Ajax-loader

'világegyetem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Erlend Loe - Naiv.Szuper.
A ​Naiv.Szuper. egy 25 éves szemszögéből mutatja be azt a generációt, amely nem találja meg az élet értelmét, nem látja az ahhoz vezető utat és céltalan pótcselekvésekkel igyekszik megtalálni a helyét a világban. Hősünk egyszerűen gondolkodik az életről. Listákat ír a számára fontos és nem fontos dolgokról, labdázik és faxol, kínjában még New Yorkba is elrepül... Erlend Loe regénye elgondolkodtatja az olvasót az életről és a halálról, a jövőről és a gyermekeinkről. Több országban kultuszregényként tartják számon.

Jostein Gaarder - A ​narancsos lány
Szerelem, ​világmindenség, élet és halál - olyan dolgok, melyekről egy apának beszélgetnie illik tizenöt éves, már-már felnőtt gyermekével. Georg azonban négyéves sem volt, amikor elvesztette apját. A beszélgetésre különös módon mégis sor kerül közöttük. Hol az apa, hol a fia szólal meg az élet nagy kérdéseiről, homályba vesző családi emlékek és jelen idejű események felelevenítése közben.

Gianluca Ranzini - Az ​Univerzum atlasza
Izgalmas ​utazás az Univerzumba. A több int 250 fényképpel, valamint több mint 300 rajzzal, táblázattal és diagrammal gazdagon illusztrált mű beavat bennünket mindabba, amit a Naprendszerről, a bolygókról, az üstökösökről, a csillagokról és a galaxisról tudni érdemes. Külön részben találhatók annak a 88 csillagképnek a térképei, amelyre az égboltot szokás felosztani. A szerző, Gianluca Ranzini, aki a berni csillagászati obszervatóriumon tanult, a tudomány, különösen a csillagászat népszerűsítésének szentelte magát. Éveken át a Milánói Planetárium tudományos tanácsadója volt, ott rendszeresen előadásokat tart, és számos tanulmányában és könyvében a csillagászat dialektikájával foglalkozik. Emellett mostanában több planetárium létrehozásánál is tanácsadóként működik. Tagja az Olasz Természettudományi Társaság igazgatóságának.

On Sai - Miogin ​bázis
Mit ​jelent az, hogy „légy önmagad”? A Miogin szerelőbázis bajban van, hamarosan elfogy az élelem. A kalózok hitelbe szereltetnek, és egy nagyúr is elvesz a Ferringtonnak szánt adóból. Márk és a szerelők isteni csodában reménykednek, ám Artúr inkább az entitások nélkül oldaná meg a helyzetet. Artúr nyíltan kimondja a kétségeit, de ez nem várt következményhez vezet… Mi történik, ha egy vezetőt nem követnek? Márk megpróbálja megérteni Artúrt, aki látványosan a vesztébe rohan, és talán a bázist is magával rántja. Vajon mennyire erős a kapocs kettejük között? Hol a barátság határa? Mit tegyen, ha Artúr már Adalbert kispap titkát kockáztatja? A háború zajlik, és lehet, hogy az álcázva élő keresztény csapatot nem csak a kalózok kerülgetik… A kisregény a Szivárgó sötétség sorozat 2. kötete, a Lucy után játszódik.

Ismeretlen szerző - Középiskolai ​földrajzi atlasz
Arányosan ​megválasztott, a tantervi követelményekhez (kétszintű érettségihez) igazodó névanyag. A szomszédos országokról nagyobb méretarányú térképek. Több hazai, kontinens és Föld tematikus térkép (a domborzati térképek mellett természetföldrajzi, a politikai térképek mellett társadalomföldrajzi tematikus térképek kaptak helyet). Az atlasz közel harmada Magyarországot tárgyalja, korszerű, új tematikus térképekkel egészült ki. Több tematikus térkép az Európai Unióról. Külön térképeken az európai hegyvidékek (Alpok, Kárpátok). Új térképek a Távol-Kelet országaihoz (Kína, Japán). A tananyaghoz illeszkedő didaktikus melléktérképek. Környezet- és természetvédelmet tárgyaló térképek (Eurázsia, Föld). Névmutató segíti az atlasz használhatóságát. Érettségin használható tankönyv.

Fodor L. István - Földön ​kívüli élet
Derült ​éjszakákon a csillagokat nézve, kiben nem merült föl még az a kérdés, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben, vagy vannak társaink valahol? Furcsa elgondolni, hogy esetleg azok az értelmes lények is éppen az égboltot fürkészik arra gondolva, vajon van-e ott valaki... A szerző könyvében erre a mindenkit izgató kérdésre keresi a választ. Ismerteti a kozmikus intelligenciák kutatása terén elért legfrisebb eredményeket, és leírja a fejlődés várható útját. Foglalkozik a repülő csészealjak rejtélyével, és azzal a problémával, hogy meglátogatták-e már bolygónkat idegen civilizációk polgárai?

Stephen W. Hawking - Fekete ​lyukak
„Azt ​tartják, a tények néha furcsábbak a fantázia szüleményeinél, és ez sehol másutt nem igaz annyira, mint a fekete lyukak esetében. A fekete lyukak különösebbek, mint bármi, amit csak a tudományos-fantasztikus írók megálmodtak.” Stephen Hawking professzor 2016-ban két előadást tartott a BBC Reith-előadássorozatában, arról a témáról, amelyik már évtizedek óta foglalkoztatja őt – a fekete lyukakról. A legendás fizikus ebben a két, maradandó élményt adó előadásában kifejti, hogy csak akkor juthatunk közelebb az univerzum titkainak feltárásához, ha megértjük a fekete lyukakat és azt a kihívást, amelyet ezek az objektumok a tér és az idő természetére vonatkozóan jelentenek.

Grandpierre Attila - Életünk ​és a mindenséget átható rend
Gyermekként ​olthatalan vágyat érzünk arra, hogy minden bogarat, fűszálat, kavicsot, falevelet alaposan megszemléljünk, valamnnyi kérdésünkre választ kapjunk. Felnőttként miért kellene feladnunk velünk született, szenvedélyes érdeklődésünket a kitágult világ, a Mindenség titkai iránt? Ha feladjuk, életünk kiürül, és egy nap arra ébredünk, hogy nem a saját életünket éljük. Személyes életerőnk az egész Mindenséget átható rendből ered. Könyvünk alapos és részletes segítséget ad ahhoz, hogyan építhetjük fel emberi jövőnket a mai viszonyok között.

James Muirden - Csillagok ​és bolygók
A ​könyvben hasznos ismereteket gyűjtöttünk össze az Univerzumról, a Naprendszer és a Tejútrendszer csillagairól, bolygóiról és holdjairól. Megismerhetjük a csillagok születésének körülményeit, a fekete lyukak és a neutroncsillagok természetét, valamint a modern csillagászat legújabb eredményeit. A bolygók közti utazást színes ábrák és fényképek teszik élvezetesebbé.

Szepes Mária - Phaeton ​fogata
Raguel, ​az emberiség története során nagy tanítók alakjában újra és újra testet öltő kozmikus lény napjaink világvége konstellációjában összehívja Mythenburg várába hét tanítványát, a hét bolygó emberi megtestesüléseit. Miután a Tibetben misztikus és meghatározó élményeket megélt hetedik tanítvány, Kjell Bjönrsen norvég geográfus is megérkezik, Raguel megismerteti tanítványait hatalmas küldetésükkel. A világ, az emberiség fennmaradása a tét...

Roland Omnés - A ​Világegyetem és átalakulásai
Ez ​a kis könyv ébredés az álomból. Az eredeti szándék szerint bepillantást kellett volna adni a Világegyetem születésének misztériumába, majd hosszú csodakeresésére indulni, és behatolni az égboltot benépesítő galaxisok, csillagok és bolygók rejtélyeibe. Az Olvasót vezetve újra fel akartam fedezni azt - ami sok fizikus mélységes meggyőződése -, hogy e világon minden szükségszerű, a természettörvények játéka. Így indulva figyelmünket maguknak a törvényeknek a vizsgálatára irányíthattuk volna. Spinoza és Leibniz nyomán feltetettük a kérdést: vajon ezek-e az egyedül lehetséges törvények, és szükségszerűek-e? A világok elrendezése után hogyan tették lehetővé az életet? Belemélyedtünk volna a Világegyetem és a téridő azonosságának kérdésébe. Láttuk volna, hogy a törvények alakjának és a mennyiségnek ismereteink jelenlegi szintjén még alig észlelhető kis módosulása hogyan akadályozná meg a valóságot kibontakozásában. Például az elektron tömegének, kölcsönhatási erejének kis megváltoztatásával hogyan szűnne meg létezni a csillag, a kristály vagy az élet. Mindezekből, úgy hiszem, bámulattal ébredtünk volna tudatára, milyen csodálatos egység részei vagyunk. Ilyen könyv írásához bölcsebbnek, filozofikusabbnak és főként költőibbnek kellene lenni annál, mint amilyen én vagyok. Ezért csak jóval szerényebb feladatra vállalkoztam. Azt szeretném bemutatni, hogy a fizikai törvények miként hagytak nyomot a Világegyetem a fejlődés főbb állomásain, azokon az állomásokon, amelyekről már úgy hisszük, értjük őket. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az itt bemutatandó gondolatok és elméletek némelyike módosul majd, vagy talán el is vettetik; e gondolatok mindenesetre hallatlanul gazdagodni fognak. Ami fontos: becsüljük őket szépségükben. Az szerettem volna elérni, hogy e lapok mindenki számára világosak és érthetők legyenek. Ez nem képtelenség: egy jó népszerűsítő munka nemegyszer jobban közölheti a lényeget, mint egy egyenletekkel teletűzdelt cikk. Ami ui. az egyenleteket illeti: vagy semmit sem ért belőlük az Olvasó, vagy - ha az alapgondolatokat megérti - maga is fel tudja őket írni. Sikerült-e a szándékom, nem tudom. A tudományos cikkeken kopott toll mindig karcol egy kicsit; bizonyosan lehetett volna világosabban is írni. Mindenesetre igyekeztem bevezetni az Olvasót mindabba, ami nem általánosan ismert, de mégis elengedhetetlenül szükséges, legyen az akár csillagászati megfigyelés, akár fizikai ismeret. Könyvem két részből áll. Az elsőt a Világegyetem eredtének megismertetésére szántam, a másodikban a fontosabb csillagászati objektumokat tekintettem át, a galaxisoktól a bolygókig. Ismereteink kétségtelenül sokkal biztosabbak és pontosabbak e második tárgykörben. Számos kiváló művet írtak már a csillagászat és az asztrofizika tárgyában, mindazonáltal, úgy hiszem, e könyveket - nehéznek ítélvén - általában mégis félreteszik. Ez indokolja és magyarázza, hogy ilyen könyvet írtam, s azt is, hogy miért hiányoznak belőle az inkább leíró könyveket színessé tevő, meggyőző fényképek. Kevés tudós nevével fognak találkozni, őket is mintegy mellékesen, helyenként említem majd meg, csak hivatkozásképpen. Van valami szép abban, ha a tudomány olyan katedrálisként tűnik elénk, melynek kövei nincsenek megjelölve.

Stanisław Lem - Az ​emberiség egy perce
Stanisław ​Lem a tudományos-fantasztikus irodalom világhírű művelője, magának a műfajnak bölcselője, történetírója orvos fiaként született 1921. szeptember 12-én. Maga is orvosnak tanul, de iskoláit csak a háború után fejezi be; a háború éveiben autószerelőként dolgozik. Művei 1946 óta jelennek meg lengyelül, s mellesleg a világ szinte valamennyi nyelvén. Lem fordulatos, érzékletesen ábrázolt környezetben játszódó tudományos-fantasztikus elbeszélései filozófiai töltetűek; szinte minden művében az emberiség nagy kérdéseit ábrázolja a mesés cselekményszövéssel tökéletes összhangban. A gondolkodó azonban néha leveti a mesélő álruháját - teszi ezt a jelen kötetben is -, s Naprendszerünk kialakulásától lehetséges jövőnkig vázolja, mutatja meg vagy tesz rá mindössze ironikus célzást, jelesül arra, hogy milyen esélyei voltak s lehetnek az emberiségnek. Lem minden írását nemes humánum, a legkülönbözőbb tudományágak területéről vett alapos tájékozottság jellemzi.

Albert Ducrocq - Az ​anyag regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tudod_e_fed
Tudod-e? Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - Tudod-e?
Földünk ​és a világegyetem, Állatok, Növények, Az ember, Művészetek, sport, Érdekességek az emberiség múltjából

Stephen W. Hawking - A ​világegyetem dióhéjban
A ​nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

Jáki Szaniszló - Világegyetem ​és hitvallás
A ​világhírű bencés tudós könyvében először az Egyház zsinati hagyományát vizsgálja a XVI. századtól napjainkig, ennek fejlődését a korabeli természettudományok, elsősorban a kozmológia eredményeivel hasonlítva össze. Felhívja a figyelmet arra, hogy a modern teológiában gyakran hiányzik az utalás a világegyetemre, amely a természettudományos kutatás középpontjában áll. Végül rámutat azokra a témákra, amelyekkel a modern teológiának szembe kell néznie, ha az Egyház részt óhajt venni a mai természettudományos kozmológia területén folyó vitákban.

John Gribbin - 13,8
A ​huszadik század két nagy fizikai elmélettel ajándékozott meg bennünket: az általános relativitáselmélettel, amelyik a nagy léptékű dolgok viselkedését írja le, beleértve az egész Világegyetemet; és a kvantumelmélettel, amelyik a nagyon kis objektumok viselkedésével, a szubatomi világ működésével foglalkozik. A Világegyetem azonban ellenszegül minden próbálkozásunknak, hogy ezt a két nagy elméletet egyetlen formulává egyesítsük, ami egyesekben kételyeket ébresztett, vajon helyesen értjük-e az egész fizikát. A tudományos ismeretterjesztés nagymestere, John Gribbin most annak a kutatásnak a drámai történetét meséli el, amelynek eredményeképpen nemcsak a Világegyetem 13,8 milliárd éves korát ismertük meg, hanem az ennél alig fiatalabb csillagokét is. Ez a felfedezés - Gribbin érvelése szerint - az emberiség egyik legnagyobb szellemi vívmánya, ami azt bizonyítja, hogy a fizikusok jó nyomon járnak, amikor a "Mindenség elméletét" keresik. Ez a könyv bámulatba ejtő képet rajzol a fizikának és a modern kozmológiának erről az élenjáró területéről, miközben elmondja azt a lenyűgöző történetet, ahogyan a modern természettudomány eljutott idáig - és megmutatja, ahová még eljuthat.

Covers_145581
A ​világ körölöttünk Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​világ körölöttünk
A ​világ, a körülöttünk levő világ, amelynek mi magunk is szerves részei vagyunk, mennyi különböző kérdést állított elénk. Hogyan keletkezett ez a világ? Hogyan keletkezett az emberiség? Milyen törvények igazgatják a természetet? Ezekre és sok-sok más kérdésre talál feleletet az olvasó ebben a kötetben, amely tíz beszélgetésben nemcsak azt mutatja be, hogy a modern tudományok hogyan tárják fel az élő és élettelen természet titkait, hanem azt is, hogy maga az emberiség hogyan jutott el odáig, hogy a világot olyannak láthatja, amilyennek a modern tudományok segítségével látni lehet. Tehát röviden, de a tudománytörténet fejlődésével is megismerkedhet az érdeklődő, s nyomon követheti azt a fejlődést, amit a geocentrikus világképben élő ember az egyre táguló világegyetem felfedezéséig megtett. Hiszen az általunk tanulmányozható világ, a Metagalaktika a tudományos adatok szerint tágul, de tágul olyan értelemben is, hogy az egyre tökéletesebb kutatóeszközökkel egyre nagyobb teret tudunk belátni. A világ megismerése nagy erővel bizonyítja a világ egységes és anyagi voltát. A kötet elsősorban a diákoknak nyújt kiegészítő anyagot tanulmányaikhoz, s igen sok képpel teszi színessé és még érthetőbbé mondanivalóját.

Ted Andrews - Érints ​és láss!
Minden ​bizonnyal már mindenki sóhajtott fel így: "Ó, ha ezek a falak beszélhetnének!" A látszólag néma tárgyak valóban sokat elárulhatnak, ha használjuk az érintéses érzékelés módszerét. Ez a pszichometria, vagyis a tárgyakon, embereken és helyeken megőrzött energialenyomatok "leolvasásának" képessége. Ted Andrews módszereivel: - képesek leszünk megtalálni eltűnt tárgyakat és embereket, - érzékeljük az egyensúlyhiányokat a testen, - pszichikus olvasásokat tudunk végezni másoknak, - gyógyító energiák áradnak a kezünkből, - pszichikus védelmet tudunk biztosítani a negatív energiák ellen, - megtanulunk látni, - fényünk és energiánk inspirálja az embereket, - képessé válunk fel- és megismerni a karmát, ezáltal együtt tudunk működni a világegyetem törvényeivel. A pszichometriát tudtunkon kívül nap mint nap használjuk. A legtöbb ilyen eset véletlen érintéssel jön létre, és olyan gyorsan történik, hogy nem mindig vesszük észre. Könyvünk többek között azt is megmutatja, hogyan figyeljünk oda ezekre, és mit tegyünk annak érdekében, hogy segítsék jólétünket és szellemi fejlődésünket. Mélyüljünk el a pszichometriában! Meglátjuk, érintésünk által az emberek élete nagyobb értelmet nyer, s így természetesen a miénk is.

A_vil%c3%a1gegyetem
A ​világegyetem Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - A ​világegyetem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Róbert Čeman - Eduard Pittich - A ​világegyetem 2. - Csillagok - Galaxisok
Ez ​a könyv a Naprendszeren túli világegyetem extrém jelenségeit mutatja be. A rekordokról szóló információk mellett érdekes képet kaphatunk az átlagos csillagokról, a fehér törpékről, a változócsillagokról, a szupernóvákról, a neutroncsillagokról, a pulzárokról, a fekete lyukakról, az exobolygókról, a kettőscsillagokról, a csillagcsoportosulásokról, a galaxisokról, a csillagközi anyagról, a planetáris ködökről, a kvazárokról, a galaxisok csoportjairól és a metagalaxisokról. A könyv azok számára készült, akiket érdekel a csillagászat, de értékes segítséget nyújt az általános, valamint a középiskolai oktatáshoz is. Az egyedülálló fényképeken és rajzokon a világegyetem számtalan jelensége megtalálható. Részletes szójegyzék teszi könnyebbé az egyes címszavak kikeresését. A kis helyen megtalálható konkrét információk elősegítik a szöveg könnyebb megjegyzését, és fárasztó tanulás nélkül is kiszélesítik az olvasó látókörét.

Paul Strathern - Hawking
A ​nagy felfedezések a tudomány legizgalmasabb és legérdekesebb pillanatai. A sorozat kötetei ezeket a fordulópontokat vizsgálják, és magukat a tudósokat, akik meglátásaikkal örökre átformálták a világegyetemről és a benne elfoglalt helyünkről alkotott képünket, mindezt a szerző sajátos humorával fűszerezve.

Erich Übelacker - Otthonunk, ​a világegyetem, a végtelen térben és időben
Az ​univerzumot, vagy másképpen a világegyetemet a csillagok és a galaxisok alkotják. Ezek 15 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanással keletkeztek, így ettől az eseménytől kezdve létezik tér, idő anyag.A kötet a huszadik század végének kozmológiájába enged bepillantást. Olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint mi a világmindenség, hol kezdődik és végződik idő és tér, milyen az univerzum szerkezete és hol vannak a határai.

Stephen W. Hawking - Leonard Mlodinow - A ​nagy terv
A ​VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB GONDOLKODÓJÁNAK CSAKNEM EGY ÉVTIZED UTÁN AZ ELSŐ JELENTŐS MUNKÁJA, MELYBEN ÚJ VÁLASZOKAT AD AZ ÉLET VÉGSŐ KÉRDÉSEIRE. Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Miért van ott valami a semmi helyett? Mi a valóság természete? Miért vannak a természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül, a Világegyetemünkre érvényesnek látszó „nagy terv” bizonyítékot jelent-e egy jóindulatú Teremtő létezése mellett, aki mozgásba hozta a világ fejlődését – vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre? Stephen Hawking és Leonard Mlodinow legújabb könyvükben briliánsan szellemes, ugyanakkor egyszerű és közérthető nyelven mutatják be az Univerzum rejtelmeire vonatkozó, legfrissebb tudományos elképzeléseket. Elmondják, hogy a kvantumelmélet szerint a kozmosznak nem egyetlen létezése vagy történelme van, hanem az univerzum minden lehetséges történelme egyidejűleg létezik. Amikor ezt az Univerzum egészére alkalmazzuk, az elképzelés megkérdőjelezi az ok és okozat viszonyának hagyományos felfogását. A szerzők szerint az a tény, hogy a múlt nem ölt határozott formát, azt jelenti, hogy nem a történelem hoz létre bennünket, hanem mi magunk hozzuk létre a történelmet, azáltal, hogy megfigyeljük a múltat. A szerzők kifejtik, hogy mi magunk is a korai Világegyetemben fellépő kvantumfluktuációk leszármazottai vagyunk, és megmutatják, miként jelzi előre az elmélet a „multiverzum” létezését – amely elképzelés szerint a miénk csak egyike annak a rengeteg univerzumnak, amelyek mindegyikében eltérő természeti törvények uralkodtak, és amelyek mind spontán módon, a semmiből bukkantak elő. Emellett Hawking és Mlodinow megkérdőjelezi a valóság hagyományos fogalmát, amikor felállítják a valóság „modellfüggő” elméletét mint a legjobb elméletet, amelynek felfedezésében reménykedhetünk. Végül megvizsgálják az M-elméletet mint a minket és az egész Világegyetemünket irányító törvények magyarázatát. Ez az elmélet jelenleg az egyetlen életképes jelölt arra, hogy a „mindenség elmélete” legyen. Ha sikerül bebizonyítani az elmélet helyességét, írják a szerzők, akkor ez lesz az az egyesített elmélet, amelyet már Einstein is keresett. A nagy terv bármely más könyvnél informatívabb és provokatívabb útikalauz azon felfedezések világába, amelyek megváltoztatják világképünket, és alapjaiban fenyegetik legjobban kedvelt elképzeléseink némelyikét.

Nicholas Harris - Joanna Turner - Hihetetlen ​utazás az Univerzum végtelenjébe / Hihetetlen utazás az atom belsejébe
Bármely ​tárgyról is legyen szó - székről, rovarról vagy akár levegőről -, azt már tudhatjuk, hogy mindegyik apró részecskékből, atomokból épül fel. Az viszont már kevésbé ismert, hogy az atomok is részecskékből állnak. Olyan kicsikből, hogy a velük foglalkozó szakemberek még a legerősebb mikroszkópokkal sem láthatják őket. Ennek ellenére állíthatjuk, hogy az egész Univerzum belőlük, mint apró téglákból épül fel. Ezekből az elemi részecskékből áll össze az atom. Ha az atomok összekapcsolódnak, molekula keletkezik. Az életfontosságú szervek is molekulákból állnak. Az állatok, a növények és egyéb élő szervezetek egyaránt bolygónk, a Föld részét képezik, amely pedig a Naprendszerhez tartozó bolygók családjának a tagja. A Nap egy csillag a sok közül, amelyek galaxisunkat, a Tejútrendszert alkotják. Az Univerzumban milliárdnyi a galaxisok száma. E könyv segítségével felfedezőútra indulhatunk az Univerzumban...

Włodzimierz Zonn - Elwira Milewska - Csillagászat
Ebben ​a könyvben megpróbáltunk mindenről írni, amit az égen szabad szemmel vagv távesővel láthatunk, és le is fényképezhetünk. A csillagászok égitesteknek nevezik ezeket a nagyon is különféle képződményeket. Néhány közülük Földünkhöz hasonlít. Ezek a bolygók. Színük sötét, és csak azért látjuk őket, mert rájuk esik, és visszaverődik róluk a Nap fénye. Az eddig megismert bolygók a Nap körül csoportosulnak, pontosabban, körülötte keringenek, és vele együtt a Naprendszert alkotják. Földünk is a Nap körül keringő bolygók egyike. Derült éjszakákon, ha feltekintünk az égre, csillagok ezreit látjuk. Ezek tulajdonképpen a mi Napunkhoz hasonló, de nagyon távoli égitestek. A Napnál jóval gyengébben világítanak, de ez azért van, mert sokkal távolabbra is esnek tőlünk, mint a Nap. Messziről az utcai lámpa fényereje is gyengébbnek látszik. Azt hinnénk, még annyi fényt sem ad, mint olvasólámpánk az asztalon. Az égen látható szabályos vagy szabálytalan alakú, világos Jóitokat ködöknek nevezzük. Régen mindről azt hitték, hogy gáz- vagy porfelhők a csillagok között. Vannak közöttük persze ilyenek is. A távolabbiak azonban sok milliárd csillagból álló, egész tejútrendszerek. Ezekben is van ugyan por meg gáz, de mi a nagy távolságból a csillagok fényét látjuk derengeni. A ködök alakja lehet szabálytalan, de lehet szabályos is: ellipszis alakú vagy spirális. Idegen nevük: galaxis, ami azt jelenti: tejút. Azt a tudományágat, amely az égitestekkel foglalkozik, csillagászatnak nevezzük; azok az emberek pedig, akik ezt a tudományt művelik, a csillagászok.

Stephen W. Hawking - A ​mindenség elmélete
A ​mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.

Covers_110702
Testvérország Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Testvérország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Emmanuil Jakovlevics Vilkovszkij - A ​rejtélyes kvazárok
A ​csillagok fejlődése A kvazárok első fizikai modelljei Galaxisok, kvazárok és kozmológia Aktív galaxismagok A kvazár vázlatos képe A galaktikus kilövellések A szuper-fénysebességű objektumok "Gravitációs lencsék" Az SS433 - kulcs a kvazárok titkához?

Jim Al-Khalili - A ​fizika evangéliuma
A ​modern fizika meghatározó elméleteinek bemutatásával Jim Al-Khalili arra biztatja az olvasót, hogy ismerje meg, mit mond számunkra ez az alaptudomány a világegyetemről és a valóság természetéről. Al-Khalili olyan alapvető fogalmak értelmezésével kezdi könyvét, mint a tér, az idő, az energia és az anyag, majd nem kevesebbet tesz, mint hogy rövid, a matematikai eszközöket nélkülöző, ám mégis érthető és hiteles leírását adja a modern fizika három alappillérének, a relativitáselméletnek, a kvantumelméletnek és a termodinamikának. A szerző gyönyörű példákkal és gondolatébresztő analógiákkal világítja meg a csillagászati és a kvantumléptékű fizika sajátosságait, a tudományterület határán mozgó spekulatív elméleteket, s mutat rá a fizika folyamatos jelenlétére hétköznapi tevékenységünkben és technológiánkban. Al-Khalili mélyebb alapelvek felé törekvő állhatatos kutatásként láttatja a fizikát, olyan vállalkozásként, amelynek vezérelvei az őszinteség és a kételkedés. A fizikával kapcsolatos, jelenleg birtokunkban lévő tudás egyszerre lelkesítő és elkeserítő - a fizikusok mindenesetre töretlen energiával folytatják útjukat az ismeretlenbe. Jim Al-Khalili iraki születésű brit elméleti fizikus, a BBC számos tudományos műsorának házigazdája. A Surrey Egyetem professzora, itt tanít, és itt végzi kutatásait is. 1989-ben szerezte meg a PhD-fokozatát, s azóta több mint száz publikációja jelent meg. Tizenkét tudományos ismeretterjesztő könyvet írt, melyeket több mint huszonhat nyelvre fordítottak le. Számos kitüntetés, egyebek mellett a tudománynépszerűsítő munkáját elismerő Stephen Hawking Medal tulajdonosa.

Joseph Turnings - A ​ködtenger ördögei
Joseph ​Turnings kalandos sci-fi történetei a Televíziós mesék felnőtteknek és Stanislaw Lem Kiberiádájának hangulatát ötvözik. A könyv két igazságra biztosan rávilágít: a világegyetem és a szerző fantáziája határtalan. Aki szerette Lem sziporkázó robotmeséit, az ezt a kötetet is kedvelni fogja! Olyan ez a könyv, mint a varázsszőnyeg, aki felszáll rá, szempillantás alatt egy másik univerzumban találja magát, ahol a földi szabályok már nem érvényesek. Az egyik történetben még harcolhat a kocsonyás mimoidákkal egy galaktikus áramlatban, a következőben pedig már a Nap fénylényei között találja magát, hogy Korombusszal útra keljen új világokat felfedezni. Magyarázatot nyer, hogy miért kel fel a Nap kétszer a Merkúron, miért korlátoltak a fekete lyukak, és megtudhatjuk azt is, milyen megdöbbentő üzenetet rejtenek a Sas-ködben a híres Teremtés Oszlopai. A novellák egyikében Don Quijote, a Terminátor és Majmok bolygója talál egymásra, egy másikban pedig az istenek álmai közé csöppenünk, hogy végül megismerjük a földönkívüliek pazar teremtésmítoszait. Egy közös a lebilincselően izgalmas világokba nyíló és helyenként humorral átszőtt sci-fi novellákban: az író határtalan fantáziája. Joseph Turnings kötete tisztelgés a pár éve elhunyt Stanislaw Lem emléke előtt, az olvasó számára pedig egy óriási intellektuális kaland. Nem lennénk meglepve, ha száz év múlva ez a könyv mindennapi olvasmány lenne az űrhajókon, űrállomásokon élők számára, mint a kozmikus népmesék egyik első klasszikusa…

Elisa Medhus - Fiam ​és a túlvilág
Elisa ​Medhus ateistaként nevelkedett, és orvosként is az a vélekedés erősödött meg benne, hogy csak az létezik, amit az érzékszerveinkkel felfoghatunk. Így amikor fia, Erik váratlanul meghalt, nem tudta, hová is fordulhatna vigaszért, hogyan találhatna enyhülést fájdalmára. Kétségbeesésében minden létező könyvet felkutatott és elolvasott a témában, szóljon bár kvantumfizikáról vagy halálközeli élményekről, majd különböző médiumokhoz fordult segítségért, hogy kapcsolatot találjon fiával – ami végül legnagyobb döbbenetére sikerült is. A hőn áhított kommunikáció során a személyes ügyek tisztázásán túl számos sokakat érdeklő kérdést föltett fiának, mint például: Milyen érzés a halál? Hová megyünk, miután elhagyjuk a testünket? Milyen helyre kerülnek a lelkek, és mit lehet ott csinálni? Milyen érzés, ha nincs testünk? Érzünk-e azért bármit is, valami testi érzékeléshez hasonló dolgot vagy érzelmeket? Hiányzik-e a testi létezés? Van-e valamiféle anyagi világon túli képessége a léleknek? Kicsoda vagy micsoda Isten? Kik vagy mik vagyunk mi, és miért születünk a földre? A számtalan kérdésre adott számtalan válaszból blog született, s a blogból végül könyv lett. Ez a könyv nem a szomorúságról szól, amelyet szerettünk elvesztése kétségkívül mindannyiunkból kivált – hanem a reményről. Annak az ígéretéről, hogy örökkévaló létezők vagyunk. Arról, hogy „elvesztett” szeretteink nem tűntek el végleg, s hogy kapcsolatunk velük megmaradhat, sőt, akár intenzívebb is lehet, mint életükben volt. Egyszerűen csak nincs testük, ami akár még boldogabbá is teheti őket, hiszen megszabadultak a mentális és fizikai betegségektől és szenvedéstől, a fájdalomtól és az öregkor terheitől. A gyász természetesen mélységes és fájdalmas, húsunkig és csontunkig hatol, összetöri a szívünket. De a képzeletbeli köldökzsinór, amely gyermekünkhöz vagy szülőnkhöz köt, sosem szakad el, bármilyen hosszúra nyúlik is. Mindig kapcsolatban maradunk – és ebben vigaszra találhatunk. „Dr. Elisa Medhus őszinte, mélyen megindító története arra készteti az olvasót, hogy megkérdőjelezze szeretetről, veszteségről és túlvilágról szóló meggyőződéseit.” – Eben Alexander, A mennyország létezik című könyv szerzője „Amit Erik mond, az megrendítő, informatív és szórakoztató egyszerre. Biztosít minket mindarról, aminek biztos tudására mindig is vágytunk: hogy van élet a halál után, és hogy minden rendben lesz. Szavai segítik elménket a megértésben, és szívünket a gyógyulásban. Köszönjük, Erik.” – Christine Elder, a Broken Blessings szerzője Dr. Elisa Medhus több mint harminc éve dolgozik belgyógyászként. Több díjnyertes gyermeknevelési könyv szerzője (pl.: A jó szülő kézikönyve), és előadásokat, tanfolyamokat tart a nevelés témaköre iránt érdeklődőknek. Húszéves fia, Erik halálát követően kezdte el írni ChannelingErik.com nevű blogját, hogy feldolgozza gyászát. Ebből született meg nagysikerű könyve Fiam és a túlvilág címmel.

Kollekciók