Ajax-loader

'történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kurt Rieder - Páncélosok ​akcióban
1917 ​novemberében járunk. Immáron két és fél éve dühöng a világháború. Ez a háború nem hasonlított a korábbi fegyveres konfliktusokra: merev frontvonalak mögül néztek farkasszemet a szembenálló felek, kik alig minimális stratégiai előnyökért is döbbenetes áldozatokkal fizettek. A csatamezőt szögesdrótból vont akadályok, aknazárak, műszaki akadályok, nap-nap után szaporodó lövészárkok szabdalták fel, amelyek ellehetetlenítették a gyalogság és a lovasság hatékony alkalmazását. A támadásra parancsolt rohamcsapatokat áthatolhatatlan géppuskatűz állította meg, a lovasság mint fegyvernem nemkülönben értékét vesztette a jól kiépített védelmi vonalakkal szemben: megesett, hogy néhány kilométernyi sártenger elhódítása is százezer katona életébe került. Ezt a háborút hagyományos fegyverekkel megnyerni nem lehetett: új, a kézifegyverek tüzével szemben ellenálló, az árkok és a műszaki akadályok leküzdésére képes, nagy tűzerővel bíró haditechnikai eszközökre volt szükség. Egy olyan fegyverre, amely képes stratégiai előnyökhöz juttatni birtokosait, és amely képes eldönteni az évek óta húzódó, elképesztő véráldozatokkal járó, kilátástalanná vált harcok menetét.

Salgó László - "Viszontlátásra, ​tábornokom!"
Reggelre ​tervezzük ellentámadásunk megindítását. – Mi harckocsikkal adunk biztosítást. Bonne chance, jószerencsét – így de Castries főparancsnok. – lns Allah – válaszolta a recsegő telefonba Monte Cassino egykori harcosa, Dien Bien Phu előretolt erődjének új parancsnoka. Március 14-én reggel a füstfelhőn, a tűzesőn csak a felkelő nap sugarai törnek át. A tiszta égbolton sehol egy vadászbombázó. A "Gabrielle" megtizedelt védői egész éjszaka tartó harc után hiába várják de Castries főparancsnok felmentő seregeit. Távcsővel sem látni egyetlen harckocsit, rohamlöveget. Ezeket csak de Castries látja központi parancsnoki posztjáról: a "canon Jap", Giap tábornok ágyúinak tűzfüggönye saját bunkerjeikben mozdulatlanságra kárhoztatja a "Gabrielle" felmentésére vezényelt páncélos egységet ... – Öregem, ez nem Monte Cassino – mondja a sebesült parancsnok a már végleg elnémult telefont szorongató helyettesének. – Itt se ellentámadás, se felmentés nem lesz...". Salgó László könyve a francia–vietnami háború legfontosabb hadműveletének, a 170 napos Dien Bien Phu-i csatának a történetét dolgozza fel. Az olvasmányos munka elsődlegesen arra ad választ, miért kellett a francia tábornokoknak 1954-ben – viszontlátás helyett – végleg búcsút venniük Vietnamtól. A Párizsban és Hanoiban gyűjtött dokumentumok, a nagy csata főszereplői jól érzékeltetik azt is, miért várt hasonló sors később az amerikaiakra.

Eric Bernard - Kommandósok, ​ejtőernyősök és a többiek
Kik ​voltak az első kommandósok? Hogyan alakultak ki a mai különleges egységek? Mit takar a brit SAS mottója: Aki mer, az nyer: Hogyan léphet be az Idegenlégióba? Mi a feladatuk az amerikai tengerészgyalogos felderítő egységeknek? Hogyan szabadította ki Skorzeny a fogva tartott Mussolinit? Mi történt a rhodesiai bozótháborúban? Mi az a Selous Scouts? Mit tud a szovjet Specnaz? Hol jöttek létre az első légi deszant egységek? Milyen fegyvereket, robbanóanyagokat használnak a különleges egységek? Mindezt és még sok minden mást is megtudhat a különleges egységekről, a kommandósokról, ha elolvassa ezt a könyvet, amely egy kis bepillantást kíván nyújtani ebbe a sokakat érdeklő, sokszínű világba.

James Jones - Most ​és mindörökké
A ​terjedelmes regény cselekménye Hawaiion játszódik, 1941-ben, egy amerikai támaszponton. Hősei túlnyomórészt egyszerű emberek, közkatonák, de igazi hőse talán nem is egyetlen ember, hanem egy teljes gyalogosszázad, amelyben az aljasságtól a heroikus emberi tisztességig megtalálható egy kis emberi közösség teljes erkölcsi skálája. A cselekmény a század mindennapi életének ábrázolása, s ennek során Jones könyörtelen kritikát gyakorol az amerikai hadsereg brutális, az emberi méltóságot semmibe vevő módszerei, fasiszta tendenciái felett. Ebben a hadseregben a gyűlölet mély szakadékai választják el egymástól a legénységet, az altiszteket és a tiszteket - lélekölő, pokoli világ ez, amely minden tisztességes embert katasztrófába kerget. Bár ebben a sötét világban is fel-felcsillan az emberi melegség, a humor, a regényt a tragikus alaphang jellemzi. Jones széles körképében nemcsak a második világháborús jelen időt érzékelteti, hanem megeleveníti a háborút közvetlenül megelőző amerikai múltat is - a nagy gazdasági válság általános illúzióvesztését és erkölcsi zűrzavarát: mindazt, amiből a mai Amerika ellentétekkel és ellentmondásokkal teli társadalma és világméretű hatalmi politikája kinőtt. Jones a XIX. század nagy epikus hagyományának méltó örököse. Regénye - hatalmas körképével, epikus távlatával, alakjainak gazdag egyénesítésével, tragikus emberi tisztaságeszményével - felejthetetlen élmény az olvasó számára.

Benedek István - Az ​értelem dicsérete
Benedek ​István (1915 - 1966) író, orvos, orvostörténész. Az értelem dicsérete művelődéstörténeti tanulmány a 16-17. század gondolkodóiról.

Juliette Benzoni - A ​vásárcsarnokok királya
Folytatódik ​L’Isle kisasszony tragikusan indult és fordulatokban később sem szűkölködő élete, s vele együtt Beaufort hercegé – a „vásárcsarnokok királyáé” –, a hű barátnőé, Marie de Hautefort-é, no és nem utolsósorban az intrikus királyi udvaré. Találkozhatunk Ausztriai Annával, aki immár a trónörökös, a későbbi Napkirály édesanyja, XIII. Lajossal, a betegeskedő Richelieu és az őt felváltó Mazarin bíborossal, s a gonoszt megtestesítő Laffemas-val. A személyes sorsok és kalandok mögött a harmincéves háború végnapjai dúlnak, elindul az úgynevezett Fronde-mozgalom, és eljön az 1648-as párizsi lázadás napja is. A regény tíz év történetét öleli fel – akik örömüket lelték az Államtitok-sorozat első kötetében, A királyné hálószobájában, ezúttal sem csalódnak.

Démoszthenész - A ​hűtlen követség / A koszorú
_A ​hűtlen követség_ és _A koszorú_ politikai perbeszédek. Igaz, hogy az i.e. 4. században Athénban hangzottak el, de mégiscsak közönséges törvényszéki procedúra alkalmával. Joggal kérdezheti az irodalomkedvelő olvasó, hogy mi köze a perbeszédnek az irodalomhoz. Az antik Görögországban, a demokrácia századaiban nagyon is sok köze volt. A szónok nemcsak az ítélkező bírákat akarta maga felé hajlítani, hanem a hatalmas sokadalmat is, amely egy-egy érdekesebb, közérdekű esetre összegyűlt. Megpróbálta hallgatóinak politikai meggyőződését, erkölcsi állásfoglalását formálni, de egy füst alatt szórakozási igényét is kielégíteni tökéletesen megszerkesztett gondolatsoraival, pergő ritmusú mondataival, káprázatos szóvarázsával. Démoszthenésznek nem volt nehéz dolga, hogy lekösse a hallgatóság figyelmét, hiszen az akkori görög világ alapproblémájával, a görög szabadságot veszélyeztető makedón terjeszkedéssel kapcsolatos ügyben beszélt. Az athéniak pedig elgondolkodhattak, melyik lehetséges úton járjanak. Fogadják önként és szívesen a nagyhatalom támogatását, mert úgyis az a történelem szükségszerűsége, hogy a kis országok nem létezhetnek többé önállóan? Vagy ragaszkodjanak az ember legszebb jogához, a szabadsághoz, és haljanak meg mind egy szálig a szörnyű túlerővel vívott reménytelen küzdelemben? A drámai dilemmát- mindkét beszéd legfontosabb tanulságát- Gyomlay Gyula múlt század végén készült fordítása eleven feszültséggel, archaikus bájjal szólaltatja meg.

V. P. Borovicka - Híres ​politikai merényletek
Az ​emberiség történelmének útját az ókortól napjainkig politikai gyilkosságok szegélyezik, a merénylet a politikai gyakorlatban mindig is alkalmazott eszköz volt. Gyilkosság elkövetésére vállalkozni azonban nem könnyű. Aki a harcnak ezt a szélsőséges eszközét választja, annak bíznia kell az eredményben, és meggyőződéssel hinnie, hogy célja eléréséhez más út nem vezet. Halturin, Karakozov, a romandikus Charlotte Corday vagy Gavrilo Princip képesek voltak a legnagyobb áldozatra is, mert hitték, hogy tettükkel sikerül megváltoztatniuk a társadalmi rendet. A merénylők közt persze vannak bűnözők, sőt olykor bérgyilkosok, pszichopaták, eszelős fantaszták, látványos, reflektorfényes halálra áhítozó közvetett öngyilkosok és elvakult fanatikusok is, akiket gyűlölet, bosszú, esetleg túlfűtött becsvágy vagy a hatalomszerzés csalóka reménye sarkall. Hősök-e hát, vagy gyilkosok? Erre a kérdésre keres választ a szerző lebilincselően érdekes, biztos történelmi tudással megírt könyvében. S bár saját bevallása szerint elsősorban olvasmányos könyvvel, politikai gyilkosságok egyfajta pitavaljával akar szolgálni, valójában ennél sokkal többet nyújt: rávilágít a történelem nem egy drámai epizódjára, amelyek a kor tükreként segítenek meérteni a nagy történelmi összefüggéseket.

Wass Albert - Kard ​és kasza
"Hont ​foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, ki másra bízza a munkát." "- Kétféle ember van ezen a világon,/.../ egyik karddal farag világot magának, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjá faraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag." (Részlet a regényből.) Wass Albert ebben a kétkötetes remekművében saját ősi nemzetségének állít emléket, elvezetve története szálait a közelmúltbeli Mezőség jelen idejéig, visszatérve mintegy a vasasszentgothárdi táj- és időkezdetekhez, az Istent-tudó látóemberi bölcsességhez.

Ismeretlen szerző - Emelt ​szintű érettségi - Kidolgozott szóbeli témakörök 2008 - Történelem
Sok ​érettségi-felkészülést segítő, általános összefoglaló munkával szemben ez a könyv nem az eddig tanultak globális áttekintését kívánja nyújtani, hanem az Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2007 decemberében nyilvánosságra hozott, 2008-as emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga szóbeli témaköreinek vázlatos kidolgozását adja, és ezzel nagy segítséget nyújt a vizsgára való felkészüléshez. A szerzők az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Felvételi Előkészítő Bizottságának tagjai.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Feladatgyűjtemény ​az új történelem érettségihez 11. évfolyam (írásbeli)
A ​2005-ben bevezetésre kerülő új érettségi vizsgán a tények, adatok ismerete továbbra is fontos szerepet kap, de a vizsgázónak elsősorban tudása alkalmazásáról, történelmi látásmódjáról, elemzőkészségéről kell írásban és szóban számot adnia. Képesnek kell lennie források értelmezésére, összevetésére, írásos és képi forrásokból, adatsorokból, diagramokból, térképekből történeti problémák meglátására, kifejtésére, elemzésére. Másképpen kell készülni az új érettségire, mint a régire, s különösen másként, mint a jelenlegi felvételi vizsgákra. A Nemzeti Tankönyvkiadó történelem érettségi feladatgyűjtemény-sorozatát használva megérthetjük az új, kompetenciaközpontú érettségi szellemiségét, és eredményesen felkészülhetünk a történelem érettségi vizsgára. Ez a kötet a 11. évfolyamos tananyaghoz ad több mint 220 feladatot: ezek tartalmukban, megfogalmazásukban és értékelésükben is olyanok, amilyenekkel a tanuló az érettségi vizsgán találkozik majd. Az Oktatási Minisztérim által jóváhagyott konkrét vizsgakövetelmények témaköreinek mindegyikéhez közép- és emelt szinten is található legalább öt rövid választ igénylő és két elemző, problémamegoldó feladat. Azért, hogy a képességfejlesztés tudatos szaktanári munka lehessen, piktorgrammokkal jeleztük, hogy a feladat elsősorban mely képességeket fejleszti. A feladatgyűjtemény megoldókulcsa külön kötetben jelent meg. A(z) Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez Írásbeli 11. évfolyam (Könyv) szerzője Száray Miklós, Kaposi József, Szabó Márta.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Megoldókulcs ​a történelem érettségi feladatgyűjtemény 11. évfolyamos kötetéhez
Ez ​a kiadvány a Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez. Írásbeli, 11. évfolyam című könyv feladatainak a megoldásait tartalmazza. A megoldókulcs olyan, mint az új érettségihez használatos javítókulcsok. A tesztfeladatoknál tömör válaszokra törekedtünk, gyakran csak a kulcsszavakat adtuk meg. Az esszéfeladatok megoldását válaszelemekre bontottuk, és elemenként jeleztük a szükséges kompetenciákat is.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Megoldókulcs ​a történelem érettségi feladatgyűjtemény 9-10. évfolyamos kötetéhez
A ​füzet a Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez. Írásbeli, 9-10. évfolyam című könyv feladatainak a megoldásait tartalmazza. A megoldókulcs olyan mint az új érettségihez használatos javítókulcsok. A tesztfeladatoknál tömör válaszokra törekedtünk, gyakran csak a kulcsszavakat adtuk meg. Az esszéfeladatok megoldását válaszelemekre bontottuk. és elemenként jeleztük a szükséges kompetenciákat is. Reméljük. hogy ezzel megkönnyítjük a pedagógusok értékelő munkáját.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez 9-10. évfolyam (írásbeli)
A Nemzeti Tankönyvkiadó új történelem érettségi feladatgyűjtemény-sorozatával eredményesen felkészülhetünk a 2005-től bevezetendő történelem érettségi vizsgára. E kötet a 9. és a 10. évfolyamos tananyaghoz ad több mint 300 feladatot: tartalmukban, megfogalmazásukban és értékelésükben is olyanokat, amilyenek az érettségi vizsgán lesznek majd. A feladatgyűjtemény szerzői aktívan részt vettek az új történelem érettségi koncepciójának megtervezésében, a vizsgakövetelmények és a feladattípusok kidolgozásában, a próbaérettségik lebonyolításában és értékelésében. Mivel az új érettségin főként a tudásalkalmazásáról, a történelmi látásmódról, az elemzőkészségről kell számot adni, kötetünk feladatai is ezek gyakorlására adnak módot sok-sok forrással, ábrával, térképpel, képpel, diagrammal.

Abafi_borito
elérhető
4

Jósika Miklós - Abafi
A ​rossz társaságba keveredett, korhelykedő lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé... Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések? Nem kétséges: a kedves, szép, romantikus történet ma is szórakoztat, és tanulságul szolgál, számíthat a fiatal olvasók érdeklődésére. Hiszen valamikor - csaknem százötven éve - hatalmas sikert aratott, és nemzedékek nevelkedtek rajta egy évszázadon át. Most felújított és megfrissített szövegével ismét népszerű olvasmánya lehet közönségünknek.

Alekszej Tolsztoj - Első ​Péter
Első ​Péter cár két évszázada élénken foglalkoztatta az orsz írók képzeletét. Hol nemes törekvéseit, hol barbár kegyetlenségét hangsúlyozva, mindenképp mint erőskező uralkodót ábrázolták, bizonyságául annak, hogy méltán kapta a "Nagy" jelzőt. A klasszikus kor írói közül azonban egyik sem látta oly tisztán, mint Alekszej Tolsztoj, hogy mit jelentettek Péter reformjai, és milyen eszközökkel lehetett őket végrehajtani, hogy Oroszország európai nagyhatalommá váljék. Tolsztoj monumentális regényében az orosz nemzeti múlt e legizgalmasabb lapjai elevenednek meg. A sok szálból szőtt, temérdek szereplőt mozgató cselekmény középpontjában Péter alakja áll: bátor hadvezér, fortélyos politikus, nemzetteremtő cár, aki - Puskin szavaival élve - "önkényuralkodói kézzel szórja szét a felvilágosodás magvát", közelről szemlélve azonban küszködő, kétségek közt hányódó, örömet habzsoló, tudásra szomjazó, kudarctól meg nem tántorodó, messzire világító egyéniség, mint mindazok, akik egy lépéssel előbbre járnak kortársaiknál.

Rómer Flóris - Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos - Egyház, ​műveltség, történetírás
Rómer ​Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Karl Marx - Friedrich Engels - Válogatott ​művei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szokolay Katalin - És ​a varsói gettó felkelt...
Magyar ​nyelven viszonylag kevés könyv jelent meg a varsói gettófelkelésről. Szokolay Katalin munkája bemutatja, hogy miként éltek a zsidók Hans Frank lengyel főkormányzóságában, milyenek voltak a varsói gettó szenvedéssel teli hétköznapjai, hogyan harcoltak a mindenre elszánt felkelők, s milyen eszközökkel fojtotta vérbe a felkelést a Jürgen Stroop SS-tábornok által vezetett jól felfegyverzett sereg.

Jászi Oszkár - A ​nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés
"Ennél ​a könyvnél talán évtizedek óta nagyobb, bátrabb, magyarabb és olvasandóbb cselekedet aligha történt. Megtalálta nemzetiségi kérdésünkben, e valóban - legvéresebb - kérdésben, a - demokrácia archimédesi pontját - megtalálta, s káprázatos munkával, tudással és hittel meg merte mutatni." Így írt Ady a Nyugatban 1912 tavaszán, nyomban Jászi klasszikus nemzetiségi munkájának megjelenése után. Ez a könyv, amelynek rövidített újra kiadását az olvasó most a kezébe veheti, századunk első tudományos igényű vállalkozása volt a magyarországi nemzetiségi probléma megragadására, leírására és a megoldás irányának megjelölésére. Egy olyan kérdéskörben, amelyben akkor - az első világháború előestéjén - már eluralkodott az egymásnak feszülő soviniszta indulat és a kölcsönös bizalmatlanság, s amelynek békés, ésszerű, kompromisszumos megoldása helyett a felek egyre inkább erőszakos megoldásban tudtak hinni, Jászi Oszkár az utolsó pillanatban még megkísérelte, hogy tárgyilagos módon felülemelkedve, igazságosságra törekvő megértéssel mind a magyar, mind a más nemzetiségi önérzet iránt, történeti és szociológiai eszközökkel tárja fel a nemzetközi eseményeket, a hazai múltat és a század elejére kialakult helyzetet. Jóllehet Jászi maga sem volt még mentes a magyar hegemónia eszméjétől, legjellemzőbb vonása mégis a realizmus és a nemzeti önkritikai szellem. Litván György, a kötet válogatója, előszavában értően és kritikusan mutatja be Jászi művének jelentőségét és szerepét a XX. századi magyar politikai gondolkodás történetében.

Földi Pál - A ​világtörténelem nagy csatái - Kezdetektől a 18. századig
E ​néhány sor egy katona feljegyzése, semmi több. A teljesség igénye nélkül igyekeztem megvilágítani a történelem és a katona kapcsolatát - az ókortól napjainkig - egyes háborúk, ütközetek tükrében. Ugyanakkor főbb kontúrjaiban vázoltam a hadművészet és a haditechnika fejlődését. Munkámat az ismeretlen katona emlékének szentelem. A katonának. Nem az a fontos, hogy tábornok avagy közlegény. Az egyén szerepe növekedhet szolgálati beosztásával, de lényegében nem változik, oszthatatlan. A katonai hivatás világos és egyszerű. Szolgálni - megőrizni - megoltalmazni! És ha az emberi természet sohasem bírta ezeket a fogalmakat teljesen kivirágoztatni, az bizonyos, hogy érdemes törekedni rájuk. És ezek a fogalmak nemcsak vágyálmát fejezik ki a katonának, hanem létének egész tartalmát...

Covers_64915
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Világtörténelmi ​ki kicsoda?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Nyikolaj Nyikolajevics Jakovlev - Pearl ​Harbor rejtélye
1941. ​december 7-én a japán légierő meglepetésszerűen megtámadta Pearl Harbort, a Hawaii-szigeteken fekvő amerikai haditengerészeti támaszpontot. Ez a nap az Egyesült Államok történelmébe úgy került be, mint a "szégyen napja". Több mint két és félezer amerikai esett áldozatul. A hivatalos amerikai propaganda akkor úgy magyarázta az eseményeket, hogy Japán elaltatva Washington éberségét, orvul, alattomosan támadott. A második világháború befejezése után kiderült, hogy Washingtonban feltétlenül tudniuk kellett Japánnak arról a szándékáról, hogy bármi áron megtámadja az Egyesült Államokat. Hogy ennek ellenére mégis miért kerülhetett sor Pearl Harborra, azt különböző időszakokban nyolc hivatalos bizottság vizsgálta. Az Egyesült Államokban mind a mai napig nem ért véget a vita. Néhány történész azt állítja, hogy Roosevelt szándékosan hagyta odáig fejlődni a dolgokat, hogy indoka legyen a békeszerető amerikai nézet belerántani a háborúba. A könyv három fejezetben tárja az olvasó elé, hogy miért érte váratlanul az Egyesült Államokat a japán agresszió. Az első fejezet leírja a Pearl Harborral kapcsolatos hadi cselekményeket, ahogyan azokat a kortársak látták, a második a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján bemutatja, mi volt a politikai indítéka annak, hogy az amerikai stratégák elkövették ezt hadtörténetben példa nélkül álló baklövést, a harmadik fejezet röviden vázolja az 1941. december 7-ével kapcsolatos amerikai vélemények különböző változatait. A Pearl Harbor elleni támadás története lebilincselő olvasmány.

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Jeffrey Archer - Majd ​az idő eldönti
Jeffrey ​Archer egy szinte teljes századot felölelő trilógiájának első darabját tartja kézben az olvasó. A váratlan fordulatok, az izgalmas emberi történetek jó tollú szerzője nem mindennapi életeket örökít meg a kötet lapjain. Az első világháborút követő évtizedben a bristoli dokkok körül izzik a munka, férfiak tucatjai váltják egymást három műszakban, hogy újabb hajókat építsenek, a beérkezőket pedig telerakodják mindenféle árucikkel. Rengeteg pénz forog kockán, és tömérdek teendő van. A nap minden egyes órájában kalapácsolás hangja zeng, utasítások harsannak és ládák döngenek. Ez a nyüzsgés vonzza magához a fiatal, félárva Harry Cliftont is, aki az iskola nem túl izgalmas, ám annál hasznosabb perceit cseréli föl a kikötői csavargásra. A fiú naphosszat a dokkok környékén lebzsel, és a forgatagot figyeli. Apjának alakját véli látni mindenfelé, hiszen a férfi annak idején itt dolgozott. Valami ellenállhatatlanul vonzza Harryt erre a helyre. Talán a remény, hogy itt választ talál arra, hogyan halt meg az édesapja. A kikötőnek egyetlen nyugodt pontja van: a dokkok előtt, látszólag elhagyatva, egy vasúti kocsi áll. A munkások messziről elkerülik a helyet, csupán egyetlen alak motoszkál arrafelé. A kocsiban egy szótlan, mogorva, katonás tartású öregember lakik, akiről az a hír járja, hogy nincs ki mind a négy kereke. Ám a férfi múltja rengeteg titkot rejt... A vasúti kocsi ablakából kíváncsian figyeli a fiatal Clifton minden egyes mozdulatát. Az öreg tudja, hogy Harry többre hivatott, és eltökéli, hogy mindenben segíteni fogja őt. A kallódásra ítélt fiú és a magányos öregember barátsága azonban számos titkot fed fel – olyan titkokat, amelyek alapjaiban rázzák meg Harry életét –, és barátságokat, szerelmeket tesz próbára... Egy szétzilált család. Egy sötét rejtély. Egy letehetetlen családregény első kötete. Jeffrey Archer, az izgalmas történetek nagymestere nagy ívű elbeszélés megírásába fogott. A Clifton család krónikája az Apám bűne című könyvben folytatódik.

Vlagyimir Konviszár - A ​prágai konferencia
A ​valóság sokszor izgalmasabb minden regénynél - szoktuk mondani. Most az olvasó olyan könyvet tart a kezében, amely valóban megtörtént és történelemmé vált eseményeket dolgoz fel fordulatosan, izgalmasan. Hősei emigrációban és illegalitásban élő orosz forradalmárok: Lenin és Krupszkaja. Ordzsonikidze, Saumjan, Inessza Armand, Pjatnyickij és elvtársaik. Elszánt harcot folytatnak az osztályelnyomók ezernyi rendőrspiclije ellen, s ugyanakkor saját mozgalmuk ingadozó, megalkuvó elemeivel szemben is. Mert céljukat, a forradalom győzelmét csak akkor érhetik el, ha pártjuk egységes, ütőképes erővé acélozódik. Lenin szűkebb köre Párizsban, elvtársaik százai Európában és illegálisan a cári Oroszországban 1911 nyarán és őszén az összoroszországi konferencia megszervezésén dolgoztak. Ez 1912 januárjában Prágában nyílt meg. Számos ország rendőrkopóit kijátszva a küldöttek többségének sikerült megérkeznie. Mintegy két heti munkával tisztázták a legfontosabb problémákat, s határozatilag kizárták forradalmi pártjukból a megalkuvókat, az opportunistákhoz húzó békítgetőket. E könyv igazi újdonság a politika, a munkásmozgalom iránt érdeklődők számára. Nem regényesített történet, hanem maga a történelmi feldolgozás hat úgy, mint egy regény. Hogy a hősök mindennapjait, érzéseit, apró gyengéit is megismerjük, hogy kalandos életük, prágai viszontagságaik sokszor szinte detektívregénybe illenének, az annál közelebb hozza őket hozzánk, szinte személyes barátaink lesznek.

John Killens - Aztán ​mennydörgést hallottunk
Jegyet ​váltott és a színes sor végére állt. Most már szabadon lélegzett. A déli éjszaka levegője jólesett a tüdejének. megtörölte arcát kekiszínű zsebkendőjével, és megkönnyebbülés áradt végig egész testében. Otthon van, biztonságban! Többé nem keveredik ilyen pácba. Most, amikor keresztüljött a kihalt városon, most ébredt rá először arra, milyen kétségbeesetten akar előretörni a hadseregben, hogy tiszt lehessen, meg minden. Miért ne? Minél több a néger tiszt, annál demokratikusabb a hadsereg, nem igaz? Nem ezért folyik a háború? A magas, fehér sofőr leszólt: - Beszállás! Természetesen előbb a fehér katonák szálltak be. Amikor a négerek kerültek volna sorra, újabb fehér katonák szállingóztak oda, egyesek részegen tántorogtak, csukladoztak, és amíg jöttek, a négereknek várniuk kellett. Solly Sunderst a sor végén tehetetlen düh emésztette, amint látta, hogy az utolsó pillanatban mindig újabb fehér katonák érkeznek, nevetgélnek, káromkodnak, kiabálnak, jókedvűen, déli akcentussal, középnyugati vontatottsággal, brooklyni ír tájszólással: "Fiam, ezek a georgiai pipik! Csupa remek bőr!" "Az ám, férfifalók mind!" Két fehér katona közeledett a buszhoz, középtermetű fickók, az egyik komoly képű, amásik arcán ördögi mosoly. Megálltak az ajtónál, rápillantottak a színesek sorára, aztán a sofőrre. - Tessék, szálljanak be! - szólt az. - De ezek az emberek már előttünk itt voltak - mondta a komoly arcú. - Az a színes sor. Ők jönnek a legvégén. Ez a szabály. Solly drukkolt, hogy a fehér katonák ne hagyják magukat. Akkor szálltok föl, amikor tetszik, az istenfáját! Ne engedjétek. Ez a két fehér katona tudja, miért folyik a háború! Rokonságot érzett velük. - Ez nem igazság! - mondta a komolyabbik fehér, és ránézett barátságos arcú társára. Solly szinte örült, hogy itt áll, láthatja és hallhatja mindezt. - Nem én csinálom a szabályokat, barátom - mondta a sofőr, aki Sollyt Rutherfordra emlékeztette. Magas volt, vékony, csontos és jókora pisztoly fénylett a derekán. - Fölszállnak vagy maradnak? - kérdezte a két fehér katonától. Egymásra néztek, a mosolygós arcú megszólalt: - Hát mi a fenét csinálhatunk? Szél ellen...A fene egye meg. Még pár percig haboztak, aztán megadóan fölszálltak. És tovább jöttek a fehér katonák, miközben a sötét tekintetű színesek remegtek az ingerültségtől. A busz megtelt, az állóhelyek is, a motor köhögve, köpködve megindult, becsukódott az ajtó, és a busz kigurult az állomásról anélkül, hogy egyetlen néger katonát fölvett volna.

Passuth László - Találkoztam ​Esőistennel
Passut ​László, aki 1939-ben sokirányú tájékozódás, lelkiismeretes adatgyűjtés után megírta az Esőisten siratja Mexikót, új könyvében egyhónapos mexikói tartózkodásának élményeit idézi fel - több évtizedes felkészültséggel s mégis a felfedezések friss örömével számol be arról, hogy mit látott ebben a gazdag múltú és izgalmas jelenű országban. Helyszíni tájékozódásának a szenvedélye adott irányt: egy hetet töltött Yucatánban, ahol fölkereste a maya romvárosokat: Chichén Itzát, Uxmalt, Mayapánt s az őserdőkben rejtőző nekropolisokat, látta a teotihuacani kultúra fellegvárát a hatalmas piramisokkal, megnézte Cuernavacát Cortés egykori palotájával, nyomozott a Cortésék által lerombolt egykori Tenochtitlán emlékei után a mai fővárosban és környékén, mindenek előtt a felhalmozott ismeretanyagot szembesítette a múlt tárgyi világával, melyet a tudatos és módszeres pusztítások sem tüntethettek el. Passuth László az egy hónap jelentős részét a régmúlt idő, a hajdan volt élet emlékei között töltötte, de érdekelte a jelenkori ország helyzete, társadalmi szerkezete, kultúrája s az indián, latin és amerikai civilizáció modern szintézise is. A hétmilliós főváros életritmusa pedig már-már lenyűgözte. A könyvet érdekes illusztrációk - részben az író által készített felvételek - gazdagítják. "Talán a képek is bizonyítani tudják - írja Passuth László -, mekkora élmény lehetett számomra, amikor Tlálocnak, az aztékok Esőistenének földjére léphettem!"

Száraz György - A ​tábornok
Nehezebb ​sors embernek aligha adatott, tragikusabb önfeláldozást bizonyára nem sokat ismer a história. Ha néphadseregünk napját ünnepelve emlékezünk az 1848-as pákozd-sukorói csata hőseire, honvédségünk elődjére, ne feledjük új hadseregünk első szervezőjét sem. Hajtsuk meg a tisztelet zászlaját a most hetvenöt éve született Pálffy György tábornok emléke előtt. Élete, tettei a magyar történelem immár elidegeníthetetlen része, és a nemzet emlékezetében, tudatában másíthatatlanul ott is marad.

Lawrence Norfolk - John ​Saturnall lakomája
Az ​egzotikus receptekkel teli regény a XVII. századi Anglia vallás- és polgárháborúk sújtotta, érzéki és veszélyes világába kalauzolja az olvasót. A főhős boszorkánysággal vádolt anyja a közeli erdőben keres menedéket kisfiával, Johnnal, mikor a falu feldühödött népe az életükre tör. Bár nincs mit enniük, az asszony csodás erejű szakácskönyvének segítségével életben tartja éhező gyermekét. A sors szeszélye folytán a legyengült gyermek átvészeli a telet, és a Buckland Major konyháján találja magát, ahol az évek során korának legnagyobb mesterszakácsa válik belőle. Amikor pedig Lady Lucretia, a ház urának leánya koplalással tiltakozik közelgő esküvője ellen, Johnra hárul a feladat, hogy olyan lakomával lepje meg, amelynek még a holtak sem tudnának ellenállni. Lawrence Norfolk 1963-ban született Londonban. Első regénye, az 1991-ben megjelent Lempriere-lexikon egycsapásra világhírű íróvá tette, akinek páratlanul gazdag nyelven megírt történelmi regényeit Umberto Eco és Thomas Pynchon műveihez hasonlították.

Nemeskürty István - A ​kőszívű ember unokái
"Az ​író történelmi esszéjében azt vizsgálja: a kiegyezés pillanatában felnőtté vált nemzedék, a levert forradalomban részt vett, majd a szükségszerűséget felismerő és ezért a kiegyezés művét megalkotó atyák (ők a kőszívü ember fiai) - egy Andrássy, egy Eötvös, egy Deák, sőt egy Tisza Kálmán - fiai (vagyis a kőszívű ember unokái) mit tettek a kiegyezés művének érvényesítése terén; milyen utat jártak, merre felé vitték az ország szekerét, meghatározták-e az ország sorsát és miképpen. Nemeskürty - akárcsak előző történeti tárgyú műveiben - olyan korszakot vesz górcső alá, amelyet a szakemberek mostohán kezelnek. Az a véleménye, hogy 1867-1896 közötti években a történészek és irodalomtudósok helytelenül ábrázolják valamiféle békebeli állóvíznek, s hogy az ebben a korszakban tevékenykedő magyar államférfiak és művészek más világot éltek és terveztek meg, mint amit mi róluk magunk elé képzelünk. Az olvasmányosan megírt könyv a szakemberek körében bizonyára vitára ad alkalmat, de a történelemkedvelő olvasót jól szórakoztatja és gondolkodásra sarkallja. "

Kollekciók