Ajax-loader

'17. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Isaac Bashevis Singer - A ​sátán Gorajban
Aki ​olvasta Singer előzőleg megjelent regényét, A rabszolgá-t, az ismerős világgal találkozik. A színhely egy lengyelországi zsidó település a tizenhetedik században. De a történet főszereplője ezúttal nem egy ember, hanem egy egész közösség. A rítusok és babonák, hitek és hiedelmek homályában botorkáló, megnyomorított és megtizedelt goraji zsidók között egy eretnek szekta támad, amely azt hirdeti, hogy a Messiás még abban az évben, vagyis 1665-ben elröpíti őket az Ígéret Földjére. Goraj népe vándor kabbalisták és próféták játékszerévé válik, és amikor az ígért csoda elmarad, értelmét veszti minden kötöttség, minden erkölcs - Gorajban szodomai állapotok uralkodnak el. A szerző szikár, tényközlő modorban, etnográfiai pontossággal és lélektani, pszichopatológiai hitelességgel beszéli el az eseményeket - de a történet, éppen szűkszavúsága révén, messze túlnő önmagán: prózai költemény az esendő emberiség szomorú meghibbanásairól, az üdvözülés utáni vágy kanyargós útjairól.

Passuth László - Sasnak ​körme között
Passuth ​László műve, melyet maga az író regényes korrajznak nevez, a Rákóczi-felkelés előzményeit mutatja be Zrínyi Ilona életén keresztül. A Wesselényi-összeesküvés, Munkács védelme, a zernyesti csata - ez a három nagy történelmi epizód a könyv hármas ívű tartópillére. A nagy történelmi felkészültséggel, finom elemzőkészséggel írott regényes korrajz feltárja hazánk e korszakának egész bonyolult politikai világát. a "két pogány között" sínylődő magyarság nehéz útját, a hosszú küzdelem egyik fontos szakaszát, amikor a gyengülő ozmán birodalom árnyékából kiválik az új ellenség, a fenyegető Habsburg-uralom képe. A széles hátterű történelmi írás főalakja Zrínyi Ilona, az ő hősies és megnyerően kedves figuráját rajzolja meg Passuth László a legsokoldalúbban, bőséges történelmi dokumentáció alapján.

Mikszáth Kálmán - A ​beszélő köntös
A ​fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól... a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Alfred de Vigny - Cinq-Mars ​összeesküvése
A ​Cinq-Mars összeesküvése 1826-ban íródott, s benne a félmúlt egyik hírhedt összeesküvésének történetét dolgozza fel korabeli dokumentumok segítéségével. Cinq-Mars fiatalon került XIII. Lajos udvarába. Az erőtlen uralkodó képtelen irányítani az országot, s a hatalom Richelieu bíboros kezébe csúszik át. Az ország lázong, a főurak elégedetlenkednek, s így Cinq-Mars, akit képességei, becsvágya és szerelme valami nagy elérésére sarkallnak, akarva-akaratlanul lesz vezetője a bíboros uralma ellen szerveződő összeesküvésnek. Vigny vérbeli romantikus: a regény kalandok, izzó szenvedélyek, meglepetések, cselszövények és újabb kalandok szüntelen áradása. Barátság, szerelem, becsvágy, féltékenység és gyűlölet mozgatja hőseit. De a felfokozott érzelmek s indulatok mögött a józan ész, a hideg számítás és az érdekek is alakítják az eseményeket; és Vigny ezt is tudja. A főhősök összetett jellemét olyan pontosan állítja elénk, ahogy majd csak a nagy romantikusok "gyermekei", a realisták láttatják hőseiket. Nemcsak a kalandokat kedvelő olvasó fogja tehát élvezni a regényt, hanem az is, akit érdekel a korabeli francia udvar, a legendás szörnyek és hősök valódi arca.

Daniel Defoe - A ​londoni pestis
Nagy ​kataklizmák krónikái közé sorolhatjuk Daniel Defoe majdnem kortársi beszámolóját az 1665-ös londoni pestisről. Nem kevésbé szörnyű természeti csapás volt a pestisjárvány, mint például az 1775-ös lisszaboni földrengés, amelyről a kortárs Voltaire tudósít, s nem kevésbé maradandó irodalmi érték Defoe naplója, mint, mondjuk, az ifjabb Plinius híradása a Vezúv kitöréséről. Rettenetes katasztrófákról igaz, emberi, köznapi nyelven szól a napló írója; pusztulás, járvány, döghalál közepette a helytállók, halottszállítók, betegápolók, lelkipásztorok dicséretét zengi: halálfélelemmel dacolva járja a pestis karmaiban vergődő várost, pánikkal szembenézve marad a poszton - emberséges, áldozatos munkáról és országos katasztrófáról ad számot megrendítő erővel és nem csekélyebb történelmi hitelességgel a Robinson Crusoe és a Moll Flanders világhírű szerzőjének naplója, a Defoe-életmű méltó része.

Alessandro Manzoni - I ​promessi sposi
"I ​promessi sposi" sono una continua parabola della vita e della morte, di questo nostro breve passaggio terreno, una parabola vista quasi sempre dal basso, a ricordare una volta ancora che l'eccezione, l'eccezionalità, in quanto tali sono rarissime e 'romanzesche', mentre l'eroismo del vivere quotidiano va cercato in tutt'altra direzione e in tutt'altri modi. Come subito notava acutamente Pietro Giordani, bisogna diffidare dell' "apparir semplice" di Manzoni: nel suo grande romanzo c'è tutta l'urgenza di un messaggio che da allora rimane vivo e tragico e presente, nell'incomparabile finezza analitica dei protagonisti e delle loro passioni, in una raggiunta serenità che ben si avverte faticosa e precaria anche se a tratti pienissima, nella coscienza di un'amara e misteriosa condizione umana. Un libro straordinario, la cui misura cresce con il passare del tempo: tutta la storia dell'uomo torna ad aprirsi dinanzi a noi, non appena parte il solenne 'largo' dell'attacco: "Quel ramo del lago di Como...".

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Edmond Rostand - Cyrano ​de Bergerac
___Vidám, ​nagyhangú poéták, hetvenkedő kadétok falatoznak a derék Ragueneau cukrászdájában. Egyszer csak csúnya, nagyorrú lovag vonja magára a figyelmet. Cyrano ez, a félelmetes párbajhős. ___Féktelen, vidám és bátor legény, hűséges jó barát is, de jelenlétében orrot, náthát és effélét említeni tilos. Mert nagy orrát finom szellemességgel maga gúnyolja ugyan, de mástól nem tűri el a célzást. ___Vajon miért ilyen érzékeny Cyrano? Miért bántja ezt a sziporkázóan szellemes, szó- és kardpárbajban egyaránt kiváló rettenthetetlen daliát, hogy nagy az orra? Mert szerelmes. De a szép Roxane-nak nem elég a ragyogó szellem, szíve választottjában inkább a csinos külsőt értékelné. ___Rostand örökifjú, romantikus drámája azt tárja elénk, hogyan fizet a két fiatal élete boldogságával ezért a tévhitért.

Molière - Nők ​iskolája
1662. ​december 26-án került színre először, s a következő húsvétig majd rövid megszakítással augusztusig műsoron maradt. 1663 húsvétjáig harmincegyszer adták elő. Moliére életében összesen nyolcvannyolcszor. Az udvar már januárban megnézte, s a királyi pár állítólag "oldalát fogta a kacagástól". Moliére újabb sikere, egyre izmosodó tehetsége azonban nemcsak elismerést szerzett, hanem ellenséges támadásokat is váltott ki. Utánzással, plágiummal vádolták, a darabot bohózatnak minősítették, stílusát laposnak, verselését sántítónak találták. Megvádolták Moliére-t, hogy nem tiszteli a szent és sérthetetlen irodalmi szabályokat, összekuszálja a műfajokat, kigúnyolja a tízparancsolatot. A viták hevében a király Moliére pártjára állt, ő pedig felbátorodva két egyfelvonásossal, a "Nők iskolájának kritikájá"-val s a "Versailles-i rögönzés"-sel válaszolt ellenfeleinek.

Victor Hugo - A ​nevető ember
A ​romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját.

Budai Lotti - Shirzan ​szerelme
Egy ​angol úrihölgy útja egy indiai herceg ágyába Louise Elsfieldnek, ennek a bátor és gyönyörű asszonynak a kalandjai 1685-ben veszik kezdetüket. A II. Jakab, angol király ellen indított felkelés elsodorja főhősnőnk vonzó férjét: Lord Elsfieldet ártatlanul börtönbe vetik, majd Indiába száműzik, ahol a halálnál is rosszabb sors vár rá. De Louise állhatatos szerelmétől hajtva követi férje nyomát a lenyűgöző és ismeretlen országba, s ezzel kezdetét veszi veszélyekkel, csalódással és szenvedéllyel teli utazása. Kalandjai során kalózok rabolják el, majd megismeri a csillogó paloták és a császári háremek világát is. Tanúi lehetünk, mint válik főhősünkből egy bosszúszomjas amazon, vagy ahogyan a régi perzsák harcos asszonyaikat nevezték: Shirzan.

Smaragdzold
elérhető
232

Kerstin Gier - Smaragdzöld
Mit ​tesz az, akinek összetörték a szívét? Úgy van. Telefonál a legjobb barátnőjével, csokoládét majszol és hetekig dagonyázik a boldogtalanságban. Csak az a bökkenő, hogy az akarata ellenére időutazóvá vált Gwendolynnak egészen más dolgokra kell tartalékolnia az energiáit: például a túlélésre. Mert azok a szálak, amelyeket a kétes hírű Saint Germain gróf még a múltban illesztett egymáshoz, immár a jelenben is veszélyes hálóvá szövődtek. Ahhoz, hogy felfedjék a titkot, Gideonnak és Gwendolynnak nem elég eltáncolni egy menüettet a 17. század egyik legpompásabb bálján, hanem hanyatt-homlok kell belevetniük magukat a kalandokba bármelyik évről is legyen szó... Érzelmi hullámvasút az évszázadokon keresztül: Gideon és Gwen kalandjai Kerstin Gier, kitűnő bestseller-szerző tollából. Beleszeretsz!

Sjón - A ​cethal gyomrában
1635-öt ​írunk: a Nap még a Föld körül kering, a hínár időnként madarakat szül, az unikornisszarv keresett luxuscikk, egy jól összerakott versnek pedig ördögűző hatása lehet. Ebben a különös világban csetlik-botlik Tudós Jónas Pálmason, az autodidakta természettudós, költő és képfaragó a világtól távoli Izlandon, ahol rosszakarói perbe fogják vajákosság és fekete mágia vádjával, és egy lakatlan szigetre száműzik. Ezen a szigeten idézi fel az öreg Jónas fordulatos életét és hányattatásait, egy balul elsült kísértetvadászattól kezdve az erőszakos reformáció rémtettein és a baszk bálnavadászok legyilkolásán át a látogatásáig a kor egyik szellemi központjában, a koppenhágai egyetemen, egészen addig, amíg élete végén el nem jön érte a hatalmas cethal, hogy mint a bibliai névrokonát, őt is elnyelje és elvigye más, boldogabb partok felé. A kortárs izlandi irodalom legnagyobb mesélője, Sjón ezúttal is káprázatos látomásokban és elképesztő történetekben vegyíti a valóság és a képzelet, a tudomány és a népi hiedelmek elemeit. Tudós Jónas élettörténete egyszerre érzéki látlelet a XVII. századi Izland veszélyes és kegyetlen világáról, és egyben költői himnusz az olthatatlan emberi tudásvágyhoz.

Hollós Korvin Lajos - A ​Vöröstorony kincse
Regényirodalmunkban ​s ezen belül az ifjúsági regényirodalomban az egyik legbőségesebben feldolgozott történelmi időszak a Rákóczi-szabadságharc korszaka. Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt. A Vöröstorony kincse II. Rákóczi Ferenc idejében játszódik. Főhőse Eke Miska hegyaljai parasztfiú, akinek családját és barátait kiirtották a labancok, neki magának is el kellett hagynia otthonát. így lett belőle Bujdosó Miska, aki társaival együtt megmenti a fejedelem elrabolt kincsesládikóját, és sok izgalmas esemény után visszajuttatja hozzá. Ugyanakkor élete nagy vágya is teljesül: beállhat a kuruc seregbe katonának.

Rakovszky Zsuzsa - A ​kígyó árnyéka
Rakovszky ​Zsuzsának öt verseskötete és számos fordítása jelent meg. A kígyó árnyéka az első regénye. Egy öregasszony meséli el gyermek- és leánykorát, majd különös asszonyi életét, melyben nagy bűne miatt tizenhat éven át titokban kell tartania kilétét, hogy ne kerüljön hóhérkézre. A lány és patikus apja a külvilág előtt szerető házaspárként mutatkozik, titkos otthoni életükben szeretet, gyűlölet, féltékenység, szenvedély egymást váltva uralkodik. Rakovszky különlegesen szép nyelven írja és festi meg a család, a szerelem, az anyaság, a szerető embereket felemésztő viszonyok hullámzásait, az olvasó pedig belefeledkezik varázslatos világába.

Orlando
elérhető
74

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű
Még ​a legszigorúbb irodalmkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.

Jessie Burton - A ​babaház úrnője
Mindazt, ​amit látsz, játéknak veszed. Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget. Miközben kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha csak az ő sorsát igyekezne egyengetni. Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai. Jessie Burton 1982-ben született. Első regénye, A babaház úrnője 2014-ben jelent meg, melyet Anglia legnagyobb könyvesbolthálózata, a Waterstones az év könyvévé választott. 2015-ben 31 nyelven jelenik meg a regény. A szerző jelenleg második művén dolgozik.

Mary Hooper - Édességek ​kicsiny boltja
Az ​utcákon tyúkok, malacok, kutyák, macskák szaladgálnak, árusok kínálják portékáikat, trágyadombok, eldobált hulladék, sikátorok, nyüzsgő sokaság, hintók, díszes ruhákat viselő hölgyek és urak, sár, temetést játszó gyerekek, gazemberek karóra tűzött fejei, ezt látja Hannah, aki nővéréhez érkezik a fővárosba, 1665 nyarán. Nővérének, Sarahnak kis édességboltja van, ahol elkél a segítség, azonban mire Hannah odaér, felüti fejét a rettegett betegség. Mary Hooper könyvének feszültségét ez a kettősség adja: miközben a főszereplő kamaszlány szemével figyeljük a zsibongó várost, s átéljük Hannah fiatalságának minden izgatottságát, lelkesültségét, amit az új hely, egy másfajta életmód kínál számára, aközben ott settenkedik a félelmetes ragály, és lépésről lépésre közeledik feléjük. A testvérek eleinte bizakodók, remélik, hogy a pestis távol marad az ő körzetüktől. Lefoglalja őket az édességek készítése, árusítása, apró kis gondjaik, Hannaht pedig a város fölfedezése és egy bontakozó szerelem. Azonban egyre gyakrabban hallják a lélekharang zúgását, és egyre közelebb oson hozzájuk a halál, míg egy nap már az ő utcájukat is eléri. A vesztegzár alá vont városból elmenekülni csak a nagyon gazdagok számára leheteséges, csak ők képesek megvenni a távozásukhoz szükséges méregdrága egészséglevelet. A történet végén Hannah és Sarah már-már krimibe illő módon mégis kijut Londonból, és mi bízunk benne, hogy nem vitték magukkal a gyilkos kórt.

Alexandre Dumas - A ​három testőr
Egy ​fiatalember kalandjait meséli el, akit d’Artagnannak hívnak, és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai , Athos, Porthos és Aramis – elválaszthatatlan férfiak, akiknek a jelmondata így hangzik: "Egy mindenkiért, és mindenki egyért".

Jókai Mór - Egy ​hírhedett kalandor a XVII. századból
Nagy ​mesemondónk ebben a kalandregényben a Seherezádé, Münchausen, Háry véghetetlen és megunhatatlan mesevilágát varázsolja az olvasó elé. A kalandorságra mindig kapható, kalandjaiban messze világokig sodródó Hugó "Konstábler", vagyis tüzértiszt annyi mindenen megy keresztül, hogy a fele is sok lenne egy emberéletre. A képzelet és valóságos esemény leírása Jókai fantáziájának műve. Az író maga is élvezi a játékos meseszövést, mindig ki tud találni valami hihetetlenül elképesztőt, s a mese és a valóság vegyítésével, lebilincselően szórakoztató pikareszk regényt írt. Az események a forgandó szerencse változatai - a hős megjárja a lélek és a test mennyét és poklát, ám végzete végül is eléri, a várhatónál kegyelmesebben.

Miguel de Cervantes - Példás ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Moli%c3%a9re_-_a_f%c3%b6sv%c3%a9ny
elérhető
2

Molière - A ​fösvény
Moliere ​saját osztálya egyik torz jellemkinövését, a pénzimádást teszi nevetség tárgyává. A címszereplő, Harpagon cselekedeteinek egyetlen mozgató rugója a pénz. A szerelem, a család vagy az élet bármely más mozzanata csak abból a szempontból érdekli, hogy gyarapítja-e vagyonát. A riasztóan torz szenvedély őt magát boldogtalanná, a tőle függők életét pedig terhessé, elviselhetetlenné teszi. Pénze, gazdagsága nem a jólét, a gondtalanság forrása, hanem a rettegésé, a gyanakvásé. A tragikomikum akkor hág tetőfokára, amikor fösvénysége lelepleződik, és hitvány tervei összeomlanak. Végsősoron ez a színmű a pénzt legfőbb értékké tevő polgárság bírálata. Harpagon alakja nemcsak a fukarság koroktól független szimbóluma, hanem a pénzgyűjtő polgár, a tőkés felismerhető őse is, az arany által kormányzott világ tipikus alakja.

Szvák Gyula - Cárok ​és kalandorok
A ​drámai történet kiindulópontja egy rejtélyes haláleset: megölette-e Borisz Godunov 1591 egyik tragikus napján Rettegett Iván legifjabb gyermekét, a kis Dmitrijt, vagy az epileptikus fiúcska sebezte halálra magát késdobálós játék közben? Jó egy évtized múltán mindenesetre színre lép a fiú nevében Griska Otrepjev, az első ál-Dmitrij, sokak szerint egy jó eszű kiugrott szerzetes. A Kremlbe végül is eljutó kalandor „győzhetetlen imperátornak” címezteti magát, de 1606. május 17-ének reggelén Vaszilij Sujszkij, a leendő cár hívei megölik. És szinte hihetetlen, de Bolotnyikov hatalmas népmozgalma után máris felbukkan a második ál-Dmitrij, a „tusinói tolvaj”. Lengyel és svéd zsoldosok, szilaj kozákok és tatár lovasok fenyegetik Moszkvát, sőt a Kremlbe is idegen helyőrség kerül. Az orosz történelem „zavaros időszaka” ez, a _smuta_, amelyből végül egy hús- és halárus, Kuzma Minyin, és egy igencsak szegény herceg, Pozsarszkij vezeti ki a megfáradt, szakadék szélére került országot. A kor hőse mégis Ivan Szuszanyin, akinek alakja legyen bár legenda szülötte, az orosz ember jelképévé magasodott.

Jankovich Ferenc - Hulló ​csillagok
Dunántúli ​végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének (Hulló csillagok, 1952; A tél fiai, 1954; Hídégetés, 1960) első együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a törökkori Magyarországot idézi fel: katonai szempontból nézve, megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit (Thury György, Gyulaffy László, Huszár Péter, Battyáni Ádám, Zrínyi Miklós vezéralakjaival); társadalmi szempontból, a lakosság, a történelmi szegénység mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit; politikai szempontból, az ozmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egység koncepciójára törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tulajdonképpeni hőse: a nép... A Dunántúli végeken hármaskönyve tízévi írói és búvárló munka eredménye. Mint kutató, az író egykori kútfők, levéltári feljegyzések, eredeti kortörténeti dokumentumok feltárásával igyekezett a kor lelke mélyéig hatoni, hogy a tárgyi valóság birtokában hitelesen idézze fel történelmünk talán legnagyobb elesettségének idejéből mindazt, ami jellegzetes és tanulságaiban a ma emberére előremutatóan építő. A regényíró viszont a történelmi valóság megkötő keretein belül is érdekesen rendezte el és dolgozta fel anyagát: a történelmi regény sajátos igényei szerint. Ezen a téren Jankovich szakít a hagyományos romantikus módszerrel. Feladatához híven, a realisztikus drámai ábrázolás nehezebb útját választja: azon a területen haladva tovább, ahol a történelmi regény műfajában Kemény Zsigmond és Móricz Zsigmond tették az első útjelző lépéseket. Tudományos és művészi, nyelvi hitelesség, valamint történelmi koncepció jellemzik. A korszerűség levegőjét itt már maga az írói eszközökkel megidézett történelmi valóság sugallja. Olykor Móricz Erdélyéhez, máskor Kemény Zord időjéhez, majd megint Flaubert Salammbójához fűzik rokoni szálak. A Dunántúli végeken a prózaíró Jankovich Ferenc talán legjelentősebb alkotása.

Alexandre Dumas - A ​fekete tulipán
„A ​haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt.” A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában.

Lengyel Dénes - Újkori ​bölcsek nyomában
A ​nagy sikerű Ókori bölcsek nyomában c. kötet után a szerző mostani munkájában az újkor legkiemelkedőbb etikai gondolkodóit mutatja be. Machiavellitől Roberspierre-ig több évszázad szépírói, filozófusai, bölcselői vallanak arról, hogyan, milyen erkölcsi felfogással éljen az ember a társadalomban, mit tartson vezérlő elvének, hogy a legfontosabbat: lelki nyugalmát megtalálja. A portékkal, egykori rajzokkal gazdagon illusztrált kötetet gyerekek és felnőttek egyaránt haszonnal forgathatják.

Daniel P. Mannix - Fekete ​elefántcsont
Thomas ​Stothard, a Királyi Akadémia tagja, roppant méretű vásznon ábrázolta "A Fekete Vénusz utazását Angolából Nyugat-Indiába". A festményen a Fekete-Vénuszt szállító hajó nem egyéb óriási kagylóhéjnál, s abban bársony trónuson ül az istennő egyenes derékkal. Kar- és bokapereceitől, valamint egy gyöngynyakéktől eltekintve csak egy hímzett övet visel. Tekintete puha és érzéki... Eközben pedig a Fekete Vénusz, ha Angolából Nyugat-Indiába hurcolt eleven nő volt, olyan hajó fedélzetén senyvedett, amely bűzlött az ürüléktől. Elszakították férjétől és gyermekeitől, bal tomporába bélyeget égettek. Most pedig a hajóstisztek prédája volt, abban a veszélyben, hogy halálra korbácsolják, ha ellenáll nekik. S mi volt a jutalma, ha engedett? Egy marék üveggyöngy vagy egy tengerész zsebkendője, amit a derekára köthetett...

1477042
elérhető
10

Daniel Kehlmann - Tyll
Ha ​Shakespeare ma élne, és regényt írna, az éppolyan volna, mint a Tyll. Tyll Ulenspiegel, a halhatatlan tréfacsináló a harmincéves háború zűrzavaros időszakában és időszakából teremt karneváli mulatságot. A szórakozott molnárt boszorkányperbe fogják, a fia, Tyll ezután fogadott nővérével útra kel: vásári mutatványosként végigjárja a háború dúlta Európát, mint udvari bolond pedig még a Téli király palotájába is eljut. Vagy mindez csupán a képzelet műve? Az olvasó csak kapkodja a fejét a kalandok végeláthatatlan tükörjátékában, ahol elmosódik a határ fantázia és realitás között, mígnem átveszi az irányítást a mese áradása. Daniel Kehlmann, a kortárs európai irodalom egyik legjelentősebb szerzője eddigi fő művében elképesztő lendülettel hirdeti, hogy bár az ember meghalhat, az életöröm halhatatlan.

Jókai Mór - A ​Damokosok
Mit ​adhat egy Jókai-regény a magyar olvasónak 2011-ben? A regény Erdély aranykorát megelőző korból, a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő időkben játszódik. E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul és a továbbiakban számtalan izgalmas fordulatot vesz. Jókai kiváló történelmi regénye a mai modern művekkel is felveszi a versenyt. Hatalmas fantáziával, sok humorral színesítve letehetetlen olvasmánnyá teszik a regényt, melynek fő mondanivalója a becsület, a hűség és a hazaszeretet. Ezek még a 21. században is fontos értékek…

Makkai László - Bethlen ​Gábor krónikásai
Hogyan ​ítélték meg hazai kortársai a nagy fejedelmet - erről szólnak a soknyelvű és sokvallású Magyarország minden táborából válogatott krónikás szövegek. A kötet csaknem egészében felöleli a Bethlen Gáborról szóló egykorú történetirodalmat, megszólaltat úgyszólván minden véleményt. Nemzetközi látókörű diplomaták igényes emlékirataitól helyi érdekű naplóírók pletykaszintű fecsegéséig, őszinte hívek magasztalásaitól dühös ellenségek rágalmaiig szinte minden színét, hangját feltaláljuk benne az akkori Magyarország szépes skálájú kórusának. De a szeretet és a gyűlölet egyaránt ugyanazt mondja: Bethlen Gábor nemcsak korának, hanem az egész magyar történelemnek egyik legnagyobb és legérdekesebb egyénisége volt.

Kollekciók