Ajax-loader

'Balassi Bálint-emlékkard' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Csoóri Sándor - A ​félig bevallott élet
A ​félig bevallott élet című esszé: „Negyedszázada hadakozom magamban ennek a megsérült lírai énnek a talpraállításán, jogai visszaperlésén, de mindmáig sikertelenül. Írásaim jó része féleredmény, és félkudarc.”

Kiss Benedek - Csiga, ​csiga, facsiga
E ​kötet szerzője a 60-as évek második felében indult költőnemzedék egyik legtehetségesebb tagja. Nevét országszerte két antológia - az Elérhetetlen föld és a Költők egymás közt - tette ismertté, melyek először nyújtottak hangsúlyosabb megjelenési lehetőséget versei számára. Majd 1970-ben Gazdátlan évszak címmel napvilágot látott első önálló kötete, s ezt követte 1973-ban a békesség nektek, urak!, amely már minden tekintetben önálló hangú, érett költészet teremtéséről ad számot. A Bács-Kiskun megyei születésű, s a Forrásban is gyakran publikáló Kiss Benedek az utóbbi években a gyermeklélek irányában is tágította költői tevékenységét, s mostani újabb kötete e vállalkozás fényes sikeréről tanúskodik. Látomásos, képzeletet mozgásba lendítő, a primitív népek mondókáira emlékeztető, a népköltészettel is sokban rokon líra ez; köznapi realitásokból épült tündérvilág. S mint minden hasonló, bár ritka esetben, ezúttal is elmondhatjuk: a felnőtt olvasó is teljes érvényű költészettel találkozhat a kötetben. Egészében véve a gyermeklírának ahhoz a legnemesebb vonulatához tartozik, melyet Weöres Sándor Bóbitá-jával fémjelezhetünk. Berki Viola grafikái hangulatosan egészítik ki, s teszik még vonzóbbá azt a világot, melyet Kiss Benedek megejtően szép, tiszta sorokban fogalmazott meg - az igazi és a mindannyiunk lelkének mélyén ott szunnyadó gyermekek épülésére. (A szerkesztő)

Csoóri Sándor - Párbeszéd, ​sötétben
Az ​élet, a múlt, az emlékek viszonylagossága, töredezettsége és megfogalmazhatatlansága foglalkoztatja a költőt. Részletek, villanások, pillanatok, hangok, reflexek élnek az emberben tovább, nem összefüggések és rendszerek. "Megállítani az eseményeket és a kiváltságos pillanatokat kimerevíteni! Ezek az idő tartóoszlopai!" - írja Csoóri. S mindezeket nemcsak tettenérni, hanem megfogalmazni. Küzdelem a szavakkal, a szavakért: "...szavak. Mint meglábolhatatlan aknamezők... Mindegyik szóban egy világ... mindegyik szóban ott vagyok én is. Ott van a történelem, ott vannak a hazugságaim, a gyöngeségeim, a mindig csak félig elmondott igazság. Ott van tehát az elhallgatott is. S lehet, hogy ez vagyok én, akihez el kell jutnom. Szavak, utolsó esélyeim, s utolsó akadályaim! Veletek kell újrakezdenem mindent..." Erőteljesek és keserűek, fájdalmasak és kíméletlenek ezek a versek: illúziókat rombolnak, lényeget, biztosat, megmásíthatatlan pillanatigazságokat keres bennük a költő a világról, önmagáról. De mint minden igazi költészet: szuggesztív és katartikus erejű.

Kiss Anna - A ​Holdnak háza van
A ​versek költője tanár, magyar nyelvet és irodalmat tanít egy budapesti iskolában. Új verseskönyve a gyerekvilággal teremtett szoros és nem mindennapian mély kapcsolatáról vall. Verseinek képi tartalma a gyerekekhez oly közeli népköltészetből, népmeséből nőtt ki, szemlélete a gyerekkor látásmódjával rokon. A kötet négy ciklusában játékos versek, mondókák váltakoznak a mesére emlékeztető tömör prózaversekkel és verses anekdotákkal. Kiss Anna eredeti költői világában különös figurák élnek: Ciprián a róka, Bögre macska, Túri ángyom, Pimpó lovag, a madaras huszár meg egy igazi gót hercegecske - mindannyian mély titkok tudói. A színes, szuggesztív, valódi versélményt adó kötetet Árva Ilona rajzai kísérik.

Jaan Kross - A ​cár őrültje
A ​Magyarországon is méltán népszerű Michelson beiktatása és Menny-kő című művek után ismét egy történelmi tárgyú Jaan Kross-regény. Vajon miért tér az író minduntalan vissza a történelemhez, méghozzá hazája történetéhez? Ő maga így válaszol a kérdésre: "Lehet, hogy történelmi érdeklődésem abból az időből származik, amikor ötéves gyerekként édesapámmal a tallinni óvárosi templomokat és házakat jártam, amikor a városháza termében a magisztrátus ezüsttárgyait csodáltam, s amikor kisfiúként a tallini tornyokban mászkáltam... S hogy miért nem írok távoli országokról? Mert nehezen versenyezhetnék egy madagaszkári íróval Madagaszkár ismeretében, de bármikor versenyre kelhetek kortársaimmal, ha arról van szó, hogy mi történt országunkban négyszáz évvel ezelőtt... Hőseimet sok esetben a szimpátia alapján választom ki, máskor meg a pszichológiájuk érdekel... Egyébként A cár őrültjében olyan hőst választottam, aki par excellence ellensége minden kompromisszumnak."

Kertész Imre - A ​kudarc
A ​kudarcban valaki arról ír: képtelen arra, hogy írjon, pedig mindenképpen alkotnia kell, mert semmi máshoz nem ért. Ez az írásképtelenség egyben keresgélés, elmosódik a valóság és teremtett világ közötti egyértelműnek gondolt határ, és közben A kudarc írója megtalálja egy már korábban elkezdett regényét: feloldódik hát a kudarc első köre. A második kör újabb pokoljárás: tiz év kellett egy korábbi regény megírásához, amely aztán évekig nem jelenhetett meg - és ez a könyv nem más, mint a Sorstalanság. A fiók aljáról előkerült regény Köves nevű főhőse, külföldről megérkezve kafkai szituációban találja magát, egy ismerős helyen és időben: az ötvenes évek Magyarországának poklában. Eleinte idegenül, később azonban egyre otthonosabban mozog ebben az abszurd világban, bár inkább csak hagyja, hogy magukkal sodorják az események. Találkozik egy íróval, aki csak megkezdeni és befejezni képes egy írását, de képtelen kitölteni a kezdet és vég közötti űrt, amire végül is Köves vállalkozik: egyszerre zárul hát le az összes megírt és megírhatatlan, valóságos és képzeletbeli regény. (Temesi László)"...a Sorstalanság úgy változtatta meg az életemet, hogy külsődlegesen, a felszínen nem változott semmi. Viszont ebből az élinényből született meg A kudarc című regényem. Különben ezt tartom a legfontosabb könyvemnek. Hiszen ha most visszatekintek, nálunk, a kelet-európai régióban úgyszólván A kudarc struktúráját utánozták az események; a nagy öneszmélést és a nagy visszahullást" (Kertész Imre)"A kudarc című regény a sorsot, mely abból áll, hogy valaki folyton megismételje önnön sorstalanságát, önnön bizonytalanságát, Sziszüphosz mítoszának módosított változatával ábrázolja. Egy napon Sziszüphosz ráébred, hogy már csak egy kődarabkát rugdal maga előtt. Alig maradt valami a sziklából, szinte teljesen elkopott a göröngyös úton. Így hát Sziszüphosz zsebre teszi és hazaviszi a kavicsot." (Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Márai Sándor - Az ​igazi / Judit ...és az utóhang
A ​két szorosan összekapcsolódó regényben Márai a szerelemről, a szenvedélyről, az élet végső értelméről mondja el gondolatait. Az író a szokványos polgári házassági „háromszög” történetét izgalmas mélylélektani drámává alakítja. _Az igazi_ban a feleség, majd a férj mondja el vallomását közös életükről, kapcsolatukról. _A Judit ...és az utóhang_ pedig a szerető, az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a „mellékutca”' helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története - a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Csoóri Sándor - Lekvárcirkusz ​bohócai
Ebben ​a kötetben ilyen címeket talál az olvasó: _Ősember és ősgyerek, Moziba megy a Hold, Lekvárcirkusz bohócai._ És ilyen sorokat: "De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagolna." Csoóri Sándor, aki a modern magyar költészet egyik jeles képviselője, kísérletező kedvű költő. Gyerekverseiben például a modern világ, a városi élet kifejezéseit lopja be a képzettársításokba, és a varázsolás, a népi mondókák hangulatát ötvözi egybe olyan fogalmakkal, melyeket eddig gyerekversekben nemigen alkalmaztak. Versei mulatságosak, groteszkek, költői képei a gyermeket a modern vers, a természet, a jókedv szeretetére nevelik. "Régebben a költészetet a csodálkozás eszközének tekintettem, világhoz kötöző aranyláncnak" - írja utolsó verseskötetének zárszavában. S akik gyerekverseit olvassák, ma is rátalálnak a csodálkozó, valóságot "aranylánccal kötöző" gyermeki lélekre. Orosz János Munkácsy-díjas festő illusztrációi nagyszerűen egészítik ki a már második kiadásban megjelenő kötet hangulatát játékosságukkal, magas művészi színvonalukkal.

Csoóri Sándor - Jóslás ​a te idődről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Egy ​levélköteg 60 éven át várta, hogy a szekrény mélyéről előkerülve megmutassa, mit jelent az újrakezdés, a kitartás, az élni akarás és a határtalan szerelem. "Szüleim, Miklós és Lili hat hónapon át, 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig leveleztek, mielőtt Stockholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Azután Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. A történettel hosszú ideig képtelen voltam foglalkozni - aztán tíz évvel később megírtam a regény első változatát, s ezzel párhuzamosan elkészült a film forgatókönyve is. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy írhattam is, rendezhettem is szüleim szerelmének történetét." Gárdos Péter Svédország, 1945. A huszonöt éves Miklós Bergen-Belsen koncentrációs táborából a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban ismét halálra ítélik: svéd orvosa hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak, és levelet ír száztizenhét szintén Svédországban ápolt magyar lánynak azzal a céllal, hogy egyiküket feleségül veszi. Hamarosan rátalál az igazira: mint aki megtáltosodott, úgy ragadja magával a tizenkilenc éves Lilit bűbájos soraival, lehengerlő stílusával. A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedeztek. A Publishers Weekly és a Booktrade a 2015-ös Londoni Könyvvásár legfontosabb könyvének tartotta, a világ vezető kiadói versengtek érte. Az elmúlt években szinte valamennyi európai országban megjelent, de már Tajvanon, Brazíliában, Kínában, Izraelben és Dél-Koreában is saját nyelven olvashatják a kötetet, mely irodalmi díjakat nyert el Londonban, Párizsban és Szentpéterváron. A könyv alapján készült film a szerző rendezésében 2015 végén került a mozikba.

Wass Albert - A ​bujdosó imája
Ez ​a könyv Wass Albert eddig megjelent három verses könyvének: VIRÁGTEMETÉS, Cluj -- Kolozsvár, 1927. FENYŐ A HEGYTETŐN, Cluj -- Kolozsvár, 1928. A LÁTHATATLAN LOBOGÓ, Astor Park, Florida, 1969. minden írását tartalmazza.

Agócs Sándor - Ördöglakat ​a számon
"(...) ​A hosszú idő alatt hallgatni megtanult költő, a köz- és magánélet terheit, igazságtalanságait hordozva bolyong végig a mások által fölégetett tarlón. S ha vannak is (remény a reményre!) kérdései, azok a boldogságos készenlét mellett az emberlétből fakadó szorongást, a biztos bizonytalanságot ugyancsak visszhangozzák. Hogy meg ne ismételtethessék Mohács, Trianon, és meg ne ismételtethessék Katyn! Ebben a zaklatott, a fehérséget parancsra minduntalan eltakarni akaró hóhullásban leginkább a közösség gondjai világíttatnak meg. Ám Agócs Sándor nem kis szemérmességet mutató tört szavaiban ott a magánélet szívfájdító, nyughatatlan öröme is." (Szakolczay Lajos)

Kertész Imre - Valaki ​más
"Egy ​nagy ismeretlen Úr vendégeként (Kosztolányi), a földi szenvedést megtapasztalva Kertész Imre szinte nem evilági, és mégis valamennyiőnknek ismerős perspektívából számol be mindarról, ami megesett vele. (...) A Valaki másban a kortárs európai irodalomban párját ritkító élességgel és kíméletlenséggel mutatja be, miként talált rá az idegenben az otthonra, a nem-azonosban az azonosra. S közben bennünket, olvasókat is ráébreszt valamire. Arra, hogy a rettenetben, sőt a rettenet fokozásában is ott lappang a misztérium lehetősége, s hogy talán az idegenség végtelen fokozása vezet el minket oda, hogy sejteni kezdjük azt, ami túl van az idegenségen." (Földényi F. László) "...a Valaki más is naplóból készült, mint ahogyan a Gályanapló is. Valaki - pontosabban valaki más - kilép a 89-es évig tartó bezártságból, ki a nagyvilágba, s megpróbál ott nem valamiféle más identitást felvenni, hanem a saját identitásánál megmaradni." (Kertész Imre, 1999) "Régen olvastam ilyen izgalmasat. E könyv újdonsága, szellemi izgalma abban a művészi bátorságban áll, amellyel Kertész körbenéz a mában, lajstromozza, mi van, mi nincs. Semmihez nem ragaszkodik, sem otthonos fájdalomhoz, sem elért tudáshoz, nincs is neki semmije, hacsak nem ez: a semmi" (Esterházy Péter)

Kalász Márton - Az ​imádkozó sáska
Kalász ​Márton legújabb versei, ezek a szikár, elzsongító ritmusokat, csillogó díszeket nélkülöző tizennégy soros álszonettek szokatlan szuggesztivitással, fájdalmas hevülettel, fegyelmezett, következetes elszántsággal egy mély és rejtett birodalomról, a lélek legmélyének ismeretlen zónáiról tudósítanak. A több rétű, a nehezen kifürkészhető valóság nyomasztó és mégis mindig izgató tényeinek, kapcsolatainak a lélekben, a tudatban vert visszhangjait, lenyomatait tárják fel hitelesen és érzékletesen. S az az önemésztő tűz, az a lázas önmeghatározási igyekezet, ami áthatja ezeket az alkotásokat, s ami a legkülönfélébb emberi viszonylatok, személyes emlékek és közös társadalmi tapasztalatok szövevényét, őt a köznapi valóság tarka sokszínűségét is átvilágítja delejes , könyörtelen fényével, miközben a legszemélyesebb belső világ ködbe vesző és elfoszló határait tapogatja végig, igazán ritka jelenség mai költészetünkben.

Wass Albert - Wass ​Albert minden verse
A ​kibővített, gyűjteményes kötet hű tükre Wass Albert lírai életművének: a tehetségét felvillantó korai verseskötetek után a debreceni tanulóévek újonnan előkerült versciklusa mutatja fel az érdeklődő lírikus szülőföldért és emberiségért aggódó költészetének értékeit, majd az emigrációban kiadott nagyhatású versesköteteit a föllelt publikációk és a posztumusz kéziratok egészítik ki. Az Új székely ballada, a Búcsú Európától és a Tölgyfa az idegen földön címen összeállított ciklusok egy-egy önálló fejezetei az írófejedelem életének, aki vershagyatékának tanúsága szerint soha nem akasztotta fel a "parti fűzekre" a hárfát, bár sokan örültek volna elnémulásának, elnémításának. Wass Albert egy 1955-ös írásával szólva: "Mert elhivatás és isteni parancs elől elmenekülni nem lehet, még barlangok mélyébe se, televíziók izzó lámpái elé se, vadnyugati ostobaságok gyártása mögé se. Ha igazán író az író és Isten gondolata feszíti belülről: a gondolat könyvvé lesz előbb-utóbb."

Csoóri Sándor - A ​tizedik este
Az ​érett összegezés szándéka nem új keletű törekvés Csoóri Sándor pályáján. 1979-ben jelent meg hat előbbi verseskötetéből sűrített gyűjteménye, a Jóslat a te idődről. Felfokozta ebben a válogatásban mindenkori költészetének személyes telítettségét, és prózai kísérő szövegében életműépítő gondjának is nyomatékot adott: "Az elszemélytelenedés nagy háborújában megőrizni a személyiség jelenlétét a világban... Hiába jönne el ablakomig a tenger, a vendéglátó, már semmit se tudnék magamról." Új verseskötete, A tizedik este szerves folytonosságot jelent a körkörösen haladó, fokozatosan emelkedő költői pályán. Folytonosságot a személyesség szenvedélyében és a szinte tárgytalanul fájdalmas-elégikus vagy megrendült-himnikus hangolásban. De mintha változna, módosulna is ez az ismerős költői tónus. Megnő, növekszik e versek múltja, visszatekintő távlata: "A kivilágított, hosszú utcákon végig valamennyi multammal megjelenek, valamennyi szegénységemmel, himnuszommal."

Nagy Gáspár - Múlik ​a jövőnk
Későn ​szült Édesanyám, majdnem belehaltunk abba a májusba.Most múlt negyven éve. Időtlenül áramló hosszú idő: nappali és éjjeli óra. Szégyellem is magam, hogy korán halt és kivégzett költők helyett ennyit éltem! Pimaszul későn kezdtem a vershez, de kellett a bizonyosság: szólítottak. Talán több hang is egyszerre, s mindig éjfél után, a „nyújts feléje védő kart” után, a „megbűnhődte már e nép” után. Aztán 1968-ban, Szent István király napjának éjszakáján tankoszlop dübörög elő a ködből, lezárják az utakat, elterelik a forgalmat. Eljegyeznek a történelemmel: előre és hátra az időben. Az emlékezés jogát és felelősségét tanítják ott nekem. És azt: hol is élünk. Én nem vonulok be, de elfoglal Közép-Európa. Lefoglal a szégyen. Ez volna az egyik fontos hang az éj közepén, amire válaszolgatni kezdtek; „felelős álomjátékos lettem”. Még a drága emlékű Kormos István is komolyan veszi ezt a sort, mert így ajánl az olvasók figyelmébe. Ami maradt belőlem – itt van. És újra május: az éjszaka közepén félelmesek a villámok tűi. De tudom, készül a hajnal szőttese, s addig még jó eső esik. Majd jó lesz a földnek, jó a terhétől szabadult felhőnek. Ez így arányos osztozás. Most kéne születni! Korán szültél, halott Édesanyám.

Kiss Anna - Tükörképek
Különös ​faluba kalauzolnak Kiss Anna prózaversei: babonák, praktikák, álombeli vágyak és félelmek igazgatják lakóinak életét. Megismerjük viselt dolgaikat: a patikus, a postamester, a harangozó, a bába, a végrehajtó és mások emberi gyengéit. A falubeli gyerekek mellettük élik a maguk gyerekéletét: gyöngyöket képzelnek a kócbaba nyakára, játszanak az árokparton, csetlenek-botlanak az iskolában, és álmodnak, akár a felnőttek. A prózaversek is így következnek egymás után: a valóságos eseményt álom követi, majd újabb eseményre újabb álom vetül. A kevéssé ismert szavakat és beszédfordulatokat kis értelmező szótár foglalja össze a versek sorrendjében. Keresztes Dóra rajzai pedig megjelenítik a falubeli eseményeket és tükörképüket: az álmokat.

Márai Sándor - Eszter ​hagyatéka
Az ​élet oly csodálatosan megajándékozott, és oly tökéletesen kirabolt, mit várhatok még? Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül elrabolni, a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket.

Csoóri Sándor - Elmaradt ​lázálom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Márai Sándor - Válás ​Budán
Válás? ​Budán? Ilyesmi csak másokkal fordul elõ. Az egyik eset mégis szokatlanul közelrõl érinti a válóperes bíró elzárkózó, de sikeresnek mondható életét és családi körét: egy iskolatárs és egy futó lányismerõs házassága jutott válságba.

Utassy József - Irdatlan ​ég alatt
A ​költő életéről "A negyvenegyes tavasz harmadik napján születtem Ózdon. Alig kétéves koromban árvaságra juttatott a második világháború. Egerben, a Dobó István Gimnáziumban érettségiztem 1959-ben. Utána három év munka következett Pétervásárán: voltam OTP-tisztviselő, részes cséplőmunkás és művészeti előadó. Majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-népművelés szakára kerültem. A diploma megszerzése után a zuglói Szakmunkásképző Iskola diákotthonában nevelősködtem öt évig. Tagja voltam az Elérhetetlen föld című antológia szerzői gárdájának. 1972 augusztusában teljesen magamra maradtam tollammal. Azóta is vele, feleségemmel és fiammal élek Budapesten."

Ferenczes István - Mikor ​Csikban járt a török
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Gáspár - Tudom, ​nagy nyári délután lesz
A ​költő 1994 és 1997 között keletkezett verseit rendezte kötetbe. Az öt ciklus hetven költeménye - némileg ellenpontozva a cím derűjét - az elmúlás, az ősz, a romlás hangulatát kelti. A "halál hírekben gazdagodó" költő elment társait siratja, rájuk emlékezik, őket idézi, Baka István, Kormos István, Ratkó József szellemarcát (Az utolsó napok filmje; Levél, ha hull.; Az Antigonét fordító Ratkó József stb.). A halál gondolata a maga sorsanalízisében is gyakorta föltűnik (pl. a Sors-lián ciklus darabjaiban), hiszen naponta tapasztalja a maga halandóságának apró, ám elhessenthetetlen figyelmeztető jeleit; végül a záróciklusban (Megígért birtokunk), illetve a kötetnek címet adó versben az utolsó pillanat eljövetelét jósolja meg. A kötet másik gondolati pillérét, mondandóját 1956 októberének emlékezete, pontosabban szent hagyományának megcsúfolása alkotja (Magyar abszurd). A magyar nép forradalmának és szabadságharcának méltatlan utóélete a történelemértelmezés és az erkölcsi fölfogás fonákságaira mutat. Emberlét és történelmi sors dualizmusát a költő ismert formakultúrája jeleníti meg, az a csiszolt, kifinomult, sokszor immanens struktúra, mely Nagy Gáspár sajátja, és amely annak idején nagy visszhangot - és retorziókat is - kiváltó 1956-os, illetve Nagy Imréről szóló verseinek világát és üzenetét idézi. Egészen ritkásan, szinte csak színesítésül bukkannak föl a kötetben szatirikus hangulatú életképek, vidám köszöntő versek - a sors és a történelem ritka derűs pillanataiként. - Minden versolvasónak melegen ajánlandó.

Tamás Menyhért - Alkonyút
A ​létezés értékének tanúsítása és szeretete nyilatkozik meg ezekben a versekben. Tamás Menyhért a létezés szépségét keresi saját bajainak sokasodása közben is. Tudja és megvallja, hogy életérdekű szolgálatában nem állhat meg, hiszen nem csak a maga gyötrelmét hordja, hanem „osztott énekekben” él. Emberi, közösségi felelősségtudat vezeti. Ezért vallhatja összegzőn a kötet zárósora: „lefelé is felfelé lépek!”

Wass Albert - Összegyűjtött ​versek
"Az ​írót és a magyar irodalmat ne kell félteni. Ez a törmelék-magyarság, aki él ma még, elvész, felszívódik, nyoma sem marad. De évtizedek múltán majd itt-ott, régi ládákról, ócska padlásokról előkerülnek az igazi nagy kéziratok, a lopva írottak, hogy egy új reneszánszba bontsák a magyar irodalmat, mihelyt megérik rá az idő és megérik hozzá egy új közönség. A tehetség Istentől való és a katakombákba vonult író még az éj sötétjében is kőbe vési az isteni mondanivalókat, mert másként nem tehet. Kevesebb lesz az írás, de ami lesz, az nagy lesz és eget ostromló, leszűrt óbor. Istenek itala. Mert az elhivatás és isteni parancs elől elmenekülni nem lehet, még barlangok mélyébe se, televíziók izzó lámpái elé se, vadnyugati ostobaságok gyártása mögé se. Ha igazán író az író és Isten gondolata feszíti belülről: a gondolat könyvvé lesz előbb-utóbb." (részlet Wass Albert 1955-ben megjelent írásából)

Utassy József - Áve, ​Éva!
Ez ​a kötet a József-Attila-díjas költő válogatott szerelmes verseit tartalmazza. A szerelem azonban ezekben a versekben nem csupán mint a szeretett nő iránti vonzalom jelenik meg, összetettebb, átfogóbb jelentésű annál. Az az elemi erejű, mindenható érzés, amely összeköt bennünket a világgal, megtermi legfőbb kapcsolatainkat, s ezáltal teljesebb önmagunkat. Tárgya ennélfogva nemcsak a szeretett személy lehet. Múlt századi költők még használták a "honszerelem" kifejezést; mi, tartózkodóbban, legföljebb hazaszeretetről beszélünk. Utassy József számára azonban ez még a legszemélyesebb, legforróbb odaadást kiváltó kapcsolat: "Világ Világa, / Szerelem Kápolna-virága, / Nekem / Édes Egyetlenem, / Hazám, / Te Drága!" Illogikusnak tetsző, sokszor kicsinyesen bonyolult korunkban, amikor a szenvtelenség túlnőtte divat voltát és létjogot nyert, amikor a tények aprólékos, monoton felsorolása jelzi a költő és a költészet heroikus tehetetlenségét, Utassy szívét-lelkét kiteszi a poézis rivaldájára, fittyet hány az okoskodásnak, a kívülállás bölcsességének: ha kell üvölt, ha úgy érzi, sírdogál, s ha nincs más hátra: énekel. Verseiben szikrázik a fény, lüktet a költő szilaj kedve, de minden sora mögött ott rejlik a megszenvedettség is. Nem szenvedés és szenvelgés, hanem cselekvő átélés. Szerelmes verseinek játékossága is ebből a teljes feloldódásból, fájdalom és öröm ötvözetéből sarjad.

Döbrentei Kornél - Vitézeknek ​való dévaj balladák
Ez ​a versgyűjtemény a másság kultusza helyett az azonosság tiszteletére inti olvasóját, praktikus tanácsok formájában. Döbrentei Kornél szexuállélektani felfogásában ez körülbelül annyit jelent, hogy a férfi legyen férfi, a nő pedig nő, ha már a Teremtőnek ez volt a szándéka velünk. S azt is: amikor kedvező fölöttünk, férfiak és nők fölött a csillagok állása, úgy forduljunk egymás felé, ahogyan ez a világ kezdete óta a Természet könyvében meg van írva. Álszemérem nélkül.

Kiss Anna - Hol ​van a világ vége?
Olyan ​költő Kiss Anna, hogy gyermek és felnőtt egyaránt magának érezheti, mert verseiből tisztaság, őszinteség árad. Az új verses-könyv folytatása a nagyszerű A Holdnak háza van című kötetnek. Ezekben a versekben is álomszerű, tündéri figurák csetlenek-botlanak a költészet és a mese bűvös birodalmában.

Kürti László - Késésben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Anna - A ​viszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók