Ajax-loader

'Nyugatosok' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szép Ernő - Lila ​ákác / Ádámcsutka
Mindkét ​regény témája: az igazi emberség, a szép szerelem, a tiszta indulatok keresése annak a bizonyos "régi világnak" a sokszor édeskés, de mégis romlás szagú levegőjében. A Lila ákác az író egyik legjobb regénye. Egyéniségének legértékesebb eleme: a költőiség nyilvánul meg benne. Különleges íze, színe és illata van, s nemcsak azért, mert jellegzetesen nagyvárosi atmoszférájában a Ferenc József-i kor polgári s félvilági társasága tárul elénk a lautrec-i képek légies könnyedségével s karikírozás felé közelítő fanyarságával. Az Ádámcsutka szinte folytatása ennek a témának. A főszereplő itt már nem az életre vágyó fiatalember, hanem idősödő férfi, az emberi törekvés azonban - mint Szép Ernő minden írásában - itt is a gyermekkor természetes tisztaságigényéből táplálkozik, s ugyanazokon a pontokon szenved hajótörést, vagy talál kis szigeteket, mint a Lila ákác-ban.

Krúdy Gyula - A ​vörös postakocsi
"Pesti ​regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás" - írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta - 1913 óta - hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk "sztorija" - kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

Kaffka Margit - Színek ​és évek
A ​Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Móricz Zsigmond - Árvácska
Móricz ​1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".

Kaffka_margit_-_hangyaboly_(millenniumi_k%c3%b6nyvt%c3%a1r)
elérhető
9

Kaffka Margit - Hangyaboly
A ​Hangyaboly - írja Bodnár György - egy zárda életét mutatja be, melynek csendes, fülledt levegőjét felborítja az új főnöknőválasztás... A pártokat főképpen a zárda anyagi forrásainak megválasztása állítja szembe. A régiek a módos jelöltek hozományára és a főúri adományokra akarnak építeni továbbra is. Ezért igyekeznek belekényszeríteni a rendbe Gross Helénkét, a haldokló főnöknő unokahúgát, akire nagy örökség vár. A modernek szeretnék, ha feleslegessé válnának a pénzhozományok: akkor csak a rátermettség és a hivatás lenne az apácák toborzója. Ezért akarnak magasabb iskolákat tervezni, egészséges, új épületeket építeni... De ha ez a kép csak önmagáért születik meg, a Hangyaboly csupán éles szavú antiklerikális irat. Nagyobb igény szülte. Kaffka zárdája önálló, eleven világ: belső logika szerint épül vel, plasztikusan kidolgozott alakjai önnön törvényeiket követik. S ugyanakkor mindvégig érezzük, hogy a zárdai élet belső izgalmai nagyobb áramkörbe kapcsolódnak.

Ady Endre - Életem ​nyitott könyve
Adynak ​életében megjelent három rövid önéletrajza mellett van egy jóval terjedelmesebb, de lappangó negyedik is: elrejtve mintegy húszkötetnyi életművében. Egymás mellé kell illeszteni időrendben a személyes vonatkozású részleteket, s kibontakozik előttünk a világirodalom egyik kismagasló emberi dokumentuma. Ez a könyv teljesen újszerű az eddigiek sorában. Minden szava, a cím és fejezetcímek is - kivéve a rövid összekötő, magyarázó szövegeket - Ady Endréé, tehát a szó igazi értelmében önéletrajzot tart kezében az olvasó. Mi benne az újszerű? Az, hogy a költő írásainak vallomásainak részleteiből - versekből, novellákból, cikkekből, levelekből - az Ady-életmű egyik jeles ismerője, Kovalovszky Miklós állította-szerkesztette össze a kötetet, amely híven eleveníti meg a zsenit és minden ellentmondásosságában az embert, akinek vergődései, tragikus látomásai, mohó életszomja hatalmas életet, egyetemes életszeretetet szuggerálnak. Ady a nagy vallomástevők közé tartozik; emberi igénye, erkölcsi parancsa és költői programja a lelket lemeztelenítő őszinteség: életét, gondolatait, érzéseit, indulatait és szenvedélyeit éppúgy elénk tárja, mint emberi gyötrődéseit, írói és politikai harcait. Nemcsak eseménytörténetet kapunk tehát, hanem belső életrajzot, önjellemzést, fejlődésképet, sőt korrajzot is, barátoknak, szerelmeknek, fegyvertársaknak és ellenfeleknek portréival. A nagyszerű Ady-ismerettel és eszmei biztonsággal válogatott részletekből összeállított életrajz izgalmas, élvezetes olvasmány, és újabb ösvény a hatalmas élet megismeréséhez.

Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Kosztolányi Dezső - Kínai ​kancsó
A ​Kosztolányi-stílus feltűnő vonása valami éber kíváncsiság, valami éles fogékonyság, valóságos lesben állás a témák, az élmények, az emberi, állati, növényi sorsok ijesztően izgalmas őserdejében, egyrészt az eszményi újságíró tökéletes szimatja, másrészt a magát feledni vagy tágítani vágyó lélek más, távoli, minél távolibb lelkekben való elmerülése... »a részvét - mint az Édes Anná-ban mondja -, mely egy idegen életet is éppoly végzetesen szükségesnek érez, mint az önmagáét« - ez termi a legmeghatóbb, legemberibb Kosztolányi-műveket..."

Móricz Zsigmond - Pillangó
Pillangó. ​A szép és csapodár szerető jelképe - meg a reménytelen szerelemé Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika elemi erővel fellobbanó, társadalmi konvenciókkal szembeszálló szerelmének története a szerző meghatározása szerint "idill". Móricz könnyű kézzel, napok alatt írta meg a korántsem idilli helyzetet, amelyben két felfogás áll szöges ellentétben egymással: a nagy alföldi mezőváros peremén boldogulni megtanult öregeké, és a fiataloké. Jóska és Zsuzsika szülei a már kialkudott, érvényes szokáshoz kötődnek, ők akarják megszabni a "ki kivel házasodjék" törvényét, melynek alapja az anyagi biztonság. Minden eszközzel próbálják megakadályozni a fiatalok egybekelését. Jóska és Zsuzsika a szív, a szerelem jogán a lehetséges, a vágyott világ fölépítésére törekednek. A boldogságért azonban nemcsak szüleikkel, hanem egymással, egymásért is meg kell küzdeniük.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar író a 20. század elején. Ez az író tele volt kíváncsisággal, érdekelték a fölfedezések, a természettudományok, a lélektan legújabb eredményei, a fizika csodái. Képzelőereje világirodalmi méretekben is páratlan, fantasztikus világokat talált ki: Capilláriát, a tengermélyi társadalmat és Faremidót, a tökeletes géplények országát. Sziporkázó ötletei voltak, komikus képessége meghatározta a 20. század magyar humoros irodalmát. Mégis: a legnagyobb sikert egy szerény külsejű novellafüzérrel aratta. Húsznál alig több történettel, amelyek egy 19. század végi pesti iskolába kalauzolnak, 19. század végi diákokról szólnak, s amely mű a 21. évszázadban is éppen olyan friss, eleven és korszerű, mint volt kilenc évtizeddel annak előtte - itthon és külföldön egyaránt. A párizsi, a londoni vagy a pekingi diák pontosan ugyanazt érezte meg benne, amit a mai vagy tegnapi szegedi, nyíregyházi, kolozsvári, kassai vagy szabadkai iskolás, magyar és román, magyar és szlovák, magyar és szerb.Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította - a szerző szándékát figyelembe véve - a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron fél évszázad óta most veheti az olvasó először kezébe a valódi, hiteles kiadást.

Veadandp0034
elérhető
3

Krúdy Gyula - Szerenád
Krúdy ​Gyula írja az Aranykéz utcai szép napok című novellafüzér Előhang-jában: "Mennyit szerettem volna írni, ami igaz! - Semmit nem írtam csak színhazugságokat." Költői túlzás: az ő "színhazugságai" a valósággal ezernyi ponton érintkező életteli fikciót, sajátos mesevilágot teremtettek, s ezt maga is tudta! Kitalálta a "színhazugság" szót, miként kitalálta azt a világot, amelyet megtapasztalt színigazságaiból költői fantáziájával fölépített. Érett írói korszakának itt közreadott elbeszélései - a magyar novellairodalom gyöngyszemei - ezt a tudatos, ironikus kettősséget példázzák.

Tersánszky Józsi Jenő - Sziget ​a Dunán
A ​néhány hónapja elhunyt, immár valóban klasszikusunkká vált Tersánszky Józsi Jenő teljes életművének színskálája villódzik ebben a hét kisregényben. Ahány írás, annyiféle hang és hangulat, annyiféle háttér és atmoszféra; A Heródes király babonája és A bátor nyírőlegény vérbeli Tersánszky-írások a javából, a Kakuk Marci szomszédságából – A nevelőkisasszony, az Egy nőcsábító naplójából vagy a Majombőr párna nagy írónk könnyűműfajbéli kalandozásainak tájairól való, s kifogyhatatlan játékosságát, garabonciás kedvéd tükrözi. Kitűnő szórakozást nyújtanak ezek az elbeszélések, s az édesbús romantika vagy a harsány erotika hangulatkulisszái között mégis remekbe formált figurákat vonultatnak fel. A Sziget a Dunán derűs happy endjét egy fiatal nyár ragyogása, remek vadevezős háttér teszi hitelessé. Az Amikor jott a szörnyű ostrom komoly, második világháborús problematikáját is át- meg átszövi a groteszk látás, Terszánszky jellegzetes humora.

Tersánszky Józsi Jenő - Sarkantyúvirág
Mind ​a négy kisregényem a jelenben, illetve a legközelebb-múltban játszódik le. Hőseik is mai jellemek. Az egyik fiatal mérnöknő, a másik egy téeszcsé elnöke, a harmadik zenész, a negyedik régész. Mozgásuk, jellegzetességeik korunk bélyegeit viselik. Legföllebb abban tartanak kapcsolatot a régebbi múlttal, hogy én nem erőltetem azt a ma dívó alkotói módszert, amely nem az emberi, a lelki sajátosságokat domborítja ki, hanem főleg azokat az értékeket, amivel mint társadalmi lény hasznosítja magát valaki.

Füst Milán - Szabó Lőrinc - Tóth Árpád - A ​vándor elindul
A ​címet adó vers: Szabó Lőrinc - A VÁNDOR ELINDÚL Bottal s öreg kutyámmal indúltam hazúlról. Dalolva mentem és torkom nem únta még az országút fáradságos énekét. - Tudod, hogy a Nap barátja voltam? Ő édesitette agyamat hajnali rétek szagával; aztán minden csigát s kavicsot külön megmutatva látni, szeretni és csodálni tanított... Minden kanyarnál új dolgok fogadtak, és a friss zöldben hófehér mérföldkövek ragyogtak egyenlő távolokból. Majd, lombos hegyek közt, még szebben tündökölt a sokalaku élet. A Nap barátja voltam; ő kisért el estig, s mikor már fölhalmozódtak az éj csodái, csókkal búcsúzott tőlem. - Óvatos morajjal tapogatózott lefelé a víz, s a pontyok aludtak a tavakban. Lepihentem én is s a föld s a fű íze ereimbe ivódott. Fenyegető szemek szikráztak a bozótban, de nem féltem: tudtam: a vén kutya vigyáz rám, belefúrja szemét az állandó sötétbe s őrt áll előrenyujtott nyakkal s tárt fülekkel.

Kosztolányi Dezső - Aranysárkány
Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Móricz Zsigmond - A ​nap árnyéka
A ​mű az Erdély aranykorának záróakkordja, bár tervezett még egy negyedik kötetet is, a Hadak ura címmel, ám ennek megírásától a kiadó érdektelensége eltérítette. Ez is Bethlen Gábor regénye, fejedelemségének hatodik esztendejéről szól, a férfiszenvedélyről, az emberi hűségről és a harci készülődésről. Móricz Zsigmond így tűnődik egyik vallomásában hőséről: "nemzeti hőst kerestem, akiről regényt lehet írni, valakit, aki evvel a néppel nagyot tudott alkotni... Így állapodtam meg Bethlen Gábornál, akiben rögtön sok rokonszenves vonást leltem: árva gyerek, maga csinálta ember, s ízig-vérig magyar minden célkitűzésben. Ma már nem látom politikáját a második korszakban annyira magyarnak: őbenne is hatalmi vágy van, s a háborúra is azért indult ki, hogy cseh király lehessen... Az asszonykérdés pedig a Janka probléma. Íme, kilenc éve meghalt, és nincs több asszonyesetem. Soha más nő nem érdekelte >>elszánt poéta ceruzámat<<, csak a vele való élethalálharc. Ő levonta a konzekvenciákat; én tovább vívódom vele. Ő tett íróvá, s ő tart ma is." – Nagy íróvá tette. Erdély s a XVII. század magyar és közép-európai történelmét tőle tanuljuk tisztelni is, átélni is.

Covers_91636
Ady ​Endre Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ady ​Endre
Fellépése ​a századelőn egy nagy hagyománnyal dicsekvő és megújulásra képtelen népies ízléseszménnyel szemben történt, s nem lebecsülhető ellenállásba ütközött. De éppen a konzervatív fenyegetés tartotta össze a progresszió táborát, tompítva és leplezve a belső ellentéteket. Bár Ady szerette magát magányos harcosnak nevezni - ezzel is fokozva szerepe nagyságát -, valójában a századelő reformnemzedéke, a Huszadik Század és a Nyugat köre teljes mellszélességgel felsorakozott mögé. Az irodalmi életben hívek és ellenfelek egyaránt őt ismerték el az új irányzat első emberének. Ady ambíciója több volt: a régi és az új harcát nem kívánta korlátozni az irodalomra; tisztában volt vele, hogy a modern, városias kultúra meghonosítása a tét, s ez a magyar glóbusz mélyreható átalakítását jelenti.

Ady Endre - Ifjú ​szívekben élek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Rákóczi ​harangja
Hajdanában ​a könnyelmű Zsigmond király zálogba csapott tizenhat szepesi várost, s ezeknek még jó évszázad múltán is adózniuk kell, méghozzá nem is akármivel, hanem egy-egy hajadonnal. A mohácsi csatatéren elpuszul II. Lajos és Magyarország színe-virága, a nem is távoli erdők homályában pedig ott vonul a leendő árnyékkirály. A címadó elbeszélés már Rákóczi korában vezeti el az olvasót, aztán Martinovics apát baljós és legendás alakja is fölbukkan korszakának sötétjéből, majd a napóleoni háborúk idejéről eleveníti föl érdekes történetét a szerző.

Ady Endre - A ​tűz csiholója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rolla Margit - A ​fiatal Kaffka Margit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

878718_5
elérhető
4

Móricz Zsigmond - Rokonok
Kopjáss ​István egy nap arra ébred, hogy megválasztották Zsarátnok főügyészének. Kultúrtanácsnokként - más szóval utolsó senkiként - dolgozott addig a városházán, s most, hogy a jó szerencséje és a forgandó véletlen ilyen magas pozícióba juttatta, minden szebbnek tetszik körülötte: egyszeriben a felesége is vonzó szépasszonnyá válik, a városban mindenki előre köszön és gratulál neki, s kínban született frázisát - hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon - mélyenszántó bölcsességként ismételgeti boldog- boldogtalan. Kopjáss, ez a se okos, se buta, de a maga módján tisztességes és idealista gondolkodású ember nagy reményekkel vág neki új munkájának: a törvényesség őre lesz a városban, s kitartó munkával - ha a polgároknak mindig elmondják, mire költik a pénzüket - talán még azt is el lehet érni, hogy a magyar ember szívesen fizesse az adót, s önzetlen örömmel szemlélje a köz boldogulását. A hatalom édességét azonban hamarosan megkeserítik az innen-onnan előbukkanó rokonok, akik most mind Kopjáss pénzét s befolyását lesik, s még inkább az új főügyész előtt lassanként feltáruló igazság: a kéz-kezet-mos panamázások kibogozhatatlan szövedéke. Móricz először 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye azóta klasszikus példázattá vált, amely örökérvényűen mutatja be a hatalom mámorát s az aljasító körülmények közé került egyszerű ember vergődését. Bár a Rokonok csak egy pillanatkép az 1920-as évek végének Magyarországáról, a kórképet ma is hátborzongatóan pontosnak érezhetjük. Kötetünkben a regény mellett a belőle készült színpadi művet is közöljük: a komor hangulatot Móricz itt derűs elemek sokaságával oldja fel, s a regényben sodró realizmussal ábrázolt gondolatot itt pörgő, komikus jelenetekkel, lenyűgöző dramaturgiai profizmussal közvetíti, bizonyítva, hogy a színpadi műfajnak is újító, nagy mestere volt.

Móricz Zsigmond - Rózsa ​Sándor
Móricz ​Zsigmond Rózsa Sándora a magyar irodalom egyik legtökéletesebben megformált paraszti alakja, a megtaposott, elnémított nép legjobb tulajdonságainak megtestesítője, a népi vágyak összesítője egy személyben, valóságos mesehős bátor igazságtevő, hibátlan férfi, gáncstalan gavallér. Ezért számíthat mindig a nép támogatására, ha másra nem, hát cinkos hallgatására. És ezért szólnak róla népdalok, ezért dicsőítik minden tettét, eszményítik alakját. Lelkesítő, ihlető népi hős, s az író mesélő kedve is talán ebben a regényben bontakozik ki a legszebben. Varázslatosan örökíti meg a természetet, csodálatosan szép csínekkel festett tájakon, vad nádasokban, végeláthatatlan mezőkön bonyolódik az izgalmas, eseményekben, kalandokban gazdag cselekmény. S minden alakját utolérhetetlen művészettel mintázza meg, a hős betyárvezért éppúgy, mint az esett szegényparasztot, a furfangos polgárparasztot éppúgy, mint a finomkodó urat vagy a bárdolatlan dzsentrit.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit regényei
Kaffka ​Margit nemcsak egy korszaknak, de a teljes magyar irodalomnak egyik legvonzóbb, legérdekesebb alakja, s egyben legtehetségesebb asszonyírója. Noha szinte valamennyi művében a nőkérdést - ezt az írói indulásával szinte egyidőben jelentkező, szenvedélyeket kiváltó, összetett társadalmi problémát - állítja fókuszba, hűvös józansága, okos, koncepciózus megfigyelései, életszeretete és szenvedélyes igazságkeresése mind regényeiben, mind pedig novelláiban a társadalom egészére adnak kitekintést, és éppen ezáltal tud alakjainak sűrű társadalmi közeget teremteni. "A társadalom bírálója sokkal több törvényszerűséget vonhat le belőle, mint magából az életből" - állapítja meg Móricz Zsigmond a Színek és évek megjelenésekor, Schöpflin Aladár pedig sok más társával együtt "a legnagyobbszabású magyar regények" közé sorolta. Az első három regény, a Színek és évek, Mária évei és az Állomások a kor három jellegzetes nőtípusán keresztül szinte trilógiaszerűen ad egységes képet. A másik három kisebb terjedelmű mű - a Lírai jegyzetek egy évről önvallomásos munkája, a Két nyár, amelyben már a munkásnő típusát üdvözölhetjük, a Hangyaboly, amely egy zárda belső életét bemutatva, voltaképpen a klerikális nevelés vádbeszéde - noha önálló cselekménnyel, mondanivalóval terhes, voltaképpen mégis a három nagy műben megfogalmazandó főkérdés árnyaltabb képéhez segít hozzá. Minden munkájában "a megbízható emlék hitelét érezzük" - mondja Radnóti Miklós kitűnő monográfiájában, s ez a hitelesség máig hatóan eleven varázsú. Jellegzetes vonása, amely megkülönbözteti nagy kortársaitól, talán abban a kisrealizmusban rejlik, ahogy hőseinek napi életét ábrázolja, s a napi apróságok visszahatását, determináló erejét láttatni tudja a sorok egészében. "Magyar íróink közül nem tudok egyet sem, akinek szavaiban annyi apró valóság gurulna, nyüzsögne, mit Kaffkáéban" - írja róla Balázs Béla finom megfigyelésekkel teli tanulmányában.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​céda és a szűz
E ​kisregények hősei jobbára vergődő, kallódó, a polgári társadalom általános terheit saját sorsukban hordozó emberek. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi.

Füst Milán - Őszi ​vadászat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Sbarcea - Befejezetlen ​emlékirat
Nagy ​szellemek árnyékában az apró ember is krónikássá buzdul. Körülbelül ez történt velem is a Bartók Béláról, Móricz Zsigmondról, Karinthy Frigyesről, Móra Ferencről, Kosztolányi Dezsőről és még jó néhány íróról és művészről szóló, magyarul írt visszaemlékezéseim során. Lapszerkesztői, fordítói és zeneírói tevékenységem kapcsán egy évtizeden át szorgalmaztam velük az ismeretséget. Szakmabeli, sokszor az időszerű újságírás szükségletét szolgáló találkozásainknak talán gyermekkori Ady-élményem volt az elindítója. Benyomásaimat, beszélgetéseinket tollhegyre szedtem, és egy-kettőt közöltem is a két háború közötti román sajtóban, felpuhítva olvasóim közönyét a részükre még idegen magyar irodalommal és művészettel szemben. Írásaim legtöbbje azonban a halogató taktikázással élő polgári lapok papírkosarában lelte meg nem érdemelt halálát. Ez érthető, mivel érdeklődésem a második világégést megelőző években különállásnak, az akkori rendszer szemében majdnem kihívásnak számított. Annál is inkább, mert pillanatfelvételeim nyomán nem egyszer visszhang támadt: hisz egyek vagyunk, egyre vágyunk, a történelem ugyanazon kohójából kerültünk ki mindannyian! Ezért, bármily szerények is, dokumentumok maradnak nemes poétákról, emberségről, bátor művészekről és együvé tartozásról. Így, összegyűjtve, memoárjellegük ellenére is talán némi szolgálatot tehetnek olvasóknak és az irodalom céhügyeit kutatóknak egyaránt.

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Krúdy Gyula - Andráscsik ​örököse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_190466
elérhető
1

Révai József - Ady
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Magyar ​király-idyllek
"Ő ​volt az első asszony a magyar trónon, aki a férfiakat mindig a szívüknél fogva ragadta meg, mit később a francia királynék oly diadalmasan praktizáltak. Erzsébet a kengyelfutójára éppen oly szerelmes pillantást tudott vetni, mint az ország leghatalmasabb főurára." A könyv a Századok Legendái 1913. októberi száma alapján készült.

Krúdy Gyula - A ​muskétás
A ​kötetről Krúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművéből ad válogatást ez a kötet. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia tisztjeinek alakját felidéző novellák vagy a középkori zsoldostörténetek egyaránt azt a sajátos, egyénített világot tárják az olvasó elé, amely annyira jellemző Krúdy irásművészetére, s amelynek egyik csúcspontját az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél cimű novella jelenti. Ezekben az Írásaiban is megjelennek a félmúlt álomködébe vont regényes alakok, bizonytalan nosztalgiákkal lépegetve a szerelem és a halál határmesgyéjén, sorsukkal a dzsentrinek a történelemből való kihullásáról tanúskodva. Krúdynak kötetünkben összegyűjtött elbeszélései ugyanakkor egy különös novellatipust is képviselnek, amelynek jobbára nyugalmazott katonatisztek a szereplői. A róluk festett kép mögött lehetetlen nem észrevenni a dekadencia ábrázolásában megmutatkozó csöndes iróniát; ebből Krúdy csak akkor enged, ha az 1848/49-i szabadságharc egyik tábornokáról ír - ezzel mutatva meg saját korának ellenpontját. Kötetünk a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelenleg is folyó életműkiadás elbeszélésgyűjteményeire támaszkodik, a szövegközlést illetően tehát Barta András munkájára. A fölvett harminc elbeszélés a Pókhálós palackok, Bp., 1977; Az álombéli lovag, Bp., 1978; a Szerenád, Bp., 1979; a Telihold, Bp., 1981 és a Delikátész, Bp., 1982; cimű kötetekben jelent meg.

Kollekciók