'Anasoft litera-díj' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Pavel Vilikovský - Első ​és utolsó szerelem
A ​kortárs szlovák irodalom ikonikus alakja, Pavel Vilikovský két novellát tartalmazó kötetének központi témája a gyakran be sem vallott, viszonzatlan, netán múltbéli szeretet és a szerelem. A gyorsan változó világban a munkája értelmében kételkedő fotóművész, vagy a 20. század történelmével foglalkozó nyugdíjas története egy olyan prózavilágban bontakozik ki, amelybe jól esik belehelyezkedni, hisz az olvasó végig úgy érezheti, hogy Vilikovský személyében egy remek humorérzékkel és megfigyelőképességgel megáldott úriemberrel gondolkodhat együtt.

Alta Vášová - Szorításban
Alta ​Vásová először 1997-ben megjelent kisregénye egy szlovákiai magyar asszony szorosra fogott, valós történetét mutatja be; falun töltött gyermekkorától, ifjúkora küzdelmein, helytállásain és vállalásain keresztül fia haláláig, s az abból fakadó - a jelenbe mutató belső űrig. A szöveget mégsem az időbeliség fogja egybe, hanem a sorsfordulat meghatározta emlékezésfolyam, melyet az elbeszélő rendez önnön meghatározottságai, saját emlékképei szerint. Így szélesedik a magyar asszony magnóra mondott életútja két nő találkozásának, az emberi érintés, megértés keresésének történetévé. Alta Vásová könyvének külön érdeme a szlovák irodalomban oly kevéssé reflektált közeg, a szlovákiai magyarság létkérdéseinek felvillantása.

Marek Vadas - A ​gyógyító
Az ​afrikai novellák szerzője, Marek Vadas 1997-ben szerkesztőként jutott el Kamerunba. Az európai kultúrától annyira különböző környezet és eltérő gondolkodás ihlette misztikus hangulatot árasztó írásait. Az afrikaiak világának, a fekete-afrikai mentalitásnak szerves része a túlvilággal való intenzív, mindennapi kapcsolat, az eltávozott lelkekkel való élénk párbeszéd, a különféle spirituális szeánszok. A harmincegy, mágikus realizmussal átitatott afrikai történetben keveredik mese és valóság, gyakori szereplő a világok közötti kommunikációt biztosító gyógyító (nganga). A nganga gyógyítja a test betegségeit, a lélek gondjait, beszédbe elegyedik az elhunytak szellemeivel és az istenekkel, ezért így vagy úgy, minden történetben feltűnik alakja. A kötetet Mário Domček illusztrációi kísérik; A gyógyító 2007-ben kapta meg a rangos szlovák irodalmi díjat, az Anasoft Literát. Marek Vadas (1971, Kassa) a reklámszakmában dolgozik, emellett publikál. Az afrikai Kamerunban rendkívül inspiráló közegbe csöppent, a különleges mondavilág íróként is megihlette. Már több mint kilenc alkalommal időzött Afrikában, járt Kamerunban, Gabonban, Csádban, Nigériában és Kongóban. Első Afrika-ihletésű kötete egy mesekönyv volt: a Rozprávky z čiernejAfriky (Mesék Fekete-Afrikából, 2007) az év gyerekkönyve lett Szlovákiában, A gyógyító című novelláskötete 2006-ban jelent meg.

Veronika Šikulová - Tulipánból ​paprika
Veronika ​Sikulová világában egymásnak adják a szót a szlovák és a magyar nyelvű szereplők, miközben a szerző számot vet gyermekkorával, kamasz éveivel, szüleivel. Novellafüzérében az elbeszélések egymásra épülnek, de mindegyik értelmezhető önmagában is. Mintha az olvasó egy kaleidoszkóppal játszana - folyamatosan változó fénytörésben új és új rajzolatokat vesz egy sokszínű és gazdag elbeszélői világ, és mintha a szerző azt sugallaná: elég megmozdítani valamit, változtatni a látószögön, kicserélni egy mondatot vagy szót, és a történet megváltozik.

Veronika Šikulová - Hiányos ​fiasítás
A ​könyv világának epicentruma a szerző, Veronika Šikulová szülőföldje, a Kis-Kárpátokban található Modra (Modor) és a tér, ahol a női főszereplő visszaemlékszik életére, mindenre, ami a nők, lányok, anyák hétköznapjait kitölti, és ami értelmet, perspektívát és egyediséget ad. A Hiányos fiasítás az elbeszélés szabad áramlásának regénye, kis epizódokra osztva, melyekbe anekdotikusan lépnek be emberek, történetek, dolgok és körülmények. Valami ebből csak felvillan, van, ami kitörölhetetlenül látható, van, ami folytatásos, másnak csak egyetlen mondat jut, és olykor hosszú, összetett belsőmonológokat olvasunk. Vannak első ránézésre titok nélküli mondatok, keményen kimondva, célzás és másodlagos értelem nélkül, és mégis, a végén együtt egy hatalmas titkot képeznek. VERONIKA ŠIKULOVÁ (1967) szlovák író és újságíró a Pozsonytól északra található Modoron született. A Comenius Egyetemen újságírást tanult, majd a prózaírás felé fordult. 1997-ben jelent meg első könyve Odtiene (Árnyékok) címmel, melyet Ivan Krasko-díjjal jutalmaztak, majd ezt további hat kötet követte. A 2011-ben megjelent Menettérti című regényben – amely magyar nyelven 2014-ben jelent meg a Valahol Európában sorozatban – a szerző saját családja 20. századi történetét dolgozza fel. MÉSZÁROS TÜNDE (1970) műfordító Pozsonyban született. Szlovák, cseh, angol és német nyelvből fordít, elsősorban kortárs prózát. Több folyóirat és fordítói műhely állandó munkatársa.

Balla - Az ​apa nevében
"Az ​úszás az életben maradás ösztönének megnyilvánulása. Vajon a dalai láma úszna? Vajon Buddha úszna?" Ilyen bölcseleti vagy csak szimplán ironikus kérdések mentén építi fel Balla, a kortárs szlovák próza egyéni hangú outsidere e könyv elbeszéléseit, s az olvasó tudni véli majd, hogy nem a válasz lényeges, hanem a lázas életösztön, amit az író nem mindennapi módon tud szavakba önteni.

Veronika Šikulová - Menettérti
A ​regény három generáció történetét tárja elénk három nő perspektívájából. Nagy történet abban az értelemben, hogy fonalát keresztbe metszi a második világháború, a kommunista hatalomátvétel, a politikai perek sora és így tovább. És kis történet, amennyiben egyetlen nagycsalád életéről szól. A nagymama, Jolana, a lánya, Alica és az unoka, Verona egymás történetét mesélik el. A család férfitagjai a fronton vannak vagy börtönben, isznak és dolgoznak – azaz mindig távol vannak. Nincsenek közvetlenül jelen a regényben – a nők élete azonban mégis körülöttük forog. Ez a regény nem akar történelmi vagy politikai regény lenni, és nem is törekszik egy speciális női perspektíva felmutatására. Egyszerűen csak el akarja mesélni egy család életét és történetét, ahogy az eredeti dokumentumokból, a frontról és a börtönből írt levelekből, valamint a szereplők hétköznapi beszélgetéseiből feltárul az olvasó előtt. Veronika Šikulová (1967) szlovák író és újságíró a Pozsonytól északra található Modoron született. A Comenius Egyetemen újságírást tanult, majd a prózaírás felé fordult. 1997-ben jelent meg első könyve Odtiene (Árnyékok) címmel, melyet Ivan Krasko-díjjal jutalmaztak, majd ezt további hat kötet követte. 2011-ben megjelent Menettérti című regényben a szerző saját családjának 20. századi történetét dolgozza fel. Mészáros Tünde (1970) szerkesztő és műfordító Pozsonyban született. Szlovák, cseh, angol és német nyelvből fordít, többek között Tomáš Radil, Pavol Rankov és Petra Džerengová-Nagyová regényeit fordította magyarra. Több folyóirat és fordítói műhely állandó munkatársa. A kötet megjelenését az Európai Unió Kultúra (2007-2013) keretprogramja támogatta.

Pavel Vilikovský - Kutya ​az úton
A ​kortárs szlovák irodalom egyik legismertebb szerzőjének új könyve önéletrajzi elemekből építkező esszéregény, mely elsősorban a mindenkori emberi kapcsolatokról szól: könnyed, élvezetes stílusban járja körül a kultúrák közötti átjárhatóság, a férfi-nő viszony kérdéseit, az önismeret útját és buktatóit. Mindemellett műve napjaink szlovák irodalmának afféle "Thomas Bernhard-i" önvallomása is, melynek elbeszélője kíméletlen iróniájával és indulattal beszél nemzeti mentalitásról és áligazságokkal terhelt hagyományokról.

Jozef Karika - A ​hasadék
Ez ​a regény különös körülmények között született. A szerzőt egy korábbi misztikus thrillerének megjelenése után megkereste egy férfi, aki elmesélt neki egy hátborzongató történetet, ami egy elhagyatott elmegyógyintézet széfjében talált dokumentumokkal veszi kezdetét. Jozef Karika lejegyezte az elbeszélést, annak számos adatát ellenőrizte, majd saját jegyzeteivel ellátva kötetbe rendezte – ezt tartja most kezében az olvasó. A könyv lapjain kibontakozó tragikus és hajmeresztő eseménysor a világ elé tárja az egyik legnagyobb szlovákiai rejtélyt: az emberek megmagyarázhatatlan eltűnését a Tribecs-hegységben. Legenda lenne, szándékos hamisítás, vagy maga a kegyetlen valóság? Ezt a kérdést a lebilincselő rémtörténetet közreadó szerző is felteszi, az olvasóra bízva annak megválaszolását. A hasadék eredeti kiadása óriási visszhangot keltett, az utóbbi évtizedek legnépszerűbb szlovák regénye lett, és az irodalom határait túllépve popkulturális jelenséggé vált.

Jaroslava Blažková - Hepiend
Jaroslava ​Blazková, a múlt század hatvanas éveinek egyik legolvasottabb szlovák szerzője 1968-ban emigrált Kanadába, családjával Torontóban telepedett le. Kizárták a Szlovák Írószövetségből, könyvei eltűntek a könyvtárak polcairól, a tankönyvek sem tettek említést róla. A rendszer ezzel büntette, amiért távozott az országból. Nem vágyott formális jóvátételre, csak egyetlen kívánsága volt: újra adják ki a műveit. Az Aspekt folyóiratnak így nyilatkozott: "Van vigasztalan szomorúság, az élet egyes szakaszait sem lehet visszafordítani. Az 1989-es fordulat már későn jött számomra. Elég abszurdnak tűnt, amikor levelet kaptam Pozsonyból, amelyben arra kértek, fogalmazzam meg, hogyan képzelem el a rehablitációmat. Csak azt kívántam, jelenhessenek meg ismét a könyveim..." A kívánsága teljesült, Jaroslava Blazková könyveit a sok évi száműzetés és mellőzés után újra kezében tarthatja az olvasó. A Hepiend egy ezek közül. A levélregény 2002 és 2005 között íródott, amikor a szerző beteg férjét ápolta. Az utolsó elbeszélést, mely a negyvenéves házassági évfordulójukról szól, nem sokkal a férje halála előtt fejezte be. Ebben így ír: "...öregkorban már optimizmusra van szükség, ha túl akarunk élni".

Monika Kompaníková - Az ​ötödik hajó
A ​könyv egy tizenkét éves lány, Jarka szemszögéből láttatja a világot, aki fiatal anyjával él a város szélén. Gyakran tölti az estéit egyedül, amit a lakótelepi gyerekek irigyelnek, ő azonban magányként él meg. Jarka a panelrengeteg szürke valósága és anyja nemtörődömsége elől egy szőlőhegyi nyaralóba menekül. Hamarosan hozzácsapódik az otthonról elkóborolt, jó családból származó Kristián. A kötet szomorú, magányos, idő előtt felnőtté váló gyerekekről szól, akik egy nyaralóban titkos pótcsaládot hoznak létre.

Víťo Staviarsky - Fekete ​cipők, fehér fűzővel
Szabina, ​a szépséges fiatal romalány történetét Varjú, a lány apjának piaci árusnője meséli el. A lányt az apja az agglegény Ferdy Sojkának ,,ajándékozza" jó pénzért, valójában súlyos adóság fejében eladja. Varjú, a sokat tapasztalt piacozó asszony, mint a könyvben ábrázolt közösség racionálisan gondolkodó tagja az egyetlen, aki átlátja azokat az üzleti játszmákat, amelyek nemcsak a lány sorsát, hanem valamennyiükét meghatározzák a pitiáner csencselők, a kis, és nagy bűnözők világában. A lány a dörzsölt asszony rokonszenvének, cselszövésének köszönheti, hogy végül is sorsának nem tragikus vége lesz. Varjúnak az sem okoz nehézséget, hogy némely társadalmi jelenséghez szaftos kommentárt fűzzön.

Pavol Rankov - Szeptember ​elsején (vagy máskor)
Az ​ismert szlovák író első regénye látszatra egy szerelmi történet: három barát harca egy lány szerelméért. Mégis több ennél, hiszen a történet az 1938 és 1968 közötti évek Csehszlovákiájában játszódik, amikor a magánéletbe bőven beleszól a viharos történelem: II. világháború, zsidóüldözés, szovjet megszállás, kitelepítés-lakosságcsere, 1968-as forradalom.