Ajax-loader

'kisregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Karinthy Ferenc - Mélyvízi ​hal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Somogyi Tóth Sándor - Fényes ​szemek tükre
A ​kötetnyitó kisregény, a Gabi, az 1952-es év figyelmeztető dátumával indul, a kötet utolsó története a 70-es évek végén játszódik. Legbensőbb rokonságuk az, hogy a húsz-huszonöt éves periódus lelkét tucatnyi fiatal lány és fiú tapasztalataival igyekeznek megidézni. Talán paradoxon, hogy a történetek róluk, de nem éppen nekik szólnak. Ma is egyenes a hitem, hogy kérdezni a gyerekek tudnak legjobban, ősi egyszerűséggel, sokszor megrendítő erővel. Előfordulhat, hogy megkérdezik az embert: mi az élet értelme? Ám ha ezt egy tizenhárom éves fiú kérdezi - korántsem filozófiai célzattal -, az ugyancsak meghökkentő. Elhangzott ez a kérdés. Remélem, a Hogy állunk, fiatalember? a maga dimenzióiban hűségesen ismétli meg a gyerek kérdését. Aminthogy a Gabi-ról is gyanítható, hogy a kisfiú, akinek apját-anyját bebörtönözték, viselkedésével nemcsak társadalmi, hanem morális kérdéseket is feszeget. A gyerekek kétszer születnek és Az üzenet szembeötlő fordulatot képviselnek a regénysorban. Ez egy csendesebb társadalmi-politikai kutató akaratról ismerhető föl. Az írói érdeklődés azt kutatja: mennyire határozzák meg életünket a gének üzenetei, a rejtett hálózatú közösségek. Mi magunk felelőssége életért és halálért. Vajon a gyerekek csakugyan így kérdeznek? Tegnap még így kérdeztek, az bizonyos. Somogyi Tóth Sándor

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz
E ​kisregények hősei jobbára vergődő, kallódó, a polgári társadalom általános terheit saját sorsukban hordozó emberek. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi.

Vercors - A ​tenger csendje
A ​tenger csendje és a Clémentine című kisregényen kívül, amelyek nemcsak könyv alakban, hanem tévéjáték formájában is nagy sikert arattak, és valóságos kis remekművek, az olvasó megtalálhatja még Vercors más jelentős és sikeres írásait is a kötetben. Örömmel olvassa majd Sylva című regényét, amelynek hősnője egy Sylva nevű lány, illetve pontosabban: rókából lett lány. Története pedig a legcsodálatosabb, ami rókával megeshetik: miután nővé változott, megkezdődik értelmének fokozatos kibontakozása, emberivé alakulása. Ennek az átváltozásnak mulatságos kalandokban bővelkedő csodáját beszéli el a regény mesemondója, egy fiatal angol földbirtokos, aki végül önmagán is észleli a csoda hatását: beleszeret Sylvába. Az Amerre a szél fúj című kisregény egy másik világba repíti az olvasót. Vercors, a nagy francia moralisták nyomdokain járva, a történelem döntő és megrázó pillanataiban - az életnek azokban a nagy helyzeteiben tehát, amikor mindenkinek színt kell vallania, és mikor az emberség és az embertelenség úgy válik el egymástól, akár a fény az árnyéktól - a tiszta, igaz ember alakját, életútját és magatartásformáit kutatja-keresi.

Claire Kenneth - Sanghaj ​szépe
A ​gazdag kötetben az írónő legújabb kisregénye, a Holtverseny, New York-ban játszódik. Szereplői boldogtalan házasságból minden áron szabadulni akaró Vanessa, szerelmese, Paul, a fiatal kapitány, akit a Perzsa-öbölbe vezérelnek csapataival, Annabella fehér énekesnő, aki a Sohóban egy fekete zenésszel él együtt, végül pediga titokzatos Mr. Stone, aki nem gengszternek,hanem buisnessmennek tartja magát. Drámai fordulatok, meglepetések követik egymást - igazi csemege ez Cleire Kenneth tollából. Minden idők legsikeresebb írónője új kötetében a kisregény mellett több novellát is átnyújt közönségének. A címadó novella hősnője, Irma, a szőke szépség, briliánsaival, millióival, királyi rokonságával kápráztatja el környezetét. Minden csodás és csillogó - vagy mégsem? Szerelem, romantika, izgalom, merész, de finom humor... Aki ezt a könyvet elolvassa, megérti, miért bestsellerek Claire Kenneth művei szerte a világon.

Galambos Lajos - Nyílj ​meg, ég!
Nehéz ​egy írónak ajánlani a portékáját, még akkor is, ha ebben az úgynevezett írói világban van valami neve. Soha nem ez dönt, hanem a közönség, amely vagy befogadja az embert, vagy elveti. Közösségről beszélek és nem közönségről, mert hiszen meghatározott közösséghez tartozom. Sokadik könyvem ez már, s szeretném, ha az olvasó úgy érezné: az a furulya, amely éppen ennél a kiadónál szólalt meg igazán először, már nem magányos furulya, de mintha az elmúlt tíz esztendő alatt zenekarrá terebélyesedett volna. Az én szándékom mindig a dolgozó emberek szolgálata volt, az is marad örökké. Az élet egyedüli értelmét a munkában, a cselekvésben, s ha művészetről van szó, ennek ábrázolásában látom. Csak azok az emberek érdekelnek, akik soha nem elégszenek meg azzal, ami van; azok a sorsok érdekelnek, amelyek szüntelen a jobbért áldoznak. Nem az én dolgom eldönteni: hűen szolgálom-e a szándékot, de meggyőződésem, hogy tisztán, tiszta hittel, tiszta akarattal. Nekem ellenségem mindenfajta visszahúzó erő, öltözzön az társadalmilag bármilyen köntösbe. S minthogy szeretem az életet, természetes, hogy szeretnék állandóan jobbítani rajta. Hát most íme, egy tarisznyára való újabb akarat. Nem biztos, hogy minden darabja célba talál és célba üt. De, Ady szavait megmásítva kissé, ha a lehetetlent nem is tudtam legyűrni, volt egy szent szándékom mindig: gyönyörűket írni. Galambos Lajos

Peter Hartling - Panaszos ​utóhang
"Bár ​békén hagytál volna az után a szóváltás után Apa. De a hallgatásod, mint annyiszor, tettlegességbe csapott át. Ott a prágai pályaudvaron is. Amikor újra barangolni kezdtem a tömegben és a poggyászhegyek között nem tartottál vissza. Aztán egy idő múlva utánam jöttél. Elkaptál, magadhoz húztál, valamit letéptél az egyenruhám ujjáról. Csak akkor jöttem rá, hogy mit, amikor a markodba gyűrted a paszományos , kerek szövetdarabot. Úgy éreztem, mintha egy darab húst téptél volna ki belőlem !? Most aztán elég a katonásdiból?! Meglódított, s hogy voltak, akik végignézték a lefokozásomat, az nem érdekelte. Fölnyomakodtunk a zsúfolt vonatra, bőröndökön kuporogtunk a folyosón. Fáztam. Meg akarok halni, gondoltam,már csak meghalni. Ez az apám nekem nem kell. Én lelépek."

Bohumil Hrabal - Táncórák ​idősebbeknek és haladóknak
Egy ​rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság "égi mását" mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép.

Covers_233884
Ismerősöm ​az oroszlán Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ismerősöm ​az oroszlán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fredrik Backman - A ​hazavezető út minden reggel egyre hosszabb
Noah ​életében különleges szerepet tölt be nagyapja, akivel nagyon hasonlítanak egymásra, és akivel minden beszélgetés egy új kalanddal ér fel. Nagyapó már rettentően öreg. Olyan öreg, hogy a dolgok kezdenek elmosódni a fejében. Szeretett számjegyei, remek ötletei, egy sátor a szigeten, a képek a fiáról, az unokájáról, nagyanyó emléke. Mindezek gyönyörűséges, szívszorító képekben kavarognak agyának egyre fáradó tekervényeiben. Olyan, mint egy kihunyóban lévő csillag. Vagy egy különleges táj, amely lassan eltűnik a vastag hótakaró alatt. Ez a kötet az emlékekről és az elengedésről szól. Azért született, hogy az írója megértsen bizonyos dolgokat. És mi, az olvasói is megérthetünk általa valamit. Valami fontosat a búcsúzásról. Mert ez a könyv búcsú és találkozás egyszerre.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Feljegyzések ​az egérlyukból
A ​Feljegyzések az egérlyukból talán az író művészi szempontból legtökéletesebb, legérettebb alkotása. "Odúlakó" hőse rendkívül érdekes figura, aki felismerve a környező világ zűrzavarát, a társadalom fonákságait, feljogosítva érzi magát a hitványságra, hiszen csak azt adja vissza, amit az élettől kapott. Az író azonban nem azonosítja magát odúlakó hősével, s ha szánja is őt, nem fogadja el az egyént az egész világgal szembeállító, abszurd filozófiáját.

Bisztray Ádám - Nikodémusz
Különös ​történetek és életképek, poétikus tájleírások, fel-felvillanó, majd ködbe merülő alakok hullámzása Bisztray önvallomásba szőtt kisregénye. A szerző találkozása furcsa nevű főhősével, barátságuk és elhidegülésük története az a búvópatakszerű cselekményszál, mely az író legizgalmasabb élményforrásaihoz vezeti el az olvasót: a nosztalgikus parasztszemlélettel való leszámoláshoz. Nikodémusz az ember önhibájából elvetélt legszebb képességeinek szánandó, de riasztó jelképe is. A merész álmú hadiárva számára a felszabadulás utat nyitott, hogy valóra váltsa vágyait, terveit, írói szándékait osztálya felemelkedéséért. Nikodémusz azonban elkallódik. Hetyke önámításai, zavaros üdvtana, lázadozásai légüres térben elriasztják az ideig-óráig melléje szegődött barátokat, míg végül is a talponállók mélyvizeiben találja meg alkalmanként összeverődő hallgatóságát. Élete olyanná formálódik, mint a lakása: "Kiszellőztethetetlen a dohosság és homály uralkodik benne." A kisregény líraian gyöngéd vagy szarkasztikus alapszövetéből megragadhatóan rajzolódik elő az író bonyolultan egyszerű viszonya a valósághoz.

Covers_79596
elérhető
6

Stefan Zweig - Ámok
Stefan ​Zweig a két világháború között a legnépszerűbb, legolvasottabb német nyelvű írók egyike volt, nemcsak a német nyelvterületen, hanem Európa- és Amerika-szerte. Népszerűségének titka hatásossága volt: bármilyen témához nyúlt, keze alól mindig hatásos, olvasmányos, divatos könyv kerekedett ki, olyan író munkája, aki ismeri-érti az írásművészet fortélyait, és mindig tudja, milyen mondanivalóval válthat ki adott pillanatban visszhangot. Életművének javát legjobb elbeszélései és esszéi adják. Ebben a kötetben elbeszéléseiből gyűjtöttünk össze a legmaradandóbbakat. Nagy részükben egy-egy tragikus élet bontakozik ki, s az író a humanista művész szenvedélyével száll szembe azokkal a pusztító, nyomorító erőkkel, amelyek ezeket az életeket tragédia felé sodorják. Egyrészt külső társadalmi erőkkel, mint a fasizmus (Sakknovella), másrészt belülről bomlasztó lelki torzulásokkal, mint a hazug polgári konvenciók vagy a fékezhetetlen, vak szenvedélyek (Égő titkok, Érzések zűrzavara, Ámok) Az izgalmas lélektani vagy történelmi határhelyzetet Zweig mindannyiszor megkapóan szép részleteken át, fordulatosan, kristálytiszta, szenvedély hevítette stílusban bonyolítja a kifejlet felé.

Colette - Kóborélet ​és más kisregények
Gyergyai ​Albert így ír Colette-ről: "...Ez az új válogatás, amely csupa vonzó és jelentékeny Colette-művet tartalmaz, biztosabb alapot nyújthat Colette magyarországi újjáértékeléséhez... Mint a legtöbb nőíró, ő is sokkal mélyebben és kizárólagosabban, mint elődei, elsősorban önmagát s legfeljebb beszédes barátnői vallomásait regényíti, és még az olyan önálló, kívülről látott és kerek művekben is, mint ebben a gyűjteményben _A macska_ vagy a _Zsendülő vetés_, ugyanaz az érzéki, sóvár és telhetetlen Colette bujkál, nem csupán a bretagne-i tengerpart, vagy a párizsi villanegyed ózonos tájképeiben, nem csupán a sorok közt, a tömör, éles, kiszámított és mégis oly forrásízű nyelvezetben, hanem még a történet és a szereplők bonyodalmas mélyeiben is." Colette a köznapi valóság mesterkéletlen költője. "Jól tudja, hogy örömeink mulandók, boldogság nincs, csak boldog pillanatok, és ezért kell élvezni módjával, túlzás, szavalás, szenvelgés nélkül, a természet és az emberélet minden mégoly mulandó kedvességét, a jó kenyeret, a tiszta forrásvizet, a se zöld, se túlérett gyümölcsöt, egy arc, egy test oly törékeny hamvát és harmóniáját, egy madár villanó röptét, egy nyíló virág bársonyát, egy kedvünkhöz illő tájat, egy testi vagy szellemi találkozást - mindent frissen, közvetlenül, tudatosan, világos szemmel, mert hisz sose fürödhetünk kétszer ugyanabban a folyóvízben. Kortársai közt kissé olyan, mint a maga századában s hazájában a titokzatos Vermeer, akinek tájai, csendéletei, mindennapos modelljei alig-alig különböznek, főképp első tekintetre, annyi más holland >>kismester<< témáitól és felfogásától - viszont ha sokáig nézzük kékjeit és sárgáit és az arcokra s a tárgyakra mindenünnen beáradó és szinte mindent elöntő és mindent felderítő világosságát, Colette legszebb lapjaira, prózájának kék és sárga villanásaira kell gondolnunk, azokra a pontos és zenei jelzőkre, amelyek minden témabeli zártság és egyhangúság ellenére olykor egy tájon, egy arcon, egy egyéni sorson túl az emberi szív leghomálylóbb rejtelmeire vetnek világot..."

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Thomas Mann - Tonio ​Kröger / Halál Velencében / Mario és a varázsló
Thomas ​Mann immár halhatatlan három kisregényét jelenteti meg kiadónk ezúttal egy kötetben. Mindhárom mű korunk lelki zűrzavarát elemzi klaszsikus módszerekkel, "goethei stílusba szorítva" - mint Babits Mihály írja. A _Tonio Kröger_ (1903) az író egyik legvonzóbb fiatalkori alkotása, témája a művész és a polgár konfliktusa, a művészlét gyötrelmei és kínjai, de szépsége is. Thomas Mann 1911 májusában két hetet töltött Velencében, ekkor fogalmazódott meg a _Halál Velencében_ (1912) ötlete: hogyan sodorja a tragikus, elháríthatatlan végzet az öregedő Gustav Aschenbach írót szégyene és halála beteljesedéséig. A _Mario és a varázsló_ 1930-ban jelent meg, s ennek a műnek is személyes élmény az alapja: a Mann család az 1920-as évek végén, az olasz fasizmus uralomra jutásának idején Olaszországban nyaralt. Akkori rossz közérzetük leírásával kezdődik a történet, majd a bosszúságok anekdotikus részletei után fokozatosan lesz egyre drámaibb az elbeszélés légköre, s emelkedik meredeken a drámai csúcsig, mikor Mario, a megszégyenített pincér, két revolverlövéssel leteríti Cipollát, a hipnotizőrt. A kortársak s az utókor a fasiszta demagógia lélektanának és természetrajzának azóta is utolérhetetlen zsenialitással megírt elemzését látják a _Mario_-ban.

Anna Gavalda - Édes ​életünk
Mathilde ​24 éves. Hivatalosan művészettörténet szakos egyetemi hallgató. Valójában a sógorának dolgozik, és a munkája leginkább abban merül ki, hogy álnéven kommentelget különböző honlapokon. A nagyvárosi fiatalok tipikus életét éli. Bulizik, pasizik, lazul. Aztán egyszer elhagy egy tekintélyes összeget, és ez - különösképpen a pénzt megtaláló férfi - megváltoztatja az életét. Yann 26 éves. Bár egyetemet végzett, egy bemutatóteremben dolgozik, ahol kis koreai háztartási robotokat prezentál az érdeklődőknek. Már két éve él együtt a barátnőjével, akivel egyre hűvösebb a viszonya. Egy majdhogynem vadidegen házaspárral kell elbeszélgetnie, hogy rájöjjön, valamit nagyon elrontott az életében. Hogy mi a közös a két párizsi fiatalban? Nem találják a helyüket, és lassan már elmenne mellettük az élet a maga kihívásaival, amikor... Anna Gavalda két - egymáshoz lazán kapcsolódó - kisregénye szórakoztatóan és elgondolkodtatóan szól a 21. századi fiatalok égető problémáiról, két kor- és kórtörténetet nyújtva az olvasónak. Hősei kiútkeresők, vagy nagyobb szavakkal: az élet értelmét kutatják.

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina / Pusztai bogáncsok
1921-ben, ​Nizza egyik sétányán öngyilkosságot kísérelt meg egy harminchat éves román fiatalember, kórházba szállították, zsebében egy Romain Rolland-nak címzett vastag borítékot találtak. A "nagy lélekhalász" - így nevezték az elesett, nehéz sorsú tehetségek iránt érdeklődő nagy francia írót - felfigyelt, s amikor a gyógyuló Panait Istrati (mert ő volt a fiatalember) elküldte hozzá a _Kyra Kyraliná_t, látta, hogy ezúttal valóban rendkívüli tehetségre bukkant. Válaszlevelének lelkes, szinte egzaltált kitételeit - "Nincs még egy ilyen erővel teli mű a mai irodalomban. Nincs még egy ilyen író - sem én, sem más -, aki ezt meg tudná írni" - hamarosan igazolta az olvasói fogadtatás, a szinte fantasztikus siker: a kritika a kor egyik legnagyobb íróját ünnepelte az imént még ismeretlen, Gorkijhoz hasonlóan hányatott életű Istratiban. A mindegy évtizedes diadalút tragikus, erkölcsi értelemben is tragikus akkordokkal zárult ugyan, de az érvényes életmű varázsa ma is változatlanul hat: főműveiben, a _Kyra Kyraliná_ban és a _Pusztai bogáncsok_ban az Ezeregyéjszaka parttalan meseáradása, a romantika színei s a modern proletárirodalom szabadságvágya s humanizmusa ötvöződnek egységes remekké.

Heinrich Böll - És ​száját nem nyitotta szóra
A ​Nobel-díjas író kötetünkben szereplő hat kisregénye írói pályájának és egyben az elmúlt harminc év nyugatnémet valóságának keresztmetszete. Hienrich Böll az egyik legjelentősebb és legnépszerűbb író napjainkban. Műveiben mindig azokkal az időszerű kérdésekkel foglalkozik, melyeket a kor változásai és a történelmi fejlődés állít a gondolkodó, politizáló, az emberi sorsokért felelősséget érző író elé. Az 1949-ben írt, A vonat pontos volt című kisregény még a háború nagyon is közeli emlékeit eleveníti fel, a halálát biztosan megérző, szabadságáról a galíciai hadszíntérre visszautazó katona történetében. Továbbá három, 1953 és 1964 között keletkezett kisregényének (És száját nem nyitotta szóra, Korai évek kenyere, El a csapattól) is a háború témája, de közvetetten. Böll sorsokat ábrázol itt, a nyomor, majd a kezdődő prosperitás idején - sorsokat, szerelmeket, kapcsolatokat, melyek valamiképpen eltorzultak; embereket, akik nem tudnak egymásra találni, és magukra sem, mert a történelem torz korszaka - a háború évei - kitörölhetetlen nyomot hagytak bennük. Azonban ahogy változik a világ, ahogy újabb és újabb kérdéseket vet fel a fejlődés, úgy változnak Böll témái is. A hatvanas évek végétől már nem a háború és ennek hatása foglalkoztatják, hanem az újra talpra állt, az anyagi jólét magas színvonalára eljutott nyugatnémet társadalom egyéni életekben és a közéletben megmutatkozó ellentmondásai. Az Egy szolgálati út vége azt firtatja, miféle törvények, miféle igazságszolgáltatás alapján ítélhetnek el jóravaló polgárokat, a hatalommal való legcsekélyebb szembefordulás esetén. A Katharina Blum elveszett tisztessége is végső soron az egyéni lét biztonságát kérdőjelezi meg egy szilárdnak látszó társadalomban. Böll művei a nyugalmas felszín alatt csak az éles szemű és kritikus elméjű megfigyelő számára érzékelhető, lassan-lassan feszültségeket teremtő válságjelentéseket tudatosítják az olvasóban. Teszik ezt mindig magas művészi színvonalon, változatos formai megoldásokkal, mert az író egyaránt könnyedén kezeli a hagyományos formát és a modern regény legújabb módszereit.

Elsa Triolet - Az ​avignoni szerelmesek / Sohanapján
Az ​avignoni szerelmesek ... lég, víz, föld szerelmet álmod... Őrült Avignon, szent város, ördögi város, a csodák és a varázslatok, s Szent Szűz és Venus, a démonok városa, ahol a máglyák tüze és az éjszakai népünnepélyek lángjai világítanak... A torkosság bűne, a nemtörődömség, a legszebb asszonyok, elragadó félvilági nők, nagyvilági férfiak... S lám, a szerelemnek szárnya nő, ez a szent, az örök szerelem... Mennyi a halhatataln szerelmespár ennek a szerelemvárosnak az utcáin... Most ők mindent elvettek tőlünk... Még a szerelmi álmainkat is... A világon már csak elszakított párok élnek, csupa megtépett, csupa szívet tépő szerelem... Falainkon az ő zászlaik, tereinken a hódító katonák... - tűnődik Petrarcát idézve 1942 szörnyű és heroikus francia karácsonyán a két avignoni szerelmes, akit az ellenállás sodort egymás mellé... Sohanapján A francia kritka Triolet legjobb írásának tartja. A modern regényirodalom tengernyi ötlettel kápráztatja el olvasóit - Elsa Triolet új ötlete ezúttal az, hogy a szatíra szórakoztató fordulataiban bővelkedő regényének főhőse a regény kezdetekor már néhány perce halott, s a történet egy részét ő mondja el. Régis Lalande, az író, akinek valóságos és posztumusz élete példázza a Sohanapján alapgondolatát: azt, hogy valóság és valóság nem azonos, hogy mindnyájan szüntelenül optikai csalódások áldozatai vagyunk az elmúlt pillanat, egymás szándékának megítélése dolgában.

John Updike - Szegényházi ​vásár / A farm
A ​farm történetét az elbeszélő szemével látjuk: Joey a harmincas éveiben járó üzletember elviszi újdonsült második feleségét, Peggyt és annak kisfiát, Robertet látogatóba édesanyja farmjára. A farm gazos, elvadult, használhatatlan, de anyja görcsösen ragaszkodik hozzá. A beteg, magányos öregasszonyban hallatlan hisztérikus energia van, a hétvégi látogatás csupa érzelmi hullámzás, sértődésekkel, vitákkal, veszekedésekkel és engesztelődésekkel, s közben mozaikokban feltárul Joey két házasságának valamint apja és anyja házasságának története.

Vitalij Szjomin - Heten ​egy házban
Munkástelepülés ​a város peremén. Négy generáció él egy rozzant kis házban. Heten egy fedél alatt, hat nő és egyetlen férfi. De az egész utcában alig látni férfit, apa nélkül nőttek fel azok is. Mindennapi gondok, munka, barátság és szerelem, családi perpatvar és részeg verekedés, házépítés és gyerekszülés - az élet apró eseményei szövik át a kis ház lakóinak életét. Zárt közösség, sajátos mikrovilág ez, mely fölött csaknem észrevétlenül futnak át a társadalom jelentős történásei. Tagjainak nincsenek világrengető álmaik, érdeklődésük alig terjed túl a megélhetés gondjain. Szerény vágyaikat szorgos, becsületes munkával valósítják meg, és ki-ki a maga módján találja meg a boldogságát. Az író a valóságnak csak egy egészen kicsi részét vizsgálja, de aprólékos gonddal, szinte nagyítóval. Alakjainak jelenét és múltját, nehezen megközelítő lelkivilágukat vetíti elénk: kisregénye méltán sorolható a szovjet tényirodalom izgalmas felfedezései közé.

Raymond Radiguet - A ​test ördöge
"A ​test ördöge - ígéret a remekműre; az Orgel gróf bálja - az ígéret betartása. Raymund Radiguet nem csoda, hanem mirákulum... KÖLTŐ. Regényeit a francia irodalom négy-öt remekműve között tartom számon."

Fehér Klára - Narkózis ​/ Négy nap a paradicsomban / Sárgaláz
Szenvedély ​és humor, ismeretlen tájak és nagyon is ismerős, küzdő, vergődő kisemberek - ez Fehér Klára három klasszikus kisregényének világa. A Narkózisban egy középkorú nő súlyos műtétre várva, már a műtőasztalon fekve idézi fel múltját: életének hazugságait és igazságait. A Négy nap a Paradicsomban egy várva várt, sokáig álmodott-tervezett korzikai nyaralás emlékeit eleveníti fel. A Sárgaláz középkorú házaspárja azért vállal többéves kiküldetést egy trópusi országba, hogy lakást tudjon venni három lányának. A három, látszólag más-más témájú kisregény rólunk szól, átlagemberekről: a mi küzdelmeinkről, kudarcainkról és sikereinkről, melyek lényegileg mit sem változtak az évtizedek során.

E. T. A. Hoffmann - Az ​arany virágcserép
A ​múlt német írói és költői közül csak nagyon kevésnek jutott osztályrészül, hogy műve ösztönző és termékenyítő erőként hatoljon be más irodalmakba, idegen kulturális közegben gyökerező alkotások ihlető forrásává váljék. E. T. A. Hoffmann egyike volt ezeknek a keveseknek: Goethe és Heine mellett az egyetlen német író, akinek hatása térben és időben egyformán hosszan gyűrűző, széles körű és maradandó is. A világirodalmi hatású író szerény és szűk keretek közé szorított élete két szférában zajlott. A polgári életben jól képzett jogász és lelkiismeretes tisztviselő volt, művész mivoltában viszont a romantika univerzális művészideáljának megtestesítője: ügyes kezű festő, kitűnő muzsikus, jó zeneszerző s mindezek mellett a német romantikus irodalom egyik legeredetibb tehetsége. Polgári foglalkozásánál fogva maga is beletartozott józan, prózai, fantáziátlan filisztervilágba, művében viszont a hétköznapok szürke valóságát átvilágító, varázslatos, érzék feletti világot teremtett. Ez a kettősség mindvégig meghatározója marad Hoffmann írásművészetének, amely a realitásban éppúgy otthon van, mint a képzelet tündérországában.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​burok és még két kisregény
A ​hosszú és teljesen váratlan zuhanás után Elemér földet ért. -Ha jól értettem -szólalt meg fanyarul- , választás elé állítasz. -Én? Téged? Ez egészen úgy hangzik, mintha te magad nem tudnál választani. Röhejes! Hát ki válasszon helyetted? A problémát, Bungikám, neked kell elmélyítened. Mert azt, hogy mit akarsz, senki más nem döntheti el, csak te. Egy hétig nem találkozunk, vizsgázom, tudod? Néhány gyors csók, "csaó, csaó"! A lány már el is tűnt.

Graham Greene - A ​tizedik
Ez ​a kis Graham Greene gyöngyszem a második világháború vége felé íródott, de csak a 80-as évek közepén jelent meg. A megszállt Franciaországban játszódik, túszok tizedelésével fizetnek a németek az ellenállók akcióiért. Az egyik túsz megvásárolja életét egy társától. De élhető-e az így megszerzett élet? Ezt is megtudjuk ebből a fordulatos, izgalmas kisregényből. Fekete Ernő nagyszerű előadásában egy lélektani elemekben bővelkedő feszültséggel teli krimit élvezhetünk.

Covers_122733
Galaktika ​252. Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Galaktika ​252.
Galaktika ​252, a Galaktika 2011. márciusi lapszáma A Galaktika magazin márciusi számában új folytatásos kisregény indul, az izraeli Lavie Tidhar „Héberpunk”-ja. Ez az igazi kuriózumnak számító írás a héber misztikumot ötvözi a 20. század első felének népszerű noir krimijeivel. A hónap központi tudományos témája a szaporodó űrszemét egyre növekvő veszélyeit taglalja, illetve a megoldásra keres alternatívákat. C. J. Cherryh két rövidke novellájában az értelem egymástól legtávolabb álló fajtáit vizsgálja. Mayer István „Offliniá”-ja egy, a terrorfenyegetés miatt begubózott, diktatórikus Európai Uniót vizionál. Cordwainer Smith a Vénuszt meghódító kínaiakról ír, míg Lőrinczy Judit egy szélsőségesen idegenbe szakadt nő életébe enged bepillantást. Visszatér Szőrplusz és Darger, Michael Swanwick két javíthatatlan bajkeverője is, akik a jövő radikálisan megváltozott Földjét járják és döntik romba szisztematikusan. A havi retro Matulay Sándor „Telefonvicc”-e, amelyben néhány téves kapcsolás fenekestül fölforgatja a főhős életét. Az interjú az aktuális folytatásos kisregény szerzőjét, Lavie Tidhart szólaltatja meg, a játékrovat a „Killzone 3”-at mutatja be, a filmajánló a központi témára reflektálva az űrszemét filmes előfordulásai között tallózik. Az Intelligens dizájn különös szuperhősökkel ismertet meg, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy retro iPhone-kiegészítőről, az alvásvizsgálat otthoni eszközéről és egy praktikus, organikus formatervezésű kerékpárról.

Tersánszky Józsi Jenő - Kakuk ​Marci
1913-ban ​közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra – mind a nyolc könyvre – érvényesek Móricz Zsigmond szavai a Kakuk Marci ifjúságá-ról: Tökéletes könyv. Biztos szem, biztos kéz, mester-operatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai muzsikája … Az ember mint társadalmi lény, valami csodálatos elrendeződés folytán, szinte rekeszesen, rétegesen külön szinteken él. Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről s oly édes-otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky.

Geréb László - Búvár ​Kund
Búvár ​Kundról, Árpád-házi Béla herceg híres vitézéről szól Geréb László romantikus kisregénye. A legrégibb források megörökítették nevezetes tettét: ő süllyesztette el 1051-ben Henrik német császár dunai élelmiszer-szállító hajóit, és ezzel megpecsételődött a Magyarországra törő német hadak sorsa. Geréb László a fennmaradt kevés adatból a kort jól ismerő történész biztonságával kelti életre Búvár Kund alakját. Fordulatos, izgalmas, mégis egyszerű cselekménnyel, néhány szereplővel kitűnően tudja felidézni István király országát, az egykori embereket, munkájukat, hadviselésüket, szokásaikat.

Dobozy Imre - A ​tizedes meg a többiek
A ​címadó regény, A tizedes meg a többiek, legújabbkori történelmünk kezdetén, 1944-45 fordulóján játszódik. Főszereplője a minden hájjal megkent, talpraesett tizedes, aki mindenképpen ki akarna térni az idő sodra elől, a szorító "hová tartozol?" kérdés elől. De hiába ismeri olyan jól a dörgést, hiába bújna ha kell, az egérlyukba is, az idő kérlelhetetlenül utoléri. Aki látta a regény filmváltozatát, jóleső meglepetéssel tapasztalhatja majd a regény olvastán, hogy a mű nemcsak emlékeit eleveníti fel, de többet, mást, újat is ad hozzá. A másik kisregény, a Kedd, szerda, csütörtök voltaképpen arról szól - szigorú realizmussal - hogy azoknak a gondolkodó, kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külső-belső akadályokkal, buktatókkal s rálelni társaikra, eljutni a zászló alá.

Erich Kästner - A ​salzburgi szobalány
Kästner ​bűbájos, habkönnyű regénykéje 1937-ben játszódik, az anschluss előtt, amikor a Salcburgi Ünnepi Játékokra még egy dúsgazdag fiatalember is pénztelenül érkezik, mert nem kapta még meg a valutaengedélyét. Ingázik hát Németország és Ausztria között, egyik oldalon szinte milliomos, a másikon koldusszegény. Ebből a "kishatár-forgalomból" adódnak a bonyodalmak, és így kerülhet sor arra is, hogy végül egy salzburgi szobalányba lesz szerelmes, akit azután feleségül is vesz. Végtelenül szellemes, ötletes írás, amely - nem csak az úgynevezett vidám könyvek olvasóinak lesz kedvére.

Kollekciók