Ajax-loader

'történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Anderle Ádám - Távol ​Istentől...
"Van ​egy szólásmondás az észak-amerikai féltekén, amely elsősorban Mexikóban és Közép-Amerikában ismert, és csaknem két évszázados történelmi tapasztalatot összegez. A nép sorsa azért nehéz, mert >>távol van Istentől és közel az Egyesült Államokhoz<<. Könyvünk szereplői is ekként választódtak ki: az egyik oldalon Közép-Amerika népeinek történelmi küzdelmét láthatjuk a közeli és hatalmas szomszéd, az Egyesült Államok támadási, expanziója ellen, a másik oldalon az USA található, a térség másik főszereplője. Dávid és Góliát modern kori történetének tűnhet mindaz, ami a közép-amerikai térségben az elmúlt másfél száz év alatt történt. S be kell vallanunk: szimpátiánk a közép-amerikai Dávidá - nevezzék akár Sandinónak, Farabundo Martínak, Turcios Limának, Carlos Fonsecának azokat, akik megtestesítői e névtelen hősök tízezreit teremtő történelemnek" - írja Anderle Ádám könyvének bevezetőjében.

Bolesław Prus - A ​fáraó
A ​nagy lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz bennünket. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, és egyre növekvő érdeklődéssel követjük útját. Nagyra törő uralkodó ő: országát hatalmassá akarja tenni, és segíteni az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. De tervei végrehajtásában megakadályozza a főpapság, mely a világi hatalmat is kezébe akarja ragadni, és a fáraót bábként rángatni. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. A mű nemcsak színes, lebilincselő olvasmány, hanem tanulságos korrajz is. A szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szemben álló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával.

Katona József - Bánk ​bán
Nem ​túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán. Az író által papírra vetett sorsok - dráma esetében - előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte nem. Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve visszatért szülővárosába, a hivatalnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a némaságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé. Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is fontos mű alkotója, Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át magyarra; több mint tíz saját drámát írt. Katona minden sora összefüggésben van a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes és súlyos személyiség rejlik. A drámafró nem tud önmagánál, személyisége lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Katona és Katona Bánk.

Rónaszegi Miklós - Kartal ​kalandos esküvője
Mi ​tagadás, azokban a régi, kalandos időkben sem volt könnyű kiismerni a lányokat! Lehetett valaki sok csatát megjárt vitéz lovag, népének hű fia, a királynak hű embere, ha egyszer megszerelmesedett, bizony könnyen a bolondját jártatták vele... Nos, valami ilyesmi történik ebben a könyvben is. Régi barátunk, a hős Kartal, beleszeretett a híres-neves, vitéz leányba, Bankó Virágba, s már-már leánykéréssel kezdődne a regény, hogyha... S ezzel talán megindul a páratlanul színes, lélegzetelállítóan izgalmas bonyodalom! Rónaszegi Miklós ezúttal is váratlan fordulatokkal, veszélyes szökésekkel, félelmetes lopakodásokkal, no meg humoros helyzetekkel lepi meg olvasóit. Könyvében kitárul előttünk a XIV.század elejének Magyarországa, s mi dobogó szívvel figyeljük a szép szerelmespárnak Kartalnak és Bankó Virágnak kalandos históriáját.

Pierre La Mure - Moulin ​Rouge
Toulouse-Lautrec ​élete - aki gyermekkorában nyomorékká vált, s aki csak mérhetetlen akaraterejének és szívósságának köszönhette, hogy kivételes művészi képességeit ki tudta bontakoztatni - valóban hálás téma a regényírónak. S Pierre la Mure kezén nem sikkad el az a lehetőség, amelyet témája nyújt: színes meseszövés, jó karakterábrázoló készséges, éles szeme, amely felfedezi a századvégi párizsi élet jellegzetes vonásait, együttérzése, melyen nyomon kíséri könyve hősének küzdelmes fejlődését - mindez biztosítja, hogy az olvasó érdeklődése nem lankad. A Montmartre, a műtermek, az éjszakai mulatók életét - amelynek művészi ábrázolása oly döntő hangsúllyal szerepel Toulouse-Lautrec életművében - a könyv szerzője a regényíró eszközeivel állítja elénk. De eközben módot talál arra is, hogy az akkori párizsi művészeti élet egyes kiemelkedő alakjai - Vincent von Gogh, Oscar Wilde, Yvette Guilbert, Sarah Bernhardt, Emile Zola és mások - itt-ott felbukkanjanak a könyv lapjain.

Ormos Mária - Merénylet ​Marseille-ben
1934. ​október 9-én délután Marseille-ben egy bolgár-macedón származású mesterlövész kioltotta Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter életét. A történetről készült filmet a magyar közönség is láthatta. Ki volt a gyilkos? Kik voltak a megbízói? Mely államok támogatták a merénylet szervezőit? Mi volt a háttérben megbúvó értelmi szerzők célja? Mit tudunk ma a mindmáig mesterségesen homályba borított mozzanatokról? Ezekre a kérdésekre ad választ Ormos Mária ebben a rendkívül érdekes, lebilincselő könyvecskében. Megismertet a korabeli európabeli nemzetközi helyzettel. Bemutatja a fasiszta terrorista szervezeteket, köztük a macedón ORIM-ot és a hovát Usztasát. Ismerteti a merénylet megszervezését és a támogatókat: Göringet, Mussolinit, Horthyékat. A szerző részletesen foglalkozik Magyarország szerepével, s bemutatja, milyen nemzetközi politikai meggondolások alapján akarták egyedül Magyarországot a vádlottak padjára helyezni a merénylők támogatásáért. A szerzőt, Ormos Máriát jól ismerik a történelmi művek iránt érdeklődő olvasók. Korábban ugyanebben a sorozatban megjelent "Háború Etiópia foldjén" és a "A Matteotti-ügy" című könyve.

Kondor Vilmos - Budapest ​noir
Budapest, ​1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.

Földes Jolán - A ​halászó macska uccája
Párizsban ​van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög kereskedő, és még egész sor száműzött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz belőlük. Életük egyszerű volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha időről időre közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrengető esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története. (Az 1936-os első kiadás fülszövege)

Sabine Ebert - A ​bába nyomában
A ​szerző korábbi kötetének (A bába titka) folytatásaként megjelenő regényben Oroszlán Henrik visszatért a Szentföldről, és vele Marthe és Christian legnagyobb ellensége is. A herceg pont őt nevezi ki az ezüstfalvak helytartójának. Ám ha mindez nem volna elég, Marthét feljelenti egy fanatikus medikus, hogy egyházi bíróság előtt feleljen tetteiért

Halász Zoltán - Budavári ​farsang
Magyarország ​Hunyadi Mátyás halála után. A birodalom, amelyet a nagy államférfi felépített, mállik, bomladozik. De a reneszánsz művészet most hozza legszebb virágait. M. S. mester a Vizitációt festi, a budai szobrászműhely ismeretlen mestere most faragja a legszebbik Madonnát, épül a Bakócz-kápolna Esztergomban. Végletes, végzetes kor. A Boccaccio tollára kívánkozó jelenetek átmenet nélkül fordulnak véres tragédiákba, történelmi nagy gesztusok pillanatok alatt torzulnak farce-szá. Csak azért-e, mert eltűnt a zseni, aki összefogta az ország erőit, az egymás ellen feszülő, önpusztító indulatokat? Vagy más, feltartózhatatlan változások munkálnak a mélyben? Ellenállhatatlanul csúsznak-e a rétegek a föld mélyén, hogy létrehozzák a tektonikus katasztrófát, amelybe majd egy egész nemzet zuhan bele? Halász Zoltán regénye, a Budavári farsang a XV. századvég Magyarországát idézi sokszínű kavargásában, drámai ellentéteiben az olvasó elé. A cselekmény középpontjában Aragóniai Beatrix, Mátyás özvegye áll, aki trónt, hatalmat, szerelmet akar kicsikarni az élettől - mindenáron. Vele szemben a neuraszténiásan passzív Jagelló Ulászló; a bíborosi kalapra, majd a pápai trónra aspiráló Bakócz Tamás, a "Sánta Herceg", Corvin János tiszta, tragikus alakja... A sokszálú, izgalmas fordulatokban bővelkedő történet az itáliai Porto Gruaróban ér véget, ahol a kiábrándult, száműzött Beatrixnak, magyarországi életére visszagondolva, egy utolsó, döbbenetes élménnyel kell megbirkóznia.

Papirpenz
elérhető
10

Ken Follett - Papírpénz
Tim ​Fitzpetersonra, a brit kormány energiaügyi miniszterhelyettesére ráuszítanak egy kis prostituáltat, majd megzsarolják: ha nem árulja el, ki kapja meg a Shield olajmező feltárási engedélyét, kiteregetik a sajtónak, hogy csalja a feleségét. Kik zsarolják meg? Tony Cox, a hajdan kisstílű, ma már inkább feltörekvő vagány, a kis prostituált futtatója, egy jól menő klubhálózat tulajdonosa - és Felix Laski, a kétes hírű, ám nagymenő, dúsgazdag bankár, tőzsdespekuláns, aki meg akarja venni a Hamilton Konszernt, amelyik majd elnyeri az olajfúrási engedélyt. E látszólag egymástól teljesen független eseményekről informátorok és fülesek útján rendre értesül az Evening Post szerkesztősége. Mivel az összefüggésekre csak fokozatosan derül fény, egyetlen ifjú riporter, Kevin Hart kapiskálja csak, hogy óriási disznóság készül...

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Tatiosz - Mosolygó ​történelem
Híres ​emberek - nevezetes történetek. Bohókás tudósok, feltalálók, kaján művészek, írók, muzsikusok... Szórakoztató, szellemes történetek Diogenésztől Nagy Sándorig, Mark Twaintől G. B. Shaw-ig, Thálésztől Einsteinig, Puccinitől Verdiig

Kristo_az_allamalapito
Az ​államalapító Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Az ​államalapító
Több ​mint ezer esztendeje született, és éppen ez évben 950 esztendeje halt meg Szent István király. Vajon van-e egyáltalán lehetőség arra,hogy messzi évszázadok feneketlennek tetsző mélységéből hitelt érdemlően idézhessük meg első keresztény uralkodónk alakját? István korából alig-alig maradt hitelt érdemlő tárgyi vagy írásos emlék. Érthető ez, hiszen a magyarság még éppen csak megkezdte az ismerkedést a tőle és nyelvétől oly messze álló latin nyelvvel, az idő vasfoga pedig a szó szoros értelmében elemésztette a Szent István-i kor tárgyi hagyatékait. István rendkívüli jelentőségű történeti személyiség volt, akinek életet halálával csak fizikai értelemben fejeződött be, utóélete, azaz szellemiségének, alkotásainak élete a mai napig sem ért véget. István már nagyon korán jelszóvá, zászlóvá, programmá vált, ami nem használt a történetileg hiteles István-kép hagyományozódásának. Szinte minden történeti kor megalkotta a maga István-portréját, amely jószerével igen gyakran jobban hasonlított a portrét létrehozó kor eszmevilágához, semmint István korához, illetve magához Istvánhoz.... Jelen kis kötet természetesen nem vállalhatja magára azt, hogy teljes képet adjon Istvánról, viszont néhány ponton részletekbe menő képet villant fel István egyéniségéről, uralkodásának bel- és külpolitikai vonatkozásairól, egyházpolitikájáról, törvényhozásáról, a nevéhez kapcsolt koronázási jelvényekről. A tanulmányok szerzői valamint a kötet szerkesztője azt remélik, hogy - minden nyilvánvaló nehézség ellenére is - sikerült valamit felvillantaniuk abból a sokszínű problematikából, amely István alakját, politikáját, emberi nagyságát jellemzi, s hozzájárulnak annak tudatosításához: mit köszönhet a magyarság és Európa Szent Istvánnak.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Meghalni ​most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye. Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye.

Bertényi Iván - Új ​magyar címertan
Történelmünk ​újabb korszakváltása természetesen címereink sorsának alakulását is befolyásolta. A tradíciókhoz való visszatérés nyomán eltűntek a települések mesterkélt és politikai célzatú szocializmuskori szimbólumai. Végre méltó helyükre kerültek az eredeti alakzatok, a címertanilag hiteles formák. Mindezt legszebben magának az állami címernek a "feltámadása" példázza. Bertényi Iván korábbi címertani munkáinak bizonyos részein tehát túllépett az élet. Ezeket a szerző - a heraldika nemzetközi rangú szaktekintélye - korszerűsítette, így az olvasó ismét hiteles címertani kézikönyvet vehet a kezébe.

Rónaszegi Miklós - A ​rettenetes Kartal
Izgalmas ​kérdések tartják állandó feszültségben az olvasót, miközben élvezettel halad a pergõ cselekményű történelmi regényben: vajon ki az igazi király? Megtartja-e szavát Loránd, a szavatartó lovag? Hol rejtõzik a sokszor emlegetett Rettenetes Kartal? Megkerül-e a híres királyi ékszer, Szent István koronája?

999632598a
elérhető
16

Walter Scott - Ivanhoe
Majdnem ​pontosan ezer éve történt, hogy a francia nyelvű normanok elözönlötték a brit szigeteket, és meghódították angolszász lakóit. Az uralkodó normannok és az alávetett szászok ádáz küzdelme évszázadokig tartott, de végül a két nép, a két nyelv eggyé olvadt, és így alakult ki az angol nemzet és nyelv. Az író akit a történelmi regény atyjának neveznek, az átalakulás viharos korszakába helyzei hőseit, a nemeslelkű, hős Ivanhoe lovagot, az elvetemült templáriust, a bájos Rowenát, és a szép Rebekát, Oroszlánszívű Richárd királyt és a legendás Robin Hoodot. A romantius, kalandos nagy regény másfél évszázada kedves olvasmánya felnőtteknek és fiataloknak.

M. K. Kaszvinov - Huszonhárom ​lépcsőfok a halálba
A ​huszonhárom lépcső jelképes: az utolsó Romanov, II. Miklós cár huszonhárom évig uralkodott, s mintha minden lépcsőfok közelebb vitte volna a jekatyerinburgi huszonhárom lépcsőhöz, a pincébe, a halálba. A cár sohasem ölt embert, mégis jogosan lett az uráli szovjet népítéletének tárgya, hiszen ha személy szerint nem is volt gyilkos, mint a cári autokrácia jelképe, közönséges tömeggyilkosnak tekintették. Az orosz-japán háború elesett tízezrei, az 1905-ben lemészárolt forradalmárok, az első világháborúért kiáltott. Jogos bosszúért. S a családja? A beteges cárevics, a jéghideg szívű cárné és az uralkodópár négy leánya - abban a történelmi szituációban, egy véres polgárháború viharában - jelképpé válhatott volna a fehérgárdisták szemében, ha életüket megkímélik. II. Miklósnak azért is meg kellett halni, mert cár volt, családjának pedig, amely egész életében pompában-fényűzésben élt, azért, mert utódai lehettek volna.

David Howarth - Az ​Armada pusztulása
1588 ​viharos nyarán történelmi esemény zajlott le a szürke atlanti vizeken: az angol flotta megtépázta II. Fülöp Armadáját, majd a vad viharok körbeűzték a spanyol vitorlásokat és evezős gályákat a zord skót és ír partok körül. A dráma emberi vonásai: miként élt és szenvedett hosszú heteken át harmincezer spanyol katona és tengerész úszó patkányfészkeiken, hidegben vacogva és forró láztól gyötörve, egy bigott király rögeszméje miatt. A mű eredeti alcíme: a spanyol "sztori". Nos, az angol történetírás mind a mai napig kevéssé érdeklődött az eredeti spanyol dokumentumok iránt. David Howarth, csaknem száz évvel a simancasi levéltár okmányainak publikálása után, spanyol szemszögből írja le a drámai eseményeket, amelyek nyomán Fülöp birodalmában leáldozott a Nap, illetve szabaddá vált az út a németalföldi és az angol polgári fejlődés, és egy új világpiac kialakulása előtt. Howarth végül bebizonyítja, mit és miért tudott eddig rosszul a kollektív emlékezet az Armada pusztulásáról.

2fogs%c3%a1g
elérhető
90

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Alesz Adamovics - Büntetőosztagosok
Ez ​a regény igen nagy sikert, s nem kevésbé nagy feltűnést keltett a Szovjetunióban. Írója nálunk sem ismeretlen, hiszen a _Hatinyi harangok_ szerzőjeként és a _Feljegyzések a blokád történetéhez_ társszerzőjeként, nevét a magyar olvasók is minden bizonnyal megjegyezték. A Büntetőosztagosokkal Adamovics olyan témához nyúlt, amely ha tabu éppen nem volt is, mindenesetre a ritkánál is ritkábban bukkant elő az utóbbi évtizedek szovjet irodalmában. A regény ugyanis azokról szól, akik a hitlerista támadás után, szembefordulván hazájukkal, átálltak az ellenség oldalára, és a Nagy Honvédő Háború egész ideje alatt a fasiszták zsoldjában harcoltak. Különböző nemzetiségű, korú, foglalkozású emberek ezek,akiket valójában csak egyetlen dolog fűz össze: tulajdon árulásuk tudata és ténye. Majd egyre inkább az, hogy a megszállók megtorló különítményeseivé válva, emberek számlálhatatlan ezreit mészárolva le, s falvak sok-sok tucatját téve a földdel egyenlővé – maguk tudják a legjobban, hogy önnön könyörtelen ítélet vár majd rájuk, amint üt a leszámolás óráját. A regény – voltaképpen dokumentumokból és tanúvallomásokból, írói rekonstrukciókból és belső monológokból fölépített alkotás – az árulás lélektanának és módozatainak olyan páratlanul mély, sokrétű ábrázolását nyújtja, amely a maga nemében valóban példa nélkülinek nevezhető. E korántsem könnyű, néhol pedig szinte györtelmes olvasmány megrendítő hatású mű. Kétségtelenül Alesz Adamovics eddigi legkiválóbb alkotása.

Andorka Rudolf - A ​madridi követségtől Mauthausenig
Egy ​korszakot jellemezni, tükröt tartani a kortársak elé, utólag magyarázatot adni a következő nemzedéknek, ki tagadná, hogy a legnehezebb feladatok közé tartozik. Mégis megkísérelhető, de azt is kockáztatjuk, hogy felemásan sikerül a jellemzés, torzít a tükör, sommás lesz az indoklás. Ez a naplótöredék, amelyet az olvasó most a kezébe vesz, a magyar nép huszadik századi történetének legkritikusabb éveiben íródott. Sajnos, csak töredék. Két füzet maradt meg számunkra, az 1938. november 19-től 1939. december 31-ig és az 1941. november 16-tól 1943. április 17-ig terjedő időszak feljegyzéseivel. A napló, amit egy személy az események frissességében feljegyez a maga emlékezetének, az utódok figyelmeztetésére, szubjektivitástól egyáltalán nem mentes, de kizárja az utólagos szépítések, formálások lehetőségét. A korszak önmaga krónikása, dr. Andorka Rudolf, 1939 májusáig a vezérkari főnöksége 2. (kémelhárítással is foglalkozó) osztályának vezetője, majd Horthy első madridi követe Franco mellett és végül a politikától hivatalosan "visszavonultan" élő nyugalmazott tábornoki követ. 1944. március 19-e után a mauthauseni koncentrációs tábor foglya. Nem érdektelen szemtanú és szemlélő, és bár mindaz, amiről szól; az 1938. őszi kárpátukrán akció, a hitleri Németországtól megcsömörlő, az angolszász hatalmakkal szorosabb kapcsolatot igénylő uralkodó réteg önellentmondásokkal terhes és eleve kudarcra ítélt útkeresései nem ismeretlenek történészeink, sőt, a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasótábor előtt sem, mégis számtalan új momentumot tárnak fel a naplórészletek az eseményekről úgy, hogy közben képet kapunk egy érdekes egyéniségről is.

Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Egy ​különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.

Henryk Sienkiewicz - Kereszteslovagok
A ​Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados német-lengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagello Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjért. Sienkiewicz a történeti források alalpján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.

Kathleen Duey - Lódobogás ​- Katie és a musztáng I.
Egy ​kislány és egy ló kivételes barátsága elevenedik meg a Könyvmolyképző Kiadó új sorozatának lapjain. A tízéves Katie csak nemrég veszítette el szüleit és testvéreit egy pusztító járványban. Most távoli rokonainál lakik, akik cselédként dolgoztatják. Katie minden vágya, hogy Nyugatra menjen, és megtalálja igazi családját. Amikor a ház ura egy vad musztángot hoz a házhoz, a kislány kedvességével és gondoskodásával fokozatosan elnyeri az állat bizalmát. Mindenki legnagyobb meglepetésére a veszélyes és szelídíthetetlen jószág engedelmeskedik Katie-nek. A két elhagyatott teremtmény között eltéphetetlen kapocs alakul ki. Barátságukat azonban halálos veszély fenyegeti. Hamarosan rá kell döbbenniük, hogy nagyobb szükségük van egymásra, mint azt valaha is gondolták. Ellenállhatatlanul romantikus történet, mely az első perctől fogva rabul ejti, és fogva tartja az olvasó érzelmeit.

Tatay Sándor - Kinizsi ​Pál
A ​híres törökverőnek, a malomkövet fél kézzel felemelő óriási erejű vitéznek, Mátyás király hadvezérének emléke mélyen élt az emberek szívében; egymás után születtek legendák róla. Ma már nehéz lenne megállapítani, mi volt igaz, mi nem e legendákból. De hogy mennyivel romantikusabb a mesehős Kinizsi története, azt Tatay történelmi regénye is bizonyítja. Az egyszerű molnárlegény, aki Mátyás jeles hadvezére lett, ma is megdobogtatja a gyerekolvasó szívét, vele izgul egy-egy döntő csata előtt. Csatából pedig kijut a hősnek elég, hisz a híres "fekete sereg" nemcsak a cseh király, a német császár ellen száll hadba, hanem a magyar főurak belső viszályait is el kell hogy simítsa, s végül ott a fő veszély: a török. S persze a szerelem sem marad el; a gyönyörű főúri kisasszony, Magyar Jolánka kezéért Kinizsinek álnok vetélytársakkal kell megküzdenie. - A romantikus, fordulatos ifjúsági regény - elsősorban a 8-10 éves gyerekeknek olvasmánya.

Fábián Janka - Koszorúfonat
Az ​1867-es magyar–osztrák kiegyezés körüli mozgalmas és ellentmondásos évek eseményeiről szóló hírek a Lotti örökségéből jól ismert Zemplén megyei nyugalmas birtokra, Ágfára is eljutnak. Itt nevelkedik Lotti és Móric már idősödő lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát már gyermekkorban megkeserítik a családi tragédiák, amelyek következtében kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek, Tinka mamának köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak. Az idősebb lány, Ella, felcseperedve a példaképét, Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt, és a dédanyja, Lotti emlékét követve Svájcba utazik, hogy régi álmát valóra váltva elvégezze az orvosi egyetemet. A húga, Blanka neveltetéséről eközben Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni gondoskodik. A két lány ekkor kissé eltávolodik egymástól, de mindketten tudják, hogy továbbra is számíthatnak egymásra. Szükségük is lesz egymás támogatására, különösen akkor, amikor egy fiatalember felbukkanása próbára teszi a testvéri szeretetüket, és újabb váratlan, tragikus események tépázzák meg a megmaradt családot. Végül azonban a múlt már elfeledett árnyai közül ismét feltűnik valaki, akinek a segítségével Ella és Blanka is révbe érnek. Ahogy az olvasó Fábián Janka regényeiben már megszokhatta, ezúttal is rengeteg történelmi helyszínre, eseményre látogathatunk el, kezdve az 1867-es koronázástól egészen a századforduló előtti években történt, csodaszámba menő változásokig. Ott lehetünk a bécsi világkiállításon, megélhetjük Pest, Buda és Óbuda egyesülését, és láthatjuk, hogyan bolygatja fel Bécset Rudolf trónörökös halála. Közben pedig megismerhetjük a szereplők között szövődő szerelmeket, az emberi kapcsolatok alakulását, valamint a mindennapi élet gondjait és örömeit, amelyekhez a történelem csupán grandiózus háttérként szolgál.

2689360_5
elérhető
37

Fábián Janka - Búzavirág
Emíliát ​már kislányként elbűvöli a színpad varázsa, és az akkoriban még újdonságnak számító mozgókép. Udvarlójával, Vincével még egy amatőr filmet is forgatnak a lány főszereplésével, amellyel kapcsolatban nagyratörő terveik vannak. Ám a Nagy Háború kitörésekor a fiút elviszik katonának, Mimi pedig ápolónőként utazik ki a frontra, hogy megkeresse szerelmét… A háború végeztével Mimi mindenét elveszíti: a vőlegényét, az egészségét, még színészi karrierje is derékba törni látszik. A lány azonban nem adja fel – többek közt Vince emlékéért is elhatározza, hogy beteljesíti régi álmukat, és rövid kitérők után Hollywoodban próbál szerencsét. Pálóczy Emília hamarosan Mimi Hamiltonként ünnepelt sztár lesz a kor filmcsillagainak oldalán, de vajon a sikerekben és csillogásban megtalálja-e az elveszített boldogságot? Fábián Janka Búzavirág című regényében az Ághfay-kúria újabb nemzedékének sorsát követhetjük végig a huszadik század első évtizedeiben.

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
A ​Führer, Adolf Hitler egyszer s mindenkorra meghatározta, mi az SS becsülete, s meghatározását elitcsapatai jelmondatává tette. "Becsületed - mondta - a hűség." Azóta minden tökéletesen egyszerű és világos. A katonának nem kell többé lelkiismereti kérdésekkel bajlódnia. Elég, hogy hűséges, egyszóval engedelmeskedik a parancsnak.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Kollekciók