Ajax-loader

'történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Pierre La Mure - Mona ​Lisa magánélete
"...Kapjuk ​el őt! Svonarolát! Ezer torok visszhangozta a kiáltást. A közeli istállóból szalmát halmoztak fel a kolostor ajtaja elé. A kert falához létrákat támasztottak. A tetőről a barátok cserepeket zúdítottak a támadókra. Amikor leszállt az éj Firenzére, megkezdődött a kolostor ostroma. Hajnali háromig tartott, és több mint száz áldozatot követelt. A támadók átmásztak a kolostor kerti falán, végigcsörtettek az épületen és a cellákon. A szerzetesek feszületekkel és égő fáklyákkal harcoltak. Üvöltő emberek rohangáltak, hajuk és ruhájuk lángokban. Volt, akit épp Fra Angelico csodás freskói előtt mészároltak le. Az ellenállás fokozatosan gyengült. Sok szerzetesnek sikerült az ablakhoz erősített kötélen biztonságosan leereszkednie, mások titkos alagúton keresztül távoztak. Végül feltépték a kápolna ajtaját, és a támadók az oltárra vetették magukat, ahol Savonarola papi díszben imádkozott." A szerző a világhírű művei közül a "Moulin Rouge" (Toulouse-Lautrec életrajza) jelent meg magyarul.Ez a könyv talán még nagyobb sikerre számíthat a magyar olvasóközönség körében. A világhírű festény modelljének sorsát bogozva az író a XV. század néhány sorsformáló eseményéről, a Mediciekről, a Borgiákról, VIII. Károly francia királyról, a firenzei forradalomról és Savonaroláról olyan megkapó és életteli képet fest, a reneszánsz emberének tőlünk távol eső világát olyan közel hozza hozzánk, és olyan érzékletesség varázsolja számunkra, hogy az olvasó nem teszi le a könyvet a kezéből addig, amíg végére nem ér, anélkül, hogy akarnánk, egyszeriben otthonosak leszünk a múló időben már szertefoszlott csodálatos és kegyetlen világban.

Jókai Mór - Kárpáthy ​Zoltán
"Az ​Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán élete végéig a legkedvesebb könyve maradt, ha nem a legjobb - írja Mikszáth Kálmán Jókai regényeiről, melyek 1854- és 1855-ben jelentek meg először a Pesti Napló tárcarovatában. - A Kárpáthy Zoltán alapját egy való történet képezi, mely néhány évtizeddel előbb általános beszéd tárgya volt az országban. Kékkő vár urának, báró Balassának a története van feldolgozva, természetesen sok költői szabadsággal. A hetvenéves öreg főúr egy fiatal, szegény sorsú leányt vett nőül, kitől Balassa Antal báró született. Az örökösök pörrel támadták meg az öreg báró halála után a kis bárót, furfangos prókátorok még szakértőket is kihallgattattak, hogy a hetvenéves aggastyánnak nem lehetett igazi fia. E történetből és mellékepizódjaiból van szőve a Magyar nábob meséje, mely nagy irodalmi esemény volt, s Jókai életében fontos állomás. Ez a regény az ország elvitázhatatlanul legnagyobb elbeszélőjévé emelte." "Mikor Jókai regényei legjavát írta, a magyar történelem egyik sivatagos útvonalán, az elnyomatás korában, műveinek nemzeti jelentősége abban állott, hogy vigasztalta a halálos álomba dermedt magyarságot. A nemzetnek akkor még nagyobb szüksége volt olyan írókra, akik visszaadják elveszített önbizalmát, mint a XIX. század elején. Erre a feladatra vállalkozott Jókai, akit mélységesen, szervezetileg adott optimizmusa, mesevilágba vezető fantáziája, magyar típusú, sírva vigadó humora és meleg, emberi szíve gondviselésszerűen predesztinált erre a feladatra... Díszítő fantáziájával, irreális optimizmusával ő teremetette meg a múlt század nagyjainak a legendáját. Széchenyi István, Wesselényi Miklós és a reformkor hősei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán)... úgy maradnak meg a magyar ifjúság tudatában, abban a ragyogó, de mégis emberi glóriában, ahogy Jókai legendává nemesítette őket. Ez a kép nem egyezik a történelem objektív víziójával, de erre a legendára éppoly szükség van, mint az igazságra. Ha egy író ezt tudja adni, betöltötte legmagasabb hivatását." Szerb Antal

47643
elérhető
134

Szabó Magda - Abigél
Ginát, ​az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít. De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.

Pierre La Mure - Moulin ​Rouge
Toulouse-Lautrec ​élete - aki gyermekkorában nyomorékká vált, s aki csak mérhetetlen akaraterejének és szívósságának köszönhette, hogy kivételes művészi képességeit ki tudta bontakoztatni - valóban hálás téma a regényírónak. S Pierre la Mure kezén nem sikkad el az a lehetőség, amelyet témája nyújt: színes meseszövés, jó karakterábrázoló készséges, éles szeme, amely felfedezi a századvégi párizsi élet jellegzetes vonásait, együttérzése, melyen nyomon kíséri könyve hősének küzdelmes fejlődését - mindez biztosítja, hogy az olvasó érdeklődése nem lankad. A Montmartre, a műtermek, az éjszakai mulatók életét - amelynek művészi ábrázolása oly döntő hangsúllyal szerepel Toulouse-Lautrec életművében - a könyv szerzője a regényíró eszközeivel állítja elénk. De eközben módot talál arra is, hogy az akkori párizsi művészeti élet egyes kiemelkedő alakjai - Vincent von Gogh, Oscar Wilde, Yvette Guilbert, Sarah Bernhardt, Emile Zola és mások - itt-ott felbukkanjanak a könyv lapjain.

Makkai Sándor - Magyarok ​csillaga
"Nincs ​többé széthúzás s apróka hadnagyok fejedelemségei... Utánam csak egy úr lehet: te, s csak egy akarat: a tied!... Mert különben nincs többé magyar nemzet!" - mondja a haldokló Géza fejedelem fiának István hercegnek, a későbbi királynak, amikor előkésziti őt feladatára, az uralkodásra, a királyi hatalom megteremtésére. Makkai Sándornak a magyar államalapítás születéséről és István királyról szóló történelmi regénye azokat a válságos pillanatokat a 900-as évek végét idézi fel, amikor a magyar urak, élükön Koppány vezérrel szövetkeznek Géza fejedelem központosító törekvései, a kereszténység felvétele ellen, de lázadásukat István leveri, s ezzel megteremti a magyar állam kialakulásának lehetőségét. A mozgalmas, fordulatokban bővelkedő regényben megelevenedik az esztergomi fejedelmi udvar élete, Koppány és híveinek tábora, de megismerheti az olvasó a korabeli szegényeket is, egy Balaton-parti halásztelepülés lakóinak hétköznapjait, s két fiatal minden akadályt legyőző romantikus szerelmi történetét.

Bokor Péter - Végjáték ​a Duna mentén
A ​filmrendező szerző "Századunk" sorozatát mindig nagy érdeklődés fogadja, s különösen nagy figyelem kíséri a közeli múltról szóló részeket. Pedig egy filmbe nem is fér bele minden érdekes, izgalmas mondanivaló. Interjúkötetében Bokor Péter azokat a találkozásait írja meg, amikre filmkészítés közben került sor itthon és külföldön, anyagot gyűjtve és megszólaltatva olyan embereket, akik felelős posztokon álltak a második világháborút megelőző években s a háború alatt. A nácizmus Magyarországra küldött, különböző rangú képviselői képezik az interjúalanyok egyik csoportját (Veesenmayer, Höttl, Trenker, Novak). Egykori magyar tábornokok és kisebb rendfokozatú katonatisztek a másikat (Lengyel Béla, Hardy Kálmán, Aggteleky Béla, Utassy Loránd, Szent-Miklósy István és mások). "Középvonalba" tartozó egykori állami hivatalnokok a harmadikat (közülük rendkívül izgalmasan szólt a múltról Mester Miklós). Megszólal a budapesti Pápai Nunciatúra egykori titkára, aki ma érsek a Vatikánban. Ugyanarról beszélnek, s mind más-más oldalról világítja meg azt a kérdést: mi történt, hogyan és legfőképpen miért a tragikus 1944-es esztendőben

Kende Péter - Erdélyből ​jöttek
...Lelkiismeret furdalásom ​van: szökevénynek érzem magam, dezertőrnek. De azt mondom: létezik erkölcsös dezertálás, sőt, kötelező dezertálás is. Aki úgy érzi, a saját világában már nem élhet becsületesen és hasznosan, annak talán megbocsátható a lépés: a tehetetlenségből a talán mégis feladathoz menekülés... ...Hirtelen meghúzták a kötelet, a testem kifeszült. Elém lépett a tiszt: - No, hajlik-e a magyar derék? - És verni kezdett. Módszeresen, alaposan... ...Beárultak, milyen könyvek vannak a lakásomon - el is kobozták a Gesta Hungarorumot, Németh László, Illyés Gyula köteteit... ...Mi, akikre ráomlott a gyűlölet, akik már nem tudtuk elviselni a reménytelenséget - mi kevésbé tudunk gyűlölni. Hiába éltünk meg bármit is, már tudjuk: gyűlöletre nem szabad gyűlölettel válaszolni...

Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Daniel Defoe - A ​londoni pestis
Nagy ​kataklizmák krónikái közé sorolhatjuk Daniel Defoe majdnem kortársi beszámolóját az 1665-ös londoni pestisről. Nem kevésbé szörnyű természeti csapás volt a pestisjárvány, mint például az 1775-ös lisszaboni földrengés, amelyről a kortárs Voltaire tudósít, s nem kevésbé maradandó irodalmi érték Defoe naplója, mint, mondjuk, az ifjabb Plinius híradása a Vezúv kitöréséről. Rettenetes katasztrófákról igaz, emberi, köznapi nyelven szól a napló írója; pusztulás, járvány, döghalál közepette a helytállók, halottszállítók, betegápolók, lelkipásztorok dicséretét zengi: halálfélelemmel dacolva járja a pestis karmaiban vergődő várost, pánikkal szembenézve marad a poszton - emberséges, áldozatos munkáról és országos katasztrófáról ad számot megrendítő erővel és nem csekélyebb történelmi hitelességgel a Robinson Crusoe és a Moll Flanders világhírű szerzőjének naplója, a Defoe-életmű méltó része.

Alexandre Dumas - A ​régens lánya
A ​regény a francia romantika utolérhetetlen népszerűségű írójának egyik legizgalmasabb műve. A filmszerűen pergő cselekményű, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életű, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene sző összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendőrök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvő, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális főtanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dől el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület... A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testőrre való izgalommal szolgál.

ifj. Lator László - Történelem ​a középiskolák IV. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alessandro Manzoni - I ​promessi sposi
"I ​promessi sposi" sono una continua parabola della vita e della morte, di questo nostro breve passaggio terreno, una parabola vista quasi sempre dal basso, a ricordare una volta ancora che l'eccezione, l'eccezionalità, in quanto tali sono rarissime e 'romanzesche', mentre l'eroismo del vivere quotidiano va cercato in tutt'altra direzione e in tutt'altri modi. Come subito notava acutamente Pietro Giordani, bisogna diffidare dell' "apparir semplice" di Manzoni: nel suo grande romanzo c'è tutta l'urgenza di un messaggio che da allora rimane vivo e tragico e presente, nell'incomparabile finezza analitica dei protagonisti e delle loro passioni, in una raggiunta serenità che ben si avverte faticosa e precaria anche se a tratti pienissima, nella coscienza di un'amara e misteriosa condizione umana. Un libro straordinario, la cui misura cresce con il passare del tempo: tutta la storia dell'uomo torna ad aprirsi dinanzi a noi, non appena parte il solenne 'largo' dell'attacco: "Quel ramo del lago di Como...".

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​magyar szellem egyik halhatatlan alkotása szárnyal fel ebben a könyvben az olvasó előtt. Dráma - megrázó jelenetekkel; filozófia - mély gondolatokkal; költészet - az emberszemlélet és társadalombírálat fenséges hangfutamaival. A kérdés az: mi az emberiség életének végső célja? A felelet: az ember vagy önmagának él vagy embertársainak, de boldog nem lesz egyik esetben sem, mert saját érdekeinek önző hajszolása éppen úgy nem elégíti ki, mint ahogyan elbukik akkor, ha embertársai javának szenteli életét. Elbukik vagy boldogtalan lesz; be kell látnia, hogy minden küzdelme hiábavaló; végtére mégis megsemmisül az emberiség. Még arra a kérdésre sem kap feleletet, miért él a földön és lesz-e vergődéseinek jutalma a túlvilágon? Vigasztalan a mult, kétségbeejtő a jövő.

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Barta Gábor - Keresztesek ​áldott népe
"Mikor ​György nézegette a vajda népét, ennek katonái megismerték. Hamar utána siettek gyors lovaikon, s Petrovics Péter utolérte, dárdájával ledobta Györgyöt a földre súlyos, de nem halálos sebbel." - A XVI. század jelentős eseményének, a Dózsa-parasztfelkelésnek döntő pillanatát, a vezér fogságba esését idézi a kevés fennmaradt dokumentum egyike, Szerémi György, II. Lajos király udvari káplánjának krónikája. Barta Gábor korabeli írásos emlékekre és a legújabb kutatásokra támaszkodva írta meg a parasztháború történetét. Könyvében szembesíti a Dózsával és a paraszthősökkel összefonódott legendákat és az illúziómentes, ám nagyon emberi és igaz valóságot. Széles gazdasági, társadalmi, politikai körképet nyújt a korabeli Magyarországról, bepillant az európai diplomácia forgatagába, élvezetes leírást ad egy XVI. századbeli reneszánsz főúr pályafutásáról. Különös értéke Barta Gábor munkájának, hogy lebilincselően olvasmányos stílusban tekinti át a parasztfelkelés előzményeit, annak lefolyását, stratégiáját, és sok eddig ismeretlen adat élményszerű feldolgozásával nyújt új ismereteket a magyar történelem egyik izgalmas és eddig még nem kellően tisztázott korszakáról, nevel az olvasás és a történeti vizsgálódás szeretetére.

Sütő András - A ​szuzai menyegző
"Tízezer ​vőlegény, tízezer menyasszony! Élükön Nagy Sándor, Dareiosz lányával. A Dávid-leánykák levetették parittyájukat, hogy Mithrasz-vonásokkal keverten Niké-arcú gyermekeket szüljenek az új birodalomnak, amelyet létrehozója nem hazának, hanem kohónak szánt; olvasztókemencének az egység érdekében. Katonáinak ugyanis nem a fülükbe súgta, hanem megparancsolta, hogy perzsa nőket vegyenek el feleségül. A parancs hallatára magamban Szuzát gyászba borítottam. Hiszen azokat a hölgyeket nem megkérték, hanem - a szónak csöppet sem pajzán értelmében - összefogdosták. A puszta tény - a király hiteles parancsa - aprólékos igazolás nélkül is elbírja az utókor feltételezését: az erőszak valamennyi változatát." Így írt az emlékezetes - és félelmetes - szuzai menyegzőről Sütő András, amikor tíz esztendeje Perszepoliszban járva a táj és a nép fölidézte benne Nagy Sándor kudarcot vallott egykori kísérletét. A kitűnő erdélyi író először egy nagyszerű esszében - a _Perzsák_-ban - gondolkodott el a beolvasztás tragikumáról, most pedig színműben írta meg: _A szuzai menyegző_ feszült, fordulatos drámája, egy görög férfi meg egy perzsa lány költői szerelmének története annak példázata, hogy a cezaromániás vezérek kényszere sem bír a népek és a jogait védelmező egyéniség szabadságvágyával.

Ráth-Végh István - Hatalom ​és pénz
A ​neves író összegyűjtött műveinek harmadik kötetét "A fejedelmi bálvány" és "A pénz komédiája" című könyvek anyagából állítottuk össze "Hatalom és pénz" címen. Főképp a feudalizmus világának alakjai jelennek meg e mű lapjain. Saját isteni küldetésükben hívő uralkodók, kiváltságaikkal hivalkodó nemesek és főpapok életével ismerkedünk meg, akik mérhetetlenül lenézték a dolgozó, egyszerű embert. De megismerkedünk a pénz világával is. Elvonulnak elöttünk a millióikat könnyedén szóró arisztokraták, a kincses zsákjaikat féltve őrző zsugoriak, mindazok akik az arany éhségétől hajtva saját maguknak és másoknak is kárt okoztak. A gazdagon áradó tények, szellemes iróniával tálalva, egyszerre nyújtanak maradandó élményt, hasznos olvasmányt és üdítő szórakozást.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Meghalni ​most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye. Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye.

J. M. Zsukov - Világtörténet ​1945-1949
Ez ​a kötet a második világháború utáni első öt esztendő történetét foglalja magában.

Colleen McCullough - Róma ​első embere I-II.
A ​könyv több mint kétezer éves időutazásra hív az ókori Rómába, lelkes hadvezérek és eszes politikusok közé, akik megteremtették Európa első nagy birodalmát. Történelemkönyvek lapjairól is ismert história kel életre a világhírű írónő nagyszabású, új vállalkozásában. A lebilincselő mese hőse két gyémántkemény akaratú férfi, akik barátból, szövetségesből lesznek gyilkos ellenfelek. Az egyik a gazdag, de lenézett itáliai bugris, a már nem is fiatal Gaius Marius. A másik a züllött-szép, szegény fiatal arisztokrata Lucius Cornelius Sulla.

Covers_377699
elérhető
0

Ján Solovič - Színművek
A ​szlovák drámaírók középnemzedékéhez tartozó Ján Solovič (1934-ben született) a hetvenes és nyolcvanas évek szlovák drámairodalmának legismertebb és legjelentősebb alakja. Kötetünkben négy színművét mutatjuk be a magyar olvasóközönségnek. Az első darab (Kemény dió) főhőse, Dominik egy kisvárosi értelmiségi figura, tele van társadalom- és embernemesítő hajlammal, de egy kicsit Don Quijote-ként küzd nemes céljaiért. A családja akarata ellenére örökbe fogad egy javítóintézetbeli fiatalembert. A "romlott" ifjú jelenléte megzavarja az álerkölcsökre épülő család nyugalmát, s kiderül, hogy a javítóintézet falain túl is sok az erkölcstelenség. Lényegében a társadalom kisebb-nagyobb viszontagságaival szembeforduló egyes ember küzdelme a váza a Kolduskaland cselekményének is, a Meridián és a Harang Torony nélkül című drámák alapeszméje azonban más másféle utat mutat. Az egyik a Szlovák Nemzeti Felkelés egykori hősének, a forradalmárnak a mai tragédiája, a másik Bél Mátyás és az ártatlanul bebörtönzött lutheránus szuperintendens, Daniel Krman problematikus barátságának lélektani igényű ábrázolása. A négy színmű így a lehető legteljesebb képet fest Ján Solovičról, a mai szlovák drámairodalom e jellegzetes képviselőjéről.

Victor Hugo - A ​párizsi Notre-Dame
Victor ​Hugo, aki össze tudta egyeztetni a képzelet szilaj szárnyalását a valóság aprólékos leírásával, aki titáni erővel ötvözte egybe az emberit az emberfelettivel, a démonit az istenivel, A párizsi Notre-Dame-ban, a francia romantika legnagyobb történelemidéző vállalkozásában a középkor alkonyának Párizsát varázsolja elénk festői tarkaságával, csőcselékével, korhely koldusok, csepűrágók siserahadával, a gótikus templom nagyszerű, sejtelmes építőművészeti látomásával. Ebben a háttérben bonyolódik a végzetes szépségű cigánylánynak, Esmeraldának szomorú szerelme a daliás kapitánnyal és Quasimodo, a szörnyeteg harangozó megindító emberi tragédiája. A remény igazi főszereplője maga a kőcsipkés Notre-Dame, az ősi székesegyház, amely úgy emelkedik ki a környező sikátorok összevisszaságából, mint a modern Franciaország a viharosan vajúdó középkorból. A jegyzeteket Antal László írta.

Convert
elérhető
10

Móra Ferenc - Aranykoporsó
A ​nagy katonacsászár Diocletianus idejében játszódik ez a remekül megírt történelmi regény, Móra egyik legsikeresebb, legnépszerűbb alkotása. Az utolsó keresztényüldözések és a római birodalom dekandeciájának korában vagyunk: tanúi leszünk régi és új harcának, a rabszolgatartó erkölcs és a keresztényi humanizmus összeütközésének. A nagy körkép központi alakja egy fiatal pár, az ő finom eszközökkel elmesélt szerelmi történetük alkotja a mű cselekményének fő vonalát, de körülöttük ott lüktet az egész óriási birodalom élete. A császári palotától a társadalom perifériáján tengődő nincstelenek viskójáig mindenhová betekinthetünk - vezetőnk egy nagy író, aki egyben az ókor tudósa is. A kötet végén valóságos kis lexikon segíti elő a történelmi mitológiai és filológiai utalásokban gazdag mű megértését.

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margitlegenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Ormos Mária - Merénylet ​Marseille-ben
1934. ​október 9-én délután Marseille-ben egy bolgár-macedón származású mesterlövész kioltotta Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter életét. A történetről készült filmet a magyar közönség is láthatta. Ki volt a gyilkos? Kik voltak a megbízói? Mely államok támogatták a merénylet szervezőit? Mi volt a háttérben megbúvó értelmi szerzők célja? Mit tudunk ma a mindmáig mesterségesen homályba borított mozzanatokról? Ezekre a kérdésekre ad választ Ormos Mária ebben a rendkívül érdekes, lebilincselő könyvecskében. Megismertet a korabeli európabeli nemzetközi helyzettel. Bemutatja a fasiszta terrorista szervezeteket, köztük a macedón ORIM-ot és a hovát Usztasát. Ismerteti a merénylet megszervezését és a támogatókat: Göringet, Mussolinit, Horthyékat. A szerző részletesen foglalkozik Magyarország szerepével, s bemutatja, milyen nemzetközi politikai meggondolások alapján akarták egyedül Magyarországot a vádlottak padjára helyezni a merénylők támogatásáért. A szerzőt, Ormos Máriát jól ismerik a történelmi művek iránt érdeklődő olvasók. Korábban ugyanebben a sorozatban megjelent "Háború Etiópia foldjén" és a "A Matteotti-ügy" című könyve.

Adolf Burger - A ​hamisító csoport
"A ​külföldi bankjegyek hamisításának gondolata Alfred Naujocks fejében fogalmazódott meg... Naujocks beszélt Heydricchel, Heydrich a főnökével, Himmlerrel, Himmler pedig egyenesen Hitlerrel. A pénzhamisítást szigorú és rendkívüli biztonsági intézkedések közepette a német rendőrség és az SD főnöke, Reinhard Heydrich, Otto Rasch SS-Brigadeführer és dr. Wilhelm Höttl SD-Hauptsturmführer kapta feladatul. A hamisítóüzem vezetője Bernhard Krüger SS-Sturmbannführer lett, akiről az akció a »Bernhard-vállalkozás« nevet kapta. A nyomógépek berlini és más nyomdákból érkeztek. A festéket két berlini cég, a Schmidt testvérek és a Kast és Ehinger GmbH gyártotta. A klisék a sachsenhauseni koncentrációs tábor közelében, a biztonsági szolgálat friedenthali vegyi gyárában készültek. A buchenwaldi, a mauthauseni, a theresienstadti, az auschwitzi és más táborokból 1942 közepén grafikai szakembereket - kizárólag zsidókat - vezényeltek a sachsenhauseni különítménybe. A különítmény 1942 szeptemberében kezdte meg a munkát, eleinte huszonnyolc fogollyal. A műhely 1942 decemberében lett kész teljesen, s 1943 januárjában megkezdődött az akció..."

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Walter Scott - Puritánok ​utódai
A ​Puritánok utódai kétségkívül Scott legnagyobb szabású történelmi víziója - és egyben szinte a történelmi regény, mint scotti lelemény valóságos zsinórmértéke. Az alapjául szolgáló eseményeket a legrészletesebb történelmi munkák is csak néhány oldalon tárgyalják, vagyis a skót presbiteriánusok zendülése és a leverésére indított katonai expedíció voltaképpen jelentéktelen epizód volt csupán Skócia levert zendülésekben gazdag történelmében. Ám éppen a cselekmény zártsága, időben és térben eleve korlátozott volta teszi lehetővé, hogy a színes kalandok feszült drámává sűrűsödjenek. Szereplői a brit történelem dobpergésének ütemére lépnek; személyes sorsuk, indulataik, maguk és hazájuk múltjában gyökerező szenvedélyeik viszik őket az ütközetekbe. A történelmi regények nagy angol klasszikusa ma, százötven évvel halála után is páratlan mestere a maga által megteremtett műfajnak.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Covers_17526
elérhető
0

V. G. Jan - Spartacus
Az ​ókori capuai gladiátoriskola növendékeinek rabszolgafelkeléssé terebélyesedett lázadása, Spartacus vezetésével, több mint két esztendeig rettegésben tartotta a hatalmas római birodalom urait: a rabszolgatartó nagybirtokosokat, a szenátust, a hadsereg vezetőit. Jan világsikert aratott regénye az irodalom művészi eszközeivel, a valósághoz hűen mutatja be a páratlan ívelésű, hősies megmozdulás történetét.

Mika Waltari - Az ​emberiség ellenségei
A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő "emberbarát" ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.

Végh Antal - Könyörtelenül
Végh ​Antal megtörtént esetet feldolgozó nagy sikerű regénye most új kiadásban kerül az olvasó elé. A határ menti városban lejátszódó túszszedő dráma hat napját gyorsan, döbbenetes erővel pergeti az író, a filmszerű látásmód kemény vágásaival villantja elénk; a tárgyszerű, elfogultság nélküli ábrázolás éles írói reflektorfényei azonban nemcsak a hat napig tart, tragédiával végződő dráma eseményeit és nyomasztó eseménytelenségeit világítják meg, hanem a brutális akcióhoz vezető előzményeket és a következményeket is. Végh Antal műve a világhírű amerikai író, Truman Capote tényregényét, a Hidegvérrel-t is felidézi: az írói eszközök, a stílus nemes egyszerűségével, puritán szépségével és a megjelenítés, elemzés lélektani érzékenységével.

Kollekciók