Ajax-loader

'vers' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Sárközi Andrea Bernadett - XX.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Save0010
Szép ​versek 1975 Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1975
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berzsenyi Dániel - Osztályrészem
„Az ​igazi poézis nem egyes színeit, hanem egészét mutatja a világnak… Inkább írom nevemet egy jó rend (sor) alá, mint üres foliántok homlokára… Aki a virtust, a férfiúi okosságot, az emberi nem javát kívánja terjeszteni, azt nevezd isteninek s szentnek.” (Berzsenyi Dániel) „A poétat, ki többnyire mint egy álomjáró lebeg a tetőkön, hamar lehull onnat, hová tudta nélkül emelkedett, s vagy elnémul, vagy más utat választ, melyen korántsem tehet annyi jót, mint geniusa első intése szerint tehetett volna. ” (Berzsenyi Dániel) „Végtelen lenne a nép ereje, ha egyítve s mindenkor cél szerint használtatnék… Vadság szaggatta külön az embereket, s a culturának legfőbb célja: azokat egyesíteni.” (Berzsenyi Dániel)

Csoóri Sándor - Lekvárcirkusz ​bohócai
Ebben ​a kötetben ilyen címeket talál az olvasó: _Ősember és ősgyerek, Moziba megy a Hold, Lekvárcirkusz bohócai._ És ilyen sorokat: "De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagolna." Csoóri Sándor, aki a modern magyar költészet egyik jeles képviselője, kísérletező kedvű költő. Gyerekverseiben például a modern világ, a városi élet kifejezéseit lopja be a képzettársításokba, és a varázsolás, a népi mondókák hangulatát ötvözi egybe olyan fogalmakkal, melyeket eddig gyerekversekben nemigen alkalmaztak. Versei mulatságosak, groteszkek, költői képei a gyermeket a modern vers, a természet, a jókedv szeretetére nevelik. "Régebben a költészetet a csodálkozás eszközének tekintettem, világhoz kötöző aranyláncnak" - írja utolsó verseskötetének zárszavában. S akik gyerekverseit olvassák, ma is rátalálnak a csodálkozó, valóságot "aranylánccal kötöző" gyermeki lélekre. Orosz János Munkácsy-díjas festő illusztrációi nagyszerűen egészítik ki a már második kiadásban megjelenő kötet hangulatát játékosságukkal, magas művészi színvonalukkal.

Varró Dániel - Bögre ​azúr
Bűbáj ​és varázslat rejlik Varró Dániel verseiben. Diák még, garabonciás is talán, Nádasdy Ádám és Géher István tanár urakhoz jár szemináriumra. A rímekre, ritmusokra könnyen rátalál, olyan biztonsággal, hogy azt gondolnánk, nem is kereste őket. A rímek és ritmusok és szójátékok és lírai tréfák keresték meg maguknak őt, mert otthonra találtak Varró Dániel költészetében. Verslábaikat a szavak kényesen kinyújtóztatják, tükörképet játszanak vagy visszhangot, s ezeregy más játékot eszelhetnek itt ki. Kötet bögrében úgyse volt még, ebben az itókában van ám néhány csepp nemcsak a mennyeiből, hanem a még mennyeibb Kosztolányi-azúrból is, de az egész mégis csak saját főzet: egy bögre azúr. Tessék kortyolgatni!

Szv89-e
Szép ​versek 1989 Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1989
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Borito
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Német ​költők antológiája
Antológiánk ​a német líra több mint ezer esztendejéről nyújt átfogó képet, kezdve a pogány kori ráolvasásoktól egészen napjaink posztmodern szövegköltészetéig. Világosan kirajzolódnak belőle a korstílusok, ugyanakkor nagy helyet kapnak benne olyan kiemelkedő egyéniségek, mint Lenau, Gotffried Keller, Rilke, Brecht. Válogatásunkat, melyben a klasszikus tolmácsolások mellett új fordítások is helyet kaptak, elsősorban a szép versek gyűjteményének szántuk.

Ny%c3%a1rv%c3%a9g
elérhető
0

Garai Gábor - Nyárvég
A ​költő - válogatott verseiről: Bármily különös , azt kell hinnem, szerencsés időben szegődtem a költészet szolgálatába: tizenhét év próbálkozásaira és eredményeire, és eddig megjelent öt kötetemre visszatekintve úgy látom, egyetlen versemet sem kell - mai szemmel vagy elveim parancsára - megtagadnom vagy érdemlegesen megmásítanom. Sorokat persze, javítottam, jelzőket irtottam, képeket "restauráltam", s végleg elhagytam jó néhány tucat verset, gyengéket, unalmasakat, meg olyanokat, amelyek gondolatai, látomásai később érettebben, sikerültebben megismétlődnek. Így hát nem összegyűjtött verseimmel kínálom meg az olvasót (mint ahogy a jó háziasszony sem hozza a kéthetes, kővé szikkadt házi süteményt a vendég elé, de alig leplezett büszkeséggel tálalja fel a befőttes üvegben épen maradt tavalyi őszibarackot), hanem meglehetős szigorral és szubjektivitással összeállított válogatást teszek elébe. Mindemellett meg kell vallanom: utolsó két kötetemből, a Mediterrán ősz-ből és az Artisták-ból alig selejteztem ki valamit, az eddig még meg nem jelent versekből pedig éppenséggel semmit sem hagytam el. De ez talán megbocsátható. Sőt, alighanem ennyi "kritikátlan" alázattal tartozik is a költő tulajdon jelenének - s holnapi önkritikus felbuzdulásának: hogy tíz év múlva is hadd legyen mit eldobnia, mint elévült ifjúkori zsengét, a ma terméséből. Az efféle szövegekben szokásos ars poetica-fogalmazványtól pedig ezúttal eltekintek. Az ilyen irányú esetleges érdeklődés kielégítésére a kötetben fellelhető verseimet ajánlom. Még a költészetre vonatkozó nézeteim sincsenek elrejtve bennük.

Covers_83307
Himnuszok ​könyve Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Himnuszok ​könyve
A ​régi költészet tiszteletreméltó préselt virágai és melegházban csodált növényei mellett az Egyház latin himnuszköltészete olyan, mint egy eleven és örökzöld ősi fenyőrengeteg. Élő ez a költészet kétféleképpen is. A mindennapi használat eleven életét éli a katolikus liturgiában, a mise, a zsolozsma, a különböző szertartások máig meg nem szakadt gyakorlatában. És él, titokzatos, de nem kevésbé eleven életet a modern európai lírában. Mint Babits írja: ,,tudva vagy tudatlanul, mindannyian e jámbor középkori himnuszköltôk örökösei vagyunk; formában, színben, érzésben, gondolatban egyformán tőlük függünk, és koldusok lennénk ő nélkülük.'' A könyv a latin himnuszköltészet mintegy 150 válogatását adja Sík Sándor fordításában.

William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

Molnár Gyula - A ​madarak a csillagokat nézik
Ajánlás: Ha ​mindazoknak ajánlanám verseimet, akik közel háromnegyed évszázadon át körülvettek szeretetükkel, kezdve szüleimen, folytatva testvéreimen, gyermekeimen, barátaimon, keresztyén testvéreimen, egészen régi iskola- és munkatársaimig, igen nehezen érnék a végére. Kiemelem hát az EGYET, Páromat, aki egyrészt FELE-SÉG. Azaz ketten együtt vagyunk egy egész, EGY PÁR, mint a kezünk, s a lábunk, a szemünk. Másrészt HITVES, azaz hűséges. Hűséges segítőtársam mindenben...

Ladányi Mihály - Bejegyzések ​a családi Bibliába
Posztumusz ​és kötetben meg nem jelent versek.

Déry Tibor - Válogatott ​versek, kisregények, novellák / Ítélet nincs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Subah_zolt%c3%a1n_-_m%c3%a1rta
elérhető
1

Subah Zoltán - Márta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gábor Zoltán - Fűszálak ​élein
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vajda János - Költemények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_60508
Szülőföldem Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Szülőföldem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

%c3%9cv%c3%b6lt%c3%a9s
Üvöltés Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Üvöltés
Az ​ötvenes évek amerikai fiatalsága kételyeinek, egzisztenciális helyzetéből adódó nyugtalanságának, rossz közérzetének kifejezője-hangadója a beat-nemzedék irodalma. Ez a nemzedék McCarthy pápasága idején eszmélt a világra, a koreai háború frontjelentéseit olvasta a főiskolai tankönyvek mellé, a totális pusztulás nukleáris reklámjaival és fenyegetéseivel találkozott a mozivásznon és tévé-ernyőn, s később sem felejtette el emlékeit. Huszadik évük körül a jövő, a napról napra közelgő "felnőttség": az átlagpolgár szürkesége rémlik fel előttük fenyegető árnyként. Láthatatlan, de olajozottan működő csavarnak lenni a gépezetben, leszokni az álmokról, később a véleményalkotásról. Ha mindez átfut a tudaton, nem személytelen gondolatok, hanem fogalmaknál elevenebb képek sorában - ilyenkor tör elő az üvöltés, amely a beatirodalom és a beat-zene számos alkotásának cime, és tagolatlan kétségbeeséssel adja ki mindazt, amit lázadásuk nem tud és nem akar értelmi felismeréssé szilárditani. Másfél évtized telt el e válogatás első megjelenése óta. A beat-nemzedék hajdani tagjai ma már jócskán középkorúak, őket is, műveiket is megrostálta az idő. Mégsem csupán egy letűnt korszak történelmi dokumentuma ez a kötet; a régi beatnikek indulata nem hűlt ki, dühük ma is perzsel.

Lord Alfred Tennyson - Algernon Charles Swinburne - Tennyson ​/ Swinburne
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

1264306
elérhető
5

Jónás Tamás - Törzs
Jónás ​Tamás legújabb kötete a szembenézés könyve. Igazi költészet: kíméletlen számvetés a múló idővel. A versekben megszólaló hang tudja, mit jelent a veszteség, de a veszteségekből makacsul építeni próbál: ha mást nem, hát szép verseket. Az Aegon-díjas szerző három év után jelentkezik új verseskönyvvel: minden eddiginél szikárabb és sűrűbb szövegekkel. A Törzs a szembenézés könyve: velünk is szembe néz, és csak rajtunk múlik, állni tudjuk-e a tekintetét.

Covers_51052
Szívem Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Szívem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zavadapeter_mesz_300dpi-626x1024
elérhető
25

Závada Péter - Mész
Apró ​kalcitkristályokból állsz, anya. Ezer Celsius-fok körüli hevítés hatására szén-dioxidra és kalcium-oxidra esel szét. A szén-dioxid a lelked. Apával úgy döntöttünk, hogy szép gyöngén megfogjuk az elégett csontjaidat, az elégett véredet, és a mészhabarcs közé keverünk, noha már abban is te voltál. Aztán amit estig raktunk, leomlott reggelre. ZÁVADA PÉTER újabb költeményei a lélek napfoltjaira engednek rálátást. Az eltemethetetlen múlt, az árnyak között ólálkodó bűn, a be nem keríthető, fondorlatos vágy költeményei újra és újra felkavarják érzékeinket és izgatják szellemünket. Az erőteljes hang nem ereszt, bátorságában ott rezeg a kétely és a szorongás. A testek tájéka lüktet, a tabuk törékenyek, a képek lázasak. A kötet egymást keresztező ösvényeinek végén ott áll az anya, és ott áll a fiú - a gyász útjának szélén egy gazdag, életerős költészet növekedésének vagyunk tanúi.

Závada Péter - Ahol ​megszakad
A ​Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.

Szabó Márton István - Másodlagos ​kötések
Szabó ​Márton István takarékosan bánik a költészet eszközeivel. A hétköznapok nyelvének leheletnyi elmozdításával teremt erőteljes lírai jelenlétet. Az így felszabadult szavak között új összefüggések burjánzanak, és a csöndes, nyugodt dikció többet mond el egy kapcsolat végéről, utazásról és gyermekkorról, az elmúlás korai előérzetéről, emlékezés és felejtés dialektikájáról, mint amennyi egyébként szavakkal kifejezhető volna. Szabó Márton István 1993-ban született Budapesten. Szigetszentmiklóson és Kispesten nőtt fel, jelenleg a Józsefvárosban él. 2011 óta publikál, verseit többek között a Holmi, a Tiszatáj, a Mozgó Világ és a Hévíz közölte. A Slam Poetry Budapest és a József Attila Kör tagja. Szakmája szerint ruhatervező és stylist, az Ódudai Egyetem formatervező mérnök szakos hallgatója. Jelmeztervező, filmmel és színházzal foglalkozik. Ez az első könyve.

Kemény Zsófi - Nyílt ​láng használata
Ez ​a könyv egy sosem látott táj, amit újra és újra be kell járnod, hogy megértsd. Elromló mondatokból összeszerelt magánmitológia, labirintus, erdő – valahol a mélyén többszereplős monológok éjszakai gyülekezőhelyével. Ennek a könyvnek a hangja a legfinomabb regiszterekből válogat, bár a szövegek formája megtévesztően egyszerű, a megszólalás természetessége magával ragadó, a téteket szimpatikus nagyvonalúsággal kezelő versek titokban mégis a végtelenre játszanak. Ez a könyv az összement karácsonyfáké, fekete-fehér nagyszülőké, tavaszi hajnaloké, kapaszkodó kezeké. Itt még a rontás is csak gyakorlás, ama majdani, igazi rontásra. És persze, már rég dehogy. Ez a könyv hátat fordít az elvárásoknak, elsétál a pálya végéig, és csöndben mosolyogva magasabbra teszi az úgynevezett lécet. Sokkal magasabbra. Ez Kemény Zsófi első kötete. Simon Márton

Szalóczi Dániel - Csakrádfigyelős
„Még ​egy Dani a magyar költészetben” – egy különleges tehetségű és érdekes nézőpontú fiatal költő első kötete jelenik most meg. Kamaszoknak, kamaszlelkületű felnőtteknek és azoknak ajánljuk, akik nem felejtették el, hogy ők is voltak kisgyerekek, kamaszok. „Ez a kötet a szerelemről szól, kicsit idétlen, kicsit komoly, kicsit mosolygödröt arcra varázsoló, kicsit szájszélet lebiggyesztő. Van benne koncepció, rendezettség, de van benne hirtelen csakúgy is. Versikekötet, tehát nem szabad komolyan venni, ezek olyan reggelire teavajjal versek, amit nem baj, ha leöntesz egy kis kakaóval, mert úgy sokkal inkább a magadénak érzed őket. Én is egy csomószor lekajáltam a cetliket, amikre írogattam, meg el is vesztettem párat. Ha szerelmes vagy, akkor tökre infantilis leszel, és az intim pillanatok gügyögős meg haddzabáljammegaztahülyefejedesek lesznek, amit kábé az anyukák mondanak az épp bekakilás előtti állapotukban édesen mosolygó kisbabájuknak. Szeretünk gyerekekké lenni olyankor, mert akkor olyan szabadon nevetős meg olyan felelőtlen minden, mert a másik nem vár el semmit és megbocsát. Utána persze minden megkomolyodik, meg megromlik, mert a felnőttek olyan okosak, hogy az csak na, de addig olyan de olyan jó, csak odabújni a másikhoz, várni a szeretleket, és a másik haját csavargatva elaludni kora délután. Talán ez az én versikéim lényege, hogy… nem, nem magyarázom meg őket. Tudod mit? Olvasd el őket, és ha valamelyik tetszik, akkor egy nagy összeveszés utáni jóleső kibéküléskor suttogd a kedvesed fülébe, és tuti egy mélyről jövő szeretleksóhajt kapsz vissza a nyakadba, kicsit csikizősen, kicsit komolyan, és egy kicsit mosolygödröt az arcra varázslósan…” (Szalóczi Dániel)

Simon István - Szőlő ​és gesztenye
A ​költő vallomása: „Mire ez a verseskönyv az olvasó kezébe kerül épp betöltöm a negyvenedik évemet. Életem jelentős fordulópontjához érkeztem, ahonnan visszatekintve majdnem hihetetlennek tetszik az eszmélkedés éveitől elröppent idő. A falusi gyermek- és legénykor, a felkészülés esztendei, melyek éppen a háború nyomasztó légkörében teltek el. Az akkoriban leírt első strófa Bazsin, a földpallós almaillatú szobában és az idestova negyedszázada megjelent első versesfüzetem mintha még itt volna csak karnyújtásnyira tőle. Holott nyomában szabályos időközönként jöttek később a többiek, s magam is meglepetéssel szemlélem végig a sort, melynek végére új könyv kerül ismét, szám szerint a tizennegyedik. Sokáig nagyon fiatalnak éreztem magam, talán azért, mert egy-egy újonnan megírt vers valami felfedezése volt a világról, rácsodálkozás az életre, ahogy az ifjúság is ilyeténképpen hódítja meg a reményteljes holnapot. Aztán a holnapból milyen gyorsan tegnap lesz! A hegyek alatti kis falu szegénységében is megindítóan szép világa, ahonnan oly nagy tervekkel készültem kitörni – most visszatekintve érzem csak igazán – ugyanolyan nosztalgiával tölt el, mint valamikor a mesebelinek föltűnő nagy világ. Jámbor barmocskák legeltetése a hegyi kaszálókon s húsz évre rá ődöngés a távol-keleti behavazott repülőtereken, trópusi dzsungelekben; tizenkilenc éves hadifogolyként háztetőket ácsolni és másfél évtizeddel később a föleszmélés, hogy emberi sorsok függhetnek tevékenységemtől – mind-mind mostanában kezd összeállni bennem. A negyvenes évek vége, az ötvenes évek eleje – költői indulásom fiatalsága! S ami volt, hihetetlen gyorsasággal röppent tova. És mégis megmaradt nekem valami, ha csak annyi is, amennyit az ember egy versben maradandóvá tehet a maga számára. Talán anélkül, hogy tudná a megírás pillanatában, hogy mi lesz egyszer fontos az életéből, az időből, amikor mindenből már múlt lett. Ilyen tudattal volt csak bátorságom verseimet közreadni, bízva még abban is, hogy talán másoknak is megőrzök velük valamit a maguk életéből, emlékeiből. Ez a kis könyvecske is így állt össze végül. Emlékekből és a mindennapi gondok, örömök sorokba önthető élményéből. S annak a gyógyíthatatlan nosztalgiának eredményeként, hogy amit mégis fölmutathattam eddig, legyen az csak kezdete valami nagyobbnak, ami még valahol az elképzelésemben és akaratomban feszül. Hiszen a sorsunk – az örök sziszifuszi kő – s a feladat mindennap visszagördül elém, kényszerít a küzdésre, a mindig újra-kezdésre. Újra végiggondolni az élet értelmét, újra megfogalmazni az elrendezés igényével a mindig változó világot, ha az ember már a költészetnek adta a fejét. Negyven évesen is ezt érzem a legszebb emberi és költői feladatnak, életem igazi értelmének.”

Post_126338_20130422103822
elérhető
88

Simon Márton - Polaroidok
Simon ​Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: ''Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.''

Petőfi Sándor - Petőfi Sándor összes költeményei I-II.
Petőfi Sándor összes költeménye két kötetben. A kiadvány első kötete az 1838-tól 1946 decemberéig írott költeményeket tartalmazza, míg a második kötet az 1847 januárjától 1849. július 6-17-ig írottakat.

Cover
Legkedvesebb ​versem Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Legkedvesebb ​versem
Középiskolás ​diákokat kérdeztek meg kedvenc verseikről és összegyűjtötték egy kis kötetben. A legszebb versek szerepelnek benne Balassi Bálinttól Tóth Árpádig.

Baranyi Ferenc - A ​szerelem harmadik éve
A ​népszerű költő új kötetében is "a falragaszok nyíltságával, a kés élességével, a napiparancsok pontosságával" szól. A közösséget mindenekfelett vállaló alapállása, indulatai nem változtak - változott, fejlődött, új színekkel gazdagodott viszont versíró művészete. Történelemidéző költeményei, szerelmes versei, lírai szatírái, adaptációi változatos módokon szólalnak meg; de akár a tiszta lelkesedés, akár a keserű humor formálódik lírává, a cél mindig egy: az, "hogy megtanulja a hazát a világ és a haza is a világot".

Simon Márton - Dalok ​a magasföldszintről
A ​legelső vers végén egy zuhanó gépet talál az olvasó. A gépben egy alvó utast, az utas fejében egy álmot, ami nem derülhet ki soha. A kép romantikus és leleplező: ezek a versek tele vannak szenvedéllyel, pedig látszólag semmi nem áll messzebb tőlük, mint a romantikusság. Inkább tűnnek nagyon szomorú és nagyon pontos blogbejegyzéseknek. Vagyis őszinték, mint egy napló, de olvasókhoz beszélnek. Mindenkihez, aki maradt már egyedül. Aki Simon Márton verseihez fordul vigasztalásért, nem csalódik. Éppen azt fogja kapni tőlük, amivel át lehet vészelni egy magányt: igen, ez most ilyen. Meghalt egy anya. Elmúlt egy szerelem. Volt, nincs. Igen, most üresség van. De ez az üresség jó, most éppen ez kell, mert enélkül nincs jövő. Márpedig jövő igenis van. Erőt és tartást kap az olvasó ezekből a versekből. Segítenek élni.

Kollekciók