Ajax-loader

'csillagászat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Ez ​a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. A Nagy Bumm-tól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és egészen kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Azok számára is jól érthető, akik jobban szeretik a képleteknél a magyarázatot. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. _Az idő rövid története_ az ő klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe. A könyv első kiadása 1988-ban jelent meg, és az univerzumról addig szerzett tudásunkat ölelte fel. Azóta a technika hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ennek megfelelően sokat változtak a megfigyeléseket szolgáló eszközök is. Ezért ma még szélesebb körű és pontosabb ismeretek állnak rendelkezésünkre az Univerzum tulajdonságait illetően. Stephen Hawking ezeknek megfelelően átdolgozta és kibővítette eredeti művét. A kötet kiegészült egy teljesen új, a féreglyukakról és az időutazás lehetőségéről szóló fejezettel is.

Ian Ridpath - Bolygók ​és csillagok
Amikor ​napnyugta után besötétedik, felragyognak előttünk az éjszakai égbolt csodái: Naprendszerünk bolygói, majd a távoli csillagok és csillaghalmazok, végül saját Galaxisunk ködfoltjai mögött: a már elképzelhetetlen messzeségben levő idegen galaxisok. Mindegyik között vannak olyanok, amelyeket akár szabad szemmel is megfigyelhetünk, de egy látcsövet, azaz binokulárt, vagy kisebb távcsövet használva a számuk megsokszorozódik. Ez a könyv megtanít arra, hogy hol és hogyan találjuk meg őket. (A szerző előszavából)

Szécsényi-Nagy Gábor - Tájékozódás ​a csillagos égen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lily Brooks-Dalton - Az ​éjféli égbolt
Augustine-t, ​a zseniális, idős asztronómust csak a csillagok érdeklik. A tudós évek óta elszigetelt kutatóállomásokon él, és az eget tanulmányozza, hogy felderítse az univerzum létrejöttét. A mostani állomásán, egy sarkvidéki kutatóbázison viszont katasztrofális eseményről kapnak hírt, és evakuálják a dolgozókat, ám Augustine makacsul megtagadja a munkája félbehagyását. Nem sokkal a többiek távozása után felfedez egy rejtélyes gyermeket, Irist, és észreveszi, hogy a rádiófrekvenciák elnémultak. Magukra maradtak. Ugyanebben az időben Sullivan éppen az Aether fedélzetén repül hazafelé a Jupitertől. Ő és a csapata többi tagja az első olyan űrhajósok, akik ilyen mélyen merészkedtek az űrbe, és Sully már megbékélt az áldozatokkal, amelyeket ez megkövetelt tőle: a lánya hátrahagyásával és a házassága felbomlásával. Az útjuk eddig sikeres volt, de amikor a Küldetésirányítás magyarázat nélkül elhallgat, Sullynak és társainak el kell gondolkozniuk azon, hogy hazatérnek-e valaha. Miközben Augustine és Sully embertelen, de gyönyörű környezetben néznek szembe bizonytalan jövőjükkel, a történetük fokozatosan összefonódik, egy megrázó végkifejlet felé tartva. Lily Brooks-Dalton regénye a legfontosabb kérdéseket teszi fel kristálytiszta prózájával: mi éli túl a világvégét? Hogyan adjunk értelmet az életünknek? A kötetet a 2016-os megjelenését követően számos magazin beválogatta az év legjobbjai közé, Colson Whitehead egyenesen a kedvencének nevezte. 2020-ban George Clooney készített belőle filmet a Netflixre, ráadásul ő játssza főszerepben Augustine karakterét.

J. R. dos Santos - Életjel
A ​Kaliforniai Űrmegfigyelő-központ álmos nyugalmát hirtelen különös jelsorok zavarják meg, amelyekből a tudósok egy távoli világ üzenetére következtetnek. Nem sokkal ez után érkezik a hír, hogy a Nyilas csillagkép felől egy űrhajó közeledik a Föld felé. A tudósok kiszámítják, hogy az űrhajó a Földtől mintegy ötszáz kilométerre fog elhaladni. Nemzetközi összefogás kezdődik az idegenekkel való találkozás megszervezésére, amelybe a Santos-regények főhősét, Tomás Noronha professzort és egy magyar asztrobiológust, Bozóki Emesét is bevonják. A portugál kriptológus és a földönkívüli életformák tanulmányozására szakosodott magyar tudós botcsinálta űrhajósként két katona, egy asztrofizikus és egy kínai matematikus kíséretében indul a NASA űrsiklóján a világűrbe. Utazásuk során azonban nemcsak a rájuk váró ismeretlennel kell megküzdeniük, hanem az Oroszország által felküldött űrhajóval is - ugyanis az oroszok nem bíznak az idegenek békés szándékaiban. A portugál író, José Rodrigues dos Santos regényében a jelenben gyökerező, és talán a nem is olyan távoli jövő felé fordul: a mindvégig feszültséggel teli történetet a tudósok párbeszédei kísérik, melyek segítségével az olvasó megismerkedik a világegyetem, a Föld és az élet kialakulásának különböző elméleteivel, és azokkal a filozófiai, etikai kérdésekkel, amelyekkel egy idegen életformával való találkozás során az emberiség szembekerülne. A távolból érkező űrhajó utasaival végül létrejön a találkozás, amely egy meglepő csavarral egészen másképpen alakul, mint ahogyan azt a jóhiszemű és bizakodó tudósok remélik. A történet meglepő lezárása a ránk, a földi életre váró esetleges jövőt is, már-már profetikus módon, előrevetíti.

Claudine Masson - Jean-Michel Masson - Csillagok ​és bolygók
Hogyan ​ismerjük fel a csillagokat és a csillagképeket? Keressük meg a bolygónkat! Mi a szerepe a Holdnak és a Napnak?

Carl Sagan - Kapcsolat
A ​KAPCSOLAT minden idők legérdekesebb ismeretterjesztése a fizika, matematika és a csillagászat terén, s mindez regényes, olvasmányos formában. Sagan fantasztikus kalandra invitálja az olvasót - egy magasan fejlett civilizáció felfedezésére a határtalan világűrben. Egy nemzetközi kutatócsoport végigéli a fénysebesség és a relativitás fogalmát eltörlő utazást, hogy tanúi és résztvevői lehessenek az emberi történelem leglélegzetelállítóbb találkozásának...

Varga András - Varga Domokos - Ég ​és Föld
Volt-e ​eleje az időnek? És lesz-e vége? Kialudhat-e a Nap? Miért hosszabbak a téli éjszakák, mint a nyáriak? Mik azok a fehér éjszakák? Igazából mekkora a Hold? Összeütközhet-e egy üstökös a Földdel? Hogyan születtek a csillagok? Mik a hullócsillagok? Miért éppen a Földön van élet? Miből lesznek a felhők? Mitől ered el az eső? Honnan jön a folyók vize? Hol járhatsz gyalog a tengeren? Mi fűti a Föld mélyét? Hogy született a Himalája? Mitől reng a Föld? Hol érdemes aranyat keresni? Melyek a legpótolhatatlanabb kincsei a Földnek? Íme, néhány kérdés a sok közül, amelyet a _Kérdések könyvé_nek első kötete, az _Ég és Föld_ felvet és megválaszol. A természeti világ rejtelmeibe vezeti be ez a színesen és gazdagon illusztrált mű az ifjú olvasókat, oly módon, hogy már a nyolcévesek is érdeklődéssel lapozgathatják, de még a tizenévesek is bőven kapnak segítséget földrajzi gondjaik megoldásához a kitűnő ábrák révén. Haszonnal forgathatják még a felnőttek is ezt a könyvet, s kiváltképpen a szülők és a pedagógusok, amikor iskolás korú gyerekeikkel foglalkoznak, nyiladoztatják értelmüket, felkeltik kíváncsiságukat a természet csodáira. A sikeres kötet szép és modern grafikáját Kiss István készítette.

Tihanyi László - A ​kalap és a galaxis
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Cynthia Phillips - Shana Priver - A ​csillagászat mindentudó nagykönyve mindenkinek
Előfordult ​már, hogy felnéztél az égre, és lenyűgözött annak titokzatossága? Talán már az is megesett, hogy megpróbáltad kitalálni, melyik pislákoló fény csillag, és melyik bolygó, vagy nekiláttál kideríteni, mi a különbség a meteor, a meteorit és a meteoroid között, de soha nem sikerült teljesen. A csillagászat mindentudó nagykönyve mindenkinek tudományos hátteret biztosít a csillagleshez. A könyv nemcsak a világegyetem eredetére vonatkozó elméleteket tárgyalja tisztán és érthetően, hanem bonyolult szakkifejezések nélkül írja le mindazt, amit a bolygókról, holdakról és csillagokról tudni érdemes. Ezenkívül közismert tévhiteket oszlat szét: megtudhatod, miért nem valódi csillagkép a Göncölszekér, és arra is fény derül, hogy a hullócsillagok valójában nem is csillagok! A könyvben többek közt a következőket találod: gyönyörű fényképek és hasznos ábrák; színes melléklet; hasznos tippek és trükkök, például arról, hogy miként ismerheted fel a különböző égitesteket; a legújabb UFO-elméletek; mekkora a valószínűsége, hogy a Föld valóban összeütközik egy aszteroidával?

Dava Sobel - Hosszúsági ​fok
A ​felfedezések korában a "földrajzi hosszúság problémája" jelentette a legnagyobb tudományos kihívást. A hosszúsági fok meghatározásának képessége híján a tengerészek a szó szoros értelmében elvesztek a tengeren, amint eltűnt szemük elől a szárazföld. A hajók a parti sziklákon futottak zá­tonyra, az ismert tengeri utak használói pedig könnyű prédát jelentettek a kalózoknak. 1714-ben az angol parlament óriási jutalmat ajánlott fel annak, akinek a földrajzi hosszúságot meghatározó metódusa sikeresnek bizonyul. A tudományos elit - Galileitől Sir Isaac Newtonig - az égboltot térképezték fel, abbéli bizonyosságukban, hogy a válasz a csillagok közt rejlik. Egyetlen ember, John Harrison mert csak mechanikus megoldásban hinni - egy olyan órában, mely a tengereken olyan precízen méri az időt. amire addig még a szárazföldön se igen volt példa. És megkezdődött a verseny... Egy történet, mely legalább annyira szól a kor fondorlatairól, mint a tudományról... A tudás valóságos kincsestára azoknak, akiket érdeket a történelem, a földrajz, a csillagászat, a navigáció. az órásművesség. és - nem utolsósorban - az emberi becsvágy és kapzsiság. THE PHILADELPHIA INQUIRE "Valóságos ékkő a könyvek között." CHRISTOPHER LEHMAN-HAUPT, The New York Times "Egyszerű történet, briliánsan elbeszélve." THE WASHINGTON POST BOOK WORLD "Összetett és mégis elegáns... Nincs olyan regényíró, aki hozzá tudna tenni bármit is Dava Sobel Hosszúsági fokához." NEWSWEEK Dava Sobel a The New York Times díjnyertes, volt tudományos tudósítója, olyan magazi­nok részére ír tudományos cikkeket, mint az Audubon, a Discover, a Life és a The New Yorker. A New York állambeli East Hamptonban él.

Hédervári Péter - Üstököskutatás ​az űrkorszakban
Vajon ​igaz-e, hogy a Föld üstökösökkel ütközött össze, és ennek a több milliárd évvel ezelőtt lezajlott eseménynek a során jutottak a legelső, életképes csírák bolygónkra? Megfelel-e a valóságnak, hogy az óriási dinoszauruszok kihalása egy üstökösmag lezuhanásának a következménye volt? Egyáltalán, mit tudhatunk ma a Naprendszer e különös égitestjeiről? Honnan jönnek? S mi lesz a további sorsuk?

Mizser Attila - Meteor Csillagászati évkönyv 2006
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor L. István - Földön ​kívüli élet
Derült ​éjszakákon a csillagokat nézve, kiben nem merült föl még az a kérdés, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben, vagy vannak társaink valahol? Furcsa elgondolni, hogy esetleg azok az értelmes lények is éppen az égboltot fürkészik arra gondolva, vajon van-e ott valaki... A szerző könyvében erre a mindenkit izgató kérdésre keresi a választ. Ismerteti a kozmikus intelligenciák kutatása terén elért legfrisebb eredményeket, és leírja a fejlődés várható útját. Foglalkozik a repülő csészealjak rejtélyével, és azzal a problémával, hogy meglátogatták-e már bolygónkat idegen civilizációk polgárai?

Isaac Asimov - A ​robbanó Napok
Asimov ​máig az egyik legolvasottabb sci-fi szerző, több száz regény írója, akinek egységes, mégis _galaktikusan_ tág világa már a sokadik útkereső nemzedék számára válik meghatározóvá. Kevesen tudják, hogy nem csupán e lenyűgöző univerzum megalkotására volt ideje: közel kétszáz ismeretterjesztő könyvet írt kedvenc témáiról, hiszen nem csupán a képzelete, hanem a tudása is hatalmas volt (nem mellesleg biokémiából szerzett doktori fokozatot). _A robbanó Napok_ egy fantasztikusan megírt bevezetés a csillagászat történetébe. Izgalmas, mint egy krimi, és elolvasva máris úgy érezzük: űrhajósnak kell tanulnunk, esetleg vennünk egy távcsövet, de minimum beiratkoznunk a helyi csillagász szövetségbe.

Roland Omnés - A ​Világegyetem és átalakulásai
Ez ​a kis könyv ébredés az álomból. Az eredeti szándék szerint bepillantást kellett volna adni a Világegyetem születésének misztériumába, majd hosszú csodakeresésére indulni, és behatolni az égboltot benépesítő galaxisok, csillagok és bolygók rejtélyeibe. Az Olvasót vezetve újra fel akartam fedezni azt - ami sok fizikus mélységes meggyőződése -, hogy e világon minden szükségszerű, a természettörvények játéka. Így indulva figyelmünket maguknak a törvényeknek a vizsgálatára irányíthattuk volna. Spinoza és Leibniz nyomán feltetettük a kérdést: vajon ezek-e az egyedül lehetséges törvények, és szükségszerűek-e? A világok elrendezése után hogyan tették lehetővé az életet? Belemélyedtünk volna a Világegyetem és a téridő azonosságának kérdésébe. Láttuk volna, hogy a törvények alakjának és a mennyiségnek ismereteink jelenlegi szintjén még alig észlelhető kis módosulása hogyan akadályozná meg a valóságot kibontakozásában. Például az elektron tömegének, kölcsönhatási erejének kis megváltoztatásával hogyan szűnne meg létezni a csillag, a kristály vagy az élet. Mindezekből, úgy hiszem, bámulattal ébredtünk volna tudatára, milyen csodálatos egység részei vagyunk. Ilyen könyv írásához bölcsebbnek, filozofikusabbnak és főként költőibbnek kellene lenni annál, mint amilyen én vagyok. Ezért csak jóval szerényebb feladatra vállalkoztam. Azt szeretném bemutatni, hogy a fizikai törvények miként hagytak nyomot a Világegyetem a fejlődés főbb állomásain, azokon az állomásokon, amelyekről már úgy hisszük, értjük őket. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az itt bemutatandó gondolatok és elméletek némelyike módosul majd, vagy talán el is vettetik; e gondolatok mindenesetre hallatlanul gazdagodni fognak. Ami fontos: becsüljük őket szépségükben. Az szerettem volna elérni, hogy e lapok mindenki számára világosak és érthetők legyenek. Ez nem képtelenség: egy jó népszerűsítő munka nemegyszer jobban közölheti a lényeget, mint egy egyenletekkel teletűzdelt cikk. Ami ui. az egyenleteket illeti: vagy semmit sem ért belőlük az Olvasó, vagy - ha az alapgondolatokat megérti - maga is fel tudja őket írni. Sikerült-e a szándékom, nem tudom. A tudományos cikkeken kopott toll mindig karcol egy kicsit; bizonyosan lehetett volna világosabban is írni. Mindenesetre igyekeztem bevezetni az Olvasót mindabba, ami nem általánosan ismert, de mégis elengedhetetlenül szükséges, legyen az akár csillagászati megfigyelés, akár fizikai ismeret. Könyvem két részből áll. Az elsőt a Világegyetem eredtének megismertetésére szántam, a másodikban a fontosabb csillagászati objektumokat tekintettem át, a galaxisoktól a bolygókig. Ismereteink kétségtelenül sokkal biztosabbak és pontosabbak e második tárgykörben. Számos kiváló művet írtak már a csillagászat és az asztrofizika tárgyában, mindazonáltal, úgy hiszem, e könyveket - nehéznek ítélvén - általában mégis félreteszik. Ez indokolja és magyarázza, hogy ilyen könyvet írtam, s azt is, hogy miért hiányoznak belőle az inkább leíró könyveket színessé tevő, meggyőző fényképek. Kevés tudós nevével fognak találkozni, őket is mintegy mellékesen, helyenként említem majd meg, csak hivatkozásképpen. Van valami szép abban, ha a tudomány olyan katedrálisként tűnik elénk, melynek kövei nincsenek megjelölve.

Otto Heckmann - Csillagok, ​kozmosz, világmodellek
A ​szerző korunk híres csillagásza volt. E művében a csillagászatnak azokról a területeiről számol be, amelyeknek tudományos vizsgálatában saját maga is részt vett, vagy amelyeket kutatói és oktatói pályafutása során mindvégig gondosan figyelemmel kísért. E területeken az utóbbi fél évszázad alatt nagy tudományos események történtek, és jelentős eredmények születtek. A kötet 13 önálló, zömmel személyes hangvételű írást tartalmaz. Közülük az elsők a csillagászati kutatás központi témája, a kozmológia köré csoportosulnak. E téma kiegészítésének tekinthetők az újkor szellemtörténetében a csillagászat szerepével, a természeti törvények egyetemes érvényességével és a különféle világmodellek kritikai elemzésével foglalkozó fejezetek. A szerző nemcsak a különféle elméleti szempontokat sorolja fel, hanem arra is törekszik, hogy szemléletes módon széles áttekintést adjon, és a csillagászat nagy összefüggései még akkor is kiderüljenek, amikor speciális problémákról szól, pl. a "rendszerek" előállításáról, az égbolt felméréséről vagy a csillaghalmazok tisztázatlan kérdéseiről. Szeretettel és nemegyszer humorosan ír a csillagászok hétköznapi munkájáról, amelyhez sokszor türelemre, kitartásra van szükség. Különösen érdekes az a fejezet, amelyben a világ egyik legnagyobb obszervatóriumának, az Európai Déli Csillagvizsgálónak a megszervezését és felépítését mondja el. Otto Heckmann 1901-ben született. A bonni egyetemen csillagászati, fizikai, matematikai tanulmányokat folytatott. 1925-ben a bonni, 1927-ben a göttingeni csillagvizsgáló munkatársa lett. 1929-ben habilitált csillagászatból. 1935-ben Göttingenben professzorrá nevezték ki. 1939-ben a göttingeni csillagvizsgáló igazgatóhelyettese lett. 1941-ben átvette a hamburgi egyetem csillagászati tanszékének vezetését. 1941-től 1962-ig a hamburgi csillagvizsgáló igazgatója. 1962-ben megbízták az Európai Déli Csillagvizsgáló megszervezésével. 1962-1969 között ennek az obszervatóriumnak az első főigazgatója. 1969-ben vonult nyugalomba, 1983-ban meghalt.

Fodor L. István - Az ​ember és a kozmosz
Kit ​ne érdekelne az, hogy milyenek lesznek a jövő évszázad technikai csodái, a Föld körüli pályán keringő naperőművek, melyek fényüket és energiájukat a Földre sugározzák, a hatalmas kozmikus űrvárosok, a bolygóközi bányák és gyárak, melyek melléktermékeikkel nem szennyezik a vizeinket és a levegőt, az óriási rádióteleszkópok, melyek tovább tágítják a világegyetem határait, s megnövelik a más civilizációkkal való kapcsolatteremtés lehetőségét? Fodor L. István könyve tudományos elképzeléseket ismertet népszerű formában, melyek rendkívül izgalmasak lehetnek mindazok számára, akiket érdekel közös sorsunk, az emberiség boldogulásának jövője

Both Előd - A ​világmindenség
A ​sorozat köteteinek tárgya az ember és környezete: a Világmindenség, a Föld, az ember, az ember helye az élővilágban, Magyarországon, Budapesten. Minden kötet alapismereteket tartalmaz 77, ABC-ben sorakozó szócikkben. Megfigyelésre, rendszerezésre, következtetések levonására ösztönöz, tankönyv-kiegészítő vagy tankönyvpótló lehet az általános iskola 4. osztályától. Az egyes köteteket kislexikon zárja, a könyvben szereplő jelentős személyiségekről. Reggel feljönni, este lenyugodni látjuk a Napot, este megjelenni, hajnalban eltűnni a Holdat - ez a legegyszerűbb csillagászati megfigyelés. Az már kicsit nehezebb, hogy eligazodjunk az égbolton látható csillagok között, de ezt is meg lehet tanulni. Ennél is távolabbra már csak csillagászati eszközökkel jutunk. Csillagászati alapfogalmakkal viszont nemcsak a csillagos eget vagy a mindenséget nézve találkoztunk: elég lapozni egyet a naptárban, ránézni a karóránkra - az időmérés és a naptárkészítés is csillagászati ismereteken alapul. A Föld, a Naprendszer, a Tejútrendszer, más tejútrendszerek, a bolygók körül keringő holdak, a csillagok világa, megismerésük története, a csillagászati megfigyelések lehetőségei és eszközei szóban és képben - ez a Világmindenségről szóló könyv tartalma.

Nemere István - Idegenek ​a szomszédban?
Vajon ​jártak-e a múltban, és járnak-e a jelenben a közelünkben idegen civilizációk lényei és járművei? Alátámasztják-e tudományos tények az UFO-k és a földönkívüli életformák létezését? Idegenek építették a legendás Mars Arcot a vörös bolygó felszínén, vagy a természet szeszélye alakította ki a megtévesztő formációt? Ezernyi ilyen megválaszolatlan kérdésre kell választ adnunk a 21. században. A Naprendszerben számos bolygó, hold, kisbolygó és üstökös produkál időről-időre furcsa, megmagyarázhatatlan jelenségeket. Némelyik ezek közül látszólag még a fizika, vagy a csillagászat egzakt törvényeinek sem engedelmeskedik. Különösen maga a Nap, a Hold, és a nagybolygók egyik-másik égi kísérője bővelkedik nem várt meglepetésekben. Ezeket a rejtélyes eseteket, anomáliákat mind a csillagászok fedezték fel az elmúlt 400 esztendő során. Részben maguk a kutatók, részben a szerző épít ezekre az igen elgondolkodtató, néhol merész elméletekre és hipotézisekre. Ha Ön előszeretettel forgat ufológiai, csillagászati vagy tudományos érdekességeket tárgyaló, népszerű ismeretterjesztő műveket, akkor nem szabad kihagynia ezt a könyvet sem!

Hédervári Péter - Csillagunk: ​a Nap
Első ​ismerkedés a Nappal Néhány szó a műszerekről és a módszerekről Az energia eredete Szoláris kémia A neutrino-rejtély Fotoszféra, kromoszféra, korona Mágnesség és szupergranulák A Föld a naplégkörben kering! Tiltott vonalak "Láthatatlan" foltok és aktív régiók Koronasugarak és koronalyukak A Skylab- és a Helios-kísérletek A napszél és a Föld "csóvája" Granulák, pórusok, napfoltok A mágneses napfoltciklus A napfoltok osztályozása és fejlődése Szoláris hatások a Földön A relatív szám

Csupor Tibor - Csillag ​és ősi szó
Nyelvünk ​eredetéről századokig különféle legendák szóltak, sőt máig sem apadtak ki egészen a legkalandosabb téveszmék. Pedig már több mint kétszáz esztendeje meglelte a helyes nyomot Sajnovics János, és bátran el is indult rajta. Ezt a szerény jezsuita csillagászt nem is az ősi szó, hanem egy ritka csillagászati jelenség megfigyelésének vágya vitte messze északra, a sarkkörön túlra - a távoli lapp nép nyelvének kutatásával csak mellesleg foglalkozott -, mégis ez alapozta meg tudományos hírnevét. Az ő élettörténetét, különösen a nagy jelentőségű vardői expedíció eseményeit adja elő a fiatal író dokumentumokra alapozott, de közvetlen stílusú írása. A könyvet érdekes képanyag egészíti ki.

Emmanuil Jakovlevics Vilkovszkij - A ​rejtélyes kvazárok
A ​csillagok fejlődése A kvazárok első fizikai modelljei Galaxisok, kvazárok és kozmológia Aktív galaxismagok A kvazár vázlatos képe A galaktikus kilövellések A szuper-fénysebességű objektumok "Gravitációs lencsék" Az SS433 - kulcs a kvazárok titkához?

Zátonyi Sándor - ifj. Zátonyi Sándor - Optika, ​modern fizika, csillagászat
Ez ​a tankönyv egy hat kötetből álló tankönyvsorozat hatodik tagja. Használható a 6 osztályos gimnázium VI. osztályában, a 8 osztályos gimnázium VIII. osztályában és a 4 osztályos gimnázium IV. osztályában.

Michal Rusinek - Kopernikusz
A ​nagy lengyel csillagász a XV. és az XVI. század fordulóján élt, a reneszánsz felvirágzásának idején. Kolumbusz nem sokkal előbb fedezte fel Amerikát, Itáliában ekkor teljesedik ki Michelangelo és Leonardo művészete, a pápai trónon az egyik legmohóbb egyházfő ül, aki egyfelől a művészetek apostola, másfelől a szabadosságé és a büntetlen gaztetteké. Teljes lánggal lobognak az inkvizíció máglyái, Firenzében megégetik Savonarolát. Kopernikusz mindezt látta és átélte. Értette hát azt is, mi minden korlátozza az emberi elmét csak azt nem tudhatta, hogy néhány évtized múlva azokat vonják kínpadra, akik az ő felfedezésében hisznek. Giordano Bruno máglyára kerül, de nem tagadja meg a napközpontú világképet. Az idős Galilei pedig arra kényszerül, hogy az inkvizíció bírósága előtt visszavonja mindazt a hódolatot, amivel Kopernikuszt illette. Rusinek számos képmelléklettel illusztrált műve érdekesen beszéli el a lengyel tudós életútját, és áttekinthetően elemzi a korszakalkotó fölfedezést, amely megrendítette a középkori geocentrikus világképet.

Covers_168033
A ​Hold kapujában Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​Hold kapujában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kereszty Péter - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Lakóhelyünk, ​a Föld
A ​Lakóhelyünk, a Föld című tankönyv a kerettanterv fejezeteinek anyagát dolgozza fel közérthető, gyermekközeli stílusban. Napistenektől az UFÓ-kig címmel a szerző, Kereszty Péter áttekinti a csillagászat történetét az ókortól napjainkig. A Forrongó Föld fejezet a Föld belsejébe vezeti el a diákot. Ismerteti a Föld felépítését, gömbhéjait, a bolygó belsejének hőmérsékleti és nyomásviszonyait. Kőzettani és ásványtani ismereteket is ad, s bemutatja a Föld kincseinek, az ásványkincseknek és az energiahordozóknak a keletkezését és főbb lelőhelyeit. Hasonló módon mutatja be a légkört Védernyő a Föld körül fejezet, melyben a légkör összetételéről, az időjárásról, a ciklonok és anticiklonok kialakulásáról s a nagy földi légkörzésről esik szó. Kék bolygó címmel a vízburok földrajzát, a felszíni és felszín alatti vizek felszínformálását ismerteti. A fejezetek végén Csak egyetlen Földünk van! címmel természet- és környezetvédelmi kérdésekről, a Föld globális problémáiról ír dr. Nemerkényi Antal. A tankönyv utolsó fejezete – mintegy az előzőek összefoglalása – a Dr. Sárfalvi Béla által írt A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre. Az egyes leckék végén nyolc-tíz mondatos összefoglalást közlünk, amely röviden, tömörítve tartalmazza a lényeges ismereteket. A tankönyvet ajánljuk mindazoknak, akik a nemzeti alaptanterv szerint az általános iskolai tanulmányok során általános természetföldrajzi ismereteket óhajtanak tanítani, de melegen ajánljuk a szakközépiskolák és szakmunkásképzők első évfolyamaiban is. Számukra egészítettük ki a könyv anyagát a földrajzi övezetességgel szóló tudnivalókkal is.

Bödők Zsigmond - Az ​ezredvég napfogyatkozása
Amit ​az 1999-es magyarországi napfogyatkozásról tudni kell

Timár László - Galileo ​Galilei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemezis_a_hal%c3%a1lcsillag
elérhető
0

Donald Goldsmith - Nemezis
Földünk ​egykor élt leghatalmasabb testű állatai a szauruszok igen rövid idő, földtörténetileg szinte „egy pillanat alatt", azaz csaknem egyszerre pusztultak ki. Mi történt? Mi történhetett? Az őslénytannal, ősrégészettel, csillagászattal és számos más tudománnyal foglalkozó tudósok sora keresi a választ erre a titokra. Donald Goldsmith érdeme, hogy egybegyűjtve a különböző nézeteket, ráirányítja az olvasó figyelmét a Nemezis, a „halálcsillag" elméletére. Goldsmith könyvéből megtudhatjuk, hogy mi is az a periodikus üstökös-zápor, az Oorth-felhő, milyen titkokat rejtenek az olasz sziklák irídium-lelőhelyei, s fantáziánk segítségével könnyedén kalandozhatunk a csillagok, s a fényév-milliók emberi képzelettel alig felfogható régióiban.

Covers_105508
elérhető
4

Ismeretlen szerző - A ​világ legnagyobb kérdései
Tiszta ​éjszakákon nagyon sokan felpillantottunk már az égboltra, s bizonyára eltűnődtünk azon, hogy miből is lett mindez. Ilyenkor ragadja magával az embert a végtelen felemelő és félelmetes érzése. Csillagvilágok milliárdjainak jeges szikrázása zsugorítja törpévé a szemlélődőt; a kezdet és a vég elképzelhetetlensége szorítja össze szívünket. Filozófusok és teológusok sokasága töprengett már el a kérdésen, ám a tudományos vizsgálódás lehetősége csak a XX. században érkezett el. A kezdetek kezdetétől kialakult kép azonban még ma sem egységes. A természet számtalan olyan kérdéssel szolgál, amelyekre általában leegyszerűsített feleletet adunk, holott valójában nem vagyunk tisztában a válasszal. Ez nem baj ugyan, de talán már mindenkivel előfordult, hogy egy tiszta nyári éjszakán a csillagokra tekintve felötlött benne a nagy kérdés: hol a helyünk a világegyetemben? Könyvünk azon érdeklődő olvasók részére készült, akik szeretnének pontosabb választ kapni kérdéseikre, akik szeretnék jobban megismerni szűkebb s tágabb környezetüket és benne az embert. Mindenki számára elfogadható válaszokkal természetesen mi sem rendelkezünk, célunk inkább az volt, hogy érdekes véleményeket, nézeteket mutassunk be Önöknek. Ha lesz köztük olyan, mely ellenérzéseket ébreszt, gondoljunk arra, milyen sokszínű a világ és az emberi gondolkodás. Nem kell elfogadnunk egyik nézetes sem, de megismerkedni azért nem árt velük.

Bálló Attila - Galaxis ​útikalauz mindenkinek 3.
A ​bolygók, csillagok, galaxisok hatalmas méreteit szinte fel sem foghatjuk, ahogy a köztük lévő távolságokat sem, egy bizonyos méret/érték fölött. De van egy másik világ, mely itt él velünk együtt, és bár a szemünk előtt van, sőt, minket is ez alkot, miattuk létezünk mi magunk is, ahogyan az egész Univerzum, mégsem láthatjuk e világot szabad szemmel, és ahogy az űr végtelenjét sem fedeztük még fel, úgy e világban is felfedezők vagyunk még. Az atomok, és a még kisebb részecskék varázslatos világába invitálom Olvasómat eme rövid írásban, és remélem, sikerül felkeltenem az érdeklődését eme hihetetlenül furcsa világ iránt!

Kollekciók