Ajax-loader

'avantgárd' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Havasréti József - Széteső ​dichotómiák
A ​kötet írásai a magyar underground, illetve neoavantgárd kultúra irányzataival és műfajaival (filmművészet, kapcsolatművészet, művészújságok, esszé és kísérleti irodalom stb.), valamint kiemelkedő alkotóinak (Bódy Gábor, Hajas Tibor, Erdély Miklós, Molnár Gergely, Galántai György, Tábor Ádám és mások) tevékenységével foglalkozik. Az egyes tanulmányok külön hangsúlyt helyeznek a tágabban értelmezett médiumok, a szövegek és az életszcénák kapcsolódási pontjaira, figyelembe véve, hogy a hazai avantgárd mozgalmak is fontosnak tartották az "élet" (a mindennapi élet, az életstílusok, életterek) és a "művészet" közötti határok lebontását. A kötet elemzéseiben előtérbe kerülnek azok a törekvések is, melyek kapcsolatot kívántak létrehozni a magyar avantgárd és underground kultúrát egyaránt jellemző hermetikus-ezoterikus hagyományok, valamint a kommunikáció-, illetve a médiaelmélet, a jelelmélet és a nyelvészet racionális hagyományai között.

Bertolt Brecht - Die ​Dreigroschenoper
Brecht ​zielt mit der Dreigroschenoper auf die Entlarvung der korrupten Bourgeoisie. Auf der einen Seite erscheint der Bettlerkönig Peachum als Musterbeispiel des Geschäftemachers, für den Not und Armut nichts anderes sind als Mittel zum Zweck; auf der anderen Seite entpuppt sich der skrupellose Verbrecher Mackie Messer als Prototyp sogenannter bürgerlicher Solidität. Peachum mobilisiert die Bettlermassen, organisiert eine Demonstration des Elends und droht, den Krönungszug zu stören, falls der korrupte Polizeichef Tiger-Brown sich weigern sollte, Mackie Messer zu verhaften, der Peachums Kreise störte.

Gottfried Benn - Kígyóból ​a kanyar
A ​20. századi német költészet kiemelkedő alakjának reprezentatív kötete. Benn költészete sajátos náci múltja miatt Magyarországon kevésbé ismert, pedig maximális figyelmet érdemelne.

Déry Tibor - Énekelnek ​és meghalnak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Törvénytelen ​avantgárd - Galántai György balatonboglári kápolnaműterme
Az ​1970 és 1973 között Galántai György balatonboglári kápolnaműtermében zajló művészeti eseménysorozat a közelmúlt magyar művészettörténetének– nemzetközi összehasonlításban is –egyedülálló jelensége, mely korabeli jelentőségéhez és a fellelhető dokumentáció bősége ellenére mindmáig a szakmai érdeklődés perifériáján maradt. A kiadvány az első lépés a kápolnaműterem történetének feldolgozásában. Célja nem a Bogláron készült műalkotások, kiállítások és művészeti akciók művészettörténeti elemzése, hanem az eddig feltárt források publikálása és az események történeti/kultúrpolitikai kontextusba helyezése volt.

Kassák Lajos - Máglyák ​énekelnek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilágyi Sándor - Neoavantgárd ​tendenciák a magyar fotóművészetben 1965-1984
33 ​szerző közel 400 képe szerepel kötetünkben. A szerzők fele olyan fotográfus, aki elutasította a hivatalos "fotóművészet" anakronisztikus, szépelgő esztétikáját, a másik fele pedig olyan képzőművész, aki a konceptualista művészetfelfogás jegyében fordult a fotóhoz. E művészek mindegyike új, hiteles és demokratikus kifejezési eszközt keresett a maga számára, amit végül a megújított, a korszerű művészeti közlendők számára alkalmassá tett fotográfiában talált meg. A könyv elsőként tárgyalja átfogóan e kor képzőművészeti igénnyel született fotográfiáját, méghozzá közérthető, minden érdeklődő számára érdekfeszítő módon. Bőséges mellékletei, forrásközlései pedig a szakemberek számára teszik pótolhatatlanná a kiadványt. Megjelent a Fotókultúra és az Új Mandátum Könyvkiadó gondozásában.

546
Hommage ​à Átlók Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Hommage ​à Átlók
Antológiánk ​- nemes hagyományt és célt követve - reprezentálja az 1960 és 64 között működött ÁTLÓK Művészcsoport (írók és festők), és a 2000-ben az ÁTLÓK örökébe lépett Új Átlók Művészeti Társaság tagjainak alkotásait. Reprezentatív albumunk a Stádium és az Új Átlók Művészeti T. közös kiadványa Nevük abból adódott, hogy: minden átló máshonnan indul, máshová érkezik, de egy közös pontban valamennyi metszi egymást. ,,Mindenki a maga módján a nagy klasszikus, szent hagyományokból, illetve a legkilengőbb avantgárdból akart olyan jellegzetes szintézist teremteni, ami páratlan a maga nemében, és a régi nagy mesterekkel minden szempontból felveszi a versenyt." Erre törekedtek, noha ezt mindegyikük másként igyekezett megvalósítani.

drMáriás - Bada Dada - Égevő ​/ Skyeater
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Menyhárt László - Szász ​Endre
Szász ​Endre festő- és grafikusművész a mai magyar művészeti élet egyik legkülönösebb jelensége. Virtuozitásával, amely egyaránt jellemzi műveit és munkamódszerét, a közönség szemében ő testesíti meg a bűvész művészt. Azt az alkotót, aki úgy ura a mesterségének, mint a régi nagyok. A legenda azonban, amely alakját övezi, nem csupán félelmetes rajzkészségéből táplálkozik. Az élete is tele van fordulatokkal. Erdélyben született és nőtt fel, de már Budapesten járt a Képzőművészeti Főiskolára. Az ötvenes években börtönben volt, illetve politikai dekorációkat készített, a hatvanas évtizedben az egyik legtöbbet foglalkoztatott illusztrátorként szerzett magának népszerűséget. Majd Amerikába ment, de nem hagyta el hazáját: sokat dolgozik itthon, és, mint e könyvében vallja, magyarsága mindennél többet jelent számára. Könyvünk nem szokványos biográfia: Szász bizarr epizódokkal és fantasztikus történetekkel fűszerezve meséli el az életét, úgy, hogy közben nemcsak magáról szól. Érzékelteti azt is: hogyan látta korát, milyen volt a művészeti közélet, amelyben ő fekete báránynak tudta magát. Elfogultságoktól és szubjektív megfogalmazásoktól sem mentes tehát ez a beszélgetés, amit Menyhárt László készített vele, de stílusos. Pontosan megfelel a művész szürreális látomásainak.

Sík Csaba - Román ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_91935
A ​zene szava Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​zene szava
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. C. Locher - The ​World of M. C. Escher
This ​Book includes the most important of Escher's prints. we have omitted the less important work to clarify the impression formed by the entire oeuvre. Drawings and studies, as well as objects, illustrations, and applied works, are also represented. The prints ,drawings, and other works are given in exact chronological sequence, exept for the colorplates and in occasional cases where early drawings, used later for a print, have been placed near the corresponding print. Unless otherwise noted, all the works belong to the Escher Foundation, wich has loaned its collection for an unlimited period to the Geementemuseum, the Hague. Signature and dating are mentioned only where they form part the print. All sizes are given in millimeters and inches, and height precedes widht. The Number of impressions in an edition of a print is not given because it is difficult to determine exactly how many were made-for many of the prints from the period after 1937 hundreds of impressions were made, whereas the early prints usually had between thirty and fifty impressions to an edition.

H. Nagy Péter - Orfeusz ​feldarabolva
Az ​Aktuális avantgárd című könyvsorozat tizenhetedik darabja (a sorszám nem a kronológiai sorrendiségre, hanem a huszonöt kötetesere tervezett monográfiasorozatban elfoglalt „hierarchikus” helyre utal) Zalán Tibor költészetének az avantgárdhoz — vagy hogy pontosabban próbáljunk fogalmazni: a neoavantgárdhoz — való viszonyát tárgyalja. E kismonográfia értelemszerűen nem törekedhet a teljességre: azt az optimálisnak tűnő, „kimetszéses” módszert alkalmazza, mely a — magyar mezőnyben talán a legeklektikusabb, de az experimentalizmustól bizonyosan egyre inkább távolodó — szerző életművéből csak a (neo)avantgárd rétegeket veszi figyelembe és használja fel elemzései során; célja éppen ezért (és ennek következtében) nem a Zalán-líra ellentmondásmentes leírása (már ha képzelhető ilyen), hanem a lényegében új avantgárd szemléletformák hatása alatt létrejött művek interpretációja és az ezekben szimptómaszerűen feltűnő, felismerhető poétikai eszközök feltérképezése. Módszere a lehető legegyszerűbb (és jelen esetben valószínűleg a legcélravezetőbb): időrendben tárgyal minden egyes Zalán-kötetet — illetve azoknak az adott feltételrendszernek megfelelő részleteit —, s még azt a praktikus könnyebbséget is megadja, hogy a fejezetcímek az adott kötetek címét viselik; miközben logikus érvrendszere egyetlen gondolati ívvé, kerek egésszé, mondhatni koncepcióvá alakul; következtetései pedig minden bizonnyal a még élő alkotó további munkásságára is komoly hatással lesznek. (Talán ebben áll a kortársi monográfiák legnagyobb előnye s veszélye is egyben.) Mindenesetre a későbbi Zalán-értelmezők és -monográfusok sehogy sem kerülhetik ki majd e munkát; az összképet azonban nagyban rontja, hogy a viszonylag bőven illusztrált könyv több esetben nem az eredeti képverset (annak fotókópiáját) közli, hanem egy „újratördelt” verziót, mely viszont épp az „eredetit” hamisítja meg a maga módján (s ezt sehogy sem nevezhetjük alkotó interpretációnak).

Kassák Lajos - MA ​képeskönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegyi Lóránd - Utak ​az avantgárdból
A ​huszadik század alighanem egyik legjelentősebb művészi korszakváltása zajlott le világszerte az elmúlt másfél évtizedben. E korszakváltást számunkra különösen érdekessé teszi az a körülmény, hogy a magyar művészetnek hosszú idő után először volt módja a világ nagy kulturális központjaival egyidőben végrehajtani az avantgárdból a transzavantgárdba vezető fordulatot. A művészetről való gondolkodás, a kortárs képzőművészet jelenségeinek feldolgozása és értelmezése ugyanakkor némiképp késlekedett. Hegyi Lóránd, miután két tanulmánykötetben (Új szenzibilitás, 1983; Avantgarde és transzavantgarde, 1986) felvázolta az avantgárdot felváltó, a szemünk láttára bontakozó korstílus elméleti alapjait és esztétikájának jellemző vonásait, új könyvében most egyes alkotók életművét veszi szemügyre. Willem de Kooningtól Malcom Morley-ig, Maurer Dórától, Keserü Ilonától, Nádler Istvántól Pinczehelyi Sándorig és Szirtes Jánosig huszonnégy magyar, olasz, angol, amerikai és francia képzőművészről olvashatunk világos, érthető, szemléletes stílusban megírt pályarajzot ebben a könyvben. Az Utak az avantgárdból hézagpótló könyv, hiszen a benne szereplők legtöbbjéről az olvasó hiába keres magyar nyelven hozzáférhető irodalmat. A válogatás eredményeként a könyv ugyanakkor körképet is nyújt a - nem is csupán magyar - képzőművészet mai állapotáról, legfontosabb tendenciáiról. Képzőművészetről lévén szó, minden beszéd hiábavaló, ha nincs ott mellette a látvány. A könyv tízegynéhány színes reprodukciója a Hegyi Lóránd által bemutatott magyar képzőművészek munkáiból ad ízelítőt.

Wilhelm Hornbostel - Karlheinz Kopanski - Russische ​Avantgarde, 1910-1934
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Peter Bürger - Az ​avantgárd elmélete
"(...) ​Ez a munka a szürrealizmusról írt könyvem eredményeiből indul ki. Az ott végrehajtott műelemzésekre e műben átfogó módon kívánok támaszkodni, hogy lehetőség szerint lemondhassak az egyedi művekre való utalásokról. (...)" (a Szerző) Bürger művei átfogóan leírják az avantgárd történetivé válását; ő hívta fel a figyelmet arra, hogy művészet intézményének proklamált megszüntetésére nem került sor. A kultúra forradalmasítói megint csak klasszikusokká váltak.

Covers_103881
Chagall Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - Chagall
Cezanne, ​Gauguin, Monet, Renoir, Van Gogh, Picasso, Dalí, Chagall - az a nyolc festő, akinek életművét, művészi fejlődését egy-egy kötetben, sok ismert és kevésbé ismert festmény színes fotójával illusztrálva mutatja be új sorozatunk.

Jákfalvi Magdolna - Avantgárd ​- színház - politika
Mindig ​az avantgárd kifejezésformák érdekeltek, különösképpen a színházi avantgárdé. Ezt a formanyelvet hol izgalmasnak. hol viccesnek, hol radikálisnak, hol talán brutálisnak véltem. Ugyanakkor rendkívül vonzott, hogy az elsődlegesen az alkotói és befogadói magatartáshoz, semmint az akadémikus értelemben vett stílusirányzathoz köthető avantgárd mindig flexibilis példatárként állt előttem. Politika, emlékezet, tudat, identitás, szerep - bármely jelenség színházi értelmezéséhez az avantgárd történeteken át vezet a könyv útja. (Jákfalvi Magdolna)

Kassák Lajos - Az ​új művészet él
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_243545
A ​storm in Europe Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​storm in Europe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergő Endre - A ​halhatatlan ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vadas József - El ​Liszickij
El ​Liszickij, az Októberi Forradalom e jelentős művésze, a szovjet avantgarde nagy nemzedékének egyik legjelentősebb tagja volt, Malevics, Tatlin, Gabo és Rodcsenko társa. valamennyiük közül talán neki, a mérnöknek sikerült leginkább gyakorlati cselekvéssé alakítania a világforradalom és a technikai vívmányok igézetében született elképzeléseket az új ember új világáról. Konstruktőrnek nevezte magát, nem a régi értelemben vett művésznek. Épületeket, belső berendezéseket tervezett, új tipográfiát és színpadtereket teremtett, és eredeti kiállítás-installációival meg az általa szerkesztett folyóiratokkal hathatós propagátora volt külföldön az akkor még elszigetelt Szovjetuniónak. De festményei és sokszorosított grafikai lapjai sem egyszerűen képek: egy humánus és ésszerű világ eszményi városainak előrevetített tervei. El Liszickij életművét és annak nemzetközi összefüggéseit ismerteti Vadas József tanulmánya, amelyet 59 reprodukció illusztrál.

Passuth Krisztina - Tranzit
Tizenöt ​éves párizsi emigrációja azon írásait rendezte kötetbe Passuth Krisztina nemzetközi hírű, ismert művészettörténész, az ELTE művészettörténet szakának tanszékvezető egyetemi tanára, amelyek a tízes-húszas évek kelet-közép-európai avantgarde művészetének legjelentősebb képviselőivel, központjaival, jelenségeivel foglalkoznak. Az írásokat az a meggyőződés és eltökélt szándék segítette életre, hogy a térség művészete jelentőségének és súlyának megfelelően legyen képviselve az európai művészet ezen egyik fő centrumában.

Covers_433141
The ​Freedom of Sound Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - The ​Freedom of Sound
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

György Péter - Pataki Gábor - Az ​Európai Iskola és az elvont művészek csoportja
Az ​Európai Iskola a magyar avantgárd mozgalom újjászervezésére vállalkozott. 1945-ben Gegesi Kiss Pál orvosprofesszor, Mezei Árpád művészetfilozófus és művészetpszichológus, valamint testvére Pán Imre művészeti író, költő kezdeményezésére alakult. A megalakulást bejelentő „Az új magyar művészet önarcképe” című kiadvány a magyar művészet európai helyzetének megerősítésében, az európai eszmények feltámasztásában jelölte meg a csoportosulás célját. Az Európai Iskola a fauvizmust, kubizmust, expresszionizmust, absztrakciót és szürrealizmust képviselte Magyarországon. Elődjüknek Vajda Lajost és Ámos Imrét tekintettek. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szervezettől béreltek kiállítóhelységet az Üllői út 11 szám alatt, és fennállásuk három éve alatt számos egyéni- és csoportos kiállítást rendeztek. Személyes kapcsolataik révén bemutatták a Franciaországban élő Hajdu István és Beöthy István műveit, és közbenjárásukkal grafikai kiállítást rendeztek Bonnard, Braque, Brassai, Csáky, Léger, Maillol, Matisse, Picasso stb. műveiből. A csoport teoretikusai, Pán Imre, Mezei Árpád és Gegesi Kiss Pál a kiállítások rendezése mellett elméleti füzeteket, periodikákat (Európai Iskola Könyvtára, Index Röpirat és Vitairat-Könyvtár) szerkesztettek és előadásokat szerveztek. Az előadások a modern szellemiségről szóltak, melynek megjelenése a képzőművészeten kívül az irodalomban, a filozófiában, a lélektanban és a nevelésben is kívánatos lett volna. Előadónak több alkalommal is meghívták Hamvas Bélát és Szentkuthy Miklóst. A művészek valóságtól elszakadó, a háború borzalmait feldolgozni próbáló érzékeny alkotásait a korabeli sajtó többnyire pesszimistának, destruktívnak, később pedig a kommunista társadalomra nézve károsnak ítélte. 1948. utolsó hónapjaiban a sztálini–zsdánovi kultúrpolitika kánonná emelése, az Európai Iskola végét jelentette. Többen emigráltak, mások rövidebb-hosszabb szilenciumra ítéltettek.

Papp Tibor - Avantgárd ​szemmel - költőkről, könyvekről
Papp ​Tibor Avantgárd szemmel című könyvsorozata 2004-ben megjelent első darabjában a szerzőnek a kortárs magyar költészetről, irodalomról szóló kritikáit, tanulmányait adták közre. Ezúttal Költőkről, könyvekről alcímmel adják közre legújabb kötetét. A mostani, második kötetben Papp Tibor folytatja irodalomtörténeti kalandozását és kortársainak, művészbarátainak bemutatását. A változatos írásokban olvashatunk Kassák körének elfelejtett költőiről, Kassák műveiről, Ujvári Erzsiről, a Magyar Műhely másik két jelentős életművel rendelkező szerkesztőjéről: Nagy Pálról és Bujdosó Alpárról. A szerző kritikái bemutatják Székely Ákos, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Tamkó Sirató Károly, Fodor András, Buda Ferenc, Fejes Endre, Sárközi Mátyás, Kannás Alajos, Nádas Péter, vagy éppen Karinthy Ferenc egy-egy kötetét, művét, de megismerhetjük Denis Roche költészetét, valamint Papp Tibor gondolatait, személyes emlékeit Keszei Istvánról, Bakucz Józsefről, Kiss Tamásról. Mindezeken túl a könyvet olvasva fogalmat alkothatunk a francia könyvkiadás helyzetéről, de a számítógépes versgenerálás, illetve a dinamikus költészet alapjairól is.

Covers_120929
Erdély ​Miklós-szimpózium Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Erdély ​Miklós-szimpózium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Papp Tibor - Avantgárd ​szemmel az irodalmi világról
Papp ​Tibor Avantgárd szemmel című könyvsorozatának első, 2004-ben megjelent kötete a kortárs magyar költészetről, irodalomról szóló kritikákat, tanulmányokat, a 2007-ben megjelent második kötet pedig elsősorban az avantgárdnak tartott szerzők köteteivel foglalkozó kritikai írásokat tartalmaz. Az irodalmi életről című harmadik kötet is az irodalom tárgykörénél marad, de elszakadva a szűkebben vett poétikai kérdésektől, a szerző most az irodalom mindennapi világába, az irodalom létformái, megjelenési lehetőségei felé kalauzolja olvasóit. Ír például a folyóirat-kultúráról, elsősorban az általa is alapított Magyar Műhelyről, vagy az élő magyar irodalom szerkezetéről és értékrendjéről, a század eleji avantgárd életéről és utóéletéről. Dolgozataiból megismerhetjük az irodalmi performansz mibenlétét, a Polyphonix és a Polysonneries fesztivál műhelytitkait, illetve az irodalom internetes jelenlétének szakmai problémáit, sajátosságait. Papp Tibor hosszú évek óta aktív résztvevője a Tokaji Írótábornak, ebben a kötetben az ott elhangzott hozzászólásaiból is válogattunk, de természetesen itt is szóba kerül a nagy előd, Kassák, akinek munkásságát most párizsi szemszögből elemzi a szerző. A rendkívül gazdag kötetet Papp Tiborral készített interjúk teszik teljessé.

Philip Clarisse - Czóbel
Czóbel ​Béla (Budapest, 1883. szeptember 4. – Budapest, 1976. január 30.) Kossuth-díjas magyar avantgárd festő. A kezdeti, nagybányai naturalizmust követően, Czóbel igen gyorsan - lényegében a mozgalom születésével egyidőben - kötődött a fauvizmushoz, az akkori legmodernebb párizsi irányzathoz. Így egyike volt a Magyar Vadak első képviselőinek is. Párizsban a „legvadabb” fauves-ok közt emlegették. A fauvizmus névadójától, Louis Vauxcelles művészetkritikustól a „fauve inculte” (faragatlan fauve) jelzőt kapta,[3] Gertrud Stein amerikai műgyűjtő a "heves" Matisse-nál is „hevesebbnek” találta akt képét,[4] és az amerikai Gelett Burgesst pedig, aki 1908-1909-ben interjúkat készített a fauves-okkal és kubistákkal Párizsban, kifejezetten sokkolta Czóbel vásznainak brutalitása.[5] A későbbiek folyamán Czóbel festészete a német expresszionizmushoz közeledett, elsősorban a bergeni majd a berlini évek alatt. Ekkorra művészete veszített színességéből, a sűrű fekete illetve sötétkék kontúrok uralják képeit. Egyéni, újra kiszínesedő, leginkább az École de Paris-hoz sorolható stílusát az 1920-as évek második felére, újabb párizsi tartózkodása folyamán alakította ki. A szentendrei évek alatt tovább oldódott festészete, a mindvégig megtartott kontúrozást színes, "vattás" festékfoltokkal fedte el. Témaválasztása nagyon gazdag és egyben hagyományos, önarcképeket, portrékat, aktokat, tájképeket, városrészeket, enteriőröket, csendéleteket festett, szemlélete 20. századi, stílusa modern (posztimpresszionizmus, fauves, német expresszionizmus, kubizmus, Párizsi Iskola), mely az euroatlanti kultúra élvonalába emeli. Festményeinek már életében nagy sikere volt Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, így került számos műve külföldi magángyűjteményekbe.

Papp Tibor - Avantgárd ​szemmel Zadkine-tól Zaborszkyig
„Jelen ​könyvemben a felfedező utazókhoz hasonlóan igyekeztem szavakba foglalni a képzőművészettel kapcsolatos benyomásaimat: a leglelkemben mindig istenként tisztelt Cézanne kiállításának megrendítő élményét, a párizsi képzőművészeti nagyvásáron látottakat, a konkrét költészet egyik legjelentősebb képviselőjének, Heinz Gappmayrnek budapesti kiállításán megnyitóként elhangzott szövegemet, a fotós Zaránd Gyula párizsi kiállítását bevezető mondataimat és befejezésül a párizsi Défense-negyed becserkészése alkalmából összeszedett, művészettel kapcsolatos morzsákat. Nem műtörténészként, hanem költőként, a tudományosság homlokszorító vaspántjai nélkül éltem meg mindazt, amiről írtam. Remélem, sikerült láthatóvá tennem, hogy az avantgárd kíváncsiság rendületlenül, mindennemű művészet feltárt és feltáratlan földrészei felett mindig az új, mindig az ismeretlen felé húzó motorként működik bennünk.” Papp Tibor író, költő, tipográfus 1936-ban született Tokajban. Az 1956-os forradalom után Belgiumban, 1961 óta Párizsban él. 1992-től újra budapesti lakos is. 1962-ben egyik alapítója a Magyar Műhelynek, 1989-ben a világ első számítógépen működő folyóiratának, az alire-nak egyik elindítója, szerkesztője. József Attila-díjas.

Kollekciók