'csillagászat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Dava Sobel - Hosszúsági ​fok
A ​felfedezések korában a "földrajzi hosszúság problémája" jelentette a legnagyobb tudományos kihívást. A hosszúsági fok meghatározásának képessége híján a tengerészek a szó szoros értelmében elvesztek a tengeren, amint eltűnt szemük elől a szárazföld. A hajók a parti sziklákon futottak zá­tonyra, az ismert tengeri utak használói pedig könnyű prédát jelentettek a kalózoknak. 1714-ben az angol parlament óriási jutalmat ajánlott fel annak, akinek a földrajzi hosszúságot meghatározó metódusa sikeresnek bizonyul. A tudományos elit - Galileitől Sir Isaac Newtonig - az égboltot térképezték fel, abbéli bizonyosságukban, hogy a válasz a csillagok közt rejlik. Egyetlen ember, John Harrison mert csak mechanikus megoldásban hinni - egy olyan órában, mely a tengereken olyan precízen méri az időt. amire addig még a szárazföldön se igen volt példa. És megkezdődött a verseny... Egy történet, mely legalább annyira szól a kor fondorlatairól, mint a tudományról... A tudás valóságos kincsestára azoknak, akiket érdeket a történelem, a földrajz, a csillagászat, a navigáció. az órásművesség. és - nem utolsósorban - az emberi becsvágy és kapzsiság. THE PHILADELPHIA INQUIRE "Valóságos ékkő a könyvek között." CHRISTOPHER LEHMAN-HAUPT, The New York Times "Egyszerű történet, briliánsan elbeszélve." THE WASHINGTON POST BOOK WORLD "Összetett és mégis elegáns... Nincs olyan regényíró, aki hozzá tudna tenni bármit is Dava Sobel Hosszúsági fokához." NEWSWEEK Dava Sobel a The New York Times díjnyertes, volt tudományos tudósítója, olyan magazi­nok részére ír tudományos cikkeket, mint az Audubon, a Discover, a Life és a The New Yorker. A New York állambeli East Hamptonban él.

Richard Panek - 4% ​univerzum
Az ​utóbbi évtizedekben egy maroknyi tudós egymással versengve munkálkodott azon, hogy megmagyarázza azt a nyugtalanító tényt, hogy világegyetemünknek csak 4%-át teszi ki az az anyag, amiből a kedves olvasó, jómagam, a könyveink, a holdak, a bolygók, a csillagok és a galaxisok felépülnek. A többi, a világegyetem túlnyomó többsége teljesen ismeretlen. A kozmoszról alkotott képünk alapjaiban hibás, a kopernikuszi fordulat csak a kezdet volt: nemcsak Földünk, hanem általában véve az anyag is csupán jelentéktelen része a világnak. Richard Panek bemutatja, hogyan jutottak erre a tudományos világképet megrengető következtetésre a tudósok. Lépésről lépésre végigköveti a sötét anyag és a még ennél is bizarrabb sötét energia utáni nyomozás történetét. A természettudományok talán legnagyobb rejtélyével állunk szemben, melynek megfejtése hírnévvel, anyagi megbecsüléssel, mi több, garantáltan Nobel-díjjal kecsegtet.

Makra Zsigmond - Űrhajózás ​holnapután
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csaba György Gábor - Kalandozás ​az égbolton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Isaac Asimov - Útikalauz
A ​fizika törvényeivel definiálható világegyetem elképzelhetetlenül hatalmas, csodálatos, de egyben zavarba ejtő is. Létezését tudomásul vesszük, de a keletkezésére, működésére vonatkozó kérdések jelentős részére még nem tudtunk megnyugtató választ adni. Azok számára íródott ez a könyv, akiknek a gondolkodás élvezetet jelent, akik minden kérdésre tudni szeretnék a választ.

Csaba György Gábor - Égitestek
1989 ​- Rajzolta Taracsák Gábor Mindnyájan ismerjük azt a különös, titokzatos érzést, amely az égitestek szemlélőjét elfogja akkor is, ha jól ismeri az eget, s el tud igazodni a csillagképek között. Ezer évekkel ezelőtt élt őseink is felfigyeltek az égitesteket: gyönyörködtek a Hold ezüst sarlójának alakváltozásaiban, a csillagok méltóságteljes mozgásában. Nem tudhatták mik valójában az égitestek: isteneknek hitték őket, jósolni próbáltak mozgásukból. Őseinknek fontos célja volt a csillagászati megfigyelésekkel. Fölfedezték, hogy a csillagok és a Nap járásából le lehet olvasni az időt és a fő égtájak irányát. Akkoriban főként a papok foglalkoztak csillagjóslással. Az ő feladatuk volt a csillagistenek tiszteletének megfelelő formáiról gondoskodni, és számon tartani az időt: az órákat, a napokat és az éveket. Ez korántsem volt könnyű; a csillagász-papoknak jól kellett ismerniük a csillagokat, járatosnak kellett lenniük bizonyos egyszerű szögmérő műszerek használatában és a matematikában.

Günter Radczun - Máglyák ​és csillagok
A ​középkor máglyáinak lángja lobog szerte Európában, mert eretnek tanok terjednek, s egyre veszélyesebbek a keresztény tanításokra, az egyház hatalmára. Egyes csillagászok már abban is kételkednek, hogy a Föld a világ középpontja és mozdulatlan. A lengyel Kopernikusz tudományosan is bizonyítja, hogy nem így van. Majd őt követi Giordano Bruno, aki már tagadja az égi és földi világ különbözőségét - pedig akkor hová lesz isten országa? S még az ő tűzhalála sem rettenti vissza Keplert és Galileit, hogy tovább kutassák a csillagos eget. Az új csillagászat megteremtőinek tudományos munkájáról, életük izgalmas pillanatairól, a kor történelmi eseményeiről tájékoztatja a könyv szerzője a fiatal olvasót, akinek ma már oly természetes, hogy mozog a Föld.

Robert Jastrow - Vörös ​óriások és fehér törpék
A ​könyv egy nagysikerű televíziósorozat összefoglalása. Szerzője híres magfizikus, a Columbia egyetem tanára, a NASA Goddard Intézetének igazgatója. Az atomok és elemek felépítésének tárgyalása után ismerteti a csillagokban lejátszódó folyamatokat, végigvezeti olvasóját a csillagok élettörténetén, felsorol néhány kozmológiai elméletet. A Holdra szállások, a Mars- és Venus- rakéták nyújtotta új ismeretek fényében elemez néhány Naprendszer keletkezési elméletet. A köny következő fejezetei a Földről: koráról, fejlődéstörténetéről szólnak. Jelentős helyet kap az ember evolúciójának tárgyalása. Jastrow a Darwin-elmélettől eljut a DNS és szerepe magyarázatáig. A mű sokféle témakört ölel fel, ezeket azonban egy alapelv fűzi egybe, amely mindvégig érvényesül: a világegyetem egységes volta. Enne bizonyítására az szerző mindig tapasztalati tényeket, kísérletei eredményeket használ fel, elsősorban azokat, amelyeket mint az amerikai űrkutatás vezető szakembere, munkája során közvetlenül tapasztalt. A szöveget érdekes és értékes képanyag egészíti ki. A könyv élvezetes olvasmány a csillagászat iránt érdeklődő, nem szakemberek számára is.

Ismeretlen szerző - A ​világűr
Hogy ​keletkezett a Föld és a Hold? Honnan származnak az üstökösök és a meteorok? Mi az a szupernóva? Kíváncsi vagy, mi a válasz ezekre a kérdésekre? Érdekel a világűr és a világegyetem? Akkor nyisd ki a könyvet, és kalandozz a világegyetemünk rejtelmeiben! Tudd meg, hogyan keletkeztek a Szaturnusz gyűrűi, vagy hogy mi történet az ősrobbanáskor. Nézd meg, hogyan épül fel a Nap és a szomszédos bolygóink, és fedezd fel ezt a csillaghalmazokkal, planetáris ködökkel és galaxisokkal teli, lenyűgöző világot. Szakértők által írott szövegek és 150 kép mutatja be a legfontosabb tudományos felfedezéseket a csillagászat és az égitestek megfigyelésének területéről.

Kiszel Vilmos - Varga Ágnes - Csillagmesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. R. dos Santos - Életjel
A ​Kaliforniai Űrmegfigyelő-központ álmos nyugalmát hirtelen különös jelsorok zavarják meg, amelyekből a tudósok egy távoli világ üzenetére következtetnek. Nem sokkal ez után érkezik a hír, hogy a Nyilas csillagkép felől egy űrhajó közeledik a Föld felé. A tudósok kiszámítják, hogy az űrhajó a Földtől mintegy ötszáz kilométerre fog elhaladni. Nemzetközi összefogás kezdődik az idegenekkel való találkozás megszervezésére, amelybe a Santos-regények főhősét, Tomás Noronha professzort és egy magyar asztrobiológust, Bozóki Emesét is bevonják. A portugál kriptológus és a földönkívüli életformák tanulmányozására szakosodott magyar tudós botcsinálta űrhajósként két katona, egy asztrofizikus és egy kínai matematikus kíséretében indul a NASA űrsiklóján a világűrbe. Utazásuk során azonban nemcsak a rájuk váró ismeretlennel kell megküzdeniük, hanem az Oroszország által felküldött űrhajóval is - ugyanis az oroszok nem bíznak az idegenek békés szándékaiban. A portugál író, José Rodrigues dos Santos regényében a jelenben gyökerező, és talán a nem is olyan távoli jövő felé fordul: a mindvégig feszültséggel teli történetet a tudósok párbeszédei kísérik, melyek segítségével az olvasó megismerkedik a világegyetem, a Föld és az élet kialakulásának különböző elméleteivel, és azokkal a filozófiai, etikai kérdésekkel, amelyekkel egy idegen életformával való találkozás során az emberiség szembekerülne. A távolból érkező űrhajó utasaival végül létrejön a találkozás, amely egy meglepő csavarral egészen másképpen alakul, mint ahogyan azt a jóhiszemű és bizakodó tudósok remélik. A történet meglepő lezárása a ránk, a földi életre váró esetleges jövőt is, már-már profetikus módon, előrevetíti.

Hédervári Péter - Üstököskutatás ​az űrkorszakban
Vajon ​igaz-e, hogy a Föld üstökösökkel ütközött össze, és ennek a több milliárd évvel ezelőtt lezajlott eseménynek a során jutottak a legelső, életképes csírák bolygónkra? Megfelel-e a valóságnak, hogy az óriási dinoszauruszok kihalása egy üstökösmag lezuhanásának a következménye volt? Egyáltalán, mit tudhatunk ma a Naprendszer e különös égitestjeiről? Honnan jönnek? S mi lesz a további sorsuk?

Mizser Attila - Meteor Csillagászati évkönyv 2006
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor L. István - Földön ​kívüli élet
Derült ​éjszakákon a csillagokat nézve, kiben nem merült föl még az a kérdés, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben, vagy vannak társaink valahol? Furcsa elgondolni, hogy esetleg azok az értelmes lények is éppen az égboltot fürkészik arra gondolva, vajon van-e ott valaki... A szerző könyvében erre a mindenkit izgató kérdésre keresi a választ. Ismerteti a kozmikus intelligenciák kutatása terén elért legfrisebb eredményeket, és leírja a fejlődés várható útját. Foglalkozik a repülő csészealjak rejtélyével, és azzal a problémával, hogy meglátogatták-e már bolygónkat idegen civilizációk polgárai?

Isaac Asimov - A ​robbanó Napok
Asimov ​máig az egyik legolvasottabb sci-fi szerző, több száz regény írója, akinek egységes, mégis _galaktikusan_ tág világa már a sokadik útkereső nemzedék számára válik meghatározóvá. Kevesen tudják, hogy nem csupán e lenyűgöző univerzum megalkotására volt ideje: közel kétszáz ismeretterjesztő könyvet írt kedvenc témáiról, hiszen nem csupán a képzelete, hanem a tudása is hatalmas volt (nem mellesleg biokémiából szerzett doktori fokozatot). _A robbanó Napok_ egy fantasztikusan megírt bevezetés a csillagászat történetébe. Izgalmas, mint egy krimi, és elolvasva máris úgy érezzük: űrhajósnak kell tanulnunk, esetleg vennünk egy távcsövet, de minimum beiratkoznunk a helyi csillagász szövetségbe.

Roland Omnés - A ​Világegyetem és átalakulásai
Ez ​a kis könyv ébredés az álomból. Az eredeti szándék szerint bepillantást kellett volna adni a Világegyetem születésének misztériumába, majd hosszú csodakeresésére indulni, és behatolni az égboltot benépesítő galaxisok, csillagok és bolygók rejtélyeibe. Az Olvasót vezetve újra fel akartam fedezni azt - ami sok fizikus mélységes meggyőződése -, hogy e világon minden szükségszerű, a természettörvények játéka. Így indulva figyelmünket maguknak a törvényeknek a vizsgálatára irányíthattuk volna. Spinoza és Leibniz nyomán feltetettük a kérdést: vajon ezek-e az egyedül lehetséges törvények, és szükségszerűek-e? A világok elrendezése után hogyan tették lehetővé az életet? Belemélyedtünk volna a Világegyetem és a téridő azonosságának kérdésébe. Láttuk volna, hogy a törvények alakjának és a mennyiségnek ismereteink jelenlegi szintjén még alig észlelhető kis módosulása hogyan akadályozná meg a valóságot kibontakozásában. Például az elektron tömegének, kölcsönhatási erejének kis megváltoztatásával hogyan szűnne meg létezni a csillag, a kristály vagy az élet. Mindezekből, úgy hiszem, bámulattal ébredtünk volna tudatára, milyen csodálatos egység részei vagyunk. Ilyen könyv írásához bölcsebbnek, filozofikusabbnak és főként költőibbnek kellene lenni annál, mint amilyen én vagyok. Ezért csak jóval szerényebb feladatra vállalkoztam. Azt szeretném bemutatni, hogy a fizikai törvények miként hagytak nyomot a Világegyetem a fejlődés főbb állomásain, azokon az állomásokon, amelyekről már úgy hisszük, értjük őket. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az itt bemutatandó gondolatok és elméletek némelyike módosul majd, vagy talán el is vettetik; e gondolatok mindenesetre hallatlanul gazdagodni fognak. Ami fontos: becsüljük őket szépségükben. Az szerettem volna elérni, hogy e lapok mindenki számára világosak és érthetők legyenek. Ez nem képtelenség: egy jó népszerűsítő munka nemegyszer jobban közölheti a lényeget, mint egy egyenletekkel teletűzdelt cikk. Ami ui. az egyenleteket illeti: vagy semmit sem ért belőlük az Olvasó, vagy - ha az alapgondolatokat megérti - maga is fel tudja őket írni. Sikerült-e a szándékom, nem tudom. A tudományos cikkeken kopott toll mindig karcol egy kicsit; bizonyosan lehetett volna világosabban is írni. Mindenesetre igyekeztem bevezetni az Olvasót mindabba, ami nem általánosan ismert, de mégis elengedhetetlenül szükséges, legyen az akár csillagászati megfigyelés, akár fizikai ismeret. Könyvem két részből áll. Az elsőt a Világegyetem eredtének megismertetésére szántam, a másodikban a fontosabb csillagászati objektumokat tekintettem át, a galaxisoktól a bolygókig. Ismereteink kétségtelenül sokkal biztosabbak és pontosabbak e második tárgykörben. Számos kiváló művet írtak már a csillagászat és az asztrofizika tárgyában, mindazonáltal, úgy hiszem, e könyveket - nehéznek ítélvén - általában mégis félreteszik. Ez indokolja és magyarázza, hogy ilyen könyvet írtam, s azt is, hogy miért hiányoznak belőle az inkább leíró könyveket színessé tevő, meggyőző fényképek. Kevés tudós nevével fognak találkozni, őket is mintegy mellékesen, helyenként említem majd meg, csak hivatkozásképpen. Van valami szép abban, ha a tudomány olyan katedrálisként tűnik elénk, melynek kövei nincsenek megjelölve.

Jacek Dukaj - Extensa
Az ​Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó elérhető szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezeknek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon. Jacek Dukaj (1974) számos regénye és novellája jelent meg, a legjelentősebb lengyel science fiction író Stanisław Lem óta. Számos nemzetközi irodalmi díj mellett 2009-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Fodor L. István - Az ​ember és a kozmosz
Kit ​ne érdekelne az, hogy milyenek lesznek a jövő évszázad technikai csodái, a Föld körüli pályán keringő naperőművek, melyek fényüket és energiájukat a Földre sugározzák, a hatalmas kozmikus űrvárosok, a bolygóközi bányák és gyárak, melyek melléktermékeikkel nem szennyezik a vizeinket és a levegőt, az óriási rádióteleszkópok, melyek tovább tágítják a világegyetem határait, s megnövelik a más civilizációkkal való kapcsolatteremtés lehetőségét? Fodor L. István könyve tudományos elképzeléseket ismertet népszerű formában, melyek rendkívül izgalmasak lehetnek mindazok számára, akiket érdekel közös sorsunk, az emberiség boldogulásának jövője

Both Előd - A ​világmindenség
A ​sorozat köteteinek tárgya az ember és környezete: a Világmindenség, a Föld, az ember, az ember helye az élővilágban, Magyarországon, Budapesten. Minden kötet alapismereteket tartalmaz 77, ABC-ben sorakozó szócikkben. Megfigyelésre, rendszerezésre, következtetések levonására ösztönöz, tankönyv-kiegészítő vagy tankönyvpótló lehet az általános iskola 4. osztályától. Az egyes köteteket kislexikon zárja, a könyvben szereplő jelentős személyiségekről. Reggel feljönni, este lenyugodni látjuk a Napot, este megjelenni, hajnalban eltűnni a Holdat - ez a legegyszerűbb csillagászati megfigyelés. Az már kicsit nehezebb, hogy eligazodjunk az égbolton látható csillagok között, de ezt is meg lehet tanulni. Ennél is távolabbra már csak csillagászati eszközökkel jutunk. Csillagászati alapfogalmakkal viszont nemcsak a csillagos eget vagy a mindenséget nézve találkoztunk: elég lapozni egyet a naptárban, ránézni a karóránkra - az időmérés és a naptárkészítés is csillagászati ismereteken alapul. A Föld, a Naprendszer, a Tejútrendszer, más tejútrendszerek, a bolygók körül keringő holdak, a csillagok világa, megismerésük története, a csillagászati megfigyelések lehetőségei és eszközei szóban és képben - ez a Világmindenségről szóló könyv tartalma.

Nemere István - Idegenek ​a szomszédban?
Vajon ​jártak-e a múltban, és járnak-e a jelenben a közelünkben idegen civilizációk lényei és járművei? Alátámasztják-e tudományos tények az UFO-k és a földönkívüli életformák létezését? Idegenek építették a legendás Mars Arcot a vörös bolygó felszínén, vagy a természet szeszélye alakította ki a megtévesztő formációt? Ezernyi ilyen megválaszolatlan kérdésre kell választ adnunk a 21. században. A Naprendszerben számos bolygó, hold, kisbolygó és üstökös produkál időről-időre furcsa, megmagyarázhatatlan jelenségeket. Némelyik ezek közül látszólag még a fizika, vagy a csillagászat egzakt törvényeinek sem engedelmeskedik. Különösen maga a Nap, a Hold, és a nagybolygók egyik-másik égi kísérője bővelkedik nem várt meglepetésekben. Ezeket a rejtélyes eseteket, anomáliákat mind a csillagászok fedezték fel az elmúlt 400 esztendő során. Részben maguk a kutatók, részben a szerző épít ezekre az igen elgondolkodtató, néhol merész elméletekre és hipotézisekre. Ha Ön előszeretettel forgat ufológiai, csillagászati vagy tudományos érdekességeket tárgyaló, népszerű ismeretterjesztő műveket, akkor nem szabad kihagynia ezt a könyvet sem!

Ismeretlen szerző - Testvérország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hédervári Péter - Csillagunk: ​a Nap
Első ​ismerkedés a Nappal Néhány szó a műszerekről és a módszerekről Az energia eredete Szoláris kémia A neutrino-rejtély Fotoszféra, kromoszféra, korona Mágnesség és szupergranulák A Föld a naplégkörben kering! Tiltott vonalak "Láthatatlan" foltok és aktív régiók Koronasugarak és koronalyukak A Skylab- és a Helios-kísérletek A napszél és a Föld "csóvája" Granulák, pórusok, napfoltok A mágneses napfoltciklus A napfoltok osztályozása és fejlődése Szoláris hatások a Földön A relatív szám

Csupor Tibor - Csillag ​és ősi szó
Nyelvünk ​eredetéről századokig különféle legendák szóltak, sőt máig sem apadtak ki egészen a legkalandosabb téveszmék. Pedig már több mint kétszáz esztendeje meglelte a helyes nyomot Sajnovics János, és bátran el is indult rajta. Ezt a szerény jezsuita csillagászt nem is az ősi szó, hanem egy ritka csillagászati jelenség megfigyelésének vágya vitte messze északra, a sarkkörön túlra - a távoli lapp nép nyelvének kutatásával csak mellesleg foglalkozott -, mégis ez alapozta meg tudományos hírnevét. Az ő élettörténetét, különösen a nagy jelentőségű vardői expedíció eseményeit adja elő a fiatal író dokumentumokra alapozott, de közvetlen stílusú írása. A könyvet érdekes képanyag egészíti ki.

Emmanuil Jakovlevics Vilkovszkij - A ​rejtélyes kvazárok
A ​csillagok fejlődése A kvazárok első fizikai modelljei Galaxisok, kvazárok és kozmológia Aktív galaxismagok A kvazár vázlatos képe A galaktikus kilövellések A szuper-fénysebességű objektumok "Gravitációs lencsék" Az SS433 - kulcs a kvazárok titkához?

Zátonyi Sándor - ifj. Zátonyi Sándor - Optika, ​modern fizika, csillagászat
Ez ​a tankönyv egy hat kötetből álló tankönyvsorozat hatodik tagja. Használható a 6 osztályos gimnázium VI. osztályában, a 8 osztályos gimnázium VIII. osztályában és a 4 osztályos gimnázium IV. osztályában.

Kereszty Péter - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Lakóhelyünk, ​a Föld
A ​Lakóhelyünk, a Föld című tankönyv a kerettanterv fejezeteinek anyagát dolgozza fel közérthető, gyermekközeli stílusban. Napistenektől az UFÓ-kig címmel a szerző, Kereszty Péter áttekinti a csillagászat történetét az ókortól napjainkig. A Forrongó Föld fejezet a Föld belsejébe vezeti el a diákot. Ismerteti a Föld felépítését, gömbhéjait, a bolygó belsejének hőmérsékleti és nyomásviszonyait. Kőzettani és ásványtani ismereteket is ad, s bemutatja a Föld kincseinek, az ásványkincseknek és az energiahordozóknak a keletkezését és főbb lelőhelyeit. Hasonló módon mutatja be a légkört Védernyő a Föld körül fejezet, melyben a légkör összetételéről, az időjárásról, a ciklonok és anticiklonok kialakulásáról s a nagy földi légkörzésről esik szó. Kék bolygó címmel a vízburok földrajzát, a felszíni és felszín alatti vizek felszínformálását ismerteti. A fejezetek végén Csak egyetlen Földünk van! címmel természet- és környezetvédelmi kérdésekről, a Föld globális problémáiról ír dr. Nemerkényi Antal. A tankönyv utolsó fejezete – mintegy az előzőek összefoglalása – a Dr. Sárfalvi Béla által írt A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre. Az egyes leckék végén nyolc-tíz mondatos összefoglalást közlünk, amely röviden, tömörítve tartalmazza a lényeges ismereteket. A tankönyvet ajánljuk mindazoknak, akik a nemzeti alaptanterv szerint az általános iskolai tanulmányok során általános természetföldrajzi ismereteket óhajtanak tanítani, de melegen ajánljuk a szakközépiskolák és szakmunkásképzők első évfolyamaiban is. Számukra egészítettük ki a könyv anyagát a földrajzi övezetességgel szóló tudnivalókkal is.

Bödők Zsigmond - Az ​ezredvég napfogyatkozása
Amit ​az 1999-es magyarországi napfogyatkozásról tudni kell

Timár László - Galileo ​Galilei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Donald Goldsmith - Nemezis
Földünk ​egykor élt leghatalmasabb testű állatai a szauruszok igen rövid idő, földtörténetileg szinte „egy pillanat alatt", azaz csaknem egyszerre pusztultak ki. Mi történt? Mi történhetett? Az őslénytannal, ősrégészettel, csillagászattal és számos más tudománnyal foglalkozó tudósok sora keresi a választ erre a titokra. Donald Goldsmith érdeme, hogy egybegyűjtve a különböző nézeteket, ráirányítja az olvasó figyelmét a Nemezis, a „halálcsillag" elméletére. Goldsmith könyvéből megtudhatjuk, hogy mi is az a periodikus üstökös-zápor, az Oorth-felhő, milyen titkokat rejtenek az olasz sziklák irídium-lelőhelyei, s fantáziánk segítségével könnyedén kalandozhatunk a csillagok, s a fényév-milliók emberi képzelettel alig felfogható régióiban.

Kosztolányi Dezső - Aranysárkány
Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Ismeretlen szerző - A ​világ legnagyobb kérdései
Tiszta ​éjszakákon nagyon sokan felpillantottunk már az égboltra, s bizonyára eltűnődtünk azon, hogy miből is lett mindez. Ilyenkor ragadja magával az embert a végtelen felemelő és félelmetes érzése. Csillagvilágok milliárdjainak jeges szikrázása zsugorítja törpévé a szemlélődőt; a kezdet és a vég elképzelhetetlensége szorítja össze szívünket. Filozófusok és teológusok sokasága töprengett már el a kérdésen, ám a tudományos vizsgálódás lehetősége csak a XX. században érkezett el. A kezdetek kezdetétől kialakult kép azonban még ma sem egységes. A természet számtalan olyan kérdéssel szolgál, amelyekre általában leegyszerűsített feleletet adunk, holott valójában nem vagyunk tisztában a válasszal. Ez nem baj ugyan, de talán már mindenkivel előfordult, hogy egy tiszta nyári éjszakán a csillagokra tekintve felötlött benne a nagy kérdés: hol a helyünk a világegyetemben? Könyvünk azon érdeklődő olvasók részére készült, akik szeretnének pontosabb választ kapni kérdéseikre, akik szeretnék jobban megismerni szűkebb s tágabb környezetüket és benne az embert. Mindenki számára elfogadható válaszokkal természetesen mi sem rendelkezünk, célunk inkább az volt, hogy érdekes véleményeket, nézeteket mutassunk be Önöknek. Ha lesz köztük olyan, mely ellenérzéseket ébreszt, gondoljunk arra, milyen sokszínű a világ és az emberi gondolkodás. Nem kell elfogadnunk egyik nézetes sem, de megismerkedni azért nem árt velük.

Bálló Attila - Galaxis ​útikalauz mindenkinek 3.
A ​bolygók, csillagok, galaxisok hatalmas méreteit szinte fel sem foghatjuk, ahogy a köztük lévő távolságokat sem, egy bizonyos méret/érték fölött. De van egy másik világ, mely itt él velünk együtt, és bár a szemünk előtt van, sőt, minket is ez alkot, miattuk létezünk mi magunk is, ahogyan az egész Univerzum, mégsem láthatjuk e világot szabad szemmel, és ahogy az űr végtelenjét sem fedeztük még fel, úgy e világban is felfedezők vagyunk még. Az atomok, és a még kisebb részecskék varázslatos világába invitálom Olvasómat eme rövid írásban, és remélem, sikerül felkeltenem az érdeklődését eme hihetetlenül furcsa világ iránt!