Ajax-loader

'tudományos ismeretterjesztő' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Christopher McDougall - Futni ​születtünk
„A ​futás az a rendkívüli képesség, amely emberré tett minket – és ez azt jelenti, hogy minden ember birtokában van ennek a rendkívüli képességnek.” Egy egyszerű kérdéssel kezdődött minden: Miért fáj a lábam? A válasz után kutatva Christopher McDougall elképesztően izgalmas emberekkel találkozott, és hihetetlen atlétikai teljesítményeknek volt szemtanúja. A rejtélyes Caballo Blanco közvetítésével megismerte a világ legfantasztikusabb ultrafutóit, a Mexikóban élő tarahumara indiánokat, és közelebbi kapcsolatba kerülve velük rádöbbent, hogy mindaz, amit a nyugati világ a futásról tud, téveszméken nyugszik. És a kérdések egyre sokasodtak. McDougall útja a Harvard high-tech laboratóriumaiból Észak-Amerika napsütötte völgyein és hófödte csúcsain át vezetett a Réz-kanyonba. Elbeszélésmódja egyszerre személyes és tudományos; az egyéni sorsok pontos és empatikus leírása mellett ismerteti a tudomány aktuális állását is az emberi fiziológiáról, táplálkozásról, az evolúcióról. A Futni születtünk nem csupán a szellemünket mozgatja meg, hanem a testünket is arra ösztönzi, hogy tegyük próbára a lábunkat, és lássuk be: mindannyian futni születtünk.

Nagy Zsóka - Megoldjuk, ​szívem
"Vagy ​igazam van, vagy boldog vagyok" - tartja az ismert párkapcsolati mediátor, aki könyvében példák tucatjaival illusztrálva bemutatja, melyek a "pár-bajok" kialakulásának főbb okai, jellemzői, mikre kellene férjnek, feleségnek, élettársnak felfigyelnie. Közös beszélgetéseken beavat abba is, hogyan döbbenthetők rá a "felek" saját és a másik hibáira, s együtt miként találhatnak mindnyájuk számára működőképes megoldást kapcsolati gondjaikhoz.

Almár Iván - Both Előd - Horváth András - Űrtan
Az ​űrtan a világűr kutatásának és hasznosításának tudománya és technikája, átfogja az űrkutatás, az űrhajózás és földi gyakorlati alkalmazásának minden területét az elméleti alapoktól, űrtechnikán és űrtudományokon át az űrtevékenység jövőjéig. Az SH atlaszok első Magyarországon született tagja nemzetközi körökben is elismert hazai szerzők, szerkesztők munkája.

261
Galaktika ​261. Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Galaktika ​261.
A ​Galaktika magazin decemberi számában folytatódik Karl-Herbert Scheer „A Stardust-küldetés” című kisregénye Perry Rhodan őrnagy és társai holdbéli kalandjairól. A lapszám központi témája a Dyson-gömb, ez az igen vad SF-ötlet az emberiség életterének kiterjesztésére. Vajon megvalósítható lesz-e valaha? Robert J. Sawyer novellája is egy Dyson-gömbön játszódik, azt vizsgálva, milyen gyökeresen megváltoztatná egy ilyen környezet lakóinak világnézetét. A lapszám többi elbeszélése között megtalálható László Zoltán gőzpunk írása az 1848–49-es szabadságharc egy döntő pillanatának alternatív változatáról, Mayer István az emberi tudat gépi másolatának életképességét fontolgatja, Ursula K. Le Guin klasszikus Szigetvilágába is ellátogathat az olvasó, az ünnepek jegyében pedig egy nem mindennapi karácsonyi füzért nyújt át a szerkesztőség Edward Bryant, Connie Willis, Dan Simmons és Steve Rasnic Tem tollából. A havi retro Ian Watson novellája az álmok szép új világáról. Az interjúban Golubeff Róbert mesél az Intel mikroprocesszorainak 40 évéről, a filmajánló a mmozis női karakterek fejlődésével foglalkozik, a játékrovat a „Spiderman: Edge of Time”-ot ismerteti, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk Star Trek-köntösökről, 3D-s karóráról és egy repülő áramfejlesztőről.

Mzl.rjeysbzg.640x960-75
Galaktika ​258. Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Galaktika ​258.
A ​Galaktika magazin szeptemberi számában befejeződik Kage Baker folytatásos kisregénye, „A sárga ruhás királynő”. A hónap központi tudományos témája a digitális világ biztonságát, illetve az annak hiányából adódó veszélyeket taglalja. Ehhez kapcsolódik Gregory Benford novellája is, „A sebhelyes”, amelyben először szerepel a számítógépes vírusok alapkoncepciója. Hal Clement a Merkúrra viszi űrhajósait, ahol gyilkos vulkánkitörésekkel kell megbirkózniuk. K. Varga Beáta hősnője nem mindennapi kísértéssel szembesül, a Nobel-díjas Rudyard Kipling gondolkodó mozdonyok kalandjairól mesél, a havi retro pedig Jack Vance rövid, csendesen tragikus írása, a „Mitr”. Külön szekcióval emlékezik meg a magazin a nemrégiben elhunyt japán SF-mesterről, Komacu Szakjóról, benne egy novellával és egy róla szóló, rendkívüli filmrovattal. Az interjú Tim Powerst szólaltatja meg, az ISMERETLEN VIZEKEN szerzőjét. A játékrovat a „Deus Ex: Human Revolution”-t ismerteti, az intelligens dizájn egy japán siker-képregényt mutat be, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy viharálló esernyőről és egy minden eddiginél tökéletesebb élményt nyújtó szobakerékpárról. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.

257
Galaktika ​257. Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Galaktika ​257.
A ​Galaktika magazin augusztusi számában új folytatásos kisregény indul, Kage Baker egzotikus, egyiptomi időutazásos kalandja. A hónap központi tudományos témája az alternatív meghajtás a közúti közlekedésben. Ehhez kapcsolódva beszámoló olvasható a VI. Széchenyi Futamról, az alternatív meghajtású járművek immár hagyományos győri versenyéről. Az autók és a környezetszennyezés fontos szerepet játszanak Nancy Kress novellájában is, de az írás legfontosabb kérdése mégis az: bizonyíthatja-e egy ember, hogy él, ha a nyilvántartás holttá minősítette? Antal József vénuszlakói visszatérnek, egyikük ezúttal a Földre települne vissza, bármi áron. Az osztrák Peter Schattschneider humoros novellájában egy űrkókler tuti üzlettel akar nagy vagyonra szert tenni. F. H. Batacan írásánál ismét az egzotikumé a főszerep, alighanem most olvasható magyarul először fülöp-szigeteki SF-novella. John Niendorff lidércnyomásos története pedig egy különleges mutációval ismerteti meg az olvasókat. Az interjú a Paddy & The Rats kalózzenekar frontemberét szólaltatja meg. A játékrovat a „F.3.A.R.”-rel riogat, az intelligens dizájn Makoto Sinkaj animerendező munkásságát mutatja be, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy szemüvegbe épített kameráról és egy futurisztikus kézi porszívóról.

252
Galaktika ​252. Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Galaktika ​252.
Galaktika ​252, a Galaktika 2011. márciusi lapszáma A Galaktika magazin márciusi számában új folytatásos kisregény indul, az izraeli Lavie Tidhar „Héberpunk”-ja. Ez az igazi kuriózumnak számító írás a héber misztikumot ötvözi a 20. század első felének népszerű noir krimijeivel. A hónap központi tudományos témája a szaporodó űrszemét egyre növekvő veszélyeit taglalja, illetve a megoldásra keres alternatívákat. C. J. Cherryh két rövidke novellájában az értelem egymástól legtávolabb álló fajtáit vizsgálja. Mayer István „Offliniá”-ja egy, a terrorfenyegetés miatt begubózott, diktatórikus Európai Uniót vizionál. Cordwainer Smith a Vénuszt meghódító kínaiakról ír, míg Lőrinczy Judit egy szélsőségesen idegenbe szakadt nő életébe enged bepillantást. Visszatér Szőrplusz és Darger, Michael Swanwick két javíthatatlan bajkeverője is, akik a jövő radikálisan megváltozott Földjét járják és döntik romba szisztematikusan. A havi retro Matulay Sándor „Telefonvicc”-e, amelyben néhány téves kapcsolás fenekestül fölforgatja a főhős életét. Az interjú az aktuális folytatásos kisregény szerzőjét, Lavie Tidhart szólaltatja meg, a játékrovat a „Killzone 3”-at mutatja be, a filmajánló a központi témára reflektálva az űrszemét filmes előfordulásai között tallózik. Az Intelligens dizájn különös szuperhősökkel ismertet meg, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy retro iPhone-kiegészítőről, az alvásvizsgálat otthoni eszközéről és egy praktikus, organikus formatervezésű kerékpárról.

251
Galaktika ​251. Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Galaktika ​251.
Galaktika ​251, a Galaktika 2011. februári lapszáma A Galaktika magazin februári számában befejeződik Piers Anthony folytatásos kisregénye, a „Fogas kérdés", és kiderül, sikerül-e megfelelnie a földi fogorvosnak egy intergalaktikus oktatási intézmény felvételi vizsgáján. A hónap központi témája az éhínség mint civilizációs katasztrófa, és hogy mit tehetünk elkerülése érdekében. K. Varga Beáta „Áldott légy, Szent Struktúra!" című novellája a Mars küzdelmes meghódítását választotta témájául, Oleg Ovcsinnyikov kreatívjai pedig szinte bármit megtennének a mindennapi betevő drogokért. A 69. születésnapját ünneplő Kasztovszky Bélát új elbeszélése, „A Tabu" közlésével köszönti a magazin. Ebben az idegen bolygóra érkező telepesek a helyi életformák titkait próbálják megfejteni. Clifford D. Simak klasszikusa, az „Idősek otthona" az öregkor eltöltéséne végletes alternatívájával szolgál. Sümegi Attila novellája, az „Apa teleportáló gépet vett" egy új technikai eszköz végzetes mellékhatásaira figyelmeztet.A havi retro Harry Turtledove álnéven írt mesteri története az időutazás erkölcsi vonatkozásairól. Az interjú Nicholas Christopher amerikai bestsellerszerzőt, a BESTIÁRIUM íróját szólaltatja meg, a játékrovat a „Dead Space 2"-t mutatja be, a filmajánló a 2011-es év várható SF-premierjei között tallózik. Az Intelligens dizájn egy friss spanyol állatszereplős noir-képregényt ismertet, amelynek magyar vonatkozása is van. A könyvrovat beszámol egy ál-albán fantasztikus kalandregényről, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk a vakok számára kidolgozott számítógépről, parkok biovilágításáról és egy minden eddiginél hatékonyabb légtisztító berendezésről.

250
Galaktika ​250. Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Galaktika ​250.
Galaktika ​250, a Galaktika 2011. januári lapszáma A Galaktika magazin januári számában új folytatásos kisregény indul, Piers Anthony „Fogas kérdés”-e egy földi fogorvosról, aki egy intergalaktikus oktatási intézmény felvételi vizsgáján próbál megfelelni. A hónap központi témája a gyilkolás művészete, vagyis az, hogyan lehet embereket háborúk idején gyilkolásra kondicionálni. Az emberi tudat befolyásolhatóságáról szól F. Tóth Benedek „43” című novellája, Fritz Leiber pedig a háború borzalmairól ír, melyek más bolygókra is elkísérnek minket. Antal József folytatja a vénuszlakók történetét egy új fejezettel, N. K. Jemisin egy olyan világot idéz meg, ahol egy esemény minél valószínűtlenebb, annál biztosabban történik meg. John Jakes a távoli jövő űrfelderítőit kíséri el útjukon, míg a havi retróban Frederik Pohl mesél „Snodgrass vészterhes küldetésé”-ről. Az interjú Lovas Lajost, az N szerzőjét szólaltatja meg, a játékrovat a „Star Wars: The Force Unleashed 2”-t mutatja be, a filmajánló a közelmúltban lezajlott Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál SF-produkcióit ismerteti. Az Intelligens dizájn ezúttal dupla terjedelemben számol be egy új gőzpunk képregényről, illetve egy magyar keramikusművész SF-ihletésű kiállításáról. Olvasható még cikk a lapban többek közt egy új közlekedésilámpa-koncepcióról, valamint a néma tiltakozás eszközeiről a reptéri szkennerek ellen.

246
Galaktika ​246. Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Galaktika ​246.
Galaktika ​246, a Galaktika 2010. szeptemberi lapszáma A Galaktika magazin szeptemberi számában új folytatásos kisregény indul, a friss Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándortól, címe: „Szörnyeteg a hajtóműben”. A hónap központi témája a pénz jövője, a cikkekhez kapcsolható még többek közt John Kessel novellája „Az anyagi függetlenség Baum-féle terve”. Alfred Bester „Fura illatfúgá”-jának hőse tökéletes szaglásának köszönheti állását, de jólétét egy titokzatos betegség fenyegeti. Márki István írása Galileo Galileit idézi meg, életének egy apokrif momentumán keresztül. Ben Bova egy lidérces párhuzamos valóságba kalauzolja el olvasóit. A lap megemlékezik a nemrég elhunyt José Saramago-ról egy tanulmánnyal a szerző és a fantasztikum kapcsolatáról, valamint egy vérbeli SF novellával. A havi retro Robert Sheckley mulatságosan ijesztő története, a „Kísértet–5”. A játékrovat a „StarCraft 2”-t mutatja be, a filmajánló a „Haláli hullák” című tévésorozatot. Az Intelligens dizájn újabb online képregényeket ismertet, a könyvrovat pedig egy magyar futurisztikus politikai thrillert.

Nemere István - A ​rejtélyes elődök és egyéb fantasztikus rögeszmék
Az ​elődökről túl keveset tudunk ahhoz, hogy képet alkossunk róluk. Mégis, néhány tanulságot máris levonhatunk. Mostanában több divatos elmélet hirdeti, hogy a földi emberek fejlődésébe egykor (genetikai úton) idegen, kozmikus civilizáció küldöttei avatkoztak bele; így próbálják magyarázni az egyébként magyarázhatatlan, gyors civilizációs "ugrást". Az elmélet ellenkezik a darwini fejlődéselmélettel, de Engelsnek az emberré válásról alkotott véleményével is. A rejtélyes fejlődési ugrásokat és az ókor számtalan más titkát azonban az elődök léte megmagyarázza és ez az elmélet nem áll szemben a materializmus egyetlen tanával sem. Nem idegen űrhajósok ("istenek") tettek bennünket emberré, hanem mi magunk, a saját erőnkből értünk fel már egyszer egy kisebb csúcsra és - ha nem jön közbe egy elháríthatatlan kozmikus katasztrófa - ezt a civilizációs fejlődést folytatta volna az emberiség. Így mai tudásunk, technikánk és kultúránk több ezer évvel előbbre járhatna, űrhajóink már régen a Világűrt szelnék át, talán más civilizációkkal is felvettük volna a kapcsolatot. Sajnos, egy csapás - amelyet szerintünk nem maga az akkori emberiség idézett elő - akadályt gördített fejlődésünk elé. Ez a gondolat is e könyv megírására késztetett. Hiszen most - úgy tűnik - ismét válaszút elé kerültünk. Régi, oly magas csúcsokra jutott civilizációnk órák vagy napok alatt teljesen megsemmisülhet. Egy nukleáris világháború az egykori Csapásnál sokkal pusztítóbb lehet; azt már senki sem élné túl. Egy ilyen veszély árnyékában élve nem árt néha tudatosítani magunkban, hogy a Föld minden népe közös hajtásból ered, hogy a szó legszorosabb értelmében is egymásnak rokonai, sőt testvérei vagyunk, az "elődök" utódai... Ha nem akarjuk, hogy világunk elvesszen, mindenáron fenn kell tartanunk a békét. Az egyetlen járható utat. Mert gondolni is rossz arra, hogy az esetleg mégis túlélők kis csoportja legyen kénytelen ismét nekifogni a világ - és az ember - újjáépítésének.

2133382_5
elérhető
66

Giulia Enders - Bélügyek
Miért ​pont a belek? A bélrendszer közel 8 méter hosszával a legnagyobb szervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Kakilás, hányás, hasmenés fúj, gusztustalan! Pedig ha meggondoljuk, hogy immunrendszerünk 80 %-ban a beleink állapotától függ, akkor ez nem kis dolog. Egyre nyilvánvalóbb tudományos adatok igazolják , hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák és számos komoly betegség mind-mind összefüggenek beleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunk maradni, törődnünk kell az emésztésünkkel. Giulia Enders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvételű könyvében közérthetően és szellemesen kalauzol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal is szolgál, hogy a sokak életét megkeserítő kisebb-nagyobb emésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni. "Ez a kislányos külsejű, csinos diáklány nem csupán tabukat dönt, de az emberi test csodáiról is mesél." Frankfurter Allgemeine Zeitung "Enders bebizonyítja, hogy a tudomány is lehet szórakoztató. Könyve lebilincselő olvasmány." Fit For Run

Siegfried Altrichter - Werner Gilde - A ​józan ész furcsaságai
A ​józan ész furcsaságai (Seltsames um den gesunden Menschenverstand) egy, a „józan észt” műszaki (matematikai, fizikai, biofizikai és technológiai) szempontból tárgyaló, könnyed és olvasmányos ismeretterjesztő könyv, szerzői Werner Gilde és Siegfried Altrichter. Magyarul 1985-ben jelent meg a Műszaki Könyvkiadónál. A könyv foglakozik többek között az érzékekkel és érzékcsalódásokkal, valószínűség-számítással és annak paradoxonaival (születésnap-paradoxon), a gyakorlati életben is fontos műszaki problémákkal és azok matematikai modellezésével (játékelmélet), de a nehéz matematikát kerüli (általános iskolai ismeretek elegendőek az olvasásához). A könyv mottójául a következő idézet szolgál: „Könyvünk néhány érdekes példán keresztül világít rá arra, hogy a mindennapi életünk vagy a műszaki és tudományos munkánk során felmerülő problémáinkra nem mindig a »józan ész« sugallta megoldás a legjobb.”

Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes - Gyermeklélektan
Ez ​a könyv a gyerekről szól. Érzelmeiről és kötődéseiről, gondolatairól és játékairól. Arról a sajátos szemléleti módról, ahogyan a világot látja: a gyermekiről. Az indulattelt feszültségnek és a játékos megoldásnak arról a gazdagságáról, amely az átélést jellemzi. (...) A gyermekinek a megértésével egyben saját történetünkről, gondolkodásunk alakulásáról, érzelmeink bontakozásáról, személyiségünk fejlődéséről is világosabb képet kapunk. Jobban föl tudjuk eleveníteni emlékeinket a világ megismeréséről, arról a felnőttszemmel meglepő kíváncsiságról, ahogyan gyermekkorunkban kipróbáltuk önmagunkat egy adott helyzet lehetséges változataiban. Többet tudunk felidézni azoknak az élményeknek a rendkívüli indulati hőfokából, amelyek korai kapcsolatigényeinknek örömeit és kudarcait őrzik. Nemcsak a gyereket ismerjük meg jobban, hanem önmagunkat is. Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőttet, akivé lesz. De a pszichológiai szemlélet - a nevelésben, a gyógyításban, az esztétikában - egyre inkább megkívánja azt is, hogy lássuk meg a felnőttben a gyereket, aki volt: a gyermekit.

Wilfrid J. Harrington - Az ​Írás hősei és hősnői
Wilfrid ​J. Harrington könyve egyszerre jelent meg Dublin és Auckland, Delhi, Gaborone, Hamburg, Harare, Hongkong, Johannesburg, Kuala Lumpur, Lagos, London, Manzini, Melbourne, Mexico City, Nairobi, New York, Singapore, Tokió könyvesboltjaiban. A világhírű ír teológiaprofesszor - a Trinity College, a Milltown Institute tanára - olyanoknak szánta a művét, akik tüzetesen nem ismerik a Bibliát, de függetlenül minden újmódi divattól és konjunktúrától - őszinte érdeklődéssel szeretnének elmélyedni benne. A szerző éppen ezért tárgya előadásához irodalmi formát választott, rövid történetekben, arckép-vázlatokban mutatja be az _Ó-_ és _Újtestamentum_ központi alakjait és eseményeit. Miután Harrington hosszú időn át missziós tevékenységet is folytatott, alaposan megtanulta azt, amelyet csak nagyon kevesen az úgynevezett "tudományos ismeretterjesztés" művelői közül: a rövid és precíz, ámde mégis érzékletes és élvezetes előadásmódot. Könyvét ezért a legkülönfélébb korosztályok, más és más igényt támasztó olvasók egyaránt haszonnal és élvezettel forgathatják. _Az Írás hősei és hősnői_ iskolai segédkönyvként is jól használható - irodalom, történelem, hittan oktatásához egyaránt.

Konrad Lorenz - Salamon ​király gyűrűje
"...ezeket ​az állathistóriákat bizony haragomban írtam le. Hogy mire haragudtam? Arra a rengeteg hihetetlenül rossz, csupa hazugság állattörténetre, amilyeneket manapság kínálgatnak minden könyvkereskedésben: arra a rengeteg firkászra, aki azt állítja, hogy állatokról mesél, noha nem is ismeri őket. Aki arról ír, hogy a méh kitátja a száját és ordít, vagy hogy a csukák harc közben torkon ragadják egymást - az bebizonyította, hogy halvány sejtelme sincs arról, milyen is az az állat, amelyet - mint állítja - tapasztalatból és szeretetből ábrázol... El sem tudjuk képzelni, hogy az efféle felelőtlenül megírt állathistóriák mennyi téveszmét terjeszthetnek az eleven érdeklődő ifjúság körében."

Isaac Asimov - A ​robbanó Napok
Veleszületett ​képessége van hozzá, hogy a legtitokzatosabb tudományos elméleteket is érthetővé tegye - szokták mondani a neves amerikai tudósról, napjaink legolvasottabb tudománynépszerűsítőjéről, a számunkra tudományos-fantasztikus regényei révén ismerős Isaac Asimovról. Legfrissebb könyve tárgyául olyan problémagubancot választott, amelyben számos tudományág legizgalmasabb kutatásai futnak össze. A szupernóvák, e gigantikus energiakitörések tanulmányozásától várják a csillagászok az "ősrobbanás" titkának megfejtését; e hatalmas űrbeli olvasztótégelyekből eredeztetik az asztrofizikusok mindazokat a (hidrogén- és héliumfúzió útján létrejött) nehezebb elemeket, amelyekből a kőzetek, a fémek, a szerves anyagok fölépülnek; a belőlük eredő kozmikus sugárzással hozzák összefüggésbe a biolúgusok a földi élet keletkezését és az evolúció olyan, máig megoldatlan rejtályeit, mint a "nagy kihalások" időszakai (pl. a dinoszauruszok hirtelen-váratlan pusztulása.) S az olvasó, miközben Asimov élvezetes stílusú enciklopédiáját lapozza, nemcsak a neutroncsillagok, fekete lyukak, fehér törpék és vörös óriások távoli világába pillanthat be, de az ókoriak természetfölfogásával, az újkori csillagászat legnagyobbjaival, a genetika és az evolúcióelmélet klasszikusaival és modern kutatóival is ismeretséget köthet,

Dr. Hans-Joachim Hannemann - Dr. Kurt Günther - Rovarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Forgács József - A ​társas érintkezés pszichológiája
Joseph ​P. Forgas /Forgács József/ Budapesten született és iskoláit is itt végezte. A sydneyi Macquarie Egyetemen szerzett pszichológusi diplomát, majd ösztöndíjjal a Mannheim-i és később az Oxford-i Egyetemen tanult, doktorátusát is Oxfordban szerezte. Tizenkét könyve jelent meg és több mint száz tanulmányt és tudományos cikket publikált. Fő kutatási területe a kísérleti szociálpszichológia, és ezen belül a társadalmi interakciók, továbbá az emócióknak a gondolkozásra és az ítélkezésre tett hatásai. Közhely, hogy mindennap számos különböző társas helyzetben kell szerepelnünk, "viselkednünk" : a családban, a munkahelyen, a volán mögött vagy a metrón, a liftben, az óvodában vagy az iskolában, baráti körben, a kocsmában. Az is közhely; hogy mindezekben a helyzetekben bonyolult emberi viszonyok sűrű szövevénye vesz körül bennünket. Sejtjük, hogy e helyzeteknek megvannak a maguk, jobbára rejtett, nyíltan nem megfogalmazott érintkezési "játékszabályai", normái. Ezeket a játékszabályokat - ki jobban, ki kevésbé jól - mindannyian elsajátítjuk és használjuk - legnagyobbrészt azonban öntudatlanul. Noha már a téma sem nevezhető száraznak, a jeles magyar származású szociálpszichológus szellemes karikatúrák és érdekfeszítő gyakorlatok segítségével teszi mondanivalóját még színesebbé.

Galaktika_2
Galaktika ​2. Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Galaktika ​2.
A ​francia Michel Butor 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta… Mekkora tévedés! 1971-ben a francia Robert Louit szerint „a tudományos-fantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére…” Óriási a változás az egész világon. És a változás nem csak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rávonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A Kozmosz könyvek új sorozata, a GALAKTIKA érdekes olvasmányt ad, és eligazít a science fiction labirintusaiban. Kisregényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, filmismertetéseket – a science fiction új és klasszikus műveit közli a GALAKTIKA.

Galaktika_5
Galaktika ​5. Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Galaktika ​5.
A ​francia Michel Butor 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta… Mekkora tévedés! 1971-ben a francia Robert Louit szerint „a tudományos-fantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére…” Óriási a változás az egész világon. És a változás nem csak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rávonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A Kozmosz könyvek új sorozata, a GALAKTIKA érdekes olvasmányt ad, és eligazít a science fiction labirintusaiban. Kisregényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, filmismertetéseket – a science fiction új és klasszikus műveit közli a GALAKTIKA.

Erich von Däniken - Istenek ​ivadékai vagyunk
Bizonyítja-e ​Sába királynőjének szőrös lába a titokzatos szépasszony földönkívüli származását? Óriás volt-e Éva ősanyánk? Mit üzent az emberiségnek a fatimai Szűz Mária? Erich von Däniken izgalmas utazásra hívja olvasóit térben és időben. Nem kevesebbre kíváncsi, mint az élet és elsősorban az értelmes élet eredetére a Földön. Távoli tájakon és távoli évszázadokban kalandozva jut el a Bibliától a génsebészetig, Szaúd-Arábiától Teneriféig, Áron sírjától az UFO-kig. A számos világsikert aratott és világraszóló vitát kiváltott kötet szerzőjének legújabb művét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Bzs_emberek
elérhető
1

Hankó Ildikó - Emberek
1980 ​- Rajzolta Lacza Márta Földünkön több mint 5 milliárd ember él. Vannak köztük szőkék, barnák, alacsonyak, magasak, ferde szeműek - ki tudná számba venni azt a változatosságot, amit ez a sokféle ember képvisel? Az ember társadalmi és biológiai tény. Ez a kis kötet a sokarcú emberiséget mint biológiai lényt szeretné közelebb hozni az olvasóhoz, bemutatni az egyes földrészek legjellegzetesebb embertípusait. Nemcsak ilyen emberek élnek a Földön, de számtalan változatuk ismeretéhez több kötetre lenne szükség. Az egész emberiség egy fajba (Homo sapiens) tartozik. A különböző környezeti hatásokra (éghajlat, táplálkozás stb.) kialakult öröklődő változások következtében azonban ez az egységes faj különböző fajtákra, rasszokra tagolódott. A környezethatás igen szembetűnő testi változásokat hozott létre. Például a melegebb éghajlaton élő emberek bőre sötétebb, a hideg és szeles vidékeken élőknél a szem védelmére kialakult a mongolredő. Így jött létre ez az ezerarcú emberiség, amelynek tagjai külsőleg különbözőnek ugyan egymástól, de mind egy fajhoz tartoznak. Külső jegyek alapján értékrangsort nem lehet és nem is szabad fölállítani köztük. Mind azonos értékűek.

Bíró Imre - Az ​elektromosság világa
Ismerd ​meg az elektromosság történetét, tudósokat, feltalálókat, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ma kényelmes életet élhessünk és szolgáljon bennünket az az energia, amitől hosszú évezredeken át rettegtek elődeink!

Lendvai L. Ferenc - Nyíri Kristóf - A ​filozófia rövid története
Elõszó Könyvünkkel ​a filozófia története iránt érdeklõdõk számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani; egy ilyen jellegû munka érezhetõ hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus elõtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelõtt Hauser Arnoldnak a mûvészet és irodalom társadalomtörténetérõl írott munkája, valamint Lukács György mûve, Az ifjú Hegel hatottak ösztönzõen. Forrásaink részletes felsorolásával nem terheljük az olvasót: ami az összefoglaló jellegû filozófiatörténeteket illeti, itt Hegel alapvetõ jelentõségû elõadásain kívül a régebbi munkák közül Karl Vorländer, az újabbak közül F.C. Copleston mûvét használtuk; a Bevezetésben a Kossuth Kiadónál 1971-ben megjelent Munka és emberréválás címû kötetre, továbbá Hahn István és Tõkei Ferenc különbözõ munkáira is támaszkodtunk. Köszönetet mondunk Erdélyi Ágnesnek, Faragó-Szabó Istvánnak, Hermann Istvánnak, Hont Istvánnak, Munkácsy Gyulának, Simon Endrének, Tõkei Ferencnek és Vidrányi Katalinnak, akik megjegyzéseikkel és tanácsaikkal a kézirat végleges megfogalmazásában segítségünkre voltak. A kézirat technikai elkészítésében Fürst Beáta és Orbán Lívia voltak segítségünkre.

Barabási Albert-László - Behálózva
Könyve, ​mint minden igazi tudomány, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára. Hazánkban 2003-ban jelent meg először, szintén Vicsek Mária fordításában. Az azóta eltelt időszakban a könyv megindult a világranglistán. Jelen kiadásunk alapja a Penguin Book kartonált változatú kiadványa.

André Aleman - Az ​idősödő agy
Miért ​van az, hogy az egyik ember jó erőben és tiszta tudattal éli meg a százat, míg a másik már 60 évesen súlyos memóriagondokkal küzd? Bárkit utolérhet az Alzheimer-kór? Milyen egy 80 éves ember agya? Jár-e előnyökkel az idősödő agy? E könyv a legújabb tudományos ismeretek alapján ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az öregedés folyamán agyunk változásokon megy keresztül. E változások egyike, hogy korlátozottabb tevékenységre lesz csak képes. Az új információk befogadásához nélkülözhetetlen emlékező- és koncentrálóképesség, valamint a szellemi rugalmasság veszít erejéből, és számottevően csökken a gondolkodás sebessége is. Tévedés volna ugyanakkor azt hinni, hogy az öregedés kizárólag hanyatlást jelent. Az idős ember agya tapasztalt agy, amely szükség esetén és kellő tréning mellett új megoldásokat keres. Ha valamelyik agyféltekének már gondot okoz az új információk feldolgozása, a másik a segítségére siet. Vannak olyan szellemi képességeink - például a súlyos problémákkal kapcsolatos döntéshozatal vagy az érzelmeken való uralkodni tudás -, amelyek terén az idősek jobbnak bizonyulnak a fiatalabbaknál. Ezért az idősödő agy a stresszel is könnyebben megbirkózik. A nyugati kultúrában túlzott hangsúlyt kap a fiatalosság, így a bölcsesség kevesebb figyelemben részesül - márpedig ez az idősödő agy legfőbb erénye.

Probáld Ferenc - Ütőné Visi Judit - Földrajz ​10.
Ahhoz, ​hogy a világ eseményeiben eligazodjunk, meg kell ismernünk a legfontosabb, mindannyiunk sorsát érintő társadalmi-gazdasági folyamatokat, összefüggéseket. Túl kell tekintenünk hazánk határain, és meg kell ismerkednünk Európa, és a többi kontinens országainak, országcsoportjainak földrajzával. Tudnunk kell, hogy az eltérő természeti feltételek között élő, más-más kulturális örökséget hordozó népek hol, illetve hogyan szervezik és fejlesztik gazdaságukat, miként kapcsolódnak a világgazdaság vérkeringésébe. A földrajz feladata az is, hogy közelebb vigyen a szomszédos és a távolabbi országok, népek életének, mindennapi gondjainak megértéséhez. Ebben szeretne segítséget nyújtani az új tankönyv. Miben más ez a könyv? Miért ajánljuk a földrajztanárok figyelmébe? A hagyományos leíró jellegű regionális földrajzzal szemben a természeti és a társadalmi-gazdasági adottságok közötti összefüggések bemutatására helyezi a hangsúlyt. Arra a kérdésre szeretne választ adni, hogy egy-egy tevékenység miért azon a helyen, és miért olyan formában jött létre. Ezzel hozzájárul a földrajzi gondolkodás megalapozásához. A puszta ismeretközlés helyett a társadalmi-gazdasági, illetve a környezeti folyamatokban bekövetkezett változásokra helyezi a hangsúlyt. Bemutatja, hogy miként változott meg egy-egy ország, illetve térség szerepe a világgazdaságban. Ezzel erősíti a történeti szemlélet kialakulását. A regionális sajátosságokat összekapcsolja a globális világgazdaság jellemző folyamataival. A helyi sajátosságok bemutatásából kiindulva segít megérteni napjaink globális világgazdaságának működését. A szűk értelemben vett földrajzi ismeretek átadása mellett törekszik az egyes országok történelmi és kulturális sajátosságainak, illetve azok társadalmi-gazdasági hatásainak bemutatására. Fontos szerepet kap a tantárgyak közötti kapcsolódási pontok (tantárgyi koncentráció) tudatos kiemelése. A szerzők törekedtek arra, hogy olyan ismereteket közvetítsenek, amelyek jól hasznosíthatók a mindennapi életben és felkeltik az érdeklődést az önálló földrajzi ismeretszerzés iránt.

Oliver Sacks - A ​férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
A ​híres angol neurológus, Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a testi-szellemi fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Szerinte az orvos feladata az, hogy megtalálja betegének azt a közeget, a létezésnek azt a módját, ahol fogyatékosságai ellenére épnek, embernek érezheti magát. Nekünk, olvasóknak pedig ezek a történetek lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet hihetetlen gazdagságára, s egyben felülvizsgálhatjuk a fogyatékosságról alkotott elképzeléseinket. Oliver Sacks 1933-ban született Londonban, orvosi diplomáját Oxfordban szerezte.1965 óta New Yorkban él, ahol az Albert Einstein College of Medicine ideggyógyász-professzora. Eddig 22 nyelven kilenc könyve jelent meg. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A The New York Times egyik kritikusa „az orvostudományok koszorús költőjének" nevezte. Sacks 2002-ben megkapta a Rockefeller Egyetem Lewis Thomas-díját, amellyel a természettudós írói életművének költői értékeit ismerték el.

Otto Heckmann - Csillagok, ​kozmosz, világmodellek
A ​szerző korunk híres csillagásza volt. E művében a csillagászatnak azokról a területeiről számol be, amelyeknek tudományos vizsgálatában saját maga is részt vett, vagy amelyeket kutatói és oktatói pályafutása során mindvégig gondosan figyelemmel kísért. E területeken az utóbbi fél évszázad alatt nagy tudományos események történtek, és jelentős eredmények születtek. A kötet 13 önálló, zömmel személyes hangvételű írást tartalmaz. Közülük az elsők a csillagászati kutatás központi témája, a kozmológia köré csoportosulnak. E téma kiegészítésének tekinthetők az újkor szellemtörténetében a csillagászat szerepével, a természeti törvények egyetemes érvényességével és a különféle világmodellek kritikai elemzésével foglalkozó fejezetek. A szerző nemcsak a különféle elméleti szempontokat sorolja fel, hanem arra is törekszik, hogy szemléletes módon széles áttekintést adjon, és a csillagászat nagy összefüggései még akkor is kiderüljenek, amikor speciális problémákról szól, pl. a "rendszerek" előállításáról, az égbolt felméréséről vagy a csillaghalmazok tisztázatlan kérdéseiről. Szeretettel és nemegyszer humorosan ír a csillagászok hétköznapi munkájáról, amelyhez sokszor türelemre, kitartásra van szükség. Különösen érdekes az a fejezet, amelyben a világ egyik legnagyobb obszervatóriumának, az Európai Déli Csillagvizsgálónak a megszervezését és felépítését mondja el. Otto Heckmann 1901-ben született. A bonni egyetemen csillagászati, fizikai, matematikai tanulmányokat folytatott. 1925-ben a bonni, 1927-ben a göttingeni csillagvizsgáló munkatársa lett. 1929-ben habilitált csillagászatból. 1935-ben Göttingenben professzorrá nevezték ki. 1939-ben a göttingeni csillagvizsgáló igazgatóhelyettese lett. 1941-ben átvette a hamburgi egyetem csillagászati tanszékének vezetését. 1941-től 1962-ig a hamburgi csillagvizsgáló igazgatója. 1962-ben megbízták az Európai Déli Csillagvizsgáló megszervezésével. 1962-1969 között ennek az obszervatóriumnak az első főigazgatója. 1969-ben vonult nyugalomba, 1983-ban meghalt.

Fodor L. István - Az ​ember és a kozmosz
Kit ​ne érdekelne az, hogy milyenek lesznek a jövő évszázad technikai csodái, a Föld körüli pályán keringő naperőművek, melyek fényüket és energiájukat a Földre sugározzák, a hatalmas kozmikus űrvárosok, a bolygóközi bányák és gyárak, melyek melléktermékeikkel nem szennyezik a vizeinket és a levegőt, az óriási rádióteleszkópok, melyek tovább tágítják a világegyetem határait, s megnövelik a más civilizációkkal való kapcsolatteremtés lehetőségét? Fodor L. István könyve tudományos elképzeléseket ismertet népszerű formában, melyek rendkívül izgalmasak lehetnek mindazok számára, akiket érdekel közös sorsunk, az emberiség boldogulásának jövője

Simon Singh - A ​nagy Fermat-sejtés
"Igazán ​csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám." A 17. században élt francia Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre késztették az elkövetkező nemzedékeket. A nagy Fermat sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hétévi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás!

Kollekciók