Ajax-loader

'Nyugatosok' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ady Endre - Ady ​Endre válogatott versei
Ötven ​éve halott Ady Endre, a XX. századi modern magyar költészet nagy forradalmára. Kora általában csak a stílusforradalmárt látta benne, a nagyvárosi polgárság rajongott a költészetéért, de líráját következetesen félremagyarázták: a tőkés osztály irodalmi szószólói pedig - a félfeudális magyar társadalom sáncai mögül - a verseiből kicsendülő szociális programjáért és mondanivalójáért támadták. Minden verse egy-egy vádirat, szenvedélyes támadás a feudalizmus és az egyházi reakció ellen, sürgető soraiból kisüt az azóta megvalósult jövő: népének forradalma. Halála ötvenedik évfordulóján nem a halott költőre, hanem élő művére emlékezik jelen kiadással A magyar irodalom gyöngyszemei sorozat.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
„A ​Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani; Ő így mondja, - Nem mondhatom el senkinek. Elmondom hát mindenkinek -." Márai Sándor

Móricz Zsigmond - Az ​ágytakaró / A fecskék fészket raknak
Móricz ​Zsigmond két, viszonylag kevéssé ismert regénye Az ágytakaró (1928) és A fecskék fészket raknak (1931) jelenik meg kötetünkben. Mindkét történet Budapesten játszódik, cselekményük nagyjából megegyezik megírásuk, első megjelenésük időpontjával. Móricz ebben a két regényben a maga korának és a magyar főváros mindennapi életének drámáit írja meg. Nem égető sorskérdéseket, tobzódó indulatokat, pusztító tüzeket, hanem olyan embereket, akik lendíteni akarnak valamit sorsukon, tágítani, lakhatóbbá tenni az életet, életüket. Két nemzedék, két életforma, két törekvés elevenedik meg az Ágytakaró és A fecskék fészket raknak lapjain: az idősebbeké, akik olykori föllobbanásaik ellenére sem bírnak változtatni életükön, a fiataloké akik immár másként próbálnak fészket rakni és a fészekben élni, mint szüleik...

Móricz Zsigmond - Árvácska
Móricz ​1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".

Tersánszky Józsi Jenő - Sarkantyúvirág
Mind ​a négy kisregényem a jelenben, illetve a legközelebb-múltban játszódik le. Hőseik is mai jellemek. Az egyik fiatal mérnöknő, a másik egy téeszcsé elnöke, a harmadik zenész, a negyedik régész. Mozgásuk, jellegzetességeik korunk bélyegeit viselik. Legföllebb abban tartanak kapcsolatot a régebbi múlttal, hogy én nem erőltetem azt a ma dívó alkotói módszert, amely nem az emberi, a lelki sajátosságokat domborítja ki, hanem főleg azokat az értékeket, amivel mint társadalmi lény hasznosítja magát valaki.

Móricz Zsigmond - Pillangó
Pillangó. ​A szép és csapodár szerető jelképe - meg a reménytelen szerelemé Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika elemi erővel fellobbanó, társadalmi konvenciókkal szembeszálló szerelmének története a szerző meghatározása szerint "idill". Móricz könnyű kézzel, napok alatt írta meg a korántsem idilli helyzetet, amelyben két felfogás áll szöges ellentétben egymással: a nagy alföldi mezőváros peremén boldogulni megtanult öregeké, és a fiataloké. Jóska és Zsuzsika szülei a már kialkudott, érvényes szokáshoz kötődnek, ők akarják megszabni a "ki kivel házasodjék" törvényét, melynek alapja az anyagi biztonság. Minden eszközzel próbálják megakadályozni a fiatalok egybekelését. Jóska és Zsuzsika a szív, a szerelem jogán a lehetséges, a vágyott világ fölépítésére törekednek. A boldogságért azonban nemcsak szüleikkel, hanem egymással, egymásért is meg kell küzdeniük.

Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Krúdy Gyula - A ​vörös postakocsi
"Pesti ​regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás" - írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta - 1913 óta - hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk "sztorija" - kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

Tersánszky Józsi Jenő - Sziget ​a Dunán
A ​néhány hónapja elhunyt, immár valóban klasszikusunkká vált Tersánszky Józsi Jenő teljes életművének színskálája villódzik ebben a hét kisregényben. Ahány írás, annyiféle hang és hangulat, annyiféle háttér és atmoszféra; A Heródes király babonája és A bátor nyírőlegény vérbeli Tersánszky-írások a javából, a Kakuk Marci szomszédságából – A nevelőkisasszony, az Egy nőcsábító naplójából vagy a Majombőr párna nagy írónk könnyűműfajbéli kalandozásainak tájairól való, s kifogyhatatlan játékosságát, garabonciás kedvéd tükrözi. Kitűnő szórakozást nyújtanak ezek az elbeszélések, s az édesbús romantika vagy a harsány erotika hangulatkulisszái között mégis remekbe formált figurákat vonultatnak fel. A Sziget a Dunán derűs happy endjét egy fiatal nyár ragyogása, remek vadevezős háttér teszi hitelessé. Az Amikor jott a szörnyű ostrom komoly, második világháborús problematikáját is át- meg átszövi a groteszk látás, Terszánszky jellegzetes humora.

Krúdy Gyula - Magyar ​király-idyllek
"Ő ​volt az első asszony a magyar trónon, aki a férfiakat mindig a szívüknél fogva ragadta meg, mit később a francia királynék oly diadalmasan praktizáltak. Erzsébet a kengyelfutójára éppen oly szerelmes pillantást tudott vetni, mint az ország leghatalmasabb főurára." A könyv a Századok Legendái 1913. októberi száma alapján készült.

Borbély Sándor - Juhász ​Gyula
Juhász ​Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.

Móricz Zsigmond - Kisregények ​I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka_margit_-_hangyaboly_(millenniumi_k%c3%b6nyvt%c3%a1r)
elérhető
10

Kaffka Margit - Hangyaboly
Különös, ​fojtott levegőjű, zárt világba visz Kaffka Margit kisregénye, a _Hangyaboly_. Egy tanítórend apácazárdája a színhely a századforduló idején. Szigorú életrend, súlyos kötelmek, megcsontosodott középkori szellem nehezedik egyforma könyörtelenséggel apácákra és növendékeikre. Zord nevelési elvek: a néma folyosókon csak suttogni szabad, a hangos szó már rendbontásnak számít. Ebben a közösségben csupa nő él együtt: elfojtott vágyak, az önfegyelem kegyetlen szorításában eltorzult érzések és kapcsolatok nyűgözik a lelkeket. A zárda életének látszatra sima tükre alatt kibékíthetetlen, szenvedélyes ellentétek forrnak, s egy csapásra felszínre kerülnek a főnökasszony halálakor. E látszólag egységes és fegyelmezett közösség ekkor nyíltan és élesen két pártra szakad: a belső megújulást sürgetők és a konzervatívok pártjára. A megzavart "hangyaboly"-ban szabályos választási korteshadjárat kezdődik, amely - természetesen - a konzervatívok győzelmével ér véget

Kosztolányi Dezső - Kínai ​kancsó
A ​Kosztolányi-stílus feltűnő vonása valami éber kíváncsiság, valami éles fogékonyság, valóságos lesben állás a témák, az élmények, az emberi, állati, növényi sorsok ijesztően izgalmas őserdejében, egyrészt az eszményi újságíró tökéletes szimatja, másrészt a magát feledni vagy tágítani vágyó lélek más, távoli, minél távolibb lelkekben való elmerülése... »a részvét - mint az Édes Anná-ban mondja -, mely egy idegen életet is éppoly végzetesen szükségesnek érez, mint az önmagáét« - ez termi a legmeghatóbb, legemberibb Kosztolányi-műveket..."

Veadandp0034
elérhető
3

Krúdy Gyula - Szerenád
Krúdy ​Gyula írja az Aranykéz utcai szép napok című novellafüzér Előhang-jában: "Mennyit szerettem volna írni, ami igaz! - Semmit nem írtam csak színhazugságokat." Költői túlzás: az ő "színhazugságai" a valósággal ezernyi ponton érintkező életteli fikciót, sajátos mesevilágot teremtettek, s ezt maga is tudta! Kitalálta a "színhazugság" szót, miként kitalálta azt a világot, amelyet megtapasztalt színigazságaiból költői fantáziájával fölépített. Érett írói korszakának itt közreadott elbeszélései - a magyar novellairodalom gyöngyszemei - ezt a tudatos, ironikus kettősséget példázzák.

A_vandor_elindul
A ​Vándor elindul Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​Vándor elindul
A ​címet adó vers: Szabó Lőrinc - A VÁNDOR ELINDÚL Bottal s öreg kutyámmal indúltam hazúlról. Dalolva mentem és torkom nem únta még az országút fáradságos énekét. - Tudod, hogy a Nap barátja voltam? Ő édesitette agyamat hajnali rétek szagával; aztán minden csigát s kavicsot külön megmutatva látni, szeretni és csodálni tanított... Minden kanyarnál új dolgok fogadtak, és a friss zöldben hófehér mérföldkövek ragyogtak egyenlő távolokból. Majd, lombos hegyek közt, még szebben tündökölt a sokalaku élet. A Nap barátja voltam; ő kisért el estig, s mikor már fölhalmozódtak az éj csodái, csókkal búcsúzott tőlem. - Óvatos morajjal tapogatózott lefelé a víz, s a pontyok aludtak a tavakban. Lepihentem én is s a föld s a fű íze ereimbe ivódott. Fenyegető szemek szikráztak a bozótban, de nem féltem: tudtam: a vén kutya vigyáz rám, belefúrja szemét az állandó sötétbe s őrt áll előrenyujtott nyakkal s tárt fülekkel.

Móricz Zsigmond - A ​nap árnyéka
A ​mű az Erdély aranykorának záróakkordja, bár tervezett még egy negyedik kötetet is, a Hadak ura címmel, ám ennek megírásától a kiadó érdektelensége eltérítette. Ez is Bethlen Gábor regénye, fejedelemségének hatodik esztendejéről szól, a férfiszenvedélyről, az emberi hűségről és a harci készülődésről. Móricz Zsigmond így tűnődik egyik vallomásában hőséről: "nemzeti hőst kerestem, akiről regényt lehet írni, valakit, aki evvel a néppel nagyot tudott alkotni... Így állapodtam meg Bethlen Gábornál, akiben rögtön sok rokonszenves vonást leltem: árva gyerek, maga csinálta ember, s ízig-vérig magyar minden célkitűzésben. Ma már nem látom politikáját a második korszakban annyira magyarnak: őbenne is hatalmi vágy van, s a háborúra is azért indult ki, hogy cseh király lehessen... Az asszonykérdés pedig a Janka probléma. Íme, kilenc éve meghalt, és nincs több asszonyesetem. Soha más nő nem érdekelte >>elszánt poéta ceruzámat<<, csak a vele való élethalálharc. Ő levonta a konzekvenciákat; én tovább vívódom vele. Ő tett íróvá, s ő tart ma is." – Nagy íróvá tette. Erdély s a XVII. század magyar és közép-európai történelmét tőle tanuljuk tisztelni is, átélni is.

Covers_91636
Ady ​Endre Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ady ​Endre
Fellépése ​a századelőn egy nagy hagyománnyal dicsekvő és megújulásra képtelen népies ízléseszménnyel szemben történt, s nem lebecsülhető ellenállásba ütközött. De éppen a konzervatív fenyegetés tartotta össze a progresszió táborát, tompítva és leplezve a belső ellentéteket. Bár Ady szerette magát magányos harcosnak nevezni - ezzel is fokozva szerepe nagyságát -, valójában a századelő reformnemzedéke, a Huszadik Század és a Nyugat köre teljes mellszélességgel felsorakozott mögé. Az irodalmi életben hívek és ellenfelek egyaránt őt ismerték el az új irányzat első emberének. Ady ambíciója több volt: a régi és az új harcát nem kívánta korlátozni az irodalomra; tisztában volt vele, hogy a modern, városias kultúra meghonosítása a tét, s ez a magyar glóbusz mélyreható átalakítását jelenti.

Ady Endre - Ifjú ​szívekben élek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Rákóczi ​harangja
Hajdanában ​a könnyelmű Zsigmond király zálogba csapott tizenhat szepesi várost, s ezeknek még jó évszázad múltán is adózniuk kell, méghozzá nem is akármivel, hanem egy-egy hajadonnal. A mohácsi csatatéren elpuszul II. Lajos és Magyarország színe-virága, a nem is távoli erdők homályában pedig ott vonul a leendő árnyékkirály. A címadó elbeszélés már Rákóczi korában vezeti el az olvasót, aztán Martinovics apát baljós és legendás alakja is fölbukkan korszakának sötétjéből, majd a napóleoni háborúk idejéről eleveníti föl érdekes történetét a szerző.

Ady Endre - A ​tűz csiholója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rolla Margit - A ​fiatal Kaffka Margit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móricz Zsigmond - Rózsa ​Sándor
Móricz ​Zsigmond Rózsa Sándora a magyar irodalom egyik legtökéletesebben megformált paraszti alakja, a megtaposott, elnémított nép legjobb tulajdonságainak megtestesítője, a népi vágyak összesítője egy személyben, valóságos mesehős bátor igazságtevő, hibátlan férfi, gáncstalan gavallér. Ezért számíthat mindig a nép támogatására, ha másra nem, hát cinkos hallgatására. És ezért szólnak róla népdalok, ezért dicsőítik minden tettét, eszményítik alakját. Lelkesítő, ihlető népi hős, s az író mesélő kedve is talán ebben a regényben bontakozik ki a legszebben. Varázslatosan örökíti meg a természetet, csodálatosan szép csínekkel festett tájakon, vad nádasokban, végeláthatatlan mezőkön bonyolódik az izgalmas, eseményekben, kalandokban gazdag cselekmény. S minden alakját utolérhetetlen művészettel mintázza meg, a hős betyárvezért éppúgy, mint az esett szegényparasztot, a furfangos polgárparasztot éppúgy, mint a finomkodó urat vagy a bárdolatlan dzsentrit.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit regényei
Kaffka ​Margit nemcsak egy korszaknak, de a teljes magyar irodalomnak egyik legvonzóbb, legérdekesebb alakja, s egyben legtehetségesebb asszonyírója. Noha szinte valamennyi művében a nőkérdést - ezt az írói indulásával szinte egyidőben jelentkező, szenvedélyeket kiváltó, összetett társadalmi problémát - állítja fókuszba, hűvös józansága, okos, koncepciózus megfigyelései, életszeretete és szenvedélyes igazságkeresése mind regényeiben, mind pedig novelláiban a társadalom egészére adnak kitekintést, és éppen ezáltal tud alakjainak sűrű társadalmi közeget teremteni. "A társadalom bírálója sokkal több törvényszerűséget vonhat le belőle, mint magából az életből" - állapítja meg Móricz Zsigmond a Színek és évek megjelenésekor, Schöpflin Aladár pedig sok más társával együtt "a legnagyobbszabású magyar regények" közé sorolta. Az első három regény, a Színek és évek, Mária évei és az Állomások a kor három jellegzetes nőtípusán keresztül szinte trilógiaszerűen ad egységes képet. A másik három kisebb terjedelmű mű - a Lírai jegyzetek egy évről önvallomásos munkája, a Két nyár, amelyben már a munkásnő típusát üdvözölhetjük, a Hangyaboly, amely egy zárda belső életét bemutatva, voltaképpen a klerikális nevelés vádbeszéde - noha önálló cselekménnyel, mondanivalóval terhes, voltaképpen mégis a három nagy műben megfogalmazandó főkérdés árnyaltabb képéhez segít hozzá. Minden munkájában "a megbízható emlék hitelét érezzük" - mondja Radnóti Miklós kitűnő monográfiájában, s ez a hitelesség máig hatóan eleven varázsú. Jellegzetes vonása, amely megkülönbözteti nagy kortársaitól, talán abban a kisrealizmusban rejlik, ahogy hőseinek napi életét ábrázolja, s a napi apróságok visszahatását, determináló erejét láttatni tudja a sorok egészében. "Magyar íróink közül nem tudok egyet sem, akinek szavaiban annyi apró valóság gurulna, nyüzsögne, mit Kaffkáéban" - írja róla Balázs Béla finom megfigyelésekkel teli tanulmányában.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz
E ​kisregények hősei jobbára vergődő, kallódó, a polgári társadalom általános terheit saját sorsukban hordozó emberek. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi.

Móricz Zsigmond - Az ​asszony beleszól
Részletek ​az utószóból: "1933-ban írta ezt a regényt Móricz Zsigmond - ekkor jelent meg folytatásokban a Pesti Napló hasábjain. 1933-ban, a nagy gazdasági válságból való lassú, keserves kilábolás évében látszólag vidám, könnyed témához fordul az író. (...) Az asszony beleszól születésekor két vágy találkozik az író lelkében: a témakör, a társadalmi miliő szélesítéséé és a nagy könyvsikeré. Ezért játszódik a regény a nagyvárosi, ún. "középosztály" köreiben, s választ témájául rendkívül érdekes, feszült, izgalmas eseménysort. (...) Egyfelől bűnügyi regényt olvasunk (...). A bűnügy mögött egy társadalmi regény körvonalai húzódnak meg: egy Üllői úti bérház lakóinak élete, erkölcsei, reményei, örömei és szomorúságai - mindez négy ingyenjegy történetének rendkívül fordulatos és mulatságos keretében elbeszélve. (...) Szándéka szerint "lektürt": könnyű, szórakoztató olvasmányt írt. " (Nagy Péter)

Füst Milán - Őszi ​vadászat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Sbarcea - Befejezetlen ​emlékirat
Nagy ​szellemek árnyékában az apró ember is krónikássá buzdul. Körülbelül ez történt velem is a Bartók Béláról, Móricz Zsigmondról, Karinthy Frigyesről, Móra Ferencről, Kosztolányi Dezsőről és még jó néhány íróról és művészről szóló, magyarul írt visszaemlékezéseim során. Lapszerkesztői, fordítói és zeneírói tevékenységem kapcsán egy évtizeden át szorgalmaztam velük az ismeretséget. Szakmabeli, sokszor az időszerű újságírás szükségletét szolgáló találkozásainknak talán gyermekkori Ady-élményem volt az elindítója. Benyomásaimat, beszélgetéseinket tollhegyre szedtem, és egy-kettőt közöltem is a két háború közötti román sajtóban, felpuhítva olvasóim közönyét a részükre még idegen magyar irodalommal és művészettel szemben. Írásaim legtöbbje azonban a halogató taktikázással élő polgári lapok papírkosarában lelte meg nem érdemelt halálát. Ez érthető, mivel érdeklődésem a második világégést megelőző években különállásnak, az akkori rendszer szemében majdnem kihívásnak számított. Annál is inkább, mert pillanatfelvételeim nyomán nem egyszer visszhang támadt: hisz egyek vagyunk, egyre vágyunk, a történelem ugyanazon kohójából kerültünk ki mindannyian! Ezért, bármily szerények is, dokumentumok maradnak nemes poétákról, emberségről, bátor művészekről és együvé tartozásról. Így, összegyűjtve, memoárjellegük ellenére is talán némi szolgálatot tehetnek olvasóknak és az irodalom céhügyeit kutatóknak egyaránt.

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Krúdy Gyula - Andráscsik ​örököse
"Vége ​lesz a nevezetes Andráscsik kontra Andráscsik-pörnek... A nagy pör, amely olyan arányokban indult, hogy százesztendeig munkát adjon az ügyvédeknek és bíróságoknak, megszűnik. Sohase fogják följegyezni azok közé, amelyek a kezdő prókátorok fantáziáját izgatják... Tömérdek bélyeg és papiros marad meg és az öreg ügyvédi irnokok..."

Covers_190466
elérhető
1

Révai József - Ady
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - A ​muskétás
A ​kötetről Krúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművéből ad válogatást ez a kötet. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia tisztjeinek alakját felidéző novellák vagy a középkori zsoldostörténetek egyaránt azt a sajátos, egyénített világot tárják az olvasó elé, amely annyira jellemző Krúdy irásművészetére, s amelynek egyik csúcspontját az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél cimű novella jelenti. Ezekben az Írásaiban is megjelennek a félmúlt álomködébe vont regényes alakok, bizonytalan nosztalgiákkal lépegetve a szerelem és a halál határmesgyéjén, sorsukkal a dzsentrinek a történelemből való kihullásáról tanúskodva. Krúdynak kötetünkben összegyűjtött elbeszélései ugyanakkor egy különös novellatipust is képviselnek, amelynek jobbára nyugalmazott katonatisztek a szereplői. A róluk festett kép mögött lehetetlen nem észrevenni a dekadencia ábrázolásában megmutatkozó csöndes iróniát; ebből Krúdy csak akkor enged, ha az 1848/49-i szabadságharc egyik tábornokáról ír - ezzel mutatva meg saját korának ellenpontját. Kötetünk a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelenleg is folyó életműkiadás elbeszélésgyűjteményeire támaszkodik, a szövegközlést illetően tehát Barta András munkájára. A fölvett harminc elbeszélés a Pókhálós palackok, Bp., 1977; Az álombéli lovag, Bp., 1978; a Szerenád, Bp., 1979; a Telihold, Bp., 1981 és a Delikátész, Bp., 1982; cimű kötetekben jelent meg.

Kollekciók