Ajax-loader

'nobel-díj' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alice Munro - Nyílt ​titkok
Ebben ​a meglepetésekkel teli nyolc történetben Alice Munro, a novella műfajának élő klasszikusa lélegzetelállítóan biztos kézzel örökíti meg azokat a pillanatokat, amikor valaki lerázza magáról a konvenciókat, a múltat, a végzetet. A Nyílt titkok megszállottan levelező, rejtélyes és nyughatatlan hősnői minduntalan azzal szembesülnek, milyen megsemmisítő erővel lobbanhat fel újra meg újra a régi szerelem. Alice Munro a tőle megszokott humorral, bölcsességgel és szomorúsággal mesél az élet furcsaságairól: eltűnt iskolás lányokról, a kanadai határvidékre kiközvetített árvaházi menyasszonyról, egy magányosan élő, különc nőről, aki egy felülmúlhatatlanul furcsa vacsoravendégség során egy Ausztráliából érkezett, gazdag, egzotikus kérőre tesz szert, holott ez egyáltalán nem állt szándékában. Ki gondolná, hogy egy, a Balkánon fogságba esett nő romantikus története milyen felszabadító hatással lehet egy másik nőre, aki a férje és a szeretője elől menekül napjaink Kanadájában? Vagy hogy milyen elfojtott traumák vezethetnek egy fiatal házaspár vandalizmusához? Alice Munro szokatlan sorsú szereplői különös helyet foglalnak el maguknak az olvasó emlékezetében, ugyanolyan nehéz őket száműzni onnan, mint a gyerekkorból ismerős hóbortos, arccsipkedő rokonokat.

Isaac Bashevis Singer - A ​sátán Gorajban
Aki ​olvasta Singer előzőleg megjelent regényét, A rabszolgá-t, az ismerős világgal találkozik. A színhely egy lengyelországi zsidó település a tizenhetedik században. De a történet főszereplője ezúttal nem egy ember, hanem egy egész közösség. A rítusok és babonák, hitek és hiedelmek homályában botorkáló, megnyomorított és megtizedelt goraji zsidók között egy eretnek szekta támad, amely azt hirdeti, hogy a Messiás még abban az évben, vagyis 1665-ben elröpíti őket az Ígéret Földjére. Goraj népe vándor kabbalisták és próféták játékszerévé válik, és amikor az ígért csoda elmarad, értelmét veszti minden kötöttség, minden erkölcs - Gorajban szodomai állapotok uralkodnak el. A szerző szikár, tényközlő modorban, etnográfiai pontossággal és lélektani, pszichopatológiai hitelességgel beszéli el az eseményeket - de a történet, éppen szűkszavúsága révén, messze túlnő önmagán: prózai költemény az esendő emberiség szomorú meghibbanásairól, az üdvözülés utáni vágy kanyargós útjairól.

Rudyard Kipling - A ​fantomriksa
Rudyard ​Kipling, a híres angol író nemcsak indiai történeteket és dzsungelhistóriákat írt, hanem kitűnő fantasztikus és tudományos fantasztikus novellákat is. Ezekből a nálunk többnyire ismeretlen, rejtélyes és gyakran hátborzongató írásaiból állítottuk össze kötetünket. Kiemelkedik közülük néhány, Indiában játszódó misztikus és transzcendentális tartalmú, még a misztikában járatos olvasókat is felcsigázó novella.

Heinrich Böll - Csoportkép ​hölggyel
A ​hölgy a csoportkép közepén: Leni Gruyten. Neve, alakja nyugatnémet hazájában már közismert, és a nevét alighanem beiktatja majd az európai irodalomtörténet a híres nőalakok névsorába. Nem dáma, a képen látható alakok többsége szerint csak egy lecsúszott nő, a múltja zavaros, a jelene kétes. Kommunistagyanús személy. Negyvennyolc éves, de még fiatalos. Rajnai eredet, a nem-rajnai vérmérsékletű németek többsége szerint érzéki, felelőtlen, préda. Városában és városa peremén élte meg a nácizmust, a háborút, ott élte meg a folytatását, azt éli máig - 1969-et írunk - ; a képen látható jól öltözött urak és hölgyek körén kívül éli, a rosszabbul öltözöttek igen szűk körében. A jól öltözött volt nácik és volt nem-nácik, volt és mai etablírozottak, jóléti tőkések, magánzó kívülállók, akik a hölgy sorsát nyomozó írónak (az ő öltözete igen hanyag) rendre elmondják, amit tudnak, általában szemére vetik Leninek, hogy saját maga közösítette ki magát a szolid társadalomból. Az iskolában rosszul tanult, pályát nem választott, férjhez ment, de talán kétszer se hált daliás férjével, és mint hadiözvegy ma se gyászolta. Amikor a nagypolgár-gazdagságból kibillent - hadigazdag apjának a hadigazdálkodást váratlanul és érthetetlenül megcsúfoló üzelmei miatt -, még a számára megmentett családi házat se bírta megtartani, elherdálta: nevetségesen kis lakbéreket szedett, külföldi vendégmunkás lakóitól szinte semennyit se szed, még ma sem. Fizikai munkára kényszerült, majdnem három évtizede koszorúkat köt egy temetői kertészetben. Összeállt viszont, még 1944-ben, egy szovjet hadifogollyal, akitől törvénytelen fia született; a háborús pokol utolsó napjaiban egy temetői kriptában szülte meg a fiút, elbújva a világ meg a hatalom elől. És azóta? Semmi ambíció, kétes ismerősök, kommunisták, rajnai szeparatisták, félprostituált barátnő, egy öreg cseléd, egy félbolond zenekritikus, eszménynek egy régen meghalt apáca, aki zsidónak született, s amíg tehette, a testi ösztönök szépségére tanította növendékeit, új ismerősnek egy (igen hanyagul öltözött) író, új szeretőnek egy török vendégmunkás, egy szemétfuvarozó török, aki Leni Gruyten második gyermekének lesz az apja.

Alice Munro - A ​boldog árnyak tánca
_„Az ​írók azon maroknyi csoportjához tartozik, akik eszembe ötlenek akkor, mikor azt mondom: az irodalom a vallásom.”_ - Jonathan Franzen A boldog árnyak tánca a 2013-ban Nobel-díjjal kitüntetett Alice Munro első könyve. Nyolc évet kellett várnia, mire megjelenhetett. És mi volt a Vancouver Sun szalagcíme? „Egy háziasszony, akinek sikerült időt szakítania arra, hogy novellákat írjon.” De az idő őt igazolta, ezek a hol hosszabb, hol rövidebb novellák a műfaj iskolapéldáivá és az olvasók kedvenceivé lettek. Igaza van Jonathan Franzennek abban, hogy Alice Munro semmi másról nem ír, mint az emberről, csakis az emberről. Ráadásul ugyanazokat az embereket ismeri, mint mi. Sőt személyesen minket ismer. Az olvasó már-már szeretne elbújni a tekintete elől, mert túlságosan sokat tud gyarlóságainkról, botlásainkról, bűntudatunkról, megbánásainkról, bizonytalanságunkról, arról, hogyan cselekszünk vagy nem cselekszünk válságos helyzetekben. És hogy mit teszünk akkor, amikor eljön a menekülés pillanata. Mert Munro szerint ez a közös bennünk, bizonyos élethelyzetekben mindannyian szeretnénk elmenekülni, csak nem mindannyian tudunk. De vajon miért nem? Többek között erre a kérdésre keresi a választ ez a tizenöt varázslatos novella is.

H%c3%b3
elérhető
73

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Orhan Pamuk - Fekete ​könyv
Rüya ​eltűnt. Galip, az isztambuli ügyvéd magánnyomozásba kezd, hogy felkutassa feleségét. Vajon a szépséges nő Celâlnál bujkál, akinek hírnevét Galip irigyli? Ha így van, miért nincs senki Celâl lakásában? Galip egy hirtelen ötlettől vezérelve magára ölti Celâl személyazonosságát, viseli a ruháit, fogadja a telefonjait, sőt még fanyar cikkeit is hamisítja, de ha a titokra fény derül, az végzetes következményekkel jár... A Fekete könyv a közel-keleti és a muszlim kultúra elképesztő gazdagságú szőttese, amelyet eláraszt Isztambul fénye és pompája, miközben a lélektani utazás a lélek egyre sötétebb bugyraiba visz minket. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője, akinek munkásságát Gabriel García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő író számos sikerkönyvet tudhat magáénak, hogy csak a Hó, a Fehér vár vagy A nevem Piros című regényeket említsük. A szerző életműsorozatának újabb fontos állomása a Fekete könyv.

Frans Eemil Sillanpää - Silja
A ​huszadik századi finn irodalom sajátos alkatú klasszikusa Frans Eemil Sillanpää. Egész szívét és irodalmi munkásságát az északi természet áttetszően tiszta és mégis titokzatos rezdülései és honfitársaink olykor poétikus, olykor döbbenetesen szomorú élményei töltötték be. Silja című regényéért tüntették ki Nobel-díjjal, de más műveiben is a lelki finomság és vergődés nyert páratlanul egyéni megörökítést. A regény hősnője, Silja, "egy régi családfa utolsó hajtása": maga is áttetszően tiszta - élete a körülötte kavargó viharokban csak tragédiába fulladhat. Leányságát és boldogságát az élet nehézségei és igazságtalanságai mérgezik meg. A regény hátterében zajló finn polgárháborút nem közvetlen politikai eszközökkel, hanem elsősorban a jó és a gonosz küzdelmeként ábrázolja az író: egy percre sem kétséges, hogy rokonszenve azoké, akik a szegények boldogságáért harcolnak. A tragikus végű idill így tágul világtörténelmi témává, és így lesz Silja mártíriuma a tragikus elbukás önmagán túlmutató jelképe is. N. Sebestyén Irén újonnan átdolgozott fordítása Sillanpää stílusának pontos érzékeltetésével hozza közel a mai olvasóhoz a kor viharoktól terhes levegőjét, Silja lelki gazdagságát és tisztaságát.

Kertész Imre - Az ​angol lobogó
Az ​angol lobogó Kertész négy rövidprózai művét tartalmazza. A címadó, 1956-ban játszódó elbeszélés mellett olvasható az 1977-ben kiadott, majd 1988-ban átdolgozott Nyomkereső; a szintén 1977-ben megjelent Detektívtörténet, mely egy képzeletbeli, dél-amerikai diktatúrában játszódó negatív utópia, valamint az 1991-es, naplószerű Jegyzőkönyv.

Mihail Solohov - Feltört ​ugar
...A ​Solohov emberei nem paraszti pojácák, hanem emberek, igazi emberek. Okos-ravaszok vagy indulatosak, dolgos-szorgosak vagy "könnyű-fogásuak", és ami változatot csak tud adni az emberi világ, s benne az évezredes szolgasággal nyomorított paraszti világ, az mind igaz, az mind természetes itt. Mind a maga helyén van, és mind azt mondja, azt cselekszi, ami a jelleméből következik.

Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

Juliet
elérhető
6

Alice Munro - Juliet
Alice ​Munróról azt tartják, hogy az emberi szív minden rezdülésének hangot tud adni. Az Esély, Hamarosan, Csend című történetekben, melyekből Pedro Almodóvar Julieta címen rendezett filmet, ismét rácsodálkozhatunk virtuozitására. A három történetből az bontakozik ki, hogy néhány találkozás - flörtölés egy idősebb férfival a vonaton; később fiatal anyaként látogatás a szülői házba; még később a kapcsolatkeresés elidegenedett felnőtt lányával - hogyan alakítja Juliet, a klasszika-filológia-tanár sorsát. Mint minden Munro-karakter, Juliet is melegséget, méltóságot és reményt sugároz, még az árulás és a veszteség legfájdalmasabb pillanataiban is. Alice Munro elbeszélésében Juliet utazása éppoly különleges, meglepő és rendkívüli, mint az élet maga.

Orhan Pamuk - A ​piros hajú nő
A ​Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952- ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem "úrfi" küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét... Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.

Shirin Ebadi - Szabadnak ​születtem
Dr. ​Shirin Ebadi, iráni emberi jogi ügyvéd és aktivista érzelmileg felkavaró könyvében elmeséli, hogyan küzdött hosszú időn át az országon belüli reformokért. Miközben a szerző fáradhatatlanul harcolt Iránban a demokráciáért, a törvény előtti egyenlőségért és a szólásszabadságért, világszerte milliókat inspirált a munkájával. Saját hazájában életét pokollá tették az állandó megfigyelések, megfélemlítések és az erőszak. A Szabadnak születtem megrázó történeteken keresztül meséli el, hogyan kényszerítették az iráni hatóságok a szerzőt önkéntes száműzetésbe. Nővérét és lányát őrizetbe vették, férjét belekeverték egy kémkedési ügybe. Nobel-békedíját - melyet első muszlim nőként kapott - hatóságilag elkobozták, teheráni irodáját pedig lerohanták, majd bezáratták. Végül hamis adóügyi vádakkal távollétében minden vagyonától megfosztották. A könyv rávilágít a mai Irán hétköznapjaira, és Ebadi személyes, - a hivatásáért és családjáért vívott - küzdelmére. A Szabadnak születtem bizonyosságot ad arról, hogy töretlen töretlen kitartással és bátorsággal, soha nem múló hittel a legszélsőségesebb helyzetekben is célt érhetünk.

Rabindranath Tagore - Szerelmi ​ajándék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Faulkner - Az ​öreg
A ​rendkívüli erejű történet a Mississippi 1927. évi sokáig emlékezetes áradásra épül. A cím is erre utal; partjának lakói a legendás folyamot emlegetik az "Öreg" néven, s az "Öreg" a nagy amerikai írónak megjelenítő erőben, művészi értékben egyik legnagyobb alkotása. Különleges körülmények közé helyezi hősét, a fegyencet.. Rozoga csónakon felveszi a harcot az elemekkel, a tomboló árvízzel: kimenti a vajúdó asszonyt, biztonságba helyezi, hogy megszülje gyermekét. Megküzd árral, kígyókkal, aligátorokkal - de tehetetlen az emberi önzéssel, előítéletekkel, az ostoba bürokráciával szemben. Vállrándítással veszi tudomásul, hogy újabb tíz évet nyomnak rá, mit is tehetnének - ha már egyszer holttá nyilvánították, s ezt írja elő a formula. A kisregény mozgalmas, tömör - kevés a történet, de az annyira művészi és letisztult, hogy valósággal mitológia, s a hősök örökké élők: a NŐ, a FÉRFI, a FOLYÓ.

Roger Martin du Gard - Amit ​még el kellett mondani...
Epilóg ​a Thibault-családhoz - a Nobel-dijas szerző élete főmüvének befejező kötete... Egy csodálatos, megrázó szimfónia záróakkordja, amelyben felzendül, zokog, mélázik, üvölt, szeret, gyülöl és sorsa ellen lázad az egész emberi élet, viharos korunk embereinek élete. Mint Márai Sándor irta erről a könyvről: "Szédül az ember, ha utánanéz e hömpölygő áradásnak, melyet regényiró éppen olyan kevéssé tud befejezni, mint az államférfi és a politikus... Isten veled, kis Thibault, igazi hős és regényhős egyszerre, valahol Amiens előtt - a regény megint kiárad az életbe!" Ime, ez a bucsu a Thibault család-tól!

Anatole France - Anatole ​France válogatott regényei
Mindenki ​tudja, hogy Anatole France "az utolsó klasszikus", ahogyan hízelgői hívták, a XX. század első évtizedeinek "egyik legtisztább stílusú, legélesebb logikájú, egyszóval legérthetőbb és legértelmesebb írója" - írja róla Gyergyai Albert egyik tanulmányában. És kezdjük csak olvasni akármelyik regényét: hol az az író félszázad óta, akinek egyetlen könyvében annyi szeretetre méltó bölcsességet, annyi mosolygó emberséget, annyi természetességet és annyi mély kultúrát találunk, mint a Thaisz vagy a Bonnadr Szilveszter vétke, A vörös liliom vagy a Crainquebille alkotójánál? Okosságával, derűjével, szatirikus vénájával, kritikus éleslátásával és mélységes emberszeretetével - csupa olyan tulajdonságával, melyeket nagy elődeitől, Rabelais-től és Moliére-től, Diderot-tól és Voltaire-től örökölt - azonnal elbűvöli ifjabb vagy idősebb olvasóit. Az igazi francia szellem egyik legjobb képviselője, amiről az olvasó ebből, az itt egy kötetbe gyűjtött négy regényéből is meggyőződhet. A Bonnadr Szilveszter vétké-nek hőse, a könyvek barátja, az író egyik, de nem egyetlen önarcképe, a tudós, a naiv, az önzetlen Anatole France-ot mutatja be egy elragadó történet és egy ifjúkori szerelem keretében. A Thaisz-ban a régi kultúrák nagy ismerőjével találkozunk, egy ókeresztény remete és egy alexandriai kurtizán félig profán, félig áhítatos és egyszerre ironikus és tanulságos kalandjában. A fehér kövön káprázatos dialógusai, melyek sokrétű magyarázattal öveznek két szép históriát, az író gazdag tapasztalati tudásáról, leleményes és világos gondolkodásáról tanúskodnak. S végül a Színésztörténet lélektani drámája a való és a festett világ bonyolult és nemegyszer megrendítő szövevényét jeleníti meg. A négy regény Anatole France négyféle arcára vet világot és művészetének, életszemléletének legvonzóbb, legsugárzóbb vonásait - egy nagy elme s egy páratlan szív maradandó varázsát örökíti meg. A védőborító A. France arcképe Steinlen műve.

Roger Martin du Gard - Egy ​lélek története
Az ​író ezt a művét különböző formai megoldásokkal kísérletezve, végül csaknem teljesen párbeszéd-formában írta meg, Jaen Barois és a jelképes nevű Luce, illetve ellenfeleik sorsában a 19. század második felének franciaországi társadalmi és ideológiai küzdelmeit ábrázolja. A vallásból kiábrándult, meggyőződéséért családjával is szakító Jean Barois lázadása útján eljut az antiklerikalizmusig, a szabadgondolkodásig, radikalizmusig, s a Dreyfus-per idején az igazságtalanul megvádolt tiszt mellé áll. Az író rendkívüli alapossággal és részletekben gazdagon ábrázolja e nagy jelentőségű per történetét.

Saul Bellow - Napjaid ​gyümölcse
"Lehet, ​hogy New Yorkban mindenki bolond? Miféle emberek gyülekezete ez a város? Itt mindenki a saját külön nyelvét beszéli, amelyet szigorúan privát, elszigetelt gondolkodás folyamán alakított ki. Mindenkinek megvan a maga külön (és különös) gondolatvilága és viselkedési rendszere. Úgyhogy ha valaki itt egy pohár vizet akar kérni, a világ teremtésénél kell kezdenie, meg Ádámnál és Évánál, aztán folytathatja Ábrahámmal, Mózessel, Jézussal, Rómával, a középkorral, a puskapor feltalálásával, a francia forradalommal, Newtonnal, Einsteinnel, az első világháborúval, Leninnel, Hitlerrel. Csak egy ilyen áttekintés és a probléma ilyentén megalapozása után mondhatja ki végre: "Olyan szomjas vagyok, hogy majd elájulok, kérek egy pohár vizet." És az ember szerencsésnek mondhatja magát, ha ezek után megértik, hogy mit akar. S ez mindig, minden egyes találkozáskor újból és újból megtörténik. Folyton csak tolmácsolni, fordítani kell, folyton csak magyarázni, magyarázni, előre és visszafelé, és a poklok kínját állod ki, mert nem érted, hogy mit mond a másik, mert nem tudod megértetni magadat, mert nem tudod megkülönböztetni az őrültet a józantól, a bölcset a bolondtól, a fiatalt az öregtől, a beteget az egészségestől. Itt az apák nem apák, és a fiúk nem fiúk. Úgyhogy az embernek önmagával kell beszélgetnie nappal és önmagával vitatkoznia éjszaka. Mert ugyan ki mással lehetne beszélgetni egy olyan városban, mint New York?"

Ivan Bunyin - A ​szerelem nyelvtana
A ​XX. századi orosz próza egyik legnagyobb mesteréről, a Nobel-díjas Ivan Bunyinról írta pályatársa, Konsztantyin Pausztovszkij 1961-ben: Bunyin oly gazdag, tökéletes és sokrétű, oly könyörtelenül és pontosan lát mindenfajta embert - a San Franciscó-i urat éppúgy, mint Averkijt, az ácsot -, oly csodálatosan tisztán, szigorúan s egyben gyöngédséggel szemlél minden gesztust és indulatot, úgy szól a természetről, mely elválaszthatatlanul az ember életéhez tartozik, hogy ezt - amint mondani szokták - másodkézből megírni hiábavaló és csaknem értelmetlen erőfeszítés. Olvassuk csak Bunyint, és mondjunk le mindörökre arról a szánalmas kísérletről, hogy hétköznapi s ne bunyini szavakkal beszéljük el azt, amit ő klasszikus érvénnyel, tökéletesen megírt... Ha Bunyint olvassuk... a színnek illata támad, a fénynek színe, a hang pedig meghökkentően pontos képeket idéz föl. Mindez együtt különleges lelkiállapotot szül, hol töprengést és szomorúságot, hol jókedvet és elevenséget, amelyben vibrál a langyos szél, susognak az erdők, szakadatlanul zúg a tenger, gyerekek kacagnak, és asszonyok szelíden nevetnek.

François Mauriac - Jézus ​élete
A ​Nobel-díjas Mauriac (1885-1970) a XX. századi katolikus irodalom kiemelkedő képviselője. A francia irodalom halhatatlanjai közé számító szerző művei szinte mind az emberi esendőség és a kegyelem különös találkozásairól, küzdelméről, sokszor paradox győzelméről vagy bukásáról ír. Senkihez nem hasonlítható látásmódja új értelmet adott a "katolikus irodalom" megnevezésnek.

Mihail Solohov - Azúrkék ​puszta
"- ​Hát ez miféle kóró ott a sarokban? - Azon alszom. - Na, megnézzük! - Az apa odalépett a sarokba, leguggolt, lassan széttúrta a hitvány, zörgő gazt és napraforgószárat. Mityka mögötte. Az apja hátán feszülő kék egyenruhán káprázó körök táncoltak. Egy perc múltán az apa szájából rekedt ordítás tör elő: - Há-á-á-á ... Ez mi? A barna szárak közül előbukkan Fjodor mezítelen lába. Az apa jobb kezével az oldalán lógó pisztolytáska után kap. Mityka imbolyogva felugrik, keményen megmarkolja a fal mellé támasztott baltát, felnyög a torkát hirtelen elszorító görcstől, aztán teljes erőből meglendíti a baltát, és lesújt apja tarkójára..."

Orhan Pamuk - A ​nevem Piros
Nevem ​Piros című regényével a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk akárha első szerelmét, a festészetet köszöntené. Ő maga "legszínesebb és legoptimistább" regényének nevezi. A történet 1591 havas téli napjaiban, Isztambulban játszódik.

Romain Rolland - Az ​elvarázsolt lélek I-II.
"Ne ​keress itt tételt vagy elméletet. Ne láss e könyvben egyebet, mint egy őszinte, hosszú , örömben és bánatban termékeny élet belső történetét: ez az élet nem mentes ellentmondásoktól, bővelkedik tévedésekben, s folyvást azért feszíti meg erejét, hogy - ha már az Igazság elérhetetlen - elérje a lélek harmóniáját, a mi legfőbb igazságunkat. Romain Rolland"

Őszentsége a Dalai Láma - A ​szeretet kiterjesztése
Ha ​szeretettel fordulunk másokhoz, elménk és szívünk megnyílik a békességre. A békesség tágabb közösségünkre való kiterjesztésével egységet, harmóniát és együttműködést teremthetünk magunk körül. A békesség további kiterjesztése a nemzetekre, majd a világra kölcsönös bizalmat, megbecsülést, őszinte kommunikációt, végül sikeres összefogást eredményez a világ problémáinak megoldása érdekében. Minden lehetséges, ha megtanuljuk, hogyan terjesszük ki szeretetünket. E megvilágító erejű és tanulságos kézikönyvben Őszentsége, a Dalai Láma − a Nobel-békedíj tulajdonosa − ésszerű mindennapi irányelveket ad arra vonatkozólag, hogyan alakíthatjuk át önközpontú energiánkat kifelé irányuló együttérzéssé.

Heinrich Böll - Magukra ​maradtak
A ​nyugat-németországi irodalom kimagasló elbeszélőjének ez a regénye a legmaibb máról szól, az 50-es évek elejéről, de a regényben szereplő nyugatnémet városok és az előtérben álló két család története és minden emberi kapcsolata magában hordozza még a hitlerizmus korának átkait, mert mindkét családfő, a nagypolgári származású költő és a kalauz is elesett a háborúban, hanem mert az egyik asszony keserves és futó viszonyai s a költő özvegyének sznobisztikus széplélek-flörtjei, a költő barátjának kiáradó szeretete és a két gyerek riadt út-keresése - mind elválaszthatatlan a múlttól és a múlttól való szabadulás nagy erőfeszítésétől. Böll regénye modern lélektan mély kutatásait s a kísérletező művészeti irányok formatörekvéseit egészséges realizmusban feloldó, ízig-vérig modern líra.

William Faulkner - Zsiványok
Faulkner ​utolsó művét tartja kezében az olvasó. Mintha csak pihenni, megkönnyebbülni akart volna az amerikai Dél s az emberiség jövőjét-útját nem sok optimizmussal szemlélő nagy író: a gátlástalan Snopesokról szóló trilógia harmadik darabja, a Kastély (1959) után végtelenül derűs regényt alkotott, amely egyben életművének egyik csúcsa lett. A Zsiványok-ban tehetségének azt az oldalát csillogtatja meg, amelyről többnyire elfeledkezünk, noha számos könyvében felfedezhető, igaz, sötétebb árnyékok közé szorulva: a humorérzékét. Hisz mi lehetne annál kacagtatóbb, mint amikor a nagyapa, Lucius Priest részletesen elmeséli (feltehetően tizenegy éves) unokájának, miképp kötötte el ő tizenegy éves korában, a század elején a maga nagyapjának automobilját, a legelsőt Jeffersonban, két "zsiványtársával", a néger kocsis Ned William McCaslin Jefferson Mississippivel és a félvér indián istállómester-helyettessel, egyben önjelölt sofőrrel, Boon Hogganbeckkel, hogy nekivágjanak a világnak, s árkon-bokron-iszaptengeren át meg se álljanak - egészen a szomszéd állam fővárosáig, Memphisig, ahol másnp - ráadásul egy nyilvánosházban! - arra ébrednek: nincs már automobiljuk, van viszont helyette egy öszvértermészetű versenylovuk? S ez még a kalandoknak csak a kezdete. A régi és az új világ mezsgyéjén kóborolnak a Zsiványok hősei. A rabszolgaság számukra már csak egzotikus emlék (igaz, a memphisi Beale utcában már készülőben az új: a gettó), a 20. század technikai korszaka még egzotikus ismeretlenség. A nagyapa elbeszélésére figyelő, azon nevelkedő, emberséget-tisztességet abból tanuló unoka pedig talán 1950-ben született. Ő a faulkneri életmű legifjabb, legmaibb "szereplője": kortársunk, aki velünk együtt hallgatja a történelem számunkra is érvényes meséjét.

Roger Martin du Gard - Afrikai ​vallomás
Az ​írónak ez az egyetlen ismert novellája - amely harminc év után most végleges és teljes alakjában kerül a magyar olvasó kezébe - méltán sorakozik a világirodalom remekei közé. A különös és rendkívüli történetben az író a testvérszerelem témáját dolgozza fel hallatlan művészi erővel és azzal a könyörtelen determinizmussal, amely minden művét kezdettől végig áthatja, s amelyet még mestereinél is szigorúbban, következetesebben alkalmaz. Az elbeszélést Gyergyai Albert kiváló fordításában, Szász Endre tollrajzaival közöljük.

Dodsworth
elérhető
1

Sinclair Lewis - Dodsworth
Dodsworth-házaspár ​is (akárcsak Mr. Babbitt) Zenith amerikai típusváros jellegzetes alakjai közé tartozik. Sam Dodsworth autógyáros és felesége, a szép, csillogó, önző és kibírhatatlan Fran hajóra ül, hogy megnézze Európát. Az asszony szédülten, férje nyitott szemmel járja be a két világháború közti Németországot, Angliát, Franciaországot és Itáliát. Útjukon nemcsak az európai kultúrát ismerik meg, hanem egyúttal honfitársaikat, egymást és önmagukat is. A kedves, derűs, néhol tragikomikus történet során sokat vitatkoznak és elmélkednek. Ezek a viták és töprengések feltárják a különbséget az amerikai és európai élet, a civilizáció és kultúra között.

20140321_092552-1
elérhető
6

William Golding - Beavatás
A ​Nobel-díjas angol író nagyszerű öregkori tengeri trilógiájának első kötete, a Beavatás a napóleoni háborúk vége táján játszódik. Az óceánon, egy utasszállításra átalakított, kimustrált angol hadihajón tartanak messze déli partok felé tengerészek, katonák, kivándorlók, néhány hölgy s néhány úriember. Az elbeszélő, az ifjú Edmund Talbot - kezdő, ám nagy reményű kormánytisztviselő-jelölt -, naplóformában írja meg a hajóút krónikáját. Írásával befolyásos, előkelő keresztatyját óhajtja elszórakoztatni, ám az út eseményei, a közelről megismert sorsok, indulatok szétfeszítik az egyszerű úti beszámoló kereteit. Edmund Talbot átkel az Egyenlítőn, de nemcsak az ilyenkor szokásos "tengerészkeresztelő" szertartását kell átélnie - a kezdetben roppant öntudatos, önelégült (bár alapjában naiv) fiatalember beavatást nyer az emberi viszonylatok, az emberi esendőség, az emberi nyomorúság eladdig ismeretlen rejtelmeibe is.

Mihail Solohov - A ​hazáért harcoltak
A ​Nagy Honvédő Háború témájának feldolgozásából nagyszerű alkotások születtek a szovjet irodalomban. Ezek közül is kiemelkedik Solohov legújabb, még nem teljesen befejezett műve, amelynek eddig elkészült részletei is összefüggő egészet alkotnak. Mi emeli naggyá e regényt? Mindenekelőtt Solohov páratlan emberábrázolási módja, amelyet megcsodálhattunk már a "Csendes Donban", az "Új barázdát szánt az eke" és más alkotásaiban. A mű cselekménye a háború kitörésének első éveiben játszódik, a legdrámaibb, a legkritikusabb időszakban, amikor a szovjet haderő visszavonulni kénytelen. A visszavonulást fedező egyik ezred katonáinak heroikus küzdelmét mutatja be az író, amelyből mindössze huszonheten maradtak életben, de az ezred szentségét: a zászlót megőrizték. E hősöknek állít méltó emléket Solohov. első éveiben játszódik, a legdrámaibb, a legkritikusabb időszakban, amikor a szovjet haderő visszavonulni kénytelen. A visszavonulást fedező egyik ezred katonáinak heroikus küzdelmét mutatja be az író, amelyből mindössze huszonheten maradtak életben, de az ezred szentségét: a zászlót megőrizték. E hősöknek állít méltó emléket Solohov.

Kollekciók