Ajax-loader

'kisregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kertész Imre - A ​nyomkereső
Sorstalanság ​című regénye után Kertész Imre két új kisregényével jelentkezik. Művei most is arról tanúskodnak, hogy a szerzőt a nagy történelmi konfliktusok, az egyén és a történelem összeütközése foglalkoztatja. Címadó kisregényének, A nyomkereső-nek egy negyvenes éveiben járó férfi a hőse. Súlyos egyéni és kolletktív emlékek hordozója, a "küldött" történelmi bűncselekmények színterén ejti meg vizsgálatát. A kimondatlan - és immár kimondhatatlan - szorongató erejére és feszültségére hagyatkozva a regényben mítosz és valóság, konkrétumok és látomások elegyednek. A környezet, a cselekmény azonban mégsem elvont: a regény hőse olyan kalandokba és kapcsolatokba sodródik, amelyek - az ő egyéni törekvésein: a "nyomkeresésen" túl - a közösségi történelmi tudat állapotát tükrözik egy, még traumatikusan sajgó, ám a felületen mégiscsak gyógyultnak tetsző történelmi sérüléssel szemközt. Másik kisregénye, a Detektívtörténet egy képzelt dél-amerikai államba viszi az olvasót. Kertész Imre ebben a regényben - a bűnügyi történetek pergő izgalmával - az újfasizmus természetének és mechanizmusának elemzésére vállalkozik. Az eseményeket Martens, egy hóhérrá vált detektív szemszögéből látjuk. Elbeszélése azt a dermesztő folyamatot ábrázolja, amint egy bűnös testület - nyilvánvaló törvénytelenség elkövetésével - tagjait "elkötelezi", bűntársi cinkosságba kényszeríti, hogy azután az államon belüli korlátlan hatalomra törjön. Bár a két kisregény egymástól merőben eltérő írói technikával készült - ami a szerző sokoldalú formakészségéről tanúskodik -, a két művet mégis szoros gondolati egység fogja össze. Az egyikben az erőszak múltja, a másikban az erőszak jelene a mai ember történelmi morálját, túlélési lehetőségeit és boldogság-erkölcsét vizsgálja és teszi próbára.

Móricz Zsigmond - Nem ​élhetek muzsikaszó nélkül / A szerelmes levél
A ​Nem élhetek muzsikaszó nélkül-t 1914-ben írta Móricz Zsigmond. A történet a múlt század nyolcvanas éveiben zajlik, mikorra a "történelmi osztályok" lába alatt már megindult a talaj.. "olyan furcsa, olyan keserves, olyan tragikus itt az egész hangulat - írja Móricz Zsigmond a kisregényben - úgy érzik az emberek a nagy felfordulást. A levegő tele van, a váltók úgy úsznak a levegőben, mint ősszel az ökörnyál" A regény a felszínén bájos, idill, a mélyén nehéz küzdelem. Pólika nem csak duzzogó asszonyka, Balázs nem csak afféle szilaj, de melegszívű fenelegény. Kettőjük között valójában az egyenlőségért – a családi uralomért? – folyik a harc: ki kit tör be? Szerelmi párbaj folyik a Szerelmes levél című elbeszélésben is. Aranka és Samu a mézeshetek után először mozdul ki otthonról, farsangolni. A külvilág nyers érintése fölkelti közöttük az első ellentétet, a tengernyi örömbe belekerül az első cseppnyi üröm. Samu már egy lépéssel "előbbre" tart mint Balázs, az ő talpa alól már kicsúszott az ősi föld, ő már vármegyei hivatalnok. De férji felsőbbrendűségéért még síkra száll. S itt is Arankának kell engedni, lenyelni a mérget, hogy "használjon vele." Az egyenjogúság még évtizedekig várat magára.

Veijo Meri - Manilakötél ​/ Tükörbe rajzolt nő
A ​frontról döcög hazafelé a vonat, szabadságos katonák ülnek rajta. Egyesek kártyáznak, mások háborús élményeik elbeszélésével szórakoztatják egymást. Köztük ül Joose Keppilä közlegény, de ő nem vesz részt semmiben. Még bajtársai előtt is titkolja, mi az oka kellemetlen közérzetének: vadonatúj, szép hosszú kötelet visel testére csavarva. A front mögött találta, s hogy valami haszna is legyen a háborúból, így akarja hazacsempészni, elkél otthon a ház körül. Ez aztán komikus és veszélyes helyzetekbe sodorja, melyek a legváratlanabb módon oldódnak meg. Kötetünk címadó kisregényének szereplői abszurd világban, groteszk szituációkban mozognak, s a történet egésze azt sugallja, hogy a háború az ember legértelmetlenebb, leganakronisztikusabb cselekedete. A Tükörbe rajzolt nő hőse, Eino, a fiatal taxisofőr, vidéki fuvart kap: utasait, a már pityókás írót és az ugyancsak nem éppen józan mérnököt egy magányosan élő festőművészhez viszi. Különös kaland kezdődik, egy hosszú éjszaka, mely szeszélyes és váratlan fordulatokat tartogat a négy különböző emberből álló, véletlenül összeverődött társaság számára. A Manilakötél huszonöt nyelven jelent meg, szerte a világon: filmet is készítettek belőle. A tükörbe rajzolt nő 1963-ban Sillanpää-díjat kapott.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger / Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék – az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha.” Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak. A könyvben megtalálható művek: - Az öreg halász és a tenger - Indián tábor - Bérgyilkosok - Ötven rongy - Wyomingi bor - Francis Macomber rövid boldogsága - A Kilimandzsáró hava - Aki nem adja meg magát

Dobozy Imre - A ​tizedes meg a többiek
A ​címadó regény, A tizedes meg a többiek, legújabbkori történelmünk kezdetén, 1944-45 fordulóján játszódik. Főszereplője a minden hájjal megkent, talpraesett tizedes, aki mindenképpen ki akarna térni az idő sodra elől, a szorító "hová tartozol?" kérdés elől. De hiába ismeri olyan jól a dörgést, hiába bújna ha kell, az egérlyukba is, az idő kérlelhetetlenül utoléri. Aki látta a regény filmváltozatát, jóleső meglepetéssel tapasztalhatja majd a regény olvastán, hogy a mű nemcsak emlékeit eleveníti fel, de többet, mást, újat is ad hozzá. A másik kisregény, a Kedd, szerda, csütörtök voltaképpen arról szól - szigorú realizmussal - hogy azoknak a gondolkodó, kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külső-belső akadályokkal, buktatókkal s rálelni társaikra, eljutni a zászló alá.

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Móricz Zsigmond - Kisregények ​I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sarkadi Imre - Pokolraszállás
Kötetünk ​Sarkadi Imre legjobb novellái és szatirikus írásai mellett a méltán népszerű Viharban című kisregényt is tartalmazza. (Kőműves Kelemen, Memento, A nyeremény, Viharban) Elektra Kiadóház, 1997.

Moldova György - Az ​ördög lapot kér
Sok ​időm nem volt töprengeni, hirtelen előrántottam a browningomat, belelőttem a plafonba és elkiáltottam magam: - Senki se mozduljon! Kezeket fel! Előzőleg sokáig gyakoroltam a szöveget, hogy az emberek ne gondoljanak külföldinek. Átugrottam az elválasztó üvegpalánkon és egy zsákba söpörtem a pénzt. Nem találtam ötszázforintosokat, csak százforintos kötegeket, így is összejött 130 ezer forint. Miközben előrehajolva dolgoztam, hátulról valaki fejbe vágott, de olyan erővel, hogy azonnal elöntött a vér. Visszafordultam; egy postásfiú állt előttem kólásüveggel a kezében, ráfogtam a pisztolyt: - Gyere ide!

Déry Tibor - Képzelt ​riport egy amerikai popfesztiválról
"De ​voltunk néhányan, talán hatvanan-nyolcvanan a háromszázezerből, akik elhatároztuk, hogy eltakarítjuk az égig bűzlő szemetet; addig nem megyünk haza, amíg be nem gyógyítjuk a föld sebeit, ahogy egyikünk mondta."

Covers_41668
elérhető
2

Jókai Anna - A ​labda
A ​labda főhőse vidékre menekül - a nagyváros értelmetlen hajszájából, a reménytelennek látszó előrejutás útvesztőiből, a válás zaklatott bánatából. Itt is csalódik? Igen. Mert ismét és ismét bele kell, hogy törődjön, hogy minden másképpen alakul, mint ahogyan elképzeljük. A kötet az írói tanári megfigyeléseiből is átnyújt egy kis ciklusra való írást a mai fiatalokról. Néhány felvillanó képben a családi élet indulatos perceit idézi. A jelenben is kísértő társadalmi hierarchiát ábrázolja keserű gúnnyal (Piramis), vagy a "szöveg" és valóság közötti , nehezen áthidalható szakadékról beszél (Téli esték).

Hajnóczy Péter - Jézus ​menyasszonya
Hajnóczy ​Péter új, negyedik könyve két kisregényt és több novellát, karcolatot tartalmaz. Korábbi írásaiban is két élesen elütő anyag keveredett: a tárgyak és jelenségek mikroszkopikusan aprólékos leírása a váratlan erővel, rendkívüli érzékletességgel fellobbanó szürreális látomással, akár egyetlen novellán belül is. Az új kötetben a képzelet és a tapasztalt világ élesebben válik ketté: mindkét elem végletesebb. A leírás még aprólékosabb, az álom még képtelenebb. Különösen a címadó kisregény, a Jézus menyasszonya példázza ezt a kettősséget: közönséges moziismeretség az expozíció, amiből fokozatosan bomlik ki egy szorongásos rémálom emberekre leső vadászokról. A másik kisregény, A parancs egy titkos feladatra kiképzett hírszerző százados tudatának feltérképezése, amelyben a küldetése helyszínének földrajzi adatai, a fedőfoglalkozásul választott kertészet lexikális ismeretei vegyülnek kultúrhistóriai anyaggal és személyes emlékekkel. A százados felkészültsége lenyűgöző, habár ő maga még nem tudja, hogy voltaképpen mi is lesz a feladata.... A kötetet kiegészítő karcolatok furcsa, nemegyszer bizarr életképek, néha drasztikusan kemény szintjén az érzékelésnek és a gondolkodásnak. Annak az embernek az illúziótlansága hatja át ezeket az írásokat, aki enyhület nélkül és megbabonázva függeszti figyelmét a szenvedésre, a halálra, a magányosságra.

Nyikolaj Leszkov - Kisvárosi ​Lady Macbeth
A ​klasszikus hírű és szépségű kisregény balladai tömörséggel mondja el egy fiatal orosz kereskedőasszony szenvedélyes és kegyetlen szerelmének történetét.

Fehér Klára - Perben, ​haragban
Két ​izgalmas, mai tárgyú kisregényt foglal magába a kötet. Az egyik, a címadó, egy hosszadalmas pörösködés története. A fiatal hős ártatlanul kerül a vádlottak padjára. Nem ismeri a bonyolult bírósági eljárást, tanácstalanul tántorog a jogszabályok útvesztőiben. Rosszindulatú ellenfelei dörzsölt fickók: a tanúk vallomásai ellentmondóak... úgy látszik, még a menyasszonya is elfordul tőle... Tárgyalás tárgyalást követ. Vajon kiderül-e az igazság? A másik regény is ízig-vérig mai témájú. Egy idős budapesti tisztviselő újsághírből értesül róla, hogy Japánban olyan csodálatos orvosságot fedeztek fel, ami talán meggyógyíthatja halálosan beteg feleségét. Minden értékét pénzzé teszi, hogy a magyar turistacsoporttal kijuthasson a tokiói olimpiára. Ott semmi más nem érdekli, csak hogy megtalálja azt az orvost, aki az állítólagos gyógyszert felfedezte. Végül is, hosszas kalandok után, megszerzi a "csodaorvosságot". Boldogan tér haza. - De csodák nincsenek, csak csodálatos emberek vannak...

Fehér Klára - Ma ​éjjel ne aludj
Két ​kisregény: _Ma éjjel ne aludj_ / _Partra szállt egy tengerész_ (1967)

Covers_122249
Galambvadászat Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Galambvadászat
Nyolc ​írás, kisregények és elbeszélések a szovjet kispróza legfrissebb termésből. Nyolc író, ugyanennyi történet, közvetlen vagy közvetett módon hozzánk, a ma emberéhez szól mindegyik. Vaszilij Suksin írása egy anyag kétségbeesett harcát eleveníti meg bűnös fiáért az egész világ ellen. Eduard Sim novellája egy öreg ember hétköznapi legendákkal teleszőtt életéről szól. Nyikolaj Voronov címadó elbeszélése a gyermeki lélek mélységeit és szépségét villantja fel megkapó líraisággal. Natalja Baranszkaja a fiatal értelmiségi nők rohanó, ezernyi gonddal és örömmel teli életét ábrázolja egy hét tükrében, a valóság döbbenetes erejű érzékeltetésével. Fjodor Abramov egy asszony tragédiáját mondja el, aki csalódott a gyermekében, élete félresikerült, s minderre csak nagyon későn, élete végén döbben rá. Ilja Lavrov azt kutatja, hogyan lesz a férfi és nő ösztönös, durva viszonyából szép, emberi kapcsolat, igazi szerelem. Jurij Nagibin és Borisz Vasziljev izgalmas háborús történeteket mondanak el, emlékeztető, gondolatot ébresztő szándékkal.

Simone de Beauvoir - A ​megtört asszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Doór Ágnes - Nincs ​felelet
Két ​kisregényt kap kezébe az olvasó ebben a kötetben: A Hajótöröttek szigeté-t és a címadó Nincs felelet-et. Az első a magukat hajótörötteknek érző fiatalokról szól, akik az egyik fiú, a Cellininek nevezett rokonszenves ötvös "kéglijében" jönnek össze, az a szigetük, az az a hely, ahol otthon érzik magukat, ahol meghallgatják őket. A valódi otthonukban meg nem értés, veszekedés, zsúfoltság, részeges apa várja a fiatalokat, a kisregény hőseit. Onnét menekülnek ide, a szigetre, a testvéri közösségbe. A második kisregény hősei a túlsó oldal érveit mondják el: ők a kiégett, elfáradt középnemzedék képviselői. Négy asszony, négy hivatás - egy elvált, két özvegy s egy a férje mellett élő boldogtalan. Az ő problémája van a történet középpontjában, tőle tudjuk meg azt, amire "nincs felelet": a boldogtalan együttélést miért sínyli meg - éppúgy, mint a válópert - a gyerekekkel együtt az egész család.

Kertész Imre - Az ​angol lobogó
Az ​angol lobogó Kertész négy rövidprózai művét tartalmazza. A címadó, 1956-ban játszódó elbeszélés mellett olvasható az 1977-ben kiadott, majd 1988-ban átdolgozott Nyomkereső; a szintén 1977-ben megjelent Detektívtörténet, mely egy képzeletbeli, dél-amerikai diktatúrában játszódó negatív utópia, valamint az 1991-es, naplószerű Jegyzőkönyv.

Vészi Endre - Angi ​Vera és a többiek
A ​Kossuth-díjas költő-prózaíró Vészi Endre húszéves novellatermésének legizgalmasabb, legjelentősebb darabjait fogja össze e kötet. Az igazságtevés türelmetlensége, az elnyomottak, a mindig alulmaradók sorsának orvoslása, a társadalom torzulásainak diagnózisa az, amit az író szándéka szerint szenvedélyes hangú, drámai konfliktusokkal teli írásaiban felvállalt. Az Inkongnitóban Budapesten író hőse megszökik az önmagával, olvasóival való szembesítés elől; fél, hogy számot kell adnia: "Mit váltott be ön élete céljaiból? Miben érzi magát felelősnek? Mit tud például a munkások helyzetéről, védettségéről vagy védtelenségéről?... Vészi Endre vállalja, hogy gazdag élményanyagának rétegéből, a harmincas évek nyomorúságából, a koncentrációs tábor kegyetlen világából, az ötvenes évek lélektorzító légköréből, közelmúltunk társadalmi vadhajtásaiból kiválasztott konfliktusok és hősök szembesüljenek az ítéletalkotó íróval és olvasóval: állásfoglalásra és önvizsgálatra kényszerítsenek.

Molnár Géza - A ​magány átkozott szombatja
Egy ​kisregényt és tizenegy novellát tartalmaz a kötet. A változatos témájú novellák közül a Margitka kisasszony emelkedik ki helyzetképeivel és lélekrajzával. Molnár Géza leginkább a munkáskörnyezetben otthonos, remek figurákat ír meg egy címfestő kisiparos műhelyének sajátos légkörében, tisztes iparosok mellett különös egzisztenciákat: "feltalálók", szerencsevadászok, léhűtők bukkannak föl itt, s merülnek el időről időre (Az út, Café Metropol, Az út vége). Fanyar kis fintorával tűnik ki a Telehold Damaszkusz felett; életigazságával a Gyufaláng; a Mediterrán novellá-ban a helyzet drámaisága érdekes; a Késmárki, az író ars poeticának is felfogható. A kötet a kisregénytől nyerte a címét. A magány átkozott szombatja egyhónapos párizsi kiküldetés és egy nagy szerelmi fellángolás története.

Zoja Boguszlavszkaja - Ha ​újra kezdeném
Kórházi ​ágyon fekszik a nagyon tehetséges fiatal fizikus, Szergej Veresztov. Éjjel hozták be súlyos sérüléssel a munkahelyéről, a kutatóintézetből. Felrobbant a berendezés, amellyel kísérleteit végezte. Egyszerű üzemi baleset? Ki a felelős a történtekért? Maga Veresztov? Látszólag igen. Kísérleteit ugyanis titokban végezte, mert az intézet igazgatója egy másik munka befejezéséig megtiltotta ezeknek a kísérleteknek a folytatását. Miért szegte hát meg az utasítást Veresztov? Becsvágyból, fiatalos csakazértisből? Esetleg közrejátszott ebben válságba jutott családi élete, az új szerelem? Ebben a modern kisregényben ezekre a kérdésekre keresi a választ az írónő, illetve keresteti hőseivel. Mert nemcsak a percekre magához térő Veresztov töpreng kínlódva. A kórház folyosóján ott ül Verka, Veresztov felesége, Ánya, a férfi új nagy szerelme és a kutatóintézet igazgatója, a nagytekintélyű tudós. Miközben aggódva lesik a kórterem ajtaját, várják a híreket a sérült állapotáról, önmagukban felidézik a történteket, s mérlegelik saját szerepüket, saját felelősségüket.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Esős ​hajnal
A ​már életében klasszikusnak számító, kitűnő szovjet prózaíró, Pausztovszkij leghíresebb kisregényeiből és legszebb elbeszéléseiből ad átfogó válogatást ez a könyv. Pausztovszkij életműve szinte egy fél évszázad sajátságos művészi krónikája, írói munkássága 1912-ben a Vízen című pesszimista hangulatú elbeszéléssel indul, és az 1966-ban megjelent Villa Borghese-vel zárul. Ez az elbeszélése az emberek egymásra találását jelképezi; s egyben tiltakozás a világra törő gonoszság ellen, a szépség, a kultúra védelmében. Pausztovszkijt jellegzetes kisműves mesterként szokás emlegetni, s valóban rövid lélegzetű novelláiban találta meg igazi hangját, de kisregényei - a Kara-Bugaz, a Vadászembek csillagképe és A Mescsora-vidék - is az eredeti írói felfedezés erejével hatottak, s méltán kerültek a szovjet-orosz irodalom gyöngyszemei közé. Válogatásunk mindegyik darabját az író mély humanizmusa, igaz emberszeretete hatja át, megkapó szépséggel varázsolva elénk a tájak, az évszakok, a természet ezernyi változását.

Covers_347737
elérhető
0

Juhász Gyula - Örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jack London - Kisregények ​és elbeszélések I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henry James - Maisie ​tudja
1897-ben ​jelent meg az amerikai írónak ez a kisregénye, de témája ma is életbevágóan aktuális: erkölcsi alapja híján való, felelőtlen, elvált szülők gyerekének lelki fejlődéséről szól. Hatéves Maisie, mikor a bíróság kimondja a válást, s őt az év egyik felében apja, a másikban anyja gondozásába utalják. A szülői kötelesség egyiküknek sem fontos, annál inkább az a lehetőség, hogy most már a gyermek révén is kellemetlenkedhetnek egymásnak. Eleinte a megszabott időn túl is maguknál tartják, megpróbálják hozzáférhetetlenné tenni a másik számára, aztán új házasságot kötnek, s elkezdenek labdázni vele, ide-oda passzolják a kislányt, igyekeznek a másik nyakába varrni, hogy zavartalanul bonyolíthassák kétes szerelmi és pénzügyeiket, aztán a labdajátékba a mostohaszülők is belekapcsolódnak. - Csoda lesz, ha nem merül el az a kislány ebben az erkölcsi posványban! - állapítják meg a helyzet láttán fejcsóválva az ismerősök, s lám bekövetkezik a csoda. Ámde további csodának is tanúi lehetünk. A szerző írásművészete az, amellyel a gyermek szemével nézve, tiszta lelkén átszűrve érzékelteti a gátlástalan felnőttek feslettségét s azt a megrendítően bonyolult folyamatot, melynek során fokozatosan megérik, felfogja helyzetét és környezete fölébe magasodik...

Pákolitz István - Bögrésdiákok
Egy ​idősebb tanárt, miközben a mai gyerekek, fiatalok helyzetén, magatartásán és életkörülményein elgondolkodik, foglalkoztatni kezdik saját gyermek- és ifjúkorának emlékei. Lapozgatni kezdi naplófeljegyzéseit, és újraéli nevelődésének és neveltetésének múltba merült környezetét, s világát. Már mai szemmel és szívvel - akarva akaratlan a jelenkori viszonyokkal szembesítve - idézi fel egykori konfliktusait, s nehéz sorsát. Így tárul fel Pákolitz István szépprózai kötetében egy papi iskolába kerülő fiú fejlődésének folyamata, s a korabeli vidéki diákok élete. Az érdekesen, olvasmányosan megírt könyvből kibontakozik a két világháború közti dunántúli kisvárosok légköre, az ott uralkodó világnézet, politika és erkölcs sok-sok ellentmondása. A lírai ihletettségű, érezhetően önéletrajzi elemeket is felhasználó két kisregényből, amely egy mai kerettörténetbe ágyazódik, elevenen és hitelesen jelenik meg az olvasó előtt az idősebb nemzedék egyik rétegének gyermekkora és ifjúsága.

Sarkadi Imre - Oszlopos ​Simeon / Elveszett paradicsom / A gyáva
A ​kötet tartalma: Oszlopos Simeon avagy: lássuk uramisten, mire megyünk ketten (Dráma három felvonásban) (1960); Elveszett paradicsom (Dráma két felvonásban) (1961); A gyáva (Kisregény) (1961).

Emmanuil Kazakevics - Két ​ember a sztyeppen
Akár ​egy élet különböző állomásainak is tekinthetők a sajnos oly fiatalon elhunyt Kazakevics e kötetben összegyűjtött kisregényei: a _Két ember a Sztyeppen_, a _Csillag_ és a _Napvilágnál_. A két első témája a háború egy-egy drámai pillanata, az egyik a kezdeti visszavonulás, a másik a diadalmas előretörés időszakában. Mindkettő hőse inkább "antihősnek" látszik az első pillantásra: a németek félelmes előretörésétől fejét vesztő tapasztalatlan, fiatal tiszt is a "vakmerő", "hidegvérű" felderítő legendás alakjával teljesen ellentétesnek látszó Travkin hadnagy is. Még inkább ellenkezik a hősi sémával a _Napvilágnál_ főszereplője, akit két ember szemével ábrázol az író: özvegye túlzottan szerény, kicsit ügyefogyott könyvmolynak ismerte életében, bajtársa pedig, aki végigjárta vele a háború keserves útjait, ügyesnek és bátornak, erősnek és találékonynak. "A hős utóélete" - talán így nevezhetjük ezt a történetet. A háború hétköznapjainak hőséé. _Az apa látogatása fiánál_ már békében játszódó, derűsen kezdődő történet, melynek egy látszólag jelentéktelen eseményt elbeszélő lapjai kegyetlen élességgel leplezik le a régmúlt lappangva tovább élő maradványait.

Ember Mária - Rablás ​a Ringen
Retmaig ​felügyelő – egy ugyancsak sárgára spriccelt, eklektikus stílusú bérpalotában, amelynek földszintjét utólag alakították át rendőrőrszobává, ennek meglétét pedig fehér műkő portállal, továbbá éjjel-nappal megvilágított (nappal megvilágítva felejtett) kék alapon fehér POLIZIA feliratú táblával jelezték –, Retmaig felügyelő a földszint egyik célszerű ridegséggel berendezett szobájában, a holland barokk íróasztal mögött, a fejét fájlalta. Enyhe nikotin mérgezése volt, mint többnyire. A felesége által gondosan papírszalvettába csomagolt tejet viszont elmulasztotta elővenni zakója zsebéből. – Beszéljük át még egyszer – mondta kéttagú stábjának. A kéttagú stábból nevezzük az egyik tagot a csoport doyenjének, aki – munkaerőhiány lévén – messze túl a nyugdíjkorhatáron is tovább működött a közrend és közjó szolgálatában. Ily módon a stáb másik tagját mint a csoport Benjáminját emlegethetjük a továbbiakban, miután csak mostanában hagyta el az iskolapadot, amelyet mostanáig nyomott és koptatott az egyetemen, s immáron tárolhatta gumival talpalt két lába fejét.

Hans Erich Nossack - A ​pusztulás
"Átaludtam ​a riadót, a szirénákat, amelyek a távolból macskaként sivítanak, a pusztában csak akkor hallani, ha kedvező a szélirány. Ezenkívül hozzászoktunk az évek során, hogy a riadóra ne másszunk ki rögtön az ágyból, csak akkor, ha az elhárítótűz erejéből tényleges támadásra következtethetünk. Olyan szokás volt, amely sokaknak az életébe került. Ezúttal is kedvetlenül akartam válaszolni és a másik oldalamra fordulni, amikor meghallottam. Fölugrottam és mezítláb kirohantam a szabadba, bele ebbe a zajba, amely nyomasztó teherként lebegett a fényes csillagok és a sötét föld között, nem itt és nem ott, hanem mindenütt a térben. Nem volt menekvés. Északnyugaton, innen és túl az Elbán kirajzolódtak a dombok a keskeny alkonyi fénycsík előtt. A táj némán lapult a földre, hogy észrevétlen maradjon. Nem messzire tőlünk volt egy fényszóró, parancsszavak hallatszottak, majd rögtön elszakadtak a földtől, és szertefoszlottak a semmiben. A fényszóró idegesen tapogatta az eget, néha összeakadt más, széles ívben pásztázó fénycsóvákkal. Aztán egy pillanatra geometrikus formákat , kúpokat képeztek, hogy ismét ijedten rebbenjenek széjjel. Olyan volt ez, mintha a zaj ég és föld között magába szívná a fényüket, és megfosztaná őket értelmüktől. De a csillagok úgy ragyogtak át a láthatatlan vészen, mint békeidőben."

Zám Tibor - Túl ​a poklon
Te ​akkor még ismerhetted a Berci szamaráról való mondát, de asszonyod ellen jó eredménnyel forgattad saját fegyvereit, legelsőbben a makacsságot. Hiába volt ricsaj, könnyáradás, kérlelés, toporzékolás: ha kimontad valamire, hogy nem, ahhoz tartottad magad. Első csengetés, kopogtattad meg a fürdőszoba ajtaját, de Zsálya csak a második csengetésre jött ki. Azt még elnézted volna, hogy zöld szeme köré valamilyen meghatározhatatlan színű kozmikus mezőt pingált, de a nagyanyja fekete réklije láttán megcsóváltad a fejedet. Azt mondtad, hogy te nyilvános helyen. Nejed azonnal replikázott: neked szabad kockás ingben és kordnadrágban színhá... Neked szabad, vágtál szavába, mert te nem vagy ő, nálad a kockás ing meg a kordnadrág egy művekkel igazolt magatartás megfelelője, míg őnála a rékli a tartalmatlan feltűnni vágyás és ízlésficam szimbóluma, ami óriási különbség. Ha azonnal magára húz valami rendesebb rongyot, a harmadik csengetésre még odaértek. Később nem leszel hajlandó vele menni, mert aki kezdés után csörtet be a nézőtérre, az közbűntényes gonosztevő. Két perced van, drágaságom. Zsálya nem lett volna lelki rokonságban a Berci szamarával, ha normálisan viselkedik. Előbb könnyekkel, azután toporzékolással akart meggyőzni, hogy most a rékli a divat. Míg arénázott, az ultimátum lejárt.

Kollekciók