Ajax-loader

'tudományos ismeretterjesztő' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


2133382_5
elérhető
66

Giulia Enders - Bélügyek
Miért ​pont a belek? A bélrendszer közel 8 méter hosszával a legnagyobb szervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Kakilás, hányás, hasmenés fúj, gusztustalan! Pedig ha meggondoljuk, hogy immunrendszerünk 80 %-ban a beleink állapotától függ, akkor ez nem kis dolog. Egyre nyilvánvalóbb tudományos adatok igazolják , hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák és számos komoly betegség mind-mind összefüggenek beleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunk maradni, törődnünk kell az emésztésünkkel. Giulia Enders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvételű könyvében közérthetően és szellemesen kalauzol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal is szolgál, hogy a sokak életét megkeserítő kisebb-nagyobb emésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni. "Ez a kislányos külsejű, csinos diáklány nem csupán tabukat dönt, de az emberi test csodáiról is mesél." Frankfurter Allgemeine Zeitung "Enders bebizonyítja, hogy a tudomány is lehet szórakoztató. Könyve lebilincselő olvasmány." Fit For Run

Siegfried Altrichter - Werner Gilde - A ​józan ész furcsaságai
A ​józan ész furcsaságai (Seltsames um den gesunden Menschenverstand) egy, a „józan észt” műszaki (matematikai, fizikai, biofizikai és technológiai) szempontból tárgyaló, könnyed és olvasmányos ismeretterjesztő könyv, szerzői Werner Gilde és Siegfried Altrichter. Magyarul 1985-ben jelent meg a Műszaki Könyvkiadónál. A könyv foglakozik többek között az érzékekkel és érzékcsalódásokkal, valószínűség-számítással és annak paradoxonaival (születésnap-paradoxon), a gyakorlati életben is fontos műszaki problémákkal és azok matematikai modellezésével (játékelmélet), de a nehéz matematikát kerüli (általános iskolai ismeretek elegendőek az olvasásához). A könyv mottójául a következő idézet szolgál: „Könyvünk néhány érdekes példán keresztül világít rá arra, hogy a mindennapi életünk vagy a műszaki és tudományos munkánk során felmerülő problémáinkra nem mindig a »józan ész« sugallta megoldás a legjobb.”

Farley Mowat - Ne ​féljünk a farkastól!
... ​Míg az emberiség nagy része élvezettel csúfot űz a házassági eskünk ebből a mondatából: "És hogy őt el nem hagyom mindhalálig", a farkasoknál ez a köznapi valóság. A farkasok ezenfelül szigorúan monogámok is, habár én ezt nem tekintem okvetlenül bámulatra méltó jellemvonásnak... Vajon igaz-e, hogy Kanada északi, zord vidékén élő farkasok elvetemült gonosztevők?... Hogy évről évre egyre több embert falnak fel? Mert ez a hír járja róluk. Egy fiatal és lelkes biológus a helyszínre utazik, hogy kiderítse az igazságot. Hónapokat tölt egy öttagú farkascsalád tanyájának közvetlen közelében. Kutatásait igyekszik minden apró részletre kiterjeszteni, még attól sem riad vissza, hogy - amúgy farkasmód - napokon keresztül egérdiétán éljen. Közben egyre meghittebb viszonyba kerül a farkasokkal, s fantasztikusabbnál fantaszikusabb kalandokba keveredik.

Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes - Gyermeklélektan
Ez ​a könyv a gyerekről szól. Érzelmeiről és kötődéseiről, gondolatairól és játékairól. Arról a sajátos szemléleti módról, ahogyan a világot látja: a gyermekiről. Az indulattelt feszültségnek és a játékos megoldásnak arról a gazdagságáról, amely az átélést jellemzi. (...) A gyermekinek a megértésével egyben saját történetünkről, gondolkodásunk alakulásáról, érzelmeink bontakozásáról, személyiségünk fejlődéséről is világosabb képet kapunk. Jobban föl tudjuk eleveníteni emlékeinket a világ megismeréséről, arról a felnőttszemmel meglepő kíváncsiságról, ahogyan gyermekkorunkban kipróbáltuk önmagunkat egy adott helyzet lehetséges változataiban. Többet tudunk felidézni azoknak az élményeknek a rendkívüli indulati hőfokából, amelyek korai kapcsolatigényeinknek örömeit és kudarcait őrzik. Nemcsak a gyereket ismerjük meg jobban, hanem önmagunkat is. Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőttet, akivé lesz. De a pszichológiai szemlélet - a nevelésben, a gyógyításban, az esztétikában - egyre inkább megkívánja azt is, hogy lássuk meg a felnőttben a gyereket, aki volt: a gyermekit.

Wilfrid J. Harrington - Az ​Írás hősei és hősnői
Wilfrid ​J. Harrington könyve egyszerre jelent meg Dublin és Auckland, Delhi, Gaborone, Hamburg, Harare, Hongkong, Johannesburg, Kuala Lumpur, Lagos, London, Manzini, Melbourne, Mexico City, Nairobi, New York, Singapore, Tokió könyvesboltjaiban. A világhírű ír teológiaprofesszor - a Trinity College, a Milltown Institute tanára - olyanoknak szánta a művét, akik tüzetesen nem ismerik a Bibliát, de függetlenül minden újmódi divattól és konjunktúrától - őszinte érdeklődéssel szeretnének elmélyedni benne. A szerző éppen ezért tárgya előadásához irodalmi formát választott, rövid történetekben, arckép-vázlatokban mutatja be az _Ó-_ és _Újtestamentum_ központi alakjait és eseményeit. Miután Harrington hosszú időn át missziós tevékenységet is folytatott, alaposan megtanulta azt, amelyet csak nagyon kevesen az úgynevezett "tudományos ismeretterjesztés" művelői közül: a rövid és precíz, ámde mégis érzékletes és élvezetes előadásmódot. Könyvét ezért a legkülönfélébb korosztályok, más és más igényt támasztó olvasók egyaránt haszonnal és élvezettel forgathatják. _Az Írás hősei és hősnői_ iskolai segédkönyvként is jól használható - irodalom, történelem, hittan oktatásához egyaránt.

Konrad Lorenz - Salamon ​király gyűrűje
"...ezeket ​az állathistóriákat bizony haragomban írtam le. Hogy mire haragudtam? Arra a rengeteg hihetetlenül rossz, csupa hazugság állattörténetre, amilyeneket manapság kínálgatnak minden könyvkereskedésben: arra a rengeteg firkászra, aki azt állítja, hogy állatokról mesél, noha nem is ismeri őket. Aki arról ír, hogy a méh kitátja a száját és ordít, vagy hogy a csukák harc közben torkon ragadják egymást - az bebizonyította, hogy halvány sejtelme sincs arról, milyen is az az állat, amelyet - mint állítja - tapasztalatból és szeretetből ábrázol... El sem tudjuk képzelni, hogy az efféle felelőtlenül megírt állathistóriák mennyi téveszmét terjeszthetnek az eleven érdeklődő ifjúság körében."

Alfred Edmund Brehm - Az ​állatok világa
A ​19. század közepére a gazdaság, a tudomány, a technika fejlődése lehetővé tette a fejlett európai civilizációk számára, hogy a föld addig ismeretlen vidékeit is birtokukba vegyék, természeti erőforrásait feltérképezzék, kiaknázzák. Először a felfedezés, feltérképezés, számbavétel volt soron, azt követte a gyarmatosítás, amelynek révén megszerzett gazdagság egyszersmind a gyarmatosító hatalmak további fejlődésének alapját is adta. Kalandorok, utazók, tudósok ezrei keltek útra, hogy az addig sosem látott tájak kincseit megismerjék, megszerezzék. A tudomány is sokat profitált ezekből a felfedezésekből: addig sosem látott élőlényekkel, ökoszisztémákkal ismerkedett meg. Linné, Humboldt, Darwin, és nem utolsósorban Brehm munkái nyomán, a föld egészének élővilágát megismerve az emberi tudás új horizontja tárult fel. Az "otthon maradott" milliókban ugyanakkor nagy igény mutatkozott a tudományos ismeretterjesztésre, érdeklődéssel falták az utazók nemegyszer hihetetlen kalandjainak leírását. A 19. század derekán a föld élővilága hatalmas területeken szinte még érintetlenül őrizte az évmilliós evolúció révén létrejött paradicsomi állapotot. Alfred Brehm ezzel a paradicsommal találkozott utazásai során. Számtalan saját megfigyelése, úti élményei, tanulmányai, tudományos munkássága, írói kvalitása a tudományos ismeretterjesztés mindmáig egyik legkiválóbb képviselőjévé tették. Brehm munkája az egyik első mű, amely az állatok életének tanulmányozására helyezi a hangsúlyt: nem felboncolt állatok, csontvázak, részletek vonzották, hanem az élő állatok viselkedése. Az állatok világa első kiadása 1863-ban jelent meg, amelyet több német nyelvű kiadás követett, a negyedik 1927-ben jelent meg. Az állatok világa lassan hatalmas tudományos-ismeretterjesztő vállalkozássá terebélyesedett. Nem csak Brehm, hanem egy sor nagyhírű tudós is közreműködött létrehozásában, továbbfejlesztésében. Egy sor nyelvre lefordították, a CD-hez felhasznált magyar kiadás a negyedik német alapján készült. A kor jeles hazai tudósai fordították, írták, magyar vonatkozású fejezetekkel egészítették ki, beépítették a friss tudományos eredményeket is. Élvezetes, közérthető stílus, ugyanakkor precíz, tudományos alaposságú rendszerezettség jellemzi nemcsak a Brehm által írt részeket, hanem az egész művet, a később született részeket is. "A Nagy Brehm" az állatvilágról szóló ismeretek utánozhatatlanul gazdag tárháza még ma is. Az állatrendszertant követő struktúra a főemlősöktől a primitív egysejtűekig az egész föld ökoszisztémáját elénk tárja. Éppúgy helyet kaptak benne a távoli egzotikus dzsungelek állatai, mint a hazánkban honos kutyafajták vagy egyéb háziállatok. Külön könyv foglalkozik a mikrobiológiával: a bakteriológia lebilincselően izgalmas történetét a 19. kötet tárja elénk.

Isaac Asimov - A ​robbanó Napok
Veleszületett ​képessége van hozzá, hogy a legtitokzatosabb tudományos elméleteket is érthetővé tegye - szokták mondani a neves amerikai tudósról, napjaink legolvasottabb tudománynépszerűsítőjéről, a számunkra tudományos-fantasztikus regényei révén ismerős Isaac Asimovról. Legfrissebb könyve tárgyául olyan problémagubancot választott, amelyben számos tudományág legizgalmasabb kutatásai futnak össze. A szupernóvák, e gigantikus energiakitörések tanulmányozásától várják a csillagászok az "ősrobbanás" titkának megfejtését; e hatalmas űrbeli olvasztótégelyekből eredeztetik az asztrofizikusok mindazokat a (hidrogén- és héliumfúzió útján létrejött) nehezebb elemeket, amelyekből a kőzetek, a fémek, a szerves anyagok fölépülnek; a belőlük eredő kozmikus sugárzással hozzák összefüggésbe a biolúgusok a földi élet keletkezését és az evolúció olyan, máig megoldatlan rejtályeit, mint a "nagy kihalások" időszakai (pl. a dinoszauruszok hirtelen-váratlan pusztulása.) S az olvasó, miközben Asimov élvezetes stílusú enciklopédiáját lapozza, nemcsak a neutroncsillagok, fekete lyukak, fehér törpék és vörös óriások távoli világába pillanthat be, de az ókoriak természetfölfogásával, az újkori csillagászat legnagyobbjaival, a genetika és az evolúcióelmélet klasszikusaival és modern kutatóival is ismeretséget köthet,

Dr. Hans-Joachim Hannemann - Dr. Kurt Günther - Rovarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Forgács József - A ​társas érintkezés pszichológiája
Joseph ​P. Forgas /Forgács József/ Budapesten született és iskoláit is itt végezte. A sydneyi Macquarie Egyetemen szerzett pszichológusi diplomát, majd ösztöndíjjal a Mannheim-i és később az Oxford-i Egyetemen tanult, doktorátusát is Oxfordban szerezte. Tizenkét könyve jelent meg és több mint száz tanulmányt és tudományos cikket publikált. Fő kutatási területe a kísérleti szociálpszichológia, és ezen belül a társadalmi interakciók, továbbá az emócióknak a gondolkozásra és az ítélkezésre tett hatásai. Közhely, hogy mindennap számos különböző társas helyzetben kell szerepelnünk, "viselkednünk" : a családban, a munkahelyen, a volán mögött vagy a metrón, a liftben, az óvodában vagy az iskolában, baráti körben, a kocsmában. Az is közhely; hogy mindezekben a helyzetekben bonyolult emberi viszonyok sűrű szövevénye vesz körül bennünket. Sejtjük, hogy e helyzeteknek megvannak a maguk, jobbára rejtett, nyíltan nem megfogalmazott érintkezési "játékszabályai", normái. Ezeket a játékszabályokat - ki jobban, ki kevésbé jól - mindannyian elsajátítjuk és használjuk - legnagyobbrészt azonban öntudatlanul. Noha már a téma sem nevezhető száraznak, a jeles magyar származású szociálpszichológus szellemes karikatúrák és érdekfeszítő gyakorlatok segítségével teszi mondanivalóját még színesebbé.

Nemere István - A ​rejtélyes elődök és egyéb fantasztikus rögeszmék
Az ​elődökről túl keveset tudunk ahhoz, hogy képet alkossunk róluk. Mégis, néhány tanulságot máris levonhatunk. Mostanában több divatos elmélet hirdeti, hogy a földi emberek fejlődésébe egykor (genetikai úton) idegen, kozmikus civilizáció küldöttei avatkoztak bele; így próbálják magyarázni az egyébként magyarázhatatlan, gyors civilizációs "ugrást". Az elmélet ellenkezik a darwini fejlődéselmélettel, de Engelsnek az emberré válásról alkotott véleményével is. A rejtélyes fejlődési ugrásokat és az ókor számtalan más titkát azonban az elődök léte megmagyarázza és ez az elmélet nem áll szemben a materializmus egyetlen tanával sem. Nem idegen űrhajósok ("istenek") tettek bennünket emberré, hanem mi magunk, a saját erőnkből értünk fel már egyszer egy kisebb csúcsra és - ha nem jön közbe egy elháríthatatlan kozmikus katasztrófa - ezt a civilizációs fejlődést folytatta volna az emberiség. Így mai tudásunk, technikánk és kultúránk több ezer évvel előbbre járhatna, űrhajóink már régen a Világűrt szelnék át, talán más civilizációkkal is felvettük volna a kapcsolatot. Sajnos, egy csapás - amelyet szerintünk nem maga az akkori emberiség idézett elő - akadályt gördített fejlődésünk elé. Ez a gondolat is e könyv megírására késztetett. Hiszen most - úgy tűnik - ismét válaszút elé kerültünk. Régi, oly magas csúcsokra jutott civilizációnk órák vagy napok alatt teljesen megsemmisülhet. Egy nukleáris világháború az egykori Csapásnál sokkal pusztítóbb lehet; azt már senki sem élné túl. Egy ilyen veszély árnyékában élve nem árt néha tudatosítani magunkban, hogy a Föld minden népe közös hajtásból ered, hogy a szó legszorosabb értelmében is egymásnak rokonai, sőt testvérei vagyunk, az "elődök" utódai... Ha nem akarjuk, hogy világunk elvesszen, mindenáron fenn kell tartanunk a békét. Az egyetlen járható utat. Mert gondolni is rossz arra, hogy az esetleg mégis túlélők kis csoportja legyen kénytelen ismét nekifogni a világ - és az ember - újjáépítésének.

Galaktika_2
Galaktika ​2. Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Galaktika ​2.
A ​francia Michel Butor 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta… Mekkora tévedés! 1971-ben a francia Robert Louit szerint „a tudományos-fantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére…” Óriási a változás az egész világon. És a változás nem csak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rávonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A Kozmosz könyvek új sorozata, a GALAKTIKA érdekes olvasmányt ad, és eligazít a science fiction labirintusaiban. Kisregényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, filmismertetéseket – a science fiction új és klasszikus műveit közli a GALAKTIKA.

Galaktika_5
Galaktika ​5. Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Galaktika ​5.
A ​francia Michel Butor 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta… Mekkora tévedés! 1971-ben a francia Robert Louit szerint „a tudományos-fantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére…” Óriási a változás az egész világon. És a változás nem csak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rávonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A Kozmosz könyvek új sorozata, a GALAKTIKA érdekes olvasmányt ad, és eligazít a science fiction labirintusaiban. Kisregényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, filmismertetéseket – a science fiction új és klasszikus műveit közli a GALAKTIKA.

Erich von Däniken - Istenek ​ivadékai vagyunk
Bizonyítja-e ​Sába királynőjének szőrös lába a titokzatos szépasszony földönkívüli származását? Óriás volt-e Éva ősanyánk? Mit üzent az emberiségnek a fatimai Szűz Mária? Erich von Däniken izgalmas utazásra hívja olvasóit térben és időben. Nem kevesebbre kíváncsi, mint az élet és elsősorban az értelmes élet eredetére a Földön. Távoli tájakon és távoli évszázadokban kalandozva jut el a Bibliától a génsebészetig, Szaúd-Arábiától Teneriféig, Áron sírjától az UFO-kig. A számos világsikert aratott és világraszóló vitát kiváltott kötet szerzőjének legújabb művét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Bzs_emberek
elérhető
1

Hankó Ildikó - Emberek
1980 ​- Rajzolta Lacza Márta Földünkön több mint 5 milliárd ember él. Vannak köztük szőkék, barnák, alacsonyak, magasak, ferde szeműek - ki tudná számba venni azt a változatosságot, amit ez a sokféle ember képvisel? Az ember társadalmi és biológiai tény. Ez a kis kötet a sokarcú emberiséget mint biológiai lényt szeretné közelebb hozni az olvasóhoz, bemutatni az egyes földrészek legjellegzetesebb embertípusait. Nemcsak ilyen emberek élnek a Földön, de számtalan változatuk ismeretéhez több kötetre lenne szükség. Az egész emberiség egy fajba (Homo sapiens) tartozik. A különböző környezeti hatásokra (éghajlat, táplálkozás stb.) kialakult öröklődő változások következtében azonban ez az egységes faj különböző fajtákra, rasszokra tagolódott. A környezethatás igen szembetűnő testi változásokat hozott létre. Például a melegebb éghajlaton élő emberek bőre sötétebb, a hideg és szeles vidékeken élőknél a szem védelmére kialakult a mongolredő. Így jött létre ez az ezerarcú emberiség, amelynek tagjai külsőleg különbözőnek ugyan egymástól, de mind egy fajhoz tartoznak. Külső jegyek alapján értékrangsort nem lehet és nem is szabad fölállítani köztük. Mind azonos értékűek.

Bíró Imre - Az ​elektromosság világa
Ismerd ​meg az elektromosság történetét, tudósokat, feltalálókat, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ma kényelmes életet élhessünk és szolgáljon bennünket az az energia, amitől hosszú évezredeken át rettegtek elődeink!

Lendvai L. Ferenc - Nyíri Kristóf - A ​filozófia rövid története
Elõszó Könyvünkkel ​a filozófia története iránt érdeklõdõk számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani; egy ilyen jellegû munka érezhetõ hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus elõtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelõtt Hauser Arnoldnak a mûvészet és irodalom társadalomtörténetérõl írott munkája, valamint Lukács György mûve, Az ifjú Hegel hatottak ösztönzõen. Forrásaink részletes felsorolásával nem terheljük az olvasót: ami az összefoglaló jellegû filozófiatörténeteket illeti, itt Hegel alapvetõ jelentõségû elõadásain kívül a régebbi munkák közül Karl Vorländer, az újabbak közül F.C. Copleston mûvét használtuk; a Bevezetésben a Kossuth Kiadónál 1971-ben megjelent Munka és emberréválás címû kötetre, továbbá Hahn István és Tõkei Ferenc különbözõ munkáira is támaszkodtunk. Köszönetet mondunk Erdélyi Ágnesnek, Faragó-Szabó Istvánnak, Hermann Istvánnak, Hont Istvánnak, Munkácsy Gyulának, Simon Endrének, Tõkei Ferencnek és Vidrányi Katalinnak, akik megjegyzéseikkel és tanácsaikkal a kézirat végleges megfogalmazásában segítségünkre voltak. A kézirat technikai elkészítésében Fürst Beáta és Orbán Lívia voltak segítségünkre.

Jurij Fialkov - Beszédes ​kérdőjelek a kémiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barabási Albert-László - Behálózva
Könyve, ​mint minden igazi tudomány, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára. Hazánkban 2003-ban jelent meg először, szintén Vicsek Mária fordításában. Az azóta eltelt időszakban a könyv megindult a világranglistán. Jelen kiadásunk alapja a Penguin Book kartonált változatú kiadványa.

André Aleman - Az ​idősödő agy
Miért ​van az, hogy az egyik ember jó erőben és tiszta tudattal éli meg a százat, míg a másik már 60 évesen súlyos memóriagondokkal küzd? Bárkit utolérhet az Alzheimer-kór? Milyen egy 80 éves ember agya? Jár-e előnyökkel az idősödő agy? E könyv a legújabb tudományos ismeretek alapján ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az öregedés folyamán agyunk változásokon megy keresztül. E változások egyike, hogy korlátozottabb tevékenységre lesz csak képes. Az új információk befogadásához nélkülözhetetlen emlékező- és koncentrálóképesség, valamint a szellemi rugalmasság veszít erejéből, és számottevően csökken a gondolkodás sebessége is. Tévedés volna ugyanakkor azt hinni, hogy az öregedés kizárólag hanyatlást jelent. Az idős ember agya tapasztalt agy, amely szükség esetén és kellő tréning mellett új megoldásokat keres. Ha valamelyik agyféltekének már gondot okoz az új információk feldolgozása, a másik a segítségére siet. Vannak olyan szellemi képességeink - például a súlyos problémákkal kapcsolatos döntéshozatal vagy az érzelmeken való uralkodni tudás -, amelyek terén az idősek jobbnak bizonyulnak a fiatalabbaknál. Ezért az idősödő agy a stresszel is könnyebben megbirkózik. A nyugati kultúrában túlzott hangsúlyt kap a fiatalosság, így a bölcsesség kevesebb figyelemben részesül - márpedig ez az idősödő agy legfőbb erénye.

Probáld Ferenc - Ütőné Visi Judit - Földrajz ​10.
Ahhoz, ​hogy a világ eseményeiben eligazodjunk, meg kell ismernünk a legfontosabb, mindannyiunk sorsát érintő társadalmi-gazdasági folyamatokat, összefüggéseket. Túl kell tekintenünk hazánk határain, és meg kell ismerkednünk Európa, és a többi kontinens országainak, országcsoportjainak földrajzával. Tudnunk kell, hogy az eltérő természeti feltételek között élő, más-más kulturális örökséget hordozó népek hol, illetve hogyan szervezik és fejlesztik gazdaságukat, miként kapcsolódnak a világgazdaság vérkeringésébe. A földrajz feladata az is, hogy közelebb vigyen a szomszédos és a távolabbi országok, népek életének, mindennapi gondjainak megértéséhez. Ebben szeretne segítséget nyújtani az új tankönyv. Miben más ez a könyv? Miért ajánljuk a földrajztanárok figyelmébe? A hagyományos leíró jellegű regionális földrajzzal szemben a természeti és a társadalmi-gazdasági adottságok közötti összefüggések bemutatására helyezi a hangsúlyt. Arra a kérdésre szeretne választ adni, hogy egy-egy tevékenység miért azon a helyen, és miért olyan formában jött létre. Ezzel hozzájárul a földrajzi gondolkodás megalapozásához. A puszta ismeretközlés helyett a társadalmi-gazdasági, illetve a környezeti folyamatokban bekövetkezett változásokra helyezi a hangsúlyt. Bemutatja, hogy miként változott meg egy-egy ország, illetve térség szerepe a világgazdaságban. Ezzel erősíti a történeti szemlélet kialakulását. A regionális sajátosságokat összekapcsolja a globális világgazdaság jellemző folyamataival. A helyi sajátosságok bemutatásából kiindulva segít megérteni napjaink globális világgazdaságának működését. A szűk értelemben vett földrajzi ismeretek átadása mellett törekszik az egyes országok történelmi és kulturális sajátosságainak, illetve azok társadalmi-gazdasági hatásainak bemutatására. Fontos szerepet kap a tantárgyak közötti kapcsolódási pontok (tantárgyi koncentráció) tudatos kiemelése. A szerzők törekedtek arra, hogy olyan ismereteket közvetítsenek, amelyek jól hasznosíthatók a mindennapi életben és felkeltik az érdeklődést az önálló földrajzi ismeretszerzés iránt.

Oliver Sacks - A ​férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
A ​híres angol neurológus, Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a testi-szellemi fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Szerinte az orvos feladata az, hogy megtalálja betegének azt a közeget, a létezésnek azt a módját, ahol fogyatékosságai ellenére épnek, embernek érezheti magát. Nekünk, olvasóknak pedig ezek a történetek lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet hihetetlen gazdagságára, s egyben felülvizsgálhatjuk a fogyatékosságról alkotott elképzeléseinket. Oliver Sacks 1933-ban született Londonban, orvosi diplomáját Oxfordban szerezte.1965 óta New Yorkban él, ahol az Albert Einstein College of Medicine ideggyógyász-professzora. Eddig 22 nyelven kilenc könyve jelent meg. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A The New York Times egyik kritikusa „az orvostudományok koszorús költőjének" nevezte. Sacks 2002-ben megkapta a Rockefeller Egyetem Lewis Thomas-díját, amellyel a természettudós írói életművének költői értékeit ismerték el.

Otto Heckmann - Csillagok, ​kozmosz, világmodellek
A ​szerző korunk híres csillagásza volt. E művében a csillagászatnak azokról a területeiről számol be, amelyeknek tudományos vizsgálatában saját maga is részt vett, vagy amelyeket kutatói és oktatói pályafutása során mindvégig gondosan figyelemmel kísért. E területeken az utóbbi fél évszázad alatt nagy tudományos események történtek, és jelentős eredmények születtek. A kötet 13 önálló, zömmel személyes hangvételű írást tartalmaz. Közülük az elsők a csillagászati kutatás központi témája, a kozmológia köré csoportosulnak. E téma kiegészítésének tekinthetők az újkor szellemtörténetében a csillagászat szerepével, a természeti törvények egyetemes érvényességével és a különféle világmodellek kritikai elemzésével foglalkozó fejezetek. A szerző nemcsak a különféle elméleti szempontokat sorolja fel, hanem arra is törekszik, hogy szemléletes módon széles áttekintést adjon, és a csillagászat nagy összefüggései még akkor is kiderüljenek, amikor speciális problémákról szól, pl. a "rendszerek" előállításáról, az égbolt felméréséről vagy a csillaghalmazok tisztázatlan kérdéseiről. Szeretettel és nemegyszer humorosan ír a csillagászok hétköznapi munkájáról, amelyhez sokszor türelemre, kitartásra van szükség. Különösen érdekes az a fejezet, amelyben a világ egyik legnagyobb obszervatóriumának, az Európai Déli Csillagvizsgálónak a megszervezését és felépítését mondja el. Otto Heckmann 1901-ben született. A bonni egyetemen csillagászati, fizikai, matematikai tanulmányokat folytatott. 1925-ben a bonni, 1927-ben a göttingeni csillagvizsgáló munkatársa lett. 1929-ben habilitált csillagászatból. 1935-ben Göttingenben professzorrá nevezték ki. 1939-ben a göttingeni csillagvizsgáló igazgatóhelyettese lett. 1941-ben átvette a hamburgi egyetem csillagászati tanszékének vezetését. 1941-től 1962-ig a hamburgi csillagvizsgáló igazgatója. 1962-ben megbízták az Európai Déli Csillagvizsgáló megszervezésével. 1962-1969 között ennek az obszervatóriumnak az első főigazgatója. 1969-ben vonult nyugalomba, 1983-ban meghalt.

Fodor L. István - Az ​ember és a kozmosz
Kit ​ne érdekelne az, hogy milyenek lesznek a jövő évszázad technikai csodái, a Föld körüli pályán keringő naperőművek, melyek fényüket és energiájukat a Földre sugározzák, a hatalmas kozmikus űrvárosok, a bolygóközi bányák és gyárak, melyek melléktermékeikkel nem szennyezik a vizeinket és a levegőt, az óriási rádióteleszkópok, melyek tovább tágítják a világegyetem határait, s megnövelik a más civilizációkkal való kapcsolatteremtés lehetőségét? Fodor L. István könyve tudományos elképzeléseket ismertet népszerű formában, melyek rendkívül izgalmasak lehetnek mindazok számára, akiket érdekel közös sorsunk, az emberiség boldogulásának jövője

Nagy Zsóka - Megoldjuk, ​szívem
"Vagy ​igazam van, vagy boldog vagyok" - tartja az ismert párkapcsolati mediátor, aki könyvében példák tucatjaival illusztrálva bemutatja, melyek a "pár-bajok" kialakulásának főbb okai, jellemzői, mikre kellene férjnek, feleségnek, élettársnak felfigyelnie. Közös beszélgetéseken beavat abba is, hogyan döbbenthetők rá a "felek" saját és a másik hibáira, s együtt miként találhatnak mindnyájuk számára működőképes megoldást kapcsolati gondjaikhoz.

Simon Singh - A ​nagy Fermat-sejtés
"Igazán ​csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám." A 17. században élt francia Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre késztették az elkövetkező nemzedékeket. A nagy Fermat sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hétévi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás!

Christopher McDougall - Futni ​születtünk
„A ​futás az a rendkívüli képesség, amely emberré tett minket – és ez azt jelenti, hogy minden ember birtokában van ennek a rendkívüli képességnek.” Egy egyszerű kérdéssel kezdődött minden: Miért fáj a lábam? A válasz után kutatva Christopher McDougall elképesztően izgalmas emberekkel találkozott, és hihetetlen atlétikai teljesítményeknek volt szemtanúja. A rejtélyes Caballo Blanco közvetítésével megismerte a világ legfantasztikusabb ultrafutóit, a Mexikóban élő tarahumara indiánokat, és közelebbi kapcsolatba kerülve velük rádöbbent, hogy mindaz, amit a nyugati világ a futásról tud, téveszméken nyugszik. És a kérdések egyre sokasodtak. McDougall útja a Harvard high-tech laboratóriumaiból Észak-Amerika napsütötte völgyein és hófödte csúcsain át vezetett a Réz-kanyonba. Elbeszélésmódja egyszerre személyes és tudományos; az egyéni sorsok pontos és empatikus leírása mellett ismerteti a tudomány aktuális állását is az emberi fiziológiáról, táplálkozásról, az evolúcióról. A Futni születtünk nem csupán a szellemünket mozgatja meg, hanem a testünket is arra ösztönzi, hogy tegyük próbára a lábunkat, és lássuk be: mindannyian futni születtünk.

Almár Iván - Both Előd - Horváth András - Űrtan
Az ​űrtan a világűr kutatásának és hasznosításának tudománya és technikája, átfogja az űrkutatás, az űrhajózás és földi gyakorlati alkalmazásának minden területét az elméleti alapoktól, űrtechnikán és űrtudományokon át az űrtevékenység jövőjéig. Az SH atlaszok első Magyarországon született tagja nemzetközi körökben is elismert hazai szerzők, szerkesztők munkája.

Berend Mihály - Genetikai ​ábécé
Egy ​tudomány születése Néhány alapfogalom A genetikai kód - az öröklődés titkosírása A végtelen variációk - a genetikai kombináció Amikor a genetikus térképet rajzol Az ikerkutatás a humángenetika szolgálatában A családfák vizsgálata ma a tudományt szolgálja Ha a bűvös sorrend megváltozik... Ha a kromoszómaszám megváltozik Genetikai terheltségünk Az egyedfejlődés szintjén - a környezeti hatások szerepe az öröklöttség érvényre juttatásában A sorscsapás elkerülhető - az ember öröklöttségének javítása És mit hozhat a jövő?

Szent-Györgyi Albert - Az ​élet jellege
"De ​ha életről beszélünk, meg kell mondanunk, hogy mit is értünk rajta, mert mást-mást ért életen a természettudós, a filozófus és a költő. Magam teljes joggal csak mint természettudós beszélhetek, de bennem is él valamennyire a költő és filozófus, és én szót adok nekik is, de hogy zavar ne legyen, külön-külön fogom megszólaltatni őket." "Élet van, csak nem lehet az anyagtól elválasztani. Olyan, mint a mosolygás. Mosolygás is van, de nem választhatom le azt az ajaktól..."

Dian Fossey - Gorillák ​a ködben
Dian ​Fossey, amerikai etológusnő 13 évet töltött a kelet-afrikai Virunga-hegységben, hogy Földünk egyik legveszélyeztetettebb állatfaját, a ma már csak mindössze 240 lelket számláló hegyi gorillákat természetes élőhelyükön tanulmányozza. 3000 méter magasan, meredek, lejtős terepen, trópusi esőkkel és térdig érő sárral birkózva, orvvadászokkal és helyi "természetvédőkkel" folytatott örökös harcban, bizonytalan politikai viszonyok közepette dolgozott. E kemény fizikai és szellemi küzdelem árán sikerült a gorillák bizalmát megnyernie: ennek a lebilincselő kalandnak a krónikája ez a könyv. A gorillák egyéniségek, mindegyiknek külön sorsa van. Dian Fossey nagyszerű humorát dícsérik a kedvenceinek adott találó nevek: a könyvet olvasva Beethoven, Bartók, Ikarusz, Bert Bácsi, Vén Kecske és Digit személyes ismerőseinkké válnak. Gorilla és ember kapcsolatának talán legemlékezetesebb pillanata, amikor Digit kezét kinyújtva megérinti Dian Fosseyt. Egyedülálló tudományos értéke mellett a könyv lapjairól áradó emberség, humor, természetszeretet maradandó élménnyé teszi a hegyi gorillák remélhetően nem utolsó példányainak történetét. Dian Fossey 1985-ben, Afrikában tragikus körülmények között halt meg, valószínűleg orvvadászok áldozata lett. Életéről film is készült.

Werner Heisenberg - A ​rész és az egész
A ​rész és az egész. Ez az öt szó szinte maradék nélkül fogja egybe Werner Heisenberg önéletrajzi írásának indíttatását és végső konklúzióját, a tudós életszemléletét és természetfilozófiáját, vívódásait, hatalmas életművének értékét és hatását, emberi helytállásának támaszait. A visszaemlékező ember krónikás, ki híven jegyzi fel a modern fizika legnagyobbjainak szavait, megmentvén a feledéstől Planck, Sommerfeld, Bohr, Einstein, Pauli, Weizsacker egy-egy beszélgetésben felröppenő gondolatait. Krónikás, aki az atomfizika legjelentősebb ötven esztendejének tudománytörténeti, kulturális és politikai légkörét eleveníti meg; krónikás, aki egyszersmind a legcselekvőbb részes is a huszadik század tudományos szemléletmódját alapjában formáló kvantummechanika egészének létrehozásában. Heisenberg életének és az itt felidézett beszélgetéseknek a középpontja az atomfizika. Centrum, amely kiindulópont; rész, amely az egész egyre táguló köreihez, a természettudományok szélesebb összefüggéseihez, a klasszikus kultúrához, az ókori és a modern filozófiához, a pozitivizmus, a metafizika és a vallás kérdéseihez vezet. Ugyanakkor egész is, részei pedig ismét az egészhez kapcsolódnak. Így ívelhetnek az értékes gondolatok a megértés fogalmának, a nyelvi közlés problémáinak vizsgálatától a kutató felelősségének, az egyén cselekvésének általános kérdéséig. A rész és az egész egységének mindent betöltő ideája régi példák nyomán kívánja meg a dialógusok páratlanul erőteljes formai megoldását. Lévén a beszélgetés az emberi kapcsolatteremtés ősi, a kapcsolatok minden feszültségét hordozó, mindenen átható formája, a példaként elénk állított beszélgetések színhelye is kitör a fizikai laboratóriumok, egyetemi dolgozószobák kötött világából és többnyire a közös kirándulásoknak, sítúráknak, az együttes muzsikálásnak vagy éppen a hadifogság összezártságának hangulatát idézi fel.

Kollekciók