakult: "...akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy elég volt hordani neki." De nem csak ezt a mondatott cenzúrázták. Az egész regényt durván meghamisították. Ceruzás zárójelbe került minden - s így ki is maradt -, ami a rezsimnek kínos volt (első sorban a Szovjetunióban uralkodó állapotokra tett ironikus megjegyzések), s bekerült jó néhány nem Mórától származó mondat, ami a proletárdiktatúrát s annak eszméjét igyekezett jó színben feltüntetni. Ez eredeti kézirat megszámlálhatatlan helyen tér el a nyomtatásban megjelenttől, amely aztán alapja lett a további kötet-megjelenésnek. Van, ahol a cenzor még ahhoz is vette magának a bátorságot, hogy saját ízlése szerint stilizálja Mórát. A hiteles szövegből egyértelműen kitűnik, hogy Móra Ferenc elutasít mindenféle diktatúrát és terrort, s az irónia halálos fegyverével le is számolt velük, legyen a színük akár vörös, akár fehér.A kézirat sorsa maga is igazi kelet-európai regény. 1924-ben Feleky Géza, a Világ főszerkesztője tíz évre "elvesztette" a Horthy-rendszert kipellengérező, vitriolos stílusú művet. Aztán Roóz Rezsőhöz került, akit üldözőbe vettek a nyilasok. Majd megjelent a megcsonkított-átalakított szöveg a Magyar Nemzetbe, s az eredeti "kutyanyelvek" ismét fél évszázadot illegalitásban töltöttek egy barna borítékban. 80 esztendőt várt szegény Hannibál, hogy megálmodója születésének 125. évfordulóján feltámadhasson, hogy végre csonkítatlanul megjelenhessen.

Tihanyi János - Acélszikrák
E ​kötet katonákról, forradalmárokról, életüket feláldozni kész emberekről íródott. Legtöbbjük névtelen hős. Nem törekedtek nyilvánosságra; amit tettek, természetes cselekedetnek, kötelességnek érezték. Elvhűségük, bátorságuk, tetteik révén hősökké, példaképpé magasztosultak az utókor számára. Fiatalon vállalták a küzdelmet egy jobb, igazságosabb társadalomért. Sokan közülük távoli népek fiaival együtt indultak rohamra, internacionalistához méltóan, mások magyar földön harcoltak a fasizmus ellen, segítették az ellenállást. A könyv huszonöt elbeszélést és egy kisregényt tartalmaz, melyek mind megjelentek már különböző lapokban.

Déry Tibor - Vidám ​temetés
Az ​ötvenes évek történelmi eseményeinek emléke olyan kisregények, novellák megírására késztette Déry Tibort, amelyek nem csupán ezeknek az eseményeknek embertelen, törvénytelen, szorongató világát örökítették meg, hanem fölmutatják az emberi tartalékot, amely biztosítékot jelent az író hősei - és az olvasók - számára is, hogy az erőszak testet-lelket pusztító újjászületése ellenére mégis léteznek tartós kapcsolatok, sérülés nélküli érzelmek, emberség, tisztesség, tisztaság hangját hallató hősök. Törvénytelenség, embertelenség és tisztán megőrzött érzelmek egymással feleselve viszik előre a kötetünkben közölt öt kisregény és novella történetét. Az 1955 és 1962 között született Déry-írásokat ez a tartalmat is kifejező szerkesztési elv kapcsolja össze. Az ártatlanul bebörtönzött hősök és a szabadulásukat otthon váró társaik; a játékból ketrecbe zárt kisgyerek és a kiszabadításáért szót emelő fiú; a haláltusa utolsó óráiban számvetést készítő haldokló és a halált leső környezet olyan ellentéteket szembesít, amelyekből a történetek záróakkordjaként mindenkor a tiszta emberség hangja csendül ki.

Dékány Kálmán - Út ​nem vezet ki a világból
A ​Magyar és a Barta család valamikor igen jó barátságban élt egymással. Magyar bácsi kis menyemnek szólította Barta Marit, Barta bácsi kis vőmnek Magyar Imrust. És a gyerekek hűségesek is maradtak egymáshoz: azt tervezgetik, hogy férj - feleség lesznek. A szülők barátsága azonban csorbát szenvedett: Magyar András az első tsz - szervezés idején nem volt hajlandó belépni a szövetkezetbe, amelynek a barátja, Barta Sándor volt az elnöke. És Barta - szinte dacból - hagyta, hogy Magyar Andrást, volt katonacimboráját kuláklistára tegyék, pedig neki sem volt több földje, mint a többi parasztnak. Azóta sok év telt el, és most a gyerekek látják kárát a két régi jó barát haragjának, Magyar András konokságának, Barta Sándor vétkének, hogy hiúságból cserbenhagyta, elárulta a barátját... Út nem vezet ki a világból, az embernek szembe kell nézni a világgal, amelyben él, szembe kell néznie önmagával, és itt kell gyógyulást keresnie a maga és más bajára - ez a tanulsága Dékány Kálmán rendkívül izgalmas, ízig-vérig mai kisregényének.

Patrick Modiano - A ​Kis Bizsu
Thérèse, ​a magányos, fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy sárga kabátos nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben fölidézi maga előtt a múltját, s igyekszik megválaszolni a nyitva maradt kérdéseket: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig itt élt Párizsban, s csak karrierje miatt hagyta el lányát, akit boldogabb időkben Kis Bizsunak hívott? S vajon e boldogabb idők gazdagsága honnan származott? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Jóvá tudja-e tenni a múlt hibáit? A szép, törékeny lány igyekszik eligazodni az emlékezetében megmaradt nevek és helyszínek kavalkádjában, s kikapaszkodni valahogy múltja sötét árnyai közül.

Kollekciók