Ajax-loader

'17. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alekszej Tolsztoj - Első ​Péter
Első ​Péter cár két évszázada élénken foglalkoztatta az orsz írók képzeletét. Hol nemes törekvéseit, hol barbár kegyetlenségét hangsúlyozva, mindenképp mint erőskező uralkodót ábrázolták, bizonyságául annak, hogy méltán kapta a "Nagy" jelzőt. A klasszikus kor írói közül azonban egyik sem látta oly tisztán, mint Alekszej Tolsztoj, hogy mit jelentettek Péter reformjai, és milyen eszközökkel lehetett őket végrehajtani, hogy Oroszország európai nagyhatalommá váljék. Tolsztoj monumentális regényében az orosz nemzeti múlt e legizgalmasabb lapjai elevenednek meg. A sok szálból szőtt, temérdek szereplőt mozgató cselekmény középpontjában Péter alakja áll: bátor hadvezér, fortélyos politikus, nemzetteremtő cár, aki - Puskin szavaival élve - "önkényuralkodói kézzel szórja szét a felvilágosodás magvát", közelről szemlélve azonban küszködő, kétségek közt hányódó, örömet habzsoló, tudásra szomjazó, kudarctól meg nem tántorodó, messzire világító egyéniség, mint mindazok, akik egy lépéssel előbbre járnak kortársaiknál.

Daniel P. Mannix - Fekete ​elefántcsont
Thomas ​Stothard, a Királyi Akadémia tagja, roppant méretű vásznon ábrázolta "A Fekete Vénusz utazását Angolából Nyugat-Indiába". A festményen a Fekete-Vénuszt szállító hajó nem egyéb óriási kagylóhéjnál, s abban bársony trónuson ül az istennő egyenes derékkal. Kar- és bokapereceitől, valamint egy gyöngynyakéktől eltekintve csak egy hímzett övet visel. Tekintete puha és érzéki... Eközben pedig a Fekete Vénusz, ha Angolából Nyugat-Indiába hurcolt eleven nő volt, olyan hajó fedélzetén senyvedett, amely bűzlött az ürüléktől. Elszakították férjétől és gyermekeitől, bal tomporába bélyeget égettek. Most pedig a hajóstisztek prédája volt, abban a veszélyben, hogy halálra korbácsolják, ha ellenáll nekik. S mi volt a jutalma, ha engedett? Egy marék üveggyöngy vagy egy tengerész zsebkendője, amit a derekára köthetett...

Henryk Sienkiewicz - Özönvíz
Az ​Özönvíz - Henryk Sienkiewicz trilógiájának arany alapja, középponti helyzetével ugyanakkor a szíve. Csupa lüktető ellentmondást foglal egybe és sugároz szét ez a ragyogó meseszövésű regény. Elemi erejű harangkongatása a történelem messzi mélyeiről is: értünk szól. A svéd-lengyel háború idejét, a XVII. század második felének észak-kelet-európai világát ismerjük meg lapjain. Nemzeti létükért küzdő vadromantikus és szelíden szenvedő hősök, bravúros hőstettek pengevillogásai sem szabadítják meg a nemzetet a végzet fenyegető árnyaitól. Az eszményi szerelemben is a nagy megtartó erő árad, megváltást ígérve. Az egyéni sorsokat roppant eszmék hatják át - magunkra ismerünk megannyi történelmi köntösben, páncélban-vértben. Csak bámulni tudom, mily sorsa van a világklasszikus könyveknek! Lenyűgőzően közelről érint bennünket kalandos meseszövésével és végső hitelű történeti díszleteivel is ez a nagyregény. Nem ér véget. Azért sem, mert egy trilógia centrumában áll és nem ér véget, mert hőseitől szinte úgy búcsúzunk hirtelen, hogy még ma, de ha nem, hát holnap viszontlátjuk egymást.

Stacey_halls_famili%c3%a1risok
elérhető
14

Stacey Halls - Familiárisok
Fleetwood ​Shuttleworth, a 17. század elején játszódó történet főhőse alig 17 éves, és negyedszer várandós. Ő Gawthorpe Hall úrnője, de eddig még nem sikerült gyermeket világra hoznia, pedig a férje, Richard már nagyon vágyik örökösre. Amikor Fleetwoodnak a kezébe kerül egy levél, amelyet a harmadik halvaszülését levezető orvos írt a férjének, lesújtó hírrel szembesül: egy újabb terhességet már nem fog túlélni. Találkozik egy fiatal bábával, Alice Grayjel, aki megígéri, segít, és bebizonyítja, hogy az orvos tévedett. Alice-t boszorkánysággal vádolják, és Fleetwood mindent kockára tesz, hogy megmentse. De vajon Alice valóban az, aminek látszik? Csak ők tudják az igazságot. Csak ők menthetik meg egymást. „Árnyalt és érzékeny portré egy bátor és szívós lány küzdelméről, hogy megtalálja a helyét a világban. Muszáj elolvasni.” - Heather Morris, AZ AUSCHWITZI TETOVÁLÓ szerzője „Bámulatosan szép mese - a nőiség és a boszorkányság hogyan száll szembe a fennálló hatalommal... gyönyörködtető élmény az első laptól az utolsóig.” - Jessie Burton, A MÚZSA és A BABAHÁZ ÚRNŐJE szerzője Stacey Halls egy kis településen nőtt fel az angliai Lancashire-ben, és újságírást tanult az egyetemen. Írásai többek közt a Guardianben, az Independentben és a Sunban jelentek meg. A familiárisok az első regénye, amellyel rögtön elsöprő közönségsikert aratott a történelmi fantasy olvasóinak körében: csak az Egyesült Királyságban több mint 200.000 példányban kelt el, keménytáblás és puhakötéses kiadása egyaránt a Sunday Times Bestseller listáján szerepelt. Több mint tizenkét nyelvre fordították le, és készül a tévés adaptáció.

R. Kelényi Angelika - A ​grófnő árnyékában
1609 ​októberében Fabricius Flóra, a pozsonyi orvos lánya Báthory Erzsébet udvarába érkezik, hogy megkeresse eltűnt nővérét. Ha tudta volna, mi vár rá, talán útnak sem indul. Ám hamarosan megtanulja, semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem biztos, csak a halál. Ki mozgatja vajon a szálakat? Ki az, aki befolyásolja az eseményeket, és a gyilkolástól sem riad vissza? Minden erejére szüksége van, hogy legyőzze az akadályokat és kibogozza a sötét titkot, melyet a csejtei vár falai rejtenek. Egyetlen emberre számíthat csupán, az Itáliából érkezett, kétes jellemű, mégis rendkívül vonzó férfira, akiről azt sem tudja pontosan, hogy kicsoda, és azt sem, miért segít neki. R. Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas írónő 17. század elején játszódó regénye kalandos, izgalmas, és vérfagyasztó történetet mesél el. Ahogy azt már megszokhattuk, írása nem nélkülözi a romantikát, a politikai cselszövést és a korhű történelmi háttér megjelenítését sem.

Jane Johnson - A ​szultán asszonya
1677-et ​írunk. A két szolgálóleányával London felé, jövendőbelijéhez tartó szőke és kék szemű angol lány, Alice hajóját kalózok támadják meg. A kalózok a szép szüzet a szultánnak szánják, s nagy haszonnal el is adják a meknesi háremébe. A Versailles-i kastélyt felülmúlni vágyó, nagy lendülettel épülő meknesi szultáni palota legtöbb lakójának sorsát és mindennapjait a szultán kegyetlensége, és első felesége, Zidana intrikái határozzák meg. Egy nap Nus-Nus, a szultán írnoka, egy szudáni fekete törzsfőnök elrabolt fia a méregkeverőnél hagyja a Zidana által rendelt szerek listáját, és amikor visszatér a boltba, a kereskedőt holtan találja. A hirtelen megjelenő katonák az írnokot fogják le. Alice-hez hasonlóan, Nus-Nusra is szörnyű sors vár. Szorult helyzetükben egymásnál keresnek támogatást és menedéket, végül együtt szőnek terveket a hárem és a palota elhagyására, s a fekete fiú és a fehér angol lány egymásba szeretnek. Vajon sikerül elkerülniük balsorsukat és megmenekülni a biztos halálból? Milyen élet vár rájuk a fehér Európában?

Örsi Ferenc - A ​Tenkes kapitánya
Most ​hát ismét elénk lépnek valamennyien a tévé nagysikerű filmjéből: Eke Máté, a "Tenkes kapitánya", Siklósi bácsi, Veronika, aztán a mafla Eberstein báró és butácska felesége. És újra végigkísérhetjük az izgalmas és vidám kalandokat amelyek mindegyike arról szól, hogyan támad fel Eke Máté vezetésével a Siklós környéki szegény nép a vár császári parancsnoka ellen, és hogyan keseríti meg minden napját, amíg Béri Balogh Ádám felmentő kuruc serege meg nem érkezik... Örsi Ferenc ifjúsági regényében jelenetről jelenetre nyomon követte filmjét: semmi sem maradt el ebből az országos hírre kapott több külföldi televízióban is vetített, mesei ihletésű érdekes történetéből.

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Alexandre Dumas - A ​fekete tulipán
„A ​haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt.” A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában.

Moli%c3%a8re_tartuffe
elérhető
5

Molière - Tartuffe
A ​Tartuffe-ben, a képmutatók zsarnoki uralmának e pompás torzképében minden idők egyik legnagyszerűbb komikus remekművét tiszteli az egész művelt világ. A korabeli francia udvarban annyian gúnyolva érezték magukat, hogy betiltatták az uralkodóval a bemutatót.

Covers_509540
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Mostani ​és régi idők csodálatos látványai
A ​klasszikus kínai elbeszélés-irodalom remekeiből kap sokszínű válogatást az olvasó ebben a kötetben. A tizenhat elbeszélés gazdag és érdekes színei,mesei áradása emberi közelségbe hozza a régi Kína városainak levegőjét, s az olvasónak óhatatlanul az európai reneszánsz világát idézi. A néha meghökkentő, időnként számunkra sikamlós, mindig lebilincselő elbeszélések hol az Ezeregyéjszaka, hol Boccaccio történeteire emlékeztetnek s joggal, mert aki a mesét szereti, mesét talál bennük, aki pedig novellát akar, az sem csalódik.

Victor Hugo - A ​nevető ember
A ​romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját.

Alexandre Dumas - A ​három testőr
Egy ​fiatalember kalandjait meséli el, akit d’Artagnannak hívnak, és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai , Athos, Porthos és Aramis – elválaszthatatlan férfiak, akiknek a jelmondata így hangzik: "Egy mindenkiért, és mindenki egyért".

Szőnyi György Endre - Titkos ​tudományok és babonák
"Mágiáról, ​alkímiáról, rózsakeresztesekről hallván a magyar olvasónak Bátky János, a derék szöszmötölő filológus jut eszébe Szerb Antal regényéből, aki a "fölösleges tudományok tudoraként" régi papirosokat bújt naphosszat... Bátky Jánosnak könnyű dolga volt, mert élőben láthatott egy feltámadt rózsakeresztest, sajnos a mai kutatónak már jóval nehezebb, hiszen csak papirosok, nemegyszer kétes értékű papirosok között keresgélhet a régi idők egyre inkább múlt ködébe vesző, legendákba burkolózó eseményei, furcsa emberi kísérletei után..."

Bocatius János - Öt ​év börtönben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kemény Zsigmond - A ​rajongók
A ​rajongók-ban történelmünk egyik küzdelmekkel teljes korszakát eleveníti meg alkotó képzelete: a regény I. Rákóczi György idejében jászódik. a mozgalmas események három góc köré csoportosulnak. az egyik: a háborús párt küzdelme Kassai István hadviselést ellenző politikájával: a másik: Kassai kísérlete a szombatos szekta s a szektához szító ellensége, Pécsi Simon tönkretételére; a cselekmény harmadik szálát egy szombatos pap tragikus sorsa bontakoztatja ki. Szőke István esendőségével és érzékeny idegrendszerével az író legmegindítóbb hősei közé tartozik. Kassai szökött jobbágya, így a kancellárnak módja van megzsarolni, kémkedésre kényszeríti saját felekezet ellen: elzülleszteni azonban nem tudja: Szőke végül is mindent elkövet egykori társai megmentésére. Kemény Zsigmond A rajongók-ban is kivételes biztonsággal formálja meg nőalakjait: a bölcs, emberszerető Lorántffy Zsuzsanna és Szőke István önfeláldozó felesége mellett megrajzolja az élnivágyó, büszke s felületes sikerekkel soha meg nem elégedő Pécsi Deborah alakját is. Deborah és Kassai Elemér Rómeó és Júlia utódai: boldog, szinte idilli szerelmüket a két család ellenségeskedése dúlja fel.

Edmond Rostand - Cyrano ​de Bergerac
___Vidám, ​nagyhangú poéták, hetvenkedő kadétok falatoznak a derék Ragueneau cukrászdájában. Egyszer csak csúnya, nagyorrú lovag vonja magára a figyelmet. Cyrano ez, a félelmetes párbajhős. ___Féktelen, vidám és bátor legény, hűséges jó barát is, de jelenlétében orrot, náthát és effélét említeni tilos. Mert nagy orrát finom szellemességgel maga gúnyolja ugyan, de mástól nem tűri el a célzást. ___Vajon miért ilyen érzékeny Cyrano? Miért bántja ezt a sziporkázóan szellemes, szó- és kardpárbajban egyaránt kiváló rettenthetetlen daliát, hogy nagy az orra? Mert szerelmes. De a szép Roxane-nak nem elég a ragyogó szellem, szíve választottjában inkább a csinos külsőt értékelné. ___Rostand örökifjú, romantikus drámája azt tárja elénk, hogyan fizet a két fiatal élete boldogságával ezért a tévhitért.

Pethő Zsoltné Németh Erika - Szentendre ​iskolái
Megjelent ​egy könyv, Pedagógus napra. Keménykötésû, több mint ötszázhúsz oldalas, magánkiadásban és városi jelentõséggel, Pethõné Németh Erika Szentendre iskolái 104?-2005 címmel. Fontos munka, jelentõs, legalábbis a város közössége számára, mert hát a legfontosabb városi dologról, Szentendre iskoláiról szól. Ha patetikus lennék, azt is írhatnám, becses ajándék a nemzet napszámosainak. Megfelelõ városi támogatás nélkül, de megjelent Erika néni gyûjtõszenvedélye és áldozatvállalása eredményeképpen. S ez jelez valamit. No nem azt, hogy a város nem volt képes az ügy mellé állni, támogatni, persze azt is, de még valamit. Talán azt, hogy elérkeztünk, én nagyon remélem elérkeztünk abba korba, amikor lehet és szabad emlékezni, sõt ezt leírni is. Mert hát nem csak Szentendrének, de szinte az egész országnak nincs huszadik századi történelme. Ezzel persze nem azt állítom, hogy nincs semmi írva a huszadik századról a történelemkönyvekbe, mert ott áll tudósaink közmegegyezésen és, vagy közvitatkozáson alapuló értékelése a századról, de az a természetes közösségi történelme, az nincs. Amit a családok, egyesületek, kisközösségek írtak le Európa boldogabbik felén magukról, életükrõl, büszkeségeikrõl és szegyelleni valóikról. Nincs ilyen történelem felénk, mert a huszadik század elsõ évtizedének végétõl, szinte 2000-ig fortélyos félelmek tartották a fiókokban a fényképeket, iratokat, fejekben elrejtve a történeteket, mert rossz következménye lehetett ha mesélünk magunkról, volt a történelmi tapasztalat. Mert nagyapáink és apáink keservesen megtanulták, hogy jobb, ha az ember nem nyilatkozik arról, hogy milyen vallású, mert elõfordulhatott, hogy haláltáborban találja magát, milyen nemzetiségû, mert kitelepítésre szánt vagonba rakják, sõt arról sem, hogy esetleg a nagypapa a virilista listán került a tanátsba, mert könnyen a Hortobágyra kerülhetett vagy kuláklistára és még sorolhatnék vagy tizenöt szempontot, amely szerint a huszadik században hátrányba lehetett kerülni. Így hát még idõnként ma is néma a közemlékezet. Ha máson nem, csak magamon megtapasztalhatom, ahogy írom a város 1974 és 1988 közötti kisebb helyi történéseirõl dolgozataimat, hányszor kell belátnom, hogy korábbi lelkes talpnyalók, hogyan lettek mára ellenállókká, nagyhangú elv és értékváltókká és ezért, az ember inkább kihagyja, mint, hogy kortársait, ismerõseit kellemetlen helyzetbe hozza. Mert hát nem minden esetben a személy, hanem az esemény, történés, annak összefüggései a fontosak a közösség számára. S talán ez a helytörténeti némaság az oka, hogy még ma is lehet okos félretájékoztatással, elhallgatással hõsöket gyártani. No ennek feloldásban is fontos az ilyen könyv, persze nem ez a jelentõsége, hanem az, hogy van egy asszony közöttünk, aki gyûjtött, írt és saját pénzén kiadott egy könyvet, a város egyik legfontosabb közösségi ügyérõl a város iskoláinak történetérõl, rólunk szentendreiekrõl, nekünk, magunkról. Köszönet és gratuláció érte.

Gárdonyi Géza - Dávidkáné
A ​kisregény a milleneum hazafiúi kardcsörtetésétől megcsömörlött, az igazi történelemhez menekülő író műve. Az Egri csillagok melléktermékeként íródott a kék szemű Dávidkáné története. A cselekmény valóságos magja, hogy az író gyermekkori szerelmét hasonleső szülei egy Dávidka nevű módos paraszthoz kényszerítették. Történelmi alapját pedig egy nagykőrösi boszorkányper aktái adták. A történet a török időkben játszódik, főszereplői Kis Andor, aki apja vétkét jóváteendő szegődik Kőrös város szolgálatába és Tegzős Ilona, aki nevelőszülei egy módos gazdának, Dávidkának adnak el feleségül. A két fiatal nem élhet nyugodtan, Andort apja vétke miatt nem nézik jószemmel, Ilona pedig boldogtalan férje mellett. Házasságtörés vádjával - igaztalanul - kínpadra vonják mindkettőjüket, ők azonban megszöknek, sőt a legény megöli kínzóját. Tette miatt törvényen kívülivé válik, vissza kell térnie a lakatlan szigetre, ahol eddig élt. Az író a történet végén átlép a realitáson és szinte népmesei igazságot szolgáltat: Ilonát, aki a folyóba veti magát, a víz éppen kedvese karjaiba sodorja. Ez a kisregény is élvezetes olvasmány a romantikus történeteket kedvelők számára.

Alfred de Vigny - Cinq-Mars ​összeesküvése
A ​Cinq-Mars összeesküvése 1826-ban íródott, s benne a félmúlt egyik hírhedt összeesküvésének történetét dolgozza fel korabeli dokumentumok segítéségével. Cinq-Mars fiatalon került XIII. Lajos udvarába. Az erőtlen uralkodó képtelen irányítani az országot, s a hatalom Richelieu bíboros kezébe csúszik át. Az ország lázong, a főurak elégedetlenkednek, s így Cinq-Mars, akit képességei, becsvágya és szerelme valami nagy elérésére sarkallnak, akarva-akaratlanul lesz vezetője a bíboros uralma ellen szerveződő összeesküvésnek. Vigny vérbeli romantikus: a regény kalandok, izzó szenvedélyek, meglepetések, cselszövények és újabb kalandok szüntelen áradása. Barátság, szerelem, becsvágy, féltékenység és gyűlölet mozgatja hőseit. De a felfokozott érzelmek s indulatok mögött a józan ész, a hideg számítás és az érdekek is alakítják az eseményeket; és Vigny ezt is tudja. A főhősök összetett jellemét olyan pontosan állítja elénk, ahogy majd csak a nagy romantikusok "gyermekei", a realisták láttatják hőseiket. Nemcsak a kalandokat kedvelő olvasó fogja tehát élvezni a regényt, hanem az is, akit érdekel a korabeli francia udvar, a legendás szörnyek és hősök valódi arca.

Henryk Sienkiewicz - A ​kislovag
Sienkiewicz ​történelmi trilógiájának harmadik része talán a legmozgalmasabb a három kötet közül. Hőse az olvasók előtt már jól ismert Michal lovag, kinek híre-neve mindenüvé eljutott már, az ország keleti végein élő népek sátraiban is első vitézként emlegetik. Igazi lovag ő, a lengyel lovagi erények megtestesítője - s egyben esendő ember, kinek magánéletében akad mosolyogtató mozzanat is. A bátor, csinos, árva lány, Basia, aki sok hányattatás után a felesége lesz, Sienkiewicz egyik legszebb, legfinomabban megrajzolt nőalakja. A regény legizgalmasabb cselekménysora a gyerekkorában lengyel fogságba esett, keresztény hitre tért ifjú tatár, Azja körül bonyolódik. Az ő Basia iránt föllángoló szenvedélye a legváratlanabb, lélegzet-elállító fordulatokhoz vezet. A szereplők egyéni sorsát szövögetve Sienkiewicz mesterien állítja egymás mellé a jeleneteket: a családi élet apró, lírai epizódjait, a baráti mulatozások képét izgalmas kalandok, félreértések, árulások, és hatalmas csatajelenetek leírásai váltják. A romantikus sodrású regényből készült tévésorozatot nemrégiben a magyar televízió is bemutatta.

Budai Lotti - Shirzan ​szerelme
Egy ​angol úrihölgy útja egy indiai herceg ágyába Louise Elsfieldnek, ennek a bátor és gyönyörű asszonynak a kalandjai 1685-ben veszik kezdetüket. A II. Jakab, angol király ellen indított felkelés elsodorja főhősnőnk vonzó férjét: Lord Elsfieldet ártatlanul börtönbe vetik, majd Indiába száműzik, ahol a halálnál is rosszabb sors vár rá. De Louise állhatatos szerelmétől hajtva követi férje nyomát a lenyűgöző és ismeretlen országba, s ezzel kezdetét veszi veszélyekkel, csalódással és szenvedéllyel teli utazása. Kalandjai során kalózok rabolják el, majd megismeri a csillogó paloták és a császári háremek világát is. Tanúi lehetünk, mint válik főhősünkből egy bosszúszomjas amazon, vagy ahogyan a régi perzsák harcos asszonyaikat nevezték: Shirzan.

Franz Mehring - Tanulmányok ​a német történelemről
Franz ​Mehring, a német munkásmozgalom kiemelkedő alakja, a marxista történelemfelfogás kiváló képviselői és terjesztői közé tartozik. Számos történeti művet alkotott. Sokat foglalkozott Németország történetével, és jelentős munkát végzett ennek marxista értelmezése terén. Kiadványunk a német történelemről írott műveiből, cikkeiből közli a legjelentősebbeket, legjellemzőbbeket azzal a céllal, hogy az olvasó képet kapjon a német történelem menetéről a 16. századtól a 19. század végéig, s megismerje azt is, mint formálódott ki a német munkásosztály történelmi tudata a századfordulón.

Rakovszky Zsuzsa - A ​kígyó árnyéka
Rakovszky ​Zsuzsának öt verseskötete és számos fordítása jelent meg. A kígyó árnyéka az első regénye. Egy öregasszony meséli el gyermek- és leánykorát, majd különös asszonyi életét, melyben nagy bűne miatt tizenhat éven át titokban kell tartania kilétét, hogy ne kerüljön hóhérkézre. A lány és patikus apja a külvilág előtt szerető házaspárként mutatkozik, titkos otthoni életükben szeretet, gyűlölet, féltékenység, szenvedély egymást váltva uralkodik. Rakovszky különlegesen szép nyelven írja és festi meg a család, a szerelem, az anyaság, a szerető embereket felemésztő viszonyok hullámzásait, az olvasó pedig belefeledkezik varázslatos világába.

Rita Monaldi - Francesco Sorti - Imprimatur
IMPRIMATUR SECRETUM VERITAS MYSTERIUM UNICUM ... ... "Monaldi ​& Sorti a műfaj megteremtőjét, Umberto Ecót is felülmúlja" NRC "Ez a különös érdekfeszítő és gazdagon részletezett történelmi thriller olyan pazar és lenyűgöző, mint a korszak, amelyben játszódik." The Independent Róma, 1683. szeptember 11. A város lakói aggódva várják a híreket Bécs felől, ahol a török seregek a katolikus világ utolsó fellegvárát ostromolják. Eközben egy római fogadóban gyanús körülmények között meghal egy férfi, és a vendégeket pestisjárvány veszélye miatt karanténba zárják. Vesztegzár alá kerül Melani apát is, a Napkirály titkosügynöke, aki elhatározza, hogy utánajár, mi áll a titokzatos haláleset hátterében. Végeláthatatlan bolyongásba kezd a Róma alatt megbúvó föld alatti járatokban, és közben olyan rejtélyek nyomára akad, amelyek nem csupán az ott lakók, de egész Európa sorsát meghatározhatják. Az Imprimaturt Olaszországban a Vatikán nyomására betiltatták, miután rádöbbentek, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek újraírják a 17. század Európájának történelmét. Ez a mesterien megírt thriller eddig 45 országban jelent meg, és több millió példány fogyott el belőle világszerte.

Móricz Zsigmond - Tündérkert
A ​Tündérkert 1921-ben jelent meg először, s a harmadik kötet 1934-ben. Százszámra olvasta hozzá a forrásmunkákat, s könyvtárnyi kötetet gyűjtött belőlük. Hiteles történelmi regény is lett, amelynek egyes mozzanatait a történészek " tényanyagként" használják. Pedig a "feltámasztott" történelmi személyek, akiknek még "tüdeje, mája" is hitelesnek hatott, ugyanakkor önmagára és barátaira, ismerőseire is emlékeztettek: A tündérkert Báthory Gáborában, a "halálba farsangoló" fejedelemben kritikusai Adyt vélték felismerni, a forradalmi gondolkodót, a váteszt, s a mellette megjelenő Bethlen Gábor figurájában önvallomást láttak, "akinek Báthory az eszményképe, de aki a kisemberek, parasztok, kereskedők számára csinál egy boldog zümmögésű kaptárt Erdélyből" - olvashatjuk Németh Lászlótól. Harc, szerelmi tobzódás, kiszámíthatatlan indulatok, okos, messzire világító tervek s az élvezeteken kibicsaklott törekvések, az élettől kicsikart örömök és bűnhődések, meghunyászkodó, alamuszi megalázkodások és kegyetlen-keménye vívódások, árulások regénye a Tündérkert, amelyben a XVII. század elejének (1608-1613) erdélyi élete elevenedik meg.

Láng György - A ​Tamás-templom karnagya
"Minden ​korok, minden földek legnagyobb muzsikusa", Johann Sebastian Bach életének, örömeinek, bánatainak, sorsának hallatlanul élvezetes, izgalmas regénye.

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű
Még ​a legszigorúbb irodalmkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.

Ingrid Möller - Vermeer ​van Delft életregénye
A ​delfti Joannes Vermeer életéről igen kevés hiteles adat maradt fenn. Gyermekkoráról, ifjúságáról semmit sem tudunk. Ki volt a mestere, hol tanult? Csak azt tudjuk, hogy 1653-ból származik a delfti Szent Lukács festőcéh könvében Vermeert mesterré fogadó bejegyzés. Vermeer életében Hollandia hosszan tartó háborúkat vívott. Ekkor folytak az Anglia elleni tengeri hadjáratok is. A háborúk okozta ínség és nincstelenség miatt zavargások támadtak. A gyarmatosítás révén meggazdagodott polgárság csak vagyona gyarapításával törődött. Azok, akik ekkor is hajlandók voltak műalkotásokat vásárolni, francia stílusú, elegáns művek iránt érdeklődtek. E korszak három kiemelkedő németalföldi mestere: Frans Hals, Rembrandt és Vermeer, akik az embert és mindennapi életét tartották ábrázolásra érdemesnek, szegénységben és elhagyatottságban haltak meg. A szerző ezt az ellentmondásokkal teli, mozgalmas korszakát véve hátteréül, mély átéléssel írja le a festő belső vívódásait, melyek során nagy műgonddal készülő mesterművei születtek. A történet Delft híres látképének létrejöttével ér véget. Szimbolikusnak is érezhetjük ezt a befejezést, mert a valóságos város vaskos erődítményrendszerével méltán válthatja ki a csodálatot: mintha az örökkévalóság számára készült volna, akárcsak Vermeer örökbecsű mesterműve.

20120825234717
elérhető
2

Fehér Tibor - Hajdúkaland
"Az ​1605. esztendőben korán tavaszodott. A föld nedvességszagot lehelt, a gyökerek mozgolódtak; a fű hersent, a fák ágain duzzadtak a rügyek, és az egész táj felett délben úgy ragyogott a levegő, mintha folyékony gyémánt lett volna." Az idillikus kezdet ellenére az 1605. esztendő másnak is tanúja volt: a törökök magyarországi portyázásainak esik áldozatául egy hajdúcsapat, velük együtt pedig a kis Szekcsői Tamás édesapja is. Tamás nagy szerencsévél megmenekül, és felnőve maga is beáll a hajdúk közé, de török fogságba kerülve át kell gondolnia mindazt, amit addig a törökökről tudott. Lehet-e gyűlölködésnél egyéb magyar és török között? Sőt mi több: lehet-e szerelem egy török bég lánya és egy magyar fogoly között? Ezekre a kérdésekre ad választ Fehér Tibor Hajdúkaland című fordulatos történelmi regénye, amely a kalandok leírása és a három részre szakadt Magyarország viszonyainak bemutatása mellett még némi romantikával is kecsegtet.

Passuth László - A ​mantuai herceg muzsikusa
A ​szerző új regényét Tiziano halálával kezdi: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet - a zene felé fordulnak. a cinqeucento utolsó évtizedeiben tűnik fel Claudio Monteverdi, Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy könnyűvérű, de elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra,hogy kiemelkedjék a liturgikus zeneszerzők, madrigálisták szinte névtelen seregéből s kiformálja a "dramma per musica"-t - a mai operát. A kicsiny, de tündöklő mantuai udvarnak Tasso, Monteverdi és Rubens örök alakjai adnak mély történelmi értéket. Az Orfeo komponistája e könnyelmű, de művészetkedvelő udvar forgatagából súlyos egyéni tragédiák során át kerül Velencébe, hogy ott élete alkonyán megírhassa e város "örök farsangjában" utolsó monumentális főművét, az Incoronazione di Poppeá-t. E kevéssé ismert, késő-reneszánsz és korabarokk határvonalán álló kort teremtette újra e nagy komponista sorsának tükrében a szerző új, hatalmas történelmi regénye.

Jókai Mór - Egy ​hírhedett kalandor a XVII. századból
Nagy ​mesemondónk ebben a kalandregényben a Seherezádé, Münchausen, Háry véghetetlen és megunhatatlan mesevilágát varázsolja az olvasó elé. A kalandorságra mindig kapható, kalandjaiban messze világokig sodródó Hugó "Konstábler", vagyis tüzértiszt annyi mindenen megy keresztül, hogy a fele is sok lenne egy emberéletre. A képzelet és valóságos esemény leírása Jókai fantáziájának műve. Az író maga is élvezi a játékos meseszövést, mindig ki tud találni valami hihetetlenül elképesztőt, s a mese és a valóság vegyítésével, lebilincselően szórakoztató pikareszk regényt írt. Az események a forgandó szerencse változatai - a hős megjárja a lélek és a test mennyét és poklát, ám végzete végül is eléri, a várhatónál kegyelmesebben.

Kollekciók