Ajax-loader

'kisregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kertész Imre - Az ​angol lobogó
Az ​angol lobogó Kertész négy rövidprózai művét tartalmazza. A címadó, 1956-ban játszódó elbeszélés mellett olvasható az 1977-ben kiadott, majd 1988-ban átdolgozott Nyomkereső; a szintén 1977-ben megjelent Detektívtörténet, mely egy képzeletbeli, dél-amerikai diktatúrában játszódó negatív utópia, valamint az 1991-es, naplószerű Jegyzőkönyv.

Vészi Endre - Angi ​Vera és a többiek
A ​Kossuth-díjas költő-prózaíró Vészi Endre húszéves novellatermésének legizgalmasabb, legjelentősebb darabjait fogja össze e kötet. Az igazságtevés türelmetlensége, az elnyomottak, a mindig alulmaradók sorsának orvoslása, a társadalom torzulásainak diagnózisa az, amit az író szándéka szerint szenvedélyes hangú, drámai konfliktusokkal teli írásaiban felvállalt. Az Inkongnitóban Budapesten író hőse megszökik az önmagával, olvasóival való szembesítés elől; fél, hogy számot kell adnia: "Mit váltott be ön élete céljaiból? Miben érzi magát felelősnek? Mit tud például a munkások helyzetéről, védettségéről vagy védtelenségéről?... Vészi Endre vállalja, hogy gazdag élményanyagának rétegéből, a harmincas évek nyomorúságából, a koncentrációs tábor kegyetlen világából, az ötvenes évek lélektorzító légköréből, közelmúltunk társadalmi vadhajtásaiból kiválasztott konfliktusok és hősök szembesüljenek az ítéletalkotó íróval és olvasóval: állásfoglalásra és önvizsgálatra kényszerítsenek.

Molnár Géza - A ​magány átkozott szombatja
Egy ​kisregényt és tizenegy novellát tartalmaz a kötet. A változatos témájú novellák közül a Margitka kisasszony emelkedik ki helyzetképeivel és lélekrajzával. Molnár Géza leginkább a munkáskörnyezetben otthonos, remek figurákat ír meg egy címfestő kisiparos műhelyének sajátos légkörében, tisztes iparosok mellett különös egzisztenciákat: "feltalálók", szerencsevadászok, léhűtők bukkannak föl itt, s merülnek el időről időre (Az út, Café Metropol, Az út vége). Fanyar kis fintorával tűnik ki a Telehold Damaszkusz felett; életigazságával a Gyufaláng; a Mediterrán novellá-ban a helyzet drámaisága érdekes; a Késmárki, az író ars poeticának is felfogható. A kötet a kisregénytől nyerte a címét. A magány átkozott szombatja egyhónapos párizsi kiküldetés és egy nagy szerelmi fellángolás története.

Gunhild Sehlin - Mária ​kis szamara
Volt ​egyszer egy názáreti ház, ahol az állatok szeretetben éltek, és mindent megbeszéltek egymással. Ide érkezett egy csökönyös csacsi - vagy nem is olyan csökönyös? A Szűzanya szeretete szinte egycsapásra megváltoztatja a kis szamarat, és képessé teszi őt mindarra a sok nehéz feladatra és kalandra, ami a hosszú úton vár reá... Menjünk mi is Betlehembe!

François Mauriac - Viperafészek ​és más kisregények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zoja Boguszlavszkaja - Ha ​újra kezdeném
Kórházi ​ágyon fekszik a nagyon tehetséges fiatal fizikus, Szergej Veresztov. Éjjel hozták be súlyos sérüléssel a munkahelyéről, a kutatóintézetből. Felrobbant a berendezés, amellyel kísérleteit végezte. Egyszerű üzemi baleset? Ki a felelős a történtekért? Maga Veresztov? Látszólag igen. Kísérleteit ugyanis titokban végezte, mert az intézet igazgatója egy másik munka befejezéséig megtiltotta ezeknek a kísérleteknek a folytatását. Miért szegte hát meg az utasítást Veresztov? Becsvágyból, fiatalos csakazértisből? Esetleg közrejátszott ebben válságba jutott családi élete, az új szerelem? Ebben a modern kisregényben ezekre a kérdésekre keresi a választ az írónő, illetve keresteti hőseivel. Mert nemcsak a percekre magához térő Veresztov töpreng kínlódva. A kórház folyosóján ott ül Verka, Veresztov felesége, Ánya, a férfi új nagy szerelme és a kutatóintézet igazgatója, a nagytekintélyű tudós. Miközben aggódva lesik a kórterem ajtaját, várják a híreket a sérült állapotáról, önmagukban felidézik a történteket, s mérlegelik saját szerepüket, saját felelősségüket.

Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij - Esős ​hajnal
A ​már életében klasszikusnak számító, kitűnő szovjet prózaíró, Pausztovszkij leghíresebb kisregényeiből és legszebb elbeszéléseiből ad átfogó válogatást ez a könyv. Pausztovszkij életműve szinte egy fél évszázad sajátságos művészi krónikája, írói munkássága 1912-ben a Vízen című pesszimista hangulatú elbeszéléssel indul, és az 1966-ban megjelent Villa Borghese-vel zárul. Ez az elbeszélése az emberek egymásra találását jelképezi; s egyben tiltakozás a világra törő gonoszság ellen, a szépség, a kultúra védelmében. Pausztovszkijt jellegzetes kisműves mesterként szokás emlegetni, s valóban rövid lélegzetű novelláiban találta meg igazi hangját, de kisregényei - a Kara-Bugaz, a Vadászembek csillagképe és A Mescsora-vidék - is az eredeti írói felfedezés erejével hatottak, s méltán kerültek a szovjet-orosz irodalom gyöngyszemei közé. Válogatásunk mindegyik darabját az író mély humanizmusa, igaz emberszeretete hatja át, megkapó szépséggel varázsolva elénk a tájak, az évszakok, a természet ezernyi változását.

Covers_347737
elérhető
0

Juhász Gyula - Örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jack London - Kisregények ​és elbeszélések I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henry James - Maisie ​tudja
1897-ben ​jelent meg az amerikai írónak ez a kisregénye, de témája ma is életbevágóan aktuális: erkölcsi alapja híján való, felelőtlen, elvált szülők gyerekének lelki fejlődéséről szól. Hatéves Maisie, mikor a bíróság kimondja a válást, s őt az év egyik felében apja, a másikban anyja gondozásába utalják. A szülői kötelesség egyiküknek sem fontos, annál inkább az a lehetőség, hogy most már a gyermek révén is kellemetlenkedhetnek egymásnak. Eleinte a megszabott időn túl is maguknál tartják, megpróbálják hozzáférhetetlenné tenni a másik számára, aztán új házasságot kötnek, s elkezdenek labdázni vele, ide-oda passzolják a kislányt, igyekeznek a másik nyakába varrni, hogy zavartalanul bonyolíthassák kétes szerelmi és pénzügyeiket, aztán a labdajátékba a mostohaszülők is belekapcsolódnak. - Csoda lesz, ha nem merül el az a kislány ebben az erkölcsi posványban! - állapítják meg a helyzet láttán fejcsóválva az ismerősök, s lám bekövetkezik a csoda. Ámde további csodának is tanúi lehetünk. A szerző írásművészete az, amellyel a gyermek szemével nézve, tiszta lelkén átszűrve érzékelteti a gátlástalan felnőttek feslettségét s azt a megrendítően bonyolult folyamatot, melynek során fokozatosan megérik, felfogja helyzetét és környezete fölébe magasodik...

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Pákolitz István - Bögrésdiákok
Egy ​idősebb tanárt, miközben a mai gyerekek, fiatalok helyzetén, magatartásán és életkörülményein elgondolkodik, foglalkoztatni kezdik saját gyermek- és ifjúkorának emlékei. Lapozgatni kezdi naplófeljegyzéseit, és újraéli nevelődésének és neveltetésének múltba merült környezetét, s világát. Már mai szemmel és szívvel - akarva akaratlan a jelenkori viszonyokkal szembesítve - idézi fel egykori konfliktusait, s nehéz sorsát. Így tárul fel Pákolitz István szépprózai kötetében egy papi iskolába kerülő fiú fejlődésének folyamata, s a korabeli vidéki diákok élete. Az érdekesen, olvasmányosan megírt könyvből kibontakozik a két világháború közti dunántúli kisvárosok légköre, az ott uralkodó világnézet, politika és erkölcs sok-sok ellentmondása. A lírai ihletettségű, érezhetően önéletrajzi elemeket is felhasználó két kisregényből, amely egy mai kerettörténetbe ágyazódik, elevenen és hitelesen jelenik meg az olvasó előtt az idősebb nemzedék egyik rétegének gyermekkora és ifjúsága.

Sarkadi Imre - Oszlopos ​Simeon / Elveszett paradicsom / A gyáva
A ​kötet tartalma: Oszlopos Simeon avagy: lássuk uramisten, mire megyünk ketten (Dráma három felvonásban) (1960); Elveszett paradicsom (Dráma két felvonásban) (1961); A gyáva (Kisregény) (1961).

Emmanuil Kazakevics - Két ​ember a sztyeppen
Akár ​egy élet különböző állomásainak is tekinthetők a sajnos oly fiatalon elhunyt Kazakevics e kötetben összegyűjtött kisregényei: a _Két ember a Sztyeppen_, a _Csillag_ és a _Napvilágnál_. A két első témája a háború egy-egy drámai pillanata, az egyik a kezdeti visszavonulás, a másik a diadalmas előretörés időszakában. Mindkettő hőse inkább "antihősnek" látszik az első pillantásra: a németek félelmes előretörésétől fejét vesztő tapasztalatlan, fiatal tiszt is a "vakmerő", "hidegvérű" felderítő legendás alakjával teljesen ellentétesnek látszó Travkin hadnagy is. Még inkább ellenkezik a hősi sémával a _Napvilágnál_ főszereplője, akit két ember szemével ábrázol az író: özvegye túlzottan szerény, kicsit ügyefogyott könyvmolynak ismerte életében, bajtársa pedig, aki végigjárta vele a háború keserves útjait, ügyesnek és bátornak, erősnek és találékonynak. "A hős utóélete" - talán így nevezhetjük ezt a történetet. A háború hétköznapjainak hőséé. _Az apa látogatása fiánál_ már békében játszódó, derűsen kezdődő történet, melynek egy látszólag jelentéktelen eseményt elbeszélő lapjai kegyetlen élességgel leplezik le a régmúlt lappangva tovább élő maradványait.

Simone de Beauvoir - Képek, ​káprázatok
Szép ​tájak és szép utcák, szép nyaralók és szép lakások, káprázatos ruhák és káprázatos dísznövények, vonzóan szép arcok s vonzóan szép testek, vonzó reklámképek és vonzó utazások - lázas, színes, káprázatok mögött? A szobák mélyén? A beszélgetések mélyén? A gondolatok mélyén? Az érzések mélyén? A való élet szép képi vagy csupán csalóka káprázatai? Erre ad választ a kitűnő írónő sok érzelmi és társadalmi problémát feszegető regényében. És a könyv lapjain kibomlik egy gondtalan, karrierre törekvő, élvhajhászó polgári réteg izgalmas és ellentmodásos, színes és felületes, unalmas és zaklatott élete a hatvanas évek Párizsában.

Ember Mária - Rablás ​a Ringen
Retmaig ​felügyelő – egy ugyancsak sárgára spriccelt, eklektikus stílusú bérpalotában, amelynek földszintjét utólag alakították át rendőrőrszobává, ennek meglétét pedig fehér műkő portállal, továbbá éjjel-nappal megvilágított (nappal megvilágítva felejtett) kék alapon fehér POLIZIA feliratú táblával jelezték –, Retmaig felügyelő a földszint egyik célszerű ridegséggel berendezett szobájában, a holland barokk íróasztal mögött, a fejét fájlalta. Enyhe nikotin mérgezése volt, mint többnyire. A felesége által gondosan papírszalvettába csomagolt tejet viszont elmulasztotta elővenni zakója zsebéből. – Beszéljük át még egyszer – mondta kéttagú stábjának. A kéttagú stábból nevezzük az egyik tagot a csoport doyenjének, aki – munkaerőhiány lévén – messze túl a nyugdíjkorhatáron is tovább működött a közrend és közjó szolgálatában. Ily módon a stáb másik tagját mint a csoport Benjáminját emlegethetjük a továbbiakban, miután csak mostanában hagyta el az iskolapadot, amelyet mostanáig nyomott és koptatott az egyetemen, s immáron tárolhatta gumival talpalt két lába fejét.

Hans Erich Nossack - A ​pusztulás
"Átaludtam ​a riadót, a szirénákat, amelyek a távolból macskaként sivítanak, a pusztában csak akkor hallani, ha kedvező a szélirány. Ezenkívül hozzászoktunk az évek során, hogy a riadóra ne másszunk ki rögtön az ágyból, csak akkor, ha az elhárítótűz erejéből tényleges támadásra következtethetünk. Olyan szokás volt, amely sokaknak az életébe került. Ezúttal is kedvetlenül akartam válaszolni és a másik oldalamra fordulni, amikor meghallottam. Fölugrottam és mezítláb kirohantam a szabadba, bele ebbe a zajba, amely nyomasztó teherként lebegett a fényes csillagok és a sötét föld között, nem itt és nem ott, hanem mindenütt a térben. Nem volt menekvés. Északnyugaton, innen és túl az Elbán kirajzolódtak a dombok a keskeny alkonyi fénycsík előtt. A táj némán lapult a földre, hogy észrevétlen maradjon. Nem messzire tőlünk volt egy fényszóró, parancsszavak hallatszottak, majd rögtön elszakadtak a földtől, és szertefoszlottak a semmiben. A fényszóró idegesen tapogatta az eget, néha összeakadt más, széles ívben pásztázó fénycsóvákkal. Aztán egy pillanatra geometrikus formákat , kúpokat képeztek, hogy ismét ijedten rebbenjenek széjjel. Olyan volt ez, mintha a zaj ég és föld között magába szívná a fényüket, és megfosztaná őket értelmüktől. De a csillagok úgy ragyogtak át a láthatatlan vészen, mint békeidőben."

Zám Tibor - Túl ​a poklon
Te ​akkor még ismerhetted a Berci szamaráról való mondát, de asszonyod ellen jó eredménnyel forgattad saját fegyvereit, legelsőbben a makacsságot. Hiába volt ricsaj, könnyáradás, kérlelés, toporzékolás: ha kimontad valamire, hogy nem, ahhoz tartottad magad. Első csengetés, kopogtattad meg a fürdőszoba ajtaját, de Zsálya csak a második csengetésre jött ki. Azt még elnézted volna, hogy zöld szeme köré valamilyen meghatározhatatlan színű kozmikus mezőt pingált, de a nagyanyja fekete réklije láttán megcsóváltad a fejedet. Azt mondtad, hogy te nyilvános helyen. Nejed azonnal replikázott: neked szabad kockás ingben és kordnadrágban színhá... Neked szabad, vágtál szavába, mert te nem vagy ő, nálad a kockás ing meg a kordnadrág egy művekkel igazolt magatartás megfelelője, míg őnála a rékli a tartalmatlan feltűnni vágyás és ízlésficam szimbóluma, ami óriási különbség. Ha azonnal magára húz valami rendesebb rongyot, a harmadik csengetésre még odaértek. Később nem leszel hajlandó vele menni, mert aki kezdés után csörtet be a nézőtérre, az közbűntényes gonosztevő. Két perced van, drágaságom. Zsálya nem lett volna lelki rokonságban a Berci szamarával, ha normálisan viselkedik. Előbb könnyekkel, azután toporzékolással akart meggyőzni, hogy most a rékli a divat. Míg arénázott, az ultimátum lejárt.

Lengyel József - Fegyverhordó ​Ndolo naplója
„Stub ​egy fejmozdulattal megmutatta a két countot, akik a »Safariland« irodájában ácsorogtak. Az egyik egy hórihorgas, busa szemöldökű ember, a másik is jó nagy, de kövér. — Ezekkel megyünk — mondta. — Te ennél a hosszúnál leszel fegyverhordozó. All right? — All right. — Nos — folytatta Stub — ebben a szezonban megkeresed a kenyeredet, én meg a vajat a kenyeremre. Megtesszük, amit tehetünk. Persze a sáp javát a »Safariland« viszi el, és a gyarmat kormányzósága. De ez nem a mi dolgunk... Igen, Ndolo, mit is akarok mondani.Úgy teszel, mintha egy kukkot se tudnál angolul. — Ez kényelmetlen lesz a gazdámnak. — Evvel ne törődj! Neki így "érdekesebb". Eredetibb. Már az is kár, hogy nadrágot viselsz. De ha még angolul is tudsz, akkor már igazán nem vagy „hamisítatlan”. — Elnevettem magam. — All right. — Neked is kényelmesebb — magyarázta Stub. — Ha valami nem tetszik nekik: hallgatsz. Nem érted meg, hogy mit akarnak, és kész. Mert nem mindig kell annak történnie, amit ők szeretnének. Csak akkor, ha én is mondom! — Igen. — De vigyázz rájuk! Bajuk ne essék! Szóval kígyó, sebesült vad satöbbi ne tegyen kárt bennük. Erről neked kell gondoskodni. Arról pedig, hogy az esőzések beálltáig el légy látva munkával, és persze én is, arról én gondoskodom... Így lettem a mai naptól fogva valami osztrák-magyar — mint Stub elmagyarázta — lordfélének a fegyverhordozója ..."

Ambrus Zoltán - A ​tóparti gyilkosság
A ​tóparti gyilkosság rémes titkát sok hókuszpókusz, álarcos hűség-esküvés, a néma cimborák kéttagú társaságának megalapítása után beszéli el a fantaszta színész fiú barátjának, a töprengő, érzékeny lelkű, benyomásokra rendkívül fogékony, de ép, egészséges kis debreceni diáknak. Lóránt Agenor megölte Satopper Főbusz kapitányt, mert elrabolta nővére becsületét, rálehelvén szájára; egy parti padról taszította bele a tóba. Az elbeszélésnek ez a tetőpontja s egyik legszebb lapja Ambrus egész munkásságának: Flaubert-rel temperált Cervantes - Bourget tollából. Elején a verekedés kissé hosszadalmas; az író látható gyönyörűsége azonban, amellyel mellette időz, ellenállhatatlanul visz magával. A kötet e kisregény mellett Ambrus hasonló témájú gyönyörű elbeszélését, a Jancsi és Juliskát is tartalmazza.

Tommy Wieringa - Szép, ​fiatal feleségem
Mostanra ​sajnos nyilvánvalóvá vált, hogy a felesége és az ő éveinek száma tragikus erőtan szerint hat egymásra. Ruth az életkorához igazodott, ahelyett hogy az egyéniségéhez igazodott volna. Szomorú, de ez történt: a lány idősebb lett általa, ő pedig még öregebb lett a lány mellett. Kínosan ügyelt rá, nehogy lehajoljon meztelenül Ruth jelenlétében, mert a felsőteste előredöntésekor úgy érezte, a hasa és a melle leválik a csontvázáról, hogy alaktalan redőkben zúduljon alá; hajolás helyett inkább letérdelt, úgy szedte fel a fogkrémes tubus kupakját. És próbált nem nyögni közben. Edward, a negyvenes éveit taposó biológus, teste hanyatlásának és romlásának megszállottjává válik. Kivételes szerencsének tekinti, amikor megismerkedik a tizenöt évvel fiatalabb Ruthtal: a lány gyönyörű, intelligens és normális, Ed valósággal újjászületik általa. Legalábbis kezdetben. Az esküvő után csak gyötrelmeik sokasodnak. Ruth képtelen elfogadni a férje munkájával járó, erkölcsileg kifogásolható dolgokat (az állatkísérleteket, a gyógyszergyárak támogatta konferenciákat). A lány gyereket szeretne, és végül meg is születik a kisfiuk, aki azonban szinte születése pillanatától bömböl. A kimerült kismama azzal vádolja a férjét, hogy a gyerek azért sír megállás nélkül, mert érzi, hogy az apja nem is akarta őt. Kidobja otthonról a férfit, akiről az is kiderül, jó ideje viszonyt folytat valakivel. Edward afféle mai Jób. Próbatételeit Wieringa feszes, mégis lírai nyelven írja le, sok humorral, tele érzelemmel. A férfi leginkább önmagának - bizonytalanságának és negatív gondolkodásának - köszönheti bukását.

Mikszáth Kálmán - Szent ​Péter esernyője
Mikszáth ​Kálmán Szent Péter esernyője című kisregénye egy részletesen kidolgozott anekdota köré épül: miszerint a gazdag és különcködő úr a törvényes örökösök kijátszásával a vagyonát szeretett nevelt fiára akarja hagyni. Az esernyő nyelébe rejtett kincs ugyan eltűnik, ám a mű mégis boldogsággal zárul, hiszen a legnagyobb kincs az életben a szerelem

Covers_129518
elérhető
0

Fodor Sándor - Nehézvíz
Kétperces ​interjú Fodor Sándorral Eddigi írásai és főleg a _Büdösgödör_ után olvasóit bizonyára meglepi a _Nehézvíz_, ez a humoros-szatírikus kisregény. Mi ez a pálfordulás kedves Fodor úr? - Pálfordulás? Csak látszatra. Hiszen eddigi novelláimban, kisregényeimben, mint annyian mások, én is többé-kevésbé magamat, valamelyik „jobbik én”-emet igyekeztem megírni. Mert az embernek több „jobbik én”-je is van. Ilyen értelemben a _Nehézvíz_ egyenes folytatása ennek a tradíciónak. Én ugyanis nemcsak az okos, tisztességes, gyötrődő-tépelődő embereket szeretem. A harcos ostobákat is irigyen bámulom. Talán azért, mert az utóbbi tulajdonságból bennem is jó adag lenne, sajnos azonban hiányzik a lélek egyensúlyát biztosító magabiztos agresszivitás. És mert hősömet, Korobal szerkesztő urat egyéb, bennem is jócskán tenyésző tulajdonság mellett harcos magabiztossággal is felruháztam, szeretném hinni, hogy talán sikerült megrajzolni benne idealizált „én”-emet. - Önmagával gúnyolódik? - Csakis. Így legalább nem kell attól tartanom, hogy aki esetleg találva érzi magát, az feljelent, névtelen levelekkel bombáz, megfenyeget, vagy ami még rosszabb – kioktat. - Ezek szerint nem tart attól, hogy valaki önmagára ismerhet a Korobal szerkeztő úr alakjában? - Olyan okos embert még nem láttam, aki egy ostoba fajankóban magára ismert volna...

Örkény István - Glória ​/ Macskajáték / Tóték
A ​kötet három kisregényt tartalmaz: a _Glóriá_-t, a _Macskajáték_-ot és a _Tóték_-at. A címek egymásutánja nemcsak a keletkezési időrendet jelzi, hanem azt a folyamatot is, mely az örkényi groteszket egyre tökéletesebbé érlelte. Egyik nyilatkozatában az író mind a három kisregényt az egypercesek alapképletére vezette vissza, s mind a hármat nagyobb arányú groteszknek nevezte. S a közös nevezőt, a látásmód és a hangvétel rokonságát nem is hehéz fölfedezni bennük. Az első kisregény a felszabadult, ironikus játékosság és az emberszeretet fegyelmének sajátos kettősségével kelt összetett hatást. Amíg a mű hőse, Soror Glória az apácarend feloszlatása után rá nem hangolódik az evilági életre, amíg rokonszenves, de komikusan életidegen merevsége föl nem oldódik, amíg valamennyire is meg nem találja helyét az emberek között, tehát egészen a regény végéig, szorongva és együttérezve mulathatunk a félreértések, tétova kísérletek, groteszk kalandok és váratlan helyzetek sorozatán A Macskajáték két idősebb leánytestvér szívszorítóan mulatságos története. Az egyik nyugatra költözött dúsgazdag fiához, minden földi jónak részese, de béna, mozgásképtelen; a másik itthon maradt, társbérletben lakik, szerelmében boldog, majd boldogtalan, indulatos és akaratos asszony. Levelezésükből, feledékenységükből, hazudozásaikból, álmodozásaikból, múltszépítő mámoraikból izgalmasan és hitelesen rajzolódik ki egy testvérpár életútja. A Macskajáték ironikus villódzású rajz és megrendítő elégia az öregkorról. Egyidejűleg mutatja be az öregedés groteszk tragikumát, az életkedv hatalmát s a legyőzhetetlen szeretetvágyat. A harmadik kisregény, a Tóték, melynek színpadi változatát a világ számtalan színházában játszották vagy játsszák, az abszurd történetbe vetített társadalom- és világszemlélet kivételes eredménye. Remekmű. A hegyvidéki falu tűzoltójának komikumot és tragédiát társító története, mely 1944-ben játszódik, múlhatatlan művészi érvényű tiltakozás az embert megszégyenítő, megalázó zsarnokság és ostobaság ellen.

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A ​nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.

Mág Bertalan - Éjszakai ​kirándulás
Régebben, ​amikor kettesben voltunk, az édesapám behívott a hálóba, kissé félrehúzta a ruhásszekrényt, és a hátsó falán az odaragasztott ív papíron arra a vonalra mutatott, ami a rajzon lefelé haladt. Akkoriban nem is nagyon figyeltem oda, azt hittem, bolondozik, kicsit többet ivott a kelleténél, mert valami olyasmit mondott, hogyha netán történne vele valami, és Andor bátyám nem térne vissza, tudjam, hol keressük, ami nekünk jár. Közben az arca kivörösödött, a lélegzete elakadt. Belehanyatlott a fotelba, félrehajtotta a fejét. Nagyon megijedtem, kiszaladtam egy pohár vízért. Megitattam, orvost akartam hívni, de ő intett, hogy ne. Kis idő múlva hozzátette, hogy már jobban érzi magát... És akkor egy különös megjegyzést tett. Azt állította, hogy már több ízben is életveszélyesen megfenyegették.

Juan Muñoz Martín - Kullancs, ​a kalózkapitány / Béni barát meg a csacsi
Aki ​ezt a könyvet úgy olvassa végig, hogy egyetlenegyszer sem neveti el magát – az beteg, orvosi kezelésre szorul. Hiszen a spanyol gyermekirodalom legmókásabb könyvét tartjátok a kezetekben! A bolondos kalózok – csöppet sem igaz – kalandjain végre a magyar gyerekek is jókat derülhetnek! Kötetünknek van egy meglepetése is. Olvassátok el a szerző másik vidám kisregényét! A bugyuta Béni barát kacagtató kalandjait – nem lehet letenni!

Thomas Mann - Úr ​és kutya
Azok ​a kisregények, melyeket ebben a kötetben olvashatunk, többnyire nagy regényei eszmekörében születtek, motívumaik rokonsága általában felismerhető. Az önéletrajzi indíttatású Tonio Kröger nyilvánvalóan egy tőről fakadt az író első s tán máig legnépszerűbb regényével. A Buddenbrook ház-zal; ifjú hőse, az "eltévedt polgár", a művészélet problémáival küszködik, s próbálja meghatározni helyét világban és társadalomban. Ugyanebből az ellentétből sarjad a Halál Velencében tragikuma is: az öreg író életébe váratlanul betörő élmény összezúz mindent, amire létét eddig építette. A törvény a József-tetralógia húszesztendei munkájának záróakkordja, s a humánum örök érvényű állásfoglalása minden korok fasizmusával szemben; végpontja annak a folyamatnak, melynek kezdeteit a Mario és a varázsló jelzi. Thomas Mann remek életművének hatása hazánk és egész világunk történetének nagyon nehéz éveiben volt emberséget élesztő, bizalmat támasztó, az irodalom szép varázslatának hitelét és becsületét őrző. De a történelmi változások, az idő új és új fordulatai nemhogy gyöngítenék, inkább erősítik azt a fényt, mely minden írását megvilágítja.

Szederkényi Anna - Van ​ilyen asszony is / A tengernek egy csöppje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mikszáth Kálmán - Mikszáth ​Kálmán összes művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szigeti Endre - Mosogatógép ​és más állati dolgok
A ​tartalomból: Mosogatógép; Gát; Madárvédelem; Családfa; Géprablás; Sereg; Kiki; Mosogatógép II.; Üzlet; Tanácsadó I.; Tanácsadó II.; Tanácsadó III.

Csingiz Ajtmatov - A ​versenyló halála
Híres ​versenyló volt valaha Gülszári, a ménes büszkesége. Most már öreg ő is, mint a gazdája, és utolsó erejét megfeszítve, kínlódva húzza a szekeret... S míg lova küszködik, meg-megáll, aztán már jártányi ereje sem marad, és várja a halált, a gazdája, Tanabaj előtt lepereg az életük. Milyen büszke, szabad, erőtől és szépségesen vad ösztönöktől duzzadó jószág volt valaha Gülszári! Hogy szerette a ménest, hogy ficánkolt, hogy tette a szépet a kancáknak. De „az állat értelmetlen lény, állandóan tartani kell tőle, hogy bosszút forral”. Gülszárit elveszik gazdájától, az istálló rabságába kényszerítik, de ő újra és újra megszökik, még akkor is, amikor lábát megvasalják: szabadság, tér, száguldás és szeretet nélkül nem tud élni. Majd kiherélik, s végül kiölnek belőle mindent, hogy ne ismerjen mást, csak a nyerget és az utat. Mint ahogy gazdájából, Tanabajból is kiölik a hitet, amellyel a legnehezebb feladatokat is vállalta a kolhozban, miután végigharcolta a háborút: a ménes gondozását, aztán egy juhnyáj minden gondját-baját... És fel-felréved előtte a fiatalkora is, amikor még a kommunizmushoz vezető utolsó harc lázában élt, s nem riadt vissza attól sem, hogy a féltestvérét kuláknak bélyegezze. Kemény ember volt egykor Tanabaj, de most már megtört vénség, aki csak emlékezni tud... A világhírű kirgiz író 1966-ban megjelent regénye maradandó alkotás: Gülszári haldokló testében a gazemberek uralma alatt élő, hitét, illúzióit vesztő s talán saját bűneire is ráébredő ember riadt szíve dobog.

Kollekciók