Ajax-loader

'művészet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Beolvas%c3%a1s0006
elérhető
5

Láng György - Primavera
Láng ​György az 1930-as években hosszú időt töltött Botticelli hazájában, Firenze városában, s valósággal lenyűgözte őt a korai reneszánsz, a quattrocento kiemelkedő festőjének és grafikusának élettörténete, mélyen filozofikus lelkülete és páratlan szépségű művészete. Szenvedélyesen kutatta, majd nagy írói és képzőművészi tehetséggel e könyv lapjain megelevenítette Botticelli egyéniségét, életének eseményeit, a kortársaihoz fűződő kapcsolatát. Nagy hozzáértéssel avatja be az olvasót műveinek titkaiba, megtanít képei élvezetére. A kötet ráhangolhatja az olvasót, hogy elképzelje Mátyás király nagy hatalmú Magyarországának művészi és gazdasági vonzó erejét, amely elvezette a húszéves Botticellit Vitéz János prímás-érsek, királyi kancellár fényes esztergomi palotájába, ahol az ifjú festő lehetőséget kapott rá, hogy művészi tehetségét bemutassa. 1467. június 20-án fényes európai ünnepséggel megnyílt a Vitéz János prímás által szervezett nagyhírű, nemzetközi egyetem, az Academia Istropolitana. Erre az alkalomra készült el, minden bizonnyal, az érsek dolgozószobájának pompás freskódísze, amelynek része volt a négy kardinális erény allegóriája, amely minden jel szerint Botticelli első alkotásainak egyike.

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese / Aranyecset
A ​kétkötetes mű egyszerre ismeretterjesztő és színes, olvasmányos regény, amely generációkon keresztül megőrizte frissességét és vonzerejét. A két regényből egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festő műveivel találkozzon. Munkácsy Mihály regényes életrajzának első kötete a nagy magyar festő fiatalságának éveit, pályakezdésének viszontagságait mutatja be az asztalosinasságtól a művész düsseldorfi tartózkodásáig. A regény valóság és fantázia elemeinek ötvözete, mégis hitelesen kelti életre a festő emberi és művészi egyéniségét, valamint a kor hangulatát. Az Aranyecset a második kötet, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festő életének minden mozzanatába.

Jean-Georges Noverre - Levelek ​a táncról
Jean-Georges ​Noverre elsõként értelmezte a balettet a színházmûvészet sajátos mûfajaként. Elméleti fõmûve, a Levelek mégsem csupán páratlan kordokumentum, hanem a XXI. században is változatlanul érvényes mûvészeti kérdések tárháza, mert olyan alapvetõ esztétikai és gyakorlati kérdéseket vizsgál, amelyek semmit sem veszítettek idõszerûségükbõl: egyenrangú-e a tánc a többi mûvészettel; alkalmas-e és hogyan történetek elmesélésére; mibõl áll valójában a táncos mûvészete? Az európai táncesztétikai irodalom alapmûve 1955-ben jelent meg magyarul, de ez az elsõ kiadás évtizedek óta már az antikváriumok polcain sem bukkan fel. Jelen válogatásunk nem csupán hat levéllel kiegészítve teszi ismét hozzáférhetõvé ezt a megkerülhetetlenül fontos, és egyben szórakoztató olvasmányt, hanem rekonstruálja Noverre Leveleinek eredeti gondolatmenetét.

1477042
elérhető
7

Daniel Kehlmann - Tyll
Ha ​Shakespeare ma élne, és regényt írna, az éppolyan volna, mint a Tyll. Tyll Ulenspiegel, a halhatatlan tréfacsináló a harmincéves háború zűrzavaros időszakában és időszakából teremt karneváli mulatságot. A szórakozott molnárt boszorkányperbe fogják, a fia, Tyll ezután fogadott nővérével útra kel: vásári mutatványosként végigjárja a háború dúlta Európát, mint udvari bolond pedig még a Téli király palotájába is eljut. Vagy mindez csupán a képzelet műve? Az olvasó csak kapkodja a fejét a kalandok végeláthatatlan tükörjátékában, ahol elmosódik a határ fantázia és realitás között, mígnem átveszi az irányítást a mese áradása. Daniel Kehlmann, a kortárs európai irodalom egyik legjelentősebb szerzője eddigi fő művében elképesztő lendülettel hirdeti, hogy bár az ember meghalhat, az életöröm halhatatlan.

Környeiné Gere Zsuzsa - Reegnné Kuntler Teréz - Tér-forma-szín
Nyitottá ​válni a művészet számára hosszú folyamat, melynek elengedhetetlen része a módszeres, folyamatos felkészülés, a képekkel való ismerkedés. Ehhez kíván segítséget nyújtani a több mint 20 kiadást megért, sikeres és kedvelt, már klasszikusnak számító _Tér-forma-szín_ tankönyvünk átdolgozott kiadása.

Vértes Marcell - Vértes ​varieté
Vértes ​Marcell 1919-ben hagyta el Magyarországot. 1961-ig, amíg élt, főként Párizsban élt, ott lett világhírű, s egyben a "legpárizsibb párizsi piktor". Ebben az önéletrajzában nem csupán adatokban gazdag dokumentumot hagyott hátra, hanem bebizonyította, hogy a képzőművészetek sok-sok húrjának pengetésén kívül, még az irodalom lantjából is ki tudja csalni sajátosan könnyed művészetének bűvös hangjait. Igaz, e memoár-kötetben sem maradt hűtlen a képzőművészethez, hiszen itt a rajz éppen olyan jelentős szerepet játszik, mint a szöveg. A saját életét megjelenítő rajzsorozat példátlan a maga nemében: képzőművészeti önéletrajz! - egy művész életútja rajzban elbeszélve. A fiatal újpesti fiúból bármi lehetett volna - sofőr, detektív, repülőgép tervező - , s hogy végül mégis miért lett festő, ezt mondja el visszaemlékezése amely egyúttal arról is tanúskodik, hogy írónak sem lett volna átlagon aluli. Kifogyhatatlan anekdotázó kedve kissé Mikszáthéhoz hasonló, vibráló élet- és nőszeretete Krúdyra, humora néhol Karinthyra emlékeztet. És ez az írás elárulja, mi is a vértesi szépség titka: a mély megfigyelőerővel párosult, ragyogó életszeretet, az olykor gunyoros csípősségre hajlamos, mosolygó bűvölet, a meghitt derű, a virtuóz rajztehetség és az alkotás szenvedélye.

Ikebana
elérhető
4

Ivaki Tosiko - Ikebana
Amikor ​elhatároztuk férjemmel, hogy Magyarországra jövünk tanulni és dolgozni, először a magyar történelem legjelentősebb fejezeteit kezdtük tanulmányozni, mert ebből ismerhettük meg legjobban e nép nemzeti szokásait, tulajdonságait, érzés- és gondolatvilágát. Örömmel fedeztem fel, hogy Magyarországon is, akárcsak Japánban, ősidők óta sajátos jelentése van a virágoknak, fáknak, cserjéknek. Olvastam, hogy a szerelem színe égőpiros, tehát egy szál szegfű vagy rózsa többet árul el színével annak, aki kapja, mint egy levélbeli vallomás; hogy a legények házasodási hajlamát a kalapjuk mellé tűzött rozmaring jelentette, a fehér liliom a tisztaság, szűziesség jelképe, és felsorolhatnék még sok példát. Ezeknek mind megtalálhatók a japán megfelelői is. A magyar népdalok (amelyekkel zenetudó férjem ismertetett meg) a virágnyelv egész kötetét hordozzák. Éppen ezért biztosan megértésre találnak gondolataim az ikebana művészetről. Az ikebana számomra hivatás. Egy-egy ikebanába foglalt virág friss jelentése ismét ráébreszti a mai embert arra, hogy együtt él a földön ember, állat, növény, és az együttélésnek mindig megvolt, ma is megvan az új tartalma. Nálunk Japánban ez nem mai felismerés, hanem hagyomány. Napjaink ugyanolyan foglaltak, kötöttek, mint bárhol a világon, de mégis áldozunk perceinkből és elhelyezzük a virágot, a növényt, az ágat a vázába, s csöndesen eltűnődünk megtalált jelentésén. A természettudományok és a civilizáció rohamos fejlődése következtében a huszadik század embere hajlamos arra, hogy szem elől tévessze a természet és ember szoros kapcsolatát. Az ikebana – művészet lényege pedig éppen az, hogy ezt a kapcsolatot naponta újjáélessze. Az ikebana az ember és a természet együttélésének jelképe. Az ember egyéniségén és képzeletén átszűrt kompozíció a saját önálló életét éli újra, vagyis az ember és a természet összhangjának tükre. Az ikebana-művészetben tehát mind az alkotó, mind pedig a néző részese lehet egy önálló világ hatásainak. Ivaki Tosiko

Bradányi Iván - Barbra ​Streisand
Barbra ​Streisand századunk egyik legizgalmasabb színészegyénisége. Életét teljesen maga irányítja és ez az élet tele van ellentmondásokkal. Ez a könyv Barbra Streisandot mutatja be. Fekete-fehér fotókkal illusztrált könyv.

Ismeretlen szerző - Zeneművészeti ​kisszótár 1. - Huszonegy szócikk és egy ráadás
Nem ​lexikon, de igazában nem is szótár ez - nem arra való, hogy valaminek utánanézzünk, hanem arra, hogy olvassuk, élvezzük - és közben okosodjunk. Például a tekintetben, hogy mire való a zongorán a pedál, hány fajtája van, és hogyan kell élni vele. A tudást első kézből kapjuk: Alfred Brendeltől, korunk egyik vezető zongoraművészétől, aki mellesleg kitűnő író is. Sok ilyen ismerős dologgal találkozhatunk itt, zenerajongók, amelyekről talán még soha nem gondolkodtunk el alaposabban, pedig érdemes: például, hogy mióta éneklik ki a tenoristák a magas cét, és ez hogyan forradalmasította az egész operaműfajt; hogy mióta szokás tapssal megköszönni a zenei élményt, és hogyan változik a tetszésnyilvánítás módja; hogy mit jelentenek a rejtélyes KV, Hob, BWV vagy D betűk és a hozzájuk tartozó számok. Elmemozdító fejtegetést olvashatunk a pódiumon viselt frakkról és a zenekar ülésrendjéről, vagy beljebb hatolva magába a zenébe arról, hogy miért nyitott új fejezetet a zene történetében a híres "Trisztán-akkord"; hogyan fejeződik ki a zenében a sötétség; mit kell tudni a cadenzáról; mit jelent az, hogy "riff"; és egyáltalán, hogyan lehetne meghatározni azt, hogy mi a zene. A néhány oldalnyi szövegek tehát szabadon, a zene legtágabban értelmezett területéről vett témákat dolgoznak fel szórakoztatóan, a laikust és a zeneértőt egyaránt meglepve, olykor provokálva. A szellemes, könnyed, ugyanakkor valamennyi szerző esetében hatalmas háttértudást megmozgató írások eredetileg a Frankfurter Allgemeine Zeitung tárcarovatában jelentek meg, szerzőik neves publicisták, zenetudósok, zeneszerzők, előadóművészek, költők. A sorozat címe - Zeneművészeti kisszótár - eleve sugallta a kötetbe gyűjtést. Eddig két kötet jelent meg németül, és várható a harmadik is.

Julia Cameron - A ​művész útja
A ​művész útja olyan mű, melynek olvasása által minden érvényesülni, alkotni kívánó ember gazdagodik. Julia Cameron abból az alapvető nézetből indul ki, hogy a kreativitás megnyilvánulása az életünk természetéhez tartozik. Egy tizenkét hetes tanfolyam tömör ismeretanyagán vezeti végig az érdeklődő, önmagát megismerni, felszabadítani kívánó olvasót. Leleplezi egy sereg kreativitás-torlasz valódi okát, köztük a gondolkodásunkat szűk korlátok közé szorító téves hiedelmeinket, félelmeinket, merényleteinket, káros szenvedélyeinket és más, gátló erőket, hatásokat. A MŰVÉSZ ÚTJA több szempontból is egyedülálló írás. A szerző a kreativitást a szellemmel, a lelki világgal kapcsolja össze, és vallásoktól független, világi hangnemben mutat rá, hogyan lehet "megcsapolni" a világegyetem kreatív energiáinak felsőbbrendű erőfolyamát, amelyből az emberi kreativitás fakad. Függetlenül az Olvasó szellemi érdeklődési körétől, beállítottságától, A MŰVÉSZ ÚTJÁban leírtakra bárki kreatív tudata könnyen "ráhangolódhat", új igazságokat, bölcsességet lel benne, és megannyi ösztönzést kap tőle.

Benedek István - - ​mondta Krisztina
Amikor ​feleségemmel - évek során - Nápolytól Stockholmig és Amszterdamtól Leningrádig bebarangoltuk Európát, természetesen meglátogattuk az utunkba eső múzeumokat. Mint "szorgalmas tanuló" alaposan felkészültem a múzeumi látogatásokra: elolvastam a művészek életrajzát, a róluk szóló monográfiákat, az általános művészettörténeti fejtegetéseket. Krisztina, háziasszony lévén, nem ért rá ennyit olvasni, és azt is mondta, nem arra kíváncsi mit írtak a festőről, hanem: mit festett? Mit és hogyan? És amit festett, miképpen hat őrá, előtanulmányoktól és előítélettől mentesen. A látvány érdekli, nem a művészettörténetben kialakított nézet. Különben is, majd elmondom a képeknél, amit tudni kell róluk. Aztán ő is elmondja, amit gondol. Tetszett nekem ez a munkafelosztás. Úgy képzeltem, bemutatom Európa festészetét Krisztinának, nagy okosan elmagyarázom mindazt, amit a könyvek szerint tudni illik. Ám a beszélgetés másként alakult, és mi tagadás előképzettségem dacára sokszor én húztam a rövidebbet - pontosabban szólva: nem ő tanult tőlem, hanem én tőle. Krisztina ugyanis vele született ízlésével és józan eszével lépten-nyomon sarokba szorított: olyan kérdéseket tett föl, amelyekre a könyvekben nem találtam feleletet, vagy ha találtam is, nem riadt vissza attól, hogy megkérdőjelezze az iskolás tételeket, sőt olykor-olykor megcáfolja azt, amit a tankönyvek szentesítettek. Véleményének szabadságát semmiféle tekintélyelv, doktrína avagy előzetesen megformált ítélet nem korlátozta, s ez végül engem is arra kényszerített, hogy fejet hajtsak a befolyásolatlan ízlés és természetes gondolkodás érvei előtt. Viszonzásul azonban én is nyújthattam valamit: azt a művelődéstörténeti körképet, amit mégiscsak a könyvek segítségével ismerhetünk meg. Ebben a kötetben azokat a beszélgetéseket foglaltam történeti sorrendbe, amelyeket a múlt század francia festőiről folytattunk Ingres-től Cézanne-ig. Aki figyelemmel kíséri a konvenció és kételkedés e párharcát, feltétlenül jól jár: megismeri egy korszak izgalmas művészettörténeti viaskodását, az impresszionizmus születését, buktatóit, belső és külső problémáit, nehéz küzdelmét és gyors elvirágzását, az impresszionisták és társutasaik gondjait, lelkivilágát, torzsalkodásait, kései sikerüket, ennek örvendetes és káros következményeit; talán kedvet kap ahhoz is, hogy megnézze vagy újra megnézze képeiket - és végül önmaga dönti el: mi tetszik neki és miért.

Henri Perruchot - Manet ​élete
„Ismeretes, ​hogy milyen hatást váltanak ki Édouard Ma-net munkái a Szalonban. Egyszerűen fölperzselik a falat, amelyre fölakasztották őket! És körülöttük ott díszelegnek a divatos művész-cukrászok édességei, a kandiscukor fák és a kalácstészta házak ... Édouard Manet-nak már ki van jelölve a helye a Louvre-ban, akárcsak Courbet-nak, akárcsak minden szenvedélyes és hajhatatlan temperamentumú művésznek ... Lehet, hogy e magasztaló sorok íróját éppúgy ki fogják nevetni, mint ahogy kinevették a festőt. Az idő mindkettőnkért bosszút áll majd. Mert van egy örök igazság, s ez az alapja kritikusi működésemnek: kizárólag az igazi temperamentumok élik túl a múló korszakokat, és ők uralkodnak rajtuk. Lehetetlen – értik? lehetetlen –, hogy Édouard Manet előbb-utóbb ne győzzön, és el ne tiporja az őt környező satnya és középszerű festőcskéket." (Zola, 1865)

Michael Korda - A ​szerencse fiai
Kellner ​Henrik uradalmi tiszttartó három fia, Sándor, Vince és Zoltán Túrkeve mellől, egy tanyáról vágott neki az országnak, majd a világnak. Már a kezdet kezdetén kiderült, hogy a határozott, erős egyéniségű Sándor a legtehetségesebb köztük. Az 1910-es években Budapesten tevékenykedett filmkritikusként, később rendezőként. A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tagként a filmgyártás művészeti vezetője volt, ezért októberben el kellett hagynia Magyarországot. Ausztriában, Németországban, Hollywoodban dolgozott, majd 1932-ben megalapította a London Films céget, s az angol filmipar legmarkánsabb alakja, felvirágoztatója lett. (Ezért is kapta meg, a filmvilágban elsőként, a lovagi címet). Testvéreit maga után hozatva rendkívül összetartó, közös és nagy sikerű munkákra,de családi perpatvarokra is mindig kész együttest szervezett maga köré. A festőnek készülő Vincéből ötletes díszlettervezőt faragott, a függetlenebb természetű Zoltán pedig a maga tehetségéből (de természetesen bátyja támogatásával) lett kiváló filmrendező. Barátaik, közeli munkatársaik között tarthatták számon Winston Churchillt, H. G. Wellst, Graham Greene-t, Charles Laughtont, Laurence Oliviert, Vivien Leigh-t és másokat, akikről e könyv szerzője, Michael Korda, mulatságos, érdekes adomák egész sorozatát jegyezte föl. Filmjeik - a VIII. Henrik magánélete, a Lady Hamilton, a Szép Heléna szerelmei, Az eszményi férj, a Négy toll, a Sanders, a folyam ura, a Kiáltsd, ez kedves vidék! - a mozitörténet klasszikusai. Michael Korda, Vince fia, aki a három testvér mesébe illő karrierjének történetéből eleven, színes, információgazdag biográfiát írt, más téren, az irodalom területén tett szert hírnévre. Egy patinás könyvkiadó vállalat igazgatóhelyettese és több sikeres könyv szerzője.

A_manierizmus
A ​manierizmus Ismeretlen szerző
elérhető
7

Ismeretlen szerző - A ​manierizmus
A ​manierizmus is azok közé a művészeti mozgalmak és stílusirányzatok közé tartozik, amelyek - akárcsak századunkban a szecesszió - hosszú időn át viselték az igaztalan és méltatlan elítélés bélyegét. Manierizmus! - maga a szó is megbélyegző, hiszen jelentése: mesterkéltség, modorosság. Legalábbis ezt értették rajta a XVII. század klasszicista kritikusai, minden rendhagyó, bizarr, fantasztikus, ádáz ellenfelei. Csak a XX. század ismerte fel, hogy korábban mesterkéltnek hitt művészi megoldások sok esetben korukat megelőző zseniális felismerések, olyan művészi vívmányok, melyeket igazában csak korunk szemlélete és ízlése tud értékelni és hasznosítani. A reneszánsz utolsó szakaszában, annak kései áramlataként kibontakozó manierizmusban már a reneszánsz válsága jut kifejezésre, e válság ideológiai, pszichológiai, művészeti-irodalmi szimptómái sűrűsödnek egybe. Képviselői "szomorú emberek", tragikus életútjuk, életművük azt példázza, hogy a reneszánsz humanizmusának bealkonyult. Eszményeik elbuktak vagy eltorzultak, de üzenetüket ma embere újra meghallotta - immár a maga valóságos jelentésében, tisztán. Ennek tanúsága ez a könyv.

Bernáth Aurél - A ​Múzsa udvarában
Bernáth ​Aurél nagy sikerű és méltán népszerű önéletírásának, a Kor és pályának negyedik kötete néhány érzékletes és remek magyar művészportré, többek között Berény Róbert, Pátzay Pál, Szőnyi István és Ferenczy Béni alakjának megidézése mellett elsősorban a szerző eddig kiadatlan művészetelméleti jellegű írásait tartalmazza. Azokat az írásokat, amelyeknek témakörét - Bernáth mester megfogalmazása szerint - kora művészetének reményei vagy megrezdülései inspirálták. Ez a megrendülés szinte kényszerítő erővel fordította a XX. század festőit, köztük Bernáth Aurélt is, a művészet elméleti kérdései felé, hogy a válságok sorozatából kiutat keressenek, hogy a festészet jövőjéről, életbe vágó kérdéseiről kifejtsék nézeteiket, kritikáikat és reményeiket. "Szolgáljon itt vallomásként - írja új könyve előszavában Bernáth Aurél -, hogy művészetelméleti munkásságom életem legnagyobb terhe volt, de egyben kikerülhetetlen kötelessége is." Majd így fejezi be vallomását: "Tehát, amikor a művészetelméleti kérdéseknek búcsút mondok...nem arra gondolok, hogy a helyzetelemzésekben hol volt igazam, vagy hol hibáztam, hanem a megmaradt szenvedélyes érdeklődésem azt a fiatal generációt kíséri figyelemmel, amelyikben feltámadt, vagy sikerült feltámasztanom a belső hitet a munkához."

Supka Magdolna - Kohán ​György
Akit ​manapság, korunk életveszélyes bűvészinasi fejetlensége közepette, személyes létgondok és félelmek ellenére is le tud kötni a művészetek valamelyike a kikapcsolódásnál mélyebben és tartósabban, azt természetesnek találja, hogy maga a művész sem hagy fel az alkotással. Az ilyen műbarát méltán tekint megilletődve a valóban inspirált, jelentős művek alkotóira, s egyszerűen nem hiszi el, hogy eszményképül valaha azok a jelmondatbéli Múzsák állíttattak, kik "fegyverzajban hallgatni" szoktak. Ebben két okból is kételkedik: egyfelől, mert a mi nemtőink maguk tüzelték a poétát daliás időkben, hogy "fegyvert s vitézt énekeljen", másfelől meg azért, mert a Ciceró-féle latin szövegben sem a "múzsák" szerepelnek, hanem helyettük a "törvények", a "leges" szó olvasható, s így már érthető, hogy ezek, mint a higgadt mérlegelés s a rendfenntartás kezesei, nem kívánnak beleszólni a fontolatlan harci hévbe. A lényeg amúgy is az, hogy a múzsák, az idézet általános használatában, a háborítatlanságot igénylő művészetek nevében kérnek szót időről időre, jelezve, hogy minden korban újra él az igény a szuggesztív, igaz és belsőséges hangra, s az meg is teremti szószólóját, a benső sugallatból születő művészetet.

Covers_84789
A ​barokk Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - A ​barokk
Válogatta, ​szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Bán Imre Ván Imre könyve megismertet bennünket a barokk művészetet szülő történelmi korral, a kor művészének világképével, és a barokkra legjellemzőbb kompozíciós elvekkel és stílusjegyekkel. Tanulmányát a barokk ízlésű költészet megalapítóinak - Marinónak, Torquato Tassónak, Pierre Ronsard-nak, Martin Opitznak - ars poeticáival, a külföldi és magyar barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásaiból válogatott szemelvényekkel, a barokk művészetet és a barokk irodalom nagy alkotóit bemutató képanyaggal teszi teljessé.

Barát Endre - Élt ​harminchárom évet
Paál ​Lászlónak, a festőművésznek első találkozása a szerelemmel másként is történhetett, a 48-as múlt emléke másként is eljuthatott hozzá, nemcsak a vértanúk koldussá lett hóhérján keresztül - ez a könyv azonban regény, s közelebb viszi az olvasót a magyar "barbizoni", Monsieur Paál, a plein-air tájképfestés kiváló alakja, a charentoni klinika tragikus-fiatalon elhunyt betege művészetéhez. Egy zaklatott lelkivilágú, hányatott sorsú egyéniség képe bontakozik ki a kiegyezés előtti évek Erdélyének és a kommün Párizsának háttere előtt. A festészet forradalmának évtizedei ezek, s a "barbizoniak", köztük Paál László munkássága, ennek egyik győztes csatája. Bizonyítékként szolgáljon a regényt illusztráló nyolc színes reprodukció Paál szép és jellegzetes erdőrészleteivel.

Sarah Dunant - Vénusz ​születése
Reneszánsz ​randevú... A Vénusz születése gazdag szövetű mű, amely úgy tekeredik körénk, mint a legdrágább firenzei selyem, és úgy játszik rajta árnyék és fény, mint a korabeli bársony kelméken. Vérbeli klasszikus nagyregény, az egyik legnépszerűbb angol krimiíró tollából. A XVI. századi Firenze művészettől ékes, de bujaságtól romlott. A festészetre és bölcseletre fogékony Alessandra Cecchi, a tehetős kelmekereskedő leánya számos titokra szeretne fényt deríteni. Hová tűnik éjszakánként a család kápolnájában dolgozó freskófestő, milyen rémséges bűnök terhelik az újdonsült férjet, és hogyan tarthat össze egy család a politikai cselszövésekkel és vallási terrorral terhes időkben. Alessandra kitárja lelkét a művészetnek, testét pedig a szerelemnek, miközben egy sorozatgyilkos tartja rémületben Firenzét, és a szószékről Savonarola máglyával fenyegeti a bűnös lelkeket.

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a művészetben? - Segédkönyv iskolásoknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

Kosztolányi Dezső - Pacsirta
Pacsirta ​nagydarab, csúnya vénlány. Pacsirta Sárszegen él szüleivel, ahol egész évben hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene veri fel az éjszakákat. Pacsirta szülei - kisvajkay és köröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia - régóta elszoktak már e zajoktól. Maguknak élnek, csendesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: Pacsirtát, a csúnya lányt. Boldogok, elégedettek. Legalábbis ezt hiszik magukról. De egy napon, ennek a történetnek a kezdetén Pacsirta vidékre utazik a rokonaihoz. Egy hétig van távol a szülői háztól, és ez az egy hét elegendő arra, hogy könyörtelenül szembesítse Vajkayékat az igazsággal. Egy csúnya arcban felmutatni az emberi lét iszonyatos kegyetlenségét, az öreg házaspár néhány napjában a tömlöcbe zárt sorsok groteszk tragikumát - könnyű kézzel, halálos biztonsággal - ez Kosztolányi művészete, a Pacsirta halhatatlanságának titka.

Simone Signoret - Már ​a nosztalgia sem a régi
Ez ​nem igazságos! - fakadt ki gyakran Simone Signoret e könyv alapjául szolgáló hosszú beszélgetéseink során - ez nem igazságos: csak beszéltet, beszéltet, beszéltet, de maga nem mesél semmiről! A mások iránti tiszteletből és őszinte kíváncsiságból - mivel véleménye szerint ő sokkal kíváncsibb másokra, mint mások őrá; sokkal szívesebben olvassa például mások könyvét, mint hogy a sajátját írja - Simone Signoret annak örült volna, ha felcseréljük a szerepünket: ha az interjúkészítőt interjúvolnák meg, ha a bizalmas fültanú fogna vallomásba, a detektív tenne tanúvallomást. Pontosan tisztában vagyok azzal, hogy akrobatamutatványaink során, amikor is a kérdéseket és a válaszokat egyenként és egyvégtében (gyakran suta és kényelmetlen körülmények között) magnószalagra rögzítettük, el kellett játszanom a rendőr, a gyóntatópap, a pszichiáter, az életrajzíró, a történetíró, a politikai megbízott, a titkosügynök, a kuporgó írnok, a vizsgálóbíró, a menyasszonytanúja, a gyerekek keresztapja szerepét... De végül is úgy gondolom, hogy az a két-három dolog, amit megtudtam Simone Signoret-ről, jócskán felér azzal a két-háromezer dologgal, amit ő akart tőlem megtudni. Különösen pedig azzal vagyok tisztában, hogy a Dauphine tér, az autheuil-i ház és a Colombe d'or között páratlan irodalmi kalandban, fantasztikus kincsvadászatban volt részem, amelynek végső zsákmánya ez a könyv.

Imrehné Sebestyén Margit - A ​képzelet világa I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lyka Károly - Szobrászatunk ​a századfordulón - Magyar művészet 1896-1914
Lyka ​Károly művének első, 1954-es kiadása e tárgykör első átfogó feldolgozása. Lyka műfajok szerint csoportosítja és jellemzi plasztikánkat, miközben élénken rajzolódik ki előttünk a korszak jelentős szobrászegyéniségeinek életpályája: Stróbl Alajosé, Kisfaludi Stróblé, Fadrusz Jánosé, Róna Józsefé, Zala Györgyé, Telcs Edéé, Beck Ö. Fülöpé stb.Lyka Károly könnyed, csevegő, olvasmányos stílusban kalauzol bennünket a századforduló nemzeti szobrászatában: műveket elemez, beszámol a nagy szoborpályázatokról, kitér a kor nagy művészeti akadémiáira Bécsben, Párizsban, Münchenben, s azoknak a művészeknek a tanulságos életútjára is, akik az akadémiák árnyékában, iparosból lettek nagy szobrászok.

Covers_401883
Illusions ​of Eden Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Illusions ​of Eden
A ​Ludwig Múzeum 2000-ben volt kiállításának katalógusa, ahol a látogatók olyan műveket láthattak, amelyek megkísérlik bemutatni a Midwest, azaz a Közép-Nyugat, a legamerikaibb amerikai vidéke, e közel Európa nagyságú térség kultúrájának legfontosabb korszakát: az Amerikai Álom születését.

Covers_216913
elérhető
2

Zádor Anna - Klasszicizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Artner Tivadar - Évezredek ​művészete
A ​képzőművészetek fejlődésének a barlangfestészettel kezdődő csodálatos útján kalauzol végig minket Artner Tivadar könyve. Magyarázatot keres a nagy stíluskorszakok sajátos jellegzetességeire, a társadalmi fejlődéssel való összefüggéseire, kutatja a művészet belső törvényszerűségeit, a művészi látás- és kifejezésmód tökéletesedésének izgalmas folyamatát. Artner műve, noha rendszeres összefoglalását is kívánja adni az egyetemes és magyar művészettörténet legjelentősebb eredményeinek, mindenekelőtt az egyes műalkotások megértésére akar tanítani. Egyes festmények, szobrok művészi értékeinek, szépségének elemzésével szeretné eljuttatni olvasóit a tudatos műélvezet örömeihez, ahhoz, hogy egyre több gyönyörűséget találjanak az emberi megismerés művészi formákban feltárulkozó eredményeiben.

Ruffy Péter - Magyar ​ereklyék, magyar jelképek
Nemzeti ​ereklyéinkről, jelképeinkről az elmúlt századok során számos művet írtak. Nagyrészt tudományos műveket, amelyek a Szent Korona, a klenódiumok vagy az ősi nyelvemlékek eredetével, történetével foglalkoznak. Megjeleníti őket gyakran a szépirodalom is, ám népszerű tudományos ismeretterjesztő, a nem szakmai olvasóközönség számára is élvezhető munka mindeddig nem készült róluk. Pedig gyakran éreztük szükségét az iskolai, a közösségi és a családi nevelésben egyaránt. Ruffy Péter, az igényes tollú, népszerű könyveiről is ismert újságíró vállalkozott a merész feladatra, hogy egy kötetben szól a nemzettudat ápolása terén oly nagy értékkel bíró tárgyakról, jelképekről. Ismereteket közöl anélkül, hogy adathalmazzal fárasztana, és érzelmeket ébreszt olykor már feledésbe merülő emlékek iránt. A szerző a kialakulás történeti rendjében veszi sorra bemutatandó tárgyait, államalapító Szent István királyunk jobbjától a nemzeti színek használatáig. A könyv az államalapító nagy uralkodó halálának 950. évfordulója alkalmából kerül az olvasók elé.

Bernáth Aurél - Kisebb ​világok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szőnyi György Endre - Új ​föld, új ég
"Az ​egyes kultúrkorszakokat tárgyaló könyvek legtöbbször csak a kiváló alkotókat, legkiemelkedőbb személyeket tárgyalják, s ezek szellemi színvonalával azonosítják az egész kort. Ez azonban félrevezető módszer. Azt gondolhatnánk, hogy például a reneszánsz asztronómiára Kopernikusz nézetei a jellemzők, csak azért, mert Kopernikusz ebben az időben alkotta meg rendszerét" - fejtegeti a könyv előszavában a történész szerző, s az olvasó meggyőződhet arról, hogy ennek a forradalmian új történelmi korszaknak a komplex elemzése, áttekintése mennyire megingatja a bennünk kialakult, sémákra épülő, olykor iskolásan leegyszerűsített reneszánszképet, s a számos új összefüggés alapján hogyan gazdagodhat történelmi látásmódunk. Ebben segítenek a könyv érdekes illusztrációi is.

Beke László - Műalkotások ​elemzése
A ​szerzőnek - saját tapasztalataira és számos nagy művész, tudós vagy pedagógus meggyőződésére támaszkodva - az a véleménye, hogy a művészet különös tulajdonságai miatt "nem megtanítható". Rengeteg ismeret és készség átadható és elsajátítható ugyan a művészettel kapcsolatban, elméletben és gyakorlatban egyaránt - csupa olyasmi, "amit minden művelt emberneknek illik tudnia" -, de éppen a legfontosabbhoz, ahhoz a bizonyos "kimondhatatlanhoz", amelynek megragadására minden művész és minden műértő törekszik, kizárólag személyes utak vezetnek. Ahány ember, annyiféle. Emiatt mondhatjuk: könyvünk ugyan sok olyan ismeretet tartalmaz, amit meg lehet tanulni és számon is lehet kérni, mégsem ez a lényeg. És megfordítva: az a célunk, hogy mindenkit a lényeg megismerése felé segítsünk, noha a végeredményt nem mindig tartjuk számonkérhetőnek.

Kollekciók