Ajax-loader

'történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kondor Vilmos - Budapest ​noir
Budapest, ​1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Földes Jolán - A ​halászó macska uccája
Párizsban ​van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög kereskedő, és még egész sor száműzött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz belőlük. Életük egyszerű volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha időről időre közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrengető esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története. (Az 1936-os első kiadás fülszövege)

Sabine Ebert - A ​bába nyomában
A ​szerző korábbi kötetének (A bába titka) folytatásaként megjelenő regényben Oroszlán Henrik visszatért a Szentföldről, és vele Marthe és Christian legnagyobb ellensége is. A herceg pont őt nevezi ki az ezüstfalvak helytartójának. Ám ha mindez nem volna elég, Marthét feljelenti egy fanatikus medikus, hogy egyházi bíróság előtt feleljen tetteiért

Halász Zoltán - Budavári ​farsang
Magyarország ​Hunyadi Mátyás halála után. A birodalom, amelyet a nagy államférfi felépített, mállik, bomladozik. De a reneszánsz művészet most hozza legszebb virágait. M. S. mester a Vizitációt festi, a budai szobrászműhely ismeretlen mestere most faragja a legszebbik Madonnát, épül a Bakócz-kápolna Esztergomban. Végletes, végzetes kor. A Boccaccio tollára kívánkozó jelenetek átmenet nélkül fordulnak véres tragédiákba, történelmi nagy gesztusok pillanatok alatt torzulnak farce-szá. Csak azért-e, mert eltűnt a zseni, aki összefogta az ország erőit, az egymás ellen feszülő, önpusztító indulatokat? Vagy más, feltartózhatatlan változások munkálnak a mélyben? Ellenállhatatlanul csúsznak-e a rétegek a föld mélyén, hogy létrehozzák a tektonikus katasztrófát, amelybe majd egy egész nemzet zuhan bele? Halász Zoltán regénye, a Budavári farsang a XV. századvég Magyarországát idézi sokszínű kavargásában, drámai ellentéteiben az olvasó elé. A cselekmény középpontjában Aragóniai Beatrix, Mátyás özvegye áll, aki trónt, hatalmat, szerelmet akar kicsikarni az élettől - mindenáron. Vele szemben a neuraszténiásan passzív Jagelló Ulászló; a bíborosi kalapra, majd a pápai trónra aspiráló Bakócz Tamás, a "Sánta Herceg", Corvin János tiszta, tragikus alakja... A sokszálú, izgalmas fordulatokban bővelkedő történet az itáliai Porto Gruaróban ér véget, ahol a kiábrándult, száműzött Beatrixnak, magyarországi életére visszagondolva, egy utolsó, döbbenetes élménnyel kell megbirkóznia.

Papirpenz
elérhető
10

Ken Follett - Papírpénz
Tim ​Fitzpetersonra, a brit kormány energiaügyi miniszterhelyettesére ráuszítanak egy kis prostituáltat, majd megzsarolják: ha nem árulja el, ki kapja meg a Shield olajmező feltárási engedélyét, kiteregetik a sajtónak, hogy csalja a feleségét. Kik zsarolják meg? Tony Cox, a hajdan kisstílű, ma már inkább feltörekvő vagány, a kis prostituált futtatója, egy jól menő klubhálózat tulajdonosa - és Felix Laski, a kétes hírű, ám nagymenő, dúsgazdag bankár, tőzsdespekuláns, aki meg akarja venni a Hamilton Konszernt, amelyik majd elnyeri az olajfúrási engedélyt. E látszólag egymástól teljesen független eseményekről informátorok és fülesek útján rendre értesül az Evening Post szerkesztősége. Mivel az összefüggésekre csak fokozatosan derül fény, egyetlen ifjú riporter, Kevin Hart kapiskálja csak, hogy óriási disznóság készül...

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Tatiosz - Mosolygó ​történelem
Híres ​emberek - nevezetes történetek. Bohókás tudósok, feltalálók, kaján művészek, írók, muzsikusok... Szórakoztató, szellemes történetek Diogenésztől Nagy Sándorig, Mark Twaintől G. B. Shaw-ig, Thálésztől Einsteinig, Puccinitől Verdiig

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Kristo_az_allamalapito
Az ​államalapító Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Az ​államalapító
Több ​mint ezer esztendeje született, és éppen ez évben 950 esztendeje halt meg Szent István király. Vajon van-e egyáltalán lehetőség arra,hogy messzi évszázadok feneketlennek tetsző mélységéből hitelt érdemlően idézhessük meg első keresztény uralkodónk alakját? István korából alig-alig maradt hitelt érdemlő tárgyi vagy írásos emlék. Érthető ez, hiszen a magyarság még éppen csak megkezdte az ismerkedést a tőle és nyelvétől oly messze álló latin nyelvvel, az idő vasfoga pedig a szó szoros értelmében elemésztette a Szent István-i kor tárgyi hagyatékait. István rendkívüli jelentőségű történeti személyiség volt, akinek életet halálával csak fizikai értelemben fejeződött be, utóélete, azaz szellemiségének, alkotásainak élete a mai napig sem ért véget. István már nagyon korán jelszóvá, zászlóvá, programmá vált, ami nem használt a történetileg hiteles István-kép hagyományozódásának. Szinte minden történeti kor megalkotta a maga István-portréját, amely jószerével igen gyakran jobban hasonlított a portrét létrehozó kor eszmevilágához, semmint István korához, illetve magához Istvánhoz.... Jelen kis kötet természetesen nem vállalhatja magára azt, hogy teljes képet adjon Istvánról, viszont néhány ponton részletekbe menő képet villant fel István egyéniségéről, uralkodásának bel- és külpolitikai vonatkozásairól, egyházpolitikájáról, törvényhozásáról, a nevéhez kapcsolt koronázási jelvényekről. A tanulmányok szerzői valamint a kötet szerkesztője azt remélik, hogy - minden nyilvánvaló nehézség ellenére is - sikerült valamit felvillantaniuk abból a sokszínű problematikából, amely István alakját, politikáját, emberi nagyságát jellemzi, s hozzájárulnak annak tudatosításához: mit köszönhet a magyarság és Európa Szent Istvánnak.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Meghalni ​most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye. Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye.

Bertényi Iván - Új ​magyar címertan
Történelmünk ​újabb korszakváltása természetesen címereink sorsának alakulását is befolyásolta. A tradíciókhoz való visszatérés nyomán eltűntek a települések mesterkélt és politikai célzatú szocializmuskori szimbólumai. Végre méltó helyükre kerültek az eredeti alakzatok, a címertanilag hiteles formák. Mindezt legszebben magának az állami címernek a "feltámadása" példázza. Bertényi Iván korábbi címertani munkáinak bizonyos részein tehát túllépett az élet. Ezeket a szerző - a heraldika nemzetközi rangú szaktekintélye - korszerűsítette, így az olvasó ismét hiteles címertani kézikönyvet vehet a kezébe.

Rónaszegi Miklós - A ​rettenetes Kartal
Izgalmas ​kérdések tartják állandó feszültségben az olvasót, miközben élvezettel halad a pergõ cselekményű történelmi regényben: vajon ki az igazi király? Megtartja-e szavát Loránd, a szavatartó lovag? Hol rejtõzik a sokszor emlegetett Rettenetes Kartal? Megkerül-e a híres királyi ékszer, Szent István koronája?

999632598a
elérhető
16

Walter Scott - Ivanhoe
Majdnem ​pontosan ezer éve történt, hogy a francia nyelvű normanok elözönlötték a brit szigeteket, és meghódították angolszász lakóit. Az uralkodó normannok és az alávetett szászok ádáz küzdelme évszázadokig tartott, de végül a két nép, a két nyelv eggyé olvadt, és így alakult ki az angol nemzet és nyelv. Az író akit a történelmi regény atyjának neveznek, az átalakulás viharos korszakába helyzei hőseit, a nemeslelkű, hős Ivanhoe lovagot, az elvetemült templáriust, a bájos Rowenát, és a szép Rebekát, Oroszlánszívű Richárd királyt és a legendás Robin Hoodot. A romantius, kalandos nagy regény másfél évszázada kedves olvasmánya felnőtteknek és fiataloknak.

M. K. Kaszvinov - Huszonhárom ​lépcsőfok a halálba
A ​huszonhárom lépcső jelképes: az utolsó Romanov, II. Miklós cár huszonhárom évig uralkodott, s mintha minden lépcsőfok közelebb vitte volna a jekatyerinburgi huszonhárom lépcsőhöz, a pincébe, a halálba. A cár sohasem ölt embert, mégis jogosan lett az uráli szovjet népítéletének tárgya, hiszen ha személy szerint nem is volt gyilkos, mint a cári autokrácia jelképe, közönséges tömeggyilkosnak tekintették. Az orosz-japán háború elesett tízezrei, az 1905-ben lemészárolt forradalmárok, az első világháborúért kiáltott. Jogos bosszúért. S a családja? A beteges cárevics, a jéghideg szívű cárné és az uralkodópár négy leánya - abban a történelmi szituációban, egy véres polgárháború viharában - jelképpé válhatott volna a fehérgárdisták szemében, ha életüket megkímélik. II. Miklósnak azért is meg kellett halni, mert cár volt, családjának pedig, amely egész életében pompában-fényűzésben élt, azért, mert utódai lehettek volna.

David Howarth - Az ​Armada pusztulása
1588 ​viharos nyarán történelmi esemény zajlott le a szürke atlanti vizeken: az angol flotta megtépázta II. Fülöp Armadáját, majd a vad viharok körbeűzték a spanyol vitorlásokat és evezős gályákat a zord skót és ír partok körül. A dráma emberi vonásai: miként élt és szenvedett hosszú heteken át harmincezer spanyol katona és tengerész úszó patkányfészkeiken, hidegben vacogva és forró láztól gyötörve, egy bigott király rögeszméje miatt. A mű eredeti alcíme: a spanyol "sztori". Nos, az angol történetírás mind a mai napig kevéssé érdeklődött az eredeti spanyol dokumentumok iránt. David Howarth, csaknem száz évvel a simancasi levéltár okmányainak publikálása után, spanyol szemszögből írja le a drámai eseményeket, amelyek nyomán Fülöp birodalmában leáldozott a Nap, illetve szabaddá vált az út a németalföldi és az angol polgári fejlődés, és egy új világpiac kialakulása előtt. Howarth végül bebizonyítja, mit és miért tudott eddig rosszul a kollektív emlékezet az Armada pusztulásáról.

2fogs%c3%a1g
elérhető
90

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Alesz Adamovics - Büntetőosztagosok
Ez ​a regény igen nagy sikert, s nem kevésbé nagy feltűnést keltett a Szovjetunióban. Írója nálunk sem ismeretlen, hiszen a _Hatinyi harangok_ szerzőjeként és a _Feljegyzések a blokád történetéhez_ társszerzőjeként, nevét a magyar olvasók is minden bizonnyal megjegyezték. A Büntetőosztagosokkal Adamovics olyan témához nyúlt, amely ha tabu éppen nem volt is, mindenesetre a ritkánál is ritkábban bukkant elő az utóbbi évtizedek szovjet irodalmában. A regény ugyanis azokról szól, akik a hitlerista támadás után, szembefordulván hazájukkal, átálltak az ellenség oldalára, és a Nagy Honvédő Háború egész ideje alatt a fasiszták zsoldjában harcoltak. Különböző nemzetiségű, korú, foglalkozású emberek ezek,akiket valójában csak egyetlen dolog fűz össze: tulajdon árulásuk tudata és ténye. Majd egyre inkább az, hogy a megszállók megtorló különítményeseivé válva, emberek számlálhatatlan ezreit mészárolva le, s falvak sok-sok tucatját téve a földdel egyenlővé – maguk tudják a legjobban, hogy önnön könyörtelen ítélet vár majd rájuk, amint üt a leszámolás óráját. A regény – voltaképpen dokumentumokból és tanúvallomásokból, írói rekonstrukciókból és belső monológokból fölépített alkotás – az árulás lélektanának és módozatainak olyan páratlanul mély, sokrétű ábrázolását nyújtja, amely a maga nemében valóban példa nélkülinek nevezhető. E korántsem könnyű, néhol pedig szinte györtelmes olvasmány megrendítő hatású mű. Kétségtelenül Alesz Adamovics eddigi legkiválóbb alkotása.

Andorka Rudolf - A ​madridi követségtől Mauthausenig
Egy ​korszakot jellemezni, tükröt tartani a kortársak elé, utólag magyarázatot adni a következő nemzedéknek, ki tagadná, hogy a legnehezebb feladatok közé tartozik. Mégis megkísérelhető, de azt is kockáztatjuk, hogy felemásan sikerül a jellemzés, torzít a tükör, sommás lesz az indoklás. Ez a naplótöredék, amelyet az olvasó most a kezébe vesz, a magyar nép huszadik századi történetének legkritikusabb éveiben íródott. Sajnos, csak töredék. Két füzet maradt meg számunkra, az 1938. november 19-től 1939. december 31-ig és az 1941. november 16-tól 1943. április 17-ig terjedő időszak feljegyzéseivel. A napló, amit egy személy az események frissességében feljegyez a maga emlékezetének, az utódok figyelmeztetésére, szubjektivitástól egyáltalán nem mentes, de kizárja az utólagos szépítések, formálások lehetőségét. A korszak önmaga krónikása, dr. Andorka Rudolf, 1939 májusáig a vezérkari főnöksége 2. (kémelhárítással is foglalkozó) osztályának vezetője, majd Horthy első madridi követe Franco mellett és végül a politikától hivatalosan "visszavonultan" élő nyugalmazott tábornoki követ. 1944. március 19-e után a mauthauseni koncentrációs tábor foglya. Nem érdektelen szemtanú és szemlélő, és bár mindaz, amiről szól; az 1938. őszi kárpátukrán akció, a hitleri Németországtól megcsömörlő, az angolszász hatalmakkal szorosabb kapcsolatot igénylő uralkodó réteg önellentmondásokkal terhes és eleve kudarcra ítélt útkeresései nem ismeretlenek történészeink, sőt, a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasótábor előtt sem, mégis számtalan új momentumot tárnak fel a naplórészletek az eseményekről úgy, hogy közben képet kapunk egy érdekes egyéniségről is.

Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Egy ​különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.

Henryk Sienkiewicz - Kereszteslovagok
A ​Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados német-lengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagello Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjért. Sienkiewicz a történeti források alalpján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.

Kathleen Duey - Lódobogás ​- Katie és a musztáng I.
Egy ​kislány és egy ló kivételes barátsága elevenedik meg a Könyvmolyképző Kiadó új sorozatának lapjain. A tízéves Katie csak nemrég veszítette el szüleit és testvéreit egy pusztító járványban. Most távoli rokonainál lakik, akik cselédként dolgoztatják. Katie minden vágya, hogy Nyugatra menjen, és megtalálja igazi családját. Amikor a ház ura egy vad musztángot hoz a házhoz, a kislány kedvességével és gondoskodásával fokozatosan elnyeri az állat bizalmát. Mindenki legnagyobb meglepetésére a veszélyes és szelídíthetetlen jószág engedelmeskedik Katie-nek. A két elhagyatott teremtmény között eltéphetetlen kapocs alakul ki. Barátságukat azonban halálos veszély fenyegeti. Hamarosan rá kell döbbenniük, hogy nagyobb szükségük van egymásra, mint azt valaha is gondolták. Ellenállhatatlanul romantikus történet, mely az első perctől fogva rabul ejti, és fogva tartja az olvasó érzelmeit.

Tatay Sándor - Kinizsi ​Pál
A ​híres törökverőnek, a malomkövet fél kézzel felemelő óriási erejű vitéznek, Mátyás király hadvezérének emléke mélyen élt az emberek szívében; egymás után születtek legendák róla. Ma már nehéz lenne megállapítani, mi volt igaz, mi nem e legendákból. De hogy mennyivel romantikusabb a mesehős Kinizsi története, azt Tatay történelmi regénye is bizonyítja. Az egyszerű molnárlegény, aki Mátyás jeles hadvezére lett, ma is megdobogtatja a gyerekolvasó szívét, vele izgul egy-egy döntő csata előtt. Csatából pedig kijut a hősnek elég, hisz a híres "fekete sereg" nemcsak a cseh király, a német császár ellen száll hadba, hanem a magyar főurak belső viszályait is el kell hogy simítsa, s végül ott a fő veszély: a török. S persze a szerelem sem marad el; a gyönyörű főúri kisasszony, Magyar Jolánka kezéért Kinizsinek álnok vetélytársakkal kell megküzdenie. - A romantikus, fordulatos ifjúsági regény - elsősorban a 8-10 éves gyerekeknek olvasmánya.

Passuth László - Esőisten ​siratja Mexikót
Egy ​csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével - s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye.

Fábián Janka - Koszorúfonat
Az ​1867-es magyar–osztrák kiegyezés körüli mozgalmas és ellentmondásos évek eseményeiről szóló hírek a Lotti örökségéből jól ismert Zemplén megyei nyugalmas birtokra, Ágfára is eljutnak. Itt nevelkedik Lotti és Móric már idősödő lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát már gyermekkorban megkeserítik a családi tragédiák, amelyek következtében kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek, Tinka mamának köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak. Az idősebb lány, Ella, felcseperedve a példaképét, Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt, és a dédanyja, Lotti emlékét követve Svájcba utazik, hogy régi álmát valóra váltva elvégezze az orvosi egyetemet. A húga, Blanka neveltetéséről eközben Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni gondoskodik. A két lány ekkor kissé eltávolodik egymástól, de mindketten tudják, hogy továbbra is számíthatnak egymásra. Szükségük is lesz egymás támogatására, különösen akkor, amikor egy fiatalember felbukkanása próbára teszi a testvéri szeretetüket, és újabb váratlan, tragikus események tépázzák meg a megmaradt családot. Végül azonban a múlt már elfeledett árnyai közül ismét feltűnik valaki, akinek a segítségével Ella és Blanka is révbe érnek. Ahogy az olvasó Fábián Janka regényeiben már megszokhatta, ezúttal is rengeteg történelmi helyszínre, eseményre látogathatunk el, kezdve az 1867-es koronázástól egészen a századforduló előtti években történt, csodaszámba menő változásokig. Ott lehetünk a bécsi világkiállításon, megélhetjük Pest, Buda és Óbuda egyesülését, és láthatjuk, hogyan bolygatja fel Bécset Rudolf trónörökös halála. Közben pedig megismerhetjük a szereplők között szövődő szerelmeket, az emberi kapcsolatok alakulását, valamint a mindennapi élet gondjait és örömeit, amelyekhez a történelem csupán grandiózus háttérként szolgál.

Robert Merle - Mesterségem ​a halál
A ​Führer, Adolf Hitler egyszer s mindenkorra meghatározta, mi az SS becsülete, s meghatározását elitcsapatai jelmondatává tette. "Becsületed - mondta - a hűség." Azóta minden tökéletesen egyszerű és világos. A katonának nem kell többé lelkiismereti kérdésekkel bajlódnia. Elég, hogy hűséges, egyszóval engedelmeskedik a parancsnak.

Zrínyi Miklós - Szigeti ​veszedelem
Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét - Szigeti veszedelem - Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud - Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Alexandre Dumas - A ​fekete tulipán
„A ​haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt.” A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Feladatgyűjtemény ​az új történelem érettségihez 11. évfolyam (írásbeli)
A ​2005-ben bevezetésre kerülő új érettségi vizsgán a tények, adatok ismerete továbbra is fontos szerepet kap, de a vizsgázónak elsősorban tudása alkalmazásáról, történelmi látásmódjáról, elemzőkészségéről kell írásban és szóban számot adnia. Képesnek kell lennie források értelmezésére, összevetésére, írásos és képi forrásokból, adatsorokból, diagramokból, térképekből történeti problémák meglátására, kifejtésére, elemzésére. Másképpen kell készülni az új érettségire, mint a régire, s különösen másként, mint a jelenlegi felvételi vizsgákra. A Nemzeti Tankönyvkiadó történelem érettségi feladatgyűjtemény-sorozatát használva megérthetjük az új, kompetenciaközpontú érettségi szellemiségét, és eredményesen felkészülhetünk a történelem érettségi vizsgára. Ez a kötet a 11. évfolyamos tananyaghoz ad több mint 220 feladatot: ezek tartalmukban, megfogalmazásukban és értékelésükben is olyanok, amilyenekkel a tanuló az érettségi vizsgán találkozik majd. Az Oktatási Minisztérim által jóváhagyott konkrét vizsgakövetelmények témaköreinek mindegyikéhez közép- és emelt szinten is található legalább öt rövid választ igénylő és két elemző, problémamegoldó feladat. Azért, hogy a képességfejlesztés tudatos szaktanári munka lehessen, piktorgrammokkal jeleztük, hogy a feladat elsősorban mely képességeket fejleszti. A feladatgyűjtemény megoldókulcsa külön kötetben jelent meg. A(z) Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez Írásbeli 11. évfolyam (Könyv) szerzője Száray Miklós, Kaposi József, Szabó Márta.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Feladatgyűjtemény ​az új történelem érettségihez - 12. évfolyam - Írásbeli
E ​kötet a 12. évfolyamos tananyaghoz ad több mint 300 feladatot: tartalmukban, megfogalmazásukban és értékelésükben is olyanokat, amilyenek az érettségi vizsgán lesznek majd. A feladatgyűjtemény szerzői aktívan részt vettek az új történelem érettségi koncepciójának megtervezésében, a vizsgakövetelmények és a feladattípusok kidolgozásában, a próbaérettségik lebonyolításában és értékelésében. Mivel az új érettségin főnként a tudás alkalmazásáról, a történelmi látásmódról, az elemzőkészségről kell számot adni, kötetünk feladatai is ezek gyakorlására adnak módot, sok-sok forrással, ábrával, térképpel, képpel, grafikonnal, statisztikai táblázattal. Az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott részletes érettségi vizsgakövetelmények témaköreinek mindegyikéhez közép- és emelt szinten egyaránt vannak rövid választ igénylő tesztfeladatok és elemző, problémamegoldó esszéfeladatok.

Kollekciók