Ajax-loader

'szürrealizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Massimo Bontempelli - Kaland ​a panzióban
"Az ​olvasó, mielőtt kezébe veszi Bontempelli valamelyik művét, készüljön fel arra, hogy ismeretlen világba lép, egy különös fantázia teremtette különös világba, mely különössége, egyedülállósága ellenére is meglepő hasonlóságot mutat a való világgal. Bontempelli szerint a költő legfontosabb dolga mítoszokat teremteni... A mítoszban más történik ugyan, mint ami embertársainkkal a hétköznapok során megesik, de ugyanúgy történik minden... Bontempelli írásainak egyetlen tartalma, egyetlen igazi értelme a fantázia, melyben teremtek. S ez a fantázia klasszikus, a szó legnemesebb, legvégletesebb értelmében... Makacs lényegre törekvése éppúgy klasszikus, mint pontos, világos, minden líraiságtól mentes stílusa vagy gondolatai."

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Stanisław Lem - Solaris
A ​nálunk igen népszerű író, a tudományos-fantasztikus irodalom világszerte ismert művelője, ebben a sok nyelven sikert aratott regényében ugyancsak érdekes lélektani, tudományos és filozófiai problémák boncolgatásával köti össze az izgalmas cselekményt. Nemzedékek óta kutatják a tudósok egy távoli bolygó rejtélyes, élő óceánját, mindent elkövetnek, hogy megfejtsék érthetetlen jelenségeit és csodálatos képződményeit, kapcsolatot akarnak vele teremteni, de hiába. Vagy mégis felfigyelt volna az emberekre a gigászi élőlény? Titokzatos lények jelennek meg az óceán fölött úszó kutatóállomáson, öngyilkosságba, vagy félig-meddig őrületbe kergetve az állomás lakóit, pedig saját legrejtettebb gondolataikra, vágyaikra ismernek bennük... A tudósok fantasztikus élményeinek tükrében a mai ember lelkivilágát, gondolkodását, a világmindenség meg nem értett jelenségeire való reakcióját mutatja be a szerző.

Aimee Bender - A ​citromtorta különös szomorúsága
Kilencedik ​születésnapjának előestéjén a mit sem sejtő Rose Edelstein, az iskolaudvari játékok és a zaklatott szülői figyelem perifériáján létező kislány beleharap édesanyja házi sütésű csokoládés citromtortájába, és rájön, hogy varázslatos képességgel rendelkezik: a süteményben képes megízlelni az anyja érzéseit. Legnagyobb döbbenetére fedezi fel magában ezt az adottságot, az anyjából ugyanis – az ő életvidám, ügyes kezű, tevékeny édesanyjából – a lemondás és a kétségbeesés íze árad. Az ételek egyszeriben – és életre szólóan – veszedelemmé, fenyegetéssé válnak Rose számára. Bármelyik étkezésnél bármi kiderülhet. A bátyja, Joseph pirítósát képtelen megenni; a sarki pék sütijét harag ízesíti; a szőlődzsem savanyú nehezteléssel teli. Átokkal is felérő adottsága révén a kislány olyan titkos tudás birtokába jut, amit minden család elrejt a világ szeme elől – az édesanyja családon kívüli életét, az édesapja elhidegülését, Joseph hadban állását az egész világgal. Ám Rose felcseperedvén mégis megtanulja hasznosítani ezt az adottságát, és rájön, hogy vannak olyan titkok, melyeket még az ő ízlelőbimbói sem képesek érzékelni. A citromtorta különös szomorúsága sziporkázó mese arról, hogy milyen mérhetetlenül nehéz tiszta szívből szeretni valakit, akiről túlságosan sokat tudunk. A szívszorítóan mulatságos, bölcs és szomorú történet azt bizonyítja, hogy Aimee Bender olyan író, akinek káprázatos prózája a mindennapi élet furcsaságait veszi górcső alá. Aimee Bender két ízben kapott Pushcart-díjat, 2005-ben Tiptreedíjra jelölték. Számtalan antológiában jelentek meg írásai, műveit eddig tíz nyelvre fordították le. Los Angelesben él.

Umberto Eco - A ​tegnap szigete
A ​tegnap szigete afféle megtalált kézirat. Descartes-ból, Galileiből és Spinozából, Marinóból és John Donne-ból, Vermeerből, Arcimboldóból és mindenféle furcsaságokból összegyúrt, mégis szívgyönyörködtetően eredeti olvasmány. Egy barokk ifjúról szól, akit sorsa a spanyolok ostromolta Casale hős várvédőjéből szabadgondolkodó párizsi szerelmessé, majd a Bastille foglyává, Mazarin titkosügynökévé és végül déltengeri hajótörötté tesz. Végül? Hajótörése nem szokványos: "mióta világ a világ, alighanem egyetlen olyan képviselője vagyok emberi fajunknak, aki egy elhagyatott hajón szenvedett hajótörést” – írja a hajdani ifjú, Roberto de la Grive a lakatlannak tetsző hajón. A lakatlan hajó pedig egy szigettől (az "antipódus-délkör” vonalán túli legendás Salamon-szigettől?) nem messze horgonyoz, és minden földi jóval roskadásig meg van rakva, de ketrecbe zárt trópusi madarakon kívül egy lélek sincs rajta. Valóságos kísértethajó. Jobban mondva... Roberto egyre furább jeleit észleli egy titokzatos Másik nemkülönben titokzatos jelenlétének. Ki lehet az? A gyerekkorától a fantáziájában élő Hasonmás, aki miatt alkalmasint bajba, majd tengerre került? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre választ kap az olvasó. A végső válaszokat azonban mintha a Tegnap szigete kínálná. Át kéne jutni. De hogyan? Roberto nem tud úszni. Vajon sikerül-e? A regényhős gyakorol, gyakorlás közben leveleket ír Szíve Hölgyének, emlékezik, és képzeleg. Végül úgy dönt, hogy a saját kezébe veszi sorsát. Ajtót nyit a Képtelenség Palotáján. Belép a tulajdon regényébe.

Boris Vian - Tajtékos ​napok
Íme ​egy könyv az élet kegyetlen varázslatáról, melyet már több évtizede olvasunk újra és újra, titkon azt remélve, hogy e történetben minden baj csak átmeneti.A szemérmesen félszeg, szerelemre éhes Colin és a kedvesen egyszerű Chloé gátak nélkül beteljesülő kapcsolatának története Boris Vian tollából meghökkentő stílusban, üde frissességgel, pergő ritmusban születik meg. A világot önfeledten habzsoló pár szerelmi történetében az abszurditás humorával, kiapadhatatlanul változatos őrültségeivel támadja a hamis értékek, a pózokkal teli sznobizmus konzerválóit, úgy, hogy a meglepő szófordulatok, szinesztéziák és szürrealista helyzetek mögött azért mégiscsak az alapvető emberi érzések görgetik a szerelmi történet cselekményét.Az olvasó csodálkozó mosolya hamar lesz harsány nevetéssé, ami hirtelen az arcra fagy, mert a szerelmesek szertelen boldogságára váratlanul iszonyú csapást mér az ostoba végzet: a kivédhetetlen tragédia...

Vera Panova - Hány ​óra van?
Nyolc ​évvel a szerzőnő halála után látott napvilágot a különös hangvételű, költészet és valóság határvidékén játszódó meseregény. A tébolydából szökött őrültek s a fogyatékos tudású, halandó mivoltától rettegő kispolgár szövetségre lépnek, s a békés kisváros életét szétdúlják. A visszafelé forgatott idő köré hamis ideológiát gyártva, hadba küldik a gyermekeket is, meggyalázzák a szerelmet, kiforgatják a nemes szándékokat. Sok mindennek kell történnie, míg az emberek visszatérhetnek az előrehaladó időhöz és gondolatokhoz. Lírai színekkel átszőtt, izgalmas, lebilincselő prózát tart kezében az olvasó, mely egyszerre irodalmi kuriózum és gondolkodva pihentető olvasmány. Az Útitársak, a Messzi utca, a Ha majd visszatérsz című művek után e hagyatékból előkerült kisregény nemcsak az írónő portréját árnyalja, hanem a negyvenes évek szovjet irodalmáról kialakított elképzeléseinket is.

Örkény István - Tóték
"A ​Tóték... a magam szándéka szerint a kiszolgáltatottak tragikomédiája. ...Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben vagyunk zsarnokok és áldozatok. ...hitem szerint az Őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat... ...A mű azt kérdezi, hogy véges-e vagy végtelen az elnyomottak tűrőképessége, és azt válaszolja: van ennek is végpontja, amelyen túl béketűrésünk elfogy, és föllázadunk." Örkény István

Gabriel García Márquez - Bánatos ​kurváim emlékezete
Gabriel ​García Márquez legújabb regénye egy aggastyán és egy fiatal lány lehetetlen szerelméről szól. Az író műveiből jól ismert karib kisvárosi környezetben játszódó történet fiktív, de az önirónia nagyon is valóságos, és a regény minden sorát áthatja. Márquez új regénye nemzetközi irodalmi szenzáció, amely a memoárkötetek írása közben, divertimentóként született.

Avantgard
Az ​avantgárd Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Az ​avantgárd
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Derek Walcott - A ​szerencsés utazó
Az ​irodalmi Nobel-díjat 1992-ben Derek Walcott karibi költő kapta. 1930-ban St. Lucia-szigeten született. Egyetemi tanulmányait Jamaicán és New Yorkban végezte. 1953-tól Trinidadon él - 1959-től tizennyolc éven át vezette az általa alapított Trinidadi Színházi Műhelyt , számos színdarabot írt a társulatnak...

Mayer Marianna - Dalí
Az ​egyéni világot alkotó festő, szobrász, grafikus, filmrendező, látványtervező, író, teoretikus és extravagáns életművész. Ez mind Salvador Dalí volt, akinek neve már életében fogalommá vált, lehet szeretni vagy megvetni, de közömbösnek maradni aligha. S bár mindenkiben folyamatosan kételyeket ébresztett a személyével, műveinek jelentésével kapcsolatban, afelől nem hagyott kétséget, hogy rendkívüli életművet alkotott. Olyan összetett mind a jelleme, mind szerteágazó életműve, hogy minden igaz rá, amit hódolói és ellenzői állítanak róla. A könyv a magyar nyelv mellett angol és német nyelven meséli el Salvador Dalí életét, és művészetét.

Petr Rákos - Corvina, ​azaz A hollók könyve
Petr ​Rákos (1956-1994) regénye 1993-ban jelent meg a prágai Cesky spisovatel kiadó gondozásában. A Corvina a széles skálájú és gazdag, az alig észlelhető iróniától a misztifikáción keresztül a helyzetgroteszkig terjedő humorával szórakoztatóan és intelligensen játszadozik a komoran romantikus hollómotívummal. A könyvben csak úgy hemzsegnek a gondolatok. A "hollólógus" Rákosnak kétségkívül legnagyobb erőssége a bizonyos értelemben kizökkentett és a szövegbe szublimált intellektus. Csak sajnálhatjuk, hogy Rákos regénye nem korábban látott napvilágot. Annyira magával ragadó, eredeti, gondolatébresztő szövegről van ugyanis szó, amely napjaink szerteágazó modernista áramlatai között is sajátos és értékes helyet vívhat ki magának. Rákos bravúrosan kezelt kifejezési eszköze a jelzők feltartóztathatatlan áradása, szürrealista fogalomkötegek, melyekből egy abszurd és egy misztikus alternatív világ bontakozik ki. Rákos szövegében a holló végső soron az alkotóerő és a szerzői önkény szüleménye. Az emberi élet finom szövésű parabolája, "szándékolt" véletlenség: árad belőle az írás öröme, kedveli és követeli a véletlenek, hangulatok, dekoratív, blaszfémikus és költői lélektani mozzanatok összjátékát. A modern prózaírás legjobb hagyományaira támaszkodó kötet eredeti, sajátos hangvétele az új prózai törekvések legjavából való.

Salvador Dalí - Gondolatok ​és adomák
"Dali ​zseni"- hirdeti Dali. Ha akadna netán, aki kételkedik ebben, arra a Mester jelen munkában összegyűjtött Gondolatai derakasan rácáfolnak. Akár festészetről, akár életéről, akár a vallásról, akár a szerelemről, a dalista ingerkedések sisteregve villanak fel, meglepőek és ellenállhatatlanok. A "század legnagyobb fantáziájának" humora hasonlít személyiségére: hóbortos, megsemmisítő és megzavar. "A bolond és köztem csupán egyetlen egy a különbség. Éspedig az, hogy én nem vagyok bolond"- hangoztatja a festő. Ítéljék meg maguk . Az öndicsőítés zsenije azonban kiáll nézetei mellett: "Egy valami bizonyos: hogy minden, de minden, amit itt mondok, teljességgel az én hibám, és kizárólag az én hibám."

John Vermeulen - Gyönyörök ​kertje
Jeroen ​van Aken, aki később mint Hieronymus Bosch vált a középkor alkonyának egyik legvitatottabb németalföldi festőjévé, festőcsaládban nevelkedett a hatalmi politika és a vallási megújulás korában. Ebben az időben a sátán nem csak a mesék és legendák világában létezett, hanem a mindennapokban is. Ekkor indult meg a boszorkányüldözés legszörnyűbb hulláma, és Európa valamennyi országában fellángoltak a máglyák. Az álszent és bigott klérus azonban erősítette a kételkedők táborát is. Hieronymus Bosch ezt a világot pellengérezte ki különös, elgondolkodtató festményein, amelyek azért is ellentmondásosak, mert egy ellentmondásos korban születtek. A 20 századi szürrealizmus által újrafelfedezett középkori festő életéről keveset tudunk. A holland életrajzíró regényében azonban számos titokra fény derül, és egyre több részlet kirajzolódik a Gyönyörök kertje festőjének portréján.

Theun de Vries - Titkok ​birodalma
Melchior ​Hintham ugyanúgy nőtt fel, mint a többi brabanti fiú a XV. században: templomok és kápolnák harangjainak zúgáságban, körmenetek, védőszentek ünnepei és kivégzések közepette. Ő azonban különösen vonzódott a festőmesterséghez, s tehetségének köszönhetően csakhamar országának határain túl is ismert mester lett. Különös vízikókat látott: éjszaka repülő ördögöket, a lányok szoknyája alatt mozgolódó disznókat, lidérceket vagy épp a Szűzanyát halottsápadtan és hosszan lelógó hajfonatokkal, mint egy szegény parasztlányt. A démoni világ festőjének regényében nem nehéz felfedezni Hieronymus Bosch németalföldi mester fantasztikus világát, szülőföldje történelmének eseményeit. Boschról valójában alig tudunk valamit, képeit ma is oly kevéssé értjük, mint amilyen furcsának találták kortársai, mi is éppúgy eltűnődünk, honnan merítette a pokol kínjait félelmetesen érzékeletesen megjelenítő látomásait, a groteszk alakokat, hibrid lényeket. De a pokol kínjainak ábrázolásánál nem kevésbé titokzatosak az áttetsző gömbökben egymást átkaroló férfiak és nők, az egymásba fonódó, kagylókból, állatokat idéző formákból előbukkanó meztelen testek. Utóbbiak jelentését Vries azzal magyarázza, hogy Melchior Hinthamot, azaz Boscht megérintették az adamiták szektájának eszméi, hitük az anyaméh szentségében és abban, hogy az ősatya, Ádám által átélt paradicsomi állapotot az ölelkezéssel lehet felidézni. A holland Theun de Vries pontos történeti, kultúrtörténeti adatokra, filozóai ismeretkre támaszkodva írt a késő középkor világát élénken kirajzoló, egyszerre hiteles, a valósághoz hű, ugyanakkor izgalmas és elgondolkodtató életrajzi regényt Hieronymus Boschról.

Benyák Zoltán - A ​nagy illúzió
Tom ​Pastor a képzeletének rabja. Szerelmi élete viharos, hétköznapjai keservesek. Alig létezik számára más, mint az ecset és a vászon, hogy illúzióit valósággá álmodhassa. Tom negyvenéves, festőművész, és egy nap arra ébred, hogy halott. De az életének ezzel még koránt sincs vége. A túlvilági sötétség sivatagában megcsörren egy piros telefonfülke készüléke: a vonal másik végén felcsendülő hang akar tőle valamit. Hősünk elindul hát beteljesíteni a küldetését, útját nem gátolja sem tér, sem idő, ezen a helyen vígan megfér egymás mellett Edgar Allan Poe és Charlie Chaplin, Drakula gróf és a Gyáva Oroszlán, Salvador Dalí szürrealista rémálma és Tom Pastor Keselyűembere... Szerelem és halál. A nagy illúzió a megismerhetetlen felfedezésének regénye, édes-bús felnőttmese a boldogság kereséséről és megtalálásáról, ott, ahol a legkevésbé számítanánk rá.

Raymond Queneau - Ikárosz ​repül
Ikárosz ​egy finom, fanyar és divatos századvégi író regényhőse. A naiv fiatalember egy óvatlan pillanatban megszökik az őrizetlen kéziratból, és sápatag papír-életét valódival cseréli fel. Legelőször is megízleli az abszintot egy üzletszerű kéjelgésből élő, de később pályát változtató, kitűnő jellemű hölgy társaságában. Azután új sorsa szeszélye végigsodorja a korabeli Párizs díszletei közt: lát bicikliző divathölgyeket térdnadrágban, harminc kilométeres szédítő sebességgel száguldó automobilokat, irodalmi szalonokat, divatosan életunt dendi-írókkal vagy regénygyárosokkal. Bele is illeszkedik szépen a technicizálódó szecessziós Párizs életébe, de pályája mégis úgy végződik, ahogy írója elgondolta - ha ugyan igazat mond. A francia közönségnek ez a bámulatosan sokoldalú kedvence - hiszen lexikoncikket éppúgy tudott írni, mint burleszket - gyermeteg örömmel hancúrozik egyik utolsó regényének szófacsarásai, fortélyos szellemességei, vidám ötletei, gyöngéd csúfolódásai, finom árnyalatai közt.

Oskar Panizza - Holdtörténet
A ​Londonban is megforduló Panizza /1853-1921/ versekkel kezdte; ott akár a nagy, világhíres Oscar Wilde-ot is ismerhette, de míg az ír-angol költő a nagyvárosi társaság középpontja volt, íme, a saját életét más módon, de szintén elrontó Panizza a saját korában inkább különleges figura. Műveiben olyan erősen támadta a korabeli államot és egyházat, hogy börtönbe vetették. A tudomány eredményeit írásaiban felhasználta, novellái fantasztikus jellegűek. Az utókor igazolta Detlev von Liliencron, ama kor babérkoszorús poétájának szavát: "Kolosszális tehetség!"

Nicole Krauss - A ​szerelem története
"Egy ​nap megkerülte a házat, és a szemembe nézett. A héten mindennap láttalak idekint, és mindenki tudja, hogy egész nap engem nézel az iskolában, úgyhogy ha van valami, amit el akarsz mondani, miért nem mondod meg egyszerűen a szemembe ahelyett, hogy itt leselkednél, mint egy bűnöző? Átgondoltam a lehetőségeimet. Vagy elmenekülök, és többet nem megyek iskolába se, talán még az országból is elmegyek potyautasként egy Ausztráliába tartó hajón. Vagy egy életem, egy halálom, vallomást teszek. A válasz egyértelmű volt: megyek Ausztráliába. Már ki is nyitottam a számat, hogy örökre elköszönjek. Csakhogy. Ehelyett azt mondtam: Azt akarom kérdezni, hogy leszel- e a feleségem? Az arca semmit nem árult el. De mégis. A szemében ugyanaz a fény gyulladt, mint amikor kivette a hegedűt a tokjából. Eltelt egy lassú perc. Vadul meredtünk egymásra. Majd gondolkozom, mondta végül, és visszamasírozott a házba. Hallottam, ahogy bevágódik az ajtó. Aztán egy pillanat múlva az E dalra tanított anyám első taktusait, Dvoráktól. Úgyhogy ha nem is mondott igent, ettől fogva tudtam, hogy van remény. "

Covers_475341
elérhető
38

Franz Kafka - A ​kastély
Josef ​K., a kastély új földmérője megérkezik a faluba, hogy tovább folytathassa útját a kastély urához. Arra azonban soha nem gondolt volna, hogy ezzel élete legnagyobb megpróbáltatásának néz elébe - útját a kastélyhoz minduntalan akadályozza a falu népe, míg végül ő maga sem biztos benne, valóban várják-e odafönt. Vajon eléri-e célját? Az elidegenedés legnagyobb huszadik századi írójának egyik legismertett és legjobb könyve A kastély. Szerzője 1915-ben Fontane-díjat kapott, de igazán csak a halála után fedezte fel a művelt világ. Az igazi Kafka-reneszánsz főleg az emberiséget ért hatalmas megrázkódtatás, a II. világháború után érkezett el. E regénye 1941-ben Amerikában is megjelent. Thomas Mann ekkor írta róla: "Utal az isteni és emberi állapot között meglévő áthidalhatatlan szakadékra, melyet csak mágikus humorral lehet érzékeltetni."

Déry Tibor - A ​kéthangú kiáltás
Déri ​Tibor négy ifjúkori regényét gyűjti egybe ez a kötet. A kéthangú kiáltás a Déry-életmű első szakaszának jellegzetes alkotása: lázas, zaklatott, expresszionista iheltésű hangjával, a fantasztikus elemek alkalmazásával az első világháborút követő évek hangulatát, a háborúban megcsömörlött és meghasonlott ember életérzését fejezi ki. Az Országúton az anarchikus társadalomellenesség regénye: a főhős, aki első személyében mondja el csavargásainak történetét, nem találja helyét a világban, egyéni lázadásban keresi a feloldódást a magány szorongató gyötrelmeiből. Dérynek ezt a regényét a szürrealista költészet formai vívmányainak mesteri áthasonítás jellemzi. A Pesti felhőjáték (mely először Az átutazó címmel jelent meg) groteszk szerelmi történet, egy különös, életidegen, de minden érzelmi és gondolati behatásra kivételesen fogékony pesti fiatalember tragikomikus kalandjainak és reménytelen magányának megkapó regénye. A Szemtől szembe - amelyet Déry már A befejezetlen mondat ujjgyakorlatának nevez - témájában és hangjában egyaránt sítlusváltozást jelez: az 1932-es berlini munkásfelkelés eposza, s egyszersmind kísérlet egy új, korszerű realista regényforma és ábrázolásmód kialakítására.

Miguel Ángel Asturias - A ​Kincses úrfi
Valóság ​és képzelet szüntelen kölcsönhatásának költői játáka. A valóság maga gerjeszti a képzeletet: az izzó trópusi levegő, a fényvisszaverődés, a hegyek-völgyek rejtelmei, a felhők és a lombok alakzatai. Elég egy ódon kúria egyetlen falmaradványa, egy "kölyökfolyosó", hogy egy különösen érzékeny gyermeklélekben a képzettársítások egész bonyolult rendszerét hozza létre. Az olvasó belefeledkezik ebbe az álom-valóság játékba, elringatózik azon a végtelen tengeren, ahol a Kincses úrfi meg Bernardo ifjúúr és Joper ifjúúr a furcsa, süket plébánossal kergetik a kísérteties kalózhajót.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg
Gogol ​a kiszolgáltatott, egyéniségében megnyomorított kisember típusát alkotta meg. Látszatra igénytelen történet: Akakij Akakijevics naphosszat aktákat körmölő kishivatalnok éhezéssel megtakarított pénzén új köpönyeget csináltat magának. A becses ruhadarabot az első este elrabolják tőle, s miután nem kerül elő – hősünk ágynak esik és belehal bánatába. Halála után bosszút áll a világon: kísértetként visszajár a városba, és bundákat lop magas rangú tisztviselőktől. Akakij Akakijevicset a bürokrácia embertelen gépezete megfosztotta valódi egyéniségétől, felfalta vágyait. Amikor azonban takarékoskodni kezd, döbbenetes változáson megy keresztül: elevenebb, sőt szilárdabb jellemű lett, olyan ember, aki határozott célt tűzött maga elé. A balszerencsés fordulat után már nem tud a régi módon élni, belepusztul fájdalmába. Gogol jelképnek szánja hőse tragédiáját: az ellopott köpönyeg az ellopott élet szimbóluma. A cselekmény a fantasztikum világába fut: Akakij kísértetként áll bosszút tönkretett életéért. Gogol – és nagy utódai – művészetére jellemző, hogy realizmusával nem zárja ki az elbeszélésből és a regényből a csodát, mert nem csupán romantikus toldaléknak tartja; Akakij sorsához és az orosz valósághoz hozzátartozik, hogy kísértetté váljék. Gogol jelentősége – az időben távolodva – egyre nő, úgy tűnik, nemcsak a nagy orosz próza „bújt ki a köpönyegéből”, groteszk szürrealizmusa a kafkai látomások előzménye is.

Jean Cocteau - A ​párisi fiú
A ​sokoldalú művész 1955 óta tagja volt a Francia Akadémiának. Sikereket ért el a művészet több ágában is, nagy hatással volt az avantgarde áramlatokra, elsősorban a szürrealizmusra. Irodalmi sikereket 1923-ban "A párizsi fiú", 1929-ben a "Vásott kölykök" című regényeivel, 1927-ben az "Orpheusz" című színművével ért el. Rendezői tehetségét először az 1931-ben készült, "A költő vére" című filmjében kamatoztatta.

Barry Yourgrau - Egy ​ember kiugrik a repülőből
Előfordult ​veled valaha, hogy be akartál sétálni egy Dalí metszetbe? Vagy belépni egy tündérmesébe? Nyisd ki ezt a könyvet, és meg fogsz lepődni - mintha valaki hirtelen kirántaná lábad alól a valóság talaját. Barry Yourgrau ezzel a könyvvel dobbantott, méghozzá akkorát, hogy egyből fölkerült vele az irodalom dobogójára. Akár a nemrég megjelent Szexegypercesek-ben, ebben a művében is abszurd, szürreális álmaival bombázza olvasóit. Mintha Dalí és Bunuel híres filmjébe, az Andalúziai kutyá-ba csöppennénk be vele, jóllehet ő nagynevű elődeinél talán kissé könnyedebben, játékosabban bánik ezekkel az álmokkal, hol nagy, piros orrú bohócként, hol a reánk váró, utolsó jégkorszak egyetlen megmaradt korcsolyázójaként, hol pedig a nők tehetetlen játékszereként. Ezekben az álmokban minden megtörténhet: az ember beköltözik egy tehénbe, rajtakapja a feleségét egy mókussal, hóemberré változott apját hűti éveken át, sőt, ha olyan kedve támad, kiugrik a repülőből...

Mário de Andrade - Makunaíma
Szokatlan ​művet kap kezébe a magyar olvasó, egy színes, csodákkal teli, egzotikus mesét, melynek hőse, Makunaíma, a tapanyumas-indiánok utolsó sarja vándorútra indul a brazil őserdőből, hogy megkeresse elveszett talizmánját. Szertelen jókedve, csillapíthatatlan szerelmi étvágya furcsábbnál furcsább kalandokba sodorja az út során, míg végül eljut Sao Paulo kőrengetegébe, a Gépek városába, ahol Esunak, a négerek ördögének túlvilágról érkező segítségével legyőzi Venceslau Pietro Pietrát, a venezuelai óriást. A modern mese, mely Brazíliát, ezt a földrésznyi országot varázsolja elénk, egy francia példákon nevelkedett szürrealista költő boldog hazatalálása szülőföldjének "bennszülött" kultúrájába, az indián mítoszok fantasztikus világába. Ebben a világban minden megtörténhet: nincs, ami gátat vetne a trópusi növényzet bujaságával tenyésző fantáziának.

Amatka
elérhető
9

Karin Tidbeck - Amatka
Vanját, ​a fiatal tájékoztatási asszisztenst hazájából, Essre városából Amatka zord és fagyos kolóniájába küldik, hogy adatokat gyűjtsön a kormány számára. Vanja azonnal megérzi, hogy valami nincs rendben: Amatka lakói furcsán viselkednek, miközben a hatalom mindenütt a felforgató tevékenység nyomait kutatja. Bár a kiküldetése csak rövid időre szól, Vanja beleszeret lakótársába, Ninába, ezért meghosszabbítja látogatását. Eközben akaratlanul is tudomást szerez az egész kolóniát érintő, növekvő fenyegetésről. Minden erejével igyekszik eltitkolni, és önhatalmúlag olyan vizsgálódásba kezd, amivel önmagát is bajba sodorja. Karin Tidbeck világában mindenki gyanús, senki nincs biztonságban, és semmi nem egyértelmű – még az írott és beszélt nyelv, vagy éppen a valóság szövete sem. Az Amatka lenyűgöző és végtelenül eredeti mű, óda a szabadságról, a szeretetről és a művészi teremtőerőről. „Javaslom, hogy ragadj meg egy példányt!” – Ann Leckie „Született klasszikus.” – Jeff VanderMeer Szürreális bemutatkozó regény Margaret Atwood és Ursula K. Le Guin stílusában, egy olyan idegen világról, ahol a nyelv valóban élő és ható.

Clarice Lispector - Minden ​történet
Clarice ​Lispector összes novelláját tartja kezében az olvasó: azt a sok történetből összeálló nagy történetet, amely szerzőjüket igazi legendává tették. Lispector sokáig az ínyenc olvasók titkos világtippje volt, napjainkban megkerülhetetlen alkotóként fedezték fel újra. Kritikusai joggal hasonlítják az életmű jelentőségét Franz Kafka és Jorge Louis Borges munkáihoz. A hol szürrealista, hol patetikus, gyakran szarkasztikus humorú írások varázslatos módon beszélnek el nem mindennapi történeteket. Az írások főszereplői saját szexuális és művészei erejükre ráébredő kamaszok, unatkozó háziasszonyok, akik számára minden történet önmagát túlmutató eseménnyé válik, a mindennapokat végzetes választási lehetőségekként megélő emberek. A hol teljesen hétköznapi, hol természetfölötti látomásokat megjelenítő írásokban mégis megmutatkozik valami közös: az emberi lélek feltárulkozása.

Komor Zoltán - Tépő Donát - Mutánsfilé
A ​nem túl távoli jövőben egy mutánsokkal zsúfolt megapolisz repülőterén a szervcsempész épp beszállásra vár. Az utolsó meló: átjuttatni a testébe varrt extra szerveket a határon. Rutin feladatnak indul, ami végül káoszba fullad, és hősünknek hamarosan menekülnie kell. Mentőkocsivá alakított limuzinokon, buddhisták üzemeltette kocsmákon át mutánsok lakta lepratelepen keresztül vezet az út, egy titokzatos orvos társaságában, akinek fogak nőnek ki a szemhéjából, amik hangosan csattognak, valahányszor kacsint. Komor Zoltán és Tépő Donát rendhagyó sci-fi története bizarr, szürreális vízió a jövő egészségügyi ellátórendszeréről, egy, a kormány által megrendelt, bújtatott népirtásról és testbe ültetett pisztrángokról. A kötet további két bónusz történetet is tartalmaz.

Komor Zoltán - Tépő Donát - Nácik ​a dínók ellen
1944. ​június 6. Egy sereg német katona várakozik Normandiánál. Hamarosan csapatszállító hajók érkeznek a tenger felől és elszabadul a pokol: a partot ellepik a vérengző velociraptorok. Hősünk, a háborúba belefáradt katona társával, Klaus-al inkább menekülésre adja a fejét. A két dezertőr Caenig jut – közben szörnyűséges pteranodonok és egy t-rex is útjukat állja. Végül egy föld alatti szajha-bunkerben lelnek menedékre, a szadista, puskalábú matróna, Helga és négy angyali szőkeség társaságában. Nem is sejtik, hogy az igazi pokol, amihez képest még a dinoszaurusz-apokalipszis is vakáció, odalenn vár rájuk. Eközben Berlin felkészül a dínók offenzívájára: a kőolaj-milliárdos evolucionista vezér, Darwin próbálja menteni a menthetőt, ám a haditudósításokban megpillantott őshüllők merőben új, érzéki vágyakat ébresztenek a Führerben. Vér, mocsok, szex és háború! Mindez dinoszauruszokkal! A Bukás és a Kitty-szalon találkozása a Jurassic Park-kal!

Komor Zoltán - Tépő Donát - A ​migráns Krisztusok támadása
Valahol ​külföldön megzavarodik egy Krisztus-klóngyár, és elkezdi ontani magából az emberiség megváltóit. Az országot pillanatok alatt ellepik a nincstelen Jézusok. A kormány válságállapotot hirdet: hamarosan felállnak az első drótkerítések a határon. Hősünk élete kifordul: a megkeseredett határőr, akit gyerekkora óta kísért Jézus Krisztus méhlepénye, hamarosan egy, a migránsokat felfegyverező gerilla csapatban találja magát, amit egy titokzatos anarchista, az albínó vezet. Ám hamar kiderül, a migráns Krisztusok nem sokat tudnak kezdeni a kezükbe nyomott fegyverekkel. De aztán előkerülnek a harci drogok, ettől pedig elszabadul a pokol. A narkótól megveszett messiások kannibál zombihordái megindulnak a határvonalak irányába – aminek egyedül Szókratész, a dadogó, Krisztus-fétissel megáldott zászlós örül. Vér, akció és vízágyún-járás!

Kollekciók