Ajax-loader

'riport' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Bernt Engelmann - Günter Wallraff - Önök ​ott fenn, mi itt lenn
Nyugat-Németország ​társadalmának két szélsõ pólusát vetíti elénk megbízható források és közvetlen élmények alapján a szerzõpár. Egyfelõl az ipari és a bankvilágnak a közéletre legnagyobb befolyást gyakorló hatalmasságait, másfelõl a gazdasági csoda igazi megteremtõit, a nekik alárendelt, kiszolgáltatott munkásokat, alkalmazottakat. Engelmann bemutatja a Kruppok, a Thurn und Taxis hercegek, a sütõporáról híres Oetker család mesés vagyonának keletkezését, szertefoszlatja a róluk terjesztett legendákat. Egyeseknél egészen a középkorig visszanyúlva tárja fel az olykor véres akciókat, amelyekkel megalapozták a család hatalmát. Wallraff általában közvetlenül szerezte be riportjai anyagát. Nemegyszer hamis papírok felhasználásával állt valamelyik család, cég vagy konszern szolgálatába. Leírta például, hogy kézbesítõként milyen tapasztalatokat szerzett egy biztosító konszernél, vagy novíciusként az egyik hercegi család kolostorában. A könyv közelnézetben tárja elénk a vagyonszerzésben gátlástalan bank- és iparbárók társasági életét, magánrepülõgépeikkel, palotáikkal, hobbijaikkal, nagyúri allûrjeikkel, feudális hajlamaikkal...

Bokor Péter - Végjáték ​a Duna mentén
A ​filmrendező szerző "Századunk" sorozatát mindig nagy érdeklődés fogadja, s különösen nagy figyelem kíséri a közeli múltról szóló részeket. Pedig egy filmbe nem is fér bele minden érdekes, izgalmas mondanivaló. Interjúkötetében Bokor Péter azokat a találkozásait írja meg, amikre filmkészítés közben került sor itthon és külföldön, anyagot gyűjtve és megszólaltatva olyan embereket, akik felelős posztokon álltak a második világháborút megelőző években s a háború alatt. A nácizmus Magyarországra küldött, különböző rangú képviselői képezik az interjúalanyok egyik csoportját (Veesenmayer, Höttl, Trenker, Novak). Egykori magyar tábornokok és kisebb rendfokozatú katonatisztek a másikat (Lengyel Béla, Hardy Kálmán, Aggteleky Béla, Utassy Loránd, Szent-Miklósy István és mások). "Középvonalba" tartozó egykori állami hivatalnokok a harmadikat (közülük rendkívül izgalmasan szólt a múltról Mester Miklós). Megszólal a budapesti Pápai Nunciatúra egykori titkára, aki ma érsek a Vatikánban. Ugyanarról beszélnek, s mind más-más oldalról világítja meg azt a kérdést: mi történt, hogyan és legfőképpen miért a tragikus 1944-es esztendőben

Csörsz István - Sírig ​tartsd a pofád
_Első ​rész, 1971_ BŐRLÁBÚ: Ez a könyv újabb ló lesz a tömeg alá a hosszúhajúak ellen, éppen úgy, mint az Abbázia-galeri ügye vagy a Halálfejesek című film. Lesz egy nagyon vékony réteg, amelyik elgondolkodik rajta, de a többség még jobban gyűlöl majd bennünket. Nekem ugyan nem hiányzott soha, hogy elismerjenek. Gondoljanak még piszkosabbnak, még szemetebbnek. Annál boldogabb leszek. PATKÁNY: Sokan lesznek olyanok, akik hülyeségnek tartják az egészet. Egyszerűen nem hiszik el. Aki meg elhiszi, az magában tartja. Mit tudnának csinálni? Küldenek száz forintot postán? ZORD KHÁN: Engem speciel nem érdekel ez a könyv. Sem ez, sem más, és nem is fűzök hozzá illúziókat, hogy megjelenik-e, vagy nem jelenik meg. Az effajta ifjúságot úgy mérik fel erkölcsileg, hogy a társadalom legelvetemültebb része, de tulajdonképpen nem tudnak róluk semmit. Nekem ez a történet csak rossz emlékeket táplál, és azt hiszem, így vannak vele a többiek is. Nincs rá kilátás, hogy jobb legyen. Azoknak, akiknek mondana valamit, úgyse kerül kezükbe ez a könyv, már csak azért sem, mert az a réteg egyáltalán nem olvas. _Második rész, 1982_ BŐRLÁBÚ: Az egykori bálványok mind ledőltek. Nincs a fiataloknak egy példaképe. Nincs, akit utánoz. Nincs, akire felnéz. PATKÁNY: Elfogadtak bennünket olyannak, amilyenek vagyunk. Nem vagyunk már értéktelen emberek. A Zord Khánra ugyanúgy szükség van, mint rám. A társadalomban. Hogy a munkája mellett mit csinál, az a magánügye. ZORD KHÁN: Tudom, hogy nem jegyzik azt az értéket, amit én kiragadtam az életből, de nekem érték volt. Én ezzel mértem. Nekem alumínium bögre jutott, nem érdekes, de belemerítettem. A sűrűjébe. Kész.

Csörsz István - Elhagyott ​a közérzetem
Riportok ​1982-1983 "Kevés nemzedékről írtak és vitatkoztak annyit, mint a hetvenes évek ifjúságáról. Talán nem jól vitatkoztunk. Aki ma kapcsolódik a folyamatba, szeretné megérteni, mi történt, netán tenni akar valamit, többszörösen elrontott helyzettel találja szemben magát. Kommunikációs zárlat van a nemzedék között. Hatalmas lakat lóg az ajtón, amelyen be szeretnénk menni, kulcs pedig elveszett. Két megoldás kínálkozik: vagy tolvajkulcsot keresünk, vagy leverjük a lakatot. Nekem egy harmadik megoldás lenne szimpatikus, nevezetesen az, hogy előbb kedvet csináljunk az ajtó túlsó oldalán lakóknak a látogatásunkhoz. Hogy ne erkölcsi adószedőket, hanem barátokat várjanak. A bezárt ajtó csak akkor fenyegető és megalázó, ha idegeneket választ el egymástól, a barátok nevetnek rajtuk. Ha nem tudunk beszélgetni, majd dadogunk. De ne menjünk oda senkinek a nevében. A magunk nevében menjünk azért, mert személy szerint mi szeretnénk tenni valamit a patthelyzet feloldásáért."

Alföldi Róbert - Csáki Judit - Magánügy
Alföldi ​Róbert a mai Magyarország égető társadalmi problémáit veszi szemügyre, olyan kérdéseket körüljárva, amelyek időről időre vaskos szalagcímekkel szerepelnek a médiában, olykor tüntetéseket, máskor törvényeket provokálnak. Beszélgetőtársai helyzetükkel példázzák az adott problémákat; olyan emberek ők, akikből sok van, akik személyükben, életútjukban, közegükben számos tipikus jegyét mutatják a mai Magyarországnak. Mégis olyanok, akik képesek voltak bebizonyítani, hogy másként is lehet, hogy hozhatnak az életüket átformáló döntéseket. Alföldi Róbert csupán annyit kért tőlük, hogy legyenek őszinték, beszéljenek nyíltan olyan kérdésekről is, melyek sokunkat foglalkoztatnak mégis gyakran szégyenkezünk miattuk. És ahogy elénk tárják magánügyeiket ezek a rendkívüli módon élő hétköznapi emberek rádöbbentik az olvasót, hogy az egyes ember éljen bárhol, foglalkozzon bármivel beleszólhat a saját életébe, képes irányítani a sorsát.

Kepes András - Kepes ​krónika - Történetek
A ​tavalyi év legnagyobb könyvsikere a Kepes Krónika első része volt. A második kötet a szerző történeteit tartalmazza négy földrészről: többek között Wayaman apóról, az amazóniai indiánról, Őszentségéről, a dalai lámáról, Lukács Ernőről és feleségéről, akik húsz gyereket neveletek fel, a rendőrről, aki éjjel betörő volt, nappal pedig "kinyomozta" saját magát és Dr. John Mack Pszichiáterről, aki űrlényeknek tolmácsol. Kepes elmeséli, miként sikerült a közelébe férkőznie olyan világsztároknak, mint Gabriel García Márquez, Billy Wilder vagy Sir David Attenborough. A kötet talán legizgalmasabb fejezete az, ahol a szerző első ízben vall önmagáról: életéről, betegségéről és magánéletéről.

Havas Henrik - Pornó ​I-II.
„Gyakran ​az egyik riportkönyv kínálja a következő témát. Amikor a Lipótmezőn a pszichiátria világáról gyűjtöttem anyagot, olyan speciális, számomra ismeretlen problémákkal találkoztam, mint a szerencsejáték szenvedély, illetve a pornóiparhoz kapcsolódó sajátos lelki problémák. Így született meg a Vesztőhely című kötet tavaly, és ezért jelenik meg most ez a könyv.

Esterházy Péter - Marianna D. Birnbaum - Az ​évek iszkolása
_Huszonnégy ​évvel később..._ Legyen a 24 az a szám, amely az _Esterházy-kalauz_ és _Az évek iszkolása_ beszélgetőkönyv között eltelt időt jelenti. Jobban jártunk volna, ha csak 23 iszkolt volna el, mert akkor most kijátszhatnánk ezt a remek prímszámot. ___Végre megtudhatjuk, melyik században élt volna szívesen Esterházy Péter, vagy mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni). (Nem.) És ne higgyék, hogy már mindent tudnak Esterházy édesapjáról és édesanyjáról, vagy a testvéreivel, a gyerekeivel, unokáival (!), sőtpláne a feleségével való viszonyáról, hogy a szavakat, mondatokat ne is említsük. (De.) Félő, az is lelepleződik, ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni. (Az _Egri csillagok_ nyitójelenete???) És hogy miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről. A családtól indulunk, de lesz Isten is. Haza is. Most akkor ki ő, Bováryné vagy Esti Kornél? ___Szóval _Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni_ (váltunk át olcsón magázásról tegezésre), azt ismét megtette helyetted Mariann D. Birnbaum, Esterházy kalauza, aki a szerzőt közelgő hatvanötödik születésnapja alkalmából szólította föl újra, hogy kezelje a jegyét, vagy mutassa föl a bérletét. A 65 meg legalább félprím. Hogy ez mit is jelent, azt majd megkérdezzük még tőle. ________________________________________________________________________ _Péczely Dóra_

Ámosz Oz - Keresztül-kasul ​Izrael országában 1982 őszén
Az ​1939-ben született Ámosz Oz a mai Izrael világszerte ismert és nagyra tartott írója. (Magyarul is megjelent _Miháél, Miháél_ című regénye.) A "Békét most!"-mozgalom egyik vezető személyisége, azaz szószólója az izraeliek és a palesztinok közti, a biztonság és a kölcsönös elismerés alapjáról kiinduló megegyezésnek. 1982 októberében és novemberében a riporternek felcsapó Oz a legkülönbözőbb helyszíneken a legkülönbözőbb partnerekkel folytatott beszélgetéseket, mintegy felmérve, ki mit gondol e páratlan ellentétektől fortyogó országban múltról, jelenről és főleg a jövőről. Oz tárgyilagosságra törekedett: valamennyi riportalanyának szavait változtatás nélkül adja közre, legyenek ezek az alanyok baloldaliak vagy nacionalista jobboldaliak - zsidók vagy arabok -, haladók vagy maradiak, ateisták vagy bigott vallásosak. Az eredmény: lenyűgöző, olykor bizony riasztó, máskor meg éppen reményt keltő könyv, amely a magyar olvasót is közelebb viheti Izrael országának jobb megismeréséhez.

Kepes András - Kepes ​krónika - Beszélgetések
"Öt ​évvel ezelőtt azzal indítottam útjára a Desszertet, hogy lássuk, mi történik, ha a képernyőn négy ember úgy beszélget, ahogyan baráti társaságban szoktunk a vacsora romjai fölött, vállalva az élőbeszéd esetlenségeit, az érzelmeket és az indulatokat. Eleinte főként olyanokat invitáltam asztal köré, akik egyébként aligha vacsoráztak volna együtt, mert különböző társadalmi rétegből, kultúrából érkeztek vagy annyira különböző volt a világképük. Arra voltam kíváncsi, képesek vagyunk-e, a vállalt különbségek ellenére, szót érteni egymással, megtalálni azt, ami közös." A kötet a népszerű televíziós műsor beszélgetéseiből közöl válogatást.

Hámori Tibor - Riporterláz
Hámori ​Tibor világjáró riporter ezúttal a hozzánk legtávolabbi földrészre vezeti el olvasóit, hogy bemutassa az ausztrálok és az új-zélandiak érdekes szokásait és sportéletét. A szerző ezután "átugrik" az amerikai kontinensre, hogy a "nehéz fiúkat" is megtekintsük a hírhedt Sing-Sing börtönben. Végül visszatér az öreg Európába, ahol a Vatikánba látogat, majd közli velünk az apáca, a gárdista és a pápa sporttal kapcsolatos véleményét.

Erdélyi István - Árván ​a krematóriumban
A ​rádióriporter-szerző darázsfészekbe nyúlt. Megkísérelte lerántani a leplet egy számunkra ismeretlen és elzárt világ embertelen, kegyeletsértő körülményeiről. A riportkötet mögött ott bújik meg az értetlenség, a felháborodás, a fenyegetőzés - és a mintegy hat és fél órás eredeti hangfelvétel. Minden szó - minden sor igaz.

Moldova György - Ellenszél ​I-II.
Jó ​szélre szüksége van a vitorlásnak, az ellenszél akadályozza gyors haladását. A társadalmi ellenszél pedig a fejlődés gátlója. Moldova György riportjai (hajósok éneke, Tisztelet Komlónak, Az Őrség panasza) az ellenszélre figyelmeztetnek; jól tudja az író, hogy a mindenkori pontos időjárásjelentés a biztos hajózáshoz elengedhetetlenül szükséges információ

Covers_347737
elérhető
0

Juhász Gyula - Örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vujity Tvrtko - Angyali ​történetek a pokolból
Meghökkentő ​cím, elismerem. Különösen, hogy látni fogják: ezek az angyali történetek valójában lebilincselően izgalmasak, és olykor könnyfakasztóak is. Kalandból pedig - ígérem - ezúttal sem lesz hiány. Az Angyali történetek segítségével eljuthatnak a világ legnyomorúságosabb országába, Sierra Leonéba. Ahol emberek halnak éhen, ahol gyakoriak a tömeggyilkosságok, ahol emberi vérrel írják a történelmet. Itt, a pokol legmélyebb bugyrában egy magyar lánynak teljesült a legnagyobb álma: húszéves korában, életében először, átölelhette a saját édesapját. Bemutatom önöknek a szahara egyszerre lenyűgöző és félelmetes világát, a beduinok, tuaregek és mórok életét, no és egy magyar nyugdíjas igaz meséjét. Egy olyan asszonyét, aki a sivatagban találta meg a boldogságot, ott, ahol az ég a földdel összeér. Velem tarthatnak Jégföldre, a sarkkör közelébe, ahol a magyarok szó szerint a jég hátán is megélnek. Fellapozom szarajevói naplómat, hogy megmutathassam, mire vagyunk képesek mi, emberek. Aztán nagyokat derülhetnek majd annak a budapesti fiatalembernek a furfangos ötletein, aki pár évvel ezelőtt egy sörözés közben elhatározta, hogy kijut az athéni olimpiára, méghozzá kongói sportolóként. Jön még egy igazi meglepetés is: felkutattam Csitát, a Tarzan-filmek majomlegendáját, aki a világ legöregebb csimpánzaként, ma is él, egy állatszínészeknek berendezett luxusotthonban. Angyali történeteim újrakezdésekről, megalkuvást nem tűrő harcokról, a pokol mélyén élő igazi Angyalokról szólnak. Körbeutazhatják a földek Kaliforniától Fekete-Afrikáig, Tiszakécskétől a sarkkörig. Izgalmas, torokszorító vagy éppen mulatságos történetekkel várom önöket, melyek, remélem, méltóak a Pokoli-sorozat korábbi fejezeteihez.

Sulyok Katalin - Úgy ​szeretnék megnősülni!
Néhány ​évvel ezelőtt nagy sikert aratott az újságírónő Úgy szeretnék férjhez menni! című könyve. Ennek a párja készült most el. Milyen feleséget szeretne? Szőke, barna, fekete legyen, alacsony, magas, kövér vagy sovány? Mennyire fontos a külső? Na és a belső? Egyenrangú társat akar vagy szakácsnőt, takarítónőt? Lányt vagy elvált asszonyt? - tette fel a kérdést a riporter. S válaszolt a kényszerházasságba lépő 18 éves fiú, az anyjától szabadulni akaró mama kedvence; hörcsögtermészetű keresi házépítő társát, munkásszálláson élő az igazi otthont, külföldön élő a magyar konyhát - feleség képében. Négyszeresen elvált férfi várja az igazit, és ezerháromszáz nő közül sem tud választani egy diplomás fiatalember. Sulyok Katalin könyve érdekes és hasznos olvasmány abban a témában, amelyben így vagy úgy, de mindenki érdekelt.

Fekete Kálmán - Korda ​Erik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Moldoványi Ákos - A ​repülőszőnyeg utasa
Húsz ​éve, 1964 nyarán kaptam azt a lehetőséget, hogy a riporteri pályát válasszam. Addig jóformán nem is láttam közelről repülőgépet - azóta több százezer kilométert tettem meg napjaink "varázsszőnyegén". Régi és újabb utazásokról írok. Közreadom néhány úti riportomat, melyek sikert arattak 1977-ben, gyorsan elfogyott "Ország, város, híres ember" című kötetemben. És persze azóta is nagyon sok élmény akadt, mely nem fért bele a televíziós riportokba. Ebben a könyvben megnézzük például, milyen egy afrikai fotószafári és egy angliai szafáripark? Hogyan koccintanak piros tojással a görögök, milyen egy holland sajtvásár? Milyen érzés, mikor magyar zászlók lobognak a párizsi Concorde-on, miről mesél a rodostói Rákóczi-ház? Érdekli Önöket, milyen a Viktória-vízesés? Jöjjenek velem napjaink lökhajtásos repülőszőnyegén! - Jegy, poggyász nem kell. Csak kényelmes karosszék s némi fantázia...

Forró Tamás - Havas Henrik - Ki ​tudja, merre...
A ​valósággal nem mindig könnyű szembenézni. Különösen akkor, ha egyszer csak kiderül róla: más, mint aminek eddig hittük. Ha váratlanul és elemi erővel szakad nyakunkba valami olyasmi, amit eddig még elképzelni sem tudtunk. 1988 egyik legmegrázóbb drámája lett az Erdélyből, Romániából érkezett magyar menekültek sorsa. A hazájuk elhagyására kényszerült ezrek életének tükrében mindnyájunknak - magyarokon és határon túlról jött magyar nemzetiségűeknek egyaránt - kell újból vallatóra fognunk mindazt, amit egymásról tudunk. Az elhallgatásokat, a tudatos félremagyarázásokat és a nyílt történelemhamisítást is. Indulatok nélkül, józanon. A megoldás szándékával és igényével. Vajon kinek nem jutott eszébe mostanság József Attila híres sora: "rendezni végre közös dolgainkat"? Mennyi rendeznivaló vár még ránk, ki győzné számba venni? A két kitűnő rádiós újságíró újabb könyvében "csak" a tények bemutatására vállalkozik. Ez a dolguk. Jártak kint a határon, éjszakáztak az őrsön, részt vettek rendőrségi kihallgatáson, elkísérték a menekülteket szálláskereső útjukra, s így megismerkedtek lelkésszel, tanácsi ügyintézővel, vöröskeresztes tisztségviselővel, politikai munkatárssal, pedagógussal, írókkal - jószerivel mindenkivel, akinek köze van a romániai magyar menekültek ügyéhez. Könyvünk: tényfeltáró riportkönyv. Ezért egyszerre keserű és megrendítő írás.

Franka Tibor - Most ​jöttem Erdélyből
Úgy ​lettem újságíró, hogy nem állt mögöttem senki, csak előttem. Tíz esztendeje, éppen a kilencedik munkahelyemen egy asztalos üzemben dolgoztam, amikor néhány újságíró "belebotlott" itt-ott megjelent riportjaimba. Három hónappal később a kormány lapjához, a Magyar Hírlaphoz kerültem, ahol 1985, vagyis 33 éves korom óta főmunkatárs vagyok. Rendszeresen dolgozom a rádióban és a televízióban, de a papír meg a ceruza más. Akik eddig írásaimat olvasták, azt kérdezték tőlem: ez a könyv mennyire botrányos? 1. amennyire botrányossá vált a Romániában élő magyarság, németség, románság helyzete. 2. amennyire lehetett 3. amennyire nem ismerjük, s nemcsak a saját hibáinkból, a határainkon, kívül élő mintegy 4-4,5 millió magyar sorsát. 4. amennyire egy olyan könyv lehet, amelynek témájához mindenki ért, és amelyhez hasonló 1945 óta Magyarországon nem jelent meg. Az egyik Erdélyből menekült számítógéptechnikus így nyilatkozott: "Engem nem a gazdasági okok hajtottak, nem az éhezés. Szeretnék az maradni aminek születtem, magyar. Különben mi értelme az egésznek?" Különben tényleg mi?

Forró Tamás - Havas Henrik - A ​láger
Nagyon ​sokáig az alig bocsánatos bűnök közé tartozott. Később nem illett beszélni róla, ma pedig mint "jogellenes külföldi tartózkodásról" riportok és nyilatkozatok hangoznak el, illetve látnak napvilágot a magyar sajtóban, rádióban és televízióban. A disszidálás: egy darabka magyar történelem. 1979-ig büntetendő cselekmény volt, bíróságaink évente több száz személy ellen hoztak távollétében elmarasztaló ítéletet; némiképp a hazaárulással is társult ez a magatartásforma, még akkor is, ha nem politikai indítékok húzódtak meg mögötte, hiszen az 1970-es évek büntetőjogi gyakorlatából mindinkább kiviláglott, hogy ezeket a cselekményeket túlnyomó részben nem politikai okok váltják ki. Kalandvágy és meggondolatlanság éppúgy indítéka lehet a disszidálásnak, mint egzisztenciális okok vagy a szakmai érvényesülés igénye, s csak a legritkább esetben politikai ellenzékiség. Éppen ezért a büntetőjog - hacsak valaki kirívóan meg nem sérti a Magyar Népköztársaság érdekeit - ma már nem foglalkozik vele. De mi van azokkal, akik nekivágtak a Nagy Ismeretlennek, többnyire nyelvtudás nélkül, némelyek mindössze annyi tájékozottsággal, amennyit néhány amerikai filmből "elsajátítottak", és most egy lágerben várják a megváltó befogadási nyilatkozatot? Mi lesz velük? A sorsok, különféle életutak és történetek szövevényén át újkori történetünk egyik sajátos "dante bugyrába" pillanthatunk bele. A láger - riportkönyv. A két kitűnő rádiós újságíró 1988. márciusi ausztriai és magyarországi tapasztalatainak gyűjteménye. Könyvünket olvashatjuk okulásul, és olvashatjuk mint egy kalandregényt.

Héctor Tobar - A ​sötét mélyben
A ​könyv alapján film készül The 33 címmel, amelyet a 2015. augusztus 6-i chilei bemutató után Amerikában november 13-án mutatnak be. Amikor a chilei Copiapó melletti bánya beomlott 2010 augusztusában, 33 bányászt temetett maga alá 69 napra. Az egész világ figyelemmel kísérte a felszínen zajló történéseket, a mentési próbálkozásokat, egy emberként izgultunk a bent rekedtekért és kétségbeesett családtagjaikért. A földfelszín alatt ragadt bányászok életét, tapasztalatait, elkeseredettségét és bizakodását, gondolatait és reményeit azonban nem ismertük – egészen idáig. Még amikor a sziklák alatt voltak elrekesztve, megegyeztek, hogy ha valami csoda folytán bármelyikük is megmenekül, csak együtt fogják megosztani, hogy mi történt velük. A Pulitzer-díjas Héctor Tobaré lett a kiváltságos lehetőség, hogy meghallgassa és elmesélje a történetüket. A végeredmény, vagyis ez a könyv újságírói mestermű: érzelmileg telített, időnként sokkoló erejű beszámoló a katasztrófáról és annak hatásairól. Kísértetiesen élővé, szinte tapinthatóvá teszi a sziklába zártság élményét, a rémséget, amit az ember akkor érez, amikor lassan felemészti az éhség, és azokat a spirituális és misztikus élményeket, amelyek egy ilyen helyzet és egy ilyen veszélyes munka velejárói. Az utolsó fejezetek pedig feltárják, hogyan változott meg végérvényesen a katasztrófában érintett minden egyes ember élete. Héctor Tobar Los Angeles-i újságíró, négy könyv szerzője. Elsősorban Latin-Amerika és az USA viszonya, illetve annak alakulása foglalkoztatja. 1992-ben kapta a Pulitzer-díjat egy csoport tagjaként, amelyik a Los Angeles-i zavargásokról tudósított a Los Angeles Times számára. Jelenleg újságírás és kommunikáció szakon tanít az oregoni egyetemen. „A föld alatt a bányászok szívszorító megpróbáltatásai, a felszínen pedig a családtagok és a mentőcsapat erőfeszítései és nehézségei – a kettő összefűzése adja Tobar mesteri beszámolóját az elzártságról és a sóvárgásról, majd a minden nehézségen diadalt arató győzelemről. Feszültséggel teli és gyengéd pillanatok váltják egymást az emberek életében, s egy olyan történet bontakozik ki előttünk, amely a kalandregényekkel is simán fölvehetné a versenyt.” Scott Wallace, The Los Angeles Times Díjak, jelölések: 1992 – Pulitzer-díj The New York Times bestseller National Book Critics Circle-díj döntőse https://www.youtube.com/watch?v=U7PX3E9M-1w

Szabó Anna Eszter - Nagy Szilvia - Tudom, ​mit csinál a gyereked szombat éjjel!
Minden ​fiatal és minden szülő számára katartikus élmény, amikor valaki tizenévesen, először tűnik el egy hétvégi éjszakában. Nem végleg, csak reggelig. De vajon mi történik vele? Merre jár? Kikkel találkozik? Mibe keveredik? Drog? Játék? Alkohol? Szex? És mi lesz másnap, amikor előkerül? A két fiatal újságírónő Szabó Anna Eszter és Nagy Szilvia a tinédzserek életének rejtett világába ad betekintést Tudom, mit csinál a gyereked, szombat éjjel! című riportkönyvükben. A nagy vihart kavart Egyetemista lány támogatót keres és a Hölgy alkalmi kísérőt keres szerzőpárosa a városi éjszaka, a drogok, a függőségek, a fiatalkori játékszenvedély, a reggelig tartó partik világába enged betekintést, abba a világba, amelyben könnyű elveszni, és nehéz belőle kitalálni. Mitől lesz bulimiás vagy szexfüggő egy fiatal lány? Hogyan válnak értelmes fiatalok drogtámadás áldozatává? Hogyan tekintenek szüleikre, barátaikra? Hogyan használják a Facebookot, és mivel jár lájkfüggőségük? Sok fiatal magára ismerhet ebben a szókimondó, helyenként megrendítő könyvben, a szülők pedig megérthetik, micsoda veszélyek leselkednek minden tizenévesre, ebben a vad, illúziók nélküli, kegyetlen világban. "Sok szülőtől hallottam a kérdést, hogy vajon mikor jön el az a pont, amikor be kell avatkozni, amikor cselekedni kell? A rengeteg tinivel folytatott beszélgetés komoly tanulságra vezetett rá. Nem beavatkozni kellene, hanem eleve figyelni rájuk, ismerni őket, mert akkor azonnal feltűnik a legapróbb változás is. Ha más a tekintete, ha tágabb, szűkebb a pupillája. (De ehhez a szemébe kell nézni.) Ha izzad a tenyere. (De ehhez meg kell érinteni.) Ha megváltozik az illata. (De ehhez közel kell hozzá menni.) Ha meghízik, ha lefogy. Ha nem tud aludni éjszaka. (De ehhez oda kell menni az ágyához és legalább akkor megkérdezni, milyen napja volt.) Ha ilyen a kapcsolat, akkor nem kell beavatkozni. Ha nem ilyen, akkor bizony már muszáj. És ha már muszáj, akkor gyakran már túl késő."

Szabó László - A ​Yardtól a képernyőig
"...A ​szerző eddigi munkái alapvetően hazai bűnesetekkel foglalkoztak. A hazánkban eddig megtörtént bűnesetek pedig úgy viszonyultak a nyugati világban az utóbbi egy-két évtizedben kialakult bűnözéshez, mint a mai világ valóságai a fantáziadús szerzők sci-fijéhez. A magyarországi bűneseteknél általában kicsi a tét, azokat legfeljebb két-három tettes követi el hagyományos módon és eszközökkel. A nyugati bűnözést ezzel szemben magas színvonalon szervezett, a tudomány és technika minden vívmányával felfegyverkezett, több országra, esetleg földrészre kiterjedő hatalmas bűnbandák tevékenysége jellemzi. Olyan személyi kapcsolatokkal, pénz és más anyagi eszközökkel rendelkeznek, hogy hatékonyságuk a titkosszolgálatokéhoz hasonlítható. Nem egyszerűen "üldözöttek" a bűnüldöző szervek által, hanem szinte egyenlő partnerként háborút viselnek a rendőrséggel szemben, a háború valamennyi titkos és nyílt eszközével. (Ez talán részben arra is magyarázatot adhat, hogy a magyar krimifilmek miért nem sikeresek.) Éppen ezért szerencsés Szabó László témaválasztása, mert ezzel a magyar olvasók számára szinte elképzelhetetlen világot túlzásoktól mentesen mutatják be, az objektív valóságában. Itt van tét, itt van fordulat, itt van izgalom! Mindebből fakad a politikai töltet indirekt, de annál nagyobb hatása. Az olvasók, akiknek nem elhanyagolható hányada a Nyugatot eddig csak a valóban csodálatos technika és a káprázatos kirakatok világával azonosította, most azzal a meggyőződéssel csukja be elolvasva a könyvet, hogy minden gondunk, bajunk ellenére egy nyugodtabb, jobb világban élnek. Nagyon szerencsés a szerző formai megoldása is. A kerettörténet egyrészt hitelesíti az olvasó számára az egyébként valóságos történeteket, másrészt könnyed átmeneteket teremt a gyakran időben és térben eltérő cselekmények között. Stílusa teljes összhangban van a tartalommal. Nem mond többet, sem kevesebbet, mint ami a cselekmény felvázolásához és kibontakoztatásához szükséges..."

Maxie Wander - Jó ​reggelt, szépségem!
Tizenkilenc ​beszélgetés - tizenkilenc női sors. A kérdező a fiatalon elhunyt, tragikus sorsú írónő: Maxie Wander - akinek Tekints vissza harag nélkül című kötetét nemrég vehette kézbe a magyar olvasó, a riportalanyok különböző korú és társadalmi helyzetű nők a legfiatalabb tizenhat, a legidősebb kilencvenkét éves. Van köztük parasztasszony és tudományos kutató, pincérnő és nagypolgári származású hölgy, van férjezett és hajadon, gyermektelen és sokgyermekes. Ami mégis közös bennük: az, hogy az érzékeny és kulturált írónő kérdéseire hajlandók és képesek szembenézni önmagukkal, megfogalmazni és őszinte egyszerűséggel elmondani, hogyan alakítják életüket, hogy győzik le nehézségeiket - vagy éppen miben látják kudarcaik okát. Tizenkilenc női sors tárul ki a szemünk előtt - tizenkilencféle vélemény hangzik el mindnyájunkat érintő kérdésekről: családi és munkahelyi gondokról, gyermeknevelésről és a partnerkapcsolatok különböző formáiról. Csak nők szólalnak meg - nyilatkozataikban mégis hangot kap a társadalom valamennyi égető problémája.

Halász Zoltán - Királynők ​- Királynék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Reed - Tíz ​nap, amely megrengette a világot
Könyvem ​egy darab sűrített történelem - történelem, ahogy én láttam. Nem tart igényt többre, mint hogy részletesen beszámoljon a novemberi* forradalomról, amelynek során a bolsevikok, a munkások és katonák élén, Oroszországban magukhoz ragadták és a szovjetek kezében adták az államhatalmat. A könyv természetesen a legtöbbet a Vörös Petrográddal, a felkelés agyával és szívével foglalkozik. De az olvasónak tudnia kell, hogy az, ami Petrográdban történt, kisebb vagy nagyobb intenzitással, különböző időpontokban majdnem pontosan megismétlődött mindenütt Oroszországban. Ebben a könyvben, amely több készülő könyvem közül az első, azoknak az eseményeknek a krónikájára kell szorítkoznom, amelyeket magam figyeltem meg és tapasztaltam, illetve amelyekről megbízható szemtanúk számoltak be. A két bevezető fejezetben röviden ismertetem a novemberi forradalom hátterét és okait. Jól tudom, hogy e két fejezet nem könnyű olvasmány, de a továbbiak megértése szempontjából elengedhetetlen. Sok kérdés merül majd fel az olvasóban. Mi a bolsevizmus? Miféle kormányformát hoztak létre a bolsevikok? Ha a bolsevikok a novemberi forradalom előtt az alkotmányozó gyűlés mellett voltak, miért oszlatták fel később fegyveres erővel? És ha a burzsoázia ellenezte az alkotmányozó gyűlést addig, amíg a bolsevizmus veszélye nyilvánvalóvá nem vált, miért támogatta később?

Havas Henrik - A ​sztár, a lúzer és aki az anyját kereste
Két ​külön világról van szó: Kelemen Anna a Rózsadombról indult, Molnár Anikó pedig Pomázról, egy vályogházból. Kelemen Anna pénzért szexel, Molnár Anikó pedig az illúzióért. A könyv egyáltalán nem időrendi sorrendben mutatja be a pomázi lány életét. A könyvben három kivétellel névtelenek maradnak a szereplők, annak ellenére, hogy Anikó partnerei közül többen felvállalták a kapcsolatukat, például Bochkor Gábor, vagy Kammerer Zoltán. Névvel "csak" Albert monacói herceg, valamint Sylvester Stallone szerepel, illetve Angelo, a színes bőrű táncos fiú, akivel bőségesen foglalkozott a bulvársajtó. A könyvnek három fő vonulata van: Egyrészt foglalkozik azzal a két monstre tévéműsorral, amely a celeb világba emelte Anikót, tehát a Való Világ reality show-val, valamint a Nagy Ő című partnerkereső műsorral. Szó esik természetesen a kulisszatitkokról, valamint a csatornák és a bulvármédia manipulatív együttműködéséről. Egyszerre tragikus és mulatságos a főszereplő szerelmi élete. Itt egymás után bukkannak fel az izgalmasabbnál izgalmasabb figurák. Az Anikóba reménytelenül szerelmes alkoholista, és impotens milliomos, a szeretőt tartó, de feleségétől rettegő másik milliomos, a kis srác, aki meghúzza magát Anikónál, csak azért, hogy pénzt takarítson meg, a sportoló, aki Anikó után megy a világ végéig, hogy csokit vigyen neki, az állatok szerelmese, aki két éjszakát is Anikó ágyában tölt, de szex helyett a horrorfilmek szerelmese, és végtelen sorban vonulnak fel a reménytelen férfiak, bár Anikó mindegyikben a lehetséges férjet és apát látja. És végül, a harmadik vonulat nem más, mint Anikó élete, az az út, amely Pomázról a gazdagok világába vezet. A reménytelen küzdelem egy jobb létért és apró győzelmek, potyogtatós budi helyett angol vécé, lavór helyett villanybojler és gáz. A könyv megjelenésekor kerül a bulvárlapok címlapjára az, amit Magyarországon még senki nem vallott be: Anikó milliós nagyságrendű összegért egy hetet töltött az egyik arab herceg vendégeként, több tucat tizenéves európai szépség társaságában. Hogy ott mi történt, az kiderül a könyvből.

Kecskeméthy Aurél - Gróf ​Széchenyi István utolsó évei és halála
Kecskeméthy ​Aurél (1827-1877), egy helytartótanácsi kishivatalnok fia, Budán és Vácott végezte tanulmányait, a pesti egyetemen ügyvédi oklevelet szerzett, majd Bécsben és Pesten működött mint ügyvédgyakornok. A Fiatal Magyarország köréhez laza kapcsolatok fűzték, Petőfi és Jókai is barátai közé tartozott. "Nagyon szép gyerek volt, vidám, könnyűvérű fiú - emlékezik rá Jókai -, elmés gúnyora nem kímélt senkit, még saját magát sem. Nagy szenvedéseken át vezette őt világába az élet, s ezek tanították meg tagadni mindent és kikacagni mindent." A szabadságharc küzdelmeiben alig vett részt, a bukás után nem fenyegette kényszerbe sorozás, börtön. 1850-ben kezdte el hírlapírói pályáját, a hivatalos Magyar Hírlap-nál, majd a bécsi belügyminisztérium sajtóosztályának cenzora lett; később is az osztrák kormányt támogató lapok munkatársa, szerkesztője volt. A kiegyezés körül csatlakozott a Deák-párthoz, annak konzervatív szárnyához tartozott. Kákay Aranyos álnéven szellemes, nagyhatású országgyűlési "árny- és fényképek"-et írt, majd igen érdekes beszámolót 1876-os észak-amerikai útjáról, az amerikai politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokról. Kecskeméthy Aurél 1857-ben barátja, Török János közvetítésével kapcsolatba került Széchenyi Istvánnal, sűrűn eljárt hozzá Döblingbe, tájékoztatta a világ eseményeiről, a külföldi sajtó cikkeiről. Ezért gyanússá is vált az osztrák rendőrség szemében, 1859-ben házkutatást tartottak nála, felfüggesztették cenzori állásából. Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála című munkája, amely 1866-ban jelent meg, a riport, emlékirat, lélekraju, esszé kitűnő ötvözete, pontos és anyaggazdag beszámoló Széchenyi István utolsó éveiről, az öngyilkosságát előkészítő eseményekről, árnyalt, érzékletes portré és korrajz.

Kisgergely József - Éjjeli ​pillangók között
"Harminckilenc ​éves vagyok, gyermekkorom óta táncolok. Az utóbbi évtizedben különböző bárok színpadán léptem fel. Ez idő alatt sok mindent láttam, hallottam, tapasztaltam az éjszaka világában. Élményeim alapján írtam ezt a könyvet, az olvasó okulására és mulatságára. Találhat benne vidám, tanulságos, szívszorító, sőt tragikus sorsokat, helyzeteket, de olyasmit is, amely nyomtatásban soha nem jelent meg. Így az is könnyen lehet, hogy e könyvvel együtt én is az utcára kerülök." A szerző

Zombori Attila - Szexpiaci ​körséta
Mindjárt ​az első este szerencsénk volt. Felcsíptünk két japánt, akik köztudottan a legjobb vendégek. Borzasztóan gátlásosak, csak sandítanak a lányokra azzal a ferde szemükkel, nem mernek megszólítani senkit. Ha meg odamegy hozzájuk az ember, egy perc alatt rátérnek a lényegre, s megkérdezik, hogy mennyi? És villámgyorsak az ágyban. Ez pedig nem utolsó szempont. Meg vannak őrülve a nagymellű nőkért. Na, felvittük a japánokat az én lakásomra. Szó nélkül letették a 100-100 dollárt, aztán szépen eldiliztünk velük. Nem is tűnt munkának a dolog. Nem jutott az eszembe, hogy én most pénzt keresek. Akkoriban még nem csináltam olyan vadul a dolgot, mint később. Etettük, itattuk a japánokat, aztán persze megkapták azt is, amiért fizettek és szépen, sűrű meghajlások közepette távoztak. Igen elégedettek voltak. Mit mondjak - mi is.

Kormos Valéria - Szényi Gábor - Kék ​madár törött szárnnyal
Életünk ​minőségének egyik legfontosabb tényezőjét lakáshelyzetünk adja. Az, hogy rendelkezünk-e olyan lakással, amelyben nemcsak lakni, hanem élni is lehet. A szorongatottság, az önálló fedél hiánya világszerte elsősorban a nagyvárosok lakóit sújtja, közülük is többnyire a fiatalokat. Azokat, akik önerejükből nem képesek lakásgondjaik megoldására. Könyvünk szerzői a hetvenes évek végének magyar helyzetképét rajzolták meg riportjaikban. Sokoldalúan ábrázolva a problémákat, figyelmeztetnek arra, hogy társadalmi gondjaink megoldásában nem vezethet más eredményre, mint az összefogás, a közös felelősség vállalása.

Kollekciók