Ajax-loader

'avantgárd' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Határ Győző - Heliáne
Szürrealista ​prózaköltemény, kegyetlen, maró korszatíra egy swifti fantasztikus regény köntösébe öltöztetve - ez a Heliáne, Határ Győző első regénye, az 1947-es Könyvhét botrányköve... Hőse, Bikornutusz Barnabás Panpedelupe szigetére vetődik a XXI. században, ahol a Tökéletes Államgépezet kimunkálásán fáradoznak. A szigetlakó hunhuri nép a GAOGAG-Libát imádja, akinek szobra, az óriás Gigantoliptusz, a Rozelinda-dombon áll, a fehérmárvány obeliszk előtt, szétterjesztett szárnyakkal... A GAOGAG-Libát ünneplik a nagy libaünnepen tartott felvonulásokon, hozzá szólnak a költők verseikben, dicsérve őt akképpen, hogy tojásai megzápulhatatlanok. A Határ Győző által megrajzolt totalitárius államgépezet árnyai valamilyen úton-módon mind-mind kiszolgálói ennek a képtelennek tűnő társadalomnak. Arcvonásaikban pedig - nem véletlenül - korabeli vezetőkre ismerhetünk. A szerzőre olyannyira jellemző tobzódóan gazdag nyelvezet, képi fantázia, a költészet és a próza lélegzetvételének sajátos szintézise először ebben a regényében lép elénk a maga teljességében.

Boris Vian - Venyigeszú ​és a plankton
A ​kiadó Vian-sorozatának második kötete, a Venyigeszú és a plankton egyfelől két, irigylésre méltó profizmussal megszervezett, fergetegesen erkölcstelen házibuli történetét kínálja az olvasóknak, másfelől pedig betekintést nyújt annak az agyalágyult bürokratákkal teli Hivatalnak a hétköznapjaiba, amelyet egy rövid időre az ifjú, friss mérnöki diplomás Boris Vian is kénytelen volt munkahelyéül elfogadni. A regény szereplői – a szívderítően nimfomán lányok, a holt laza jampecek, a minden őrültségre kész zenészek, a szinte fájón röhejes aktakukacok, az inkontinens vadászblézer, az álnok Venyigeszú, az Alvilágjárókból már jól ismert Antiochio-Őrnagy páros és ez utóbbi jegyese, Óvadóc de la Petrence – valamennyien a szving lüktető ritmusától hajtva rohannak elkerülhetetlen végzetük felé. „Boris, aki kortársai többségéhez hasonlóan igyekezett nem tudomást venni a tragikus valóságról, e struccpolitika kiegészítéseként a passzív ellenállás egy igencsak kellemes formáját választotta: csatlakozott a Franciaország (és különösen a francia ifjúság) erkölcsi megújulásának szükségességét hirdető Vichy-kormány bornírt prédikációra fittyet hányó, feltűnő, hóbortos ruhadarabokat viselő, a jazzt és főleg a szvinget szinte vallásos áhítattal imádó zazou-khoz (jampecok). Nem túlzás kijelenteni, hogy a németek által megszállt Franciaországban, ahol a túlbuzgó kollaboránsok még a germán félisteneknél is szigorúbban ítélték meg és el a jazzt, ezt az „erkölcstelen és értéktelen”, ráadásul „zsidó-néger-amerikai” zenét, a New Orleans-i stílus vagy a szving iránti rajongás – és főleg e zenei műfaj művelése – az ellenállás egy formája volt.” Takács M. József

Hegyi Lóránd - Új ​szenzibilitás
Az ​"új szenzibilitás" Hegyi tipológiája szerint az avantgárd modernitásával, expanzionizmusával, konceptualizmusával szemben rezignált, introvertált, érzékiségre törekvő műveket teremt. Az 1980-as évek művészetét a szubjektív historizmus és a radikális eklektika jellemzi. A különféle hagyományok és stílusok elemeiből az egyéniség kultuszát hirdető alkotások születnek. Ismét divatossá válik a festészet, a gesztusszerű ábrázolás és az erőteljes kolorit. Magyarországon az új szemlélet a fiatal, pályakezdő és az idősebb, befutott avantgárd művészek munkásságára egyaránt rányomta bélyegét.

Herbert Read - Arp
A ​XX. század művészetének egyik korszakalkotó alakját mutatja be ez a könyv: lendületes, finom vonalú plasztikák, változatos anyagokat felhasználó domborművek, festmények és mély értelmű versek alkotóját Hans (vagy Jean) Arp jellegzetesen polgári művész volt. Gazdag családból származott, elzászi lévén egyszerre érezhette magát németnek és franciának s egyben nemzetek felettinek. Művészete az avantgarde legszélsőségesebb irányzatából indult ki, és szinte klasszicista tökéletességre fejlesztette a formákat. Herbert Read a mai polgári művészettörténet tipikus képviselője. Végigkísérte a XX. századi művészet fejlődését, s első összefoglalói közé tartozik. Elméleti és politikai állásfoglalása leginkább "középutas" jelzőt érdemelné meg. Bár Arp nem lehet mindenben példakép, a művész sokoldalúsága, villódzó ötletessége és szigorú műgondja a szocialista művészet számára sem lehet idegen. Read monográfiája alapvető, tényfeltáró munka.

Boris Vian - Öljünk ​meg minden rohadékot!
Az ​Öljünk meg minden rohadékot erotikus-fantasztikus-krimi. Hőse, a fiatal rock Bailey, akit csak a body building érdekel, barátjával Gary Kiliannal, a Call riporterével - akaratán kívül - sötét bűnténybe bonyolódik. Felfedezik Markus Schutz doktor laboratóriumát, ahol eugenetikus kísérleteket folytatnak, mint a náci táborokban, s egy új emberfajtát, a szépembereket akarják létrehozni. Doktor Schutz ugyanis elhatározza, hogy megöl minden rondát (szóhasználatában rohadékot), hogy megnemesítse az emberiséget. A történetbe két F.B.I. ügynök, egy hatalmas kutya és számos lány is belekeveredik. Az F.B.I. ügynököket csak a titokzatos doktor, hősünket csak az alvás, a lányokat csak hősünk apollói teste érdekli. Izgalom, feszültség, meglepő fordulatok, szarkasztikus viani humor, fanyar életbölcselet jellemzi ezt a nem mindennapi könyvet, amelynek szemléletét talán a Boris Vian-i mottóval jellemezhetnénk a legjobban: "Élni tudni annyi: mint röhögni a halálon, s meghalni a röhögéstől"

Aradi Nóra - Absztrakt ​képzőművészet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juan Gyenes - Barátom, ​Picasso
Juan ​Gyenes műveiből eddig 11 album került forgalomba - spanyol, francia és angol nyelveken. Fivérével közösen összeállított "Granadától Segoviáig" című könyve Magyarországon jelent meg, két kiadásban. Utoljára 1983 végén Barcelonában adták ki szenzációt keltett önéletrajzi kötetét "Egy fotográfus 40 éve Spanyolországban" címmel. Szenzációnak mondható ez a 12-ik könyve is, amely ezúttal szülőhazájában jelenik meg először. Különleges a címe is: "Barátom, Picasso". Mert hazánkfiai közül igencsak kevesen mondhatják el ezt magukról. Márpedig erre maga Picasso hatalmazta fel, amikor oly közel engedte magához a Madridból jött magyart. Juan Gyenes egyedülálló felvételeket készíthetett századunk iránymutató festőzsenijéről - és egyedülállóak a kettejük kapcsolatáról írt emlékezései is. A könyvben látható képek némelyike bejárta már a világsajtót, szerepeltek a fotoművész egyes kiállításain is. De így, együtt most kerülnek először a nagyközönség kezébe. Művészi értéküket növeli a modell - no és a vele együtt szereplő, ugyancsak világhírű barátok, ismerősök - személyiségének varázsa.

Béládi Miklós - Pomogáts Béla - Rónay László - A ​nyugati magyar irodalom 1945 után
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boris Vian - Pusztuljon ​minden rusnyaság!
Az ​itthon korábban _Öljünk meg minden rohadékot!_ címmel ismert regény most átdolgozott fordításban, az eredetit pontosabban tükröző címmel jelenik meg – a Boris Vian-életműsorozat tizenegyedik köteteként. Különleges helyet foglal el ez a regény a Vian által hajdan Vernon Sullivan álnéven publikált könyvek sorában. Az első két Sullivan-mű (Köpök a sírotokra és A holtaknak már mindegy) kiváltotta botrányoknak köszönhetően a korabeli sajtó és a közönség 1948-ban már tisztában volt azzal, hogy Sullivan és állítólagos fordítója egy és ugyanaz a személy. Így aztán Boris Vian e harmadik krimiparódia megírásakor már sokkal kevésbé ügyelt a látszatra, és már nem akarta feltétlenül elhitetni az olvasókkal, hogy igazi amerikai regénnyel van dolguk. Bár ebben a könyvben is megtalálhatók az előző Sullivan-krimik kellékei és kliséi, a stílus már egyértelműen Viané. A nyelvezetében és játékosságában is a nem sokkal korábban született Pekingi őszt idéző regény Boris Vian egyik legmulatságosabb műve, amely egyrészt folytatja a polgárpukkasztás azon hagyományát, amely miatt a derék francia kispolgárok pornográf írónak kiáltották ki Vian ál-amerikai alteregóját, másrészt pedig mind nyelvileg, mind a történetvezetésben maximálisan kiaknázza a jellegzetes a szerző börleszkbe forduló, karakteres lehetőségeit.

Avantgard
Az ​avantgárd Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Az ​avantgárd
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sz%c3%a1zadv%c3%a9g_%c3%a9s_az_avantgarde
Századvég ​és avantgarde Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Századvég ​és avantgarde
Ez ​az antológia a modern európai líra néhány jellegzetes sítulsirányának szemléltetésére készült. Nem akar általában a modern költészetről átfogó képet adni: nem "világirodalmi antológia". Figyelmen kívül kellett hagynia mindazt, aminek a kiválasztott áramlatokhoz nincs vagy csak közvetett összefüggésekben van köze: azaz - ritka kivétellel - nemcak az egész Európán kívüli lírát, hanem az európainak is jelentős részét.

Bertolt Brecht - Koldusopera
"A ​nagy sikert a Koldusopera (Dreigroschenoper, 1928) című zenés darab hozta meg Brechtnek. John Gay 18. századi darabja szolgáltatta hozzá a mesét és a figurákat, amint általában véve jellemző volt Brechtre, hogy témáit másoktól kölcsönözte. Számos darabja csak átdolgozás volt, de persze éppen az átdolgozás hogyanján volt bennük a hangsúly. A Koldusopera hőse, Macheath - az egyik népszerű magyar fordításban Bicska Maxi - nagystílű, profi bűnöző és bandavezér, aki szakmájának olyan „köztiszteletben álló”, fehér kesztyűs mestere, mint akármelyik tekintélyes polgár vagy üzletember a maga mesterségének. (...) A Koldusopera kihívóan pimaszul és maradandó érvénnyel hirdeti a polgár leplezett és a bűnöző nyílt rablásának lényegi azonosságát, és ez részben azoknak az ironikus dalbetéteknek, songoknak köszönhető, amelyek egyrészt az „opera”-jelleget parodizálják, másrészt a történtek csúfondáros-keserű tanulságait fogalmazzák meg. Zenéjüknek, amelyet Kurt Weill szerzett, nagy része volt a Koldusopera világsikerében." (Fazekas Project)

Jevgenyij Zamjatyin - Mi
Megelőzte ​korát. Remekműbe öntötte azt, ami később bekövetkezett, s kis híján évszázadunk keserű valóságává lett. Jevgenyij Zamjatyin – civilben jégtörőhajó-mérnök, a bátor zseni – megsejtette, hogy hová tarthatunk, ha nem vigyázunk, miféle embertelen társadalom fenyeget, a számokká torzult egyének szürke tömege, élén a mindenható Jótevővel. Közben kitalált egy új műfajt, az antiutópiát. Megírta a remekművet. Anyanyelvű, orosz kiadásának azonban nem örülhetett, 15 esztendővel megjelenése előtt, az életét pár esztendővel meghosszabbító emigrációban halt meg. Évekig, évtizedekig nem ismertük, nem ismerhettük. Legfeljebb hallásból. S azokból a művekből, melyek rá épülve, általa ihletve jelentek meg. Sajnos nem szülőhazájában, Oroszhonban. Ahonnan el kellett mennie, mert elűzte a félremagyarázó, leegyszerűsítő önkény. Irodalmi és politikai. Őt, az örökösen lázadót, aki semmit nem fogadott el, ami ellentmond az értelemnek. Ám hatása, mint búvópataké a cseppkőbarlangban, ott van minden képződményben, csodára ébresztő sztalaktitban és sztalagmitban. Ott van Huxley tíz évvel, Orwell negyedszázaddal később született, világhírű művében. Őt egy időre méltatlanul elfelejtették, de az idő igazságot szolgáltatott. Könyve, ha késéssel is, itt van közöttünk. Él, hat és figyelmeztet. Mellesleg, de nem utolsósorban szórakoztat is.

Vlagyimir Majakovszkij - Nadrágba ​bújt felhő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Danyiil Harmsz - Esetek
Harmsz ​szövegei olyan időben születtek, amikor a világ különösen értelmetlennek és ellenségesnek tűnt, amikor a realitás maga vált abszurddá. Elméleteket gyártott, hogy megfogalmazza, mi az értelmetlenség, a semmi, a nulla, a végtelen. Az abszurd az abszurd valóság egyetlen adekvát kifejezési formája. A valóság abszurditásának felismerése valóságábrázolás is, világértelmezés. Szigorú és pontos logikával jutott el a logika felszámolásához. Kronologikus eseménysorai nem logikusak. Filozófia és paródia borotvaélén táncol. Azért szedi szét a nyelvet, hogy új értelmet adjon neki. „Volt egy vörös hajú ember, akinek nem volt se szeme, se füle. Nem volt neki haja sem, úgyhogy vörös hajúnak is csak feltételesen nevezték. Beszélni nem tudott, mivel nem volt szája. Orra sem volt. Még keze se, lába se volt neki. Hasa sem volt, háta sem volt, gerince sem volt, és semmilyen belső szerve sem volt. Semmije se volt! Úgyhogy nem is érthető, kiről is van szó. Jobb, ha nem is beszélünk róla többet.”

Kállai Ernő - A ​természet rejtett arca
Misztótfalusi, ​1947. Művészettörténeti tanulmány Picasso, Klee, Tanguy, Ernst stb. mellett Vajda Lajos, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc festészetéről.

Mario de Micheli - Az ​avantgardizmus
A ​XX. század első harmada, ahogy az élet más területein, a művészetben is forradalmakat, nagy kísérleteket és máig érvényes rátalálásokat hozott. Ennek az ellentmondásokkal, zsákutcákkal és jelentős eredményekkel telített korszaknak adja elemzését a Képzőművészeti Zsebkönyvtár ötödik kötete, Mario de Micheli olasz művészettörténész munkája.

Herbert Frank - Az ​avantgarde támogatói
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Zsófia - Tegnapi ​újművészek
Dénes ​Zsófiát nem véletlenül nevezte kiváló kortársa, Hatvany Lajos a riport poétájának. A kilencvenedik évében járó írónő emlékeit is a friss élmény megragadó elevenségével tudja felidézni, olyan érzékletesen és izgalmasan, hogy kevés fiatal szállhatna versenybe vele. Könyve a század eleji Párizsba és Budapestre viszi el az olvasót, az avantgarde-művészet születésének idejébe, mikor a képzőművészet, a zene, az irodalom alkotói a forradalmi újítás lázában égtek. Amikor Picasso, Apollinaire, Ady, Bartók, Sztravinszkij, Kodály és a többiek az ifjú emberek vakmerőségével indultak harcba azért, hogy a XX. század jusson kifejezésre műveikben. Dénes Zsófia személyes közelségbe hozza őket és egész korszakukat.

Kiss Endre - Szecesszió ​egykor és ma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Samuel Beckett - Molloy
Beckett ​regényét úgy tartja számon a kritika, mint határhelyzetet jelző művet. Az író keményen következetes, tragikus világlátással az emberi létezés egyre mélyebb, pokolibb bugyraiba kalauzolja az olvasót. Az alaphelyzet az abszurdnál is abszurdabb: a testi nyomorúság, a fizikai leépülés utolsó stádiumában, agóniája pereméről szólnak hőse szikár, öngyötrő monológjai, a végső semmibe hullás lassan araszolgató napjait, óráit érzékeltetve. Molloy egyre merevedő, zsugorodó végtagjait két mankón - bár néha biciklire kapva - hurcolja, kétségbeesetten keresve haldokló anyját egy városban majd a tengerparton kavicsokat szopogatva, végül egy erdőben csúszva-mászva. A felkutatására indított titkos ügynök önmagában leli meg, s maga is a végső nyomorúságba jutva végzi sorsát. A létezés nullpontjára szorított alak vallomása, a romlás, a szétesés következetesen előrehaladó folyamata - minden iszonyat ellenére - lenyűgöző, keményen megformált művé nemesedik.

Jacques Carelman - Képtelen ​tárgyak
122. ​oldalas könyv a technika mulatságos megközelítéséről Képtelen tárgyak amelyek nélkülözhetetlenek olyan személyeknek, mint akrobata, állatbarát, csepűrágó, főpincér, harangozó, lámpagyújtogató, napszámos, műszerész, rikkancs, szerelmes, tűzoltó vagy zarándok. Például közlekedési lámpa WC ajtóhoz, ajtós fürdőkád, panoráma tandem, úszó sakktábla, szemüveges óra.

Németh Péter Mikola - Talán
Németh ​Péter Mykola élő avantgárd kísérleteivel, összművészeti törekvéseivel a kortárs magyar irodalomban, az Ekszpanzióban és ebben a kötetében is a haiku hívógondolatára Allen Ginsberget idézi. De miért is? Minden bizonnyal azért, mert a haiku műfaja többek között a beatnemzedék közvetítésével Amerikából, az óceánon át érkezett meg az európai kontinensre, s nem közvetlenül a Japán szigetekről, ahogy gondolhatnánk. Ezért nem véletlenül választotta a költő Talán című haiku kötete mottójául az ambivalensen globalizálódó világunkat kritikusan jellemző ginsbergi megállapítást, miszerint: Csak az absztrakt haiku képes megteremteni a misztériumot, miközben vaskemény költészetet kalapál vissza a sorokba. Miről is beszél itt Ginsberg? Feltehetően a szabad verselésben a lírai kifejezésformák összefüggésében arra a kétirányú mozgásra gondol, amit az impresszió és a szecesszió látványa, hangulata kelt a mai európai haikuban: a descartes-i logikával, a tudományosság racionalizmusával feleselve, ugyanakkor az arisztotelészi metafizikára, a mi van a természet mögött kérdésére alapozva, az impresszionizmus természetelvű logikájára építve. A plein-air, a valóság közvetlen leképezésének vágya munkál ugyanis minden jó haikuban, egészen az absztrakcióig. Egyrészről úgy, miként a költő Szinyei Merse Pál, Csontváry Kosztka Tivadar, Egry József és Szőnyi István festményeire hangolt haikuiban. Másrészről a szecesszió: a valóságtól való elvonatkoztatás, a társadalomból való kivonulás, a stilizálás, a japán haikura való irodalmi utalás, erős ornamentika élteti korunk háromsorosait, háromkáit, körömverseit, ahogy ezt Mykola haikufüzéreiben is megtapasztalhatjuk, olvashatjuk. A harmadik évezred narthexében, ebben a sokirányú asszociációs térben léle(k)gzik, pulzál a magyar haiku, a japán: Macuó Basó, Buszon, Issza, Maszaoka Siki és mások költészete nyomán, ihletetten, szabadon. Németh Péter Mykola haiku-költészete válasz a magyar epigrammaköltészetünkkel rokon, moraszámláló, 575 szótagszámú verselési formára, arra az életérzésre, amit a valóság szintjén a teljesség, a szépség, a harmónia keresése motivál. Menekülés ez az európai létromlásból a távoli és titokzatos keleti filozófiák, a zen-buddhizmus, a taoizmus irányába, miközben halandóságunkban az örökkéval(l)óságot kutatjuk, hiszen kozmikus lény az ember, a természet elidegeníthetetlen része, most és mindörökké..

Kassák Lajos - Kassák ​Lajos válogatott művei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Michel de Ghelderode - Drámák
A ​franciául író belga-flamand szerző a huszadik század drámairodalmának egyik legtitokzatosabb és legeredetibb alakja. Pályafutása során többnyire mellőzöttség volt az osztályrésze, a második világháború után fellobbanó divatja azonban máig tart, még akkor is, ha különössége, szabálytalansága ma is zavarba ejti a nézőket és a színházi szakembereket. Művészetének gyökerei a flamand középkor, a kora reneszánsz népi játékaihoz, a nagy festők (Bosch, Breughel) vizionárius művészetéhez nyúlnak vissza, ám a régmúlt idők táplálta ihlet fanyar, kegyetlen, döntően huszadik századi látásmóddal lép frigyre bizarr, sokszor elkeseredett hangulatot sugárzó drámáiban. A művészsors, a társadalmi lázadás ellentmondásai groteszkké-fantasztikussá felnagyítva jelennek meg senkiéhez sem hasonlítható színpadán: alakjai eltorzulnak, arányaikat vesztik abban a küzdelemben, amelyet mintha nem is egy kicsinyes világgal, hanem egy rosszul berendezett Kozmosszal folytatnának. Jean Genet írta róla: "Ezekben a darabokban minden benne van - minden, amit majd csak ezután fognak megcsinálni." Cocteau nem kevésbé lelkesen hódolt géniuszának: "Ghelderode a belga költészet nyakékének záró gyémántja. Ez a fekete gyémánt kegyetlen és nemes szikrákat vet. E szikrák csak a törpe lelkeket sértik - a többieket elkápráztatják."

Le Corbusier - A ​jövő nagyvárosai
Le ​Corbusier világhírű francia tervező, a modern építészet úttörője, a közismert New Yorki ENSZ-palota alkotója. A széles közönségnek szánt kötetében elemzi, milyen körülményeket kellene teremteni ahhoz, hogy a gépi civilizáció embere a technika lehetőségeit felhasználva, emberhez méltó keretek közt éljen, dolgozzon, közlekedjen, pihenjen és szeressen a nagyvárosokban. Az új humanista urbanisztika egyik legkiválóbb egyénisége rendszerezi számunkra a feladatokat, összegezi a modern építészet lényeges sajátosságait, az új anyagokban és a gyökeresen új technológiában rejlő lehetőségeket, az új, korszerű település ismérveit. Felszólítja az építőket, a társadalmakat, a társadalmak vezetőit, hogy fogjanak össze a dolgozó emberek környezetének megkönnyítésére és megszépítésére. Közvetlenül a háború után írott kis könyve, melyet gazdag elméleti munkásságából a magyar közönség számára kiválasztottunk, bár már nagyon is meghatározott helyzetben született, s egyes részleteit illetően a fejlődés már túlhaladott rajta, méltán képviseli a nagy humanista építész ma is, a mi társadalmunk számára is érvényes alapeszméit. A kötethez Pogány Frigyes írt gondolatgazdag, eligazító előszót.

Bódy Gábor - Filmiskola
A ​különleges filmelméleti könyv a fiatalon elhunyt világhírű magyar rendező filmezést és filmelméletet oktató tanulmányait gyűjti össze.

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Covers_349896
Bódy ​Gábor 1946-1985 Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Bódy ​Gábor 1946-1985
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Kassák ​Lajos Bartók-verse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bódy Gábor - Tüzes ​angyal / Psychotechnikum azaz Gulliver mindenekelőtti utazása Digitáliában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vilagpor
elérhető
0

Tolnai Ottó - Világpor
Tolnai ​Ottó Kossuth-díjas költő, író 1940-ben született Magyarkanizsán. Palicson (Szerbia) él. A jugoszláviai magyar irodalom korszakalkotó csúcsteljesítménye a Világpor, megjelenésekor, 1980-ban az akkor még szorosan záró vasfüggöny miatt Magyarországon nem kerülhetett könyvforgalomba, nem válhatott részévé a hazai irodalmi kánonnak. Az újjászülető Világpor felfedező expedícióra hívja az olvasót: hogyan lesz elpusztított és pusztuló világaink nyelvi sivatagából a költői alkímia révén ezer színben világló új lehetőség: virágpor. A Világpor Tolnai Ottó életműsorozatának első kötete a Jelenkor Kiadónál.

Kollekciók