Ajax-loader

'művészet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Sting - Jean-Pierre Dutilleux - Sting ​Amazóniában
Több ​millió rajongó ismeri a dalait és a lemezeit. De Sting, az angol popbálvány, a Police együttes egykori vezetője több, mint korunk egyik legnépszerűbb rockzenésze. Amióta Sting 1987-ben először látogatott meg az Amazonas-vidéken egy indián falut, és ott barátságot kötött Raonival, a törzsfőnökkel, amióta a helyszínen tapasztalta, milyen rendszeres alapossággal irtják a trópusi erdőket, és milyen gátlástalanul áldozzák fel e természeti kincset a gazdasági érdekek miatt, azóta szenvedélyesen elkötelezte magát a dél-amerikai őserdő megmentése mellett. Jean-Pierre Dutilleux-vel, a neves francia fényképésszel együtt írták ezt a könyvet, amelyben nem csupán személyes élményeiket osztják meg az olvasóval, nem csupán elmesélik az esőerdővel és annak lakóival történt találkozásaikat, hanem megkísérlik felmutatni a trópusi esőerdő megmentésének lehetséges módjait. A harc az esőerdőért tehát éppen úgy egy elkötelezett popénekes személyes dokumentuma, mint a világunk "zöld tündérjének" megmentésére szólító, felrázó kiáltvány.

Umberto Eco - A ​Foucault-inga
Három ​kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.

Mario Vargas Llosa - Édenkert ​a sarkon túl
Ma ​hozzákezdesz a világ megváltásához, Florita. Ezzel a gondolattal ébred 1844 egyik áprilisi reggelén Flora Tristán, avagy Andalúzka, aki részben a korabeli utópisztikus gondolkodók Fourier, Saint-Simon és Owen hatására, de leginkább saját életének viszontagságai nyomán, egy borzasztó házasságból menekülve lett korát messze megelőző harcos feminista és szelíd forradalmár (aki éppen a vérontást, az érlelődő tragédiákat szeretné megelőzni, amíg lehet). A gyönyörűséges Flora, mellében a pisztolygolyóval, mellyel szadista férje bosszúból ki akarta oltani az életét, bejárja Franciaországot, szembeszáll a kor előítéleteivel, s miközben egyre-másra utasítja vissza a hódolókat (mert a férje örökre meggyűlöltette vele a nemiséget, mígnem egy barátnőjével végre igazi élvezetet talál a testi szerelemben), nőket és munkásokat, költőket és papokat, gyárosokat és katonákat igyekszik megnyerni ügyének: a nők felszabadításának, a Munkásszövetség létrehozásának egyszóval a tökéletesen igazságos társadalom felépítésének S bár mind újabb csalódások érik, mindvégig azt érzi, hogy a földi Paradicsom egészen közel van, a sarkon túl. Egy egészen másfajta, a civilizációtól érintetlen természeti Paradicsom az, amelyet Flora Tristán unokája, Paul Gauguin keres élete utolsó éveiben az 1890-es években Tahitin és a Marquises-szigeteken. Egy megnevezhetetlen betegséggel, sajgó testével és múltjának rémeivel küszködve Gauguin ugyan megismerheti a tahiti nők képmutatástól mentes szerelmét, és remekműveket alkot, de vajon nevezheti-e Édenkertnek azt a világot, amelyet a Csendes-óceán szigetein talált, s amelyben a bennszülöttek egykori hitvilágából és szokásaiból már alig maradt valami

Végvári Lajos - Delacroix
Ha ​valaki a XIX. század romantikus festészetét kívánja szemléltetni, elsőként minden bizonnyal Eugéne Delacroix műveit hozza fel példának. Életműve magyar szempontból azért is rendkívül érdekes, mert közvetlenül és közvetve jelentősen befolyásolta múlt századi festészetünket, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály művészetének kibontakozását. A művész remekművekben és problémákban gazdag életművét Végvári Lajos tanulmánya ismerteti és a kötet képanyaga - közötte 6 színes nyomat - teszi szemléletessé.

Kádár Zoltán - Bizánci ​művészet
A ​bizánci birodalom Justinianus halála (565) után már nem volt képes arra, hogy megtartsa a nagy császár hódításait. Veszedelmes ellenfelei támadtak nyugaton és keleten egyaránt: Itáliába a longobárdok törtek be (568), keleten a bizánci császárok súlyos harcokra kényszerültek a perzsa, majd az arab birodalommal - VII. századtól pedig már a bolgár birodalom is veszélyezteti Bizánc hatalmát. A VIII. század elején Justinianus birodalma csaknem egyharmadára csökkent. A VII. század közepén megindul Bizáncban a feudális rend kialakulásának folyamata, amely a XI. század végéig tart. Az uralkodó osztály különböző csoportjai közt dúló harcok a VIII. század elején a birodalom súlyos belső válságához vezettek. Ezzel egyidőben, a szabad közösségek és a kisbirtokosok földjeinek elfoglalásával nagyon megerősödött az egyház, különösen a kolostori nagybirtokok hatalma. Az isauriai dinasztia (717-820) által hatalomra jutott katonai arisztokrácia a maga kezébe akarta összpontosítani nemcsak politikai, de a gazdasági élet irányítását és így természetesen összeütközésbe kerül az óriási javakkal rendelkező kolostorokkal. Ez a gazdasági harc, amelyben a kolostori birtokoktól függő néptömegek az uralkodóház mellé állottak, vallási harc formájában bontakozott ki: a császárok, különösen III. Leó és fia, V. Konstantin, a csodatévőknek hitt szentképek (ikonok) és más kultikus tárgyak tisztelete ellen léptek fel, mert e képek tisztelete jelentős eszközt nyújtott az egyháznak (főként a kolostoroknak), nemcsak az ideológiai befolyás terjesztésére, hanem a hiszékeny nép adományai révén komoly bevételeket is jelentett. Ez a mozgalom, az ún. képrombolás (ikonoklázis) a bizánci művészet alakulása szempontjából is döntő, mert visszavetette az egyházi művészet fejlődését, de elősegítette a világi tárgyú képzőművészet kialakulását."

E. H. Gombrich - A ​művészet története
A ​művészet története egyike a legismertebb és legnépszerűbb művészetről szóló könyveknek. Első ízben 1950-ben jelent meg angolul. Ötven év óta páratlan sikerű bevezetésnek bizonyult a művészet történetébe a legkorábbi barlangfestményektől kezdve, napjaink legújabb kísérleti irányzataival bezáróan. A tudós művét azoknak a felnőtteknek és fiataloknak szánta, akik "szeretnének eligazodni a művészet ismeretlen és elbűvölő tájain", akik most fedezik fel maguknak a művészet világát. Gombrich könyvében mindvégig betartja azt az ígéretét, hogy a tudálékos szakzsargont mellőzve, nevek és lexikális adatok túlzsúfolása nélkül igazítja el olvasóit a művészeti korszakok és stílusok világában.

Covers_131770
Művészetpszichológia Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Művészetpszichológia
A ​művészetpszichológia addig is bő irodalma a hetvenes években még gazdagabbá és szerteágazóvá vált. A nagyszámú új tanulmány közlését az éppen egy évtizeddel korábbi válogatáshoz képest nem pusztán a mennyiségi gyarapodás indokolta. Részben képet kívánunk adni a korábbi kötetben nem képviselt kutatási területekről, amilyenek például az építőművészek, illetve az írók és kritikusok pszichológiai vizsgálata, részben be akarjuk mutatni, hogyan fejlődött a kutatási módszerek finomodásával olyan összetett pszichológiai jelenség, mint a költői munka folyamatának kísérleti vizsgálata. De a legjelentősebb változások a művészet néhány alapproblémájának pszichológiai megközelítésében és még inkább a műbefogadás pszichológiai összetevőinek feltárásában észlelhetők. Amint a pszichológia számos más területén, a művészetpszichológiában is a kognitív pszichológia jutott nagy szerephez. Megfelelően ennek számos tanulmányunk azt a módot kívánja felderíteni, ahogyan az olvasó, néző, hallgató megismeri a műalkotásokat, bennük a világot és önmagát; ahogyan feldolgozó kapacitása határt szab a művészethez való viszonyának. Halász László új bevezető tanulmánya, túlmutatva a tanulmánykötet anyagán, áttekintést ad a tématerület új gondolatköreiről, értékeli a különböző elméletek alapján folyó kísérleteket, vázolja a várható eredményeket.

Nékám Lívia - Meisseni ​porcelán
Meissenben ​sikerült először porcelánt előállítani Európában, a XVIII. század első évtizedében. A feltalálás dicsősége E. W. von Tschirnhaus és J. F. Böttger nevéhez fűződik. Nem sokkal a gyár alapítása után J. G. Höroldt festő feltalálta a porcelánfestészet technikáját és lehetőségeit, pár évvel később J. J. Kändler szobrász kidolgozta a porcelánplasztika alapjait. A gyár rövid idő alatt fellendült, termékeinek szépsége meghódította a világot. Számos gyűjtemény létesült meisseni porcelánokból már a gyár megindulása idején is. A XIX. század végének gyűjtői közé tartozott Gerhardt Gustav, akinek értékes porcelánjai alkotják a budapesti Iparművészeti Múzeum meisseni gyűjteményének törzsanyagát. Ebből származik az 1720 előtt készült ülő kínai, a "Pulcinella" szobrocska és Kändler számos porcelán figurája. Az edények közül megemlítjük a Böttger-kori készletet, a csokoládécsészéket, az AR jelzésű fedeles vázákat, a Höroldt festésű kupákat, valamint számos, a XVIII. század közepén készült edényt és egy sakk-készletet. - A könyv a meisseni gyár fejlődéstörténetét és készítményeit ismerteti, gazdag képanyaggal, az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye alapján.

Jackie Kay - Trombita
Hetvenéves ​korában meghal Joss Moody, a világhírű dzsessztrombitás. Ekkor derül csak ki, hogy a szerető férj, a gondos apa valójában nő volt. Jackie Kay könyve nem botránykrónika. Csak egy dísztelen, mégis szívhez szóló prózavers. Egységes, mégis kemény könyv. Szeretetről. Gyöngédségről. Hűségről. Önazonosságról. Toleranciáról. Gyermek és szülő viszonyáról. Igaz és hamis barátságról. És sírig tartó hitvestársi kapcsolatról. S közben a háttérben szól a trombita és szól a dzsessz.

David Weiss - A ​velencei
Tiziano, ​az agg mester, 99 éves? Vagy tízzel kevesebb? Maga sem tudja már, hiszen mindig lódított, idősebbnek mondta magát. először, hogy felvegyék festőinasnak, hogy bekerüljön Gentile majd Giovanni Bellini műhelyébe, később a festők céhébe, azután, hogy önálló lehessen, hogy felnőtt férfinak tekintsék a nők, és elnyerhesse őket. Velencében, mint annyiszor, most is pestis dúl, lehet, hogy őt is elragadja. Papírra veti hát emlékeit. Így indítja regényét D. Weiss Tizianóról, és ad mindehhez háttérként színes, lenyűgöző korképet. Érzékletesen és szuggesztíven írja le a kortársak, festők, patríciusok, fejedelmek küllemét és egyéniségét; ugyanakkor főhősét befelé néző, töprengő, önmagával elégedetlen, lelkiismeretével gyötrődő érzékeny emberként ábrázolja, akinek műveiben pogány érzékiség és vallási pátosz váltakozik egymással, ahogy életében is szenvedélyes temperamentum küzdött a kiegyensúlyozott méltósággal.

Horváth Lászlóné - Őskor ​és ókor művészete
Barangolás ​a művészettörténetben.

Pest-buda
elérhető
3

Keszi Imre - Pest-Buda
Sorozatunk ​célja: Európa nagy zenei centrumainak bemutatása. Zenei "beadekert" adunk az olvasó kezébe, olyan könyvet, amely egyszerre városkalauz és város-történet. Szövegben és képben megismertet Nápoly, Lipcse, Velence, Bécs, Párizs, London, Pétervár, Prága és természetesen Pest-Buda muzsikáló múltjának - és jelenének - nagy alakjaival, a városok zenéjének jellemző vonásaival és az épületekkel, mindazoknak az eseményeknek színhelyeivel, amelyek jelentőssé teszik a várost a muzsika történetében. A sorozat kötetinek szerzői nemcsak a toll mesterei, de a muzsika értői és rajongói is. Ha egy-egy kötetet zenetörténész ír meg, számára is elsődleges szempont a színes irodalmi stílus, olyan színes, mint a "muzsikáló városok" zsibongó élete, ezerszínű zenei és történeti múltja.

Erdődy János - Háromkirályok ​szolgája
A ​barokk Európa zenei életének három óriása, Jean-Baptiste Lully, Henry Purcell és Antonio Vivaldi vonzáskörében él és dolgozik Erdődy János új regényének főszereplője, Vettore Zorzi. Velencei származású hegedűkészítő és muzsikus, a cremonai Amati-műhelyben tanult. Inasévei után nekivág a világnak. A Napkirály, XIV. Lajos fényes Párizsába utazik, ahol a szellemi élet két fejedelme Moliére és Lully. Lully éppen akkor nyitja meg az első párizsi Operaházat, szerződteti színházához a velencei fiatalembert; Zorzi tanúja és részese a francia opera születésének. Bejut az Évszázad Asszonyának, Ninon de Lenclos-nak meghitt körébe - szerelmi és politikai kalandok között bontakozik ki művészi pályájának első szakasza. Innen a sors átdobja Londonba, ahol a "gavallér-király", II. Károly udvari hegedűse lesz. Baráti és munkatársi viszonyban van Henry Purcellel - majd a nagy angol zeneszerző halála után, már öregedő fejjel, hazautazik Velencébe. Visszavonultan dolgozik hangszerműhelyének falai közt, és már azt hiszi, hogy élete lezárult, hogy a zene két királyának szolgálatában átélt esztendők szépsége csak emlék. De a vénülő mester otthon, szülővárosában találkozik a harmadik nagy alkotóval: Antonio Vivaldi mellé szegődik. Vivaldi a harmadik "király", akinek híve, barátja és segítője Vettore Zorzi, a "háromkirályok szolgája". Már aggastyánkorban van, de Vivaldit is túléli. S a kilencvenedik évén is túljutott Vettore Zorzi megtalálja végre a választ az egész életét betöltő kérdésre: mit jelent mesterré válni? Saját sorsa és a három nagy élet tanulsága adja a feleletet az örök kérdésre. A "Háromkirályok szolgája" egy életerős és gazdag, csillogó és vad európai korszak körképe, és a három nagy művész portrojában három különböző alkotó-típus jelenik meg. S a fények és árnyékok, kalandok és vívódások, bukások és sikerek között formálódik egy ember, aki mások mellett és másokért dolgozik, de mégis megmarad egyéniségnek - mert nagyokat szolgálva, nem személyeket szolgál, hanem a művészetet.

Horváth Lászlóné - A ​XIX. század művészete
Barangolás ​a művészettörténetben.

Horváth Lászlóné - Az ​V-XVIII. század művészete
Barangolás ​a művészettörténetben.

Balogh Jenő - Paál Ákos - Rajz ​és műalkotások elemzése a gimnáziumok I. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_244169
Művészet ​és szórakozás Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Művészet ​és szórakozás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Lászlóné - A ​XX. század művészete
Barangolás ​a művészettörténetben.

Pázmány Ágnes - Permay Éva - Látás ​és ábrázolás
Tankönyvünk ​megjelenése óta szívesen használt és kedvelt taneszköze a középiskolásoknak. Mind a folyamatos vizuális nevelésben alkalmazva, mind az érettségizőknek nélkülözhetetlen tudnivalókat tartalmaz jól rendszerezetten és szemléletes képanyaggal illusztrálva. A látás fiziológiájával indítva a látás nevelését, a fényről és a szemről, a színlátásról, a térbeli látásról, állandóságról és mozgásról, valamint az optikai csalódásokról is szól. Fontos fejezete a látás és gondolkodás, az ábrázolás és alkotás összefüggéseinek vizsgálata. Foglalkozik téri, formai, színbeli jelenségekkel és vizuális problémákkal, sorra veszi az elemi formákat, a kompozíciós problémákat, valamint az ábrázolási rendszereket. Szó esik nemcsak a síkábrázolásról, de a szobrászatról, az iparművészeti technikákról, az írásról mint vizuális jelről, a nyomtatásról, valamint korszerűen az új médiáról, mely jelen van a vizuális művészetekben is. Kislexikon zárja a tankönyvet. Különösen ajánlott a hagyományosan képző gimnáziumokban, de jól használható a hatosztályos gimnáziumokban is.

Baráth Viktória - Első ​tánc
Meddig ​érdemes küzdeni egy férfi szerelméért? És az álmaidért? Zoey álma, hogy musicalszínésznő lehessen, ennek az álomnak azonban határt szabnak a gátlásai. Hogy bebizonyítsa rátermettségét, a 21. születésnapján Párizsba utazik egyedül, ahol szenvedélyes szerelemre lobban a skót származású Owennel, aki a fiatal lány számára a tökéletes férfi - egy apró szépséghibával: a 35 éves Owennek ugyanis van egy titka. Később felbukkan a színen egy másik férfi is, aki pont azt a biztonságot tudná nyújtani Zoey-nak, amit Owentől sosem kaphat meg. Zoey válaszút elé kerül: vajon a szenvedélyes szerelmet választja, vagy a biztonságos és kiszámítható életet, netán saját lábára áll, és elindul az álmai megvalósításának útján? Hová vezethet egy titkokkal és hazugságokkal kezdődő kapcsolat? A nagy korkülönbség ellenére kialakulhat-e életre szóló szerelem két ember között? Te mit tennél meg az álmaidért? Baráth Viktória első regénye az álmok valóra váltásáról, a leküzdendő akadályokról, és a saját határaink átlépéséről szól. Egy történet szívvel-lélekkel.

Lyka Károly - Kacsóh Pongrác - A ​művészet könyve
A ​műveltség könyvtára A művészet könyve Lyka Károly: A képzőművészetek történeti és technikai fejlődése Kacsóh Pongrácz: A zene fejlődéstörténete

Simó Tibor - Szív ​és lélek
Kedves ​Olvasó! Simó Tibor első verseskötetét olvashatod el! Megjelent a Publio Kiadó gondozásában. Kortárs versek nem csak kortársaknak. Versek, melyek megdobogtatják a szívet, és megérintik a lélek húrjait. Egy fiatal költő indulásának vagyunk tanúi. Töltsétek le és olvassátok ezeket a szívvel-lélekkel írt költeményeket! Jó olvasást!

Aczél Endre - Acélsodrony ​- Az ötvenes évek
Az ​ötvenes évekről ma a legtöbb ember csak néhány gyászos és tragikus dologra asszociál: a terrorra, padláslesöprésre és 1956-ra annak is inkább a leverésére. Pedig az ötvenes években is létezett a vasfüggönyön túli világ, ahol izgalmas dolgok történtek: Európa kilábalt a háborús depresszióból, megkezdődött a német gazdasági csoda és alakot öltött az, amit ma Európai Unióként ismerünk. Ázsiában háborúk dúltak, Amerikában kommunista kémeket és szovjetbarát értelmiségieket üldöztek. A világ félt az atomháborútól, de közben szólt a zene, méghozzá új hangokon és új hangszereken. Világsikerű könyveket írtak, és remek filmeket készítettek sőt effélék a vasfüggönyön innen is történtek. A magyar labdarúgó-válogatott majdnem világbajnok lett, de aztán mégse. Sztálin meghalt, elkezdődött az olvadás és nem lehetett tudni, vajon a szovjet glóbusz egész jégsapkájára kiterjed-e, vagy csak a perifériákon hasad le néhány jéghegy. Aczél Endre könyve minderről egyszerre szól: mindenről, amit tudni érdemes az ötvenes évek világáról vasfüggönyön innen és túl.

Vanyó László - Az ​ókeresztény művészet szimbólumai
"Az ​ókeresztény művészet szimbólumai" 1988-ban jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. A kötet gyorsan elfogyott, de nemcsak ez indokolja a második kiadást, hanem a közben megjelent szakirodalom bedolgozása is. A szimbólumok és a szimbolizmus iránti érdeklődés már szinte "kórosan" megnövekedett, ami korunk szellemi koherencia utáni igényét jelzi. Ezt a második átdolgozott kiadást azonban nem ez motiválja, továbbra is távol tartjuk magunkat a szimbólumok pszichológiai elemzésétől és értékelésétől, "hasznosításától", csak az ókeresztény művészet szimbólumainak genezise foglalkoztat. Ami az első kiadás óta eltelt csaknem egy évtized fejlődését jellemzi: mind nyilvánvalóbbá vált az összefüggés főként a 4. század utáni ókeresztény művészet, a katekézis és liturgikus szövegek között, ami aktuálissá tette Jeruzsálemi Szent Kürillosz azóta magyarul megjelent katekézisének felhasználását. Ugyancsak fontosak az egyházatyák beszédei a 4-5. századból. Az érdeklődés és a vizsgálódás középpontjába kerültek olyan kérdések, mint az imperiális ikonográfia és az eszkhatologikus motívumok egymáshoz való viszonya a bazilikák nagy reprezentációs képein. (A címlapképen a római S. Prassede templom apszismozaikja látható.)

Lauren Blakely - Mister ​O
Csak ​hívj Mister O-nak. Mert a TE gyönyöröd a szuperképességem. Ó te jó ég, ez jóóó a játék neve, amikor így érez egy nő, és ha a férfi nem végzi el a feladatát, a pokolba vele a hálószobából! Én a lábujjgörbítős, észbontó, lepedőmarkolós eksztázisról beszélek. Amit minden alkalommal nyújtok. Úgy vélem, ez a gyönyör szuperhősévé tesz, és az a küldetésem, hogy mindig teljesítsek. Ám nagy csalódást okozok, mikor egy bizonyos nő arra kér, tanítsam meg neki, hogyan nyerhet el egy férfit. Az egyetlen gond: a csaj a legjobb haverom húga, de túlontúl csábító, hogy ellenálljak, főleg, amikor kiderül, hogy az édes, szexi Harpennek mocskos gondolatai is vannak, és jól akarja használni azokat. Mégis mi baj lehetne abból, ha tartok a nőnek akit titokban kívánok néhány feltétel nélküli csábítás-órát. Senki nem fogja megtudni, még akkor sem, ha egy pár mocskos szexüzenetet küldünk egymásnak. Na jó, párszázat. Vagy ha beragad a ruháján a zipzár. Vagy ha olyan tutajos tekintetet vet rám a vonaton az egész családja jelenlétében. Az a baj, hogy minél több éjszakát töltök vele az ágyban, annál több napot akarok ágyon kívül is vele tölteni. És életemben először nem csupán arra gondolok, hogyan ríkassak meg egy nőt örömében, hanem arra, hogy miként tarthatnám a karomban sokáig, a jövőben. Úgy tűnik, Mr. Orgazmus kalandjai csak most kezdődnek.

Castiglione László - A ​római művészet világa
Régészek ​szorgos munkája tárta fel a kicsiny itáliai faluból kisarjadt hatalmas ország kultúráját. Mérnöki tervek szerint épült városok, hosszan elnyúló vízvezetékek, ma is használható közlekedési utak jelzik a rómaiak teremtőerejét. S a kutatások képzőművészetükre is fényt derítettek. Nagyszerű paloták, lenyűgöző méretű templomok, az ötvösökre emlékeztető aprólékossággal dolgozó szobrászok faragásai, színgazdag falfestmények s pazarul megmunkált iparművészeti remekek tanúskodnak művészetük fejlettségéről.

Halász Géza - No ​megállj csak!
Képzeljünk ​el egy hatvanegynéhány éves közgazdászt, aki egy percig se volt közgazdász. Aki évtizedekig közgazdasági egyetemen tanított, számítástechnikai cégeknél, a televíziónál, és könyvkiadóknál mitmaholt nehezen azonosítható munkakörökben. Aki mindeközben karikatúrák százait publikálta úgy, hogy nem volt karikaturista – igaz, nem is akart az lenni. Nem akart díjakat a karikatúráiért – jópárat mégis bekaszált; nem akart a honi sajtókarikaturistákat tömörítő "szakosztály" vezetője lenni – pedig az; nem akart újságnak rajzolni – de felkérték, hát csinálja. Dr. Halász Géza nem közgazda, nem számítástechnikus, nem könyvkiadó, nem karikaturista, hanem egyszerűen "csak" gondolkozó. Olyan gondolkozó, aki a világot hol finom gúnnyal, hol derűs – olykor azért kétségbeesett – iróniával tépi apró cafatokra, majd rakja össze úgy, hogy a létrejött produktum minden abszurditása ellenére is igazabb legyen, mint a közvetlenül megélt (ál)valóság.

Szentpétery Tibor - Kerny Terézia - Az ​Olttól a Küküllőig
Isten ​háza menedéket adó, erős várrá formálódott, ahová szükség esetén az egész falu bevonulhatott, s amelynek kamráiban biztonságban tudhatta életét jelentő élelmiszereit, de "függőlábas" tornácaiból, "kitekintő filagóriáiból" időben hírt vehetett a közeledő ellenséges csapatokról is. A történelmi Magyarország művészettörténetének egyik legizgalmasabb területét mutatja be ez a kötet: a Szászföld, a Barcaság erődtemplomait. Istennek szentelt középkori várakat, melyek sokkal inkább szolgálták a védelmet, mint a Székelyföld fallal körített templomai. A magyar történelmet Európához fűző szálak egyike a német lovagok erdélyi megtelepedése, utódaik szorgalma és a hitújításkor kibontakozó polgári kultúrája, mely az utóbbi évtizedek menekülési hulláma során a szemünk láttára enyészik el. Dr. Szentpétery Tibor, a fotózással inkább szenvedélyből foglalkozó jogász elszánt szorgalmának köszönhető a könyv teljességre törő képanyagának összegyűjtése Ceaucescu-korszak nehéz évtizedeiben. A Kerny Teréz művészettörténeti elemzésével kísért képi dokumentumkincs eddig ismeretlen teljességgel mutatja be a középkori építészettörténet egyedülálló területét a művészet múltja iránt érdeklődők számára.

Leonardo da Vinci - Tudomány ​és művészet
A ​Leonardo da Vinci tudományos és művészetelméleti írásait összefoglaló könyv az olasz reneszánsz egyetemes lángelméjét arról az oldaláról mutatja be, melyet eddig a magyar közönség alig ismert. A reneszánsz óriásának művészetelméleti fejtegetései, festészeti szabályai, melyeket az utódok "A festészet tudománya" című művében gyűjtöttek össze, nem csupán történetileg értékesek, de nagyrészt ma is érvényesek. Viszont ha Leonardo tudományos fejtegetéseit mellőzzük, hiányos képet nyújtunk festészetelméletéről is, mert ezekben a tudományos leírásokban, aforizmákban az objektívvalóságot úgy fedezi fel, mint a művészet előfeltételét. A világ valóságát tudományosan kutató, művészileg ábrázoló festészetelméletet és gyakorlatot teremtő Leonardo írásaiból Kardos Tibor, az olasz reneszánsz kutatója ad bő válogatást és fordítást a nagyszámú képet és rajzot tartalmazó kötetben.

Alfredo de Braganza - Amrita
"Kötelező ​olvasmány, ha meg akarjuk érteni brit Indiát." (Ashokamitran, a független India tamil irodalmának egyik legbefolyásosabb alakja) "A legjobb könyv Amritáról. Melegen ajánlom minden külfödinek, mert ennek az egzotikus és enigmatikus nőnek az életén keresztül megérthetik Indiát." (Khuswant Singh, minden idők egyik legismertebb indiai újságírója, parlamenti képviselő) Amrita Sher-Gilt a legnagyobb festőművészüknek tartják az indiaiak, pedig a kivételes tehetségű, botrányos életű festőnő Budapesten, a Szilágyi Dezső téren született 1913-ban. Apja Umrao Singh Sher-Gil, pandzsábi arisztokrata polihisztor volt, anyja a magyar zsidó zongoraművésznő, Gottesmann Marie-Antoinette, nagybátyja Baktay Ervin, a híres orientalista. Amrita tehetsége már a Dunaharasztiban töltött gyermekévek során megmutatkozott, ám az erősödő antiszemitizmus miatt a család elhagyta Magyarországot. Párizs nemcsak karrierje felívelésének, hanem szexuális kísérletezéseinek is színhelye volt, Amrita nyíltan vállalta kalandjait férfiakkal és nőkkel egyaránt. Ekkor már ellenállhatatlanul vonzotta a Kelet, és alkotói-magánéleti-szexuális útkeresése a függetlenségi mozgalmaktól forrongó Indiában folytatódott. Sikeres és excentrikus művészként állandó vendége volt a társasági eseményeknek, viszonyt folytatott Dzsaváharlál Nehruval, a független India első kormányfőjével, és többször is találkozott Mahátma Gandhival, aki nagy hatást gyakorolt világképére. Szülei tiltakozása ellenére férjhez ment nincstelen magyar unokatestvéréhez, Egan Viktor orvoshoz. A magánéleti nehézségek ellenére Amrita művészként a csúcs közelében járt, amikor huszonnyolc évesen életét vesztette.

Munkácsy Mihály - Emlékeim
A ​magyar névnek kevesen szereztek annyi megbecsülést a külföldön, mint az „Ecce Homo" világhírű festője, Munkácsy Mihály. Idegen nemzetek fiainak köztudatában ő a par excellence magyar festő, s a külföldi múzeumok és magángyűjtemények sokkal gazdagabbak műveiben, mint hazánk. Munkácsy Mihály születésének századik évfordulóján az egész nemzet ünnepel és a művészeti irodalom újabb monográfiákkal hódol a lángelmének. De minden bizonnyal a reá vonatkozó irodalomban is Munkácsy maga alkotta a legbecsesebbet gyötrelmes fiatalságának megrázó leírásával. A sok sikert látott művész és a küzdelmekben megedzett férfiú tekint vissza ezekben az Emlékezésekben komor és szenvedésekkel teljes ifjúkorára, az otthontalan gyermekségtől a siker küszöbéhez érkezés idejéig. A nagy festő gazdag színskáláját és mesteri emberábrázoló készségét a toll sem juttatja kevésbbé érvényre, mint halhatatlan ecsetje és az Emlékezések a magyar tehetségnek és akaraterőnek örök dokumentuma marad.

Németh Krisztina - Vallomás
Amikor ​a külső zaj belső csenddé változik ... "Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek." Babits Mihály

Kollekciók