Ajax-loader

'kisregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

Tersánszky Józsi Jenő - Sarkantyúvirág
Mind ​a négy kisregényem a jelenben, illetve a legközelebb-múltban játszódik le. Hőseik is mai jellemek. Az egyik fiatal mérnöknő, a másik egy téeszcsé elnöke, a harmadik zenész, a negyedik régész. Mozgásuk, jellegzetességeik korunk bélyegeit viselik. Legföllebb abban tartanak kapcsolatot a régebbi múlttal, hogy én nem erőltetem azt a ma dívó alkotói módszert, amely nem az emberi, a lelki sajátosságokat domborítja ki, hanem főleg azokat az értékeket, amivel mint társadalmi lény hasznosítja magát valaki.

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

Az_este_hangjai
Az ​este hangjai Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Az ​este hangjai
Kötetünk ​a modern olasz próza világhírű mestereinek hat kis remekét ismerteti meg az olvasóval. Moravia kisregénye egy kamasz lelki válságának pontos lélekrajzzal megírt drámai története: szembekerül szüleivel, az egész világgal, s kapcsolattalansága gyötrő tudata már-már halálba kergeti, mígnem egy asszony anyás, meleg érzékisége kivezeti lidérces magányából. Egy kamaszszerelemről szól Pavese műve is, ő is a férfivá érés felszín alatti drámákkal terhes folyamatát rajzolja meg, s egy házasság csendes válságait, súlyos lelki-erkölcsi buktatóit, de a gyötrelmesen szép megváltás, a tartalmas élet ígéretét is felvillantja. Egy szerelem történetét beszéli el Natalia Ginzburg is, egy boldogságra sóvárgó lány s egy gyenge, cselekvésre képtelen férfi kudarcra ítélt szerelmét. Buzzati elbeszélése egy éjszakai pánik feszült levegőjű krónikája; a Scala ünnepi bemutatóján hirtelen híre megy: egy titkos szervezet aznap éjjel felkelést robbant ki, s a felékszerezett hölgyek, tekintélyes urak tehetetlen riadalommal várják, hogy beteljesüljön rajtuk a végzet. Vittorini egy öreg munkás halálát jeleníti meg balladás lüktetésű, sejtelmes költőiségű remekében. A kötetet Calvino műve zárja: hőse a modern ipari város füst-gáz-köd-por kupolájának kísérteties félhomályában a tisztaság és szépség megváltó képeit keresi, de egyre jobban elhalványul benne a "jól berendezett, termelékeny, gyönyörű világ látomása." A hat kisregény a modern ember nagy kérdéseire keresi a választ.

Thomas Mann - Az ​elcserélt fejek / Halál Velencében
Századunk ​egyik legnagyobb írójának két elbeszélését kapja az olvasó e kötetben. Az elcserélt fejek indus legenda, pontosabban ennek - Szabó Ede találó jelzőjével - "fennkölten komolytalan" átköltése. A keleti misztika színeivel játszó szerelmi történet - a fehér civilizáció ridegebb nyelvén - a párkeresés keserveiről vall. A szépséges Szitát hozzáadják az okos fejű és szép szavú Sridámanhoz, de ő vonzódik az erős testű Nandához is. Ebből aztán véres és csodás bonyodalmak származnak. Az egyszerre banális és mélységes mély, komoly és ironikusan komolyodó, mosolykeltő és tragikus végű elbeszélést az ösztönök és indulatok párás melege lengi át. A Halál Velencében - a kötet másik darabja - viszont hűvös és európai. Legalábbis ez jellemzi Gustav Aschenbachot, a köztiszteletben álló porosz írót, aki egy dolgos és fegyelmezett életen át alkot klasszicista műveket a mértéktartás, az erkölcs és a szépség dicséretére, s akin elfojtott ösztönvilága bosszút áll, ferdült, beteges vágyak szolgájává alacsonyítva őt. A tudat ellenőrzése alól kitörő ösztönök végül a halálba vezetik Aschenbachot.

Henry James - Maisie ​tudja
1897-ben ​jelent meg az amerikai írónak ez a kisregénye, de témája ma is életbevágóan aktuális: erkölcsi alapja híján való, felelőtlen, elvált szülők gyerekének lelki fejlődéséről szól. Hatéves Maisie, mikor a bíróság kimondja a válást, s őt az év egyik felében apja, a másikban anyja gondozásába utalják. A szülői kötelesség egyiküknek sem fontos, annál inkább az a lehetőség, hogy most már a gyermek révén is kellemetlenkedhetnek egymásnak. Eleinte a megszabott időn túl is maguknál tartják, megpróbálják hozzáférhetetlenné tenni a másik számára, aztán új házasságot kötnek, s elkezdenek labdázni vele, ide-oda passzolják a kislányt, igyekeznek a másik nyakába varrni, hogy zavartalanul bonyolíthassák kétes szerelmi és pénzügyeiket, aztán a labdajátékba a mostohaszülők is belekapcsolódnak. - Csoda lesz, ha nem merül el az a kislány ebben az erkölcsi posványban! - állapítják meg a helyzet láttán fejcsóválva az ismerősök, s lám bekövetkezik a csoda. Ámde további csodának is tanúi lehetünk. A szerző írásművészete az, amellyel a gyermek szemével nézve, tiszta lelkén átszűrve érzékelteti a gátlástalan felnőttek feslettségét s azt a megrendítően bonyolult folyamatot, melynek során fokozatosan megérik, felfogja helyzetét és környezete fölébe magasodik...

Déry Tibor - Vidám ​temetés
Az ​ötvenes évek történelmi eseményeinek emléke olyan kisregények, novellák megírására késztette Déry Tibort, amelyek nem csupán ezeknek az eseményeknek embertelen, törvénytelen, szorongató világát örökítették meg, hanem fölmutatják az emberi tartalékot, amely biztosítékot jelent az író hősei - és az olvasók - számára is, hogy az erőszak testet-lelket pusztító újjászületése ellenére mégis léteznek tartós kapcsolatok, sérülés nélküli érzelmek, emberség, tisztesség, tisztaság hangját hallató hősök. Törvénytelenség, embertelenség és tisztán megőrzött érzelmek egymással feleselve viszik előre a kötetünkben közölt öt kisregény és novella történetét. Az 1955 és 1962 között született Déry-írásokat ez a tartalmat is kifejező szerkesztési elv kapcsolja össze. Az ártatlanul bebörtönzött hősök és a szabadulásukat otthon váró társaik; a játékból ketrecbe zárt kisgyerek és a kiszabadításáért szót emelő fiú; a haláltusa utolsó óráiban számvetést készítő haldokló és a halált leső környezet olyan ellentéteket szembesít, amelyekből a történetek záróakkordjaként mindenkor a tiszta emberség hangja csendül ki.

Thurzó Gábor - József ​és Putifárné
"Mert ​ami most történt, Zinka és énközöttem, ahhoz semmi köze nem volt az akaratomnak. Rávetette magát az ágyra, a sötétben nyújtotta felém fekete trikós karját, csak hosszú ujjai világítottak. És én - tétován, még mindig bódultan a zavartól, a meztelen fürdés szégyenétől - álltam mellette, egy kisdiák. Erre lehúzott magához. Dehogy magához húzott - őserdőbe rántott, egy dzsungelbe. És akár a dzsungelbe, ide sem sütött be fény."

Mikszáth Kálmán - A ​beszélő köntös / A gavallérok
Az ​általános iskolások számára készült kötetben a nagy író két munkáját adjuk közre. A beszélő köntöst 1889-ben írta, A gavallérok 1897-es írása. ___ _A beszélő köntös_ a romantikus Mikszáth műve. Először Jókai lapjában, a _Nemzet_ben jelent meg, folytatásokban. Témáját a történelmi múltból merítette: Vahot Imre emlékezik meg a csodálatos kaftányról egy tanulmányában. ___A második írás, _A gavallérok_, az illúziókból kiábránduló Mikszáth alkotása. Először szintén folytatásokban jelent meg, a _Pesti Hírlap_ban. A lecsúszott birtokos nemesség, a hivatalba szorult dzsentri szellemes rajzát adja az író.

Mo Jing-feng - Túl ​szép a menyasszony
Nyomozás ​egy családi bűntény körül, s közben terítékre kerülnek a becsület, a ragaszkodás, a szerelem és a szeretet, a gyermekvállalás kérdései. Az 1938-ban született Mo Jing-feng 1972 óta publikál elbeszéléseket. Túl szép a menyasszony című kisregénye az utóbbi évek terméséből való, s bepillantást enged a megújuló hatalmas ország mindennapi életébe.

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A ​nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.

Tersánszky Józsi Jenő - Sziget ​a Dunán
A ​néhány hónapja elhunyt, immár valóban klasszikusunkká vált Tersánszky Józsi Jenő teljes életművének színskálája villódzik ebben a hét kisregényben. Ahány írás, annyiféle hang és hangulat, annyiféle háttér és atmoszféra; A Heródes király babonája és A bátor nyírőlegény vérbeli Tersánszky-írások a javából, a Kakuk Marci szomszédságából – A nevelőkisasszony, az Egy nőcsábító naplójából vagy a Majombőr párna nagy írónk könnyűműfajbéli kalandozásainak tájairól való, s kifogyhatatlan játékosságát, garabonciás kedvéd tükrözi. Kitűnő szórakozást nyújtanak ezek az elbeszélések, s az édesbús romantika vagy a harsány erotika hangulatkulisszái között mégis remekbe formált figurákat vonultatnak fel. A Sziget a Dunán derűs happy endjét egy fiatal nyár ragyogása, remek vadevezős háttér teszi hitelessé. Az Amikor jott a szörnyű ostrom komoly, második világháborús problematikáját is át- meg átszövi a groteszk látás, Terszánszky jellegzetes humora.

José Donoso - Határtalan ​vidék
Egy ​chilei nagybirtok a regény színhelye, közelebbről a nagybirtokos don Alejo szeszélyéből létrejött falucska, amelyet most, hogy üzleti céljait többé nem szolgálja, don Alejo el akar törölni a föld színéről. Akaratával, a hatalommal csak a falusi bordélyház tud dacolni, amelyet egykori tulajdonosnője fogadáson nyert don Alejótól. Jelképes a fogadás tétje: abban fogad a nagy Japánka, hogy elcsábítja a megrögzött transzvesztitát, Manuelát. Manuela körül pedig átforrósodik a levegő, összecsapnak a szenvedélyek, ha leveti férfiruháját, magára ölti a fodros spanyol ruhát, és táncolni kezd az emberi kiszolgáltatottság mélypontján vegetáló bordélyházban, az egyetlen helyen ebben a sivár világban, ahol - ha a nyomorúságban eltorzultan is - érzelem és élet csírázik.

Kuczka Péter - 22 detektívtörténet I-II.
Egy Kovátsnak és feleségének gyilkosságának kinyilatkozása E. A. Poe: Marie Rogét titokzatos eltűnése E. A. Poe: Te vagy az! Charles Dickens: Wield felügyelő detektívanekdotáiból R. L. Stevenson: Gyilkosság? Conan Doyle: A Thor-híd rejtélye G. K. Cherterton: A Pendragonok pusztulása Edgar Wallace: A sunningdale-i gyilkosság Raymond Chandler: Frontbetörés E. S. Gardner: A szőke hulla Agatha Christie: Az egyiptomi sír bosszúja

Antonio Tabucchi - Indiai ​éjszaka
_Valakinek ​nyoma vész Indiában. Mindössze egy zavaros levél. Egymásnak ellentmondó tanúvallomások. Egy titokzatos és kissé valószínűtlen tudományos társaság - és néhány gyorsan fakuló emlékkép... A keresésére induló barátnak mindössze jelek, töredékek állnak rendelkezésére, melyeket fáradságosan próbál eggyé tapasztani. Ám ahogy közeledik a megoldáshoz - mintha egyre távolodna is. Titkok, rejtélyek, fura útitársak, álom és képzelet keveredése nehezíti tisztánlátását - s nem csupán az eltűnt barát keresésében..._

John Updike - Szegényházi ​vásár / A farm
A ​farm történetét az elbeszélő szemével látjuk: Joey a harmincas éveiben járó üzletember elviszi újdonsült második feleségét, Peggyt és annak kisfiát, Robertet látogatóba édesanyja farmjára. A farm gazos, elvadult, használhatatlan, de anyja görcsösen ragaszkodik hozzá. A beteg, magányos öregasszonyban hallatlan hisztérikus energia van, a hétvégi látogatás csupa érzelmi hullámzás, sértődésekkel, vitákkal, veszekedésekkel és engesztelődésekkel, s közben mozaikokban feltárul Joey két házasságának valamint apja és anyja házasságának története.

Jean Cocteau - Vásott ​kölykök
Olyan ​életművész és szerepjátszó, aki állítólag művein csak tehetséggel, az életén viszont lángésszel munkálkodott. Ha van titka, azt talán a költő-gyermek-bolond hármassággal lehetne jellemezni, mintegy a művészetté emelt infantilizmus embere. Az újító Cocteau felfedezte a klasszikus drámát, s a lényegábrázolás kísérletével ösztönözte a modern színházat is a tragédia szellemének feltámasztására. 1929-ben mindössze három hét alatt megírta egyik legértékesebb művét, a Rettenetes gyerekek / Vásott kölykök / Veszedelmes Éden címmel magyarra fordított Enfants terribles regényt vagy nagy novellát, amelynek Márai Sándor is lelkes olvasója volt.

Friedrich Dürrenmatt - Az ​ígéret
A ​bűnügyi kisregény cselekménye a konvencionális epikai fikció keretében bontakozik ki. (Matthäi rendőrfelügyelő érdekfeszítő történetét hajdani főnöke meséli el az írónak). Egy eldugott falu melletti erdőben bestiális módon megölnek egy kislányt, s a helyszínre érkező Matthäi felügyelő ígéretet tesz a szülőknek, hogy kideríti a gyilkos személyét. Letartóztatják a gyilkosságot bejelentő, korábban nemi erőszak miatt már büntetett házalót, aki beismerő vallomást tesz, majd felakasztja magát. Matthäi azonban úgy véli, nem ő volt a tettes, s megtisztelő kinevezéséről is lemondva, a rendőrség kötelékéből kilépve, a látszólag reménytelen ügy kivizsgálásához lát. Az elenyészően kevés fennmaradt nyomból invenciózus koncepciót épít fel, majd csapdát állít az általa feltételezett gyilkosnak. Bár elgondolása és logikája zseniális, egy közbejött véletlen mégis meghiúsítja a leleplezést, a felügyelő testileg-lelkileg összeroppan. Dürrenmatt méltán népszerű krimijei (Az ígéret A baleset, A bíró és a hóhér) nemcsak a bűnügyi regények legjobbjai közé tartoznak izgalmas cselekményükkel, olvasmányos és szellemes stílusukkal, logikai és pszichológiai bravúrjaikkal, s a minden esetben "bejövő" csakugyan meglepő kifejlettel, hanem a műfaj megszüntetve-megőrzésének produktumai.

Covers_31969
elérhető
3

Vercors - Vízbarázdák
Vízbarázdák ​jelzik az óceánt átszelő, rozoga hajó útját, amelyen furcsa, nyugtalanító dolgok történnek. Az utasok közt egyre nő a feszültség: fenyegető tragédia előszelét érzik. De a hajó nem süllyed el, csak a főgépésze tűnik el nyomtalanul. A regény hőse nemcsak az életéért küzd, de saját élete - vízbarázdáiból" is kiutat keres. Az életösztön és a szerelem erejét teszi próbára Vercors költői hangulatú regénye. Mi lett volna , ha sorsunk egy-egy fordulóján a másik lehetőséget választjuk? A Mint két testvér abszurd históriájának hőse még többet is tesz. Megkétszereződve, egyszerre két úton indul el. A Voltaire-i hagyományokból táplálkozó regényben az író azt vizsgálja, hogy mennyire szabják meg valakinek a magatartását az egyénisége, a hajlamai és mennyire a társadalmi, történelmi környezet. És nem kell-e vajon a két életútnak egy döntő pillanatban találkoznia?

Illés Endre - Történet ​a szerelemről és a halálról
Szávitrinak, ​a halállal viaskodó, szerelmes királylánynak története a régi Indiát idézi fel, az ezer és ezer éve elsüllyedt világot, azt a szigorú csodákkal és szigorú hittel átszőtt "régidőt", amikor a hajnalból, a tűzből, a napból, a sötétből, a halálból, a szerelemből, az élet és a világ minden lélegzetvételéből, még az esőcseppből is istenek, főistenek, tündérek, varázslók, halhatatlanok léptek ki, s egyszerre volt hajnal, meg a hajnalnak istene, halál, meg a halálnak istene, s ezek az istenek minduntalan elkeveredtek az emberekkel, oly természetesen és közvetlenül, mint a szél, a fény, a fű, egy virágzó fa, egy óriás hegy vagy a messzi tenger. Indiában imák, varázsmondások, himnuszok, énekeskönyvek, bölcseleti szabályok s óriás-költemények őrzik ezt a világot.

Geréb László - Búvár ​Kund
Búvár ​Kundról, Árpád-házi Béla herceg híres vitézéről szól Geréb László romantikus kisregénye. A legrégibb források megörökítették nevezetes tettét: ő süllyesztette el 1051-ben Henrik német császár dunai élelmiszer-szállító hajóit, és ezzel megpecsételődött a Magyarországra törő német hadak sorsa. Geréb László a fennmaradt kevés adatból a kort jól ismerő történész biztonságával kelti életre Búvár Kund alakját. Fordulatos, izgalmas, mégis egyszerű cselekménnyel, néhány szereplővel kitűnően tudja felidézni István király országát, az egykori embereket, munkájukat, hadviselésüket, szokásaikat.

Vlagyimir Bogomolov - Titkos ​küldetés
Bondarjovnak ​hívják. A neve semmitmondó. Ki ez a gyerek? Hogy került a háború kellős közepén ázottan, csapzottan, dideregve a Dnyeper partjára, a harcoló szovjet csapatok első vonalában? Nem idősebb tíz-tizenkét évesnél, távolülő szeme bizalmatlanul szegeződik Galcevre, a fiatal tisztre. Hiába faggatják, makacsul hallgat. Ki ez a gyerek? Galcev fejében még akkor is gyakran megfordul ez a kérdés, amikor a kisfiú - pompásan feszülő kis egyenruhában, mellén két érdemrenddel - már rég eltűnt a szeme elől. Aztán még egyszer találkoznak, egy esős októberi éjszakán. A németek világító rakétákat eregetnek a Dnyeper túlsó partján. Ez a találkozás mélyén belevésődik Galcev emlékezetébe, pedig elégszer figyelmeztetik: felejtse el a gyereket, mintha sosem látta volna. A hadsereg íratlan törvénye: mindenki csak arról tudjon, amiről tudnia szabad. Ki ez a gyerek? Hová tűnt? Mi lett a sorsa? Bogomolov izgalmas, megrázó írása emberi közelségbe hozza a háború kis önkéntesének: a titkos küldetésben járó Iván Bondarjovnak hányatott, hősi életútját.

Jókai Mór - Sárga ​rózsa
A ​történelmi regények kivételes egyéniségei helyett az író tekintete ezúttal a hortobágyi puszta hősei felé fordul: sorsukon, tragédiájukon keresztül egy eltűnőben levő világot örökít meg. A regény alapszövete hatalmas szenvedélyektől duzzadó szerelmi tragédia. A romantikus fordulatok mellett hiteles emberi arcok, a pusztai élet mindennapjainak izgalmasan szép rajza és felejthetetlen élményt nyújtó tájleírások teszik teljessé a Sárga rózsa világát.

Vladimír Páral - Teljesült ​kívánságok vására
Egy ​fiatal vegyészmérnök a laboratóriumi rutinmunkák kényszerű szüneteiben, csak úgy, játékból, írni kezd. Észre sem veszi, s egy kis regény kerekedik ki a "firkálásából". Ha már kikerekedett, miért ne próbálna vele szerencsét? Elküldi a prágai ifjúsági kiadónak, a Mladá frontának. A kiadó szerkesztője, aki már sok tehetséget fedezett fel, és indított útnak, most sem tévedett: a Teljesült kívánságok vására egy csapásra meghódítja az olvasókat és a kritikát. Így szól a legenda, s folytatódik azzal, de immár legendás elemek nélkül, hogy az ifjú vegyészmérnök egyre jobban eltávolodik a lombikok világától, s teljesen az írásnak szenteli magát. Az irodalomba az élet s nem az elmélet felől betörők természetes könnyedségével teremt eredeti mondanivalója és látásmódja számára új formát, s néhány év múltán epigonjai is vannak - csak éppen az ő aranylapja, élményanyaga híján. A kötet Páral első három kisregényét tartalmazza második kiadásban.

Illés Béla - Fegyvert ​s vitézt éneklek
Komoly ​jelentősége van annak, hogy Illés Béla ezt a címet választotta új, összefüggő novelláinak. Illés Béla is azok közé a magyar írók közé tartozik, akik a "kard és a lant hősei" egyben. Illés Béla mint a felszabadító Vörös Hadsereg tisztje küzdötte végig a nagy Honvédő Háborút. Ezeket a novellákat nemcsak az egységes témakör - a háború - köti össze, hanem a benne szereplő személyek is, hiszen ugyanannak a katonai egységnek a harcairól olvasunk bennük. Ez a katonai egység a Don-kanyarban éppen a fasiszta vágóhídra hajszolt magyar ezredekkel állott szemben s útja végéig a magyar "segédcsapatok" útját követte egészen Budapest felszabadulásáig. A novellákban a leghitelesebb hadtörténeti és lélektani valóságban követhetjük nyomon: hogyan lett az ellenségből barát és felszabadító. Illés Béla nemcsak legkiválóbb, hanem méltán legnépszerűbb elbeszélőink közé tartozik, azzá avatja őt páratlan elbeszélő kedve, fordulatossága, nagy és realista emberábrázoló ereje, megejtő humora, tiszta, érthető stílusa s az az igazi hazafiúság, amellyel meg tudja mutatni milyen felszabadító erőt jelent a mi számunkra a Vörös Hadsereg.

Hernádi Gyula - Sirokkó ​/ Az erőd / Vörös rekviem
Az ​annak idején nagy vitát kavart Sirokkó a 30-as években, a Horthy-Magyarországon játszódik: egy illegális horvát nacionalista terrorszervezet (a hírhedt Usztasa) jankapusztai kiképzőtáborában. A mű alapkérdése: milyen következményei vannak az egyénre nézve, ha emberségét, individuális erkölcsi érzését feltétel nélkül, vakon alárendeli egy reakciós erőszakszervezet kíméletlen követelményeinek. A válasz negatív, de az író már sejteti (ténylegesen majd a Vörös rekviemben igazolja) hogy "egyén" és "szervezet" viszonya pozitív következményű, az emberséget kiteljesítő is lehet: ezt mindig a cél, a vállalt szolgált eszmei-emberi tartalma dönti el. Az erőd című kisregény a fasizmus létrejövésének pszichikai előfeltételeit, összetevőit tárja fel. Témája: a jóléttől megcsömörlött, unatkozó milliomosok egy erre a célra megvásárolt és a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt második világháborús erődrendszerben véres "hadijátékot" rendeznek: önként, szórakozásból ölnek, kegyetlenkednek, s vetik alá magukat a legbrutálisabb erőszaknak. A Vörös rekviem mártírhalált halt kommunista hősét - Sallai Imrét - egész élete arra tanította, hogy személyes létezésének igazi értelmét, önmaga egyéni-emberi teljességét csak a vele egy célért küzdők szövetségében nyerheti el.

Klaus Schlesinger - Régi ​filmek
A ​kisregény hőse, Günter Kotte berlini lakos, egészen hétköznapi ember. Munkahelyén kedvelik, szép családi életet él, esténként barkácsol, s a tévét nézi feleségével, Karlával. Csak a lakáskérdés nincs még véglegesen megoldva: társbérletben laknak. Aztán egy este társbérlőnőjük, az idős Jeske néni, megkéri őket, hadd nézhessen meg náluk egy régi filmet, melyet újból sugároz a televízió. S ettől az estétől megváltozik Kotte élete. Valami furcsa szorongás fogja el, inni kezd, művészek vagy álművészek közé sodródik, egy gyönyörű lány ágyában találja magát - ámokfutása az Alexanderplatz fölött ér véget, a több méter magas szökőkút tetején. Végül, kisebb-nagyobb kellemetlenségek után, rendeződnek a dolgok, legalábbis ami a Kotte házaspár életét illeti. "Az embernek térre van szüksége" - mondja Kotte. Csupán az a kérdés, tartós lehet-e az a nyugalom, melynek egy másik ember halála az ára.

Anna Seghers - Karib-tengeri ​történetek
Anna ​Seghers három kisregénye a nagy francia forradalom idején játszódik, Haitin, Guadeloupe és Jamaica szigetén. Regényes formában idézik fel a néger felkelések előzményeit, a legendás hírű Toussaint Louverture néger köztársaságát s a véres bukást. A nemcsak valószerű, de valóságos történetek, amelyek korabeli dokumentumok felhasználásával íródtak, bepillantást nyújtanak a távoli szigetországok hétköznapi történelmébe, valaha létezett emberek sorsán át eleveníti meg a több évszázados gyarmaturalom képét, a szabadságvágy teremtő erejét s a történelem meghatározó erejű összefüggéseit.

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Somogyi Tóth Sándor - Fényes ​szemek tükre
A ​kötetnyitó kisregény, a Gabi, az 1952-es év figyelmeztető dátumával indul, a kötet utolsó története a 70-es évek végén játszódik. Legbensőbb rokonságuk az, hogy a húsz-huszonöt éves periódus lelkét tucatnyi fiatal lány és fiú tapasztalataival igyekeznek megidézni. Talán paradoxon, hogy a történetek róluk, de nem éppen nekik szólnak. Ma is egyenes a hitem, hogy kérdezni a gyerekek tudnak legjobban, ősi egyszerűséggel, sokszor megrendítő erővel. Előfordulhat, hogy megkérdezik az embert: mi az élet értelme? Ám ha ezt egy tizenhárom éves fiú kérdezi - korántsem filozófiai célzattal -, az ugyancsak meghökkentő. Elhangzott ez a kérdés. Remélem, a Hogy állunk, fiatalember? a maga dimenzióiban hűségesen ismétli meg a gyerek kérdését. Aminthogy a Gabi-ról is gyanítható, hogy a kisfiú, akinek apját-anyját bebörtönözték, viselkedésével nemcsak társadalmi, hanem morális kérdéseket is feszeget. A gyerekek kétszer születnek és Az üzenet szembeötlő fordulatot képviselnek a regénysorban. Ez egy csendesebb társadalmi-politikai kutató akaratról ismerhető föl. Az írói érdeklődés azt kutatja: mennyire határozzák meg életünket a gének üzenetei, a rejtett hálózatú közösségek. Mi magunk felelőssége életért és halálért. Vajon a gyerekek csakugyan így kérdeznek? Tegnap még így kérdeztek, az bizonyos. Somogyi Tóth Sándor

Déry Tibor - Válogatott ​versek, kisregények, novellák / Ítélet nincs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alessandro Baricco - Novecento
A ​Virginian nevű gőzhajó a két világháború között járt Európa és Amerika között - fedélzetén milliomosokkal, emigránsokkal és egyszerű, hétköznapi emberekkel. A fennmaradt legenda szerint a hajón esténként egy különös tehetséggel, páratlan improvizációs képességgel megáldott zongorista szórakoztatta a közönséget. Semmihez sem fogható muzsikájával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Azt is mondják, egész életét a hajón töltötte, ott született, és lábát soha nem tette szárazföldre. Hogy miért, senki sem tudja, életének talányos rejtélyét magával vitte - örökre.

Kollekciók