Ajax-loader

'csillagászat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Isaac Asimov - Útikalauz
A ​fizika törvényeivel definiálható világegyetem elképzelhetetlenűl hatalmas, csodálatos, de egyben zavarbaejtő is.Létezését tudomásul vesszük, de a keletkezésére, működésére vonatkozó kérdések jelentős részére még nem tudtunk megnyugtató választ adni.Azok számárs írodott ez a könyv, akiknek a gondolkodás élvezetet jelent, akik minden kérdésre tudni szeretnék a választ.

Csaba György Gábor - Égitestek
1989 ​- Rajzolta Taracsák Gábor Mindnyájan ismerjük azt a különös, titokzatos érzést, amely az égitestek szemlélőjét elfogja akkor is, ha jól ismeri az eget, s el tud igazodni a csillagképek között. Ezer évekkel ezelőtt élt őseink is felfigyeltek az égitesteket: gyönyörködtek a Hold ezüst sarlójának alakváltozásaiban, a csillagok méltóságteljes mozgásában. Nem tudhatták mik valójában az égitestek: isteneknek hitték őket, jósolni próbáltak mozgásukból. Őseinknek fontos célja volt a csillagászati megfigyelésekkel. Fölfedezték, hogy a csillagok és a Nap járásából le lehet olvasni az időt és a fő égtájak irányát. Akkoriban főként a papok foglalkoztak csillagjóslással. Az ő feladatuk volt a csillagistenek tiszteletének megfelelő formáiról gondoskodni, és számon tartani az időt: az órákat, a napokat és az éveket. Ez korántsem volt könnyű; a csillagász-papoknak jól kellett ismerniük a csillagokat, járatosnak kellett lenniük bizonyos egyszerű szögmérő műszerek használatában és a matematikában.

Günter Radczun - Máglyák ​és csillagok
A ​középkor máglyáinak lángja lobog szerte Európában, mert eretnek tanok terjednek, s egyre veszélyesebbek a keresztény tanításokra, az egyház hatalmára. Egyes csillagászok már abban is kételkednek, hogy a Föld a világ középpontja és mozdulatlan. A lengyel Kopernikusz tudományosan is bizonyítja, hogy nem így van. Majd őt követi Giordano Bruno, aki már tagadja az égi és földi világ különbözőségét - pedig akkor hová lesz isten országa? S még az ő tűzhalála sem rettenti vissza Keplert és Galileit, hogy tovább kutassák a csillagos eget. Az új csillagászat megteremtőinek tudományos munkájáról, életük izgalmas pillanatairól, a kor történelmi eseményeiről tájékoztatja a könyv szerzője a fiatal olvasót, akinek ma már oly természetes, hogy mozog a Föld.

Robert Jastrow - Vörös ​óriások és fehér törpék
A ​könyv egy nagysikerű televíziósorozat összefoglalása. Szerzője híres magfizikus, a Columbia egyetem tanára, a NASA Goddard Intézetének igazgatója. Az atomok és elemek felépítésének tárgyalása után ismerteti a csillagokban lejátszódó folyamatokat, végigvezeti olvasóját a csillagok élettörténetén, felsorol néhány kozmológiai elméletet. A Holdra szállások, a Mars- és Venus- rakéták nyújtotta új ismeretek fényében elemez néhány Naprendszer keletkezési elméletet. A köny következő fejezetei a Földről: koráról, fejlődéstörténetéről szólnak. Jelentős helyet kap az ember evolúciójának tárgyalása. Jastrow a Darwin-elmélettől eljut a DNS és szerepe magyarázatáig. A mű sokféle témakört ölel fel, ezeket azonban egy alapelv fűzi egybe, amely mindvégig érvényesül: a világegyetem egységes volta. Enne bizonyítására az szerző mindig tapasztalati tényeket, kísérletei eredményeket használ fel, elsősorban azokat, amelyeket mint az amerikai űrkutatás vezető szakembere, munkája során közvetlenül tapasztalt. A szöveget érdekes és értékes képanyag egészíti ki. A könyv élvezetes olvasmány a csillagászat iránt érdeklődő, nem szakemberek számára is.

Covers_526626
A ​világűr Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​világűr
Hogy ​keletkezett a Föld és a Hold? Honnan származnak az üstökösök és a meteorok? Mi az a szupernóva? Kíváncsi vagy, mi a válasz ezekre a kérdésekre? Érdekel a világűr és a világegyetem? Akkor nyisd ki a könyvet, és kalandozz a világegyetemünk rejtelmeiben! Tudd meg, hogyan keletkeztek a Szaturnusz gyűrűi, vagy hogy mi történet az ősrobbanáskor. Nézd meg, hogyan épül fel a Nap és a szomszédos bolygóink, és fedezd fel ezt a csillaghalmazokkal, planetáris ködökkel és galaxisokkal teli, lenyűgöző világot. Szakértők által írott szövegek és 150 kép mutatja be a legfontosabb tudományos felfedezéseket a csillagászat és az égitestek megfigyelésének területéről.

Kiszel Vilmos - Varga Ágnes - Csillagmesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Grandpierre Attila - Héliosz
A ​világszerte ismert csillagász, Grandpierre összegző művét tartja kezében az olvasó. Korszakalkotó felfedezése szerint maga a Nap nem egy merőben passzív gázgömb, hanem olyan élőlény, amely a fizikai tehetetlenséggel dacolva óriási energiákat mozgósít saját élettevékenységének fenntartására. A szerző olvasmányos, közérthető, olykor lebilincselő stílusban, ám tudományos szigorral mutatja be, hogy a Nap belső anyagcseréjét maga kezdeményezi és szabályozza. Felfedezése váratlan egyezést mutat az ősi tudással, amely szerint a Nap csodálatos szuperélőlény: Napisten. Innen kapta nevét: Héliosz. A könyv új távlatokat nyit a Nap és az élet szeretetének és megbecsülésének történetében. A könyv angol nyelvű kéziratát elolvasva James Lovelock, aki Gaia című világhírű könyvével megalapozta a Föld élő voltának elméletét, ezekkel a szavakkal ajánlja ezt a történelmi jelentőségű művet az olvasónak: Ez egy ragyogó könyv, melyből a mi saját csillagunk, a Nap fényessége ragyog ránk. A komoly tudós számára alapmű a Naprendszer tudományában.

Daniel Kehlmann - A ​világ fölmérése
Két ​öreg, kissé bogaras tudós ember (Alexander von Humboldt és Carl Friedrich Gauss) először 1828-ban találkozik Berlinben, hogy a tudomány érdekében összefogjanak. A világot járt felfedezőnek és a szobájába zárkózó tudósnak azonban csak egy közös vonása van: a szenvedélyes tudásvágy. A szerző humorral teli, élvezetes stílusban meséli el a két zseni életét, sikereiket és kudarcaikat, kötéltáncukat nagyság és nevetségesség határán. A regény rafinált játék a tényekkel és fikcióval; különös fantáziával, erővel és ragyogó technikával megírt mű.

Hédervári Péter - Üstököskutatás ​az űrkorszakban
Vajon ​igaz-e, hogy a Föld üstökösökkel ütközött össze, és ennek a több milliárd évvel ezelőtt lezajlott eseménynek a során jutottak a legelső, életképes csírák bolygónkra? Megfelel-e a valóságnak, hogy az óriási dinoszauruszok kihalása egy üstökösmag lezuhanásának a következménye volt? Egyáltalán, mit tudhatunk ma a Naprendszer e különös égitestjeiről? Honnan jönnek? S mi lesz a további sorsuk?

Mizser Attila - Meteor Csillagászati évkönyv 2006
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor L. István - Földön ​kívüli élet
Derült ​éjszakákon a csillagokat nézve, kiben nem merült föl még az a kérdés, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben, vagy vannak társaink valahol? Furcsa elgondolni, hogy esetleg azok az értelmes lények is éppen az égboltot fürkészik arra gondolva, vajon van-e ott valaki... A szerző könyvében erre a mindenkit izgató kérdésre keresi a választ. Ismerteti a kozmikus intelligenciák kutatása terén elért legfrisebb eredményeket, és leírja a fejlődés várható útját. Foglalkozik a repülő csészealjak rejtélyével, és azzal a problémával, hogy meglátogatták-e már bolygónkat idegen civilizációk polgárai?

Isaac Asimov - A ​robbanó Napok
Asimov ​máig az egyik legolvasottabb sci-fi szerző, több száz regény írója, akinek egységes, mégis _galaktikusan_ tág világa már a sokadik útkereső nemzedék számára válik meghatározóvá. Kevesen tudják, hogy nem csupán e lenyűgöző univerzum megalkotására volt ideje: közel kétszáz ismeretterjesztő könyvet írt kedvenc témáiról, hiszen nem csupán a képzelete, hanem a tudása is hatalmas volt (nem mellesleg biokémiából szerzett doktori fokozatot). _A robbanó Napok_ egy fantasztikusan megírt bevezetés a csillagászat történetébe. Izgalmas, mint egy krimi, és elolvasva máris úgy érezzük: űrhajósnak kell tanulnunk, esetleg vennünk egy távcsövet, de minimum beiratkoznunk a helyi csillagász szövetségbe.

Roland Omnés - A ​Világegyetem és átalakulásai
Ez ​a kis könyv ébredés az álomból. Az eredeti szándék szerint bepillantást kellett volna adni a Világegyetem születésének misztériumába, majd hosszú csodakeresésére indulni, és behatolni az égboltot benépesítő galaxisok, csillagok és bolygók rejtélyeibe. Az Olvasót vezetve újra fel akartam fedezni azt - ami sok fizikus mélységes meggyőződése -, hogy e világon minden szükségszerű, a természettörvények játéka. Így indulva figyelmünket maguknak a törvényeknek a vizsgálatára irányíthattuk volna. Spinoza és Leibniz nyomán feltetettük a kérdést: vajon ezek-e az egyedül lehetséges törvények, és szükségszerűek-e? A világok elrendezése után hogyan tették lehetővé az életet? Belemélyedtünk volna a Világegyetem és a téridő azonosságának kérdésébe. Láttuk volna, hogy a törvények alakjának és a mennyiségnek ismereteink jelenlegi szintjén még alig észlelhető kis módosulása hogyan akadályozná meg a valóságot kibontakozásában. Például az elektron tömegének, kölcsönhatási erejének kis megváltoztatásával hogyan szűnne meg létezni a csillag, a kristály vagy az élet. Mindezekből, úgy hiszem, bámulattal ébredtünk volna tudatára, milyen csodálatos egység részei vagyunk. Ilyen könyv írásához bölcsebbnek, filozofikusabbnak és főként költőibbnek kellene lenni annál, mint amilyen én vagyok. Ezért csak jóval szerényebb feladatra vállalkoztam. Azt szeretném bemutatni, hogy a fizikai törvények miként hagytak nyomot a Világegyetem a fejlődés főbb állomásain, azokon az állomásokon, amelyekről már úgy hisszük, értjük őket. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az itt bemutatandó gondolatok és elméletek némelyike módosul majd, vagy talán el is vettetik; e gondolatok mindenesetre hallatlanul gazdagodni fognak. Ami fontos: becsüljük őket szépségükben. Az szerettem volna elérni, hogy e lapok mindenki számára világosak és érthetők legyenek. Ez nem képtelenség: egy jó népszerűsítő munka nemegyszer jobban közölheti a lényeget, mint egy egyenletekkel teletűzdelt cikk. Ami ui. az egyenleteket illeti: vagy semmit sem ért belőlük az Olvasó, vagy - ha az alapgondolatokat megérti - maga is fel tudja őket írni. Sikerült-e a szándékom, nem tudom. A tudományos cikkeken kopott toll mindig karcol egy kicsit; bizonyosan lehetett volna világosabban is írni. Mindenesetre igyekeztem bevezetni az Olvasót mindabba, ami nem általánosan ismert, de mégis elengedhetetlenül szükséges, legyen az akár csillagászati megfigyelés, akár fizikai ismeret. Könyvem két részből áll. Az elsőt a Világegyetem eredtének megismertetésére szántam, a másodikban a fontosabb csillagászati objektumokat tekintettem át, a galaxisoktól a bolygókig. Ismereteink kétségtelenül sokkal biztosabbak és pontosabbak e második tárgykörben. Számos kiváló művet írtak már a csillagászat és az asztrofizika tárgyában, mindazonáltal, úgy hiszem, e könyveket - nehéznek ítélvén - általában mégis félreteszik. Ez indokolja és magyarázza, hogy ilyen könyvet írtam, s azt is, hogy miért hiányoznak belőle az inkább leíró könyveket színessé tevő, meggyőző fényképek. Kevés tudós nevével fognak találkozni, őket is mintegy mellékesen, helyenként említem majd meg, csak hivatkozásképpen. Van valami szép abban, ha a tudomány olyan katedrálisként tűnik elénk, melynek kövei nincsenek megjelölve.

Extensa
elérhető
26

Jacek Dukaj - Extensa
Az ​Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó elérhető szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezeknek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon. Jacek Dukaj (1974) számos regénye és novellája jelent meg, a legjelentősebb lengyel science fiction író Stanisław Lem óta. Számos nemzetközi irodalmi díj mellett 2009-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Otto Heckmann - Csillagok, ​kozmosz, világmodellek
A ​szerző korunk híres csillagásza volt. E művében a csillagászatnak azokról a területeiről számol be, amelyeknek tudományos vizsgálatában saját maga is részt vett, vagy amelyeket kutatói és oktatói pályafutása során mindvégig gondosan figyelemmel kísért. E területeken az utóbbi fél évszázad alatt nagy tudományos események történtek, és jelentős eredmények születtek. A kötet 13 önálló, zömmel személyes hangvételű írást tartalmaz. Közülük az elsők a csillagászati kutatás központi témája, a kozmológia köré csoportosulnak. E téma kiegészítésének tekinthetők az újkor szellemtörténetében a csillagászat szerepével, a természeti törvények egyetemes érvényességével és a különféle világmodellek kritikai elemzésével foglalkozó fejezetek. A szerző nemcsak a különféle elméleti szempontokat sorolja fel, hanem arra is törekszik, hogy szemléletes módon széles áttekintést adjon, és a csillagászat nagy összefüggései még akkor is kiderüljenek, amikor speciális problémákról szól, pl. a "rendszerek" előállításáról, az égbolt felméréséről vagy a csillaghalmazok tisztázatlan kérdéseiről. Szeretettel és nemegyszer humorosan ír a csillagászok hétköznapi munkájáról, amelyhez sokszor türelemre, kitartásra van szükség. Különösen érdekes az a fejezet, amelyben a világ egyik legnagyobb obszervatóriumának, az Európai Déli Csillagvizsgálónak a megszervezését és felépítését mondja el. Otto Heckmann 1901-ben született. A bonni egyetemen csillagászati, fizikai, matematikai tanulmányokat folytatott. 1925-ben a bonni, 1927-ben a göttingeni csillagvizsgáló munkatársa lett. 1929-ben habilitált csillagászatból. 1935-ben Göttingenben professzorrá nevezték ki. 1939-ben a göttingeni csillagvizsgáló igazgatóhelyettese lett. 1941-ben átvette a hamburgi egyetem csillagászati tanszékének vezetését. 1941-től 1962-ig a hamburgi csillagvizsgáló igazgatója. 1962-ben megbízták az Európai Déli Csillagvizsgáló megszervezésével. 1962-1969 között ennek az obszervatóriumnak az első főigazgatója. 1969-ben vonult nyugalomba, 1983-ban meghalt.

Fodor L. István - Az ​ember és a kozmosz
Kit ​ne érdekelne az, hogy milyenek lesznek a jövő évszázad technikai csodái, a Föld körüli pályán keringő naperőművek, melyek fényüket és energiájukat a Földre sugározzák, a hatalmas kozmikus űrvárosok, a bolygóközi bányák és gyárak, melyek melléktermékeikkel nem szennyezik a vizeinket és a levegőt, az óriási rádióteleszkópok, melyek tovább tágítják a világegyetem határait, s megnövelik a más civilizációkkal való kapcsolatteremtés lehetőségét? Fodor L. István könyve tudományos elképzeléseket ismertet népszerű formában, melyek rendkívül izgalmasak lehetnek mindazok számára, akiket érdekel közös sorsunk, az emberiség boldogulásának jövője

Both Előd - A ​világmindenség
A ​sorozat köteteinek tárgya az ember és környezete: a Világmindenség, a Föld, az ember, az ember helye az élővilágban, Magyarországon, Budapesten. Minden kötet alapismereteket tartalmaz 77, ABC-ben sorakozó szócikkben. Megfigyelésre, rendszerezésre, következtetések levonására ösztönöz, tankönyv-kiegészítő vagy tankönyvpótló lehet az általános iskola 4. osztályától. Az egyes köteteket kislexikon zárja, a könyvben szereplő jelentős személyiségekről. Reggel feljönni, este lenyugodni látjuk a Napot, este megjelenni, hajnalban eltűnni a Holdat - ez a legegyszerűbb csillagászati megfigyelés. Az már kicsit nehezebb, hogy eligazodjunk az égbolton látható csillagok között, de ezt is meg lehet tanulni. Ennél is távolabbra már csak csillagászati eszközökkel jutunk. Csillagászati alapfogalmakkal viszont nemcsak a csillagos eget vagy a mindenséget nézve találkoztunk: elég lapozni egyet a naptárban, ránézni a karóránkra - az időmérés és a naptárkészítés is csillagászati ismereteken alapul. A Föld, a Naprendszer, a Tejútrendszer, más tejútrendszerek, a bolygók körül keringő holdak, a csillagok világa, megismerésük története, a csillagászati megfigyelések lehetőségei és eszközei szóban és képben - ez a Világmindenségről szóló könyv tartalma.

Nemere István - Idegenek ​a szomszédban?
Vajon ​jártak-e a múltban, és járnak-e a jelenben a közelünkben idegen civilizációk lényei és járművei? Alátámasztják-e tudományos tények az UFO-k és a földönkívüli életformák létezését? Idegenek építették a legendás Mars Arcot a vörös bolygó felszínén, vagy a természet szeszélye alakította ki a megtévesztő formációt? Ezernyi ilyen megválaszolatlan kérdésre kell választ adnunk a 21. században. A Naprendszerben számos bolygó, hold, kisbolygó és üstökös produkál időről-időre furcsa, megmagyarázhatatlan jelenségeket. Némelyik ezek közül látszólag még a fizika, vagy a csillagászat egzakt törvényeinek sem engedelmeskedik. Különösen maga a Nap, a Hold, és a nagybolygók egyik-másik égi kísérője bővelkedik nem várt meglepetésekben. Ezeket a rejtélyes eseteket, anomáliákat mind a csillagászok fedezték fel az elmúlt 400 esztendő során. Részben maguk a kutatók, részben a szerző épít ezekre az igen elgondolkodtató, néhol merész elméletekre és hipotézisekre. Ha Ön előszeretettel forgat ufológiai, csillagászati vagy tudományos érdekességeket tárgyaló, népszerű ismeretterjesztő műveket, akkor nem szabad kihagynia ezt a könyvet sem!

Covers_110702
Testvérország Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Testvérország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hédervári Péter - Csillagunk: ​a Nap
Első ​ismerkedés a Nappal Néhány szó a műszerekről és a módszerekről Az energia eredete Szoláris kémia A neutrino-rejtély Fotoszféra, kromoszféra, korona Mágnesség és szupergranulák A Föld a naplégkörben kering! Tiltott vonalak "Láthatatlan" foltok és aktív régiók Koronasugarak és koronalyukak A Skylab- és a Helios-kísérletek A napszél és a Föld "csóvája" Granulák, pórusok, napfoltok A mágneses napfoltciklus A napfoltok osztályozása és fejlődése Szoláris hatások a Földön A relatív szám

Csupor Tibor - Csillag ​és ősi szó
Nyelvünk ​eredetéről századokig különféle legendák szóltak, sőt máig sem apadtak ki egészen a legkalandosabb téveszmék. Pedig már több mint kétszáz esztendeje meglelte a helyes nyomot Sajnovics János, és bátran el is indult rajta. Ezt a szerény jezsuita csillagászt nem is az ősi szó, hanem egy ritka csillagászati jelenség megfigyelésének vágya vitte messze északra, a sarkkörön túlra - a távoli lapp nép nyelvének kutatásával csak mellesleg foglalkozott -, mégis ez alapozta meg tudományos hírnevét. Az ő élettörténetét, különösen a nagy jelentőségű vardői expedíció eseményeit adja elő a fiatal író dokumentumokra alapozott, de közvetlen stílusú írása. A könyvet érdekes képanyag egészíti ki.

Emmanuil Jakovlevics Vilkovszkij - A ​rejtélyes kvazárok
A ​csillagok fejlődése A kvazárok első fizikai modelljei Galaxisok, kvazárok és kozmológia Aktív galaxismagok A kvazár vázlatos képe A galaktikus kilövellések A szuper-fénysebességű objektumok "Gravitációs lencsék" Az SS433 - kulcs a kvazárok titkához?

Zátonyi Sándor - ifj. Zátonyi Sándor - Optika, ​modern fizika, csillagászat
Ez ​a tankönyv egy hat kötetből álló tankönyvsorozat hatodik tagja. Használható a 6 osztályos gimnázium VI. osztályában, a 8 osztályos gimnázium VIII. osztályában és a 4 osztályos gimnázium IV. osztályában.

Michal Rusinek - Kopernikusz
A ​nagy lengyel csillagász a XV. és az XVI. század fordulóján élt, a reneszánsz felvirágzásának idején. Kolumbusz nem sokkal előbb fedezte fel Amerikát, Itáliában ekkor teljesedik ki Michelangelo és Leonardo művészete, a pápai trónon az egyik legmohóbb egyházfő ül, aki egyfelől a művészetek apostola, másfelől a szabadosságé és a büntetlen gaztetteké. Teljes lánggal lobognak az inkvizíció máglyái, Firenzében megégetik Savonarolát. Kopernikusz mindezt látta és átélte. Értette hát azt is, mi minden korlátozza az emberi elmét csak azt nem tudhatta, hogy néhány évtized múlva azokat vonják kínpadra, akik az ő felfedezésében hisznek. Giordano Bruno máglyára kerül, de nem tagadja meg a napközpontú világképet. Az idős Galilei pedig arra kényszerül, hogy az inkvizíció bírósága előtt visszavonja mindazt a hódolatot, amivel Kopernikuszt illette. Rusinek számos képmelléklettel illusztrált műve érdekesen beszéli el a lengyel tudós életútját, és áttekinthetően elemzi a korszakalkotó fölfedezést, amely megrendítette a középkori geocentrikus világképet.

Covers_168033
A ​Hold kapujában Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​Hold kapujában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kereszty Péter - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Lakóhelyünk, ​a Föld
A ​Lakóhelyünk, a Föld című tankönyv a kerettanterv fejezeteinek anyagát dolgozza fel közérthető, gyermekközeli stílusban. Napistenektől az UFÓ-kig címmel a szerző, Kereszty Péter áttekinti a csillagászat történetét az ókortól napjainkig. A Forrongó Föld fejezet a Föld belsejébe vezeti el a diákot. Ismerteti a Föld felépítését, gömbhéjait, a bolygó belsejének hőmérsékleti és nyomásviszonyait. Kőzettani és ásványtani ismereteket is ad, s bemutatja a Föld kincseinek, az ásványkincseknek és az energiahordozóknak a keletkezését és főbb lelőhelyeit. Hasonló módon mutatja be a légkört Védernyő a Föld körül fejezet, melyben a légkör összetételéről, az időjárásról, a ciklonok és anticiklonok kialakulásáról s a nagy földi légkörzésről esik szó. Kék bolygó címmel a vízburok földrajzát, a felszíni és felszín alatti vizek felszínformálását ismerteti. A fejezetek végén Csak egyetlen Földünk van! címmel természet- és környezetvédelmi kérdésekről, a Föld globális problémáiról ír dr. Nemerkényi Antal. A tankönyv utolsó fejezete – mintegy az előzőek összefoglalása – a Dr. Sárfalvi Béla által írt A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre. Az egyes leckék végén nyolc-tíz mondatos összefoglalást közlünk, amely röviden, tömörítve tartalmazza a lényeges ismereteket. A tankönyvet ajánljuk mindazoknak, akik a nemzeti alaptanterv szerint az általános iskolai tanulmányok során általános természetföldrajzi ismereteket óhajtanak tanítani, de melegen ajánljuk a szakközépiskolák és szakmunkásképzők első évfolyamaiban is. Számukra egészítettük ki a könyv anyagát a földrajzi övezetességgel szóló tudnivalókkal is.

Bödők Zsigmond - Az ​ezredvég napfogyatkozása
Amit ​az 1999-es magyarországi napfogyatkozásról tudni kell

Timár László - Galileo ​Galilei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemezis_a_hal%c3%a1lcsillag
elérhető
0

Donald Goldsmith - Nemezis
Földünk ​egykor élt leghatalmasabb testű állatai a szauruszok igen rövid idő, földtörténetileg szinte „egy pillanat alatt", azaz csaknem egyszerre pusztultak ki. Mi történt? Mi történhetett? Az őslénytannal, ősrégészettel, csillagászattal és számos más tudománnyal foglalkozó tudósok sora keresi a választ erre a titokra. Donald Goldsmith érdeme, hogy egybegyűjtve a különböző nézeteket, ráirányítja az olvasó figyelmét a Nemezis, a „halálcsillag" elméletére. Goldsmith könyvéből megtudhatjuk, hogy mi is az a periodikus üstökös-zápor, az Oorth-felhő, milyen titkokat rejtenek az olasz sziklák irídium-lelőhelyei, s fantáziánk segítségével könnyedén kalandozhatunk a csillagok, s a fényév-milliók emberi képzelettel alig felfogható régióiban.

Covers_105508
elérhető
4

Ismeretlen szerző - A ​világ legnagyobb kérdései
Tiszta ​éjszakákon nagyon sokan felpillantottunk már az égboltra, s bizonyára eltűnődtünk azon, hogy miből is lett mindez. Ilyenkor ragadja magával az embert a végtelen felemelő és félelmetes érzése. Csillagvilágok milliárdjainak jeges szikrázása zsugorítja törpévé a szemlélődőt; a kezdet és a vég elképzelhetetlensége szorítja össze szívünket. Filozófusok és teológusok sokasága töprengett már el a kérdésen, ám a tudományos vizsgálódás lehetősége csak a XX. században érkezett el. A kezdetek kezdetétől kialakult kép azonban még ma sem egységes. A természet számtalan olyan kérdéssel szolgál, amelyekre általában leegyszerűsített feleletet adunk, holott valójában nem vagyunk tisztában a válasszal. Ez nem baj ugyan, de talán már mindenkivel előfordult, hogy egy tiszta nyári éjszakán a csillagokra tekintve felötlött benne a nagy kérdés: hol a helyünk a világegyetemben? Könyvünk azon érdeklődő olvasók részére készült, akik szeretnének pontosabb választ kapni kérdéseikre, akik szeretnék jobban megismerni szűkebb s tágabb környezetüket és benne az embert. Mindenki számára elfogadható válaszokkal természetesen mi sem rendelkezünk, célunk inkább az volt, hogy érdekes véleményeket, nézeteket mutassunk be Önöknek. Ha lesz köztük olyan, mely ellenérzéseket ébreszt, gondoljunk arra, milyen sokszínű a világ és az emberi gondolkodás. Nem kell elfogadnunk egyik nézetes sem, de megismerkedni azért nem árt velük.

Kákosy László - Egyiptomi ​és antik csillaghit
Európában ​a 16. századig, a keleti országokban pedig napjainkig is eleven és jelentős tudatformáló tényező az asztrológia és a körülötte kialakuló képzetek. Az ókori világ hatása ezen a téren kevésbé él a köztudatban, mint az irodalom, a képzőművészet vagy a politika szférájában. A szerző az egyiptomi és az antik csillaghitet történeti fejlődésben ábrázolja. Elemzi az ókori görögök és egyiptomiak égboltra vonatkozó ismereteit és mítoszait, bemutatja az egyiptomi asztrológia kezdeteit és hellénisztikus kori kiteljesedését, megvilágítja a csillaghit és túlvilághit összefüggéseit és a klasszikus asztrológia kérdéseit. Részletesen vizsgálja az asztrológia fáraókori előtörténetét, mellyel a kutatások eddig alig foglalkoztak. A könyv végén a káldeus és hermetikus asztrológia és asztromágia jelenségeit tárja fel az olvasó előtt.

Bálló Attila - Galaxis ​útikalauz mindenkinek 3.
A ​bolygók, csillagok, galaxisok hatalmas méreteit szinte fel sem foghatjuk, ahogy a köztük lévő távolságokat sem, egy bizonyos méret/érték fölött. De van egy másik világ, mely itt él velünk együtt, és bár a szemünk előtt van, sőt, minket is ez alkot, miattuk létezünk mi magunk is, ahogyan az egész Univerzum, mégsem láthatjuk e világot szabad szemmel, és ahogy az űr végtelenjét sem fedeztük még fel, úgy e világban is felfedezők vagyunk még. Az atomok, és a még kisebb részecskék varázslatos világába invitálom Olvasómat eme rövid írásban, és remélem, sikerül felkeltenem az érdeklődését eme hihetetlenül furcsa világ iránt!

Kollekciók