Ajax-loader

'történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Bakay Kornél - A ​magyar államalapítás
Maroknyi ​nép vagyunk Európában. De vagyunk, és nem: voltunk. Petőfi azt mondta: "Isten csodája, hogy áll még hazánk!", Illyés Gyula meg így fogalmazott: "ezer esztendőket még a népek is csak csodák révén élhetnek". A költői túlzás sem rontja le az alapkérdés igazságát. Több mint ezer esztendeje lakjuk ezt a földet, s közel kilenc évszázada létezik a magyar állam. Népünk történetének meghatározó korszaka volt a 10-11. század, amely időszakról ez a könyv szól. A történész felelőssége mindig nagy, de talán most kettőzötten is az. Egyrészről azért, mert a magyar állam kialakulásának bonyolult és nemegyszer tisztázatlan kérdéseiben kell tájékozódnia, másrészről azért, mert a szerző ebben a könyvben tárgyi forrásanyaggal, a régészeti emlékekkel foglalkozik elsősorban. A régész szerző kevesebbet vagy többet adhat, mint historikus kollégája? Egyszer kevesebbet, másszor többet, de mást és másféleképpen. A régész tehát tárgyi forrásanyaggal dolgozik, a történész írott szövegekkel. Egyik sem lehet meg a másik nélkül. Egymásra vannak utalva, és ki kell egészíteniük egymást. Az emberiség őskorában a döntő szó az archeológiák, később az írásbeliség elterjedésével a vezetést vitathatatlanul a történettudomány forrásszövegekkel dolgozó szakágai veszik át, de nem helyettesítik és nem pótolják a régészetet. E kötet a magyarság 800-900 esztendővel ezelőtti történelmébe kívánja kalauzolni az olvasót, s miért tagadnánk: egy kicsit a régész nagyítóüvegén át szemlélteti az eseményeket. Lehetséges, hogy a nagyítóüveg itt-ott torzít, vagy éppenséggel olyan részleteket nagyít ki, amelyek homályban is maradhattak volna? Igen, lehetséges, bár reménykedünk abban, hogy a magyar történettudomány gazdag eredményeit követni tudja.

Pierre Boulle - Híd ​a Kwai folyón
Boulle ​Avignonban született és Párizsban halt meg. Mérnökként Malajziában dolgozott, szakterülete a kaucsuk volt. A második világháború alatt Indokínában harcolt a japánok ellen, egyes források szerint kém volt, majd letartóztatták, és a hadifogságból megszökve a brit hadseregben szolgált. A háború után visszatért eredeti munkájához, ültetvényeken dolgozott, később Kamerunban élt, majd visszatért Párizsba. Első könyve (William Conrad) 1950-ben jelent meg, az utolsó (A nous deux, Satan!) 1992-ben. Háborús élményeit az 1952-ben kiadásra kerülő Híd a Kwai folyón c. regényében dolgozta fel. A kötet filmfeldolgozása meghozta a világhírnevet az írónak. Az 1957-ben bemutatott angol-amerikai kooprodukciót David Lean rendezte, és a nyolc jelölésből végül hét Oscar-díjjal jutalmazták a Kanchanaburi folyón, Thaiföld és Burma között átívelő híd építésének drámai történetét. A mainstream irodalom művelése mellett Boulle-t tudományos-fantasztikus témák is foglalkoztatták, és hamarosan a francia sci-fi egyik legnagyobb egyéniségévé vált. 1963-ban jelent meg a Majmok bolygója (La planete des singes) c. regénye, mely szintén nem kerülhette el a megfilmesítést. Franklin J. Schaffner a Planet of the Apes címmel 1968-ban vitte vászonra az izgalmas történetet, melyet egy évvel később egy Oscar-díjjal jutalmaztak.

Covers_430451
elérhető
3

Herman Wouk - Háború
A ​regényfolyamnak nevezett mű első kötete a japán támadás napjától (1941 decemberétől) 1942 végéig mutatja be az angolok távol-keleti és az amerikaiak csendes-óceáni háborúját. Az angolok meglehetősen balsikeres háborúzásáról egy híres BBC-riporter és lánya élményei kapcsán szerzünk tudomást, az amerikaiak küzdelmét a Henry-család "közvetíti". A családfő hajóskapitány. Fiai közül az idősebbik pilótaként szolgál, a fiatalabbik egy tengeralattjáró tisztje. Hármuk révén "testközelből" látjuk-tapasztaljuk az amerikai hajóhad és a repülők hősies küzdelmét. A Midway-szigetek körüli csata leírása a regény első kötetének központi történése. Közben persze képet kapunk Szingapur elestének drámai napjairól, a háborús Amerika mindennapjairól és nem utolsósorban az európai borzalmakról, hiszen a fiatalabbik fiú zsidó felesége és kisfia Olaszországban rekedt. A második világháború esemény- és szellemtörténetét egyaránt feltárni kívánó - persze nem elsőrangú - regény minden olvasónak ajánlható. Sikere annál inkább biztos, mivel a történeti eseménysort gazdag szexuális "árnyjáték" gazdagítja.

Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Katona József - Bánk ​bán
Nem ​túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán. Az író által papírra vetett sorsok - dráma esetében - előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte nem. Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve visszatért szülővárosába, a hivatalnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a némaságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé. Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is fontos mű alkotója, Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át magyarra; több mint tíz saját drámát írt. Katona minden sora összefüggésben van a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes és súlyos személyiség rejlik. A drámafró nem tud önmagánál, személyisége lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Katona és Katona Bánk.

Kovai Lőrinc - Porta ​nomentana
Kovai ​Lőrinc Cézárok kertje c. nagy sikerű regényének folytatását, a Porta Nomentaná-t most 2., bővített kiadásban kapja kézhez az olvasó. A hallatlanul izgalmas, sodró erejű cselekménysorból az írói fantázia nyomán megelevenedik az olvasó előtt Nero császár korának Rómája, az életörömökben és a hatalombirtoklás zsarnoki vágyában tobzódó császári hiearchia. A szerző bőven alkalmazza ebben a regényében is a történelem folyamán gyakran végzetes eseményeket kiváltó emberi szenvedélyek bemutatását; Agrippina, fiának, Luciusnak - a későbbi Nero császárnak - kezével mérgezi meg férjét, az isteni Claudiust, hogy azután a hatalmat egyedül birtokolhassa. A cselszövések általa font hálójában később az álmodozó, csak a költészetnek, dalnak élő ifjú Luciust akarja elveszíteni, aki azután éppen az állandóan életére törő, körülötte leskelődő összeesküvésektől való rettegés miatt lesz a történelem egyik legvéresebb kezű zsarnoka, anya- és hitvesgyilkos. Kovai meséje közben életre kelnek egy mitikus kor szereplői, a mitológiából és a történelemből ismert személyek. Látjuk az érzéki örömökben tobzódó Rómát, halljuk a cirkuszi rabszolgák élet-halál küzdelmeit kísérő tombolást s a Róma felgyújtásával megvádolt keresztények halálsikolyait. A regény hűen idézi fel a polgárháború évének nyomasztó, fülledt légkörében a római birodalom már-már kilátástalan helyzetét...

Molnár Tamás - Spion ​bölcsei
Nagyon ​nagy a baj Molnár Tamással. Az egyik fő baj, hogy - amolyan Krassó-módon - az elnyomó rendszerekkel szemben nem ismert kegyelmet vagy megalkuvást. A másik fő baj, ami talán még kínosabb, hogy - ellentétben Krassó Györggyel - csak nem akarja megtenni a volt bulizó ellenzéknek azt a szívességet, hogy meghal. Hogy ők uralják a terepet. Hogy ők írják az ellenzékiség történetét. Kontroll és ellentmondás nélkül. Ők, akik vigyáztak, csak akkor lépjenek színre, amikor már biztosak lehettek benne: nemzetközi támogatottságuk révén ŐKET nem börtönzik be. Sőt, Soros-lovagokként szorgosan utazgathattak Nyugatra, amikor Molnár Tamás, Bokros Péter és a 301-es parcellában a kopjafákat faragó Inconnu Művészcsoport többi tagja még Balmazújvárosba sem látogathatott el „árnyékaik", m nyomukban lihegő kopók, a D-209-esek nélkül. Amikor végre, a rendszerváltás küszöbén, az 1956-os forradalomról Londonba egy általuk rendezett kiállításra végre kiutazhattak, Demszky Gábor mai főpolgár-mester - akkor D-üzenetek postása - figyelmeztette őket: „Az elvtársak azt üzenik, hogy ne gyertek vissza". A rendszer meg akart szabadulni Molnár Tamáséktól. Nem szabadult meg. Molnár Tamás maradt, és mivel a régi rendszer emberei is maradtak, ma Molnár Tamás annál kínosabb, minél többen olvassák. Könyvalakban pedig kifejezetten robbanékony.

Ken Follett - Az ​idők végezetéig
Az ​idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen – egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel.

Gulácsy Irén - Nagy ​Lajos király
Tíz ​évvel a Fekete vőlegények kiadása és átütő sikere után, 1937-ben már neves íróként jelentette meg Gulácsy Irén hatalmas történelmi regényét, a Nagy Lajos királyt. Az 1380-as évek végén játszódó történet két fő szálon fut: Anjuou Nagy Lajos - uralkodásának csúcsán, országának soha nem látott preosperálás idején - szörnyű titkot rejteget: lepráját. A betegség nem derülhet ki, mert aláásná uralkodói tekintélyét, és nem hatalmasodhat el rajta addig, míg be nem fejezte és meg nem szilárdította birodalma vívmányait. Még feleség, Kotromanics Erzsébet sem tud Lajos bajáról - és a király küzdelme mellett - hogy a betegség terjedését lasítsa, építőmunkáját bevégezze - ez a cselekmény másik szála: Erzsébet attól szenved, hogy férje számára érthetetlen okból elfordult tőle és gyermekeitől... A regény Gulácsy tehetségének minden jellegzeteség legjobb formájában bomlik ki: írói eszközeinek gazdaságossága, archaizáló nyelvének színessége, hajlékonysága. Meglepő alakteremtő ereje: különösen plasztikus Erzsébet, az esendő, sorsával hadakozó nő, érzékeny, szerető asszony, s ugyanakkor kicsinyes, bosszúszomjas, gőgös és hisztérikus teremtés. Lajost királyi gondjai, betegsége és a királyné iránti aggodalom mellett még valami nyugtalanítja: elbizonytalanodó hite az isteni gondviselés jelenlétébe. A regény mellékalakjai- a király mellett őrködő, humanista orvos, Radlicza, a hatalmas, bátor, ám a politizálásban nem kellően előre látó, Nagy Lajost államfői gondjaiban követni képes Garay nándor: a királylányok gyermekifjú jegyesei: Vilmos és a durva, vad Zsigmond: Lajos idős, bohókás, szeretnivaló, léhácska anyja, aki megcsonkított kezén viseli Zách Felicián kardcsapásának emlékét -egytől egyig pompás figurák. A regényt hatalmas, tablószerű jelenetek: bálok, vacsorák, népünnepélyek, vadászatok, Szent Pál ereklyéje bevonulásának leírásai gazdagítják, melyek Gyulácsy néprajzi, történelmi kutatásainak eredményeképpen, szinte módszeresen mutatják be a kor szokásait, tárgyi világát, jogi államismereti rendszerét, társadalmát.

Zrínyi Miklós - Szigeti ​veszedelem
Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét - Szigeti veszedelem - Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud - Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.

Margit Sandemo - Átkos ​örökség
Silje ​és Tengel a két gyermekkel együtt a világtól távoli, magas hegyek koszorúzta völgybe költözött, ahol a Jéghegyek Népének zárt közössége él. Silje boldog, bár gyakran gondol vágyakozva a külvilágra, amelyet el kellett hagyniuk. Új lakóhelyükön olykor idegennek érzi magát. Különösen idegenkedik Hannától, az agg boszorkánytól, aki sikeresen adja át ördögi praktikáit a kicsi Solnak. A völgyet veszély fenyegeti. Hanna megjósolja a tragédiát, és Hanna még sohasem tévedett...

Bächer Iván - Kutya ​Mandovszky
... ​Úgynevezett nagycsaládban, mindenféle nagyanyák, nagyapák, nagynénik, apák, anyák, feleségek között éltem sokáig, mindaddig, míg a felsoroltak meg nem haltak hirtelen és valamennyien. Rám hagyták bútoraikat, könyveiket, papírjaikat, villamosbérleteiket, szemüvegeiket, pipáikat, leveleiket, naplóikat... Ebből élek. ...

Szombathy Ildikó Éva - A ​„kizsákmányoló” gyermek
Kedves ​olvasó, ha szabad embernek születtél, vagy egyike vagy azoknak akik túlélték a kommunizmus kegyetlenségeit, talán szívesen olvasod a meghurcolt Szombathy család igaz történetét. 1946-ban születtem Erdélyben, Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgyön. Egyetlen gyermeke vagyok néhai Szombathy Gábornak és Korinának. Negyven évig a kommunista terrorban éltem, 1986 decemberében sikerült az Amerikai Egyesült Államok szabad földjére lépnem, gyermekeimmel, Zsomborral és Melindával. A kommunizmus kegyetlenségei a mi családunkat se kimélte meg. Nagyajtáról emeltek ki a kommunisták 1949 márciusában, kényszerlakhelyre hurcoltak, először Sepsiszentgyörgyre, ahonnan nekem sikerült eljutnom nagyszüleimhez Besenyőre. Szüleimet tovább vitték Dobrogeaba, a kietlen, tövises, zord éghajlatú Peceneaga és Puiernita tanyákra. Én láttam Puiernitat, mert ott töltöttem egy hónapot és tapasztaltam azokat az embertelen körülményeket, amelyekben a kiemelt földbirtokosokat kényszerítették élni és dolgoz

Covers_792
elérhető
54

James Clavell - A ​sógun
Európai ​- németalföldi - hajó bukdácsol Japán partjai felé, rettenetes viharban. Megkerülte az egész ismert (és még nem ismert) világot, s mire szokatlan irányból, kelet felől érkezve megfeneklik Izu-félsziget sziklazátonyain, a legénységből alig tucatnyian maradnak életben. A japánok azonmód fogságba vetik őket, vezetőjükkel, az angol kalandorral, Blackthorne főnavigátorral együtt. Az európai naptár az 1600. esztendőt mutatja. A holland tengerészek - noha ők ezt természetesen nem tudják - baljósabb időpontban nem is érkezhettek volna. Két éve, 1598-ban halt meg Nippon katonai diktátora, a taikó, s azóta az országot az egész 16. századon át dúló polgárháborúk utolsó felvonása zajlik: a kisebb-nagyobb szamurájseregekkel rendelkező főurak, a daimjó-k a végső, nagy csatára készülnek, hogy egyszer s mindenkorra eldőljön, ki, melyik család birtokolja majd évszázadokon át a sóguni címet, ki lesz a szamurájok, az egész ország teljhatalmú ura. Cselvetések, árulások, orgyilkosságok feszültséggel teli, ismeretlen világába csöppen a tucatnyi protestáns európai - és talán még a "vad" japánoknál is nagyobb veszély leselkedik rájuk a katolikus portugálok és spanyolok képében. Ezek ugyanis már több mint ötven esztendeje jelen vannak a japán kikötővárosokban, s nemcsak vallási, hanem kereskedelmi monopóliumukat is féltik az "eretnek kalózoktól", ahogy Blackthorne-t és társait nevezik. Ami lesz a sorsa az Erasmus hajósainak, miféle rafinált eszközökkel és módszerekkel küzdenek egymás és sokszor az európaiak ellen is a japán hadvezérek, hogyan kell japán módra íjjal célba lőni, a teát szertartásos módon megfőzni és felszolgálni, harakirit elkövetni, hogyan támadnak a nindzsák - minderről és még számtalan egyéb érdekességről olvashatunk ebben a vérbeli történelmi regényben. Legtöbben azonban mégis egy rendkívüli formátumú, zseniális japán hadvezérről és politikusról tudunk meg - s egy nem kevésbé rendkívüli európairól, akiből a szamuráj lett.

Mark Logue - Peter Conradi - A ​király beszéde
A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba. Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját. A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

C. W. Ceram - Az ​első amerikai
A ​szerzőnek eddig két könyve jelent meg magyarul, _A régészet regénye_ és _A hettiták regénye_, s mindkettő nagy sikert aratott. Legújabb műve, _Az első amerikai_ Észak-Amerika régészetével foglalkozik, az ősi indián kultúrákat ismerteti. Ellentétben a látványos mexikói és perui magas kultúrákkal, amelyeknek bőséges irodalma van, az észak-amerikai korai indián kultúrákról alig olvashatunk magyar nyelven. Pedig Észak-Amerika régészete hallatlanul sok érdekességet tartogat számunkra. Alig ismeretes például, hogy a prehisztorikus Észak-Amerikában is emeltek piramisokat; e földépítmények alapterülete az egyiptomi piramisokéhoz mérhető, csak sokkal több — sok ezer — van belőlük; hogy egyes vidékeken hatalmas, több száz méteres, állat alakú földsáncok húzódnak, amelyekhez hasonlót még sehol a világon nem találtak; hogy az Egyesült Államok délnyugati területein a 16. században megjelenő spanyolok négy-ötemeletes házakat pillantottak meg, amelyekben indiánok százai éltek; hogy olyan, emberkéz alkotta eszközöket találtak Észak-Amerikában, amelyeknek korát egyes kutatók 30000 évesre becsülik. Ceram segít eloszlatni azt a köztudatban élő téves elképzelést, hogy Észak-Amerika hatalmas térségein a fehér ember megjelenése előtt csak primitív indián törzsek éltek, amelyek csupán vadászatból tartották fenn magukat. A szerző nyomon követi a régészeti feltárásokat, beszámol a leletekről, és mindig érdekesen tárja elénk a belőlük levonható következtetéseket. így egyidejűleg kap áttekintést az olvasó az észak-amerikai régészet fejlődéséről és a korai indián kultúrákról, amelyeknek némelyike viszonylag magas színvonalat ért el a földművelésben és a kézművesség több ágában, használati tárgyaik célszerű megformálása és művészi díszítése pedig egyenesen bámulatra méltó.

Vladimír Neff - Érdekházasság
Neff ​regénye az utóbbi évtized egyik legnagyobb cseh könyvsikere. A múlt század hatvanas éveiben játszódik, s a Bach-korszak végétől az 1867-es kiegyezésig sokoldalú képet rajzol a cseh társadalom fejlődéséről. Két főhőse - Martin Nedobyl és Jan Born - a feltörekvő cseh polgárság egyéni színekkel megrajzolt és mégis jellegzetes képviselője. Pályafutásukat követve az olvasó eljut a bécsi császári udvarba, ahol felejthetetlen mulatságos perceket tölt Ferenc József hálószobájában és dolgozószobájában, megismerkedik a prágai kereskedővilággal, ellátogat a szép Liza hazafias szalonjába, részt vesz a prága-pilseni vasútvonal megnyitásán és a königgratzi csatában. S a magyar történelem közismert eseményeinek cseh szemszögből való megvilágítása csak növeli a könyv vonzóerejét.

G. Hajnóczy Rózsa - Bengáli ​tűz
Germanus ​Gyula, a világhírű keletkutató feleségével, Hajnóczy Rózsával a híres költő, Rabindranáth Tagore meghívására kerültek Indiába. A kötet az ott eltöltött izgalmas évekről szól. Regényes útirajz, kalandos beszámoló a távoli Kelet legszínesebb országáról, Indiáról. A Bengáli tűz a szórakoztató irodalom s az ismeretterjesztő útleírás szerencsés ötvözete. Mintegy húsz év után újra, nem sokkal a sikeres angol nyelvű kiadás után kerül a magyar olvasóhoz. Könyvünkben számos, eddig hozzáférhetetlen eredeti Germanus-fotó is szerepel.

Mikszáth Kálmán - A ​fekete város
A ​századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

Walter Scott - Midlothian ​szíve
Ámbár ​Mrs. Goldie érdekfeszítő és festői beszámolója Helen Walkerről, a képzelet szülte Jeanie Deans eredetijéről aligha szorul kiegészítésre, talán megbocsáttatik a Kiadónak, ha közzétesz két-három anekdotát e kitűnő személyiségről, melyeket a Vázlatok a Természetből című kötetből gyűjtött ki, John M'Diarmid munkájából, mely úriember igen elmés lapot szerkeszt Dumfires városában... Mr. M'Diarmid részletesen tárgyalja a húgával megesett gyalázatot, amely szerinte 1736 előtt történhetett. Helen Walker visszautasítván, hogy hazugság árán mentse meg rokona életét, kölcsönvett egy kis pénzt, és mezítláb elgyalogolt Londonba, hol is azonmód felkereste Johnt. Argyle hercegét. Tanúk állítása szerint később kijelentette, hogy a Mindenható kegyelme folytán éppen a sorsdöntő pillanatban járult a herceg elé, melyet ha elszalaszt, könnyen húga életébe került volna. Isabella vagy másként Tibby Walker, megmenekedvén a reá leső veszedelemtől, nőül ment megrontójához, és boldogan élt csaknem a század végéig, fennen hangoztatván azt a rendkívüli odaadást, melynek megmaradását köszönhette... Íme, regényünk rövid tartalmi kivonata a százötvan esztendővel ezelőtti Kiadó tollából.

Földes Jolán - A ​halászó macska uccája
Párizsban ​van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög kereskedő, és még egész sor száműzött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz belőlük. Életük egyszerű volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha időről időre közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrengető esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története. (Az 1936-os első kiadás fülszövege)

Fábián Janka - A ​francia nő
A ​német lányból megismert Rose boldogságkeresése ebben a kötetben folytatódik. Pedig már úgy tűnt, hogy Jean-Philippe személyében megtalálta élete nagy szerelmét. Kapcsolatuk azonban zsákutcába kerül, szakítanak, és Rose egy bécsi kitérő után kalandos úton-módon ismét Budapesten találja magát. Itt igyekszik újra felépíteni az életét. Megismerkedik egy fiatal újságíróval, aki iránt azonnal mély vonzalmat érez. Rose reméli, hogy Jakab Áronnal végre boldog lehet, bár közben Jean-Philippe emlékét sem tudja kiverni a fejéből. A tapasztalatlan fiatal újságíró azonban jóvátehetetlen hibát követ el – egy cikkében áthágja az ekkorra már konszolidálódott szocialista rendszer íratlan szabályait –, és ezért kilátástalan helyzetbe kerül. Rose, aki gyermeket vár a fiútól, válaszút elé állítja, de Áron elbukik a próbán, nem vállalja az apaságot. A lány szakít vele, de éppen ekkor újra felbukkan Budapesten régi nagy szerelme, Jean-Philippe. Akinek az életében időközben szintén óriási változások következtek be, ám ezekről Rose-nak természetesen sejtelme sincsen. Vajon az újabb találkozás lehetőséget ad a kapcsolatuk újjászületésére, vagy végleg kiderül, hogy az útjaik örökre szétválnak? Fábián Janka legújabb regényében a legutolsó oldalakig izgulhatunk a kalandos sorsú főszereplőkért.

Somogyi Éva - Abszolutizmus ​és kiegyezés 1849-1867
A ​Magyar História e kötetét két koronázási portré fogja közre. Az osztrák festő ösztönösen allegorikus képén 1848 decemberében Radetzky marsall, Windischgrätz táborszernagy és Jellacic altábornagy a monarchiabeli forradalmakat vérbe fojtó császári parancsnokok állnak a trónra lépő osztrák császár Ferenc József trónusa mellett. A másikon, az 1867. júniusin Andrássy Gyula gróf miniszterelnök a budai Mátyás templomban "éljent" kiált az éppen megkoronázott Ferenc József magyar királyra. Mi történt e két évtized alatt? Mi késztette a magyar politikai élet vezetőit, hogy az 1850-es évek megpróbáltatása, ökölbe szorult daca, 1861 hitvallása után - "tűrni fog a nemzet, remélve szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságában" - néhány esztendővel a 48-as törvényeket "összhangzásba hozzák" "a birodalom szilárd fennállhatásával"? Mi történt e két évtized alatt, hogy a "győző" az ötvenes évek esztelen bosszúja, 1860 bizonytalan megbékélési gesztusa után néhány esztendővel a megegyezést kereste az egykor rebellis nemzettel? Hogyan változott a Habsburg-monarchia európai helyzete, s ennek hatására a Monarchia másik fele uralkodó nemzetének, az osztrák-németségnek politikai törekvésre az 1849-1867 közötti két évtizedben? E kérdésekre választ keresve, a könyv szükségképpen állítja előtérbe azokat a személyeket és társadalmi csoportokat, akik és amelyek a Habsburg-monarchiában a politika aktív alkotói voltak.

Nagy László - A ​rossz hírű Báthoryak
Báthory ​István híre-neve sem képes feledtetni a család „rossz hírű" tagjainak emlékét, amely a szerző szerint - torzkép. Négy szereplője van a könyvnek, s az első mindjárt a csejtei vár úrnője, Báthory Erzsébet, aki asszonyi szörnyként él az utókor emlékezetében. De mi történik akkor, ha a korabeli dokumentumokkal szembesítjük a legendákat? Mi más oka lehetett, hogy a holdsarlóvá fogyott királyi Magyarországon a nádor parancsára elevenen falazták be Nádasdy Ferenc, „az erős fekete bég" özvegyét ? És Báthory Zsigmond meg Gábor is fejedelmi zsarnokok, továbbá aberrált személyiségek? Ismét a szálkás betűkkel rótt eredeti okmányokban keressük a választ. Végül az „ecsedi boszorkány", Anna is másként jelenik meg előttünk, mint akár a „Tündérkert", akár az „Ördögszekér" lapjain. A korabeli Magyarország és Erdély erkölcstörténetébe ágyazott négy portré vitairat. Vita a köztudattal.

Sir Arthur Conan Doyle - A ​nagy árnyék
Kevés ​író örvend olyan nagy népszerűségnek minden olvasógeneráció körében, mint a modern detektívregény atyja, Sir Arthur Conan Doyle. Halhatatlan hősét, Sherlock Holmest, a kérlelhetetlen logikájú magánnyomozót egy évszázada tisztelik és szeretik szerte a világon. A Sherlock Holmes-történetek sok száz kiadást értek meg, a belőlük készült színdarabokat, filmeket, televíziós feldolgozásokat számba venni is szinte lehetetlen. Conan Doyle azonban nemcsak krimiket írt: drámákat, értekezéseket, történelmi regényeket is. Utóbbiak közül kiemelkedik A nagy árnyék, amely éppoly fordulatos és izgalmas, mint a legkiválóbb Sherolck Holmes-novella. A nagy árnyék, mely egykor egész Európára rávetült, a rettegve tisztelt világhódító, Bonaparte Napóleon árnyéka. A "korzikai" sok millió ember életét változtatta meg a múlt század elején - e regény szereplőinek életét is. Jack Calder és Jim Horscroft, a két gyermekkori barát egy kis faluban élnek Skócia és Anglia határán, s mindketten fülig szerelmesek a szép Ediebe: őszintén remélik, hogy elnyerik a leány kezét. Ám a faluban feltűnik egy titokzatos idegen, akinek sem a kora, sem a foglalkozása, sem a neve nem állapítható meg, csak annyit lehet tudni róla, hogy rengeteg pénze van, művelt, világlátott katonaember, aki a svéd királlyal levelez. Egyszer csak híre jön: a száműzött Napóleon ismét Párizsban van. Hőseink pedig rövidesen egy kis belga faluban találják magukat. A neve: Waterloo...

Daniel P. Mannix - Fekete ​elefántcsont
Thomas ​Stothard, a Királyi Akadémia tagja, roppant méretű vásznon ábrázolta "A Fekete Vénusz utazását Angolából Nyugat-Indiába". A festményen a Fekete-Vénuszt szállító hajó nem egyéb óriási kagylóhéjnál, s abban bársony trónuson ül az istennő egyenes derékkal. Kar- és bokapereceitől, valamint egy gyöngynyakéktől eltekintve csak egy hímzett övet visel. Tekintete puha és érzéki... Eközben pedig a Fekete Vénusz, ha Angolából Nyugat-Indiába hurcolt eleven nő volt, olyan hajó fedélzetén senyvedett, amely bűzlött az ürüléktől. Elszakították férjétől és gyermekeitől, bal tomporába bélyeget égettek. Most pedig a hajóstisztek prédája volt, abban a veszélyben, hogy halálra korbácsolják, ha ellenáll nekik. S mi volt a jutalma, ha engedett? Egy marék üveggyöngy vagy egy tengerész zsebkendője, amit a derekára köthetett..."

Lengyel Dénes - Régi ​magyar mondák
Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Kis Csaba - Amerikai ​Egyesült Államok
A ​Panoráma nagyúti könyvek már régen túllépték földrészünk határait. Ebben a gazdag, egyre táguló programban helyet kapott az Amerikai Egyesült Államokat ismertető kötet is. Nem újság számunkra, hogy az USA a kapitalista államok vezető országa, erről különben az olvasó mind a történeti, mind a gazdasági életről szóló fejezetben megfelelő tájékoztatást kap. A mű újdonsága, hogy magyar nyelven először írja le az Amerikai Egyesült Államok európányi kiterjedésű területét olyan részletességgel, hogy számos eddig félig ismert jelenség érthetővé válik számukra. A kalauz mind az ötven államba elvezet. A metropolisok ismertetése, a látnivalók bősége, sokasága miatt bővebb, de útikönyvünk nem nagyváros-centrikus, sok száz amerikai kisvárosba is betérünk, bejárjuk az amerikai élet összes ünnepi és hétköznapi színtereit. Utunk során felkeressük az összes jelentős természetvédelmi parkokat. A szerző - a neves újságíró - hitelesen és színesen eleveníti meg a könyv lapjain az Amerikai Egyesült Államokat. Az északi Nagy-tavak menti hideg télről olvasva megborzongunk és képzeletben fürdőruhát öltünk, amikor szakavatott idegenvezetőnk Floridában üveg fenekű csónakra invitál, hogy onnan figyeljük az átlátszó tenger szubtrópusi világát. Élvezetes és érzékletes leírások során nyújtjuk át tehát az olvasónak. 136 oldal fényképmelléklet és 48 oldal térkép kíséri a szöveget.

Csiffáry Tamás - Történelmi ​lexikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orlando
elérhető
77

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Kollekciók