Ajax-loader

'történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Herman Wouk - Végső ​győzelem
Már ​tart a második világháború, és egy amerikai család férfitagjait a földgolyó különböző részeire sodornak az események: az amerikai hadsereg parancsnokságain szolgálnak, egy harcoló tengeralattjáró tisztjeként, egy hadihajó parancsnokaként, vagy diplomataként látjuk viszont őket. A regény több szálon fut, s a szereplők élete végigkíséri a második világháború összes lényeges eseményét: a férfiak ott vannak minden nagyobb győzelemben vagy vereségben, megjárják a náci koncentrációs táborokat, a nők az amerikai kontinensen, vagy az európai hadszíntéren hányódva élik át a nehéz éveket. Lebilincselő könyv, mindvégig leköti az olvasó figyelmét, s egyre újabb és újabb izgalmakat ígérve 1942 végétől a második világháború befejezéséig, az atombombák ledobásáig követi a szereplők életét.

Balogh Béni - A ​rablólovag aranyai
Izgalmas, ​kedves humorú történetek gyűjteménye ez a Delfin-könyv - a magyar honfoglalástól az 1848-as szabadságharcig terjedő időszakból. Helyet kap benne néhány betyártörténet, meseelemekben bővelkedő népmonda is.

Adam Christopher - Dishonored ​- A képmások ura
A ​többszörös díjnyertes dark fantasy videojáték különleges világa regényben is életre kel! Emily Kaldwin császárnő kettős életet él Dunwallban: az uralkodói teendői mellett apja, Corvo Attano képzi a lopakodás, harc és orgyilkosság művészetében. A birodalom ismét sötét idők elé néz: nemrég egy titokzatos férfi érkezett a városba, és a Bálnavadászok élére állt, méghozzá olyan képességek birtokában, melyeknek a létezése már éppen kezdett feledésbe merülni. Emily és Corvo életre-halálra folyó hajszába veti magát: ha nem lebbentik fel a fátylat rejtélyes ellenségükről, akkor minden igyekezetük dacára bekövetkezik az elkerülhetetlen pusztulás. Az első Dishonored videojáték 2012-ben jelent meg, és egy olyan kitalált viktoriánus kori világban játszódik, amiben egyaránt létezik a mágia és a technológia, játékosok milliót ejtve rabul. Az elnyomó rendszer és a vele járó korrupció, a bálnazsírral való fekete kereskedelem az ipari negyedben, a patkányok által terjesztett halálos betegségek, valamint a különleges birodalmi katonák, fedőszervezetek és aktivisták rendkívüli élettel töltik meg ezt a világot, amely immár regény formájában is elkápráztatja a rajongókat.

Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Maurice Druon - Liliom ​és oroszlán
A ​Liliom és oroszlán Az elátkozott királyok sorozat utolsó könyve. A szinte véletlenül uralomra kerülő első Valois-király, VI. Fülöp udvarában kivirágzik a lovagi élet. Robert d' Artois tovább harcol ősi birtokáért, méreggel, okirathamisítással, vízbefojtással - majd menekülnie kell. Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d' Artois rábeszélésére III. Edward, anyja, Izabella jogán, igényt emel a francia trónra. Ezzel el is indul a százéves háború.

Ungnád Dávid - Ungnád ​Dávid konstantinápolyi utazása
Konstantinápoly: ​a fényes porta székhelye, a mesés kelet városa, a rettegett török birodalom központja, foglyok sínylődésének helyszíne, Európából és keletről érkező utazók, követek találkozási helye. Különös felvonulások, szokatlan épületek, ismeretlen hangszerek, vad ordítozásnak hallatszó szavak. Ungnád Dávid hat éven keresztül volt konstantinápolyi orátor - nagykövet. A követségében utazó társai megörökítették útjait. 1572-ben áprilistól szeptemberig tartott a konstantinápolyi követség, majd 1573-tól 1578-ig tartózkodott a portán. Bécsből indult, Pozsonyon, Komáromon, Esztergomon keresztül jutott Visegrádra, Budára, Ráckevére, és folytatta útját Mohács felé. Nándorfehérváron keresztül utazta végig a mai Jugoszlávia és Bulgária kisebb-nagyobb településeit, városait, míg céljához ért. Hajón és szárazföldön utaztak, fényes fogadtatásban részesültek, nyomorúságos szállásaik voltak, étel-ital bőven jutott, beteg társaikat el kellett hagyniuk, hogy majd gyógyultan kövessék őket. Európai szokásokkal, gondolkodással, ítéletekkel kerültek egyre beljebb egy ismeretlen, szokatlan világba, ahol a szétvert freskók után az elevenen megnyúzott emberek látványa rémíti őket. Az országokon keresztül vezető út a török katonai és vallási szokásokkal ismerteti meg őket, de rácsodálkoznak az általuk ismeretlen népek mindennapi életformájára: ételük, lakhelyük, templomuk ugyanolyan misztikus, mint maga a török világ. Kalandok sorozata az út, de nem ez a célja. Politikai, katonai küldetésük van. Ajándékot - adót - visznek a portára. Útközben is, de főleg Konstantinápolyban, sorra látogatják a török főméltóságokat, kinek-kinek rangja szerint osztják szét a kincseket, és örülnek a szívélyes fogadtatásnak, vagy elítélően nyugtázzák a hozzájuk leereszkedni nem akaró török méltóságok viselkedését. Foglyok kiszabadításáért küzdenek, békéről, fegyvernyugvásról tárgyalnak. Titokban titkosírással, a törököket cselező csomagolási módokkal küldik haza követi jelentéseiket, leveleiket. Távolról követik, figyelik a török megszállta területek életét, politikai harcait, várak elestét, falvak behódolását, rabok elhurcolását, a lengyel király koronázását. Az utazót leköti a táj szépsége, a városok fekvése, a folyók, a hegyek, a tenger látványa. Ennek lejegyzése ugyanolyan fontos, mint az aprólékos adatok az ajándékok számáról, méretéről, anyagáról, értékéről. A rabságban sínylődők nevét följegyzik, ahogy a városok épületeinek, az utaknak, a hidaknak építőit is. Fontos a paloták belső leírása, és az is, hogy hány levágott fejet vittek el az ablakuk alatt. A török nagyságok öltözete éppúgy megragadja az utazó érdeklődését, mint családi kapcsolataik vagy származásuk. Három útirajz, Franz Ömich, Johann von Schlenitz, Stephan Gerlach útinaplója rögzítette Ungnád Dávid konstantinápolyi útjainak történetét. Az eredetileg német nyelvű művek ebben a kötetben jelennek meg először magyarul.

Passuth László - Fekete ​bársonyban
A ​Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II.Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában. Don Juan de Austriát, "törvénytelen" féltestvérét, aki támogatná őt, de akivel szemben bizalmatlanná teszik a tanácsadók és a féltékenység, halálos láz s gyötrelmes lelki válság pusztítja el Németalföldön. Antonio Perezt, az ugyancsak "törvénytelen" származású éles eszű minisztert , aki az írnoki sorból tornászta fel magát párnás magasságokba, bebörtönzik. Pedig Don Juan lelkesültsége vállalkozó kedve és Antonio Perez éleslátása érezhetően hiányzik az egyensúly állapot megteremtéséhez. De a regény sejteti, jelzi azt is, hogy ez az egyensúly állapot mindenképp ideiglenes és viszonylagos lenne: a bomlást és hanyatlást már lehetetlen volna hosszabb időre feltartóztatni.

Nagy László - A ​"bibliás őrálló" fejedelem
"Manapság, ​ha egyáltalán említik a nevét, többnyire csak ellenségeinek vádjait ismételgetik, Bethlen Gábor kevéssé méltó utódjaként emlékeznek rá, aki nem tudott - vagy nem akart - élni a számára adódó hatalmas lehetőségekkel. Nemcsak bíróságok hoztak és hoznak olykor megalapozatlan, igazságtalan ítéleteket, de a történelem ítélőszéke is. Jelen munka szerzője, közel négy évszázaddal I. Rákóczi György születése után, saját történetírói mulasztását is pótlandó, perújítási kérelemként terjeszti írását a nemzeti közvélemény elé. Abban bizakodva, hogy a nemzeti önismeret elmélyítésén munkálkodó történetírásunk és a jogtalanságot, méltánytalanságot egyre jobban elítélő közvéleményünk, ha megkésve is, igazságot szolgáltat majd "öreg" Rákóczi György emlékének."

Kondor Vilmos - Budapest ​noir
Budapest, ​1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.

Émile Zola - Hölgyek ​öröme
Zola ​társadalmi és biológiai vizsgálódásainak színhelye ezúttal egy hatalmas párizsi áruház, az Au Bonheur des Dames. Octave Mouret, a csinos és szemfüles dél-franciaországi kereskedősegéd érdekházassága révén előkelő üzlethez jut. A császárság talmi csillogásában, a párizsi újgazdagok eszeveszett pompaszeretetében azonnal meglátja a nagy lehetőséget: hideg módszerességgel elnyeli a kispénzű, "szolid" konkurrenciát, és a végsőkig kizsákmányolt elárusítónők hadával megteremti a divathölgyek tündérálmát, a káprázatos, csillogó "modern" áruházat. Arisztokrata nők, színésznők, könnyűvérű lányok, a párizsi élet ezer meg ezer fénybogara szédül bele az omló csipkék, a meleg fényű selymek, a lenge tüllök lobogásába...

Passuth László - Nápolyi ​Johanna
"Johannával ​- írja Passuth László - huszonhét éves koromban találkoztam, az avignoni várban. Egészen más volt, mint ahogy ifjúkorom emlékvilágában kialakult könnyűvérű, férjgyilkos nápolyi királynő figurája. Az avignoni Pápák Várának hagyománya tragikus sorsú, ártatlanul üldözött, ragyogó szépségű s szellemű fiatal nő képét rögzítette az utókor számára. Megoldani az aversai bűntett csomóját s kialakítani a megközelítően hiteles Johanna-képet: ez lett számomra a következő esztendők kedves feladata. A kérdés: bűnös-e Johanna, s ha igen, mennyiben, férjének, Endrének meggyilkolásában - hosszú időn át foglalkoztatta a kor uralkodóit, diplomatáit, de a krónikásokat is, s olyan szellemi emberek, mint Petrarca és Bocaccio is elmondták a véleményüket. Minthogy a közvetlen tetteseket gyorsan elhallgattatták - soha nem derült teljes világosság a tragikus aversai éjszaka történetére és motívumaira. Több mint három évtizeddel ezelőtt írtam a _Nápolyi Johanná_-t. A hazai történelem akkori dogmája: Johanna feltétlen bűnössége volt. Így nem volt veszélytelen megbontani a hagyományt, megkísérelni e hatszás esztendős per újrafelvételét. Johanna alakja lényegében most is úgy áll előttem, miként kialakult a regény írása során."

Magyarok
elérhető
4

Paul Lendvai - Magyarok
"Egyre ​veszélyesebb a tegnapra és a tegnapelőttre támaszkodva jóslásokba bocsátkozni; bölcs dolog azonban önmagunkat mindenre vagy majdnem mindenre felkészíteni - e Paul Valery javasolta felkészítés jegyében tekintem át a magyar múltat és a jelent. Publicista és politikai elemző vagyok, nem pedig "céhbeli" történész. Egyszerre belülről és kívülről, s mindenekelőtt politikai és anyagi befolyásoktól függetlenül, öncenzúra nélkül, időnként humorral vagy szarkazmussal próbáltam írni az elmúlt ezer év sikereiről és bukásairól, a kiemelkedő és ellentmondásos személyiségekről éppúgy, mint a köpönyegfordítás kevésbé vonzó emberi alakjairól. Ez a kötet átdolgozása és kiegészítése annak a könyvemnek, mely négy német nyelvű eredeti kiadás után az elmúlt években megjelent magyarul, angolul, csehül, románul, franciául és nemrégiben japánul is. Ami hiányzott a könyvből, az a rendszerváltás, illetve az azóta eltelt évek elemzése volt. A két évtized eseményei és főként tanulságai hozzátartoznak a magyar történelem fővonalához. Ezért ezt a kiadást a magyar olvasók számára kiegészítettem egy magyarul írt zárófejezettel az 1989-2009-es évek történetéről. Viszonylag kimerítően foglalkozom az elmúlt húsz év eseményeivel s a történelmi sorsforduló után felbukkant személyiségek szerepével." Paul Lendvai

Jókai Mór - Erdély ​aranykora
Jókai ​1851-ben keletkezett történelmi regényében Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarába viszi az olvasót, ahová hol a török szultán követei kopogtatnak be újabb és újabb adókért, hol pedig a váraikból, birtokaikról elűzött magyarország, főurak segítségért. A regény központi hőse Bánfi Dénes, Kolozs, és Doboka megye főispánja, féktelen oligarcha, aki ugyanakkor Erdély önállóságáért harcol. Bánfi áldozatul esik a fejedelmi udvar cselszövésének, s bár a fejedelem megkegyelmez neki, a kegyelemlevél későn érkezik, s legnagyobb ellensége Csáky fejét véteti.

Szvák Gyula - Hamis ​cárok
Az ​orosz "néplélektan" sajátos - bár nem kellően feltárt - történeti jelensége a cár iránti feltétlen és vallásos rajongás. Ezért a statikus berendezkedésű középkori társadalomban minden politikai mozgalom csak úgy remélhetett sikert, ha az "igazi" cár nevét írta zászlajára. A trónon ülő despoták tehát semmitől sem tartottak jobban, mint a hamis cárok felbukkanásától. Kivált, ha maguk is "hamis cárként" nyerték el a valódi koronát... A kötet az orosz történelem mélyebb megértéséhez is közelebb segíti az olvasót.

Georges Duby - Emberek ​és struktúrák a középkorban
Az ​i. sz. 1000. év utáni Európában egyre jobban szembetűnik a bőség sokféle megnyilvánulása: a demográfiai emelkedés, a városok és az árucsere újraéledése, a politikai rend megerősödése csakúgy, mint a kulturális virágzás. Mindez és a középkori Európa egész fellendülése kétségkívül - Fernand Braudel kifejezésével szólva - "mezőgazdasági sikerből" fakad.

Komjáthy István - Mondák ​könyve
Komjáthy ​István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.

Ignácz Rózsa - Hazájából ​kirekesztve
A ​szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: "A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formáhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért még arról is lemond, másnak adja. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni."

Émile Zola - Párizs ​gyomra
A ​Párizs gyomra a párizsi Vásárcsarnok regénye. Ellendarabja Victor Hugo A párizsi Notre-Dame-jának. Ahogy Hugo, a francia romantika atyja, a középkor szellemét próbálja visszavarázsolni a Notre-Dame-nak, ennek a templom-ősnek a felidézésével, úgy idézi meg Zola, az irodalmi naturalizmus magvetője, a modern Vásárcsarnok szellemét, hogy hirdesse az új művészetet, a begyöpösödött nyárspolgári ízlés ellen lázadó impresszionizmust. A harsogó színekben, vad zsivajokban és émelyítő szagokban tobzódó hatalmas Vásárcsarnok a színtere annak a társadalmi-politikai konfliktusnak, amely a Cayenne-ből menekült forradalmár, Florent és az élet nyárspolgári örömeit élvező, kövér hentesmesterné, a \szép Lisa\ között feszül. Két világnézet, két magatartás, két jellem ütközik itt meg. Ellentétük Zola tollán a Soványak és Kövérek allegorikus párviadalává tágul, és a \sovány\ Florent vereségéhez vezet. Zola, az elnyomottak, az üldözöttek ügyének bátor szószólója ezzel a művével is elszántan harcol a társadalmi haladásért, és leleplezi a második császárság burzsoáziájának undorító, szemforgató nyárspolgári \tisztességét\.

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Emmanuil Roidisz - Johanna ​nőpápa
A ​Johanna nőpápa című regény modern feldolgozása annak a népszerű, bár a legújabb kutatások által megcáfolt középkori meselegendának, mely szerint a 9. században egy angol származású szerzetes, bizonyos Johannes Angelicus - valójában álruhás nő - került a pápai trónra, majd kétévi uralkodás után egy körmeneten gyermeknek adott életet, és belehalt a szülésbe. Roidisz művét nemcsak különös tárgya teszi értékálló könyvvé, hanem az, hogy szellemesen leplezi le benne a hamis eszményeket és a hamis eszményesítést. Ami pedig a legnagyobb érdeme: briliáns stílusa. Fennkölt, pompázatos nyelvét minduntalan hétköznapi, sőt profán mondatok szaggatják szét; a magasztos vagy ájtatos hangulatot árasztó passzusokat egy-egy váratlan anakronizmussal vagy "illetlen" párhuzammal teszi nevetségessé, mindig bámulatos leleménnyel, nem tisztelve semmiféle beidegződést, semmiféle sérthetetlennek tartott tabut. Így vált a könyv a korabeli görög irodalom stíluseszményeinek markáns paródiájává, a kor szellemi és társadalmi elmaradottságának leleplezőjévé, sőt a nagy hatalmú ortodox egyház éles bírálójává.

Kovács Endre - Történelmi ​arcképek
Kovács ​Endre, a jeles Kossuth-díjas történész legújabb munkájában a társadalomtörténeti folyamatok érzékeltetésére az életrajz műfaját választotta. A sok esztendős kutatás eredményeit összegező könyv tíz jelentős XIX. századi személyiség portréját rajzolja meg.

Kőszegi Imre - Szerelmetes ​Orsikám
Orsika ​nem más, mint Kanizsai Dorottya nagyasszonynak, a mohácsi gyásztér temető angyalának unokahúga. 1526-ban árvaságra jut, tizennégy éves korában férjhez adják egy szegény királyi titoknokhoz. Nádasdy Tamáshoz. A művelt, nagyravágyó férfi Parnasszust, magyar Wartburgot szeretne felvirágoztatni Sárvárból, de a király hívására el kell hagynia otthonát, terveit, hitvesét. A még szinte gyerek asszonyka ragadja magához a nemes feladatot, megtanul írni, olvasni, latinul is, messze földön híres kertészetet nevel, tudósokat gyűjt udvarába, köztük Sylvester Jánost, és Dévai Bíró Mátyást, létrehozza a sárszigeti nyomdát, Buda elvesztésekor 1514-ben teszi le Orsika a nemzet asztalára az első magyar könyvet, a vigasztalás szózatával.

Sipos Péter - A ​II. világháború és azt követő békék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Kós Károly - Az ​országépítő
Kós ​Károly 1934-ben megjelent legjelentősebb szépprózai munkáját, az államalapító István királyról szóló Az Országépítő című történelmi regényét a Nyugat kiváló kritikusa, Schöpflin Aladár így méltatta: "István anyja által beleoltott hivatásérzetből, természetes ösztöneinek legyőzésével végzi el nagy művét. Hogy küldetését, a magyar állam megteremtését, a nemzet egységesítését végrehajthassa, azokat kell fegyverrel leigáznia, akikhez a szíve hűz, azoknak az idegen lovagoknak fegyvereivel, akikkel érzelmileg nincs közössége... Kós Károly elgondolásában csak mellékes szerepet játszik István művének vallási része. Ő nem a szent királyt látja, hanem az országépítő államférfit, aki a különböző, nagyrészt fajilag és nyelvileg is különböző törzsek konglomerátumából megteremtette az egységes magyar nemzetet, és egyhatalmi szervezetbe összefoglalta Magyarországot. Ez a tagadhatatlanul érdekes és szuggesztív koncepció azonban inkább csak alappilléreit adja meg a regénynek, a történet menetét... szélesen, nagy kedvteléssel, kitűnő elbeszélő ízzel, szinte Jókaira emlékeztetve mondja el az író..."

Jadwiga Dackiewicz - Napóleon ​másik fia
Azt, ​hogy ki volt Napóeon "egyik", illetve "másik" fia, úgy tűnik, a törvényes származás döntötte el. A Sasfiók, a "római király", a reichstadti herceg nevét sokan hallották, Edmond Rostand drámája tette híressé. Az ő anyja Mária Lujza császárné. De volt az ifjan elhalt, a bécsi aranykalikában élt Napóleonfinak egy bátyja is, Alexandre Walewski, igaz, ő nem "törvényes" anyától, hanem Maria Walewskától, Bonaparte Napóleon "lengyel feleségétől" született. Jadwiga Dackiewicz Walewski-életrajza - látszólag - történelmi és szerelmi regény, pedig hát nem az; minden szót, minden párbeszédet dokumentumok és emlékiratok sora támaszt alá. A fiatal Walewski könnyedén forgolódott és csevegett Varsó, London és Párizs szalonjaiban, és ha először aranyifjúnak vélnénk, bizony tévedünk: Alexandre végtére is érett korában, a Második Császárság idején, Franciaország külügyminisztere lett. Regényes életútja, szerelmei és házasságai a fordulatokban gazdag könyv lapjain összefonódnak a múlt századi európai történelem nemritkán drámai eseményeivel.

Nemeskürty István - „Kik ​érted haltak, szent Világszabadság”
Képzeljük ​el a kínos látványt, amikor Jellasics és katonái előtt feltűnt a magyar függetlenség és a magyar főváros védelmére felsorakozott sereg, ugyanabban a császári egyenruhában, mint amilyen az övék volt.

Nemeskürty István - Önfia ​vágta sebét
A ​kötet Nemeskürty három történelmi esszéjét tartalmazza. A Krónika Dózsa György tetteiről című ismeretterjesztő munka a források nyújtotta lehetőségekkel gondosan gazdálkodva mutatja be a parasztforradalomhoz vezető közállapotokat és a korszak politikai tényezőinek portréját. Ez történt Mohács után című munkájában Nemeskürty ráirányítja a figyelmet a mohácsi csatavesztéstől János király haláláig terjedő, történetíróilag alig feldolgozott korszak problémáira. A 16. század első fele Nemeskürty-féle krónikájának harmadik tagja az Elfelejtett évtized. Ebben a korszakban (1542-1552) Fráter György, az önálló erdélyi állam megalapítója tesz kisérletet a három részre szakadt ország egységének a helyreállítására. A terv megbukik, Ferdinánd meggyilkolja György barátot, majd az egyes várak hős védelme ellenére, huszonhat évvel Mohács után elkezdődik a török hódoltság kora.

Alexandre Dumas - A ​három testőr
Egy ​fiatalember kalandjait meséli el, akit d’Artagnannak hívnak, és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai , Athos, Porthos és Aramis – elválaszthatatlan férfiak, akiknek a jelmondata így hangzik: "Egy mindenkiért, és mindenki egyért".

Bokor László - Riadó ​a képernyőn
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_11849
elérhető
2

Mary Renault - Égi ​tűz
A ​neves történelmi regényíró művei közül nálunk is nagy sikert aratott a Thészeusz ifjúsága és az Apollón maszkja. Ez a regénye az ókori történelemnek egy izgalmas fejezetét dolgozza fel: Nagy Sándor ifjúságát, gyermekkorától trónra lépéséig. A szerző ebben a regényes fejlődésrajzban azokat a motívumokat kutatja, amelyek a kivételes gyermeket és fiatalembert előkészítették a hatalmas történelmi szerepre. A regény érdekessége, hogy nem a közismert görög, hanem makedón szemszögből mondja el a jól ismert történetet; a görög (athéni) polisz lezüllöttségét szembeállítja a civilizálatlan, félbarbár, de életerős, és a történelmi valóságot élénken érzékelő makedón társadalommal. A legendás főhős legendás ifjúsága köré hiteles történelmi környezetet teremt; a regényes Nagy Sándor-életrajz sikeresen ötvözi egybe a látomást a valósággal.

Lady_20l
elérhető
11

Romain Gary - Lady ​L.
Lady ​L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres "Koszorús Költőt", és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás - az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete - nemcsak az angol királyi ház "Koszorús Költőjét" döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt. A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

Kollekciók