Ajax-loader

'magyar honvédség' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szlankó Bálint - Maximum ​nulla áldozattal
Ez ​a könyv első ízben derít fényt arra, milyen mélyen belesüllyedt a Magyar Honvédség az afganisztáni háborúba. Testközelből számol be egy harctámogató csoportról, ami súlyosabb harcokban vett részt, mint bármelyik magyar katonai alakulat a második világháború óta. A szerző saját tapasztalatain, több tucat interjún és pontosan rekonstruált történeteken keresztül mutatja be a katonák és a háború mindennapjait, a magyar szerepvállalás történetét 2004-től napjainkig. Itt olvashatunk először arról, hogy mit is csinálnak a magyar különleges alakulatok Kelet-Afganisztán több ezer méter magas hegyei között. A valóság sokkal durvább annál, mint amit elképzeltünk.

Gyalog Ödön - "Horthy ​Miklós katonája vagyok..."
Gyalog ​Ödön tüzérszázadosként harcolt Budapest ostroma idején, s a fõvárosban esett hadifogságba. Visszaemlékezéseiben a harcokról és a hadifogság megpróbáltatásairól is olvashatunk. Megtudhatjuk, milyen volt a lágerek élete, milyen ellentétek vagy (a polgári lakosság esetében) barátságok alakultak ki a foglyok és õrzõik között.

Tímár Gábor - Hősök ​vagy bűnösök
A ​HŐSÖK VAGY BŰNÖSÖK dokumentumok alapján megírt háborús regény. A II. világháború előtti időkben kezdődő történet főhőse egy tehetséges fiatalember, a több generációs katonacsalád legifjabb tagja, Kende Márk, aki ugyan amerikai tengerészgyalogos akar lenni, de egyszer csak mégis magyar katona lesz. Mondhatnánk akár szerencsésnek, hiszen jártak nála rosszabbul is, de amiért valóban kegyesen bánt vele a sors, az annak köszönhető, hogy sikerült töretlenül megőriznie hazaszeretetét, becsületét, bátor, egyenes tartását. Pedig ez nem volt könnyű a háború embertelenségében, bármelyik oldalon állt is az egyszerű katona. Mert egyetlen háborúban sincsenek egyik oldalon csak hősök vagy bűnösök, üzeni a hősével sok mindenben azonos életutat bejárt szerző. A végén eldől ugyan, hogy ki nyeri meg a játszmát, de ettől a harcosok nem lesznek se jobb, se rosszabb emberek.

Száraz György - A ​tábornok
Nehezebb ​sors embernek aligha adatott, tragikusabb önfeláldozást bizonyára nem sokat ismer a história. Ha néphadseregünk napját ünnepelve emlékezünk az 1848-as pákozd-sukorói csata hőseire, honvédségünk elődjére, ne feledjük új hadseregünk első szervezőjét sem. Hajtsuk meg a tisztelet zászlaját a most hetvenöt éve született Pálffy György tábornok emléke előtt. Élete, tettei a magyar történelem immár elidegeníthetetlen része, és a nemzet emlékezetében, tudatában másíthatatlanul ott is marad.

Gosztonyi Péter - A ​magyar honvédség a második világháborúban
Gosztonyi ​Péter, a Bernben élő magyar hadtörténész nem csekélyebb célt tűzött ki műve megalkotásával, mint hogy »a magyar királyi honvédség második világháborús szerepéről a magyar olvasóközönségnek – függetlenül a határoktól és a politikai megosztottságtól – tudományos igényű, de lehetőleg népszerű stílusban megírt könyvvel« szolgáljon.

Dr. Somorjai Lajos - Megjártam ​a Don-kanyart
Somorjai ​Lajos frontnaplója lebilincselő olvasmány, egyben történeti értékű dokumentum, melyből az egykori szemtanú vagy érintett hozzátartozó újból emlékezhet, a pusztán érdeklődő olvasó pedig árnyaltabb és hitelesebb képet alkothat a második világháborús katonai részvételünk tragikus Don menti krónikájáról. A kötetet a szerző által készített fotók teszik érzékletesebbé.

Vécsey Aurél - Magyar ​Tragédia - A Don-kanyar
Szinte ​mindenkinek van olyan felmenője – nagyapa, dédnagyapa –, aki a Don-kanyarban vesztette életét, vagy sebesülten, illetve hosszú szovjet fogság után tért csak haza. Majd' hét évtizede a szülőföldjétől kétezer kilométerre bevetett 2. magyar hadsereg gyakorlatilag megsemmisült, és csak a töredéke tért haza. Az ország XX. századi történelmének egyik legnagyobb tragédiáját általában, mint második mohácsi vészt emlegetik. Pedig 1942 tavaszán a magyar politikai vezetés kényszerhelyzetben ugyan, de még a győzelem reményével küldte a frontra a 2. hadsereget, mégis a Don-kanyarban megvívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak. A megfelelő fegyverzet, felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek, haltak meg és estek fogságba feleslegesen a farkasordító hideg orosz télben, majd a megsemmisítő vereséget követően vonultak vissza rendezetlenül, pánikban és kétségbeesve, az életükért küzdve, parancsnokaik által magukra hagyva. Miközben a Magyar Királyi Honvédség Főparancsnoksága és az ország politikai vezetése szinte semmit sem tett az előre látható katasztrófa elkerülése érdekében. De mit keresett a 2. magyar hadsereg a Szovjetunióban, kétezer kilométerre hazájától, miért bocsátották a magyar katonákat a német hadvezetés rendelkezésére, hányan vesztek oda a Don-kanyarban, melyek voltak a vereség okai? Könyvünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Vécsey Aurél - A ​II. világháború legnagyobb csatái Magyarországon
A ​második világháború kitörésekor egyértelmű volt, hogy Magyarország sem kerülheti el a belépést, a kérdés csak az volt, hogy a németek szövetségeseként vagy megszállt országként veszünk részt a háborúban. Hazánk sorsa már a trianoni palotában megpecsételődött, amikor is több mint hárommillió honfitársunkat szakították el szülőföldjétől. NEm mentegetőzés, de bizton állíthatjuk, hogy ez az igazságtalan békediktátum állította Magyarországot kényszerpályára. A hadban állás az ország lakosai számára nem éreztette hatását a hétköznapi életben, így a kezdeti német hadi sikerek, a frontok előretörésének hírei és a magyar honvédség részvétele a hadműveletekben nem eredményezett háborúellenes légkört a hátországban. Azonban 1944 nyarától a szövetséges légierő gépei gyakran látott hívatlan vendégek lettek a magyar égbolton, 1944 októberétől pedig szovjet csapatok törtek be az ország területére. A hónap közepén pedig lezajlott a Tiszántúlon az alföldi páncélos csata, amely után Malinovszkij marsall 2. Ukrán Frontja birtokba vette egész Kelet-Magyarországot. Elkezdődtek az ország területét érintő tényleges és rendszeres katonai hadműveletek. Könyvünkben ezekkel a harcokkal ismerkedhetünk meg, de röviden szót ejtünk arról is, mi vezetett oda, hogy Magyarország hadszíntérré vált.

Vécsey Aurél - A ​II. világháború Magyarországon
Magyarország ​az első világháborút követően nem csupán egy vesztes állam volt, hanem egy méltóságában megalázott, elszigetelt és feldarabolt csonka ország is, így könnyen megérthető mai szemmel, hogy a revizionizmus miért talált olyan könnyen utat a magyar ember szívéhez. Magyarország hiába próbálta megőrizni semlegességét, mivel minden oldalról Németország szövetségesei vagy épp a nácik által megszállt országok vették körül, ezért a kérdés csak az lehetett, hogy a németek szövetségeseként, vagy megszállt országként veszünk részt a háborúban. De hazánk sorsa már a trianoni palotában megpecsételődött, amikor is több mint hárommillió honfitársunkat szakították el szülőföldjétől, ez az igazságtalan békediktátum állította Magyarországot kényszerpályára. Szeretett országunk tragédiája azonban abban teljesedett ki, hogy sajnálatos módon a hitleri Harmadik Birodalom kínálta az egyetlen alternatívát, hogy legalább egy részét visszakapjuk az elcsatolt területeinknek. Magyarország döntött, sodródott, szenvedett és a kényszerű – hol indokolható, hol indokolhatatlan – politikai-katonai döntések sorozata vezetett el végül is egészen a tragikus végkifejletig, Budapest ostromáig, megszállásáig.

Sallai Elemér - Csürhe
Asztalos ​Ferenc kistisztviselő békés, viszonylag gondtalan életet él. Nyugalmat és biztonságot ad neki az a tudat, hogy jó állampolgár és - ha kell - derék katona. Hanem oktalanságot követett el, hogy a Népszavát járatta - noha csak sportrovatáért -, és még nagyobbat, amikor - a fair play szabályai szerint - fogadást köt egyik munkatársával, hogy szerinte bizonyos időpontig a németek nem foglalják el Leningrádot. A fogadást megnyeri ugyan, de nyugalmát, békéjét elveszíti munkatársa feljelentésére - "kommunista gyanús"! - munkaszolgálatra hívják be. Ettől kezdve alkalma van megismerkedni mindazzal a gyötrelemmel, pokoli ötlettel, amit a Horthy-hadsereg leleményes keretlegényei képesek kiagyalni a kezükre adott nyomorultak megalázására és meggyilkolásuk változatos fajtáira. Erről szól a regény és arról: hogyan talál ebben az embertelenségben is magára Asztalos Ferenc, s hogyan nő öntudatos emberré. A szerző új könyve további érdekes szépirodalmi feldolgozása a Horthy-korszak egyik legsötétebb időszakának.

Dombrády Lóránd - A ​magyar hadigazdaság a második világháború idején
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kedves Gyula - A ​szabadságharc hadserege I.
Az ​oly sok tragédiával, háborús vereséggel, pusztulással, országvesztéssel terhes magyar történelem egyik legfényesebb fejezete az 1848-49-es szabadságharc, még akkor is, ha közvetlenül ez is tragédiával végződött, hiszen a későbbi fejlődés alapja ez az elbukott, ámde dicsőn megvívott szabadságharc volt.(...) És az ország fegyvert ragadott, s ha nem volt, szerzett magának, ha azt sem lehetett, gyártott magának. Felállított, megszervezett, felszerelt, kiképzett és felfegyverzett magának egy hadsereget, amely képes volt állni a sarat Európa egyik legnagyobb haderejével szemben, állni mindaddig, amíg egy még hatalmasabb hadsereg, az orosz cár hadereje tört az országra, s még hónapokig folytatta harcát reménytelen helyzetében is. Kik voltak ezek a katonák, milyen volt a hadsereg, milyenek voltak ezek a fegyverek, hogyan használták őket? Ezekre a kérdésekre kísérel meg választ adni ez a könyv, terveink szerint négy kötetben, az alábbi tagolásban: 1. A lovasság 2. A gyalogság 3. A tüzérség és a műszaki csapatok 4. A külhoni légiók és a szabadcsapatok

Covers_156811
3

Ismeretlen szerző - Emlékezés ​a hegyicsapatokra
A ​m. kir. Honvédségben 1939-ben hadrendbe állt hegyicsapatok megalakulásának 60. évfordulóját méltóképpen ünnepelte meg a Honvéd Hegyivadász Alapítvány, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. E kis kiadványban felidézzük az emléktábla-avatás felemelő pillanatait, a Hegyivadász vagyok a Kárpátokban fent című kiállítás megnyitóját, s röviden ismertetjük a Hadtörténeti Múzeumban jelenleg is megtekinthető tárlatot. A kedves Olvasó a konferencia tudományos igényű, de egyúttal ismeretterjesztő előadásainak közreadásával áttekintő képet kaphat e különleges csapatnem fennállásának majd hat esztendejéről.

Ismeretlen szerző - A ​Magyar Honvédség képességei és a katasztrófaelhárítás kihívásai
"Ami ​bekövetkezhet, arra fel kell készülni, ami pedig még soha nem fordult elő, arra számítani kell!" E találó (Hende Csaba honvédelmi miniszter által megfogalmazott) gondolatot választották mottóul a Zrínyi Kiadónál megjelent kötet szakértő szerzői. A kiadó "Katonák békében és missziókban" című új sorozatának indító darabja igencsak aktuális témát dolgoz fel, ugyanis a XXI. század első évtizedeiben Magyarországot sem kímélték a különböző katasztrófahelyzetek. A közvéleményben vélhetően a hazánkat is sújtó árvizek és a 2010-ben bekövetkezett vörösiszapömlés megrázó képei élnek a legélénkebben. A kötet kiadásának gondolatát éppen az elmúlt évtized történései motiválták: a szerzők úgy gondolták, célszerű áttekinteni az elmúlt bő évtizedet a Magyarországot érintő katasztrófák, az arra való reagálás és a katonai szerepvállalás szempontjából. A cél, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból és hasznosítani tudjuk a felgyülemlett tapasztalatokat.A tanulmánykötet a kérdéskör teljes körű, alapos feldolgozására vállalkozik. A katasztrófatípusok és az ellenük való védekezés bemutatását követően ismerteti a katasztrófavédelem jogi hátterét, a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer felépítését, működését, a védelmi igazgatásnak a katasztrófavédelem nemzeti rendszerében elfoglalt helyét, szerepét. A könyv lapjain - számtalan konkrét eset bemutatása révén - részletes ismereteket szerezhetünk a Magyar Honvédségnek az árvízvédekezésben és a civilizációs katasztrófák felszámolásában végzett tevékenységéről és jövőbeni feladatairól. A tényekkel, adatokkal és gazdag fotóanyaggal illusztrált munkát az érintett szakemberek mellett a civil olvasók is haszonnal forgathatják, hiszen a hatékony polgári, katonai együttműködés a jövő záloga ezen a területen is.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​és a védelmi igazgatás rendszere
A ​kötet áttekinti a védelmi igazgatás rendszerének megváltozott jogi környezetét, az új szervezeti struktúrát, a támogató infokommunikációs rendszert és a védelmi igazgatás új okmányrendszerét. A könyv pótolhatatlan segítséget nyújt a védelmi igazgatásban feladatokat ellátók számára napi munkájuk során.

Nagyváradi Sándor - M. Szabó Miklós - Winkler László - Fejezetek ​a magyar katonai repülés történetéből
A ​magyar repülés szakirodalmában ez a könyv egyedülálló. Az első könyv, amely átfogóan tartalmazza a magyar katonai repülés történetét, fejlődését, eseményeit 1945-ig. Ez az első repülő szakmai könyv, amely marxista alapokon ismerteti, elemzi és reálisan értékeli az eseményeket. A felszabadulás után több mint négy évtizeddel már nagyon nagy szükség volt e téma ilyen fokon és módon való feldolgozására. E könyvben a műszaki-technikai ismeretterjesztésen kívül elsősorban a politikai, katonapolitikai és nemzetgazdasági összefüggések elemzése és értékelése a lényeges. A szerzők az egyes fejezetekben rendszerezett és gondos anyagválogatással igyekeztek ismertetni az adott időszakoknak megfelelően a szervezési elképzeléseket, a technikai fejlesztési problémákat, a valóra vált eredményeket, valamint a fontosabb repülési eseményeket, harci alkalmazásokat. A szerzők ezúton is köszönetüket fejezik ki mindazoknak az intézményeknek ill. személyeknek, akiktől értékes segítséget kaptak e könyvhöz.

Hardy Kálmán - Az ​Adriától Amerikáig
Hardy ​Kálmán altábornagy a Horthy-korszak hadseregének kiemelkedő személyisége volt. Polában végzett tengerésztisztként már az I. világháborúban tanúságot tett kiváló kvalitásairól, a háború végén már egy tengeralattjáró parancsnokságát bízták rá. Az összeomlás és a forradalmak után 1928-ig Horthy egyik szárnysegéde volt. Apponyi mellett részt vett Genfben a leszerelési értekezleten, majd csapatszolgálati tapasztalatok után vezérkari tanfolyamot végzett. 1936 és 1940 között Berlinben volt katonai attasé. Annak ellenére, hogy rendkívül kritikusan viszonyult a nemzeti szocializmushoz, nagy tekintélyt vívott ki mind a Wehrmacht, mind katonadiplomata kollégái körében. Növekvő aggodalommal figyelte a hazai nyilas mozgalom erősödését, és kapcsolatai révén megpróbált annak gátat szabni. 1942 májusában kinevezték a folyami erők parancsnokává. Noha ő volt az első jelölt a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások vezetésére, október 15-e előkészítésébe csak korlátozott mértékben vonta be Horthy. Ez, valamint példamutató helytállása is elég volt azonban ahhoz, hogy a nyilas vezetés letartóztassa és hazaárulásért halálra ítélje. Fellebbezése elhúzódott, más foglyokkal együtt Sopronkőhidáról Ausztriába szállították, s 1945 májusában ott szabadították fel az amerikai csapatok. Emlékirata, mint maga az egész életpálya, a megpróbáltatások sorozata. Részletesen vezetett naplóját 1944. október 15-én maga volt kénytelen megsemmisíteni. Az első megírt fejezetek egy hadifogoly-táborban maradtak, amikor onnan hirtelen Amerikába szállították. Ezeket újraírta, de Európába visszaszállítása során Párizsban összes poggyászával együtt ellopták, így a jelen kézirat már a harmadik nekifutás eredménye.

Barcy Zoltán - Királyért ​és hazáért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Attila - Gyógyítás ​és megelőzés
A ​hadseregek és a honvédelem életében kezdetektől fogva kiemelt figyelmet fordítottak a csapatok megfelelő egészségügyi hátterének és ellátásának kialakítására és biztosítására, mára pedig az egészségügy a katonai műveletek egyik legfontosabb tényezőjévé vált. Ezzel az albummal is szeretnénk kifejezni elismerésünket a magyar katonaorvosok és az MH HEK szakembereinek és munkatársainak, akik eredményesen végzik az egész Magyar Honvédségre kiterjedő egészségügyi felvilágosító, megelőző, gondozó, kutató és gyógyító munkát, a szakállomány képzését és a katonai missziók felkészítését és ellátását.

Covers_348255
1

Ismeretlen szerző - A ​nemzeti konszenzus négy éve
A ​Magyar Honvédség elmúlt négy évének története, a korszerűsítési, fejlesztési folyamatok. A nemzeti katonai stratégia mint a honvédelmi fejlesztések alapja. A Honvédelmi Minisztérium szervezeti struktúrája a személyi állomány bemutatása.

Covers_121736
Ismeretlen ​katona Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ismeretlen ​katona
A ​könyv az első hazai kísérlet arra, hogy bemutassák: milyen is volt a félmúlt néphadseregében katonának lenni. A kötet hiánypótló irodalmi antológia, melyben határon túli szerzők is írnak katonaélményeikről. "Ez a könyv búcsú egy igazi "férfitémától". Lassacskán és végképp, örökre kifutnak azok a nemzedékek, melyek, olykor nagyhangon, máskor némiképp szégyenlősen élcelődve magukon, egymás között szinte mániákusan újra meg újra előhozták hadseregbéli viselt dolgaikról való emlékeiket. Előrángatod, vagy magától kerül elő, néha magad sem vagy képes eldönteni: mindenképp: nem tudsz szabadulni." (Kukorelly Endre)

Sallai Elemér - Utolsó ​napok
A ​szerző könyvét egy horthysta tiszt naplója, a volt magyar királyi honvéd vezérkar titkos anyaga és saját frontélményei felhasználásával írta. A megírás módja és az a körülmény, hogy az idézetek rövidítve, széttagoltan kerültek a könyvbe, lehetetlenné tette az idézőjelek alkalmazását.

Békési Varga Sándor - A ​különleges járőr
A ​tankok veszélyes közelségbe értek. Megálltak. A lövegcsövek vízszintesre ereszkedtek, torlolattűz villant... Gránát robbant a magtár tetőzetén, szétverve az üszkös, égett gerendákat. Egy ház is találatot kapott, s az összeroskadó romok alól senki sem tudott kijönni. A harckocsik katonai célpontot nem látva vaktában tüzeltek. A tankok megindultak. A katonák kezdték magukat rosszul érezni, látva a közeledő, össze-vissza géppuskázó acélszörnyetegeket. Gránátkötegeket készítettek elő.

Szabó Árpád - A ​Magyar forradalmi honvéd karhatalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Csaba - Fél ​év Afganisztánban
El ​tudja képzelni, hogy milyen érzés műveleti területen, az otthontól távol, teljesen egyedül, fegyverrel a kézben emberek élete fölött döntéseket hozni? Ezt a történetet Afganisztánról nem egy vendégként érkezett újságíró írta, hanem egy magyar katona, aki a nemzetközi erőkben szolgált 2009-2010-ben. A hadsereg mindennapos rutinja ugyanúgy megjelenik a könyvben, mint a korántsem mindennapos bevetések veszélyei. A kötetet 30 színes fénykép illusztrálja a lélegzetelállító tájakról, a kaftános helyi emberekről és az életüket naponta kockáztató katonákról.

Szakály Sándor - A ​magyar katonai elit
Memoárok ​és interjúk, könyvek és filmszalagok gyakori szeperlői voltak az utóbbi évtizedben a második világháború magyar tábornokai és tisztjei. Tárgyilagos megállapítások, szélsőséges nézetek, különböző előítéletek egyaránt kapcsolódnak e hatalmi csoport megítéléséhez. Szakály Sándor új módszerrel, a történettudomány és a szociológia határterületéről közelít a magyar katonai elit, a katonai felső vezetés kérdéseihez. A kötet az elithez számító 414 magas rangú katona eddig alig ismert életrajzi adatainak statisztikai vizsgálatával újszerű ismereteket ad a szűk körű társadalmi csoport tagjainak származásáról, mobilitásáról, összetételéről; új szempontokkal egészíti ki világháborús szerepük történeti értékelését.

Soós Zoltán - Hátországi ​portya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bene János - Szabó Péter - A ​magyar királyi honvéd huszár tisztikar - 1938 – 1945
Bevezető: "Jelen ​kötetünk 611 hivatásos és 1156 tartalékos huszártiszt, illetve néhány frontszolgálatot teljesített méneskari tiszt életrajzi adatait tartalmazza, akik a lovasságnál kapták kiképzésüket, s elsődlegesen az 1938 és 1945 közötti időszakban, vagyis legalább az 1938. novemberi felvidéki bevonulásig aktív tagjai voltak a Magyar Királyi Honvédségnek. Többévi kutató- és gyűjtőmunka eredménye ez az adattár, melyet elsősorban a még élő magyar királyi huszártisztekre, illetve hozzátartozóikra gondolva készítettünk el. Emléket állítottunk egyúttal azon egykori honvéd huszártiszteknek is, akik a II. világháború hadszínterein vesztették életüket, hadifogságban haltak meg, vagy az 1945 utáni kommunizmus áldozataivá váltak. Hogy kik is voltak ők, talán Splényi Géza, volt nyíregyházi huszárőrnagy találó sorai illenek rájuk a legjobban: " (...) A huszártiszt sohasem volt csak parancsnok, hanem századának, szakaszának apja, papja, tanítója. Apja, aki minden körülmények között gondoskodik. Papja, akihez minden alárendeltje, minden bajával, gondjával fordulhat. Tanítója, aki megtanította a legfontosabbra, a hagyományos huszárszellemre, bajtársiasságra, jóban rosszban az önfeláldozásig. Ez forrasztott össze tisztet, altisztet és huszárt egy családdá, ennek folyománya az a viszony, melyet más fegyvernembeliek úgy megcsodáltak. Ebből származik a tiszteleten, megbecsülésen alapuló fegyelem, melyen nem változtat sem a súlyos harci helyzet, sem a hadifogság, sem a civil ruha." Egy mára már letűnt, de a XX. századi nagy háborúk alatt is sokak által megkérdőjelezett létjogosultságú fegyvernem képviselői ők, akik számtalan értékes tulajdonságukkal – bátorság, leleményesség ügyesség, találékonyság – kitűntek más fegyvernembeli tiszttársaik közül. Bemutatni kívánt életútjuk példa arra, hogy soha, semmilyen körülmények között nem adták fel, mint ahogy fegyvernemük is igyekezett a modern elvek alapján és fejlett technikákkal vívott harcmódhoz igazodni. Életpályájukban, s főleg a háború utáni sorsukban mindenütt felfedezhetők e kitartás, a fennmaradni akarás és tudás elemei. Erkölcsi tartásuk, a megaláztatások (börtön, kitelepítés, lefokozás) büszkén, emelt fővel való elviselése példa lehet a ma élők számára is. A hosszabb-rövidebb életrajzokat egyrészt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárában és a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött tiszti személyügyi iratok, illetve az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelt szintén személyes jellegű anyagok, másrészt az "utolsó huszárok" és hozzátartozóik emlékezete, valamint fennmaradt dokumentumai (mindenekelőtt Splényi Géza huszárőrnagy hagyatéka) alapján készítettük el. Az egyes katonai pályafutások ismertetésénél kizárólag a bátor helytállásért, valamint a kiváló szolgálatért kapott magasabb katonai kitüntetésekről tettünk említést, így például a Kormányzói Dicsérő Elismerés... (Signum Laudis) fokozatairól, s a külföldi kitüntetésekről nem. Akik esetében lehetett, a törvénytelen és igazságtalan lefokozások, illetve az azokat megsemmisítő rehabilitálások tényét is rögzítettük. Az alapvető életrajzi adatok közül az apák foglalkozásának feltüntetésével az egyes családi, s társadalmi hátteret igyekeztünk bemutatni. ....."

Márkus István - Forradalom ​és szabadságharc 1848-49
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitéz Erdélyi Béla - Vér ​és acél
Bár ​sok jó könyvet írtak már a 2. magyar hadsereg háborús szerepléséről, s e könyvek alapján majdnem mindent tudunk háborújáról, ám nagyszerű helytállását nem ismerjük igazán. Néhány sorban tettek eddig említést erről. Alig hallhattunk-olvashattunk valamit az Oszkol-völgy véres utóvédharcairól, valamint az első vonalak iszonyú megpróbáltatásairól: a rajvonalbeli életvitelről, a hóárkok pszichózisáról, a testi-lelki szorongásról, a harcok rohamairól, az őrjöngő órákról, a pergőtüzek pokláról, a hógödrök dermesztő éjjeleiről, a tisztek és a legénység viszonyáról. Erdélyi Béla hadnagy a 108/2 század parancsnokaként teljesített szolgálatot a keleti fronton 1942/43-ban, így a szemtanú hitelességével örökítette meg az eseményeket, s ábrázolja a tisztek és a legénység harctéri életét. Mint tiszt, világosan látta, hogy a hadszíntérre kikényszerített katonák a legkevésbé sem vétkesek az elszenvedett kudarcok miatt, az összeomlást a legfelső politikai vezetők, a vezérkar, a parancsnoki kar, a tábornokok okozták. Habár az egységek nem rendelkeztek megfelelő harci eszközökkel és az orosz tél elviseléséhez szükséges ruházattal, mégis emberfeletti áldozatot hoztak: megállították a Vörös Hadsereget az Oszkol-völgyében, ami lehetővé tette, hogy elkerülje a fogságba esést ötven-hatvanezer magyar honvéd és a németek végrehajthassák tervszerű hadmozdulataikat. Erdélyi Béla hadnagy kiemelkedő parancsnoki teljesítményét mutatja, hogy százada 179 katonájából 132 élve hazajuthatott. Hősies helytállásáért a kormányzó személyesen tüntette ki. A rendszerváltást követően őrnaggyá léptették elő a Don melléki csatákban tanúsított hősiességéért és megkapta a vitézi címet.

Covers_117961
Honvédelmi ​ismeretek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Honvédelmi ​ismeretek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vaja Felicián - A ​kis honvéd
A ​48/49-es szabadságharc a magyarság mítosza. Kimeríthetetlen forrás: emberi nagyságok, katonai hőstettek, megrázó áldozatvállalások krónikája. Rögtön a Kiegyezés (1867) után megkezdődött a honvéd hadi tettek feldolgozása, az események irodalmi megörökítése.

Kollekciók