Ajax-loader

'csillagászat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


J. R. dos Santos - Életjel
A ​Kaliforniai Űrmegfigyelő-központ álmos nyugalmát hirtelen különös jelsorok zavarják meg, amelyekből a tudósok egy távoli világ üzenetére következtetnek. Nem sokkal ez után érkezik a hír, hogy a Nyilas csillagkép felől egy űrhajó közeledik a Föld felé. A tudósok kiszámítják, hogy az űrhajó a Földtől mintegy ötszáz kilométerre fog elhaladni. Nemzetközi összefogás kezdődik az idegenekkel való találkozás megszervezésére, amelybe a Santos-regények főhősét, Tomás Noronha professzort és egy magyar asztrobiológust, Bozóki Emesét is bevonják. A portugál kriptológus és a földönkívüli életformák tanulmányozására szakosodott magyar tudós botcsinálta űrhajósként két katona, egy asztrofizikus és egy kínai matematikus kíséretében indul a NASA űrsiklóján a világűrbe. Utazásuk során azonban nemcsak a rájuk váró ismeretlennel kell megküzdeniük, hanem az Oroszország által felküldött űrhajóval is - ugyanis az oroszok nem bíznak az idegenek békés szándékaiban. A portugál író, José Rodrigues dos Santos regényében a jelenben gyökerező, és talán a nem is olyan távoli jövő felé fordul: a mindvégig feszültséggel teli történetet a tudósok párbeszédei kísérik, melyek segítségével az olvasó megismerkedik a világegyetem, a Föld és az élet kialakulásának különböző elméleteivel, és azokkal a filozófiai, etikai kérdésekkel, amelyekkel egy idegen életformával való találkozás során az emberiség szembekerülne. A távolból érkező űrhajó utasaival végül létrejön a találkozás, amely egy meglepő csavarral egészen másképpen alakul, mint ahogyan azt a jóhiszemű és bizakodó tudósok remélik. A történet meglepő lezárása a ránk, a földi életre váró esetleges jövőt is, már-már profetikus módon, előrevetíti.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Az ​angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés" legfontosabb kérdéseit.

Lucy Hawking - Stephen W. Hawking - George ​és az ősrobbanás
"Ez ​a történet 13,7 milliárd évvel ezelőtt kezdődött." Vedd a nyakadba a Világegyetemet, és fedezd fel George-dzsal! Hogyan kell holdjárót vezetni? Mit érdemes magaddal vinned, ha kirándulni indulsz az Andromédára? Mi történt töredékmásodpercekkel az Ősrobbanás után? Lucy Hawking és a csillagközi zseni, Stephen Hawking csordultig töltötték a könyvet valódi tudományos tényekkel. Minden, amit a világűrről tudni akartál!

Lucy Hawking - Stephen W. Hawking - George ​kulcsa a rejtélyes univerzumhoz
Mikor ​George találkozik új szomszédaival – Annie-vel, és tudós apjával, Erikkel – rábukkan egy titkos kulcsra, mely új, rejtett ablakot nyit számára a világra. Mégpedig a világűrből! Eriké a világ legfejlettebb számítógépe, a szuperintelligens Kozmosz, aki George-ot és barátait az univerzum bármely pontjára képes elrepíteni. George egyszercsak egy hullámvasúton találja magát, ami a végtelen világűrben száguldozik vele: bolygók mellett suhannak el, egy aszteroida viharon vágnak keresztül, egészen a Naprendszer legszéléig, és még azon is túl. De valaki másnak is tervei vannak Kozmoszszal – és ezek a tervek szörnyű veszélybe sodorják Eriket és George-ot. Mert nincs a világűrben semmi, ami veszélyesebb lenne a fekete lyuknál… Ez az ínycsiklandó könyvmolyeledel egy izgalmas és humoros kaland alapján készült, Stephen Hawking-módra. A legújabb fekete lyukakkal foglalkozó elméletek felhasználásával, és érdekfeszítő tudományos ismeretekkel fűszerezve a világűrről és a bolygókról. És a hab a tortán, hogy rengeteg valódi fotót találhatunk benne a világűrről!

Isaac Asimov - Útikalauz
A ​fizika törvényeivel definiálható világegyetem elképzelhetetlenűl hatalmas, csodálatos, de egyben zavarbaejtő is.Létezését tudomásul vesszük, de a keletkezésére, működésére vonatkozó kérdések jelentős részére még nem tudtunk megnyugtató választ adni.Azok számárs írodott ez a könyv, akiknek a gondolkodás élvezetet jelent, akik minden kérdésre tudni szeretnék a választ.

Baktay Ervin - A ​csillagfejtés könyve
A ​csillagfejtés könyve olyan karriert futott be, amiről alighanem Baktay Ervin sem álmodott. Mivel ezt követően majd ötven évig nem jelent meg hasonló mű Magyarországon, több asztrológus generáció is ezen a könyvön nőtt fel, és tankönyv lett belőle. A könyvből megismerhetjük az asztrológiát, mint az egyik legősibb világnézetet. Baktay bemutatja a világkorszakokat is, mely napjainkban a New Age, a Vízöntő kor kezdetén megkülönböztetett figyelmet váltott ki az érdeklődő emberekből. Kellemes és igényes, de közérthető stílusa A csillagfejtés könyvét is olvasmányossá tette. Bár az 1989. évi reprint kiadás óta számos asztrológiai mű jelent meg a magyar könyvpiacon, Baktay Ervin műve ma is "kötelező" olvasmány minden asztrológia iránt érdeklődő számára.

Robert Jastrow - Vörös ​óriások és fehér törpék
A ​könyv egy nagysikerű televíziósorozat összefoglalása. Szerzője híres magfizikus, a Columbia egyetem tanára, a NASA Goddard Intézetének igazgatója. Az atomok és elemek felépítésének tárgyalása után ismerteti a csillagokban lejátszódó folyamatokat, végigvezeti olvasóját a csillagok élettörténetén, felsorol néhány kozmológiai elméletet. A Holdra szállások, a Mars- és Venus- rakéták nyújtotta új ismeretek fényében elemez néhány Naprendszer keletkezési elméletet. A köny következő fejezetei a Földről: koráról, fejlődéstörténetéről szólnak. Jelentős helyet kap az ember evolúciójának tárgyalása. Jastrow a Darwin-elmélettől eljut a DNS és szerepe magyarázatáig. A mű sokféle témakört ölel fel, ezeket azonban egy alapelv fűzi egybe, amely mindvégig érvényesül: a világegyetem egységes volta. Enne bizonyítására az szerző mindig tapasztalati tényeket, kísérletei eredményeket használ fel, elsősorban azokat, amelyeket mint az amerikai űrkutatás vezető szakembere, munkája során közvetlenül tapasztalt. A szöveget érdekes és értékes képanyag egészíti ki. A könyv élvezetes olvasmány a csillagászat iránt érdeklődő, nem szakemberek számára is.

Stephen W. Hawking - Az ​én rövid történetem
Stephen ​Hawking a Világegyetem titkainak felderítéséről szóló sikerkönyvek egész sorával kápráztatta el a világ olvasóközönségét. Korunk talán legnagyszerűbb kozmológusa most először befelé tekint...

Carl Sagan - Az ​éden sárkányai
Carl ​Edward Sagan (1934-1996) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus nemcsak kiemelkedő szaktekintély volt, hanem nagyszerű író is. Több mint 20 könyve, s kiváltképp A kozmosz című televíziós sorozata, amelyet 60 országban emberek százmilliói kísértek figyelemmel, emblematikus alakká tették a tudományos ismeretterjesztés terén. Az Éden sárkányai-ban, amelyért Pulitzer-díjat kapott, Sagan izgalmas szellemi kalandra invitálja az olvasót: végigkalauzolja az emberi intelligencia kialakulásának történetén. A hüllők iránti ősi ellenszenvünktől kezdve az álom és az alvás funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ. A szerző hatalmas anyagismeret birtokában tekinti át a tárgy lehetséges összefüggéseit, mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, s rámutat: az emberi intelligencia olyan új feltételeket teremtett az emberiség számára, amelyekkel még nem tanult meg együtt élni. Márpedig az egész emberi nem fennmaradása függhet attól, hogy mennyire jövünk tisztába intelligenciánk természetével - amihez viszont ismernünk kell kialakulásának folyamatát is.

Székely Sándor - Élet ​- ember - világ
Nyári ​éjszakák "csillagesői" nagy riadalmat keltettek régebben a vallásos emberek között? azt hitték, itt a világvége. Pedig a széthulló meteorok nem jelentenek fenyegetést, a világűrből hoznak a tudósok számára. A Föld mélyéről néha hatalmas csontok kerülnek elő. Volt idő, amikor azt hitték, hogy óriások, sárkányok maradványai ezek, templomokra, várfalakra láncolták őket, nehogy bajt hozzanak az emberekre. Azután kiderült róluk, hogy régi ősállatok kövült maradványai, melyek az élőlények fejlődésének útjáról beszélnek. Hogyan keletkeztek a világok, a csillagok, az égitestek? Hogyan alakult ki az élet a Földön? Keletkezik-e ma is az élettelenből élő, gondolkodnak-e az állatok, megtanulhatnak-e beszélni, mi is tulajdonképpen a lélek? Ilyen és hasonló kérdésekről szól dr. Székely Sándor könyve.

Isaac Asimov - A ​robbanó Napok
Veleszületett ​képessége van hozzá, hogy a legtitokzatosabb tudományos elméleteket is érthetővé tegye - szokták mondani a neves amerikai tudósról, napjaink legolvasottabb tudománynépszerűsítőjéről, a számunkra tudományos-fantasztikus regényei révén ismerős Isaac Asimovról. Legfrissebb könyve tárgyául olyan problémagubancot választott, amelyben számos tudományág legizgalmasabb kutatásai futnak össze. A szupernóvák, e gigantikus energiakitörések tanulmányozásától várják a csillagászok az "ősrobbanás" titkának megfejtését; e hatalmas űrbeli olvasztótégelyekből eredeztetik az asztrofizikusok mindazokat a (hidrogén- és héliumfúzió útján létrejött) nehezebb elemeket, amelyekből a kőzetek, a fémek, a szerves anyagok fölépülnek; a belőlük eredő kozmikus sugárzással hozzák összefüggésbe a biolúgusok a földi élet keletkezését és az evolúció olyan, máig megoldatlan rejtályeit, mint a "nagy kihalások" időszakai (pl. a dinoszauruszok hirtelen-váratlan pusztulása.) S az olvasó, miközben Asimov élvezetes stílusú enciklopédiáját lapozza, nemcsak a neutroncsillagok, fekete lyukak, fehér törpék és vörös óriások távoli világába pillanthat be, de az ókoriak természetfölfogásával, az újkori csillagászat legnagyobbjaival, a genetika és az evolúcióelmélet klasszikusaival és modern kutatóival is ismeretséget köthet,

Roland Omnés - A ​Világegyetem és átalakulásai
Ez ​a kis könyv ébredés az álomból. Az eredeti szándék szerint bepillantást kellett volna adni a Világegyetem születésének misztériumába, majd hosszú csodakeresésére indulni, és behatolni az égboltot benépesítő galaxisok, csillagok és bolygók rejtélyeibe. Az Olvasót vezetve újra fel akartam fedezni azt - ami sok fizikus mélységes meggyőződése -, hogy e világon minden szükségszerű, a természettörvények játéka. Így indulva figyelmünket maguknak a törvényeknek a vizsgálatára irányíthattuk volna. Spinoza és Leibniz nyomán feltetettük a kérdést: vajon ezek-e az egyedül lehetséges törvények, és szükségszerűek-e? A világok elrendezése után hogyan tették lehetővé az életet? Belemélyedtünk volna a Világegyetem és a téridő azonosságának kérdésébe. Láttuk volna, hogy a törvények alakjának és a mennyiségnek ismereteink jelenlegi szintjén még alig észlelhető kis módosulása hogyan akadályozná meg a valóságot kibontakozásában. Például az elektron tömegének, kölcsönhatási erejének kis megváltoztatásával hogyan szűnne meg létezni a csillag, a kristály vagy az élet. Mindezekből, úgy hiszem, bámulattal ébredtünk volna tudatára, milyen csodálatos egység részei vagyunk. Ilyen könyv írásához bölcsebbnek, filozofikusabbnak és főként költőibbnek kellene lenni annál, mint amilyen én vagyok. Ezért csak jóval szerényebb feladatra vállalkoztam. Azt szeretném bemutatni, hogy a fizikai törvények miként hagytak nyomot a Világegyetem a fejlődés főbb állomásain, azokon az állomásokon, amelyekről már úgy hisszük, értjük őket. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az itt bemutatandó gondolatok és elméletek némelyike módosul majd, vagy talán el is vettetik; e gondolatok mindenesetre hallatlanul gazdagodni fognak. Ami fontos: becsüljük őket szépségükben. Az szerettem volna elérni, hogy e lapok mindenki számára világosak és érthetők legyenek. Ez nem képtelenség: egy jó népszerűsítő munka nemegyszer jobban közölheti a lényeget, mint egy egyenletekkel teletűzdelt cikk. Ami ui. az egyenleteket illeti: vagy semmit sem ért belőlük az Olvasó, vagy - ha az alapgondolatokat megérti - maga is fel tudja őket írni. Sikerült-e a szándékom, nem tudom. A tudományos cikkeken kopott toll mindig karcol egy kicsit; bizonyosan lehetett volna világosabban is írni. Mindenesetre igyekeztem bevezetni az Olvasót mindabba, ami nem általánosan ismert, de mégis elengedhetetlenül szükséges, legyen az akár csillagászati megfigyelés, akár fizikai ismeret. Könyvem két részből áll. Az elsőt a Világegyetem eredtének megismertetésére szántam, a másodikban a fontosabb csillagászati objektumokat tekintettem át, a galaxisoktól a bolygókig. Ismereteink kétségtelenül sokkal biztosabbak és pontosabbak e második tárgykörben. Számos kiváló művet írtak már a csillagászat és az asztrofizika tárgyában, mindazonáltal, úgy hiszem, e könyveket - nehéznek ítélvén - általában mégis félreteszik. Ez indokolja és magyarázza, hogy ilyen könyvet írtam, s azt is, hogy miért hiányoznak belőle az inkább leíró könyveket színessé tevő, meggyőző fényképek. Kevés tudós nevével fognak találkozni, őket is mintegy mellékesen, helyenként említem majd meg, csak hivatkozásképpen. Van valami szép abban, ha a tudomány olyan katedrálisként tűnik elénk, melynek kövei nincsenek megjelölve.

Sipos Gergő - Szent ​Domonkos kertje
1854. ​Rejtélyes hírek érkeznek a szabadságharc elveszett gyémántjai felől. Fenyvessy Mártont, a törvényen kívüli kémhálózat ügynökét — egy úgynevezett “kísértetet” — küldik értük. Ő azonban holtan találja az egyetlen embert, aki ismerte a politikai és gazdasági okokból is jelentős kincsek rejtekhelyét. Ezért megkezdődik a versenyfutás az idővel, és Mártonnak minden ügyességére és logikai érzékére szüksége lesz ahhoz, hogy megfejtse a hátrahagyott jeleket, melyekkel a kincsvadászok már évek óta sikertelenül próbálkoznak. Minderre csupán néhány órája van, mielőtt leszáll az éj. Ebben a feszült hangulatú történelmi krimiben, hidegvérű gyilkosságokon, áruláson és összeesküvéseken keresztül vezet az ösvény Szent Domonkos kertjébe, amely titkait csak az arra érdemesek előtt tárja fel.

Otto Heckmann - Csillagok, ​kozmosz, világmodellek
A ​szerző korunk híres csillagásza volt. E művében a csillagászatnak azokról a területeiről számol be, amelyeknek tudományos vizsgálatában saját maga is részt vett, vagy amelyeket kutatói és oktatói pályafutása során mindvégig gondosan figyelemmel kísért. E területeken az utóbbi fél évszázad alatt nagy tudományos események történtek, és jelentős eredmények születtek. A kötet 13 önálló, zömmel személyes hangvételű írást tartalmaz. Közülük az elsők a csillagászati kutatás központi témája, a kozmológia köré csoportosulnak. E téma kiegészítésének tekinthetők az újkor szellemtörténetében a csillagászat szerepével, a természeti törvények egyetemes érvényességével és a különféle világmodellek kritikai elemzésével foglalkozó fejezetek. A szerző nemcsak a különféle elméleti szempontokat sorolja fel, hanem arra is törekszik, hogy szemléletes módon széles áttekintést adjon, és a csillagászat nagy összefüggései még akkor is kiderüljenek, amikor speciális problémákról szól, pl. a "rendszerek" előállításáról, az égbolt felméréséről vagy a csillaghalmazok tisztázatlan kérdéseiről. Szeretettel és nemegyszer humorosan ír a csillagászok hétköznapi munkájáról, amelyhez sokszor türelemre, kitartásra van szükség. Különösen érdekes az a fejezet, amelyben a világ egyik legnagyobb obszervatóriumának, az Európai Déli Csillagvizsgálónak a megszervezését és felépítését mondja el. Otto Heckmann 1901-ben született. A bonni egyetemen csillagászati, fizikai, matematikai tanulmányokat folytatott. 1925-ben a bonni, 1927-ben a göttingeni csillagvizsgáló munkatársa lett. 1929-ben habilitált csillagászatból. 1935-ben Göttingenben professzorrá nevezték ki. 1939-ben a göttingeni csillagvizsgáló igazgatóhelyettese lett. 1941-ben átvette a hamburgi egyetem csillagászati tanszékének vezetését. 1941-től 1962-ig a hamburgi csillagvizsgáló igazgatója. 1962-ben megbízták az Európai Déli Csillagvizsgáló megszervezésével. 1962-1969 között ennek az obszervatóriumnak az első főigazgatója. 1969-ben vonult nyugalomba, 1983-ban meghalt.

Fodor L. István - Az ​ember és a kozmosz
Kit ​ne érdekelne az, hogy milyenek lesznek a jövő évszázad technikai csodái, a Föld körüli pályán keringő naperőművek, melyek fényüket és energiájukat a Földre sugározzák, a hatalmas kozmikus űrvárosok, a bolygóközi bányák és gyárak, melyek melléktermékeikkel nem szennyezik a vizeinket és a levegőt, az óriási rádióteleszkópok, melyek tovább tágítják a világegyetem határait, s megnövelik a más civilizációkkal való kapcsolatteremtés lehetőségét? Fodor L. István könyve tudományos elképzeléseket ismertet népszerű formában, melyek rendkívül izgalmasak lehetnek mindazok számára, akiket érdekel közös sorsunk, az emberiség boldogulásának jövője

Hédervári Péter - A ​Naprendszeren innen és túl
A ​sok nagy sikerű könyv szerzője legújabb művében arra vállalkozik, hogy a világegyetemmel ismertesse meg olvasóit. A megszokottól eltérően legtágabb "otthonunkból", a világmindenségből szűkíti a kört, először azzal foglalkozva, hogyan is keletkezett a világegyetem, (ősrobbanás elmélete, a kozmikus űrökkel kapcsolatos legújabb szovjet és amerikai kutatási eredmények, a szuperhalmazok, a kvazárok stb.) Ezután a Tejútrendszert mutatja be, szerkezetét, a kozmikus ködöket, világító és sötét felhőket, csillagtársulásokat, a csillagok keletkezését, fejlődését, típusait. Így közeledünk „hazafelé”, a Naprendszerbe. Megismerhetjük a mindannyiunkat éltető Napot, társainkat a bolygókat, a holdakat, üstökösöket, meteorrajokat stb. A könyv felépítése újszerű, hiszen nem anyabolygónkból indul ki, s így általánosít, hanem az irtózatos méretektől halad a parányi ember felé, aki kicsiny ugyan, de tudása, szellemi ereje képes legyőzni a hatalmas távolságokat is. A könyv alapgondolata világnézeti szempontból rendkívül fontos: a világ megismerhető! Számos fénykép – több színes is – teszi érdekessé, izgalmassá A Mi Világunk című ismeretterjesztő könyvsorozat első darabját. (A sorozat következő kötete: Juhász Árpád – A kék bolygó)

Both Előd - A ​világmindenség
A ​sorozat köteteinek tárgya az ember és környezete: a Világmindenség, a Föld, az ember, az ember helye az élővilágban, Magyarországon, Budapesten. Minden kötet alapismereteket tartalmaz 77, ABC-ben sorakozó szócikkben. Megfigyelésre, rendszerezésre, következtetések levonására ösztönöz, tankönyv-kiegészítő vagy tankönyvpótló lehet az általános iskola 4. osztályától. Az egyes köteteket kislexikon zárja, a könyvben szereplő jelentős személyiségekről. Reggel feljönni, este lenyugodni látjuk a Napot, este megjelenni, hajnalban eltűnni a Holdat - ez a legegyszerűbb csillagászati megfigyelés. Az már kicsit nehezebb, hogy eligazodjunk az égbolton látható csillagok között, de ezt is meg lehet tanulni. Ennél is távolabbra már csak csillagászati eszközökkel jutunk. Csillagászati alapfogalmakkal viszont nemcsak a csillagos eget vagy a mindenséget nézve találkoztunk: elég lapozni egyet a naptárban, ránézni a karóránkra - az időmérés és a naptárkészítés is csillagászati ismereteken alapul. A Föld, a Naprendszer, a Tejútrendszer, más tejútrendszerek, a bolygók körül keringő holdak, a csillagok világa, megismerésük története, a csillagászati megfigyelések lehetőségei és eszközei szóban és képben - ez a Világmindenségről szóló könyv tartalma.

Simon Mitton - A nappali csillag
"A Tejútrendszer sok milliárd csillaga kőzött a Nap egyáltalában nem feltűnő égitest. Ha a kozmosz felfoghatatlan hatalmasságára, rengeteg, mind távolabbi galaxishalmazára gondolunk, megdöbbent bennünket bolygónk, Napunk, sőt Galaxisunk jelentéktelensége a Világegyetem hallgatag hátterében. Galaxisunk óriás korongját az égbolton áthúzódó fényfátyolnak látjuk. A valóságban csillagokból álló lapos korong, középpontjából kiinduló két spirálkarral. Napunk messze kint világít az egyik spirálkarban, mintegy 32 000 fényévre a Tejútrendszer szívétől. A Galaxisban bizonyára milliárdszámra vannak hozzá hasonló, más csillagokhoz viszonyítva átlagos tömegű, méretű, normális szerkezetű, hőmérsékletű és luminozitású csillagok. Az asztronómusok iránta tanúsított érdeklődésének egyetlen oka egyszerűen az, hogy mi éppen e csillag körül keringünk, és ezért nagyon részletesen vizsgálhatjuk. A többi csillag nincs hozzánk elég közel ahhoz, hogy felszínének finom szerkezetét megfigyelhessük. Egyetlen másik csillagról sem állíthatjuk megalapozottan, hogy több bolygója van, noha elméleti alapon ez valószínűnek látszik. Tévedés azt gondolni, hogy minden csillagász sötétben dolgozik; a valóságban mintegy egyötödük a nappali csillag kutatásának kötelezte el magát."

Nemere István - Idegenek ​a szomszédban?
Vajon ​jártak-e a múltban, és járnak-e a jelenben a közelünkben idegen civilizációk lényei és járművei? Alátámasztják-e tudományos tények az UFO-k és a földönkívüli életformák létezését? Idegenek építették a legendás Mars Arcot a vörös bolygó felszínén, vagy a természet szeszélye alakította ki a megtévesztő formációt? Ezernyi ilyen megválaszolatlan kérdésre kell választ adnunk a 21. században. A Naprendszerben számos bolygó, hold, kisbolygó és üstökös produkál időről-időre furcsa, megmagyarázhatatlan jelenségeket. Némelyik ezek közül látszólag még a fizika, vagy a csillagászat egzakt törvényeinek sem engedelmeskedik. Különösen maga a Nap, a Hold, és a nagybolygók egyik-másik égi kísérője bővelkedik nem várt meglepetésekben. Ezeket a rejtélyes eseteket, anomáliákat mind a csillagászok fedezték fel az elmúlt 400 esztendő során. Részben maguk a kutatók, részben a szerző épít ezekre az igen elgondolkodtató, néhol merész elméletekre és hipotézisekre. Ha Ön előszeretettel forgat ufológiai, csillagászati vagy tudományos érdekességeket tárgyaló, népszerű ismeretterjesztő műveket, akkor nem szabad kihagynia ezt a könyvet sem!

Hédervári Péter - Csillagunk: ​a Nap
Első ​ismerkedés a Nappal Néhány szó a műszerekről és a módszerekről Az energia eredete Szoláris kémia A neutrino-rejtély Fotoszféra, kromoszféra, korona Mágnesség és szupergranulák A Föld a naplégkörben kering! Tiltott vonalak "Láthatatlan" foltok és aktív régiók Koronasugarak és koronalyukak A Skylab- és a Helios-kísérletek A napszél és a Föld "csóvája" Granulák, pórusok, napfoltok A mágneses napfoltciklus A napfoltok osztályozása és fejlődése Szoláris hatások a Földön A relatív szám

Emmanuil Jakovlevics Vilkovszkij - A ​rejtélyes kvazárok
A ​csillagok fejlődése A kvazárok első fizikai modelljei Galaxisok, kvazárok és kozmológia Aktív galaxismagok A kvazár vázlatos képe A galaktikus kilövellések A szuper-fénysebességű objektumok "Gravitációs lencsék" Az SS433 - kulcs a kvazárok titkához?

Zátonyi Sándor - ifj. Zátonyi Sándor - Optika, ​modern fizika, csillagászat
Ez ​a tankönyv egy hat kötetből álló tankönyvsorozat hatodik tagja. Használható a 6 osztályos gimnázium VI. osztályában, a 8 osztályos gimnázium VIII. osztályában és a 4 osztályos gimnázium IV. osztályában.

Img_0048
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Földrajzi ​személyek lexikona
"Szándékom ​az volt, hogy a földrajz és csillagászat iránt érdeklődők szívesen nyúljanak e könyvhöz, és megtalálják azokat a személyeket, akik ehhez a két témához kapcsolódnak, akár utazók, felfedezők, kutatók, tudósok vagy tanárok. Magyar és külföldi személyek leírásai egyaránt megtalálhatók a lexikonban. Az ismertetések a tudományos munkára illetve szorosan a földrajzhoz vagy a csillagászathoz kapcsolódó tevékenységre helyezik a hangsúlyt."

Michal Rusinek - Kopernikusz
A ​nagy lengyel csillagász a XV. és az XVI. század fordulóján élt, a reneszánsz felvirágzásának idején. Kolumbusz nem sokkal előbb fedezte fel Amerikát, Itáliában ekkor teljesedik ki Michelangelo és Leonardo művészete, a pápai trónon az egyik legmohóbb egyházfő ül, aki egyfelől a művészetek apostola, másfelől a szabadosságé és a büntetlen gaztetteké. Teljes lánggal lobognak az inkvizíció máglyái, Firenzében megégetik Savonarolát. Kopernikusz mindezt látta és átélte. Értette hát azt is, mi minden korlátozza az emberi elmét csak azt nem tudhatta, hogy néhány évtized múlva azokat vonják kínpadra, akik az ő felfedezésében hisznek. Giordano Bruno máglyára kerül, de nem tagadja meg a napközpontú világképet. Az idős Galilei pedig arra kényszerül, hogy az inkvizíció bírósága előtt visszavonja mindazt a hódolatot, amivel Kopernikuszt illette. Rusinek számos képmelléklettel illusztrált műve érdekesen beszéli el a lengyel tudós életútját, és áttekinthetően elemzi a korszakalkotó fölfedezést, amely megrendítette a középkori geocentrikus világképet.

Covers_168033
A ​Hold kapujában Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​Hold kapujában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kereszty Péter - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Lakóhelyünk, ​a Föld
A ​Lakóhelyünk, a Föld című tankönyv a kerettanterv fejezeteinek anyagát dolgozza fel közérthető, gyermekközeli stílusban. Napistenektől az UFÓ-kig címmel a szerző, Kereszty Péter áttekinti a csillagászat történetét az ókortól napjainkig. A Forrongó Föld fejezet a Föld belsejébe vezeti el a diákot. Ismerteti a Föld felépítését, gömbhéjait, a bolygó belsejének hőmérsékleti és nyomásviszonyait. Kőzettani és ásványtani ismereteket is ad, s bemutatja a Föld kincseinek, az ásványkincseknek és az energiahordozóknak a keletkezését és főbb lelőhelyeit. Hasonló módon mutatja be a légkört Védernyő a Föld körül fejezet, melyben a légkör összetételéről, az időjárásról, a ciklonok és anticiklonok kialakulásáról s a nagy földi légkörzésről esik szó. Kék bolygó címmel a vízburok földrajzát, a felszíni és felszín alatti vizek felszínformálását ismerteti. A fejezetek végén Csak egyetlen Földünk van! címmel természet- és környezetvédelmi kérdésekről, a Föld globális problémáiról ír dr. Nemerkényi Antal. A tankönyv utolsó fejezete – mintegy az előzőek összefoglalása – a Dr. Sárfalvi Béla által írt A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre. Az egyes leckék végén nyolc-tíz mondatos összefoglalást közlünk, amely röviden, tömörítve tartalmazza a lényeges ismereteket. A tankönyvet ajánljuk mindazoknak, akik a nemzeti alaptanterv szerint az általános iskolai tanulmányok során általános természetföldrajzi ismereteket óhajtanak tanítani, de melegen ajánljuk a szakközépiskolák és szakmunkásképzők első évfolyamaiban is. Számukra egészítettük ki a könyv anyagát a földrajzi övezetességgel szóló tudnivalókkal is.

Bödők Zsigmond - Az ​ezredvég napfogyatkozása
Amit ​az 1999-es magyarországi napfogyatkozásról tudni kell

Timár László - Galileo ​Galilei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hédervári Péter - Üstököskutatás ​az űrkorszakban
Vajon ​igaz-e, hogy a Föld üstökösökkel ütközött össze, és ennek a több milliárd évvel ezelőtt lezajlott eseménynek a során jutottak a legelső, életképes csírák bolygónkra? Megfelel-e a valóságnak, hogy az óriási dinoszauruszok kihalása egy üstökösmag lezuhanásának a következménye volt? Egyáltalán, mit tudhatunk ma a Naprendszer e különös égitestjeiről? Honnan jönnek? S mi lesz a további sorsuk?

Nemezis_a_hal%c3%a1lcsillag
elérhető
0

Donald Goldsmith - Nemezis
Földünk ​egykor élt leghatalmasabb testű állatai a szauruszok igen rövid idő, földtörténetileg szinte „egy pillanat alatt", azaz csaknem egyszerre pusztultak ki. Mi történt? Mi történhetett? Az őslénytannal, ősrégészettel, csillagászattal és számos más tudománnyal foglalkozó tudósok sora keresi a választ erre a titokra. Donald Goldsmith érdeme, hogy egybegyűjtve a különböző nézeteket, ráirányítja az olvasó figyelmét a Nemezis, a „halálcsillag" elméletére. Goldsmith könyvéből megtudhatjuk, hogy mi is az a periodikus üstökös-zápor, az Oorth-felhő, milyen titkokat rejtenek az olasz sziklák irídium-lelőhelyei, s fantáziánk segítségével könnyedén kalandozhatunk a csillagok, s a fényév-milliók emberi képzelettel alig felfogható régióiban.

Covers_105508
elérhető
4

Ismeretlen szerző - A ​világ legnagyobb kérdései
Tiszta ​éjszakákon nagyon sokan felpillantottunk már az égboltra, s bizonyára eltűnődtünk azon, hogy miből is lett mindez. Ilyenkor ragadja magával az embert a végtelen felemelő és félelmetes érzése. Csillagvilágok milliárdjainak jeges szikrázása zsugorítja törpévé a szemlélődőt; a kezdet és a vég elképzelhetetlensége szorítja össze szívünket. Filozófusok és teológusok sokasága töprengett már el a kérdésen, ám a tudományos vizsgálódás lehetősége csak a XX. században érkezett el. A kezdetek kezdetétől kialakult kép azonban még ma sem egységes. A természet számtalan olyan kérdéssel szolgál, amelyekre általában leegyszerűsített feleletet adunk, holott valójában nem vagyunk tisztában a válasszal. Ez nem baj ugyan, de talán már mindenkivel előfordult, hogy egy tiszta nyári éjszakán a csillagokra tekintve felötlött benne a nagy kérdés: hol a helyünk a világegyetemben? Könyvünk azon érdeklődő olvasók részére készült, akik szeretnének pontosabb választ kapni kérdéseikre, akik szeretnék jobban megismerni szűkebb s tágabb környezetüket és benne az embert. Mindenki számára elfogadható válaszokkal természetesen mi sem rendelkezünk, célunk inkább az volt, hogy érdekes véleményeket, nézeteket mutassunk be Önöknek. Ha lesz köztük olyan, mely ellenérzéseket ébreszt, gondoljunk arra, milyen sokszínű a világ és az emberi gondolkodás. Nem kell elfogadnunk egyik nézetes sem, de megismerkedni azért nem árt velük.

Bálló Attila - Galaxis ​útikalauz mindenkinek 3.
A ​bolygók, csillagok, galaxisok hatalmas méreteit szinte fel sem foghatjuk, ahogy a köztük lévő távolságokat sem, egy bizonyos méret/érték fölött. De van egy másik világ, mely itt él velünk együtt, és bár a szemünk előtt van, sőt, minket is ez alkot, miattuk létezünk mi magunk is, ahogyan az egész Univerzum, mégsem láthatjuk e világot szabad szemmel, és ahogy az űr végtelenjét sem fedeztük még fel, úgy e világban is felfedezők vagyunk még. Az atomok, és a még kisebb részecskék varázslatos világába invitálom Olvasómat eme rövid írásban, és remélem, sikerül felkeltenem az érdeklődését eme hihetetlenül furcsa világ iránt!

Kollekciók