Ajax-loader
Valentin napi Happitány előfizetési akció!

'kisregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Palotai Boris - Két ​regény - A madarak elhallgattak / A férfi
A ​madarak elhallgattak című kisregény egyszerre két síkon és két időben, a legközvetlenebb jelenben és 1944 nyarán játszódik. Nádai Gábor író balatoni nyári pihenője alatt felfakad egy másik balatoni nyár, az 1944-es nyár emléke. Egy mindmáig bevallatlan, s most sürgető erővel feltörő, regénybe kívánkozó szerelem fájdalmas emléke. Feltámad a papíron Ágnes, aki az író a Balaton mellett ismert meg a háború utolsó hónapjaiban, felragyog a múltból üldözött, a deportálás elől bujkáló lány szenvedése. Ágnesé, aki a szerelem találékonysága sem tudott megmenteni a rá leselkedő végzet elől. Ágnesé, akik "ha már meg kellett halnia, úgy akart meghalni... valamiért... mint aki vállal valamit" Nem egyszerűen azért, mert van, s ez már elég ok arra, hogy ne legyen. A másik kisregény, A férfi az emlékezés lírája és az erkölcsi biztonság nyugalma nélkül néz szemben nemcsak az elhurcolással, hanem az ezt végrehajtó vagy megakadályozni próbáló környezettel is. Kemény és keserű mű, a vad életvágy és a kegyetlen izgazságérzet párharca zajlik benne. Az asszony, aki gyermekei és férje nélkül tér vissza a haláltáborból, dermedt lélekkel és legyengült testtel, apró, észrevehetetlen, csikorgóan nehéz léptekkel kezd elegyedni az élőkkel, még azzal a régi tanítónőjével is, aki valóban sokat tesz érte, és gyengéd türelemmel ápolja. S amilyen nehezek voltak az első mozdulatok, olyan szédítően robban rá az élniakarás. Előbb csak a testté: csak a szeretkezés fűzi a férfihoz, aki útjába akadt. Aztán a lélek is felébred: szerelem lesz a kapcsolatból. S az asszony, aki túlélte már egyszer halálát, azt nem élheti túl, hogy meg kell tudnia: szerelme a legméltatlanabb érzés, amit csak érezhet, hogy öntudatlanul megbecstelenítette magát a férfival. Nem élheti túl, hogy megismerhette a férfi múltját.

Alberto Moravia - Kisregények
Moravia ​négy kisregénye közül az első, Az álarcosbál 1941-ben jelent meg, s a képzeletbeli latin-amerikai diktátor groteszk alakjában az olvasók Mussolinira ismerhettek. Terso tábornok nevetséges figurája, tragikomikus szerelmi kalandja, a leváltását megelőzni akaró rendőrfőnök látszatmerényletének kudarca, a korrupció, a fényűzés, a rendőrterror és az ügyefogyott anarchista próbálkozások bírálata: ragyogó szatíra, tele váratlan fordulatokkal, izgalommal. Az Agostino: egy tizenhárom éves kamasz drámai találkozása a felnőttek világával. Agostino nyaralás közben, a tengerparton döbben rá, hogy szép, fiatal anyja - nő is, aki egy férfi társaságában hirtelen megváltozik. A fiú gyermeki szeretetét homályos érzéki vágy, kíméletlen kíváncsiság, kiábrándultság váltja fel, éppúgy lelki válságba kerül, mint Luca Az engedetlenség-ben, amikor ráeszmél, hogy a vallásos-morális szabályokra épülő élet tulajdonképpen undorító képmutatás. A serdülőkor érzelmi viharairól sokan és sokat írtak már, de ilyen költőien, elmélyülten és megragadóan csak kevesen. A hitvesi szerelem egy látszatra boldog házasságban élő, gondtalan, gazdag dilletáns írói próbálkozásának és érzelmi életének a csődjét, az alkotó munka és a felszínes életélvezés kibékíthetetlen, gyötrő elletétét ábrázolja mesteri lélekrajzzal.

Img_0005
Tájfun Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Tájfun
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_37312
A ​viharlovas Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​viharlovas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raymond Radiguet - A ​test ördöge / Orgel gróf bálja
Radiguet, ​a francia próza csodagyermeke, tizenkilenc éves korában írta A test ördögé-t, húszéves korában az Orgel gróf báljá-t, és huszonegy éves korában már nem élt. A test ördöge megjelenése nagy port kavart Franciaországban, pedig a kisregény az akkor már jól ismert francia lélekelemző regény hagyományait követi, tárgya - a házasságtörő szerelem - sem újdonság az izgalmakhoz és botrányokhoz szokott francia irodalmi életben. Alighanem a zseniális kamasz döbbenetesen éles és üde, irodalmi konvenciókat nem ismerő, nem néző és mégis bámulatosan gyakorlott és szabatos fogalmazása az oka a feltűnésnek - és a szokatlanul gyors elismerésnek is. Az Orgel gróf bálja méltó folytatása a nagyszerű pályakezdésnek.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger
Az ​író reprezentatív műve, amelyért 1954-ben Nobel-díjat kapott. Santiago, a kubai halász kissé fáradt, majdnem primitív ember. A 20. század irodalmának igazi hőse. Nyolcvannégy napi sikertelen halászat után újra tengerre száll, s valóban sikerül elfognia egy óriási marlint. Három napig küszködik vele a tengeren, de a cápák megfosztják zsákmányától, s nem visz haza mást a kikötőbe, csak a nagy hal csontvázát. A regény az emberi bátorság, helytállás és akaraterő himnusza. "Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet" - mondja Santiago. Kevés felemelőbb igazságot mondtak még ki az emberről. Hemingway varázsos, az élőbeszédre emlékeztető stílusa drámai feszültségeket teremt a műben.

Covers_40793
Kreutzer-szonáta Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Kreutzer-szonáta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_139719
elérhető
1

Gérard de Nerval - Sylvie
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger / Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék – az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha.” Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak. A könyvben megtalálható művek: - Az öreg halász és a tenger - Indián tábor - Bérgyilkosok - Ötven rongy - Wyomingi bor - Francis Macomber rövid boldogsága - A Kilimandzsáró hava - Aki nem adja meg magát

Colette - Kóborélet ​és más kisregények
Gyergyai ​Albert így ír Colette-ről: "...Ez az új válogatás, amely csupa vonzó és jelentékeny Colette-művet tartalmaz, biztosabb alapot nyújthat Colette magyarországi újjáértékeléséhez... Mint a legtöbb nőíró, ő is sokkal mélyebben és kizárólagosabban, mint elődei, elsősorban önmagát s legfeljebb beszédes barátnői vallomásait regényíti, és még az olyan önálló, kívülről látott és kerek művekben is, mint ebben a gyűjteményben _A macska_ vagy a _Zsendülő vetés_, ugyanaz az érzéki, sóvár és telhetetlen Colette bujkál, nem csupán a bretagne-i tengerpart, vagy a párizsi villanegyed ózonos tájképeiben, nem csupán a sorok közt, a tömör, éles, kiszámított és mégis oly forrásízű nyelvezetben, hanem még a történet és a szereplők bonyodalmas mélyeiben is." Colette a köznapi valóság mesterkéletlen költője. "Jól tudja, hogy örömeink mulandók, boldogság nincs, csak boldog pillanatok, és ezért kell élvezni módjával, túlzás, szavalás, szenvelgés nélkül, a természet és az emberélet minden mégoly mulandó kedvességét, a jó kenyeret, a tiszta forrásvizet, a se zöld, se túlérett gyümölcsöt, egy arc, egy test oly törékeny hamvát és harmóniáját, egy madár villanó röptét, egy nyíló virág bársonyát, egy kedvünkhöz illő tájat, egy testi vagy szellemi találkozást - mindent frissen, közvetlenül, tudatosan, világos szemmel, mert hisz sose fürödhetünk kétszer ugyanabban a folyóvízben. Kortársai közt kissé olyan, mint a maga századában s hazájában a titokzatos Vermeer, akinek tájai, csendéletei, mindennapos modelljei alig-alig különböznek, főképp első tekintetre, annyi más holland >>kismester<< témáitól és felfogásától - viszont ha sokáig nézzük kékjeit és sárgáit és az arcokra s a tárgyakra mindenünnen beáradó és szinte mindent elöntő és mindent felderítő világosságát, Colette legszebb lapjaira, prózájának kék és sárga villanásaira kell gondolnunk, azokra a pontos és zenei jelzőkre, amelyek minden témabeli zártság és egyhangúság ellenére olykor egy tájon, egy arcon, egy egyéni sorson túl az emberi szív leghomálylóbb rejtelmeire vetnek világot..."

Selyem
elérhető
157

Alessandro Baricco - Selyem
Minden ​történetnek zenéje van. Ennek fehér zenéje. Ez fontos, mert a fehér zene különös muzsika, időnkint zavarba ejtő: halkan szól, és lassan kell táncolni rá. Ha jól játsszák, olyan, mintha a csönd szólna, s akik szépen táncolják, úgy tűnik, meg sem mozdulnak. Átkozottul nehéz a fehér muzsika. Sok hozzáfűznivalóm nincs. Talán jobb, ha tisztázom még, hogy tizenkilencedik századi történetről van szó: fontos, hogy senki se várjon repülőgépeket, mosóautómatákat és pszichiátereket. Nincsenek. Bár ma se volnának. Alessandro Baricco 1958-ban született Torinóban. Harmincegy évesen, első regényével kezdte gyűjteni a díjakat. Három regénye után van egy francia és egy olasz díja, köztük a legrangosabb, a Viareggio-díj. jelen regényét valamennyi világ- és sok kis nyelvre lefordították. Most magyarra.

Vámos Miklós - Tiszta ​tűz
Három ​dupla kisregény és négy dupla novella található a kötetben, az elmúlt hat év termése. Két szemszög, két idősík, két történet ugyanarról az eseményről vagy jelenségről, két vallomás, két főszereplő, ilyesmik. Hamvas Béla és más ezoterikus szerzők szerint az egyes szám a tézis, a férfi jelképe, a kettes pedig az antitézis, vagyis a nőé. Én ezt nem tudom elfogadni. Azt sem, hogy a kettes a sátán szimbóluma volna. Ámbátor talán mindegy, a sátán és az Isten éppúgy valaminek a színe s visszája, ahogyan a nő és a férfi.

Békeffi István - A ​kutya, akit Bozzi úrnak hívtak
Vannak-e ​még csodák? Ha nincsenek, mi lesz egy szegény lánnyal, aki hiába várja egy harácsoló ügyvédtől örökségét, és közben vakon szerelmes egy gátlástalan hozományvadász szépfiúba? Mi lesz egy ócska New York-i ház lakóival, akik az otthoni nyomor elől menekültek ide Olaszországból, és járják a beilleszkedés első, kilátástalanul nehéz lépéseit? Mi lesz egy szegény, becsületes fiúval, aki naponta tehetetlenül látja, hogy gazdája, az ügyvéd el akarja sikkasztani a lány pénzét, és ki akarja lakoltatni a fizetni nem tudókat? Békeffi István mesevilágában azonban kutya lehet az embertelen emberből ,és újra emberré válhat az emberséges kutya. A könyvből készült zenés színdarabot nálunk is játszották az Operettszínházban, innen vettük a kötet képeit. A címszerepet Latinovits Zoltán alakította. Ez volt az utolsó szerepe.

Thomas Mann - Tonio ​Kröger / Halál Velencében / Mario és a varázsló
Thomas ​Mann immár halhatatlan három kisregényét jelenteti meg kiadónk ezúttal egy kötetben. Mindhárom mű korunk lelki zűrzavarát elemzi klaszsikus módszerekkel, "goethei stílusba szorítva" - mint Babits Mihály írja. A _Tonio Kröger_ (1903) az író egyik legvonzóbb fiatalkori alkotása, témája a művész és a polgár konfliktusa, a művészlét gyötrelmei és kínjai, de szépsége is. Thomas Mann 1911 májusában két hetet töltött Velencében, ekkor fogalmazódott meg a _Halál Velencében_ (1912) ötlete: hogyan sodorja a tragikus, elháríthatatlan végzet az öregedő Gustav Aschenbach írót szégyene és halála beteljesedéséig. A _Mario és a varázsló_ 1930-ban jelent meg, s ennek a műnek is személyes élmény az alapja: a Mann család az 1920-as évek végén, az olasz fasizmus uralomra jutásának idején Olaszországban nyaralt. Akkori rossz közérzetük leírásával kezdődik a történet, majd a bosszúságok anekdotikus részletei után fokozatosan lesz egyre drámaibb az elbeszélés légköre, s emelkedik meredeken a drámai csúcsig, mikor Mario, a megszégyenített pincér, két revolverlövéssel leteríti Cipollát, a hipnotizőrt. A kortársak s az utókor a fasiszta demagógia lélektanának és természetrajzának azóta is utolérhetetlen zsenialitással megírt elemzését látják a _Mario_-ban.

Heinrich Böll - Korai ​évek kenyere
Böllt, ​a mai nyugatnémet haladó prózairodalom kiemelkedő mesterét jól ismeri és kedveli olvasóközönségünk. Kötetünkben közölt három kisregényéből kettő a szegények, az elesettek sorsát mélyen átérző, s azt lírai erővel megformáló írót mutatja be. Az "És száját nem nyitotta szóra", már biblikus címével is a némán szenvedőkre utal, a "jóléti társadalom" félrelökött áldozataira, akiknek már a vallás is alig nyújt vigaszt. A regény két boldogtalan hőse éveken át úgyszólván a utcára szorul házaséletével, belefásul, belerokkan a kínzó otthontalanságba, az albérleti odú nyomorába, a kilátástalanságba, pénztelenségbe. A "Korai évek kenyeré"-nek magányos fiatalemberét viszont, akinek nagyobb anyagi gondjai nincsenek, hisz jól kereső műszerész, egy váratlan szerelem döbbenti rá arra, hogy utálja foglalkozását, a pénz utáni hajszát, a megalkuvásokat, melyekre inaséveinek nélkülözése vitte rá. Most már nemcsak kenyérre, de szeretetre, emberi életre is éhezik, s van ereje hozzá, hogy ezt válassza. A harmadik kis remekmű, az "El a csapattól" a ragyogóan szellemes és kesernyés szatíraíró Böll-lel ismerteti meg az olvasót. A háborúról szól, mégsem háborús regény, hanem gúnyos fricska a fasiszta "életeszmény"-nek, a született antikatona mulatságos önéletrajza, a háború embertelenségének nevettető de épp ezért gyilkos leleplezése, leszámolás a múlttal és figyelmeztetés a jelennek.

Ljudmila-ulickaja-szonyecska-
elérhető
150

Ljudmila Ulickaja - Szonyecska
Ljudmila ​Ulickaját a Szonyecska tette ismert íróvá hazájában (egy 2006-os felmérés szerint ma ő a legnépszerűbb kortárs szerző Oroszországban), és ez a könyv volt az, amelynek külföldi megjelenésével először Franciaországban, majd szerte a világon a legnevesebb kortárs orosz íróvá vált. A Szonyecska Chilétől Japánig több mint húsz nyelven jelent meg, s ez nem véletlen, hiszen a kritikusok szerint nem kisebb elődök, mint Csehov és Turgenyev szerelmes történeteit idézi meg a nálunk is népszerű írónő nagyszerű regénye. A Szonyecska egy női sors szívet melengető és szívbemarkoló története, szovjet is, orosz is. Szovjet, mert Szonyecska élete a vad sztálinizmus, a világháború, majd a létező szocializmus kulisszái között zajlik, orosz is, mert a félszeg, előnytelen külsejű könyvtároslány egyetlen feltűnő tulajdonsága, hogy kislány korától kezdve elszántan, szenvedélyesen, mámorosan olvassa a nagy orosz irodalmat. Igazi élete az irodalom valóságában zajlik, Anna Karenyina szerelmi bánatát legalább olyan mélyen képes átélni, mint a való életben a saját nővére fájdalmát. Regénybe illő módon találja meg élete párját is, akiért hajlandó visszajönni az irodalom színes mezejéről a szürke, nyomorúságos valóságba, s regénybe illő az is, ahogyan csalatkoznia kell...

Claire Kenneth - Sanghaj ​szépe
A ​gazdag kötetben az írónő legújabb kisregénye, a Holtverseny, New York-ban játszódik. Szereplői boldogtalan házasságból minden áron szabadulni akaró Vanessa, szerelmese, Paul, a fiatal kapitány, akit a Perzsa-öbölbe vezérelnek csapataival, Annabella fehér énekesnő, aki a Sohóban egy fekete zenésszel él együtt, végül pediga titokzatos Mr. Stone, aki nem gengszternek,hanem buisnessmennek tartja magát. Drámai fordulatok, meglepetések követik egymást - igazi csemege ez Cleire Kenneth tollából. Minden idők legsikeresebb írónője új kötetében a kisregény mellett több novellát is átnyújt közönségének. A címadó novella hősnője, Irma, a szőke szépség, briliánsaival, millióival, királyi rokonságával kápráztatja el környezetét. Minden csodás és csillogó - vagy mégsem? Szerelem, romantika, izgalom, merész, de finom humor... Aki ezt a könyvet elolvassa, megérti, miért bestsellerek Claire Kenneth művei szerte a világon.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Feljegyzések ​az egérlyukból
A ​Feljegyzések az egérlyukból talán az író művészi szempontból legtökéletesebb, legérettebb alkotása. "Odúlakó" hőse rendkívül érdekes figura, aki felismerve a környező világ zűrzavarát, a társadalom fonákságait, feljogosítva érzi magát a hitványságra, hiszen csak azt adja vissza, amit az élettől kapott. Az író azonban nem azonosítja magát odúlakó hősével, s ha szánja is őt, nem fogadja el az egyént az egész világgal szembeállító, abszurd filozófiáját.

Moldova György - Malom ​a pokolban / A változások őrei
Malom ​a pokolban: A regény az ötvenes években játszódik. Flandera János becsvágyó és tehetséges fiatalember, joghallgatóként ösztöndíjra pályázik a Szovjetunióba. Egy újságírónő azonban levélben, fordul az ösztöndíjbizottsághoz, hogy a fiú életének bizonyos eltitkolt részleteit feltárva meghiúsítsa a lehetőséget. Flanderát fizikai munkára küldik, az egyetemről kitiltják, mégsem hajlandó később tanúvallomást tenni az alaptalanul hazaárulással vádolt Károlyi Miklós perében. Mindeközben nem más lobban iránta szerelemre, mint a legfelsőbb katonai ügyészség elnökének lánya... A változások őrei: "Lassan húsz év telt el azóta, hogy hozzákezdtem Flandera János történetéhez, és már annak is negyedik éve, hogy az első kötet a Malom a pokolban megjelent. (...) Flandera János a szanatóriumban, Károlyi Miklós a börtönben, Bóna Erzsi egy eldugott falusi házban várja az idők változását. Eltűnődtem, merre fordulhat sorsuk a továbbiakban, ezeknek a tűnődéseimnek eredménye a jelen könyv, A változások őrei, 1953-tól 1956 októberéig kísérem el bennük hőseimet." (Moldova György)

Charles Dickens - Karácsonyi ​ének / Harangszó
Két ​ünnepi történetet tartalmaz a kötet, egy karácsonyi és egy újévi mesét. A _Karácsonyi ének_ máig Dickens egyik legnépszerűbb regénye. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának, meseszerű történetében. De a mese áttetsző, lenge szövetébe a valóság erőteljes szálaiból is vegyít az író. S tán ez a _Karácsonyi ének_ varázsának egyik magyarázata: jótékonyan illúziókba ringat, ugyanakkor a valóságról is hű képet ad. A _Harangszó_ a derék és megindítóan ügyefogyott Totyogó Tóbiás rémületes szilveszteréji látomása az élet kegyetlenségeiről, melyek a rideg szívű gazdagok világában minden szegény embert fenyegetnek. Bármily szánandóan esett is Totyogó Tóbiás és környezete, bennük testesül meg a szívjóság, a természetes értelem és az erkölcsi bátorság is. S a másik oldalon a gazdagok, álszentek, felelőtlenek és megvesztegethetők. A világ sorsának intézése határozottan nincs jó helyen az ő kezükben - ezt sugallja a történet.

Kroó László - A ​garanyi világfa
Kroó ​László kisregényének hőse Papdi Béla fiatal bőrdíszműves munkás, akit 1941-ben mozgalmi múltja miatt internálnak a hatóságok. Az újonnan felavatott garanyi internáló táborban Papdi Béla bekerül a kommunista kollektívába, részt vesz az illegális munkában, mely a nehéz körülmények ellenére is folytatódik. Egy nap váratlan látogató érkezik a táborba, Marjay Ödön, a kémelhárító tisztje. Célja, hogy felgöngyölítse a kommunista szervezkedést, s ezért letartóztatja Papdi Bélát, hogy kínzásokkal és ravasz csapdákkal kiszedje belőle a vezetőség tagjainak nevét. A két férfi izgalmas párviadalát örökíti meg Kroó László kisregénye. Az olvasó megismerheti belőle az internálótábor sajátos világát, ahol vagányok, vallási fanatikusok és mozgalmi harcosok élnek egymás mellett, s figyelik a tábor drótkerítéséhez feltartóztathatatlanul közelgő második világháború eseményeit. Kroó László kisregénye érdekes olvasmány, s hiteles dokumentum a letűnt korszaknak.

Pentti Haanpää - A ​megélhetés furfangjai
A ​finn proletárirodalom kiemelkedő egyénisége, a finn elbeszélés sajátos hangú mestere, ma már klasszikusa. Haanpää 1905-ben született; egyszerű, de gazdag művészi tehetséggel megáldott, feltörekvő paraszti családból származott, és maga is megmaradt családja, szűkebb környezete körében egész életen át. Erdőmunkával, földműveléssel kereste kenyerét, és autodidaktaként szerezte azt a tudásanyagot, amit gazdag élettapasztalatai mellett írásra ösztökélte. Műfaja a sajátos finn "juttu" - az anekdota, a karcolat és a novella különös ötvözete. Ösztönös antimilitarizmusa már korán jelentkezik. A hadsereggel, a katonáskodással, a háborúval foglalkozó műveiben a katonai egyenruha többnyire a "kényszerzubbony" szerepét játssza. Novelláinak, regényeinek éles társadalombírálata, hadseregellenessége, baloldalisága miatt a harmincas években a polgári kiadók nemzetietlen írónak bélyegezték, és egy időre elzárkóztak kiadása elől. Később azonban, és különösen a második világháború befejezése után, elnyerte méltó helyét a finn irodalomban, megkapta a jogos elismerést. A 30-as évek novellái, melyek közül kötetünk is sokat merített, paraszt- és munkásemberek, gyakran erdőmunkások életét, nincstelenek sokszor tragikomikus tengődését örökítik meg. A nagy gazdasági világválság csak fokozza a novellák társadalombíráló, olykor drámai feszültséggel telített, néha pesszimisztikus hangját. Stílusát sajátossá teszik a tájszavak, illetve a népi szófűzés természetes alkalmazása - s ez, többek között - gyakran rendkívül megnehezíti hiteles fordítását. 1955-ben halt meg. Összegyűjtött műveit 1956-58 között tíz kötetben adták ki. _Fontosabb munkái:_ Szél fúj felettük (novellák, 1927); Gyakorlótér és kaszárnya (novellák, 1928); Gazdák és árnyaik (regény, 1935); Kilenc férfi csizmái (regény, 1945); Az atomkutató (novellák, 1950); Boszorkánykör (regény, 1956) és Sato őrmester esete (regény, 1957).

Galgóczi Erzsébet - Törvényen ​kívül és belül
1959 ​– A magyar-jugoszláv határon lelőnek a sorkatonák egy határsértőt: Szalánczky Éva újságírót. Évát szenvedélyes szókimondása miatt az ötvenes években mellőzték, meghurcolták. Erdős főszerkesztő, aki megjárta Rákosi börtönét, 1959-ben vette maga mellé az Igazság című laphoz. Éva a lapnál újból harcot kezd nemcsak a valóság feltárása, hanem a másság jogáért is. A téesz-szervezésekről írott cikke, és kolléganője, Lívia iránti szerelme olyan konfliktusok sorát indítja el, amely tragédiákba torkollik, és amelyből nincs más kiút, mint a vak menekülés a halálba. Galgóczi Erzsébet háromszor kapott József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth díjjal tüntették ki. A Törvényen belül című regényéből pedig film is készült Makk Károly rendezésében, Egymásra nézve címmel, amely 1982-ben a cannes-i fesztiválon elnyerte a filmkritikusok különdíját.

Oriana Fallaci - Levél ​egy meg nem született gyermekhez
„Ma ​éjjel tudtam meg, hogy vagy: egy csöppnyi élet a semmiből” – kezdi születendő gyermekéhez intézett monológját Fallaci önéletrajzi ihletésű könyvének hősnője. A felfedezés nyomán ezernyi kérdés fogalmazódik meg benne: Mi a szeretet? Mit ér a család? Mely pillanatban kezdődik az emberi élet? Férfinak jobb-e születni vagy nőnek? Hogyan egyeztethető össze egy nő életében a hivatás és a gyermekvállalás? S mind közül a legfontosabb: vajon van-e joga rákényszeríteni akaratát az éppen csak megfogant lényre? Kegyetlen őszinteséggel faggatja önmagát, gyengeségeit sem szégyelli, kétségbeesését sem titkolja, de minden sorát az élet szeretete hatja át. A női és általában az emberi lét nagy kérdéseit feszegető, mégis rendkívül olvasmányos mű évtizedek óta őrzi népszerűségét. Első megjelenése, az 1970-es évek óta mit sem veszített aktualitásából, frissességéből. A szöveget a legújabb olasz kiadáshoz igazított fordításban adjuk közre. Oriana Fallaci Firenzében született 1929-ben. Újságíróként rengeteg híres személyiséggel, politikussal, művésszel készített interjút. Regényeit, riportkönyveit számos nyelvre lefordították. A magyar olvasók többek között a Ha meghal a Nap, a Pénelopé a háborúban és az Insallah című könyvek révén ismerhették meg. Szenvedélyes állásfoglalásai többször is nagy vitát váltottak ki. Élete utolsó éveit az Egyesült Államokban töltötte. 2006-ban hunyt el szülővárosában.

Charles Dickens - Karácsonyi ​ének
AJÁNLÁS Ebben ​a kísérteties könyvecskében olyan eszme kísértetét próbáltam felidézni, amely olvasóimban semmiféle rossz érzést nem ébreszt - sem önmaguk, sem mások, sem az ünnep, sem pedig jómagam iránt. Kísértsen ez eszme kellemes otthonukban, és senki elűzni ne kívánja! Tisztelő barátjuk és hívük 1843 decemberében C. D.

Anna Gavalda - Édes ​életünk
Mathilde ​24 éves. Hivatalosan művészettörténet szakos egyetemi hallgató. Valójában a sógorának dolgozik, és a munkája leginkább abban merül ki, hogy álnéven kommentelget különböző honlapokon. A nagyvárosi fiatalok tipikus életét éli. Bulizik, pasizik, lazul. Aztán egyszer elhagy egy tekintélyes összeget, és ez - különösképpen a pénzt megtaláló férfi - megváltoztatja az életét. Yann 26 éves. Bár egyetemet végzett, egy bemutatóteremben dolgozik, ahol kis koreai háztartási robotokat prezentál az érdeklődőknek. Már két éve él együtt a barátnőjével, akivel egyre hűvösebb a viszonya. Egy majdhogynem vadidegen házaspárral kell elbeszélgetnie, hogy rájöjjön, valamit nagyon elrontott az életében. Hogy mi a közös a két párizsi fiatalban? Nem találják a helyüket, és lassan már elmenne mellettük az élet a maga kihívásaival, amikor... Anna Gavalda két - egymáshoz lazán kapcsolódó - kisregénye szórakoztatóan és elgondolkodtatóan szól a 21. századi fiatalok égető problémáiról, két kor- és kórtörténetet nyújtva az olvasónak. Hősei kiútkeresők, vagy nagyobb szavakkal: az élet értelmét kutatják.

Makszim Gorkij - Az ​áruló
"... ​Gorkij volt az első és a legnagyobb azok között, akik a 19. század mestereinek örököseként, de már a munkásosztály érzelmeit és világszemléletét formálták művészetté. Így vált ő folytatóvá, Tolsztoj örökösévé, és így vált újítóvá, a szocialista irodalom megteremtőjévé, első és legnagyobb mesterévé. Vannak írók, akik mesterei a szónak, a formának, a szerkesztésnek, akiket bámulnak is, de nem érezzük hangjuk melegét, nem érezzük azt a boldogító pillanatot, amikor az író szavai fészket építenek szívünkben. És vannak írók, akiket olvasva, színpadi alakjaikat látva, nem válunk a hideg tökély bámulóivá, hanem úgy érezzük, hogy az író közénk telepedik, ránk néz, hozzánk beszél, társunk és vezetőnk, barátunk, de apánk is, aki mint egy képeskönyvet nyitja elénk a társadalmat, a világmindenséget. Gorkij ezek közül való. S ezek közt is a legnagyobbak egyike." Zelk Zoltán

Jack Vance - A ​Klau rabszolgái
Roy ​Barch, az ifjú tudós a Földön megtelepedő idegen lekthwaiak szolgálatába szegődik, hogy minél többet megtudjon a felsőbbrendű faj tudományáról. Barch nem szereti az aranybőrű, kecses lekthwaiakat, ám váratlanul megérkezik a csodaszép Komeitk Lelianr, akinek láttán Barch tudja, hogy élete legfőbb célja lesz megszerezni magának ezt a szépséget. Ám a lekthwai lány rideg és közönyös, udvariasan elutasítja a férfi közeledését. Azonban nem csak a lekthwaiak, de ellenségeik, a klauk is felfedezik a Földet, és váratlan rajtaütésükre senki sincs felkészülve. Barch és Lalianr fogságba esnek, és egy távoli iparvilágra, Magarakra viszik őket rabszolgának. A lekthwai lány belenyugodna sorsába, ám Barch nem adja fel ilyen könnyen. Megszöknek, és beleveszik magukat a rengetegbe. Arra a területre tévednek, melyet a klauk vadonnak hagynak, hogy sportból szökevény rabszolgákra vadászhassanak. Csakhogy Barchnak nem tetszik az űzött vad szerepe...

Beolvas%c3%a1s0021
elérhető
0

Örkény István - Babik
Örkény ​István az itt olvasható regény témáját először filmnovella formájában dolgozta fel 1954-ben, majd Bacsó Péterrel és Makk Károllyal forgatókönyvet írt belőle. Az 1955-ben benyújtott forgatókönyvet - a rendező Makk Károly lett volna - a filmgyár vezetői nem hagyták jóvá. Kevéssel utána a témából regény írásába kezdett, de a mű töredékben maradt. Jelen kiadás a befejezetlen regény szövegét tartalmazza.

Covers_100022
A ​világ egy üveggolyóban Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​világ egy üveggolyóban
Öt ​szovjet író egy-egy kitűnő, fordulatos kisregényét foglalja magába _A világ egy üveggolyóban_ című kötet. A kisregények különböző időkben keletkeztek, s mintegy végigkísérik a szovjet ország fél évszázados történetét. Több írónemzedék képviselői sorakoznak tehát egymás mellé antológiánkban a húszas években jelentkező Borisz Lavrenyovtól a szovjet "új hullám" legtehetségesebb prózaírójáig, Jurij Kazakovig. Más-más hangvétel, kifejezésmód, témaválasztás jellemzi kötetünk íróit, de mindegyik szerző közös vonása, hogy eredeti módon, írói felfedezéssel ragadja meg a szüntelenül változó élet örömteli és tragikus jelenségeit. A felfedezés Lavrenyovnál a polgárháború emberi viszonylataira, Kazakovnál a természet indulatokkal és érzésekkel teli, csodálatos világára, a méltán népszerű Jurij Nagibinnél pedig a napjainkban élő kisember sajátos egyéni tragédiájára vetít fényt.

Alekszandr Szergejevics Puskin - A ​kapitány lánya
Puskin ​korszakos jelentőségűt alkotott minden műfajban. Dosztojevszkij "vezérlő teremtő szellemnek" nevezi őt, Belinszkij az orosz élet "enciklopédiájának" minősíti az Anyegin-t, a későbbi méltatók Puskin "irodalomalapító" életművétől számítják az új orosz irodalmat, az egységes irodalmi nyelvet s a Belinszkij, Dobroljubov és Csernisevszkij munkáiban kiteljesedő esztétikai gondolkodás kezdetét. "Puskin mindig az egész határt nézte" - írta róla Németh László. Kötetünkbe tíz kisregényét, illetve elbeszélését válogattuk.

Joszif Geraszimov - Jevgenyij Ziborov - Egon Livs - Grigorij Baklanov - Holdtölte
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók