Ajax-loader

'elbeszélő költemény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Arany János - Toldi ​/ Toldi estéje / Buda halála
A ​Diáktéka Könyvkiadó 1999-ben újabb sorozatot indít útjára egy olyan válogatás létrehozásával, amely segítséget nyújthat tanárnak, diáknak és bármely olvasónak, aki szívesen forgatja az irodalom remekműveit.

Petőfi Sándor - Az ​apostol
Az ​apostol - Hangoskönyv (2 CD) - Kaszás Attila előadásában című könyv tartalma: Petőfi Az apostol-ban 1848 nyarán újragondolja mindazokat a gondolatokat és eszméket, melyek addigi költészetének fő alkotórészeit képezték. Mindeközben kiemelt szerepet kap a szabadság, a szabadsághoz való jog, melynek gyakorlása azonban kötelezettségekkel, lemondásokkal és áldozatokkal is jár. Erre csak az apostolok képesek. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt történet hőse, Szilveszter, olyan cselekvő forradalmár, akit már nem csak az indulatok mozgatnak ösztönszerűen, cselekedeteit elsősorban a tudatosság vezérli. E nagyszabású költői összegzést Kaszás Attila szenvedélyes előadásában hallgathatjuk meg.

Petőfi Sándor - János ​vitéz
Hogyan ​lesz Kukorica Jancsiból János vitéz, miképp győzi le a zsiványokat, boszorkányokat, óriásokat, hogyan szabadítja ki a francia királylányt a török karmaiból? És legfőképpen: hogyan találja meg elveszett Iluskáját és nyeri el az örök boldogságot? A János vitéz több, mint százötven esztendeje gyerekeknek, felnőtteknek egyik legkedvesebb olvasmánya.

Babits Mihály - Laodameia ​/ Jónás könyve
Laodameia ​: Babits darabja (vagy dráma-formájú lírai verse) szerelmi végzet-dráma; a szerelem – megidézve a halott férjet – egy pillanatra győz benne a halálon. Jónás könyve Az 1937-1938 közt íródott elbeszélő költemény hőse Jónás az Úr parancsával szegül szembe, aki Ninivébe küldi prófétálni, de ő - "rühellve a prófétaságot", - elfut küldetése elől. Az engedetlenség bűnét bűnhődés követi: a cethal gyomrában Jónás ráébred: "ki nem akar szenvedni, kétszer szenved az". Az Úr kegyelemben részesíti, másodízben is Ninivébe küldi, hogy megjövendölje a város pusztulását. A megaláztatás tanulsága tehát abban summázható, hogy a szenvedés a prófétai tudás alapja, azaz: az értékőrzést vállaló költőnek beteg gégével is prófétálnia kell. A Jónás könyve művészi erejének, morális hitvallásának az új világkatasztrófa árnyékában máig is érvényes a jelentése."

Arany László - A ​délibábok hőse
Arany ​János fia, Petőfi versének "Arany Lacija" 1871-ben egy pályázatra írta és küldte be névtelenül A délibábok hősét, a magyar verses regény műfajának klasszikus remekét. Műve hősének, Hűbele Balázsnak, Juhász Ferenc szép kifejezésével "a hitek halottjának" sorsában Arany László a múlt század hatvanas éveiben felserdült nemzedékek tragédiáját jelenítette meg; elsősorban a szalmaláng lelkesedést, s annak törvényszerű kudarcát: hogy mivé lesz a forradalmi eszmék délibábja abban a korban, amely már nem forradalmi: "A haza dolga: gordius-kötés, / De kard nem oldja meg, csak küszködés." S miközben a költő illúziótlanul szemléli az oblomovizmus magyar válfajának, az "akaratlanság vers-regényének" hősét, akinek tettvágya hamar alábbhagy, illetőleg folyton más és más irányba fordul, mély részvéttel is ábrázolja alakját és sorsát. Senki olyan eleven teljességgel nem fejezte ki a kiegyezés utáni idők magyarjának belső ellentmondásait, lemondó beletörődés és lázadó dac közötti ingadozásait, mint ebben a művében Arany László.

Arany János - Buda ​halála / Bolond Istók
A ​kötetben a Bolond Istók című elbeszélő költeményen és a Buda halála című eposzon tanulmányozhatjuk, mit tud a mi drága anyanyelvünk. Pontosabban, mit tudott az a beszélője, aki minden bizonnyal a legkimerítőbben ismerte és használta. Hogy ebben a kalandos utazásban sok szempontból végletekig juthassunk el, két, meglehetősen eltérő hangú, ütemű és atmoszférájú munka szerkesztődött egybe. Az 1863-ban keletkezett, kissé homályos, balladisztikus hangvételű Buda halála a hun trilógia egyetlen, teljes egészében elkészült darabja, melyről elmondhatjuk, hogy dús életképeknek, úgynevezett "népi" humornak sincsen híján. A zseniális, lírai részekkel szabdalt Buda halála talán termékenyen hat majd a Bolond Istók szívszorító tragikummal átszőtt humorára, és lehet, hogy az volt az egyberostálás szempontja, hogy mind Istók, mind Buda csak a társadalom közös, elképzelt nézőpontjából nézve tűnik bolondnak. Vagy mert eleve elrendelten az, vagy mert megosztja az öccsével a hatalmat.

Petőfi Sándor - János ​vitéz / Az apostol
"Ha ​Toldi Miklós a magyar Héraklész, akkor János vitéz, a leleményes és horgaseszű, a magyar Odüsszeusz, Nauszikája pedig Iluska... Petőfi ezt a költeményét nagyon fiatalon, huszonegy éves korában írta, alig egy hét alatt. Egy csodagyermek műve ez, melyen az egész világ csodálkozhat, mert egy népnek sincs és nem is volt ilyen lírai költője, aki huszonegy éves korában ilyen bensőséges humorral, ilyen áldott kedéllyel szemlélte volna az életet." (Kosztolányi Dezső)"Az apostol a költő eszméinek szótára. Hogy mit jelentenek műveiben ezek a szavak: boldogság, szabadság, isten, pap, lázadás, zsarnokság, király, arra ez a modern hősköltemény felel..." (Ilyés Gyula)

Ismeretlen szerző - Házi ​olvasmányok - Kötelező és ajánlott irodalom V-VI. osztály számára
Új ​sorozatunk első kötetét az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai állították össze a készülő, új Nemzeti Alaptanterv alapján. Könyvünk az általános iskolák ötödik és hatodik osztályos (10-12 éves) tanulói számára készült, de haszonnal forgathatja a család minden tagja.

Arany János - Toldi ​szerelme
Legterjedelmesebb ​mûvében a XVI–XVII. századi népkönyvek szétteregetõ írásmódját idézte föl. Lajos király udvara a Toldi szerelme tanúsága szerint maga a megtestesült színjáték. A király is, udvaronca, Toldi Miklós is szívesen tréfálkoznak azzal, hogy visszaélnek a látszattal: Lajos álruhában látogat el a Rozgonyi családhoz, Toldi másnak fegyverzetében vív párviadalt Rozgonyi Piroska kezéért. Majd Lajos vitézeivel látszólag békés hódolóként keresi föl Prágában Károly császár udvarát, valójában a ruha alatt mindannyian páncélt viselnek, s kegyetlen tréfát ûznek az ellenséggel. Ám az alkalmilag, kivételesen vállalt látszat erõsebbnek bizonyul a két hõsnél – a továbbiakban egyikük sem tud szabadulni hatásától, sõt, még másokat is kiszolgáltatnak a színlelés démoni hatalmának. Piroska, bár felismeri a cserét, az apja iránt érzett kötelességbõl mégis beleegyezik a házasságba Tar Lõrinccel; arca örömöt mutat a menyegzõn, de belül úgy érzi, hogy saját temetésén vesz részt. Arany élesen bírálja a vélt kötelesség nevében önmagunkon elkövetett erõszakot, a visszafojtáshoz vezetõ önuralmat. A Toldi szerelme – ellentétben a Buda halálá val – jellemhibára szûkíti a tragikumot. Toldit jellemének fogyatékossága arra kényszeríti, hogy az egyszer eklövetett bûnt hasonló vétkekkel sokszorozza meg.

Babits Mihály - Jónás ​könyve
A ​"Jónás könyve" Babits utolsó nagy üzenete. Egy számadó lélek nagysága szól benne, magas erkölcse, őrző és intő szava. Ellentmondásos élet volt az övé, ellentmondásos költői örökség maradt utána, de emberi nagyságának felmutatására éppen e műve ad igazi alkalmat. A fasizmus előretörésekor, a második világháború küszöbén költői önvallomásában mondta ki a polgári értelmiség legjobbjainak tiltakozását, önmarcangoló felelősségtudatát. Szállóigévé vált sora: "Vétkesek közt cinkos, aki néma", az írástudók felelősségének mementójává vált.

Ramajana
Rámájana Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Rámájana
"Lelkünkben ​India úgy él, mint a csodák országa, az Ezeregyéjszaka mesés birodalma. Már amit felületesen hallottunk róla, az is olyan hátborzongatóan csodálatos és ellentmondásos. Például: Indiában sorra épülnek a modern gyárak, vízi és atomerőművek, de ezek kiásásához a földet tízezerszám nők hordják el a fejükön kis kosárban" - írja a kötethez írt utószavában Jánosy István. Ebbe a csodálatos országba, helyesebben legendás múltjába vezeti olvasóit ez a könyv, a szanszkrit irodalom remekének, az ősi India valóságos enciklopédiájának első, a teljesség (a lényeg teljességének) igényével fellépő magyar tolmácsolása. Az első, lényegét tekintve teljes Rámájanát a nagyvonalú válogatás mellett makacs pontosság jellemzi. A rég múlt idők e tőlünk térben is távol eső remekműve egyszerre elevenné, hatásossá válik, gyümölcsöző kapcsoaltba tud lépni a mai magyar olvasóval.

Arany János - Toldi ​/ Toldi szerelme / Toldi estéje
"Az ​igazi nagy alkotók jeles műveit nem kezdi ki a múló idő. Olykor ugyan meg-megcsappan az érdeklődés irántuk -hisz megannyi mozgalmas, rikító színű jelenség vonja el tőlük a csapongó figyelmet-, ám az emberek újra meg újra ráeszmélnek, mekkora érték rejlik bennük, s időről időre visszajárnak hozzájuk, mint szomjazó vándor a kiapadhatatlan forráshoz. Arany János a mi éltető forrásaink egyik legtisztábbika és legfontosabbika. Elveszített, elvesztegetett aranyaink nem kevés része térül vissza az Ő Toldija révén. Olvassuk hát nyitott szívvel!" (Buda Ferenc)

Ismeretlen szerző - Fénylő ​ölednek édes örömében
"Kötetünk ​az első vállalkozás, nemcsak itthon, de az egész világon is, amely hiteles fordításokban - s nem tartalmi kivonatokban - akar képet adni az egész sumer irodalomról. Összeállítója és fordítója, Komróczy Géza, nem pusztán tudományos feladatnak tekintette munkáját. Igazolni akarta - érzésünk szerint sikerrel -, hogy ennek az ismeretlen eredetű, rokontalan nyelvű, rég eltűnt mezopotámiai népnek a költészete erős, eleven, gazdag, sokoldalú, hogy nem véletlenül terelődött rá az elmúlt harminc esztendőben világszerte a tudósoknak és az irodalom rajongóinak figyelme. Mint ő maga írja előszavában: "A sumer irodalom az ember eszmélkedésének, világot megismerő és világot teremtő erejének kövülete. A sumer irodalom szavai csaknem ötezer éve, mai kultúránk hajnalán hangzottak fel. A gondolati absztrakció és a művészi utánzás, megjelenítés bennük épült először teljes, szuverén világgá. A múltját és tulajdon lényegét kutató ember a sumerok költészetében a világképek korszakos különbségei ellenére is felismerheti őseit."

Varró Dániel - Túl ​a Maszat-hegyen
A ​Túl a Maszat-hegyen című történet hőse, Muhi Andris nem is sejti, mire vállalkozik, mikor elindul a Maszat-hegyen túlra, hogy meglátogassa régen látott jó barátját. Maszat Jankát, Makula bácsit, Szösz nénét és a Maszat-hegy többi békés lakóját ugyanis nagy veszedelmek fenyegetik. A Partvis Attila vezette barbár takarítók több házban rajtaütésszerűen kitakarítanak. A gonosz Paca cár, a Maszat-hegyi trónbitorló pedig ördögi tervet eszelt ki, hogy az egész világot telepacázhassa. Muhi Andris azonban Badarországon át eljut a Maszat-hegyen túlra, ahol mindenkivel szembeszáll, és számos titokra fény derül… A könyv verses meseregény, verselésében és hangütésében a klasszikus verses regényeket idézi (Puskint, Byront, Arany Lászlót), a történet viszont kalandos, modern tündérmese. Többnyire gyermeki témákon mereng el a mesélő - hogy csúfolták gyerekkorában, vagy milyen az ideális gombfocikapu. Az elbeszélést számos játékos, dallamos betétvers egészíti ki. Találhatnak benne kedvükre valót a kis- és nagyiskolások, a szüleik, a kalandok és izgalmak, a csendes elmélkedések és az irodalmi ínyencségek kedvelői egyaránt.

Arany János - Toldi ​/ Toldi estéje
Arany ​János népies elbeszélő költéményének félelmetes erejű hőse Toldi Miklós, aki igazáért, szerelméért, hazájáért mindig becsülettel küzd.

Arany János - Buda ​halála
Buda ​király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: a hatalomról való balga lemondása a tragikai mag, ami végül halálához vezet. Etele a hivatott a világ fölötti uralomra, de ennek az a feltétele, hogy képes legyen önmagát legyőzni. Az idegen Detre ármánya egymás ellen uszítja a két testvért, s így betelik mind Buda, mind pedig a hun nép végzete. Arany tudatosan olyan eposzi hőst alkot, aki végzete tudatában küzd

Petőfi Sándor - Petőfi ​Sándor elbeszélő költeményei
Petőfi ​életművének szerves részét képezik verses elbeszélései. Mégsem érdektelen, sőt nagyon is érdekesnek látszik a költő elbeszélő hajlamának remekeit kiemelve, most egy könyvben, egymás szomszédságában olvasni. S láthatjuk - ahogy Fekete Sándor az elbeszélő Petőfiről írja - "mennyire gazdag költészetének ez az ága: nincs két egyforma vagy akár csak hasonló munka nagyobb elbeszélései között. Találunk benne csúfondáros paródiát, szatirikus verses népmesét, lírai emlékezést, a forradalmár idillvágyáról árulkodó derűs novellát, romantikus múltidézést, jelenkori szatírát és politikai-meditatív irányregényt." jelen kötetünkkel a 130 éve halott Petőfire emlékezünk.

Térey János - Paulus
"...innen ​bizonyos értelemben nincs visszaút: a Paulust követően Térey már nem csinálhatja ugyanazt, mint eddig, egy ilyen feszítő ambíciókkal teli, összegző mű után a költői pálya belső súlypontjai óhatatlanul átrendeződnek..." Keresztesi József

Arany János - Arany ​János összes költeményei
Arany ​János összes költeményei

Arany János - Arany ​János összes költői művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lord George Gordon Noël Byron - Beppo ​/ Mazeppa
George ​Gordon Byron (Lord of Newstead, 1788 - 1824) Shelley és Keats mellett az angol romantika egyik legismertebb képviselője. A „byronizmus”, a byroni hős individualizmusa, bágyadt közönye, nemes gesztusai és embergyűlölete nemzedékeken keresztül a romantika legfőbb ismérve és vonzereje volt. A Beppo egy kilencvenkilenc, egyenként nyolcsoros strófából álló vidám elbeszélő költemény, melyet a szerző 1818-ban (Britannia végleges elhagyása után) publikált. Az alaptörténetet már számtalanszor feldolgozták: a tengerész férj útnak indul, ám hajószerencsétlenség éri. Eddig odüsszeuszi a helyzet, ám Laura, az otthon sorvadó kedves, nem egy Pénelopé. Hamar kezét nyújtja egy piperkőc grófnak. Egy szép napon aztán hazatér Beppo, és visszaveszi kedvesét. Az egyszerű történet mögött panorámaként ott áll a velencei karnevál, egyáltalán: egész Itália, s Byron romantikus rajongása a délszakért, a napsütésért, a szép nőkért.

Arany János - Toldi ​estéje
1847 ​május végén, még mielőtt Toldi megjelent, írja Arany Petőfinek: egy Toldit akar még írni, Toldi Estéjét, s azt neki akarja dedicálni hiúságból, büszkeségbő, ilyeténformán: Petőfi Sándornak, a költőnek, barátomnak. - Ez első nyoma Arany tervezett költeményének. Nemsokára hozzá is fog kidolgozásához s három hó múlva már részletes adatok mutatják az elbeszélés méreteit és haladását. "Toldi Estéje - írja Petőfinek - öt ének lesz per 40 összefogott strófa, de még csak kettő van benne készen. Cselekvénye igen lassú. Nagyszerű akar lenni, megjárom vele, ha elrontom. Majd elküldöm neked, te pedig mutasd meg Vörösmartynak, addig nem adom sajtó alá." Petőfi már négy nap mulva - 1847 aug. 27. - türelmetlenkedő unszolással felel: "Toldi Estéjét, ha a lelked kinyögöd is belé, elkészíted október 10-ig, akkorára majd megírom, hova küldd." De még deczember elején is hiába sürgeti. Aranyt a gyors munkában akadályozza műgondja és hivatala. Szilágyi Istvánhoz ez év szeptember 6-án írt leveléből megtudjuk, hogy a költemény még darabban van, s ez eddig elkészülttel sincs megelégedve: egyszerűsíteni kell az egészet, nagyon képes, nagyon keresett néhol.

Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde / A rom / A két szomszédvár
Csongor ​és Tünde: "Mintha az Ezeregyéjszakát nem is nyugati közvetítéssel kapta volna. Fantáziájának keletiessége vele született, ősi örökség. Költészete ott érezte magát igazán otthon, ahol már a nemzeti igát is lehányta, s őszintén a fantasztikumba lendült... A romantikus szellem minden útja előbb-utóbb pesszimizmusba vezet. Vörösmarty elindult a maga tarka virágos ösvényén egyre sötétebb virágok felé. Romanticizmusa szinte klasszikussá érett. S ezen a ponton vetette föl a cél és érdemesség problémáját. Ebből jött létre a Csongor és Tünde. A művész elbánt a világ minden pazarlásával. Elbánt magával a végtelenséggel. Vörösmarty az európai fejlődést előlegezi evvel. S mennyi európai fejlődést sűrít össze ő maga is költeményében! Szimbólumait a népmeséből veszi. De a drámai formát a Szentivánéji álomból. S ezt a Faust formája felé tágítja... Belső formája a romantikus regény fogására emlékeztet. Csongor keresi Tündét, aki egyszer gyermekkora kertjében, egy tavaszi éjszakán az övé volt. Mint ahogy otthon, gyermekkorunk álmában, a mienk a boldogság, hogy aztán örökre eltűnjön. És egész életünkben keressük." Babits Mihály: az európai irodalom története

William Shakespeare - Versek
Shakespeare ​elbeszélő és lírai költeményeiből - mint a jelen kiadás is tanúsítja - önálló kötetre telik. S ezt még növelni is lehetne - a drámákból.

Kálidásza - A ​felhő-hírnök - Méghadúta
Kálidásza ​India ősi irodalmának legkiemelkedőbb alakja, aki a szanszkrit dráma, eposz és líra terén egyaránt mintaszerű alkotásokkal remekelt. A nemzeti hagyományaikat büszkén és szeretettel őrző indiaiak mind a mai napig őt tekintik legnagyobb nemzeti klasszikusuknak. Művei másfél évezred óta élnek és hatnak Indiában. "A felhő-hírnök" - amelynek ez az első magyar fordítása - nagyterjedelmű lírai-epikai alkotás. A európai olvasó számára eleinte talán szokatlan a képek buja áradása és az érzelmek tobzódó özöne, amely szinte teljesen elborítja a cselekmény fonalát: egy száműzetésre ítélt tündér vágyakozó üzenetét kedveséhez. Szokatlan az az egész természetet átható, túlfűtött, szerelmes légkör, amely a költemény tulajdonképpeni tartalma. A szerelem Indiában mindig forró érzékiség alakjában jelentkezik, és ennek túlfinomultan magas művészi tökélyre emelt formájával találkozunk Kálidásza költeményében is. De ha megtanuljuk a részletek szépségét élvezni, megérezzük e különös keleti világ szellemét és megértjük, miért szólt Goethe elragadtatással a szerelmes szíveket összekötő felhő-hírnökről.

Arany János - Petőfi Sándor - Toldi ​/ János vitéz
Petőfi ​Sándor ezen elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazta. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: " A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma."

Petőfi Sándor - Fazekas Mihály - Az ​apostol / A helység kalapácsa / Lúdas Matyi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kisfaludy Sándor - Regék ​a magyar elő-időből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fazekas Mihály - Lúdas ​Matyi
Lúdas ​Matyi paraszti hős, aki a földesúri elnyomást megtestesítő nemes úrral, Döbrögivel szemben - amiért az megalázta őt - igazságot szolgáltat önmagának és ezzel a népnek is. Fazekas Mihály a maga idejében és napjainkban is számos kiadást megért, klasszikus elbeszélő költeménye.

Arany János - Csaba-trilógia
Tartalom: ​Keveháza. Csaba királyfi. Csaba-trilógia (első dolgozat). Buda halála. A Csaba-trilógia újabb alaprajza. Csaba-trilógia (utolsó dolgozat)

Szili József - Arany ​János: Toldi (trilógia)
Szili ​József a Toldi-trilógiát mint egységes műalkotást elemzi, s így ragadja meg jelképiségét, a mű egészét átszövő értékrendszerét, modern tudatfolyam-ábrázolásának és hallucinatív képvilágának megjelenítő erejét. A magyar világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a TALENTUM MŰELEMZÉSEK sorozat. A kötelező és az ajánlott olvasmányok új szempontú olvasatát, tömör, lényegre törőő összefoglalását olvashatjuk továbbgondolásra ösztönző kérdések kíséretében a sorozat köteteiben.

Covers_515214
elérhető
3

Arany János - Toldi
Arany ​Jánoshoz Pest, február 4. 1847 Üdvezlem Önt! Ma olvastam Toldi-t, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm... minél hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon örömet, azon elragadtatást, melyet műve költött bennem. Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokalta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát! Írjon Ön nekem, ha nem fogja restelni: írjon magáról, akármit, mindent, hány éves, nőtlen-e vagy házas, szőke-e vagy barna, magas-e vagy alacsony... minden érdekelni fog. Isten Önnel, isten Önnel. Ab invisis őszinte barátja Petőfi Sándor

Kollekciók