Ajax-loader

'abház szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hol-leszen-szallasunk_d1gftrkd
Hol ​lészen szállásunk Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Hol ​lészen szállásunk
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek immár tizennegyedik kötetét veheti kezébe az olvasó. Könyvünk - mint korábbi köteteink is - a legfrissebb, legsikeresebb alkotásokból ad válogatást. A folyóiratokból vagy önálló köteteikből már ismert nevek mellett most is találni újakat, még ismeretleneket: ezúttal Ramunas Klimas és Nyikolaj Sztugyenyikin mutatkozik be új szerzőként a napjaink szovjet prózája iránt érdeklődő magyar olvasónak. Kötetünk tematikája tükrözi - már amennyire egy ilyen viszonylag kis terjedelmű válogatásban egyáltalán lehetséges - azt a hol bátorító, a jónak "szurkoló" együttérzéssel, hol elítélő, a gonosznak kijáró haraggal telített, sokrétű írói érdeklődést, mellyel az alkotók a mai kor szovjet emberének bonyolult világát, ellentmondásoktól sem mentes életét, személyi és társadalmi konfliktusait, érdekes élethelyzeteit ábrázolják. Emberi melegséggel, együttérző segítőkészséggel, bölcs humorral találkozunk a könyv lapjain, de önzéssel, irigységgel, önpusztító szenvedéllyel nemkülönben. Válogatásunk hét író hét elbeszélését mutatja be.

Covers_26803
A ​lélek visszatér Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​lélek visszatér
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek tizennegyedik kötete tizenegy szerző írásait foglalja magában. A válogatás immár hagyományos elvéhez hűen, ez alkalommal is az elmúlt egy-két év novellatermésének legjavával kívánjuk megismertetni olvasóinkat. Tizenegy különböző szerző, tizenegy alkotómódszer, írói látásmód, temperamentum, megfogalmazás. Nyemcsenko például milyen ízes, humoros történeteket villant fel a szibériai munkások életéből. A neves regényíró, Okudzsava rövid, tömör önéletrajzi írása kis gyöngyszemnek mondható. Belsevica két magányos öregasszonyának mosolyt fakasztó kalandjai mögött az élet, az idős kor árnyékai is fölsejlenek. Alimazsnov kiselefántjának megrázó története viszont elgondolkoztatja az olvasót az ember és állatvilág különös összefüggéseiről és különbözőségeiről. Kim, Iszkander és Kabul gyermektörténetei a felnőttek furcsa, összetett, olykor kegyetlen világát láttatják velünk a gyermekek szemével. A kötet minden írása olyan problémákat villant fel, amelyek a szovjet embereken kívül korunk emberiségének nagy részét is foglalkoztatják.

Tengeri_%e2%80%8bsz%c3%a9l
Tengeri ​szél Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Tengeri ​szél
A ​kötetünkben szereplő kilenc író kilenc elbeszélése a mai szovjet irodalomról, elsősorban az elmúlt két év novellaterméséről ad képet. Kilenc különböző alkotói módszerrel érvényesülő, vagy éppen kísérletező író, de valamennyien korunk emberének gondjait és örömeit tárja elénk, a vidámsággal és szomorúsággal, költészettel és hétköznapi vesződéssel teljes, változó élet egy-egy darabjára vetítve fényt. Akszjonov, a nagysikerű Kollegák szerzője éppen a groteszk irányába tett érdekes kísérletet, az abház nemzetiségű Iszkander a pszichológiai realizmus eszközeivel dolgozik, Drabkina és Velembovszkaja a klasszikus orosz irodalom, Turgenyev és Csehov bensőséges líráját juttatja eszünkbe, Trifonov szinte az orvos szigorúságával vizsgálja hősei magatartását, hogy aztán mi, az olvasók ítélkezhessünk tetteik felett. Ahány elbeszélés, annyi érdekes, továbbgondolásra ösztönző történet, jelezve a mai szovjet irodalom tematikai gazdagságát, s azon túl egy nagyszerű eszmék jegyében alkotó társadalom arculatának sokszínűségét. Jól ismert többkönyves szerzőkkel együtt, nálunk még ismeretlen, induló tehetségeket mutatunk be, de bármennyire is színes a kötetünk alapján kialakítható összkép, válogatásunk legfeljebb ízelítőt nyújthat, csupán néhány, e kötet szerkesztőinek és fordítóinak kedves darabot emelhetünk ki a soknemzetiségű szovjet irodalom egyre gazdagodó terméséből.

Covers_242141
A ​slepp Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​slepp
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek tizenharmadik kötete tizenegy szerző írásait foglalja magában. A válogatás régi elvéhez hűen most is az elmúlt egy-két év novellatermésének legjavával kívánjuk megismertetni olvasóinkat. Tizenegy szerző, tizenegy különböző alkotómódszer, írói temperamentum, látásmód, megfogalmazás. A sajátos megközelítési mód például Petrusevszkajánál egészen szokatlan megvilágításban villantja elénk "az isten markából kipottyant törleszkedőket", Iszkander "Széleshomlokú"-jában az döbbent meg, hogy az állatvilág milyen különös és elgondolkoztató adalékokat szolgáltat az emberek világának jobb megértéséhez. S Rumarcsuk novellájának olvasása közben is önkéntelenül merül fel a kérdés: két ember csak szenvedéseken, gyötrelmeken keresztül érheti el az egyszerű, hétköznapi boldogságot? De vehetjük a válogatás bármelyik darabaját, mindegyik a mai ember problémáinak ad hangot, híven tükrözve az örökké változó, de mindig előre hömpölygő élet eseményeit.

Fazil Iszkander - Csik ​tudta, hol van a kutya elásva
Pénzben ​és pénzzel játszható szórakozások szakvatott művelőjeként ismerkedhetünk meg Csikkel, amint éppen - rejtélyes módon - sorra kopasztja meg a haverokat. . Később azon derülhetünk, hogy miként jár túl az agyafúrt srác Madenagybajovanovics tanár eszén...S talán - mint megannyi mediterrán éghajlaton élő vadásztársa - egyszer majd ő is így vélekedik: "....ha te ragaszkodsz az elveidhez, akkor én is ragaszkodom az enyéimhez! Az életemet kész vagyok odaadni a sajtát zsírjában sült friss barabulkáért meg egy jó pohár gudauti borért!"

Bagrat Sinkuba - A ​hírmondó
Egy ​magányos aggastyán az első személyű elbeszélője ennek a regénynek: Zaurkan Zolak, egy kaukázusi nép - az ubihok - maradéka, hírmondója. És eleinte mintha keleti mesét, népe szájhagyományaként kapott históriát mondana el írókrónikásának: amikor meglódulnak az események, döbben rá az olvasó, hogy rettentő történelmi valóságot ismer meg. Egy száztíz éve elkövetett népirtás - ma úgy mondjuk: genocídium - története, amit Bagrat Sinkuba lejegyzett, azé a tragikus sorsé, amelyre az 1864. évi krími háború után a cári Oroszország és a szultán Törökországa kárhoztatta az ubih népet. Tegnap még háborús ellenfelek egyikének, az Orosz Birodalomnak útjában állt egy kicsi és szabad kaukázusi nép - mert termékeny földön, gazdag tájon élt, gyarmatosítók számára ígéretes tartományban, a másiknak, a Magas Portának bármilyen jövevénynép mindig jókor jött - mert friss emberanyag kellett a szüntelen háborúkban kivérző hadseregnek, és mert sok földönfutó kellett kényszermunkásnak, és minél több lány a háremekbe vagy cselédnek -, belefoglalhatták tehát egy békeszerződésbe egy nép deportálását, aminek egy nép pusztulása lett a vége. Zaurkan Zolak elmondja, hogyan. A történet hősei a történelem tegnapjának valóságosan élt személyei, a regény a Kaukázus történetének egy hű és tanulságos fejezete. Ami megdöbbentő és tragikus benne, azt színei és szépségei ellensúlyozzák, és mindaz, amit az író a Magyarországon ismeretlen ubih nép kultúrájáról, társadalmi rendjéről, népszokásairól feljegyzett.

Fazil Iszkander - Vérbosszú
"... ​Amikor a szóbeszéd eljutott a majorig, Mahaz senkinek sem szólt egy szót sem, elhagyta a majort, a felső csegemi úton leereszkedett a hegyről, s a házát megkerülve a Szabid völgykatlanba ment; ott az áldozati diófánál megesküdött, hogy a véréből iszik annak, aki a városban vagy bárhol másutt foltot ejt az ő Hikur lánya becsületén. – Hikur valóban nem mondta neked, hogy megesküdtem: ha ez még egyszer előfordul, iszom a véréből annak, aki elköveti? – kérdezte Mahaz... – Valamikor mondta - sóhajtotta Saliko. – Hiszen én nem erőszakkal... – Ha egy kisgyereknek, mondjuk, mérgezett cukorkát adsz, az sem erőszak. Nem igaz? – kérdezte Mahaz... – Bűnös vagyok – mondta Saliko... – Hah! – nevetett föl gúnyosan a pásztor, és oda sem nézve, a kése után nyúlt, kihúzta tokjából, s hegyével az ég felé bökött. – Ezt neki mondd..."

H%c3%b3z%c3%a1por_fiatal_%e2%80%8bszovjet_k%c3%b6lt%c5%91k
Hózápor Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Hózápor
Néhány ​évvel ezelőtt nagy érdeklődéssel fogadta az olvasóközönség ugyanennek a sorozatnak Mai orosz líra című kötetét, amelyben négy kitűnő fiatal orosz lírikus verseinek javát közöltük. Most a legfiatalabb szovjet költőnemzedék bemutatásával próbálkozunk, s anyagunkat ezúttal nemcsak az orosz nyelvterület terméséből válogattuk: az evenk, a csuvas, az azerbajdzsán, az ukrán, az észt költészet legifjabb hajtásait is megtalálni kötetünkben, habár természetesen nemcsak hogy teljességre nem törekedhettünk, hanem még körképét se adhattuk a gazdag nemzetiségi költészetnek. Gyűjteményünk a nagyország más-más egű, más-más tájú, más-más irodalmi hagyományú és nyelvű költészetének egy-egy jellegzetes képét villantja fel.

Fazil Iszkander - Kecskecsillag
A ​kaukázusi tengerparton üdülő, fontos személyiség, aki semmivel sem kevesebb, mint egy eleven miniszter, szórakozottan olvasgatja a helyi lapot: "Az egyik hegyi rezervátumban a szakembereknek sikerült a vadon élő hegyi turt a szelíd házikecskével keresztezni." "Szó, ami szó, érdekes kezdeményezés" - jelenti ki a nagyember elgondolkozva, és szavait szélnél sebesebben röpíti tovább a tekintély előtt hajbókolók hada. Elindul a kampány a kecsketur tenyésztésére, de a csökönyös, új teremtmény sehogy sem akar a dicsőség útjára lépni, nem hajlandó támogatni a lelkes papírkukacok kezdeményezését. Így kezdődik a kitűnő, fiatal abház költő, Fazil Iszkander szatirikus kisregénye, mely egy csapásra meghódítja a magyar és a külföldi olvasók szívét. A máris sok nyelvre lefordított regény nemcsak kacagtató, mulatságos helyzeteivel kap meg, hanem azzal a mély líraisággal is, melyben sajátosan ötvöződik a modern városi ember életérzése a keleti ember bölcsességével.

Fazil Iszkander - Tiltott ​gyümölcs
Az ​1929-es születésű Fazil Iszkander először mint költő jelentkezett az irodalomban. Első elbeszélése 1956-ban jelent meg, ettől kezdve rendszeresen írt prózai műveket is. Egyéni hangú, rendkívül színes, finom humorral átszőtt írásai a gyermekkor varázslatosan szép, ezer csodával teli világát idézik, amelyből természetesen nem hiányoznak a felnőttek, rokonok, ismerősök s a velük kapcsolatos derűs epizódok, mulatságos történetek sem. Elbeszélései egyben pontos művészi képet adnak Abházia életéről, hétköznapjairól is. Szereplői furfangos hegyi pásztorok, vagy a családias hangulatú kisvárosok néha groteszk figurái, s mindenkori szereplői még a hegyek, amelyek Iszkander történeteiben is olyan közel kerülnek az emberekhez, mint Tamási Áron remekmívű novelláiban.

Covers_88518
Égtájak ​1987 Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Égtájak ​1987
Az ​Európa Kiadó Öt világrész elbeszélései című sorozatának 1987-es darabja. Szerzők: Svetislav Basara, Saul Bellow, Horst Bienek, Angela Carter, Gerald Durrell, Friedrich Dürrenmatt, Jean Ferniot, Fazil Iszkander, Gert Jonke, Stephen King, Samuel Lewin, Bernard Malamud, Alberto Moravia, Cyntiha Ozick, Vagyim Sefner, Alekszandar Tomov, Jos Vandeloo Fordítók: Árvay János, Balabán Péter, Borus Judit, Enyedy György, Greskovits Endre, Jólesz László, Kürti György, Magyarósi Gizella, Márton László, Murai Márai, Radics Viktória, Rayman Katalin, Ross Károly, Szondi Béla, Szondi György, Viski L. László

Vaszil Bikov - Jurij Dodolev - Anatolij Makarov - Fazil Iszkander - Farkascsorda
Levcsuk ​mindjárt tudta, hogy ez nem puszta fenyegetés, csakugyan ez a szándékuk. Persze, hogy csábító ötlet mindnyájukat elégetni a pajtával együtt, - de ahhoz ide is kell jönni. S elhatározta, hogy semmiképpen sem engedi közel őket a pajtához, az utolsó lehetőségig védekezni fog. Itt volt még a parabelluma egy marék tölténnyel. Gribojednél két tár maradt még, s Klávánál is öt golyó - talál sikerül kitartaniuk, amíg leszáll az éj. Nagyon kellett nekik ez az éjszaka, akkor talán még megmenekülhetnek. De a nap, hogy az ördög vinné el, még magasan állt, az éjszakát meg is kell érni. Az éjszaka semmivel sem volt közelebb, mint a háború vége.

Fazil Iszkander - A ​szarvasfiú / A páncélszekrény titka
A ​lexikonok szerint az abház nyelvet ötvenötezren beszélik. Az abházok a Fekete-tenger partján, égbe nyúló hegyek között élnek, szeretik a jó borokat és a vidám történeteket. Van egy írójuk, Fazil Iszkander, akit az egész világon ismernek, s ismerik faluját is, annak lakóit, a csegemieket, hisz róluk szól Iszkander valamennyi műve. Iszkander írásaiból 1977-ben Tiltott gyümölcs címmel adtunk ki válogatást, mostani kötetünkben legfrissebb terméséből teszünk közzé két kisregényt. Az első pillanatra egymástól oly távolinak tűnő két művet valójában sok-sok szál köti össze: közös a történet színhelye - persze Csegem falu -, a főhősökben pedig, a félig mesebeli Szarvasfiúban és a teljesen a mai világunkban élő ezermester Kjazimban egyaránt a népi bölcsesség, a furfangos észjárás, a bajokon is átsegítő derű megtestesítőit fedezhetjük fel. Mosolyogva olvassuk végig a két kisregényt, pedig néha tragédiákat rejtenek, és súlyos közösségi-egyéni gondokat jeleznek a csegemiek vidám történetei.

Fazil Iszkander - Csik ​egy napja
Iszkander ​önéletrajzi elemekkel átszőtt elbeszéléseiben ifjúságának emlékeit idézi fel. Bölcs humora és a háttérül szolgáló pompás délszaki táj érzékletes leírása teszi különösen emlékezetessé ezeket az elbeszéléseket.

Adile Abbász-ogli - Hazám, ​Abházia
Adile ​Abbász-ogli fiatalon kalandos körülmények között Nesztor Lakobának, az Abház Szovjet Szocialista Köztársaság vezetőjének sógornője lett, emiatt élete nagy részében ki volt téve a belügyi szervek üldöztetéseinek, börtönben és száműzetésben is volt. Regényszerű, magával ragadó emlékiratai a szerző fordulatos életén keresztül bemutatják a húszas-harmincas évek Abháziáját, az ország akkori vezetőjét, Nesztor Lakobát, előéletét, történelmi szerepét, államfői működését és a Lakoba-ház szokásait is. A történet a kilencvenes évek elején lezajlott grúz-abház háborúval és a szovjet időkben gyökerező grúz-abház konfliktus ismertetésével ér véget. A könyvből megismerhetjük ennek az egzotikus, Fekete-tenger menti kis országnak a kultúráját és történelmét a kezdetektől napjainkig. A dokumentummellékleteknek és a részletes jegyzetapparátusnak köszönhetően a mű értékes történeti forrás is.

Kollekciók