Ajax-loader

'kisregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Veres Péter - A ​kelletlen leány
A ​"rossz asszony" leleplezését – 1956 után – a "kelletlen lány" együttérző, metaforikus jelentőségű dicsérete követi. Tóth Borában, a többiek közt elvesző, szerény, az életet inkább elszenvedő, mint formáló hősben ismét föltámad a lírikus Veres Péter; a Kelletlen lány kimondatlanul is az író emberideáljának igazolására íródott. Vannak, akiknek sorsuk lehetetlenné teszi a cselekvésben való önkifejtést; de az ilyen élet csak kívülről nézve hiábavaló. Belső igaza azon múlik, hogy mennyire sejti meg, éli át a rámért sorsot. Ez a probléma kezdettől fogva ott bújkál Veres Péterben; csak a mozgalom, a közvetlen történelmi feladatok vonták el a figyelmét róla. Most, a nyugodtabb időkben, s érettebb gondolkozással, szembenéz vele. S nem bölcselői-művészi módon. Tóth Bora áhítja a szerelmet, a gyermeket, a társas életet, tágabb értelemben a világban való részvételt. De nem lehet kezdeményező, tiltja a szokás, tiltja alkata, helyzete, női szemérme. Elbukik a nem szebb, csak tetszetősebb, föltűnőbb húgával szemben: ő csak "második asszony" lehet. Mások víg farsangját ő robotolja le a szürke hétköznapokon. A Kelletlen lány története mégsem pesszimista. Tóth Bora boldog lesz, bármennyi baj is {672.} éri, mert helyére kerül: magában hordozza, termi, szövi azt a világot, amely mind tágulóbb körökben fogja magába az emberiséget. Kár, hogy a regény vége elkapkodott, vázlatos. Az író Tóth Bora házasságáig egyenletesen magas színvonalon tartja a művet, ezután ismét a krónika szintjére ereszkedik. Megrettenve a metafora kicsorbulásától, távirati stílusban szalad végig a történet végén, Tóth Bora elárvulásán.

Joyce Carol Oates - Egy ​szép szűz leány
A ​különlegesen termékeny amerikai írónő új kisregénye a tőle megszokott módon kényes kérdésekkel foglalkozik: az eutanáziával és az - ezúttal inkább lelki, mint testi - erőszakkal. A történet főhőse, a tizenhat éves Katya megismerkedik egy kedves és dúsgazdag öregúrral, az író és festőművész Kidderrel. Modellt ül neki, eleinte csak felöltözve, de a férfi fehérneműben, aztán meztelenül is meg akarja örökíteni... S az olvasó egyre inkább azt érezheti, hogy egy pedofil öregember és egy kedves, ártatlan kislány történetét olvassa. S ekkor egyre-másra következnek a meglepetések, a Lolita-történet egészen más irányba kanyarodik, és zavarba ejtően új kérdéseket vet fel a jó halállal és a halálra készülő ember felelősségével kapcsolatban.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger
Irodalmi ​Nobel-díj, 1954 Pulitzer-díj, 1953 A kubai halász már jó ideje nem járt szerencsével, amikor találkozik egy óriási marlinnal. Hosszú és szenvedéssel teli csatát vívnak, messze kisodródva az öböl vízére. Hemingway egyszerű nyelven, nagy láttató erővel jeleníti meg a veszteség és diadal történetét, mellyel élete legnagyobb kritikai sikerét aratta. Időtálló művét Ottlik Géza klasszikussá vált fordításában adjuk ki, a szerzői sorozat első köteteként.

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

Gunhild Sehlin - Mária ​kis szamara
Volt ​egyszer egy názáreti ház, ahol az állatok szeretetben éltek, és mindent megbeszéltek egymással. Ide érkezett egy csökönyös csacsi - vagy nem is olyan csökönyös? A Szűzanya szeretete szinte egycsapásra megváltoztatja a kis szamarat, és képessé teszi őt mindarra a sok nehéz feladatra és kalandra, ami a hosszú úton vár reá... Menjünk mi is Betlehembe!

Stefan Zweig - Fantasztikus ​éjszaka
Az ​ember életében eljöhet az idő, amikor hiába az önként vállalt vagy kényszerű fegyelem, hiába a beilleszkedés eltökélt szándéka, a langyosan illedelmes, csendbe burkolt napok sora - eljön az óra, amikor felszínre törnek az elfojtott szenvedélyek, dermedtségéből feléled a szív, fittyet hány a mérlegelő józan értelemnek. Egy fantasztikus éjszaka, egy bűntől és szerelemtől fülledt éjszaka a Práterben, gyökeréig kiforgatja annak a kifogástalan modorú, tökéletesen egykedvű, kitűnő egzisztenciájú úriembernek az életét, akinek történetével a kötet nyitó kisregényében találkozunk... Az ünnepelt szépségű hölgy a halála előtti percekben vallja meg, hogy egész életében egyetlen embert szeretett, aki őt sohasem ismerte... A tehetséges, ügyes doktort, a dzsungelbe, majd a halálba űzi a szenvedély, a szerelem. Mert boldogtalanok az üresszívűek, a közönyösek, az elfásultak. De vajon boldogok-e a démon áldozatai, akik megízlelték a szenvedély forró-keserű gyümölcsét, boldogok-e akik " szívükre hallgattak?" Róluk szól Stefan Zweig e kötetben közzébocsátott három kisregénye.

Raymond Radiguet - A ​test ördöge / Orgel gróf bálja
Radiguet, ​a francia próza csodagyermeke, tizenkilenc éves korában írta A test ördögé-t, húszéves korában az Orgel gróf báljá-t, és huszonegy éves korában már nem élt. A test ördöge megjelenése nagy port kavart Franciaországban, pedig a kisregény az akkor már jól ismert francia lélekelemző regény hagyományait követi, tárgya - a házasságtörő szerelem - sem újdonság az izgalmakhoz és botrányokhoz szokott francia irodalmi életben. Alighanem a zseniális kamasz döbbenetesen éles és üde, irodalmi konvenciókat nem ismerő, nem néző és mégis bámulatosan gyakorlott és szabatos fogalmazása az oka a feltűnésnek - és a szokatlanul gyors elismerésnek is. Az Orgel gróf bálja méltó folytatása a nagyszerű pályakezdésnek.

Covers_51517
Firenzei ​éjszakák Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Firenzei ​éjszakák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Mikszáth Kálmán - Szent ​Péter esernyője
"Olyan ​ez a mese, mint egy dúsan, sok színnel virító virág - írta Schöpflin Aladár. - Mikszáth, a szatirikus, az okos ember, kemény bírálója a körülötte folyó életnek, ebben a könyvében félretette szatíráját, okosságát, bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély érzelmességét." Wibra György, a besztercebányai fiatal ügyvéd útnak indul, hogy megkeresse örökségét, illetve felkutasson egy vörös esernyőt, amelynek nyelébe apja, a ravasz öreg, fia vagyonát rejtette el a kapzsi rokonok elől. A nyomozás nem jár eredménnyel, a fiatalembernek nem sikerül rábukkanni az eltűnt kincsre. De talál helyette mást, ami többet ér minden kincsnél: a glogovai papkisasszony tiszta szépségét, önzetlen szerelmét. Talán a Szent Péter esernyője hozta Mikszáthnak a legnagyobb sikert, a Jókaiéhoz fogható népszerűséget. Még életében tizennégy nyelvre lefordították.

Franz Kafka - Az ​átváltozás
"Kafka ​elbeszélései rejtélyes, elemezhetetlen példabeszédek. Mágikus erejű, álomszerű metafora kibontása valamennyi. Hátborzongatóan képtelen lények és helyzetek jelennek meg bennük, de a hűvös, pedáns leírás a hétköznapi valószerűség látszatába öltözteti őket. A hétköznapi valóság elemei viszont kísértetiesen baljós színezetet öltenek. Mindezt ma már közkeletű szóval "kafkai"-nak szoktuk nevezni. Kafkától életében elbeszéléseinek csak egy része jelent meg nyomtatásban. A többi hagyatékban maradt, köztük számos töredékesen. Tele van novellakezdeményekkel Kafka naplója is. Ez a kötet Kafka elbeszéléseinek legjavát közli, a legjellegzetesebb és legmaradandóbb műveket. Az elbeszélések előző, teljes magyar kiadásától eltérően nem különíti el a Kafka életében megjelent és a hagyatékban fennmaradt novellákat. hanem nagyjából keletkezésük sorrendjében, ugyanakkor a Kafka által kiadott kötetek egységét is tiszteletben tartva válogat belőlük"

Covers_66795
elérhető
2

Jaan Kross - Menny-kő
Jaan ​Kross Menny-kő című kisregényében két ember találkozik, de nem talál egymásra. Hogy kinek van igaza, azt az olvasónak kell eldöntenie, miután végighallgatott három monológot: a gőgösen büszke, de nagyon félszeg Petersohnét, a rendkívül hiú és bogaras öreg Masingét, és Masing ifjú feleségéét, aki Putifárné szeretne lenni ebben a különös históriában.

Simone de Beauvoir - A ​megtört asszony
"Olyan ​büszke voltam a házasságunkra: ideális házaspár. Bebizonyítottuk, hogy a szerelem lehet tartós, anélkül, hogy megkopna. Hányszor védelmeztem a teljes hűség elvét! Romokban a mintaszerű házaspár! Maradt egy férj, aki csalja a feleségét, és egy elhagyott asszony, akit félrevezetnek." (A megtört asszony) "Egymás mellett ültünk, a csillagok alatt, megérintett a ciprusfa keserű illata, kezünk összeért; egy percre megállt az idő. Aztán majd tovább folyik. És akkor? Fogok tudni még dolgozni, vagy sem? Megfakul-e Philippe iránt érzett haragom? Elfog-e majd újra a félelem az öregségtől? Ne nézzünk túl messzire! A távol a halál borzalmait jelenti és az elválást: műfogsorokat, isiászt, betegségeket, szellemi sterilitást, magányt egy idegen világban, amelyet már nem értünk, és amely nélkülünk forog tovább." (A szerénység kora) "Nem abba hal bele az ember, hogy megszületett, vagy hogy megöregedett. Mindig valamibe halunk bele... Minden ember halandó, de a halál minden egyes ember számára baleset, s méltatlan erőszak, még akkor is, ha szembenéz vele és vállalja." (Könnyű halál)

Gasparovich László - Végeken
Gasparovich ​László izgalmas kisregényeiben történelmi témákat dolgoz fel. Arra keresi a választ, hogyan viselkedik a kisember, ha a világ hirtelen változásai sorsfordító döntésekre kényszerítik. Különleges problémaérzékenység, sodró lendület, kiforrott stílus jellemzi a fiatal író első kötetét.

Beke Kata - J. ​B. Pendragon igaz története
John ​Bonaventura nem halt meg. Komédia volt a halál is, a végrendelet is, no persze a barátaira hagyott ékszerek és műtárgyak valódiak voltak. Amikor a zseniális szélhámos St. Germain és a reménytelenül középszerű Lenglet de Fresnoy a ravatala mellett álltak, megrendülten az átélt iszonyattól és a mulandóság látványától, John Bonaventura mindent megtett azért, hogy fenséges halottnak lássék. Még az arcát is bekente volt meszes festékkel. Közben pedig fülelt, hogy mit mondanak róla. Elégedett lehetett. Derék fickó volt, és jó barát. A titkát is megosztotta velünk, noha végül is abba halt bele -mondta St. Germain. - Persze nem csoda, hogy nem élte túl az izgalmakat. Ahhoz túl sokat zabált egész életében - jegyezte meg Lenglet de Fresnoy. - Mindenesetre szép tőle, hogy nem feledkezett meg rólunk. - Ha tudom, hogy ilyen kevés van hátra szegénynek, nem csapom le a kezéről azt a tizenhárom éves leánykát. De hol lehet a varázspálcám és az üvegcsém, nem láttad? - dünnyögte St. Germain. John Bonaventura mosolygott magában. A varázsszerek jó helyen voltak: a feje alatt.

Claire Kenneth - Sanghaj ​szépe
A ​gazdag kötetben az írónő legújabb kisregénye, a Holtverseny, New York-ban játszódik. Szereplői boldogtalan házasságból minden áron szabadulni akaró Vanessa, szerelmese, Paul, a fiatal kapitány, akit a Perzsa-öbölbe vezérelnek csapataival, Annabella fehér énekesnő, aki a Sohóban egy fekete zenésszel él együtt, végül pediga titokzatos Mr. Stone, aki nem gengszternek,hanem buisnessmennek tartja magát. Drámai fordulatok, meglepetések követik egymást - igazi csemege ez Cleire Kenneth tollából. Minden idők legsikeresebb írónője új kötetében a kisregény mellett több novellát is átnyújt közönségének. A címadó novella hősnője, Irma, a szőke szépség, briliánsaival, millióival, királyi rokonságával kápráztatja el környezetét. Minden csodás és csillogó - vagy mégsem? Szerelem, romantika, izgalom, merész, de finom humor... Aki ezt a könyvet elolvassa, megérti, miért bestsellerek Claire Kenneth művei szerte a világon.

Csingiz Ajtmatov - Fehér ​hajó
Az ​Isszik-Kul-tótól nem messze, egy kis telepen él a kisfiú, s féltett kincsével, egy távcsővel figyeli a tavat, s a tavon a fehér hajót, melyen talán az apja dolgozik, s elképzeli, ahogy hallá változik, s odaúszik hozzá. Mert a kisfiú csak álmodozhat rég nem látott szüleiről: a nagyapja neveli, ő vesz neki iskolatáskát is, és ő meséli el Koronás Szarvas Anya történetét, akitől egész nemzetségük származik. De a szarvasok rég elszöktek arról a vidékről, mert az emberek üldözték s gyilkolták őket, s már Koronás Szarvas Anyára sem emlékeznek. Az ő emlékét csak az öreg Lótifuti Momun őrzi, a kisfiú nagyapja, de őt a többiek semmibe veszik, s kinevetik szovjet emberhez méltatlan buta meséit. És egyszer a szarvasok mégis visszatérnek... A 2008-ban elhunyt világhírű író kisregénye egzotikus világot varázsol elénk: a hegyi falvakban élő kirgizek életét, akik közül sokan immár hagyományaikat, legendáikat, emberi tartásukat elveszítve pusztítják környezetüket s önmagukat. Egy kisfiú ártatlan, tiszta szemével látjuk őket s "olthatatlan, gyötrő, örökös szenvedélyüket, hogy többnek lássák őket, mint akik". Ajtmatov legszomorúbb, legpesszimistább írása a nagyszerű életmű kiemelkedő alkotása.

Zilahy Lajos - Valamit ​visz a víz
Kötetünk ​négy kisregénye - Zilahy Lajos alkotásainak javából válogatva - művészetének széles skáláját fogja át. Az olvasó találkozhat a _Valamit visz a víz_ lendületes, sodró erejű prózájával, a _Csöndes élet_ nyugodt, kiegyensúlyozott, de a felszín alatt vibráló, sejtetéssel s elhallgatásokkal dolgozó modern epikájával. Ismét más oldalról mutatja be Zilahy tehetségét a _Szépapám szerelme_ finom lírával, humorral és iróniával átszőtt történelmi idillje és a _Családi levelesláda_ kedélyes, anekdotázó elbeszélése.

Fehér Klára - Négy ​nap a paradicsomban
Fehér ​Klára kisregénye egy várva várt, sokáig álmodott-tervezett korzikai nyaralás emlékeit eleveníti fel. A négy nap sűrített eseményeit felölelő regény a műfaj valamennyi kínálkozó lehetőségét felhasználja. Az utazó kedvesen botladozó ügyetlensége, esetlensége, naiv rácsodálkozása a már látott vagy most felfedezett tájakra, városokra, emberekre színes, fordulatos olvasmánnyá teszik a népszerű írónő írását. Több - már más írásából ismert - utazás emléke, élménye villan fel a korzikai nyaralás élményei kapcsán, és ez a változékonyság az utazás ütemével, sietségével pontos összhangba kerül. Az úti események felidézésénél többet nyújt Fehér Klára azoknak a típusoknak, jellemeknek megrajzolásával, akikkel útjaik során akarva-akaratlanul kapcsolatba, lazább, szorosabb érintkezésbe, nemegyszer függő viszonyba kerülnek. Így gazdagodik a regény jellemrajzok sorával, amelyek nem egy maradandó tanulsággal szolgálnak.

Vlagyimir Bogomolov - Titkos ​küldetés
Bondarjovnak ​hívják. A neve semmitmondó. Ki ez a gyerek? Hogy került a háború kellős közepén ázottan, csapzottan, dideregve a Dnyeper partjára, a harcoló szovjet csapatok első vonalában? Nem idősebb tíz-tizenkét évesnél, távolülő szeme bizalmatlanul szegeződik Galcevre, a fiatal tisztre. Hiába faggatják, makacsul hallgat. Ki ez a gyerek? Galcev fejében még akkor is gyakran megfordul ez a kérdés, amikor a kisfiú - pompásan feszülő kis egyenruhában, mellén két érdemrenddel - már rég eltűnt a szeme elől. Aztán még egyszer találkoznak, egy esős októberi éjszakán. A németek világító rakétákat eregetnek a Dnyeper túlsó partján. Ez a találkozás mélyén belevésődik Galcev emlékezetébe, pedig elégszer figyelmeztetik: felejtse el a gyereket, mintha sosem látta volna. A hadsereg íratlan törvénye: mindenki csak arról tudjon, amiről tudnia szabad. Ki ez a gyerek? Hová tűnt? Mi lett a sorsa? Bogomolov izgalmas, megrázó írása emberi közelségbe hozza a háború kis önkéntesének: a titkos küldetésben járó Iván Bondarjovnak hányatott, hősi életútját.

Moldova György - Árnyék ​az égen
A ​kötet öt különböző színvonalú és műfajú írást tartalmaz. A Dorogi tenger című kitűnő riport végén ez a dátum szerepel: 1971. Az író jónéhány érdekeltet megszólaltatva mutatja be, hogy a nagyarányú vízbetörések következményeként hogyan hagynak fel a bányászattal a nagy múltú dorogi szénmedencében. Az óriási népgazdasági kár mellett az író elsősorban az emberi drámákra, a bizonytalan élethelyzetekre összpontosít. A kötet másik gyöngyszeme egy 1985 évre dátumozott kisregény, a kötet címadó írása. Hőse Olasz Kálmán, aki 31 éves korában évfolyamelsőként végzett a Belügyi Politikai Tisztképző Főiskolán. Megtudjuk róla, hogy apja a tanácskormány belügyi szolgálatában állt, és Horty különítményesei felakasztották. Fia kemény, rendszerhű férfi lett, aki úgy érzi, hogy megalkuvás volna tőle, ha nem a legkeményebb, legveszélyesebb posztra állna. Az ő kálváriájáról szól a történet. Hallatlanul kegyetlen sors beteljesülése az övé. Néhány illogikus mozzanat kivételével az izgalmas, és feszes kisregény a legjobb Moldova-írások közé sorolható. A kötet további három novellája, karcolata már kevésbé színvonalas. A Régi történet lélektani ihletésű kalandos história 1944-ből, nem több hevenyészett vázlatnál. A Bravó, bravó! vicclapi sztori. Még az önéletrajzi indíttatású Annak ad az Isten nadrágot.... e három töltelék-írás legolvashatóbbja. A két remeklés kedvéért érdemes kikölcsönözni.

Joszif Geraszimov - Jevgenyij Ziborov - Egon Livs - Grigorij Baklanov - Holdtölte
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_31969
elérhető
3

Vercors - Vízbarázdák
Vízbarázdák ​jelzik az óceánt átszelő, rozoga hajó útját, amelyen furcsa, nyugtalanító dolgok történnek. Az utasok közt egyre nő a feszültség: fenyegető tragédia előszelét érzik. De a hajó nem süllyed el, csak a főgépésze tűnik el nyomtalanul. A regény hőse nemcsak az életéért küzd, de saját élete - vízbarázdáiból" is kiutat keres. Az életösztön és a szerelem erejét teszi próbára Vercors költői hangulatú regénye. Mi lett volna , ha sorsunk egy-egy fordulóján a másik lehetőséget választjuk? A Mint két testvér abszurd históriájának hőse még többet is tesz. Megkétszereződve, egyszerre két úton indul el. A Voltaire-i hagyományokból táplálkozó regényben az író azt vizsgálja, hogy mennyire szabják meg valakinek a magatartását az egyénisége, a hajlamai és mennyire a társadalmi, történelmi környezet. És nem kell-e vajon a két életútnak egy döntő pillanatban találkoznia?

Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

Tersánszky Józsi Jenő - Sarkantyúvirág
Mind ​a négy kisregényem a jelenben, illetve a legközelebb-múltban játszódik le. Hőseik is mai jellemek. Az egyik fiatal mérnöknő, a másik egy téeszcsé elnöke, a harmadik zenész, a negyedik régész. Mozgásuk, jellegzetességeik korunk bélyegeit viselik. Legföllebb abban tartanak kapcsolatot a régebbi múlttal, hogy én nem erőltetem azt a ma dívó alkotói módszert, amely nem az emberi, a lelki sajátosságokat domborítja ki, hanem főleg azokat az értékeket, amivel mint társadalmi lény hasznosítja magát valaki.

Az_este_hangjai
Az ​este hangjai Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Az ​este hangjai
Kötetünk ​a modern olasz próza világhírű mestereinek hat kis remekét ismerteti meg az olvasóval. Moravia kisregénye egy kamasz lelki válságának pontos lélekrajzzal megírt drámai története: szembekerül szüleivel, az egész világgal, s kapcsolattalansága gyötrő tudata már-már halálba kergeti, mígnem egy asszony anyás, meleg érzékisége kivezeti lidérces magányából. Egy kamaszszerelemről szól Pavese műve is, ő is a férfivá érés felszín alatti drámákkal terhes folyamatát rajzolja meg, s egy házasság csendes válságait, súlyos lelki-erkölcsi buktatóit, de a gyötrelmesen szép megváltás, a tartalmas élet ígéretét is felvillantja. Egy szerelem történetét beszéli el Natalia Ginzburg is, egy boldogságra sóvárgó lány s egy gyenge, cselekvésre képtelen férfi kudarcra ítélt szerelmét. Buzzati elbeszélése egy éjszakai pánik feszült levegőjű krónikája; a Scala ünnepi bemutatóján hirtelen híre megy: egy titkos szervezet aznap éjjel felkelést robbant ki, s a felékszerezett hölgyek, tekintélyes urak tehetetlen riadalommal várják, hogy beteljesüljön rajtuk a végzet. Vittorini egy öreg munkás halálát jeleníti meg balladás lüktetésű, sejtelmes költőiségű remekében. A kötetet Calvino műve zárja: hőse a modern ipari város füst-gáz-köd-por kupolájának kísérteties félhomályában a tisztaság és szépség megváltó képeit keresi, de egyre jobban elhalványul benne a "jól berendezett, termelékeny, gyönyörű világ látomása." A hat kisregény a modern ember nagy kérdéseire keresi a választ.

Thomas Mann - Az ​elcserélt fejek / Halál Velencében
Századunk ​egyik legnagyobb írójának két elbeszélését kapja az olvasó e kötetben. Az elcserélt fejek indus legenda, pontosabban ennek - Szabó Ede találó jelzőjével - "fennkölten komolytalan" átköltése. A keleti misztika színeivel játszó szerelmi történet - a fehér civilizáció ridegebb nyelvén - a párkeresés keserveiről vall. A szépséges Szitát hozzáadják az okos fejű és szép szavú Sridámanhoz, de ő vonzódik az erős testű Nandához is. Ebből aztán véres és csodás bonyodalmak származnak. Az egyszerre banális és mélységes mély, komoly és ironikusan komolyodó, mosolykeltő és tragikus végű elbeszélést az ösztönök és indulatok párás melege lengi át. A Halál Velencében - a kötet másik darabja - viszont hűvös és európai. Legalábbis ez jellemzi Gustav Aschenbachot, a köztiszteletben álló porosz írót, aki egy dolgos és fegyelmezett életen át alkot klasszicista műveket a mértéktartás, az erkölcs és a szépség dicséretére, s akin elfojtott ösztönvilága bosszút áll, ferdült, beteges vágyak szolgájává alacsonyítva őt. A tudat ellenőrzése alól kitörő ösztönök végül a halálba vezetik Aschenbachot.

Henry James - Maisie ​tudja
1897-ben ​jelent meg az amerikai írónak ez a kisregénye, de témája ma is életbevágóan aktuális: erkölcsi alapja híján való, felelőtlen, elvált szülők gyerekének lelki fejlődéséről szól. Hatéves Maisie, mikor a bíróság kimondja a válást, s őt az év egyik felében apja, a másikban anyja gondozásába utalják. A szülői kötelesség egyiküknek sem fontos, annál inkább az a lehetőség, hogy most már a gyermek révén is kellemetlenkedhetnek egymásnak. Eleinte a megszabott időn túl is maguknál tartják, megpróbálják hozzáférhetetlenné tenni a másik számára, aztán új házasságot kötnek, s elkezdenek labdázni vele, ide-oda passzolják a kislányt, igyekeznek a másik nyakába varrni, hogy zavartalanul bonyolíthassák kétes szerelmi és pénzügyeiket, aztán a labdajátékba a mostohaszülők is belekapcsolódnak. - Csoda lesz, ha nem merül el az a kislány ebben az erkölcsi posványban! - állapítják meg a helyzet láttán fejcsóválva az ismerősök, s lám bekövetkezik a csoda. Ámde további csodának is tanúi lehetünk. A szerző írásművészete az, amellyel a gyermek szemével nézve, tiszta lelkén átszűrve érzékelteti a gátlástalan felnőttek feslettségét s azt a megrendítően bonyolult folyamatot, melynek során fokozatosan megérik, felfogja helyzetét és környezete fölébe magasodik...

Déry Tibor - Vidám ​temetés
Az ​ötvenes évek történelmi eseményeinek emléke olyan kisregények, novellák megírására késztette Déry Tibort, amelyek nem csupán ezeknek az eseményeknek embertelen, törvénytelen, szorongató világát örökítették meg, hanem fölmutatják az emberi tartalékot, amely biztosítékot jelent az író hősei - és az olvasók - számára is, hogy az erőszak testet-lelket pusztító újjászületése ellenére mégis léteznek tartós kapcsolatok, sérülés nélküli érzelmek, emberség, tisztesség, tisztaság hangját hallató hősök. Törvénytelenség, embertelenség és tisztán megőrzött érzelmek egymással feleselve viszik előre a kötetünkben közölt öt kisregény és novella történetét. Az 1955 és 1962 között született Déry-írásokat ez a tartalmat is kifejező szerkesztési elv kapcsolja össze. Az ártatlanul bebörtönzött hősök és a szabadulásukat otthon váró társaik; a játékból ketrecbe zárt kisgyerek és a kiszabadításáért szót emelő fiú; a haláltusa utolsó óráiban számvetést készítő haldokló és a halált leső környezet olyan ellentéteket szembesít, amelyekből a történetek záróakkordjaként mindenkor a tiszta emberség hangja csendül ki.

Thurzó Gábor - József ​és Putifárné
"Mert ​ami most történt, Zinka és énközöttem, ahhoz semmi köze nem volt az akaratomnak. Rávetette magát az ágyra, a sötétben nyújtotta felém fekete trikós karját, csak hosszú ujjai világítottak. És én - tétován, még mindig bódultan a zavartól, a meztelen fürdés szégyenétől - álltam mellette, egy kisdiák. Erre lehúzott magához. Dehogy magához húzott - őserdőbe rántott, egy dzsungelbe. És akár a dzsungelbe, ide sem sütött be fény."

Mikszáth Kálmán - A ​beszélő köntös / A gavallérok
Az ​általános iskolások számára készült kötetben a nagy író két munkáját adjuk közre. A beszélő köntöst 1889-ben írta, A gavallérok 1897-es írása. ___ _A beszélő köntös_ a romantikus Mikszáth műve. Először Jókai lapjában, a _Nemzet_ben jelent meg, folytatásokban. Témáját a történelmi múltból merítette: Vahot Imre emlékezik meg a csodálatos kaftányról egy tanulmányában. ___A második írás, _A gavallérok_, az illúziókból kiábránduló Mikszáth alkotása. Először szintén folytatásokban jelent meg, a _Pesti Hírlap_ban. A lecsúszott birtokos nemesség, a hivatalba szorult dzsentri szellemes rajzát adja az író.

Mo Jing-feng - Túl ​szép a menyasszony
Nyomozás ​egy családi bűntény körül, s közben terítékre kerülnek a becsület, a ragaszkodás, a szerelem és a szeretet, a gyermekvállalás kérdései. Az 1938-ban született Mo Jing-feng 1972 óta publikál elbeszéléseket. Túl szép a menyasszony című kisregénye az utóbbi évek terméséből való, s bepillantást enged a megújuló hatalmas ország mindennapi életébe.

Kollekciók