Ajax-loader

'erdélyi szász' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Csodalatos-fa
A ​csodálatos fa Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - A ​csodálatos fa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herta Müller - Lélegzethinta
Leo ​Auberg nagyszebeni kamaszfiú még nem tudja, mit jelent, ha valakit elvisznek az oroszok. Egyet akar csupán: minél messzebb utazni a kisvárosból, ahol, úgy tűnik, mindenki az ő homoerotikus kalandjait figyeli. Öt évet tölt egy kelet-ukrajnai láger poklában. Megismeri az éhséget és a tetveket, megtanul szenet lapátolni és koldulni. Megérti a kegyetlenség és a jóság bonyolult egyensúlyát. És megtapasztalja a lágerboldogságot. Leo Auberg Köves Gyuri német testvére a Sorstalanság ikerkönyvében. A Lélegzethinta a Nobel-díjas német írónő, Herta Müller megrázó, költői erejű és dokumentum-hitelességű regénye. Herta Müller 1953-ban született a bánáti Niczkyfalván, Romániában. 1987 óta Berlinben él. Műveiért számos német és nemzetközi díjjal tüntették ki. 2009-ben Nobel-díjat kapott. Lélegzethinta című regényét Oskar Pastior késő-dadaista költővel együtt tervezte megírni. Pastior a saját lágerélményeit osztotta meg vele, de 2006-ban bekövetkezett halála véget vetett a közös munkának. Herta Müller a jegyzetek felhasználásával, egyedül írta meg a regényt, amely óriási visszhangot váltott ki hazájában és külföldön. A könyv hozzájárul annak az évtizedekig elhallgatott traumának a feldolgozásához, amelyet a német polgári lakosság élt át a második világháború után.

Ritoók János - Kettős ​Tükör
A ​sok évszázados múltra visszanéző, s a két világháború között egy évtizeden át különösen termékeny romániai magyar-szász irodalmi-művelődési kapcsolatok áttekintésére vállalkozik ez a könyv. Részlettanulmányok után most maga az összkép áll előttünk, imponáló tényanyagra építetten, tárgyilagos mérlegeléssel, a maga gazdagságában és nem egyszer ellentmondásosságában.

Thaler Tamás - Zsidi Vilmos - Szász ​erődtemplomok Erdélyben
Erdély ​egyik legkülönlegesebb és legizgalmasabb építészeti együttesét jelenti a szász erődtemplomok rendszere. Magyarország leginkább veszélyeztetett délkeleti határvidékének védelmét a magyar királyok különleges módon szervezték meg: az országhatáron belül az első védelmi vonalat a székelyek, a másodikat pedig a XI-XIII. század folyamán több hullámban letelepített németajkúak, nagyobbrészt szászok jelentették. A szászok a középkorban különleges előjogokat élveztek és etnikailag, valamint területileg egyaránt zárt egységet alkottak. A szászok lakta Királyföld nagyjából a Nagyszeben, Brassó, Segesvár és Medgyes által határolt négyszöget jelenti, amit egy ettől elkülönülő települési helyük, Beszterce környéke egészít ki. E vidéken szinte minden településen megtalálhatók az erődtemplomaik. A részben a romanika, de főként a gótika idején emelt templomaikat védőtornyokkal, szuroköntőnyílásos-lőréses védelmi emeletekkel egészítették ki, hatalmas, néhol kétszeres, sőt például Berethalmon háromszoros védőfallal vették körül a XIV-XVII. század folyamán. E festői erődítményekben a templomok építészeti és képzőművészeti értékeikkel is elkápráztatnak: látványos vonalvezetésű hálóboltozatok, hatalmas kapuzatok, szépséges freskóegyüttesek, gótikus szárnyasoltárok sokasága bűvöli el a látogatót. Szomorú, de az épületek ma nagyrészt „múzeumok": a XX század elejéig e tájon élt több százezer szászt a terület jelenlegi gazdáinak mérhetetlen nacionalizmusa elüldözte, így a Magyar Királyság egykori gazdag és jelentős kultúrateremtő közössége alig 15000 főre olvadt, azaz lényegében elenyészett - mementónak azonban ott áll ma is e különleges épített örökségük, amelyet magyarként szintén teljes joggal érezhetünk magunkénak.

Ismeretlen szerző - Egy ​kis madárka ül vala / Es saß ein klein Waldvögelein
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Wass Albert - Nagy ​novelláskönyv
Wass ​Albert először a novellákban, a novellák által talál rá a próza széles országútjára. Megtalált és kimondott életsorsok történetei, többnyire drámai pillanatai, rejtőző majd ki-kitárulkozó vallomások teszik kortársai között már fiatalon mesterek társává, ill. elismert mesterré. 28 évesen már egyenrangú tagja lesz az Erdélyi Helikonnak. Prózaírói képességére figyel fel Bánffy Miklós és Kuncz Aladár, ezáltal köt barátságot Tamási Áronnal, Nyirő Józseffel, Berde Máriával és Indig Ottóval, s Makkai Sándor is e kvalitását hangsúlyozza. A lapok rendszeresen közlik, a harmincas évek második felétől reprezentatív antológiák szerzői közé kerül. A legjobb erdélyi írókat képviseli az Erdélyi Köszöntő antológia magyarországi körútján. A novellistát (is) tartós és osztatlan elismerés fogadja. 1934 és 36 között különleges, élet- és létfaggató paraboláira is érvényes a költő Pilinszky János felismerő jellemzése: "Érzékeny, szemlélődő lélek, mondatai az álom varázslatával hatnak, mégis fegyelmezett, szigorú stílus ez. Emberek, városok és tájak tűnő hangulata él soraiban, mellékesen, mert csak egy fontos: a pillanat, mikor minden mulandó értéket és értelmet kap, csak egy pillanatra, de ennek a pillanatnak emléke - múlhatatlan." Ugyanebben az időben már a havasi és városi ember ellentéte, a mezőségi románság, magyarság, szászság és zsidó világ is hiteles képekben, pszichikai realitásmódban ábrázolódik novelláiban. Különböző nézőpontú írói beállításai, a korszak szimultán és polifon előadásmódja kiemeli kortársai közül a még ifjú írót. A front, a 2. világháború Erdélyének és Magyarországának tragédiáját fájdalmas realizmussal örökíti meg a Valaki tévedett című kötet novellasorozatában. A Te és a világ epigrammatikus tanítás-történetei filozófiai tágasságával emelkednek ki a háború utáni időszak prózájából. Tömörsége és bölcsessége sok későbbi magyar írónak előlegezi meg stílusirányát (Örkény István, Mészöly Miklós stb.) A világirodalomban is otthonos írót látomásos alkata teszi alkalmassá, hogy realista és parabolisztikus munkáiban az emigrációs sors nagy kérdéseit és a nemzetrészeire szakadt magyarság előtte kimondhatatlan igazságait fedeztesse föl olvasóival. Erkölcsi igényességében itthoni írótársai közül leginkább Sántha Ferenchez hasonlíthatóak 60-as és 70-es évekbeli novellái. Életművét egyrészről lírai vallomásossággal megírt Voltam című könyvének tervezett darabkái és egyfajta belső miszticizmus csodálatos novellái zárják le. Az utóbbi novellákat Csoda történt címen foglalja magába a kötet záró ciklusa. 212 novella. Ha Wass Albert nem lett volna kiváló költő, nagyszerű regényíró és oknyomozó közíró, akkor novellista hagyatéka önmagában is súlyt és helyet biztosítottak volna számára a 20. századi legkiválóbbak magyar irodalmában.

Nagy Ákos - A ​kor halad, a vér marad
FÜLSZÖVEG A ​könyv vércsoportokra vonatkozó statisztikai adataival a magyar nép és kultúra eredetéhez közel vezető elgondolásokat nyújt. Dr. Nagy Ákos elemzése, adatainak bősége lenyűgöző és rendkívül hasznos. Már maga az első kiadás is számos úttörő gondolatot hordozott, a most bemutatott táblázati adatok a korábbi elgondolásokat messze meg is erősítik. A jelenlegi magyar nyelvű népességnél a környezetéhez képest sokkal nagyobb az AB vércsoport százalékos mennyisége, amit ellentételez az O vércsoport szokatlanul kisebb százalékos részesedése. Az A és a B vércsoport nagyjából megfelel a terület környezetében tapasztaltnak. Ugyancsak nagy az AB vércsoport aránya a O-hoz képest a honfoglalás előtti kárpát-medencei leletekben, amiből Dr. Nagy Ákos arra következtet, hogy az AB mutáció az örmény-asszír eredetű A-val és a mongol eredetű B-vel szemben itt elsődleges (azaz nem azok keveredéséből származik), azaz a mutáció föltehetően Kárpát-medencében jött létre. Ez egy nagyon fontos szerológiai adat, ami a magyarság kárpát-medencei eredetének eléggé határozott jele. A bővített kiadásban Dr. Nagy Ákos részletesebb adatokkal támasztja alá a jelenkor előtti sírok csontanyaga alapján meghatározott vércsoportok eloszlásával, hogy a magyarság már a honfoglalást megelőző időkben a Kárpát-medence lakója volt. A vércsoport és genetikai vizsgálatok a magyarságot egyaránt a Kárpátmedencéhez kötik, nem pedig Ázsia nyugati, északi pereméhez. Célszerű ezért az első, a legrégebbi aurignac-i típusú műveltséget európainak és a műveltség emberforrását is itt keresni. Ugyanezt jelzi a magyar műveltség elemeinek, valamint a nyelvének a vizsgálata is. Ennek során kiderült, hogy egyazon területen egy hosszú ideig letelepedett társadalom magas szinten fejlett kultúrája utódnyelvet keres, ugyanakkor egy magas szinten fejlett nyelv ugyanott múltat keres: a logikus megoldás az, hogy a kettő összetartozik. Vércsoport adatok alapján is. Örömmel üdvözlöm Dr. Nagy Ákos legújabb munkáját, és minden kedves érdeklődőnek meleg szívvel ajánlom a könyv második, bővített kiadását.

Adolf Meschendörfer - Corona
A ​Corona főhőse a “keleti város”-ból, Brassóból indul, s ide tér vissza. Sorsa egy nemzedék, egy nemzetiség, a huszadik század eleji szászság helyzettudatának tükre. Ennek ellenére (vagy éppen ezért?) nem fogadták egyértelmű lelkesedéssel Meschendörfer könyvét. Utóéletére rálátva, ötven év távlatából megállapíthatjuk, hogy a két világháború közötti német irodalom egyik alapműve. A magyar irodalmi küzvélemény – egyoldalúságot látva abban, ahogyan Meschendörfer a nemzeti törekvéseket megítéli – szintén ellentmondásosan viszonyult a könyvhöz. Kós Károly a Pásztortűzben még a magyar fordítás megjelenése előtt “az erdélyi szász nemzet monumentális hőskölteményé”-nek nevezte, míg mások helytelenítették átültetésének szándékát. A mellette szólók fő érve a Corona erdélyisége volt. Meschendörfer regényét a transzilvanizmus szász megfogalmazásának tekintették. A mű körüli viták a magyar változat megjelenésekor (1933) újra fellángoltak, s az elvi kifogások mellett most már hangot kaptak a fordítással kapcsolatos ellenvetések is. Kós Károlynak azt rótták fel, hogy néhol túlságosan szabadon kezelte a szöveget, elrugaszkodott az eredetitől. A mai olvasó egy jobbított változatot vehet kézbe, ami azonban őrzi a Kós-féle magyarítás patinás hangulatát, az enyhén expresszionista árnyalatok finomságát, az ellenpontos szerkezet változatosságát. A magyar kiadás címét Kós Károly Brassó középkori nevéből – Corona – kölcsönözte.

Friedrich Schuller - Friedrich Teutsch - Az ​erdélyi szászok letelepedéséről
E ​két tanulmányt tartalmazó kötet 1895-ben jelent meg Stuttgartban, s azokat a kutatásokat összegzi, melyek feltérképezték az erdélyi szászok közösségi jogainak és a letelepedésük módja közötti összefüggéseket. A Friedrich Teutsch és Friedrich Schuller írta szövegek egymást kiegészítve szólnak múltról és jelenről, vallanak a szász történetírók történelemről alkotott elképzeléseiről, s mindemellett a XXI. században már forrásanyagnak számíthatnak az Erdély multikulturális történetét vizsgáló kutató számára.

Pataki János - Erdélyi ​Szászföld
A ​szerző impulzív stílusban, káprázatos fotókkal igyekszik minket Szászföldre csábítani. A kötet értékét rendkívüli módon növeli, hogy magyar nyelven ilyen típusú összefoglaló, önálló munka még soha nem jelent meg Szászföldről. A gyönyörű kiadvány igazi kuriózum.

Herta Müller - Atemschaukel
Herta ​Müllers Atemschaukel ist ein Ereignis. In einem überwältigenden, poetischen Roman erzählt sie vom Schicksal eines jungen Mannes aus Siebenbürgen im russischen Arbeitslager. "Ich setzte mich an den Tisch und wartete auf Mitternacht. Und Mitternacht kam, aber die Patrouille hatte Verspätung. Drei Stunden mussten vergehen, das hielt man fast nicht aus. Dann waren sie da. Die Mutter hielt mir den Mantel mit dem schwarzen Samtbündchen. Ich schlüpfte hinein. Sie weinte. Ich zog die grünen Handschuhe an. Auf dem Holzgang, genau dort, wo die Gasuhr ist, sagte die Großmutter: ICH WEISS DU KOMMST WIEDER. Ich habe mir diesen Satz nicht absichtlich gemerkt. Ich habe ihn unachtsam mit ins Lager genommen. Ich hatte keine Ahnung, dass er mich begleitet. Aber so ein Satz ist selbständig. Er hat in mir gearbeitet, mehr als alle mitgenommenen Bücher. ICH WEISS DU KOMMST WIEDER wurde zum Komplizen der Herzschaufel und zum Kontrahenten des Hungerengels. Weil ich wiedergekommen bin, darf ich das sagen: So ein Satz hält einen am Leben."

Fucskár Ágnes - Fucskár József Attila - Szászföld
Ma ​a szűkebb értelemben vett Székelyföld fogalmán az Erdély délkeleti részén elterülő, székelyek által lakott vidéket értjük. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket - Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék és Aranyosszék - foglalta magába, melyből az első négy szorosan illeszkedett egymáshoz, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között. A székelység a szorosan vett Székelyföldnél jóval nagyobb területen szóródik szét. A szász Királyföld, a Barcaság (Brassó vidéke), Küküllő vármegye és az egykor Torda vármegyéhez tartozó Felső-Maros mente magyarsága szintén jórészt székely eredetű. Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be a Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. Erdélyi sorozatuk utolsó, hatodik kötete az egyedi hangulatú Szászföldet mutatja be.

Barcsa Dániel - Szerelem ​a havasok ölelésében
Székelyzsomboron, ​Lebeé László gróf várkastélyában játszódik a történet, melynek során a szászok és székelyek összecsapását egy rengeteg humorral átszőtt szerelmi kapcsolat old meg. A regény ízes, szórakoztató nyelvezetét a szerző bájos illusztrációi teszik még meghittebbé.

Pozsony Ferenc - Erdély ​népei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajdú Farkas-Zoltán - Az ​árulásról
Az ​erdélyi szászok Európát képviselték Európa határán: a szorgos munkálkodást, a tulajdon - s közte a közös tulajdon - szentségét, és a kultúrát mindenekelőtt. A kollektív ölések, nemzetgyilkosságok e tájon mindig Európa-vesztéssel jártak, a térség európátlanítása folyt vérrel. A magyarországi zsidóság, vagy a svábság felszámolása a magyarországi polgár-világon ütött mély sebet; az erdélyi zsidóság, majd a szászság megsemmisítése Erdélyt és Romániát lökte Európától lökte Európától és az európai civilizációtól messzibbre el. A szászsággal nem csak egy kultúra tűnt a semmibe, de egy kicsit a kultúra is. Egy nyolcszázötven éves történet ért véget. Szemünk láttára. S ha más úton-módon is, de pár év, évtized teltével az erdélyi magyarságból is könnyen ennyi maradhat, mint az erdélyi szászságból: üres templomok, romok, és könyvbe fagyott szavak. Sovány vigasz lesz, ha ez a könyv is olyan lesz, mint ez; szép, nagyon szép, szív-, torok-, és ökölszorító. (Bächer Iván)

Gaál Mózes - Siralmas ​Erdély
A ​Siralmas Erdély című művében az író az erdélyiek által megélt török korszak hétköznapjaiba enged bepillantást a szerzőre jellemző egyéni szófordulatokkal és történeti hűséggel. Az átfogó történelmi események mellett részletesen megismerkedhetünk Erdélynek a császáriakhoz való kapcsolatával, illetve a mindennapok gondjaiba is betekintést nyerünk.

Cziráki Zsuzsanna - Az ​erdélyi szászok története / Erdélyi szász irodalomtörténet
A ​könyvet mind a téma, mind a stílus alapján ajánlhatjuk az irodalom és a történelem, a magyar és a német hagyományok, vagy az Erdély iránt érdeklődő olvasóknak. A könyv az igényes történelmi ismeretterjesztés műfajába tartozik: szakmailag megalapozott, pontos, ugyanakkor olvasmányos és közérthető stílusban íródott, és nem szükségesek előismeretek a megértéséhez. Fényképek és szemelvények teszik a könyvet szemléletessé, sőt szórakoztatóvá. A szászok jelentős szerepet játszottak Erdély történetében, például ők építették a híres erődtemplomok többségét. Az 1990-es években, nyolcszáz éves jelenlét után szinte teljesen elhagyták Erdélyt. Az erdélyi szász kulturális hagyományok sorsát, az építészeti örökség megőrzését nemzetközi érdeklődés kíséri: egyik legismertebb támogatójuk Károly brit trónörökös. A szerző a Szegedi Tudományegyetem kutatója, a könyv célja a nagyközönségnek szóló áttekintés megírása volt, mivel ilyen mű eddig még nem született. Cziráki Zsuzsanna: Az erdélyi szászok története-Erdélyi szász irodalomtörténet

Sárközi Zoltán - Az ​erdélyi szászok 1848-1849-ben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Telepes_%e2%80%8bn%c3%a9ps%c3%a9g
Telepes ​népség Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Telepes ​népség
A ​12. században Erdélybe érkező német telepeseket közös nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik kovácsolták új hazájukban egységes népcsoporttá. Az erdélyi szászság történelmi etnikumként ma már szinte megszűnt létezni, kollektív öntudata nagyrészt a múlté, illetve csak irodalmi művekben követhető nyomon. A Hajdú Farkas Zoltán által összeállított szöveggyűjtemény népköltésük gyöngyszemeiből, illetve az erdélyi szász irodalom legnagyobbjainak munkáiból közöl szemelvényeket. Az összekötő szövegek kiegészítő magyarázatként szolgálnak, hozzájárulva egy egységes kép megalkotásához, illetve a szerzők és művek tarkaságának ellenére egyféle folytonosságot biztosítanak az olvasásban.

Hajdú Farkas-Zoltán - Szászok ​/ Egy árulás
Van ​két ember. Kér férfi. Két erdélyi szász férfi. Egyik Németországban él már évtizedek óta, másik Erdélyben maradt. Egyik elárulta a másikat, másik nem tud megbocsátani. Mindketten írók. Írásaikban szabadságról, diktatúráról, szabadokról és talpnyalókról van szó. Árulásról és elárultakról. Ha valaki leül velük beszélgetni, hamar rájön, regényeik egy az egyben életükről szólnak. Évek óta gondolom, valakinek meg kellene írnia az erdélyi szászok történetét. Az utolsó erdélyi szászok mindennapjait. Egykor negyedmilliónál is többen voltak, ma tizenötezernél is kevesebb a számuk. Még néhány év, és egyszer csak egyetlen egy marad. Egyetlen képviselője nyolcszázötven év történetének. Nyolcszázötven év, és valószínűleg minden percének megvan a pedánsan feljegyzett emléke. Kivételes történet. Kivételes lehetőség. Most itt van ez a könyv, és úgy tűnik, mindent elmond a szászokról. Miközben nem is róluk szól. Hanem két emberről. Egy árulásról.

Eginald Schlattner - Fejvesztett ​kakas
A ​Fejvesztett kakas a szeretet, az árulás és a barátság regénye. Schlattner az első író, aki szembenéz az erdélyi szász irodalomban mindeddig elhallgatott tragikus ténnyel, hogy 1943-ban a szászság zöme lelkesen Hitler katonájának állt, ezzel végleg elszakítva szülőföldjétől ezt a nyolcszáz évig erdélyi hagyományaira büszke népcsoportot. A varázslatos érzékiséggel és finom iróniával megírt, vidám és melankolikus részletekben gazdag regényben lenyűgözően váltogatják egymást a reális és irreális síkok.

Kir%c3%a1lyl%c3%a1ny_a_l%c3%a1ngpalot%c3%a1ban
2

Ismeretlen szerző - Királylány ​a lángpalotában
„A ​fa olyan szép és olyan hatalmas volt, hogy a pásztorfiú hosszú ideig ámultan állt előtte, és tekintetét nem tudta levenni róla. Kedve kerekedett, hogy odamenjen, és felhágjon rá, ami nem is volt számára nehéz feladat, mert a fa ágai úgy állottak kétoldalt, mint a létrafokok. Levetette hát a cipőjét, és kilenc napig egyvégtében egyre csak felfelé mászott…” – ilyen mesekezdő formulák invitálják ebben a könyvben az olvasót barangolásra az erdélyi szász mesék vonzó és izgalmas világába, hogy az utazás során lépten-nyomon rózsalányt kereső árvák, lódításban mértéket nem ismerő szolgalegények, rézlábú, ezüstkezű, aranyfürtű pásztorok, beszélő bikát terelő, serteruhát viselő legkisebbek szegődjenek mellé társul. S így lesz a Kürti Andrea grafikusművész színektől, részletektől káprázó, rendkívül figyelmes rajzaival illusztrált meséskönyv alkalmas útipasszus az 5–12 évesek tarsolyában.

1168423_5
Járom ​az új váramat Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - Járom ​az új váramat
A ​mesékben, mondókákban, népdalokban a ház, vár, palota, a templom gyakran magát az embert jelképezi, amelynek ezen a nyelven ablaka a szem, ajtaja a száj, kupolája a homlok. A 4-6 éves gyerekek ezt a várat járják, építik. Összes kérdésük, minden mozdulatuk, megszerzett élményük, tapasztalatuk és álmuk azt a célt szolgálja, hogy testükből-lelkükből erős, gyönyörű vár épüljön, s abban várkapitánnyá válhassanak. Ebben segítik őket a világ minden tájáról való, sok-sok nép mesekincstárából válogatott különleges mesék, amelyek őseink mágikus, teremtő, képi nyelvén üzenik, hogy élni jó, jónak lenni érdemes, és jó tett helyébe jót várj!

Kollekciók