Ajax-loader

'online olvasható' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jack London - Aranyásók ​Alaszkában
Az ​arany és az ármány szétválaszthatalan sziámi ikrek. Az ármány, a gyilok, a csapda az arany megszerzéséért és birtoklásáért születtek és tökéletesedtek az emberek között. Jack London történetei - legyen a főhős szánhúzó kutya, szabadon vándorló farkas, ökölvívó vagy aranyásó - mindig arról szólnak hogy az emberek tekintélyes része miképp szédül meg a pénz, az arany,a gazdagság megszerzésének puszta lehetőségétől is - hogyan válik az ember vérszomjas farkassá, hogy aranyat szerezzen, olyan vérszomjassá, hogy emellett az igazi szürke farkas ártatlan báránynak hat. Az emberfarkasokkal való kegyetlen küzdelemről szól a szerzőnek ez a műve is - mit sem öregedve 150 év alatt.

Charlotte Brontë - Jane ​Eyre
A ​regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek...A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.

Edgar Allan Poe - Arthur ​Gordon Pym, a tengerész
Edgar ​Allan Poe amerikai költő, író (1809–1849) a sejtelmes történetek mestere, ő teremtette meg a detektívregény műfaját, és rakta le a sci-fi-irodalom alapjait. Misztikus, hátborzongató írásai a világirodalom örökzöldjei. Rövid élete során sokat nyomorgott, alkohol- és egyéb függőségekkel harcolt, kevés sikerrel. A novelláival és verseivel világhírűvé vált Poe egyetlen hosszabb lélegzetű művében, az _Arthur Gordon Pym, a tengerész_-ben minden benne van, ami a szerzőt oly népszerűvé és megunhatatlanná teszi. A hangulatteremtés, a sejtetés, a borzongatás, az elhallgatás páratlan művésze, a lidérces álmoknak, a kegyetlenség ábrázolásának igazi mestere olyan, részben saját élményein alapuló regényt írt, amely egyszerre vérfagyasztóan izgalmas, felkavaró és mélyen elgondolkodtató. A hihetetlen fantáziájú elbeszélő először folytatásokban közölt, majd 1838-ban, New Yorkban kötetben is megjelent regénye a Nantucket szigetéről származó tengerész történetét beszéli el. Amikor Arthur Gordon Pym visszatekint az életét meghatározó élményekre, arra jut: „…az elbeszélendő események oly mesébe illőek”, hogy csak a család és néhány barát adhat hitelt a szavainak, és „…a nagyközönség valószínűleg csak vakmerő és leleményes koholmánynak fogja tartani” a beszámolót.

Móricz Zsigmond - Mese ​a zöld füvön
Egy ​öreg végvári vitéz meséli el portyázás közben életének legfurcsább kalandjait. Őrt állt egy torony tövében, egyszerre a torony ablakából lánykacagást hallott, majd kötélhágcsó ereszkedett alá. Mi történt vele fenn a várban? - erről szól a történet.

Covers_34589
elérhető
3

Émile Zola - Igazság
Az ​Igazság Zola Négy evangélium című regényciklusának harmadik darabja. Ez is, mint a ciklus valamennyi kötete, önálló regény, eszmei - nem pedig tartalmi - kapcsolata van csupán a többivel: ez a zolai koncepció, amely szerint ez a ciklus az élet legfontosabb területeivel hivatott foglalkozni, azokkal a "kulcspozíciókkal", amelyeken áll vagy bukik Franciaország jövője. Az izgalmas Igazság középpontjában egy sötét bűnügy áll, amelynek perében korrupt bírák s a középkori tudatlansággal, babonasággal fertőzött közvélemény szörnyű ítélettel sújt egy ártatlan embert. A reménytelen helyzetben egy egyszerű néptanító áll ki az ártatlanul bűnhődőért, s évtizedek szívós nevelőmunkájával, új, felvilágosult nemzedékek felnevelésével napfényre segíti az igazságot: ez az új nemzedék már nem is ismeri, meg se érti azt a légkört, amelyben az ostobaság és gonoszság ilyen égbekiáltó igazságtalanság szülője lehetett...

Jókai Mór - És ​mégis mozog a Föld
Az ​És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak; a nagyívű pályaképbe Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette Jókai. Jenőy Kálmánt éppúgy kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait: egy csizmadia kegyelemkenyéren nyomorog, mint Kisfaludy; a drámáját ugyanolyan fagyos közöny fogadja, mint Katona Bánk bán-ját. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig Kőrösi Csoma Sándorra ismerhetünk. De nemcsak a kiváló jellemek adnak itt egymásnak találkozót. Az egész ország élvezi Csollán Berti durva tréfáit, Bálvándy gróf "nagystílű" csínyjeit. És a német színház előadásait. Mert magyar színháza ez idő tájt nincs az országnak. Ezzel a parlagi állapottal veszi fel a harcot az elhivatottak maroknyi csoportja: költők, színészek, tudósok. Hősi küzdelmük kel életre a regény lapjain, a romantika sajátos fényeiben, meseszerűen és mégis történelmi hűséggel.

Covers_146735
elérhető
47

Charlotte Brontë - Shirley
Első ​regénye, a Jane Eyre káprázatos sikere után otthona, Yorkshire jól ismert lápos, dombos, völgyes tájain, vadvirágos, hangás rétjein vonultatja fel újabb művének alakjait a szerző. Ott szövi-fonja, bonyolítja két párhuzamosan futó romantikus szerelem szálait. Mint életrajza írójának vallotta, a hősnő alakjában testvérhúgát, a sasmadarat, a csapongó, éles eszű, szertelen Emilyt, az Üvöltő szelek szerzőjét személyesítette meg, illetve azt a nőt, akivé válhatott volna, ha olyan szép és gazdag, mint Shirley. Merész lépés volt. Az angol irodalomban először alkotott a regényekből ismert bájos, szende, nőies női figura helyett bátor, eszes, határozott nőt, olyat, aki egyenrangú társa a férfinak, harcainak osztályosa. A másik leány, Caroline, nagyrészt önéletrajzi elemekből kel életre, boldogtalan szerelmében a maga gyötrelmeit, a brüsszeli lánynevelő intézetben átélt lelki kínjait vetíti elénk. Itt azonban minden jóra fordul, és a sok küszködés, bonyodalom után kedvelt hősei elnyerik szívük választottját. A regény 1849-ben jelent meg először.

Mikszáth Kálmán - A ​tót atyafiak / A jó palócok / Beszterce ostroma
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett.

Edith Wharton - The ​House of Mirth
The ​House of Mirth (1905), is a novel by Edith Wharton. First published in 1905, the novel is Wharton's first important work of fiction, sold 140,000 copies between October and the end of December, and added to Wharton's existing fortune. Although The House of Mirth is written in the style of a novel of manners, set against the backdrop of the 1890s New York ruling class, it is a text considered to be part of American literary Naturalism. Wharton places her tragic heroine, Lily Bart, in a society that she describes as a "hot-house of traditions and conventions." (from Wikipedia)

1-225705-660
elérhető
60

Szabó Magda - Az ​őz
Az ​őz gyilkosok és áldozatok regénye. Gyilkolt Józsi, a Három Huszár kocsmárosa, és gyilkolt Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De a két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, amely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipusztított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Mindaz, amit az élettől kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Encsy Eszter, ahogy attól a társadalomtól tanulta, amelyben él, amely fölnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette, és tettével halálra ítéli önmagát is. Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle. Pedig a nemzetközi sajtó akkor tanulta meg szülővárosom, Debrecen nevét, mert úgy értékelték: ...míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forróhidege fagyaszt-éget.

Covers_57299
elérhető
3

Jókai Anna - 4447
Jókai ​Anna első regényét tartja kezében az olvasó. Kiforrott, megrázó, izgalmas regény. A valódi írói szenvedély hevíti az alkotót; megmutatni, feltérképezni egy zárt, szűk világot a maga súlyos szorításában; nemcsak az ábrázolás gyönyöréért és nem valamilyen "leleplezés" kedvéért, de hogy parancsoló erővel sugallja azok felé is, akik a közöny félálmában takaródznak, az emberség, a fennmaradás törvényét: "Változtasd meg életed!"

Charles Dickens - Copperfield ​Dávid
Charles ​Dickens, a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja. 1850-ben jelent meg Copperfield Dávid című regénye, melynek központi témája a szegénység és a kiszolgáltatottság. Hőse egy kisfiú, az ő szenvedésein keresztül tárul fel a felnőtt-társadalom gonosz, embertelen világa. Az író alakjai sorsát részvéttel, felfokozott érzelmekkel, őszinte és mély humanizmussal, humorral ábrázolja. Az enciklopédikus igényű nagy összefoglalás az alkotó legjellemzőbb látomása a világról, egyben nem is túlságosan burkolt önéletrajz.

Egyoromleml
elérhető
12

John Cleland - Fanny ​Hill
Fanny ​Hill fiatal, csinos lány a testével keresi kenyerét a XVIII. századi Londonban. A humorban és erotikában bővelkedő élettörténet vérforralóan izgalmas képet ad a szerelem világáról. A 60-as évekig ez a könyv mert a legnyíltabban beszélni a szexalitásról, a testi örömökről. Sokak szerint ez a mű indította el a szexuális forradalmat, ami azután végigsöpört a világon. Az örömlány történetét John Cleland dolgozta fel. A könyv eddig több mint 200 különböző kiadásban jelent meg; most végre először olvashatjuk magyarul.

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

Alexandre Dumas - A ​három testőr
Egy ​fiatalember kalandjait meséli el, akit d’Artagnannak hívnak, és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai , Athos, Porthos és Aramis – elválaszthatatlan férfiak, akiknek a jelmondata így hangzik: "Egy mindenkiért, és mindenki egyért".

Pezenhoffer Antal - A ​katolikus hit igazsága: hitvédelem
"Előszó Ha ​könyvem nem jobb az eddigieknél, akkor is hiányt tölt be, mert a magyar könyvpiacon évtizedek óta nem volt már forgalomban apologetika akkor se, mikor még megvolt a sajtószabadság. [...] Nem arra törekedtem, hogy minél kimerítőbb, szárazabb és unalmasabb legyek, hanem minél eredetibb és élvezetesebb, legfőképpen pedig, hogy minél meggyőzőbb: hogy hitet tudjak adni az Olvasónak, illetve (mivel Isten ajándéka a hit) megkönnyítsem számára a hitet, megszerezzem számára a hit előfeltételeit. Arra törekedtem, hogy művemet minél többen olvassák: arra, hogy akik olvasni kezdik, be is fejezzék, főképpen pedig, hogy akik elolvasták, azokat meg is győzze. Egyáltalán nem ragaszkodtam az apologetikában szabállyá vált és eddig mindig megtartott szokásos sablonokhoz. Könyvemben emiatt sok mindenről nincs szó, ami eddig apologetikákban mindig tárgyalásra került, viszont sok olyan kérdéssel foglalkozom, némelyikkel (például a spiritizmussal) túl bőven is, melyet az eddigi apologetikák, legalábbis, mint a hit melletti bizonyítékot, meg se említettek. De nemcsak a tartalom és a szerkezet, hanem sok tekintetben a hang, a stílus és az előadásmód is újszerű művemben. E tekintetben is sokkal alanyibb, egyénibb minden, mint a hasonló elméleti művekben szokásos. Ez is az érdekességet, az élvezetességet, tehát végeredményben a fő célt, az Olvasó meggyőzését akarja szolgálni. A meggyőzésnek előfeltétele ugyanis, hogy az Olvasó érdeklődése ébren legyen tartva, azaz hogy unalmában abba ne hagyja az olvasást. Nem tilthatom meg, hogy akiknek kedvük és szakértelmük van hozzá, ne bolhásszanak hibák után művemben, sőt köszönettel fogadom, ha egyes tényleg meglévő hibákra, elírásokra rámutatnak. Természetes ugyanis, hogy művem, mint minden emberi mű, gyarló. Az esetleg következő újabb kiadásokban így válhat majd mindig tökéletesebbé. Amennyiben pedig a meggyőzésre váró Olvasó lesz az, aki hibákat vél találni művemben s ráadásul – ami egyébként nem nagyon valószínű – talán még igaza is lesz abban, amit kifogásol, arra kell figyelmeztetem, hogy apró kifogások címén a lényegnek, az Egyház ragyogóan tündöklő igazságának elvetése egyenesen rosszakarat lenne részéről. Olyan tárgyú műben, mint az apologetika, a tudomány úgyszólván minden ága szerephez jut. Csak természetes tehát, hogy minden részletadatomban nem lehetek annyira tökéletes, sem annyira a korral lépést tartó, mint az illető tudományágak szaktudósai. Nemcsak lehetséges, hanem egyenesen természetes tehát, hogyha az Olvasó például éppen valamely szaktudomány szakembere, egyes, a műben előforduló részletkérdésekhez jobban ért, mint magam. Ha tehát mindenáron akar, találhat a műben olyan állítást, amelyet ő joggal nyilváníthat nem elég szabatosnak, sőt esetleg talán tévesnek is. Nagyon logikátlanul, tehát tudománytalanul járna el azonban, ha ezen az alapon azt a következtetést vonná le, hogy magát a művet is megcáfolta, s ez alapon azt mondhatja, hogy se az Isten, se a lélek létét, se a kinyilatkoztatását nem lehet bizonyítani, s így az egyháznak nincs igaza. Ezzel ugyanis összecserélné a lényeget a mellékessel, mindjárt el is terelné vele a figyelmét erről a lényegesről, s így lehetetlenné tenné a maga számára, hogy az igazság boldog birtokosa lehessen. Ha az Olvasó olyan állítást talál művemben, melyet ő nem talál szabatosak, sőt talán egyenesen tévesnek tart, ne siessen mindjárt annak megállapításával, hogy emiatt maga a mű egész érvelése is tarthatatlan, hanem figyelje meg, hogy a szerinte téves állítás a mű tulajdonképpeni tárgyát képező, szorosan vett vallási igazságok körébe tartozik-e, vagy pedig csak azok alaposabb megvilágítására mellékesen került elő. Ha az utóbbi az eset, csak szépséghibáról lehet szó, mely a tárgyalt dolgok igazságát lényegében egyáltalán nem érinti. Ha a kérdésben tárgyalt, s a szakember Olvasótól tévesnek talált állítás a szorosan vett vallási igazságok valamelyikét bizonyító érv, még akkor sincs joga mindjárt elmarasztaló ítéletet alkotni magával a mű igazságával szemben. Akkor ugyanis előbb azt kell megnéznie, hogy a kérdéses vallási igazságot csak ezzel az egy, szerinte helyt nem álló érvvel bizonyítjuk-e. Ha ugyanis ugyanazt a dolgot többszörösen is bebizonyítjuk (amint majdnem kivétel nélkül mindig ez történik), akkor egy érv értéktelennek bizonyulása mit se számít. Nemcsak az az igazság ugyanis, amit ötféleképpen is be tudunk bizonyítani, hanem az is, amit négyféleképpen, sőt még az is, amit csak egyféleképpen. Nagyon téved tehát, aki azt gondolja, hogy ha ugyanarra az igazságra vonatkozó érvünk közül egyet megdöntött, akkor már magát az igazságot is megdöntötte. Ha az öt közül négyet dönt meg, magát az igazságot még akkor se döntötte meg. Hol van az ugyanis megírva, hogy az igazságot ötféleképpen, vagy akár csak az is hogy kétszeresen kell bebizonyítani? Ha a bazilika kőtömbjein firkálgatnak az utcagyerekek, ezzel még nem döntik össze a bazilikát. Nem, még akkor sem, ha firkálmányaikat nem csak ráírják, hanem bele is vésik a kőbe. Aki az egyház igazságának e műben felépített kőtömbjén bírálgat, vagy kifogásokat keres, ha meg tudja őrizni nyugodt tárgyilagosságát, gáncsoskodását, ő maga se fogja lényegbevágóbbnak minősíteni, mint az utcagyerekek rombolását a bazilikán. [...] Aki valamely részt túl bőnek tart, s unja már az olvasást, hagyja el azt a részt, ha már úgyis meg van győzve. Aki nincs még meggyőzve, az ne hagyjon ki semmit."

Gaston Leroux - A ​sárga szoba titka
Rejtélyes ​gyilkosság kísérlet tartja izgalomban Párizs közvéleményét. Meg akarták gyilkolni egy vidéki udvarházban a híres és nevezetes Stangerson professzor gyönyörűszép lányát, aki apjával tíz év óta kutatásokat folytat az anyag felbomlásával kapcsolatban. Megindul a nyomozás, megjelenik a helyszínen az író is a zseniális rendőrriporter, Rouletabille társaságában, de természetesen a helyszínen nyomoz a francia bűnügyi rendőrség mesterdetektívje is. Gyanúba keveredik egy csomó ember, de senki sem tudja megfejteni a gyilkossági kísérlet legnagyobb rejtélyét: hogyan tudott a gyilkos egy tökéletesen zárt szobából eltűnni? És a kérdések egyre szaporodnak: miért akarták meggyilkolni a híres tudós lányát? Ki lehetett a merénylő: Miért hallgat mélységesen a támadásról az életben maradt áldozat? Az olvasó izgalmát a páratlanul leleményes szerző egyre csak fokozza, míg végre az ifjú és rendkívüli ügyes rendőrriporter meg nem oldja a rejtélyek rejtélyét...

Szerb Antal - Magyar ​irodalomtörténet
A ​maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

Mikszáth Kálmán - Szent ​Péter esernyője
"Olyan ​ez a mese, mint egy dúsan, sok színnel virító virág - írta Schöpflin Aladár. - Mikszáth, a szatirikus, az okos ember, kemény bírálója a körülötte folyó életnek, ebben a könyvében félretette szatíráját, okosságát, bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély érzelmességét." Wibra György, a besztercebányai fiatal ügyvéd útnak indul, hogy megkeresse örökségét, illetve felkutasson egy vörös esernyőt, amelynek nyelébe apja, a ravasz öreg, fia vagyonát rejtette el a kapzsi rokonok elől. A nyomozás nem jár eredménnyel, a fiatalembernek nem sikerül rábukkanni az eltűnt kincsre. De talál helyette mást, ami többet ér minden kincsnél: a glogovai papkisasszony tiszta szépségét, önzetlen szerelmét. Talán a Szent Péter esernyője hozta Mikszáthnak a legnagyobb sikert, a Jókaiéhoz fogható népszerűséget. Még életében tizennégy nyelvre lefordították.

Jókai Mór - A ​cigánybáró / Párbaj Istennel
Jókai ​Mór 1871-ben, a Párizsi Kommün okozta riadalmat és reményeket keltő hírek időszakában, a kuruc kor utáni idők felidézésével írta meg a Párbaj Istennel című elbeszélését, majd 1885-ben A cigánybáró című kisregényét. Kétségtelen, hogy a két elbeszélés közül A cigánybáró az ismertebb, de a Strauss-Schnitzer-operett jóvoltából. Annál érdekesebb visszanyúlni az eredetihez, amely, fura történetének mulatságos romantikája ellenére, szokatlanul illúzió nélküli, sőt romboló erővel festi meg a szegedi boszorkánypörök, a prédául esett földek és földönfutók, a Mária Terézia udvarának fénye alatti sötét árnyékok hazai emberöltőit, a felvilágosodás korának túl sötét előestéjén. A Párbaj Istennel alighanem ennél is művészibb, sőt jelentékenyebb alkotás. Tragikus feszültsége, sátáni emberábrázolása, a letarolt ország látomása, a háború elembertelenítő hatása, majd a lelkes magyarrá vált német fiatalember és az átok terhelte Isaszeghy család utolsó sarjának idillje, amely a sokfelől eredt magyarság eggyé olvadásának költői jelképévé emelkedik, teszi sokrétűvé ezt az alig harminc-negyven oldalas próza-epikát.

Szabó Magda - A ​szemlélők
A ​szemlélők ha úgy tetszik voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is. (Szabó Magda) A regény első kiadása 1973-ban jelent meg

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Bűn ​és bűnhődés
Dosztojevszkij ​számára - írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony - »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert ismeri azt a felelősséget, amely ezért a szörnyűségért valamennyiünket terhel. Aki csak egyszer is átélte az ő Raszkolnyikovját... az többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházacskájába, a filiszterség és az önhitt egoizmus tojáshéjába..." A Bűn és bűnhődés a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Talán ezzel magyarázható, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagyváros sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli művét. A "detektívregényből" így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

Sz%c3%a9chenyi_istv%c3%a1n_vil%c3%a1g
elérhető
7

Széchenyi István - Világ
Dessewffy ​József támadta Széchenyi Hitel c. írását, a Hitel című munka taglalatja 1831-es kiadványában, melyre Széchenyi a Világ elnevezésű munkájában válaszolt.

Széchenyi István - Stádium
Két ​nagy művének, a Hitelnek és a Világnak kiegészítésére adta ki Lipcsében, 1833-ban ezekhez szellemében és tárgyában hasonló művét, a Stádiumot, amelyben reformterveit még szabatosabban, 12 pontba foglalva fejtette ki: „1. Hitel. 2. Ősiségi jog (aviticitas). 3. Fiscalitas. 4. Birtokképesség. 5. Törvény előtti egyenlőség. 6. Nemtelenek pártvédelme. 7. Házi pénztár és országgyűlési költség terheit mindenki idom szerint viselje. 8. Vizek, utak, belvámok stb., országgyűlési tárgyalások alá tartozzanak. 9. Monopóliumok, céhek, limitációk eltörlése. 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 11. Csak a helytartó tanács kormányozzon. 12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága.” E mű megírása után, amelyet Arany János a Hitellel és Világgal együtt „három égbe nyúló piramidnak” nevezett, ismét újabb terv foglalkoztatta. 1834 közepén a vaskapui munkálatok vezetése mellett hozzákezdett Hunnia című műve írásához, amelyben a magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett érvelt. A művet kéziratban hagyta, csak posztumusz jelent meg.

Ili%c3%a1sz
elérhető
7

Homérosz - Íliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Kemény Zsigmond - A ​rajongók
A ​rajongók-ban történelmünk egyik küzdelmekkel teljes korszakát eleveníti meg alkotó képzelete: a regény I. Rákóczi György idejében jászódik. a mozgalmas események három góc köré csoportosulnak. az egyik: a háborús párt küzdelme Kassai István hadviselést ellenző politikájával: a másik: Kassai kísérlete a szombatos szekta s a szektához szító ellensége, Pécsi Simon tönkretételére; a cselekmény harmadik szálát egy szombatos pap tragikus sorsa bontakoztatja ki. Szőke István esendőségével és érzékeny idegrendszerével az író legmegindítóbb hősei közé tartozik. Kassai szökött jobbágya, így a kancellárnak módja van megzsarolni, kémkedésre kényszeríti saját felekezet ellen: elzülleszteni azonban nem tudja: Szőke végül is mindent elkövet egykori társai megmentésére. Kemény Zsigmond A rajongók-ban is kivételes biztonsággal formálja meg nőalakjait: a bölcs, emberszerető Lorántffy Zsuzsanna és Szőke István önfeláldozó felesége mellett megrajzolja az élnivágyó, büszke s felületes sikerekkel soha meg nem elégedő Pécsi Deborah alakját is. Deborah és Kassai Elemér Rómeó és Júlia utódai: boldog, szinte idilli szerelmüket a két család ellenségeskedése dúlja fel.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Anatole France - Angyalok ​lázadása
Anatole ​France-nak, "az utolsó klasszikusnak" utolsó nagy regénye, az Angyalok lázadása, közvetlenül az első világháború kitörése előtt jelent meg. Ezekben az években Anatole France - aki már a 80-as évektől kezdve mindjobban felfigyelt korának társadalmi mozgalmaira - egyre nagyobb rokonszanvvel tekint a szenvedőkre, és egyre több kétellyel, gúnnyal, csömörrel és megvetéssel szemlélte, ami körülötte zajlik: a harmadik Köztársaság válságos periódusát - a regényben szereplő angyal szavaival: "...a mozdulatlanság leple alatt minden rothadóban van... Elaggott közigazgatás, elaggott hadsereg, elaggott pénzügyi szervezet." S miközben megértő kétellyel meséli csípős és ájtatos történeteit és legendáit, új mítoszt teremt, s újra a földre hozza a lázadó angyalokat. Egy fantasztikus-szatírikus regény keretében megírja, hogyan döntik majd meg a zsarnok Jehova trónját a szabadság és az emberiesség jegyében. Természetesen France, aki az irónia egyik legnagyobb mestere - Swift és Voltaire egyenes örököse - , sikamlós vidám történetekkel fűszerezi mély életbölcselettel teli, moralizáló regényét. Miközben a regényben megelevenedik az egész európai kultúra sűrített története, az örök kételkedő gúnyos-bölcs mosolyával, elnéző szigorúsággal bírálja kora társadalmát. E sokszálú, több síkon mozgó, rendkívüli művészettel megírt művéből félreérthetetlenül kirajzolódik Anatole France jellemző kettős arca: a rebellis, aki fellázad kora minden csúfsága és képmutatása ellen, és a másik: a szépség, az ifjúság és az emberi értelem örök szerelmese.

Anatole France - Virágzó ​élet
A ​Virágzó élet France utolsó önéletrajzi tárgyú írása, egyben utolsó regénye. Önéletrajzi ihletésű, de mint azt a szerző utószavában is kifejti, nem naplóregény. Nem csak az illendőség, a tapintat késztette arra, hogy megváltoztassa, kiszínezze emlékeit. "Ismétlem: szeretem az igazságot. Hiszem, hogy az emberiségnek erre van szüksége, de bizonyára még sokkal nagyobb szüksége van a hízelgő, a vigasztaló, a véghetetlen reménységgel kecsegtető hazugságra. Hazugság nélkül az emberiség elpusztulna kétségbeesésében és unalmában."

Jókai Mór - Az ​arany ember
A ​regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Móricz Zsigmond - Légy ​jó mindhalálig
Elkezdődik ​a kihallgatás. Az igazságtalan, sokszor nevetséges vádak zuhataga között Misi már-már összeomlik. De amikor apját, az ácsot is felemlegetik rossz példaként, és a debreceni kollégiumi hagyományokra hivatkozva gonosztevőnek nevezik, kitör és kijelenti, hogy ő nem akar debreceni diák lenni tovább. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Egy kiváló író kiváló regénye. Nem tesz jót neki, hogy háziolvasmány, pedig Nyilas Misi példája nem is olyan távoli, ma is belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa. Ez a csalódás és megrendült bizalom azonban újjáépíti a gyermeki lelket, s még ha – a szövegből kiérezhetően – nem is oldódik föl soha igazán, mégis új távlatokat nyit épp elkezdődött életében: az emberiség tanítója, a jóság apostola szeretne lenni, az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni. Nemes cél, mely legalábbis Móricz esetében megvalósult. Ugyanis kitűnő irodalomtörténészeink szerint a mű életrajzi ihletésű. A szerző a kommün összeomlásakor a nemzeti katasztrófák után érzett mély válságát fejezte ki; fájdalmában, csalódottságában menekülésképpen írta meg saját életérzését gyermeki szívbe ágyazva. A debreceni református kollégium akkoriban a nemzeti nevelés fellegvárának számított. Nagy, komor, négyszögletű épület, a szegény sorból származó Nyilas Misi fél tőle, de büszke is rá. A megrázó történet végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. A szülői ház áldott emlékével, érzékeny lélekkel és határtalan bizalommal érkezik az alig tizenegy éves kisfiú a Református Kollégiumba. A fizikailag gyenge, ám önérzetében erős diák azokat a lépcsőket járja, melyeket korábban Csokonai, Kölcsey és Arany János, akikre rajongó csodálattal gondol. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik, ám tapasztalnia kell, hogy a tanárokat a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Jól ismert helyzet. Amikor szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal, útravalója, a gyermeki hit, bizalom és az emberek iránt érzett tisztelet, fokozatosan szertefoszlik. Egy lutricédula ellopása mellett a felnőttek csalással, hazugsággal vádolják, jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. Érdemes-e ottmaradnia a patinás kollégiumban? Nyilas Misi fogalma mindannyiunk számára a lelki tisztaság, mely végső soron a pénzzel áll szemben. Nem csak az irodalomból ismerjük ezt az alapkonfliktust. A pénz ritkán kerül ki vesztesként, még ha a lélek tisztaságával is áll szemben, mely a regény címének bibliai idézetében (Jelenések könyve) összegződik.

Déry Tibor - Ítélet ​nincs
Emlékirat? ​Vallomás? Önéletrajz? Regény? Esszé? Az Ítélet nincs - Déry Tibor nagy sikerű műve - valamennyi egyszerre. Déry, visszatekintve gazdag, izgalmas életére és művére, egyszersmind remek portrékat rajzol, melyekből egyszerre bontakozik ki egy lélek tájainak térképe és századunk nagy etikai, politikai és esztétika kérdéseinek rajza.

Kollekciók