Ajax-loader

'történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


V. P. Borovicka - Híres ​politikai merényletek
Az ​emberiség történelmének útját az ókortól napjainkig politikai gyilkosságok szegélyezik, a merénylet a politikai gyakorlatban mindig is alkalmazott eszköz volt. Gyilkosság elkövetésére vállalkozni azonban nem könnyű. Aki a harcnak ezt a szélsőséges eszközét választja, annak bíznia kell az eredményben, és meggyőződéssel hinnie, hogy célja eléréséhez más út nem vezet. Halturin, Karakozov, a romandikus Charlotte Corday vagy Gavrilo Princip képesek voltak a legnagyobb áldozatra is, mert hitték, hogy tettükkel sikerül megváltoztatniuk a társadalmi rendet. A merénylők közt persze vannak bűnözők, sőt olykor bérgyilkosok, pszichopaták, eszelős fantaszták, látványos, reflektorfényes halálra áhítozó közvetett öngyilkosok és elvakult fanatikusok is, akiket gyűlölet, bosszú, esetleg túlfűtött becsvágy vagy a hatalomszerzés csalóka reménye sarkall. Hősök-e hát, vagy gyilkosok? Erre a kérdésre keres választ a szerző lebilincselően érdekes, biztos történelmi tudással megírt könyvében. S bár saját bevallása szerint elsősorban olvasmányos könyvvel, politikai gyilkosságok egyfajta pitavaljával akar szolgálni, valójában ennél sokkal többet nyújt: rávilágít a történelem nem egy drámai epizódjára, amelyek a kor tükreként segítenek meérteni a nagy történelmi összefüggéseket.

Ismeretlen szerző - Emelt ​szintű érettségi - Kidolgozott szóbeli témakörök 2008 - Történelem
Sok ​érettségi-felkészülést segítő, általános összefoglaló munkával szemben ez a könyv nem az eddig tanultak globális áttekintését kívánja nyújtani, hanem az Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2007 decemberében nyilvánosságra hozott, 2008-as emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga szóbeli témaköreinek vázlatos kidolgozását adja, és ezzel nagy segítséget nyújt a vizsgára való felkészüléshez. A szerzők az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Felvételi Előkészítő Bizottságának tagjai.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Megoldókulcs ​a történelem érettségi feladatgyűjtemény 11. évfolyamos kötetéhez
Ez ​a kiadvány a Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez. Írásbeli, 11. évfolyam című könyv feladatainak a megoldásait tartalmazza. A megoldókulcs olyan, mint az új érettségihez használatos javítókulcsok. A tesztfeladatoknál tömör válaszokra törekedtünk, gyakran csak a kulcsszavakat adtuk meg. Az esszéfeladatok megoldását válaszelemekre bontottuk, és elemenként jeleztük a szükséges kompetenciákat is.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez 9-10. évfolyam (írásbeli)
A Nemzeti Tankönyvkiadó új történelem érettségi feladatgyűjtemény-sorozatával eredményesen felkészülhetünk a 2005-től bevezetendő történelem érettségi vizsgára. E kötet a 9. és a 10. évfolyamos tananyaghoz ad több mint 300 feladatot: tartalmukban, megfogalmazásukban és értékelésükben is olyanokat, amilyenek az érettségi vizsgán lesznek majd. A feladatgyűjtemény szerzői aktívan részt vettek az új történelem érettségi koncepciójának megtervezésében, a vizsgakövetelmények és a feladattípusok kidolgozásában, a próbaérettségik lebonyolításában és értékelésében. Mivel az új érettségin főként a tudásalkalmazásáról, a történelmi látásmódról, az elemzőkészségről kell számot adni, kötetünk feladatai is ezek gyakorlására adnak módot sok-sok forrással, ábrával, térképpel, képpel, diagrammal.

Abafi_borito
elérhető
4

Jósika Miklós - Abafi
A ​rossz társaságba keveredett, korhelykedő lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé... Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések? Nem kétséges: a kedves, szép, romantikus történet ma is szórakoztat, és tanulságul szolgál, számíthat a fiatal olvasók érdeklődésére. Hiszen valamikor - csaknem százötven éve - hatalmas sikert aratott, és nemzedékek nevelkedtek rajta egy évszázadon át. Most felújított és megfrissített szövegével ismét népszerű olvasmánya lehet közönségünknek.

Galántai József - Az ​első világháború
Galántai ​József a 20. század történelmének kiváló ismerője. Könyvében részletesen bemutatja a világháború okait és bőséges teret szentel a nagyhatalmi egyensúlyban a 20. század elején bekövetkezett eltolódásoknak és a politikai-katonai ellentétek kiéleződésének. Áttekinti a világháború előzményeit, többek között a nagyhatalmak fegyverkezését, a Balkán-háborúkat követő politikai átrendeződést, a szövetségi rendszerek végleges kialakítását célzó diplomáciai küzdelmeket. A kötet legnagyobb részét természetesen a világháború események részletes bemutatása és elemzése teszi ki. A könyv azonban nem szorítkozik pusztán a harci cselekmények bemutatására: kitér azok diplomáciai következményeire, elemzi az egyes országokban bekövetkezett politikai változásokat, nagy hangsúlyt helyezve az összefüggések feltárására is. A szerző felhasználja a legújabb kutatási eredményeket is, és bőséges forrásanyaggal támasztja alá megállapításait. A könyvet gazdag térképanyag teszi szemléletessé, a további tájékozódást pedig a fejezetenkénti igen alapos bibliográfia segíti.

Alekszej Tolsztoj - Első ​Péter
Első ​Péter cár két évszázada élénken foglalkoztatta az orsz írók képzeletét. Hol nemes törekvéseit, hol barbár kegyetlenségét hangsúlyozva, mindenképp mint erőskező uralkodót ábrázolták, bizonyságául annak, hogy méltán kapta a "Nagy" jelzőt. A klasszikus kor írói közül azonban egyik sem látta oly tisztán, mint Alekszej Tolsztoj, hogy mit jelentettek Péter reformjai, és milyen eszközökkel lehetett őket végrehajtani, hogy Oroszország európai nagyhatalommá váljék. Tolsztoj monumentális regényében az orosz nemzeti múlt e legizgalmasabb lapjai elevenednek meg. A sok szálból szőtt, temérdek szereplőt mozgató cselekmény középpontjában Péter alakja áll: bátor hadvezér, fortélyos politikus, nemzetteremtő cár, aki - Puskin szavaival élve - "önkényuralkodói kézzel szórja szét a felvilágosodás magvát", közelről szemlélve azonban küszködő, kétségek közt hányódó, örömet habzsoló, tudásra szomjazó, kudarctól meg nem tántorodó, messzire világító egyéniség, mint mindazok, akik egy lépéssel előbbre járnak kortársaiknál.

Rómer Flóris - Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos - Egyház, ​műveltség, történetírás
Rómer ​Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Molnár László Miklós - A ​híres Vadnyugat
Határvidék! ​Vadnyugat! A XIX. század elejétől kezdve így nevezték az Appalache hegységtől a Csendes-óceánig terjedő földrésznyi vidéket. A Vadnyugat azonban nemcsak földrajzi fogalom. És nemcsak Cowboyok, indiánok porfelleges vágtájának színtere, hanem sokkal inkább egy alakuló társadalom sajátos életformája, mely elválaszthatatlan része az Egyesült Államok történetének. A XIX. század néhány évtizedéről, azokról az emberekről szól ez a könyv, akik álmaik megvalósításának reményében hidakat, vasutakat építettek, hogy benépesítsék a hatalmas szárazföldet. Telepesek és banditák, aranyásók és cowboyok, lovas katonák és indiánok a főszereplői kötetünknek.

Karl Marx - Friedrich Engels - Válogatott ​művei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szokolay Katalin - És ​a varsói gettó felkelt...
Magyar ​nyelven viszonylag kevés könyv jelent meg a varsói gettófelkelésről. Szokolay Katalin munkája bemutatja, hogy miként éltek a zsidók Hans Frank lengyel főkormányzóságában, milyenek voltak a varsói gettó szenvedéssel teli hétköznapjai, hogyan harcoltak a mindenre elszánt felkelők, s milyen eszközökkel fojtotta vérbe a felkelést a Jürgen Stroop SS-tábornok által vezetett jól felfegyverzett sereg.

Jászi Oszkár - A ​nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés
"Ennél ​a könyvnél talán évtizedek óta nagyobb, bátrabb, magyarabb és olvasandóbb cselekedet aligha történt. Megtalálta nemzetiségi kérdésünkben, e valóban - legvéresebb - kérdésben, a - demokrácia archimédesi pontját - megtalálta, s káprázatos munkával, tudással és hittel meg merte mutatni." Így írt Ady a Nyugatban 1912 tavaszán, nyomban Jászi klasszikus nemzetiségi munkájának megjelenése után. Ez a könyv, amelynek rövidített újra kiadását az olvasó most a kezébe veheti, századunk első tudományos igényű vállalkozása volt a magyarországi nemzetiségi probléma megragadására, leírására és a megoldás irányának megjelölésére. Egy olyan kérdéskörben, amelyben akkor - az első világháború előestéjén - már eluralkodott az egymásnak feszülő soviniszta indulat és a kölcsönös bizalmatlanság, s amelynek békés, ésszerű, kompromisszumos megoldása helyett a felek egyre inkább erőszakos megoldásban tudtak hinni, Jászi Oszkár az utolsó pillanatban még megkísérelte, hogy tárgyilagos módon felülemelkedve, igazságosságra törekvő megértéssel mind a magyar, mind a más nemzetiségi önérzet iránt, történeti és szociológiai eszközökkel tárja fel a nemzetközi eseményeket, a hazai múltat és a század elejére kialakult helyzetet. Jóllehet Jászi maga sem volt még mentes a magyar hegemónia eszméjétől, legjellemzőbb vonása mégis a realizmus és a nemzeti önkritikai szellem. Litván György, a kötet válogatója, előszavában értően és kritikusan mutatja be Jászi művének jelentőségét és szerepét a XX. századi magyar politikai gondolkodás történetében.

Földi Pál - A ​világtörténelem nagy csatái - Kezdetektől a 18. századig
E ​néhány sor egy katona feljegyzése, semmi több. A teljesség igénye nélkül igyekeztem megvilágítani a történelem és a katona kapcsolatát - az ókortól napjainkig - egyes háborúk, ütközetek tükrében. Ugyanakkor főbb kontúrjaiban vázoltam a hadművészet és a haditechnika fejlődését. Munkámat az ismeretlen katona emlékének szentelem. A katonának. Nem az a fontos, hogy tábornok avagy közlegény. Az egyén szerepe növekedhet szolgálati beosztásával, de lényegében nem változik, oszthatatlan. A katonai hivatás világos és egyszerű. Szolgálni - megőrizni - megoltalmazni! És ha az emberi természet sohasem bírta ezeket a fogalmakat teljesen kivirágoztatni, az bizonyos, hogy érdemes törekedni rájuk. És ezek a fogalmak nemcsak vágyálmát fejezik ki a katonának, hanem létének egész tartalmát...

Benda Kálmán - Erdély ​végzetes asszonya
A ​Labirintus sorozat új kötetének középpontjában Jósika Miklós Abafijából jól ismert Habsburg főhercegnő: Mária Krisztierna áll. Erdély végzetes asszonyának nevezi őt a szerző, mert személyes hatása férjére, Báthory Zsigmond fejedelemre, s rajta keresztül Erdélyre - minden jó szándéka ellenére - tragikusnak bizonyult. A 16-17. század fordulóján élő Báthory Zsigmond tehetséges, jóképű férfi volt, aki trónra lépésekor ragyogó uralkodói pályának nézett elébe, úgy tűnt, talán még a három részre szakadt ország egyesítésére is lehetősége nyílik. Szövetséget kötött a török ellen Rudolf császárral, s e szövetség zálogaként elnyerte egy Habsburg főhercegnő kezét is. 1595. augusztus 6-án zajlott le a fényes lakodalom, a házasság azonban a kortársak szerint ténylegesen sohasem jött létre. Megindultak a suttogások, hogy a fejedelmet szemmel verték, megbabonázták. Báthory Zsigmond idegileg összeroppant, elhanyagolta uralkodói kötelességeit, s a Porta bosszújától sem tudta országát megvédeni, következetlen kapkodó politikájával hosszú időre tönkretette Erdélyt. A különös házasság volt-e mindennek az oka vagy ez csak történelmi pletyka, amely arra szolgált, hogy elleplezze a háttérben húzódó titkos diplomáciai, külpolitikai fejleményeket? Valóban "végzetes asszony" volt Mária Krisztierna, aki viselkedésével zúdította magára szerencsétlen sorsát vagy maga is áldozat? A látványos emberi dráma befolyásolni tudta-e az igazit, a történelmi méretűt: a török és a Habsburg császár között vergődő Erdély tragikus küzdelmét?

Covers_64915
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Világtörténelmi ​ki kicsoda?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Nyikolaj Nyikolajevics Jakovlev - Pearl ​Harbor rejtélye
1941. ​december 7-én a japán légierő meglepetésszerűen megtámadta Pearl Harbort, a Hawaii-szigeteken fekvő amerikai haditengerészeti támaszpontot. Ez a nap az Egyesült Államok történelmébe úgy került be, mint a "szégyen napja". Több mint két és félezer amerikai esett áldozatul. A hivatalos amerikai propaganda akkor úgy magyarázta az eseményeket, hogy Japán elaltatva Washington éberségét, orvul, alattomosan támadott. A második világháború befejezése után kiderült, hogy Washingtonban feltétlenül tudniuk kellett Japánnak arról a szándékáról, hogy bármi áron megtámadja az Egyesült Államokat. Hogy ennek ellenére mégis miért kerülhetett sor Pearl Harborra, azt különböző időszakokban nyolc hivatalos bizottság vizsgálta. Az Egyesült Államokban mind a mai napig nem ért véget a vita. Néhány történész azt állítja, hogy Roosevelt szándékosan hagyta odáig fejlődni a dolgokat, hogy indoka legyen a békeszerető amerikai nézet belerántani a háborúba. A könyv három fejezetben tárja az olvasó elé, hogy miért érte váratlanul az Egyesült Államokat a japán agresszió. Az első fejezet leírja a Pearl Harborral kapcsolatos hadi cselekményeket, ahogyan azokat a kortársak látták, a második a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján bemutatja, mi volt a politikai indítéka annak, hogy az amerikai stratégák elkövették ezt hadtörténetben példa nélkül álló baklövést, a harmadik fejezet röviden vázolja az 1941. december 7-ével kapcsolatos amerikai vélemények különböző változatait. A Pearl Harbor elleni támadás története lebilincselő olvasmány.

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Jeffrey Archer - Majd ​az idő eldönti
Jeffrey ​Archer egy szinte teljes századot felölelő trilógiájának első darabját tartja kézben az olvasó. A váratlan fordulatok, az izgalmas emberi történetek jó tollú szerzője nem mindennapi életeket örökít meg a kötet lapjain. Az első világháborút követő évtizedben a bristoli dokkok körül izzik a munka, férfiak tucatjai váltják egymást három műszakban, hogy újabb hajókat építsenek, a beérkezőket pedig telerakodják mindenféle árucikkel. Rengeteg pénz forog kockán, és tömérdek teendő van. A nap minden egyes órájában kalapácsolás hangja zeng, utasítások harsannak és ládák döngenek. Ez a nyüzsgés vonzza magához a fiatal, félárva Harry Cliftont is, aki az iskola nem túl izgalmas, ám annál hasznosabb perceit cseréli föl a kikötői csavargásra. A fiú naphosszat a dokkok környékén lebzsel, és a forgatagot figyeli. Apjának alakját véli látni mindenfelé, hiszen a férfi annak idején itt dolgozott. Valami ellenállhatatlanul vonzza Harryt erre a helyre. Talán a remény, hogy itt választ talál arra, hogyan halt meg az édesapja. A kikötőnek egyetlen nyugodt pontja van: a dokkok előtt, látszólag elhagyatva, egy vasúti kocsi áll. A munkások messziről elkerülik a helyet, csupán egyetlen alak motoszkál arrafelé. A kocsiban egy szótlan, mogorva, katonás tartású öregember lakik, akiről az a hír járja, hogy nincs ki mind a négy kereke. Ám a férfi múltja rengeteg titkot rejt... A vasúti kocsi ablakából kíváncsian figyeli a fiatal Clifton minden egyes mozdulatát. Az öreg tudja, hogy Harry többre hivatott, és eltökéli, hogy mindenben segíteni fogja őt. A kallódásra ítélt fiú és a magányos öregember barátsága azonban számos titkot fed fel – olyan titkokat, amelyek alapjaiban rázzák meg Harry életét –, és barátságokat, szerelmeket tesz próbára... Egy szétzilált család. Egy sötét rejtély. Egy letehetetlen családregény első kötete. Jeffrey Archer, az izgalmas történetek nagymestere nagy ívű elbeszélés megírásába fogott. A Clifton család krónikája az Apám bűne című könyvben folytatódik.

Vlagyimir Konviszár - A ​prágai konferencia
A ​valóság sokszor izgalmasabb minden regénynél - szoktuk mondani. Most az olvasó olyan könyvet tart a kezében, amely valóban megtörtént és történelemmé vált eseményeket dolgoz fel fordulatosan, izgalmasan. Hősei emigrációban és illegalitásban élő orosz forradalmárok: Lenin és Krupszkaja. Ordzsonikidze, Saumjan, Inessza Armand, Pjatnyickij és elvtársaik. Elszánt harcot folytatnak az osztályelnyomók ezernyi rendőrspiclije ellen, s ugyanakkor saját mozgalmuk ingadozó, megalkuvó elemeivel szemben is. Mert céljukat, a forradalom győzelmét csak akkor érhetik el, ha pártjuk egységes, ütőképes erővé acélozódik. Lenin szűkebb köre Párizsban, elvtársaik százai Európában és illegálisan a cári Oroszországban 1911 nyarán és őszén az összoroszországi konferencia megszervezésén dolgoztak. Ez 1912 januárjában Prágában nyílt meg. Számos ország rendőrkopóit kijátszva a küldöttek többségének sikerült megérkeznie. Mintegy két heti munkával tisztázták a legfontosabb problémákat, s határozatilag kizárták forradalmi pártjukból a megalkuvókat, az opportunistákhoz húzó békítgetőket. E könyv igazi újdonság a politika, a munkásmozgalom iránt érdeklődők számára. Nem regényesített történet, hanem maga a történelmi feldolgozás hat úgy, mint egy regény. Hogy a hősök mindennapjait, érzéseit, apró gyengéit is megismerjük, hogy kalandos életük, prágai viszontagságaik sokszor szinte detektívregénybe illenének, az annál közelebb hozza őket hozzánk, szinte személyes barátaink lesznek.

Passuth László - Találkoztam ​Esőistennel
Passut ​László, aki 1939-ben sokirányú tájékozódás, lelkiismeretes adatgyűjtés után megírta az Esőisten siratja Mexikót, új könyvében egyhónapos mexikói tartózkodásának élményeit idézi fel - több évtizedes felkészültséggel s mégis a felfedezések friss örömével számol be arról, hogy mit látott ebben a gazdag múltú és izgalmas jelenű országban. Helyszíni tájékozódásának a szenvedélye adott irányt: egy hetet töltött Yucatánban, ahol fölkereste a maya romvárosokat: Chichén Itzát, Uxmalt, Mayapánt s az őserdőkben rejtőző nekropolisokat, látta a teotihuacani kultúra fellegvárát a hatalmas piramisokkal, megnézte Cuernavacát Cortés egykori palotájával, nyomozott a Cortésék által lerombolt egykori Tenochtitlán emlékei után a mai fővárosban és környékén, mindenek előtt a felhalmozott ismeretanyagot szembesítette a múlt tárgyi világával, melyet a tudatos és módszeres pusztítások sem tüntethettek el. Passuth László az egy hónap jelentős részét a régmúlt idő, a hajdan volt élet emlékei között töltötte, de érdekelte a jelenkori ország helyzete, társadalmi szerkezete, kultúrája s az indián, latin és amerikai civilizáció modern szintézise is. A hétmilliós főváros életritmusa pedig már-már lenyűgözte. A könyvet érdekes illusztrációk - részben az író által készített felvételek - gazdagítják. "Talán a képek is bizonyítani tudják - írja Passuth László -, mekkora élmény lehetett számomra, amikor Tlálocnak, az aztékok Esőistenének földjére léphettem!"

Száraz György - A ​tábornok
Nehezebb ​sors embernek aligha adatott, tragikusabb önfeláldozást bizonyára nem sokat ismer a história. Ha néphadseregünk napját ünnepelve emlékezünk az 1848-as pákozd-sukorói csata hőseire, honvédségünk elődjére, ne feledjük új hadseregünk első szervezőjét sem. Hajtsuk meg a tisztelet zászlaját a most hetvenöt éve született Pálffy György tábornok emléke előtt. Élete, tettei a magyar történelem immár elidegeníthetetlen része, és a nemzet emlékezetében, tudatában másíthatatlanul ott is marad.

Nemeskürty István - A ​kőszívű ember unokái
"Az ​író történelmi esszéjében azt vizsgálja: a kiegyezés pillanatában felnőtté vált nemzedék, a levert forradalomban részt vett, majd a szükségszerűséget felismerő és ezért a kiegyezés művét megalkotó atyák (ők a kőszívü ember fiai) - egy Andrássy, egy Eötvös, egy Deák, sőt egy Tisza Kálmán - fiai (vagyis a kőszívű ember unokái) mit tettek a kiegyezés művének érvényesítése terén; milyen utat jártak, merre felé vitték az ország szekerét, meghatározták-e az ország sorsát és miképpen. Nemeskürty - akárcsak előző történeti tárgyú műveiben - olyan korszakot vesz górcső alá, amelyet a szakemberek mostohán kezelnek. Az a véleménye, hogy 1867-1896 közötti években a történészek és irodalomtudósok helytelenül ábrázolják valamiféle békebeli állóvíznek, s hogy az ebben a korszakban tevékenykedő magyar államférfiak és művészek más világot éltek és terveztek meg, mint amit mi róluk magunk elé képzelünk. Az olvasmányosan megírt könyv a szakemberek körében bizonyára vitára ad alkalmat, de a történelemkedvelő olvasót jól szórakoztatja és gondolkodásra sarkallja. "

Günther Steinbach - Európa ​sorsfordító napjai
A ​Római Birodalom romjain lassan új életre kelő Európa nagy pillanatait egy-egy nap eseményére koncentrálva mutatja be a szerző, tíz epizódot ragadva ki a történések sodrából, Nagy Károly római megkoronázásától az Európai Unió létrejöttéig. „Egy-egy sorsdöntő napot nem lehet elkülöníteni a többitől. A történelemben úgyszólván semmi sem történik villámcsapásszerűen. Számos előzmény készíti elő; rengeteg szál vezet odáig, hogy a sorsfordító helyzet létrejöhessen. Egy-egy fontos esemény inkább olyan, kiszáradt szalmába csapó villámhoz hasonlítható, amely a meglévő történelmi körülmények között a szemlélők számára hirtelen megvilágítja a helyzetet.” – írja a szerző bevezetőjében. Steinbach különös gondot fordít arra is, hogy felvillantsa a történelmet formáló személyiségeket, és az események révén megértesse az olvasóval a történtek okait. A könyvet nemcsak azoknak ajánljuk, akiket élénken foglalkoztat a múlt, hanem azoknak is, akiknek iskolai tanulmányainak emléke már kissé elhalványodott, de szeretnének tájékozódni a jelenkori események közt, és megérteni, miért és mi módon alakultak ki a 21. századi Európa nagyhatalmi tömbjei, s milyen Európához csatlakozott tíz állam között Magyarország 2004-ben…

Moldova György - Negyven ​prédikátor
"Én ​Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá" - mondotta volna, kortársak tanúságtétele szerint, Kolonich Lipót bíboros, esztergomi érsek, a bécsi kamara elnöke, államminiszter; és akár elhangzott a hírhedt mondat, akár nem, eszerint cselekedett. A kivérzett országot iszonyú adóterhekkel sújtotta, meghódított tartományként kezelte, és ádáz haraggal támadt terveinek egyik legfőbb akadályára, a protestáns egyházakra. (A XVII. század közepén Magyarország lakosságának túlnyomó többsége protestáns.) 1673-74-ben százszám citálta Pozsonyba, ítélőszéke elé az evangélikus és református prédikátorokat, tanítókat, s hazug vádak, hamis tanúvallomások alapján, törvényt és jogot szerezve, el is marasztalta mindnyájukat hűtlenség, vallásgyalázás, lázítás, felségárulás stb. bűnében, hogy meglebegtetve fejük felett a halálos ítéletet, hittagadásra kényszerítse őket. Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett; egyesek konvertáltak, mások lemondtak a papi hivatalukról, vagy önként száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott. Az ő történetüket mondja el a Negyven prédikátor, a helytállókét, megingathatatlanokét, mert "hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét, mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának tekintenünk". Egy régmúlt, nehéz kor lelkét idézi meg a regény, cáfolhatatlan hitellel, bámulatos tömörséggel: keservesen szép emberi sorsokat, arcokat, ingadozást nem ismerő és vívódó lelkeket, a helytállás diadalát és a csalódás mélységeit; régi krónikák veretes hangján, mégis könnyedén folyó szóval, szépen, igazul.

Lion Feuchtwanger - A ​csúnya hercegnő
Margarete, ​Tirol úrnője, a XIV. században élt, amikor a várak hatalma csökken, a városok szorgalmas polgárainak kezében hatékonyabb fegyver csörög - a pénz. A Római Birodalom örökéért folytatott vetélkedésben Tirol hegyekkel körülzárt, gazdag földje fontos szerepet játszik: a Luxemburg, Wittelsbach és Habsburg család küzd egymással birtoklásáért. A csúnya hercegnő a vetélkedések, küzdelmek közepette, a városok fejlődéséért harcol. Szeretetre, emberi közösségre vágyik, de sem alattvalói ragaszkodását, sem az egyéni boldogságot nem találja meg, förtelmes külleme mindenkit elriaszt. Mindkét házassága boldogtalan, gonosz embert választ szeretőjének. Kezéhez vér tapad, kínzó bűntudat gyötri és még a gyűlölt vetélytárs, Ágnes, megölése sem hoz vigaszt összetört, meghasonlott szívének, mert mindig a szépséges, bájos asszony marad a győztes, még halálában is. A tűzvész és pestis sújtotta ország Habsburg kézre jut és az öregedő, csúnya asszony, élete roncsai felett, már csak a mértéktelen evésben talál gyönyörűséget.

Pavel Ovszjanyin - Mussolini ​végnapjai
A ​történelemnek a magyar olvasóközönség által kevéssé ismert, drámai feszültséggel, izgalommal teljes lapjait eleveníti fel ez a mű: az olaszországi fasiszta diktatúra összeomlását. Feleleveníti a szó szoros értelmében: az olvasó szeme előtt egy borzalmas - mert valóban megtörtént - tragikomédia jeleneteiként peregnek le az események: Olaszország csatlakozása a Szovjetunió elleni rablóháborúhoz, a két vesztésre álló diktátor, Hitler és Mussolini marakodásai, a Duce elleni összeesküvés érlelődése, Mussolini letartóztatása, Skorzeny "hőstette": Mussolini kiszabadítása, majd a német megszállás és a "salói köztársaság" véres és szégyenteljes hónapjai, s végül a nép igazságos bosszújának beteljesülése. A szerző nem törekszik arra, hogy hosszadalmas történelmi elemzésekkel adjon tudományos hitelt művének, de a párbeszédek, az események megjelenítése - noha olyan izgalmasak, fordulatosak, mintha írói fantázia szüleményei lennének - mindvégig híven követi a történelmi forrásokat.

Covers_135093
elérhető
2

Harry Thürk - Singapore
„Singapore ​ Nagy-Britannia bevehetetlennek tartott távol-keleti erődje volt: az Indiai-óceán és a Dél-kínai-tenger találkozásánál kulcspozíciót foglalt el. Az 1940-ben megindult japán fasiszta áradatnak azonban végül is nem tudott ellenállni: 1942 februárjában Singapore angol védői megadták magukat.” Harry Thürk nálunk is ismert író, több kalandregénye megjelent már magyarul. A történelem területén tett e kirándulása igen sikeres. A valóban lezajlott harcokat, az azokat megelőző társadalmi-politikai törekvésekkel és a különböző társadalmi csoportokat mozgató indítékokkal együtt pontosan és híven ábrázolja. Ugyanakkor mindent mint regényíró lát és láttat: a délkelet-ázsiai világot, a dzsungeleket és az ott élő vagy odakerült embereket, életüket, harcukat és halálukat.

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margitlegenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Benedek Elek - Hazánk ​története
A ​magyarok története a honfoglalás előtti időktől.

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

D. Melnyikov - Összeesküvés ​Hitler ellen
A ​kötet bemutatja, hogy miként látja egy szovjet történész az 1944. július 20-i rastenburgi merényletet. A szerző sok forrásmunkára támaszkodva írta meg a Hitler-ellenes összeesküvésnek és magának a merényletnek a történetét. Az események sorát jól adja vissza, viszont Hitler eltávolításának okait „burzsoá kísérlet”-nek minősíti, így a mű bizonyos részei csak korlátozottan használhatók.

Kollekciók