Ajax-loader

'történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jászi Oszkár - A ​nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés
"Ennél ​a könyvnél talán évtizedek óta nagyobb, bátrabb, magyarabb és olvasandóbb cselekedet aligha történt. Megtalálta nemzetiségi kérdésünkben, e valóban - legvéresebb - kérdésben, a - demokrácia archimédesi pontját - megtalálta, s káprázatos munkával, tudással és hittel meg merte mutatni." Így írt Ady a Nyugatban 1912 tavaszán, nyomban Jászi klasszikus nemzetiségi munkájának megjelenése után. Ez a könyv, amelynek rövidített újra kiadását az olvasó most a kezébe veheti, századunk első tudományos igényű vállalkozása volt a magyarországi nemzetiségi probléma megragadására, leírására és a megoldás irányának megjelölésére. Egy olyan kérdéskörben, amelyben akkor - az első világháború előestéjén - már eluralkodott az egymásnak feszülő soviniszta indulat és a kölcsönös bizalmatlanság, s amelynek békés, ésszerű, kompromisszumos megoldása helyett a felek egyre inkább erőszakos megoldásban tudtak hinni, Jászi Oszkár az utolsó pillanatban még megkísérelte, hogy tárgyilagos módon felülemelkedve, igazságosságra törekvő megértéssel mind a magyar, mind a más nemzetiségi önérzet iránt, történeti és szociológiai eszközökkel tárja fel a nemzetközi eseményeket, a hazai múltat és a század elejére kialakult helyzetet. Jóllehet Jászi maga sem volt még mentes a magyar hegemónia eszméjétől, legjellemzőbb vonása mégis a realizmus és a nemzeti önkritikai szellem. Litván György, a kötet válogatója, előszavában értően és kritikusan mutatja be Jászi művének jelentőségét és szerepét a XX. századi magyar politikai gondolkodás történetében.

Földi Pál - A ​világtörténelem nagy csatái - Kezdetektől a 18. századig
E ​néhány sor egy katona feljegyzése, semmi több. A teljesség igénye nélkül igyekeztem megvilágítani a történelem és a katona kapcsolatát - az ókortól napjainkig - egyes háborúk, ütközetek tükrében. Ugyanakkor főbb kontúrjaiban vázoltam a hadművészet és a haditechnika fejlődését. Munkámat az ismeretlen katona emlékének szentelem. A katonának. Nem az a fontos, hogy tábornok avagy közlegény. Az egyén szerepe növekedhet szolgálati beosztásával, de lényegében nem változik, oszthatatlan. A katonai hivatás világos és egyszerű. Szolgálni - megőrizni - megoltalmazni! És ha az emberi természet sohasem bírta ezeket a fogalmakat teljesen kivirágoztatni, az bizonyos, hogy érdemes törekedni rájuk. És ezek a fogalmak nemcsak vágyálmát fejezik ki a katonának, hanem létének egész tartalmát...

Covers_64915
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Világtörténelmi ​ki kicsoda?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Nyikolaj Nyikolajevics Jakovlev - Pearl ​Harbor rejtélye
1941. ​december 7-én a japán légierő meglepetésszerűen megtámadta Pearl Harbort, a Hawaii-szigeteken fekvő amerikai haditengerészeti támaszpontot. Ez a nap az Egyesült Államok történelmébe úgy került be, mint a "szégyen napja". Több mint két és félezer amerikai esett áldozatul. A hivatalos amerikai propaganda akkor úgy magyarázta az eseményeket, hogy Japán elaltatva Washington éberségét, orvul, alattomosan támadott. A második világháború befejezése után kiderült, hogy Washingtonban feltétlenül tudniuk kellett Japánnak arról a szándékáról, hogy bármi áron megtámadja az Egyesült Államokat. Hogy ennek ellenére mégis miért kerülhetett sor Pearl Harborra, azt különböző időszakokban nyolc hivatalos bizottság vizsgálta. Az Egyesült Államokban mind a mai napig nem ért véget a vita. Néhány történész azt állítja, hogy Roosevelt szándékosan hagyta odáig fejlődni a dolgokat, hogy indoka legyen a békeszerető amerikai nézet belerántani a háborúba. A könyv három fejezetben tárja az olvasó elé, hogy miért érte váratlanul az Egyesült Államokat a japán agresszió. Az első fejezet leírja a Pearl Harborral kapcsolatos hadi cselekményeket, ahogyan azokat a kortársak látták, a második a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján bemutatja, mi volt a politikai indítéka annak, hogy az amerikai stratégák elkövették ezt hadtörténetben példa nélkül álló baklövést, a harmadik fejezet röviden vázolja az 1941. december 7-ével kapcsolatos amerikai vélemények különböző változatait. A Pearl Harbor elleni támadás története lebilincselő olvasmány.

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Herman Wouk - Végső ​győzelem
Már ​tart a második világháború, és egy amerikai család férfitagjait a földgolyó különböző részeire sodornak az események: az amerikai hadsereg parancsnokságain szolgálnak, egy harcoló tengeralattjáró tisztjeként, egy hadihajó parancsnokaként, vagy diplomataként látjuk viszont őket. A regény több szálon fut, s a szereplők élete végigkíséri a második világháború összes lényeges eseményét: a férfiak ott vannak minden nagyobb győzelemben vagy vereségben, megjárják a náci koncentrációs táborokat, a nők az amerikai kontinensen, vagy az európai hadszíntéren hányódva élik át a nehéz éveket. Lebilincselő könyv, mindvégig leköti az olvasó figyelmét, s egyre újabb és újabb izgalmakat ígérve 1942 végétől a második világháború befejezéséig, az atombombák ledobásáig követi a szereplők életét.

Kondor Vilmos - Budapest ​noir
Budapest, ​1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.

Jeffrey Archer - Majd ​az idő eldönti
Jeffrey ​Archer egy szinte teljes századot felölelő trilógiájának első darabját tartja kézben az olvasó. A váratlan fordulatok, az izgalmas emberi történetek jó tollú szerzője nem mindennapi életeket örökít meg a kötet lapjain. Az első világháborút követő évtizedben a bristoli dokkok körül izzik a munka, férfiak tucatjai váltják egymást három műszakban, hogy újabb hajókat építsenek, a beérkezőket pedig telerakodják mindenféle árucikkel. Rengeteg pénz forog kockán, és tömérdek teendő van. A nap minden egyes órájában kalapácsolás hangja zeng, utasítások harsannak és ládák döngenek. Ez a nyüzsgés vonzza magához a fiatal, félárva Harry Cliftont is, aki az iskola nem túl izgalmas, ám annál hasznosabb perceit cseréli föl a kikötői csavargásra. A fiú naphosszat a dokkok környékén lebzsel, és a forgatagot figyeli. Apjának alakját véli látni mindenfelé, hiszen a férfi annak idején itt dolgozott. Valami ellenállhatatlanul vonzza Harryt erre a helyre. Talán a remény, hogy itt választ talál arra, hogyan halt meg az édesapja. A kikötőnek egyetlen nyugodt pontja van: a dokkok előtt, látszólag elhagyatva, egy vasúti kocsi áll. A munkások messziről elkerülik a helyet, csupán egyetlen alak motoszkál arrafelé. A kocsiban egy szótlan, mogorva, katonás tartású öregember lakik, akiről az a hír járja, hogy nincs ki mind a négy kereke. Ám a férfi múltja rengeteg titkot rejt... A vasúti kocsi ablakából kíváncsian figyeli a fiatal Clifton minden egyes mozdulatát. Az öreg tudja, hogy Harry többre hivatott, és eltökéli, hogy mindenben segíteni fogja őt. A kallódásra ítélt fiú és a magányos öregember barátsága azonban számos titkot fed fel – olyan titkokat, amelyek alapjaiban rázzák meg Harry életét –, és barátságokat, szerelmeket tesz próbára... Egy szétzilált család. Egy sötét rejtély. Egy letehetetlen családregény első kötete. Jeffrey Archer, az izgalmas történetek nagymestere nagy ívű elbeszélés megírásába fogott. A Clifton család krónikája az Apám bűne című könyvben folytatódik.

Vlagyimir Konviszár - A ​prágai konferencia
A ​valóság sokszor izgalmasabb minden regénynél - szoktuk mondani. Most az olvasó olyan könyvet tart a kezében, amely valóban megtörtént és történelemmé vált eseményeket dolgoz fel fordulatosan, izgalmasan. Hősei emigrációban és illegalitásban élő orosz forradalmárok: Lenin és Krupszkaja. Ordzsonikidze, Saumjan, Inessza Armand, Pjatnyickij és elvtársaik. Elszánt harcot folytatnak az osztályelnyomók ezernyi rendőrspiclije ellen, s ugyanakkor saját mozgalmuk ingadozó, megalkuvó elemeivel szemben is. Mert céljukat, a forradalom győzelmét csak akkor érhetik el, ha pártjuk egységes, ütőképes erővé acélozódik. Lenin szűkebb köre Párizsban, elvtársaik százai Európában és illegálisan a cári Oroszországban 1911 nyarán és őszén az összoroszországi konferencia megszervezésén dolgoztak. Ez 1912 januárjában Prágában nyílt meg. Számos ország rendőrkopóit kijátszva a küldöttek többségének sikerült megérkeznie. Mintegy két heti munkával tisztázták a legfontosabb problémákat, s határozatilag kizárták forradalmi pártjukból a megalkuvókat, az opportunistákhoz húzó békítgetőket. E könyv igazi újdonság a politika, a munkásmozgalom iránt érdeklődők számára. Nem regényesített történet, hanem maga a történelmi feldolgozás hat úgy, mint egy regény. Hogy a hősök mindennapjait, érzéseit, apró gyengéit is megismerjük, hogy kalandos életük, prágai viszontagságaik sokszor szinte detektívregénybe illenének, az annál közelebb hozza őket hozzánk, szinte személyes barátaink lesznek.

John Killens - Aztán ​mennydörgést hallottunk
Jegyet ​váltott és a színes sor végére állt. Most már szabadon lélegzett. A déli éjszaka levegője jólesett a tüdejének. megtörölte arcát kekiszínű zsebkendőjével, és megkönnyebbülés áradt végig egész testében. Otthon van, biztonságban! Többé nem keveredik ilyen pácba. Most, amikor keresztüljött a kihalt városon, most ébredt rá először arra, milyen kétségbeesetten akar előretörni a hadseregben, hogy tiszt lehessen, meg minden. Miért ne? Minél több a néger tiszt, annál demokratikusabb a hadsereg, nem igaz? Nem ezért folyik a háború? A magas, fehér sofőr leszólt: - Beszállás! Természetesen előbb a fehér katonák szálltak be. Amikor a négerek kerültek volna sorra, újabb fehér katonák szállingóztak oda, egyesek részegen tántorogtak, csukladoztak, és amíg jöttek, a négereknek várniuk kellett. Solly Sunderst a sor végén tehetetlen düh emésztette, amint látta, hogy az utolsó pillanatban mindig újabb fehér katonák érkeznek, nevetgélnek, káromkodnak, kiabálnak, jókedvűen, déli akcentussal, középnyugati vontatottsággal, brooklyni ír tájszólással: "Fiam, ezek a georgiai pipik! Csupa remek bőr!" "Az ám, férfifalók mind!" Két fehér katona közeledett a buszhoz, középtermetű fickók, az egyik komoly képű, amásik arcán ördögi mosoly. Megálltak az ajtónál, rápillantottak a színesek sorára, aztán a sofőrre. - Tessék, szálljanak be! - szólt az. - De ezek az emberek már előttünk itt voltak - mondta a komoly arcú. - Az a színes sor. Ők jönnek a legvégén. Ez a szabály. Solly drukkolt, hogy a fehér katonák ne hagyják magukat. Akkor szálltok föl, amikor tetszik, az istenfáját! Ne engedjétek. Ez a két fehér katona tudja, miért folyik a háború! Rokonságot érzett velük. - Ez nem igazság! - mondta a komolyabbik fehér, és ránézett barátságos arcú társára. Solly szinte örült, hogy itt áll, láthatja és hallhatja mindezt. - Nem én csinálom a szabályokat, barátom - mondta a sofőr, aki Sollyt Rutherfordra emlékeztette. Magas volt, vékony, csontos és jókora pisztoly fénylett a derekán. - Fölszállnak vagy maradnak? - kérdezte a két fehér katonától. Egymásra néztek, a mosolygós arcú megszólalt: - Hát mi a fenét csinálhatunk? Szél ellen...A fene egye meg. Még pár percig haboztak, aztán megadóan fölszálltak. És tovább jöttek a fehér katonák, miközben a sötét tekintetű színesek remegtek az ingerültségtől. A busz megtelt, az állóhelyek is, a motor köhögve, köpködve megindult, becsukódott az ajtó, és a busz kigurult az állomásról anélkül, hogy egyetlen néger katonát fölvett volna.

Passuth László - Találkoztam ​Esőistennel
Passut ​László, aki 1939-ben sokirányú tájékozódás, lelkiismeretes adatgyűjtés után megírta az Esőisten siratja Mexikót, új könyvében egyhónapos mexikói tartózkodásának élményeit idézi fel - több évtizedes felkészültséggel s mégis a felfedezések friss örömével számol be arról, hogy mit látott ebben a gazdag múltú és izgalmas jelenű országban. Helyszíni tájékozódásának a szenvedélye adott irányt: egy hetet töltött Yucatánban, ahol fölkereste a maya romvárosokat: Chichén Itzát, Uxmalt, Mayapánt s az őserdőkben rejtőző nekropolisokat, látta a teotihuacani kultúra fellegvárát a hatalmas piramisokkal, megnézte Cuernavacát Cortés egykori palotájával, nyomozott a Cortésék által lerombolt egykori Tenochtitlán emlékei után a mai fővárosban és környékén, mindenek előtt a felhalmozott ismeretanyagot szembesítette a múlt tárgyi világával, melyet a tudatos és módszeres pusztítások sem tüntethettek el. Passuth László az egy hónap jelentős részét a régmúlt idő, a hajdan volt élet emlékei között töltötte, de érdekelte a jelenkori ország helyzete, társadalmi szerkezete, kultúrája s az indián, latin és amerikai civilizáció modern szintézise is. A hétmilliós főváros életritmusa pedig már-már lenyűgözte. A könyvet érdekes illusztrációk - részben az író által készített felvételek - gazdagítják. "Talán a képek is bizonyítani tudják - írja Passuth László -, mekkora élmény lehetett számomra, amikor Tlálocnak, az aztékok Esőistenének földjére léphettem!"

Száraz György - A ​tábornok
Nehezebb ​sors embernek aligha adatott, tragikusabb önfeláldozást bizonyára nem sokat ismer a história. Ha néphadseregünk napját ünnepelve emlékezünk az 1848-as pákozd-sukorói csata hőseire, honvédségünk elődjére, ne feledjük új hadseregünk első szervezőjét sem. Hajtsuk meg a tisztelet zászlaját a most hetvenöt éve született Pálffy György tábornok emléke előtt. Élete, tettei a magyar történelem immár elidegeníthetetlen része, és a nemzet emlékezetében, tudatában másíthatatlanul ott is marad.

Lawrence Norfolk - John ​Saturnall lakomája
Az ​egzotikus receptekkel teli regény a XVII. századi Anglia vallás- és polgárháborúk sújtotta, érzéki és veszélyes világába kalauzolja az olvasót. A főhős boszorkánysággal vádolt anyja a közeli erdőben keres menedéket kisfiával, Johnnal, mikor a falu feldühödött népe az életükre tör. Bár nincs mit enniük, az asszony csodás erejű szakácskönyvének segítségével életben tartja éhező gyermekét. A sors szeszélye folytán a legyengült gyermek átvészeli a telet, és a Buckland Major konyháján találja magát, ahol az évek során korának legnagyobb mesterszakácsa válik belőle. Amikor pedig Lady Lucretia, a ház urának leánya koplalással tiltakozik közelgő esküvője ellen, Johnra hárul a feladat, hogy olyan lakomával lepje meg, amelynek még a holtak sem tudnának ellenállni. Lawrence Norfolk 1963-ban született Londonban. Első regénye, az 1991-ben megjelent Lempriere-lexikon egycsapásra világhírű íróvá tette, akinek páratlanul gazdag nyelven megírt történelmi regényeit Umberto Eco és Thomas Pynchon műveihez hasonlították.

Nemeskürty István - A ​kőszívű ember unokái
"Az ​író történelmi esszéjében azt vizsgálja: a kiegyezés pillanatában felnőtté vált nemzedék, a levert forradalomban részt vett, majd a szükségszerűséget felismerő és ezért a kiegyezés művét megalkotó atyák (ők a kőszívü ember fiai) - egy Andrássy, egy Eötvös, egy Deák, sőt egy Tisza Kálmán - fiai (vagyis a kőszívű ember unokái) mit tettek a kiegyezés művének érvényesítése terén; milyen utat jártak, merre felé vitték az ország szekerét, meghatározták-e az ország sorsát és miképpen. Nemeskürty - akárcsak előző történeti tárgyú műveiben - olyan korszakot vesz górcső alá, amelyet a szakemberek mostohán kezelnek. Az a véleménye, hogy 1867-1896 közötti években a történészek és irodalomtudósok helytelenül ábrázolják valamiféle békebeli állóvíznek, s hogy az ebben a korszakban tevékenykedő magyar államférfiak és művészek más világot éltek és terveztek meg, mint amit mi róluk magunk elé képzelünk. Az olvasmányosan megírt könyv a szakemberek körében bizonyára vitára ad alkalmat, de a történelemkedvelő olvasót jól szórakoztatja és gondolkodásra sarkallja. "

Sir Arthur Conan Doyle - A ​nagy árnyék
Kevés ​író örvend olyan nagy népszerűségnek minden olvasógeneráció körében, mint a modern detektívregény atyja, Sir Arthur Conan Doyle. Halhatatlan hősét, Sherlock Holmest, a kérlelhetetlen logikájú magánnyomozót egy évszázada tisztelik és szeretik szerte a világon. A Sherlock Holmes-történetek sok száz kiadást értek meg, a belőlük készült színdarabokat, filmeket, televíziós feldolgozásokat számba venni is szinte lehetetlen. Conan Doyle azonban nemcsak krimiket írt: drámákat, értekezéseket, történelmi regényeket is. Utóbbiak közül kiemelkedik A nagy árnyék, amely éppoly fordulatos és izgalmas, mint a legkiválóbb Sherolck Holmes-novella. A nagy árnyék, mely egykor egész Európára rávetült, a rettegve tisztelt világhódító, Bonaparte Napóleon árnyéka. A "korzikai" sok millió ember életét változtatta meg a múlt század elején - e regény szereplőinek életét is. Jack Calder és Jim Horscroft, a két gyermekkori barát egy kis faluban élnek Skócia és Anglia határán, s mindketten fülig szerelmesek a szép Ediebe: őszintén remélik, hogy elnyerik a leány kezét. Ám a faluban feltűnik egy titokzatos idegen, akinek sem a kora, sem a foglalkozása, sem a neve nem állapítható meg, csak annyit lehet tudni róla, hogy rengeteg pénze van, művelt, világlátott katonaember, aki a svéd királlyal levelez. Egyszer csak híre jön: a száműzött Napóleon ismét Párizsban van. Hőseink pedig rövidesen egy kis belga faluban találják magukat. A neve: Waterloo...

Günther Steinbach - Európa ​sorsfordító napjai
A ​Római Birodalom romjain lassan új életre kelő Európa nagy pillanatait egy-egy nap eseményére koncentrálva mutatja be a szerző, tíz epizódot ragadva ki a történések sodrából, Nagy Károly római megkoronázásától az Európai Unió létrejöttéig. „Egy-egy sorsdöntő napot nem lehet elkülöníteni a többitől. A történelemben úgyszólván semmi sem történik villámcsapásszerűen. Számos előzmény készíti elő; rengeteg szál vezet odáig, hogy a sorsfordító helyzet létrejöhessen. Egy-egy fontos esemény inkább olyan, kiszáradt szalmába csapó villámhoz hasonlítható, amely a meglévő történelmi körülmények között a szemlélők számára hirtelen megvilágítja a helyzetet.” – írja a szerző bevezetőjében. Steinbach különös gondot fordít arra is, hogy felvillantsa a történelmet formáló személyiségeket, és az események révén megértesse az olvasóval a történtek okait. A könyvet nemcsak azoknak ajánljuk, akiket élénken foglalkoztat a múlt, hanem azoknak is, akiknek iskolai tanulmányainak emléke már kissé elhalványodott, de szeretnének tájékozódni a jelenkori események közt, és megérteni, miért és mi módon alakultak ki a 21. századi Európa nagyhatalmi tömbjei, s milyen Európához csatlakozott tíz állam között Magyarország 2004-ben…

Carl Sandburg - Carl Sandburg - Abraham ​Lincoln
Serdülő ​fiú voltam, még amikor egy illionis-i préri-városban olyan férfiakat láttam menetelni, akik Grant és Sherman zászlói alatt harcoltak; olyan öregek elbeszéléseit hallgattam, akik még ismerték Abraham Lincolnt. Húszéves koromban, 1989-ben, mint önkéntes szolgáltam a 6. illinois-i önkéntes alakulatnál, s Porto Rico-i expedíciónkat Nelson A. Miles tábornok vezényelte, aki 1864-ben a potomaci hadsereg több véres ütközetében mint dandártábornok vett részt. Ugyanolyan egyenruhát viseltünk mi is, mint a potomaci hadsereg csapatai: világoskék nadrágot és rézgombos, sötétkék zubbonyt. Átúsztunk a Potomac folyón, és sósvízben is úsztunk - először Charletson Harborban, a Sumter-erőd tövében. Lincoln emléke akkoriban, az ottani emberek felfogásában úgy élt, mint olyan emberé, aki Illinois talajából és társadalmi környezetéből sarjadt ki. Amikor harminc és egynéhány évvel ezelőtt meg akartam rajzolni Abraham Lincoln portréját, a vidéki ügyvéd és politikus arcképe lebegett a szemem előtt. Mire azonban befejeztem a Préri évek megjelenése és majdnem tizenöt évvel a négykötetes Háborús évek publikálása után, megkíséreltem egy kötetbe sűríteni mindazt, ami Lincoln az ember, és Lincoln az elnök történetében a leglényegesebb. Ebben a művemben természetesen figyelembe vettem és felhasználtam olyan új adatokat és kutatási eredményeket, amelyek további fényt derítenek Lincoln életére és személyiségére. A Préri éveket az 1920-as évek elején írtam, s az időközben eltelt három évtized alatt igen intenzív kutatómunka folyt Lincoln életének ama szakaszáról, amely elnökké választását megelőzte. Lincoln halála óta nem folyt ilyen szigorú és mindenre kiterjedő vizsgálat a Lincoln életével kapcsolatos adatokról és mítoszokról, mint ebben a harminc évben. A kötet végén különös sorolom fel a felszanált forrásmunkákat és hiteles adatokat. Nem árt itt idézni Paul M. Angle szavait: "Meggyőződésem, hogy a jegyzetek mindenkit zavarnak, kivéve a hivatásos történészeket... Mindazonáltal ha a történetíró korrekt akar lenni olvasóival szemben, aligha kerülheti el az által felhasznált anyagok megemlítését." Vagy hadd álljon itt James G. Randall rejtélyes megjegyzése: "Lehet, hogy a lábjegyzeteket mindaddig bűnös dolognak tartják, amíg ki nem derül az ártatlanságuk." A művemben idézett szövegek - négy esettől eltekintve - Lincoln tollából, illetve nyomtatásban megjelent írásaiból származnak: mindezt szóról szór a sic figyelmeztető szócska mellőzésével idéztem. Három esetben fordult elő, hogy Lincoln dadogott az írásban, - de minden bizonnyal ne dadogott az élőszóban.

Moldova György - Negyven ​prédikátor
"Én ​Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá" - mondotta volna, kortársak tanúságtétele szerint, Kolonich Lipót bíboros, esztergomi érsek, a bécsi kamara elnöke, államminiszter; és akár elhangzott a hírhedt mondat, akár nem, eszerint cselekedett. A kivérzett országot iszonyú adóterhekkel sújtotta, meghódított tartományként kezelte, és ádáz haraggal támadt terveinek egyik legfőbb akadályára, a protestáns egyházakra. (A XVII. század közepén Magyarország lakosságának túlnyomó többsége protestáns.) 1673-74-ben százszám citálta Pozsonyba, ítélőszéke elé az evangélikus és református prédikátorokat, tanítókat, s hazug vádak, hamis tanúvallomások alapján, törvényt és jogot szerezve, el is marasztalta mindnyájukat hűtlenség, vallásgyalázás, lázítás, felségárulás stb. bűnében, hogy meglebegtetve fejük felett a halálos ítéletet, hittagadásra kényszerítse őket. Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett; egyesek konvertáltak, mások lemondtak a papi hivatalukról, vagy önként száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott. Az ő történetüket mondja el a Negyven prédikátor, a helytállókét, megingathatatlanokét, mert "hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét, mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának tekintenünk". Egy régmúlt, nehéz kor lelkét idézi meg a regény, cáfolhatatlan hitellel, bámulatos tömörséggel: keservesen szép emberi sorsokat, arcokat, ingadozást nem ismerő és vívódó lelkeket, a helytállás diadalát és a csalódás mélységeit; régi krónikák veretes hangján, mégis könnyedén folyó szóval, szépen, igazul.

Covers_377699
elérhető
0

Ján Solovič - Színművek
A ​szlovák drámaírók középnemzedékéhez tartozó Ján Solovič (1934-ben született) a hetvenes és nyolcvanas évek szlovák drámairodalmának legismertebb és legjelentősebb alakja. Kötetünkben négy színművét mutatjuk be a magyar olvasóközönségnek. Az első darab (Kemény dió) főhőse, Dominik egy kisvárosi értelmiségi figura, tele van társadalom- és embernemesítő hajlammal, de egy kicsit Don Quijote-ként küzd nemes céljaiért. A családja akarata ellenére örökbe fogad egy javítóintézetbeli fiatalembert. A "romlott" ifjú jelenléte megzavarja az álerkölcsökre épülő család nyugalmát, s kiderül, hogy a javítóintézet falain túl is sok az erkölcstelenség. Lényegében a társadalom kisebb-nagyobb viszontagságaival szembeforduló egyes ember küzdelme a váza a Kolduskaland cselekményének is, a Meridián és a Harang Torony nélkül című drámák alapeszméje azonban más másféle utat mutat. Az egyik a Szlovák Nemzeti Felkelés egykori hősének, a forradalmárnak a mai tragédiája, a másik Bél Mátyás és az ártatlanul bebörtönzött lutheránus szuperintendens, Daniel Krman problematikus barátságának lélektani igényű ábrázolása. A négy színmű így a lehető legteljesebb képet fest Ján Solovičról, a mai szlovák drámairodalom e jellegzetes képviselőjéről.

Maurice Druon - Az ​elátkozott királyok I-III.
Az ​I. kötet a Vaskirály Szép Fülöp uralmának utolsó szakaszát dolgozza fel lebilincselően. A király már megfékezte a feudális nagyurak harcos gőgjét. legyőzte a flamandokat, legyőzte az angolokat Aquitániában, még a papságot is legyőzte, s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó egyetlen célt követett: meg akarta teremteni az egységes Franciaországot. Szép Fülöp halála után a franica trónra legidősebb fia, X. Lajos került. Környezete Civakodó Lajosnak nevezi. Képtelen a nehezen, annyi áldozattal helyreállított rendet fenntartani. A király egyetlen gondja: szabadulni akar hűtlen feleségétől, és új házassága révén biztosítani akarja az örökösödés rendjét. A bárók ligája új erőre kap, a király támogatásával vissza akarja szerezni a nemesség régi kiváltságait. Szép Fülöp egykor mindenható minisztere, Marigny, a Vaskirály nélkül képtelen megbirkózni a marakodó, kapzsi nagyurakkal. A klikkek egymás torkának esnek. A jól kiépített központi államszervezet meggyengül. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, X. Lajos végre elveheti Károly Róbert magyar király húgát, Magyarországi Klemenciát. Avignonban pedig új pápa választására készülődnek, de az éhínségen már senki úrrá nem lehet. Átok sújtja az országot, csak Civakodó Lajos boldog. Ő elérte a célját.

Lion Feuchtwanger - A ​csúnya hercegnő
Margarete, ​Tirol úrnője, a XIV. században élt, amikor a várak hatalma csökken, a városok szorgalmas polgárainak kezében hatékonyabb fegyver csörög - a pénz. A Római Birodalom örökéért folytatott vetélkedésben Tirol hegyekkel körülzárt, gazdag földje fontos szerepet játszik: a Luxemburg, Wittelsbach és Habsburg család küzd egymással birtoklásáért. A csúnya hercegnő a vetélkedések, küzdelmek közepette, a városok fejlődéséért harcol. Szeretetre, emberi közösségre vágyik, de sem alattvalói ragaszkodását, sem az egyéni boldogságot nem találja meg, förtelmes külleme mindenkit elriaszt. Mindkét házassága boldogtalan, gonosz embert választ szeretőjének. Kezéhez vér tapad, kínzó bűntudat gyötri és még a gyűlölt vetélytárs, Ágnes, megölése sem hoz vigaszt összetört, meghasonlott szívének, mert mindig a szépséges, bájos asszony marad a győztes, még halálában is. A tűzvész és pestis sújtotta ország Habsburg kézre jut és az öregedő, csúnya asszony, élete roncsai felett, már csak a mértéktelen evésben talál gyönyörűséget.

Pavel Ovszjanyin - Mussolini ​végnapjai
A ​történelemnek a magyar olvasóközönség által kevéssé ismert, drámai feszültséggel, izgalommal teljes lapjait eleveníti fel ez a mű: az olaszországi fasiszta diktatúra összeomlását. Feleleveníti a szó szoros értelmében: az olvasó szeme előtt egy borzalmas - mert valóban megtörtént - tragikomédia jeleneteiként peregnek le az események: Olaszország csatlakozása a Szovjetunió elleni rablóháborúhoz, a két vesztésre álló diktátor, Hitler és Mussolini marakodásai, a Duce elleni összeesküvés érlelődése, Mussolini letartóztatása, Skorzeny "hőstette": Mussolini kiszabadítása, majd a német megszállás és a "salói köztársaság" véres és szégyenteljes hónapjai, s végül a nép igazságos bosszújának beteljesülése. A szerző nem törekszik arra, hogy hosszadalmas történelmi elemzésekkel adjon tudományos hitelt művének, de a párbeszédek, az események megjelenítése - noha olyan izgalmasak, fordulatosak, mintha írói fantázia szüleményei lennének - mindvégig híven követi a történelmi forrásokat.

Covers_135093
elérhető
2

Harry Thürk - Singapore
„Singapore ​ Nagy-Britannia bevehetetlennek tartott távol-keleti erődje volt: az Indiai-óceán és a Dél-kínai-tenger találkozásánál kulcspozíciót foglalt el. Az 1940-ben megindult japán fasiszta áradatnak azonban végül is nem tudott ellenállni: 1942 februárjában Singapore angol védői megadták magukat.” Harry Thürk nálunk is ismert író, több kalandregénye megjelent már magyarul. A történelem területén tett e kirándulása igen sikeres. A valóban lezajlott harcokat, az azokat megelőző társadalmi-politikai törekvésekkel és a különböző társadalmi csoportokat mozgató indítékokkal együtt pontosan és híven ábrázolja. Ugyanakkor mindent mint regényíró lát és láttat: a délkelet-ázsiai világot, a dzsungeleket és az ott élő vagy odakerült embereket, életüket, harcukat és halálukat.

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margitlegenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Benedek Elek - Hazánk ​története
A ​magyarok története a honfoglalás előtti időktől.

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

Torrente del Bosque - Kínzások ​és kivégzések Magyarországon
A ​kínzások és kivégzések története alighanem egyidős az emberiséggel. Elődeink hosszú évek kitartó és precíz munkájával, kísérletezéseivel lépéről-lépésre létrehozták a legrafináltabb és legkegyetlenebb kínzóeszközöket, s mindezt csupán azért, hogy egyetlen jól megjegyezhető üzenete közvetítsenek - a bűn nem kifizetődő! Könyvünk helyenként megdöbbentő információkat tartalmaz, de ami a legsokkolóbb, ezeket a kínzásokat mind a mai napig előszeretettel alkalmazzák parányi földgolyónkon.

D. Melnyikov - Összeesküvés ​Hitler ellen
A ​kötet bemutatja, hogy miként látja egy szovjet történész az 1944. július 20-i rastenburgi merényletet. A szerző sok forrásmunkára támaszkodva írta meg a Hitler-ellenes összeesküvésnek és magának a merényletnek a történetét. Az események sorát jól adja vissza, viszont Hitler eltávolításának okait „burzsoá kísérlet”-nek minősíti, így a mű bizonyos részei csak korlátozottan használhatók.

Kamila Shamsie - Istent ​a kőben
Ritkán ​áll módunkban a történelem egy adott szakaszát két ennyire ellentétes nézőpontból szemügyre venni. A nagy háborúban Kajjum a brit hadseregben harcol, de megsebesül, egyik szemét elveszítve hazatér, és az indiai erőszakmentes mozgalom híve lesz. Vivet eleinte csak a régészet és főleg a vonzó Tashin bej érdekli, de ahogy a történet eseményei sűrűsödnek, egyre jobban megérti és képviseli azt a nézetet, hogy egymás kultúráját tisztelni kell, védeni, akár a saját kultúránk ellenében is. A világ éppen attól lesz élhető hely, ha a különbségek nem ellentét forrásai, hanem a közös kincsestár egyformán felbecsülhetetlen darabjai. A történet Törökországban kezdődik az I. világháború előtt, és az indiai Pesavár városába érkezünk meg. Ez a Pesavár, Shamsie városa csupa élet, lüktető szíve a bazár, a "Mesélők utcája", ahol a pastu történelem íródik a gyakran inkább másra figyelő közönség szeme láttára. A történet csúcs- és gócpontja az 1930. április 23-i tömeggyilkosság a Mesélők Bazárjában. Négyszáz embert lőttek agyon, a vértelen és fegyvertelen ellenállás itt vált országos mozgalommá, mikor zavargástól tartva megtagadták a várostól, hogy tisztességgel eltemethesse halottait. Az Istent a kőben magával ragadó történet barátságról és árulásról. Világ körüli utazás elbukott és leigázott birodalmak szívébe, emlékeztető, hogy mindannyiunknak megvan a helyünk a történelem káoszában, és hogy milyen sok minden veszett el, de nem merülhet feledésbe sosem. A huszadik század első felében járunk, de visszanyúlunk a perzsa Dáriosz idejébe, a régészek egy abból a korból fennmaradt, csodálatos fejéket keresnek. Az indiai Kajjum és az angol Viv két szálon futó, össze-összetalálkozó ikertörténete mégsem csak a szépirodalmi igényű forrásmunkák palettáját gazdagítja. Barangolunk Pesavárban, járunk a Mesélők utcáján, hallunk versbe szedett legendás történetet, látjuk a piacot, az írástudók asztalait, a tiltott házak hölgyeit, tanúi leszünk emberi sorsoknak, gyerekek tudásért, nők emberi jogokért folytatott küzdelmének. És annak is, hogyan vonulnak ki az országból a brit katonák az erőszakmentes mozgalom híveinek lemészárlása után. Figyeljük a pakisztáni nemzeti hőst, a határvidék Ghandiját, aki nem akarja, hogy Pakisztán önálló állam legyen, mert fontosabbnak tartja, hogy India egységes maradjon. Érezzük a piac fűszeres illatát, az olajfákkal párbajozó szellőt.

Thérèse Adam - Jean-Pierre Adam - Regélő ​kövek
Régi ​ismerőseinket, a vidám „kis kobakokat" megint újabb mesterkedésen érhetjük tetten: most a _régészet_ titkaiba ütik bele nagyra nőtt és mindenre kíváncsi orrukat. A belga Casterman Kiadó _Musée en Herbe_ sorozatának immár harmadik kötetét ültettük át magyar nyelvre, a _Sárkányos könyv_ és az _Utazás egy kép körül_ című sikeres könyvek után. A sorozat szerkesztői kifogyhatatlanok ötletekben, a könyv végén megint játékokat, fejtörőket találnak a gyerekek, ahogy azt már az előző kötetekben megszoktuk.

V. M. Berezskov - Teherántól ​Potsdamig
Az ​olvasó régóta ismeri és kedveli Berezskov könyveit. Ez a kötete – amit most a történelem iránt érdeklődők figyelmébe ajánlunk – a második világháború 1943-tól 1945-ig terjedő időszakáról szól, amikor a szerző a teheráni konferencia befejezése után a Külügyi Népbiztosság munkatársaként az amerikai referaturán dolgozott. Teherán után folytak a jaltai, majd a potsdami konferencia előkészületei. Gyakoriak voltak a külföldi nagykövetek vagy más magas rangú személyek látogatásai, amelyeken Berezskov a szovjet kormányfő és a külügyminiszter tolmácsaként működött. A szerző ebben a szolgálatban rendkívül értékes megfigyelést gyűjtött és sokféle információval szolgál. Máig hatóan izgalmas könyvben a lengyel kérdés tárgyalásainak ismertetése. A szovjet kormányfő többször kifejtette, hogy Lengyelország kérdése nemcsak becsületbeli ügy, hanem biztonsági kérdés is. "Nemcsak arról van szó – mondta a szovjet kormányfő –, hogy Lengyelország határos országunkkal. A történelem folyamán Lengyelország mindig olyan korridor volt, amelyen az Oroszországra támadó ellenség átvonul."

Kollekciók