Ajax-loader

'román' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Mircea Eliade - Mohamedtől ​a reformációig
Mircea ​Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a 30-as évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől a párizsi egyetemen tanított, majd 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Főműve a Vallási hiedelmek és eszmék története. Most harmadik, befejező kötetét veheti kezébe az olvasó, mely Mohamedtől a reformációig taglalja a vallástörténet eseményeit. Az immár magyarul is teljes terjedelmében megjelent monográfiából az olvasó átfogó képet kap az összehasonlító vallástörténetről.

Herta Müller - A ​róka volt a vadász
A ​2009-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Herta Müller fiatalon szembesült a Ceauşescu-rezsim elnyomásával. Mivel nem volt hajlandó a Securitate ügynökeként dolgozni, állásából elbocsátották, a titkosszolgálat folyamatosan zaklatta. Már első műveiben keményen bírálta a diktatúrát, Romániában nem is publikálhatott, könyvei cenzúrázatlan formában csak Németországban jelenhettek meg, miután 1987-ben Berlinbe emigrált, ahol azóta is él. A róka volt a vadász című regény a Ceauşescu-diktatúra utolsó hónapjainak krónikája, és Temesváron játszódik. Mégis attól megrendítő igazán, hogy a történetet végigolvasva tudatosul bennünk: ami a rendszerváltás előtt a szovjet blokk országaiban megtörténhetett, az a világ bármely szegletében újra visszatérhet. A mag a gonosz termékeny talajából egy szép napon ismét szárba szökkenhet, mert az emberek nem változnak, mert megvan a fogadókészség, mert az emberek a fenyegetettség árnyékában, ha kell, mindig és mindenhol megvásárolhatók, mert készen állnak, hogy elárulják egymást és önmagukat.

Galaktika_12
Galaktika ​12. Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Galaktika ​12.
A ​francia Michel Butor 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta… Mekkora tévedés! 1971-ben a francia Robert Louit szerint „a tudományos-fantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére…” Óriási a változás az egész világon. És a változás nem csak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rávonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A Kozmosz könyvek új sorozata, a GALAKTIKA érdekes olvasmányt ad, és eligazít a science fiction labirintusaiban. Kisregényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, filmismertetéseket – a science fiction új és klasszikus műveit közli a GALAKTIKA.

Alexandru Siperco - A ​Vasgárda árnyékában
Andrei ​Raicu a bukaresti egyetem hallgatója. Szívesen elbeszélget csoporttársnőjével, Niura Murgenuval, s nem sejti, hogy egy elejtett megjegyzésével egészen új utakra tereli barátságukat. A lány olyan környezetbe vezeti, ahol a becsületesen gondolkodó fiatalok megtalálják a lehetőséget, hogy ne csak szavakkal harcoljanak a háború, a fasizmus egyre sötétedő árnyaival, ahol bátorságukkal, önfeláldozásukkal is bizonyíthatják jó szándékukat: egy új világot akarnak felépíteni. Andrei és Niura sorsa összefonódik társaikéval, akik ha kell, egyéni boldogságukról lemondva vállalják az ezernyi veszélyt, a lebukást, vállalják, hogy szembenézzenek a rendőrség kopóival, a Vasgárda pribékjeivel. A harcban sokan elesnek. Andrei is elveszíti Niurát, de a legkínzóbb megpróbáltatások között is élteti a remény, a bizonyosság, hogy életük nem volt hiábavaló.

Tuomas Kyrö - A ​koldus és a nyúl
Hogyan ​lesz egy román koldus Finnországban előbb celeb, aztán miniszterelnök, ráadásul teljesen akarata ellenére? Hogyan győzhetjük le az orosz maffiát egy sebesült vadnyúl segítségével? Hogyan segíti a finn politikát Jézus Mähönen? Tuomas Kyrö jellegzetesen fanyar északi humorral eleveníti fel és teszi aktuálissá a világszerte ismert A nyúl éve című (szintén finn) kultuszregény kulcsmotívumait. Bevándorlók, nacionalisták, orosz maffiózók, korrupt politikusok az egyik, békét és nyugalmat kereső (kis)polgárok, boldogulni igyekvő nincstelenek és egy rémült nyúl a másik oldalon. A világ már nem az a nyugodt, békés hely, mint egykor volt, ám a dolgok attól még jóra fordulhatnak.

Covers_294354
elérhető
1

Titus Popovici - Éhség
A ​Mot család három generációjának életéről szól ez a kiváló írás, a fiatal román szerző nagysikerű alkotása. A két világháborút átfogó történet egy része Magyarországon játszódik. Hősei a Mot családon kívül egy-egy eldugott román falu, Lunca lakói: románok és magyarok, félvad írástudatlan mócok és a városból a falu "idillikus csendjébe" menekülő értelmiségiek: tanárok és tanítók. Ádáz, elkeseredett küzdelem folyik az életet jelentő föld birtoklásáért, és közben megelevenedik előttünk a falu lakóinak élete, kirobbanó szenvedélyeik, szerelmeik, csalódásaik. A szenvedélyeket még szítja a nemzetiségi gyűlölködés is. Az emberek, a második világháború szenvedésekkel tele iskolája után már nem hajlandók a régi módon élni. Minden revízió alá kerül: a szerelem, a barátság, még a családi élet is. Új eszmék törnek utat maguknak, mindenkit döntés elé állítanak, s a vérből és könnyből új világ születik. Ana Mot, ez a vasakaratú öregasszony - kinek élete keretbe foglalja a történetet -, pár órával halála előtt még arra bíztatja tanítónő lányát és egyetemre készülő unokáját, hogy vásároljanak földet, mert "...a föld az jó... akármi történik, a föld a helyén marad..." Egész nemzedékek földéhsége mondatja vele ezeket a szavakat akkor, amikor kintről már behallatszik a földosztásról hazatérő szegényparasztok vidám éneke. A mindvégig lebilincselő, színes, fordulatos regény biztosan sok hívet szerez majd a magyar olvasók között a baráti román nép fiatal, tehetséges írójának.

Covers_109646
elérhető
0

Jean Bart - Europolisz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dan Lungu - Hogyan ​felejtsünk el egy nőt
Egy ​fiatal férfi mindent megtesz, hogy valahogyan kiverje a fejéből első komoly barátnőjének emlékét, de ez nem igazán sikerül neki. Inni kezd, a munkáját elhanyagolja, és szinte teljesen lerobbanva besétál egy szektás templomba. Eleinte viszolygással és megvetéssel figyeli a szertartást, később mégis kénytelen segítségért a gyülekezethez fordulni. Sikerül-e elfelejtenie a nőt? Megtérítik-e hősünket a szektások? Hit és szerelem örök kérdéseiről szól ez az egyedi nyelven megírt regény.

Augustin Buzura - A ​hallgatás arcai
A ​fiatal - 1938-ban született a máramarosi Kővárberencén - kolozsvári kutatóorvosnak és neves lapszerkesztőnek ez a negyedik könyve. Az első kettőt éppen csak észrevették, a harmadik viszont - amely magyarul is megjelent "A kintiek" címmel 1974-ben - nagy föltűnést keltett, sőt vihart kavart. Ez a regénye 1974-ben jelent meg Bukarestben, s ha lehet, még nagyobb érdeklődés kísérte, mint előző regényét. Méltán, mert Erdély három évtizedének izgalmas és páratlanul tárgyilagos történelmi-társadalmi freskóját adja - a háború utolsó hónapjaitól napjainkig. Ez a mozgalmas, apró részleteiben is kidolgozott freskó három ecsettel készült: hárman mondják el - háromféleképpen - e korszaknak sok buktatóval, tragédiával terhes történetét. A regényalakok sorsa egyben történelem is, Erdély legutóbbi három évtizedének keserű, de reményt is csillantó története: a régi és az új rendszer nagy összeütközésében voltaképpen mindenki áldozat, valamennyien a történelem meghurcoltjai és kárvallottai; a történelem nagy sodrásában, az egymást követő történelmi-társadalmi földcsuszamlásokban igaz és tiszta embernek maradni iszonyúan nehéz, ha nem lehetetlen éppen - ezt sugallja az író, ezt ábrázolja kitűnően megformált alakjainak sorsában, a regényírás minden korszerű eszközének birtokában, az emberi lélek fölényes ismeretében.

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina / Pusztai bogáncsok
1921-ben, ​Nizza egyik sétányán öngyilkosságot kísérelt meg egy harminchat éves román fiatalember, kórházba szállították, zsebében egy Romain Rolland-nak címzett vastag borítékot találtak. A "nagy lélekhalász" - így nevezték az elesett, nehéz sorsú tehetségek iránt érdeklődő nagy francia írót - felfigyelt, s amikor a gyógyuló Panait Istrati (mert ő volt a fiatalember) elküldte hozzá a _Kyra Kyraliná_t, látta, hogy ezúttal valóban rendkívüli tehetségre bukkant. Válaszlevelének lelkes, szinte egzaltált kitételeit - "Nincs még egy ilyen erővel teli mű a mai irodalomban. Nincs még egy ilyen író - sem én, sem más -, aki ezt meg tudná írni" - hamarosan igazolta az olvasói fogadtatás, a szinte fantasztikus siker: a kritika a kor egyik legnagyobb íróját ünnepelte az imént még ismeretlen, Gorkijhoz hasonlóan hányatott életű Istratiban. A mindegy évtizedes diadalút tragikus, erkölcsi értelemben is tragikus akkordokkal zárult ugyan, de az érvényes életmű varázsa ma is változatlanul hat: főműveiben, a _Kyra Kyraliná_ban és a _Pusztai bogáncsok_ban az Ezeregyéjszaka parttalan meseáradása, a romantika színei s a modern proletárirodalom szabadságvágya s humanizmusa ötvöződnek egységes remekké.

Covers_68034
elérhető
1

Horia Tecuceanu - D-237
"– ​Vajon mi lett a gyerekkel? - Kételkedsz benne, hogy elrabolták? - Minden arra vall, mégsem tudom elhinni, hogy gyermekrablásról van szó..." Épp egy profi módon kitervelt bűntényt leplez le rövid, bravúros nyomozás után a helyszínen Apostolescu százados, de még nem is kattanhat mindegyik bűnös kezén a bilincs, amikor már új üggyel bízzák meg felettesei. Egy négyéves gyerek eltűnik, s a századosnak versenyt kell futnia az idővel, hiszen az elrabolt kisfiú élete a tét. Mi a gyermekrablás indítóoka? Először azt kell megtalálnia Apostolescu századosnak. S mikor ezt megtalálja, akkor felkomorlik előttük egy szenvedélytől eltorzult, patologikus személyiség...

Petrusán György - Martyin Emília - Kozma Mihály - A ​magyarországi románok
A ​magyarországi románság őshonos nemzeti kisebbség - hangsúlyozza ez a hazánkban élő románok történelmét, kultúráját, mai életlehetőségeit bemutató kézikönyv. Európa keleti, délkeleti felének sokrétű etnikai csoportosulásait az elmúlt századok viharai, majd az ezeket elsimítani szándékozó átrendezések tovább szabdalták. Mind ez ideig a kisebbségi lét örök küzdelem a fennmaradásért, az identitás megőrzéséért. Azt reméljük, hogy a valamennyiünk által áhított közös Európa otthonos körülményeket teremt minden népcsoport számára, hogy szülőföldjén maradva, szokásait és nyelvét megőrizve szabadon, boldogan és békességben élhessen. Ehhez járul hozzá a maga eszközeivel ez a könyv. Dr. Dávid Ibolya

Constantin Chiriţă - A ​fehér rózsa
Régóta ​vágyom megismerkedni Alexandru Tudor doktorral. Többször kísérletet tettem ez irányban. Azért mégsem gondoltam volna, hogy a tegnapelőtti váratlan telefonbeszélgetés az óhajtott megismerkedést eredményezi. Tágas, minden külső zajtól mentes dolgozószobába léptem, s szemtől szembe találtam magam egy középtermetű, jókötésű férfival, aki lustán nyújtotta felém a kezét, miközben fáradt hanglejtéssel bemutatkozott: - Doktor Tudor... Összerezzentem, s meglepődve néztem rá. Mindenekelőtt az arca ragadta meg a figyelmemet. Kifejező, beszédes arc volt; hosszúkás fejforma, széles homlok, kiálló pofacsontok, keskeny orr s határozott ívelésű száj az erőteljes, arányos áll fölött. Sötét árnyalatú, nem túl sűrű halántéka tájékán már őszülni kezdett. Szelíd, meglepően nyugodt tekintetében csak ritkán villant fel egy különös fény, s ki is aludt azonnal, szempilláit legtöbbször félig csukva tartotta, mintha valami vakító világosságtól óvakodott volna. Ezt a rendkívül érdekes egyéniséget azonban még valami jellemezte: egy bizonyos - gondolom, gyógyíthatatlan - fáradtság. (Erről később nyílt alkalmam megbizonyosodni.) Sohasem láttam másképpen. Egyre az volt az érzésem, hogy egy átvirrasztott, szörnyű éjszaka után találkoztam vele, amely alatt ki tudja milyen bonyolult laboratóriumi kísérleteket végzett, vagy pihenés nélkül vastag, poros könyveket tanulmányozott, amelyektől fehér lesz a tudósok haja.

Mircea Sintimbreanu - A ​nagyszünet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ioan Slavici - Anyja ​lánya
Az ​Anyja lánya (eredeti címén Mara) a számára gyermekkorából ismerős Arad megyei román falusi és mezővárosi közegben játszódnak. Nem idealizál és különc esetekkel sem foglalkozik. Műveiben az egyszerű hétköznapi ember jelenik meg minden hibájával és erényével együtt. Szeretetről, gyűlöletről, kapzsiságról, az emberek közti konfliktusokról ír. Kísérletet tesz a népi gondolkodásmód megragadására.

George Sbarcea - Befejezetlen ​emlékirat
Nagy ​szellemek árnyékában az apró ember is krónikássá buzdul. Körülbelül ez történt velem is a Bartók Béláról, Móricz Zsigmondról, Karinthy Frigyesről, Móra Ferencről, Kosztolányi Dezsőről és még jó néhány íróról és művészről szóló, magyarul írt visszaemlékezéseim során. Lapszerkesztői, fordítói és zeneírói tevékenységem kapcsán egy évtizeden át szorgalmaztam velük az ismeretséget. Szakmabeli, sokszor az időszerű újságírás szükségletét szolgáló találkozásainknak talán gyermekkori Ady-élményem volt az elindítója. Benyomásaimat, beszélgetéseinket tollhegyre szedtem, és egy-kettőt közöltem is a két háború közötti román sajtóban, felpuhítva olvasóim közönyét a részükre még idegen magyar irodalommal és művészettel szemben. Írásaim legtöbbje azonban a halogató taktikázással élő polgári lapok papírkosarában lelte meg nem érdemelt halálát. Ez érthető, mivel érdeklődésem a második világégést megelőző években különállásnak, az akkori rendszer szemében majdnem kihívásnak számított. Annál is inkább, mert pillanatfelvételeim nyomán nem egyszer visszhang támadt: hisz egyek vagyunk, egyre vágyunk, a történelem ugyanazon kohójából kerültünk ki mindannyian! Ezért, bármily szerények is, dokumentumok maradnak nemes poétákról, emberségről, bátor művészekről és együvé tartozásról. Így, összegyűjtve, memoárjellegük ellenére is talán némi szolgálatot tehetnek olvasóknak és az irodalom céhügyeit kutatóknak egyaránt.

Mes%c3%a9k_az_%c3%a9let
Mesék ​az élet csodáiról Ismeretlen szerző
elérhető
53

Ismeretlen szerző - Mesék ​az élet csodáiról
A ​kötet egy olyan válogatás, amely az emberiség legnagyobb kincseit mutatja be a meséken keresztül. Megismerhetjük a teremtés titkait, kalandos történeteket olvashatunk olyan bátor hősökről, akik útnak indultak, hogy felfedezzék a világ ismeretlen tájait, és megküzdjenek az ellenséges erőkkel, valamint bölcs emberekről, akik olykor megfékezik a bátorságból fakadó erőt, hogy helyet kérjenek az észnek is. Kötetünk utolsó meséi a szerelemről szólnak, hiszen e nélkül minden más erény hiábavalónak bizonyulna, még a bátor és bölcs emberek is boldogtalanok lennének.

Domokos Sámuel - Magyar-román ​irodalmi kapcsolatok
Domokos ​Sámuel irodalomtörténész, folklórkutató, bibliográfus, műfordító; nyugalomba vonulásáig egyetemi tanár volt az Eötvös Tudományegyetem Román tanszékén. Főképp a XX. századi román irodalommal, a román népköltészettel és a román-magyar irodalmi kapcsolatokkal foglalkozik. Cikkei, tanulmányai magyar és román folyóiratokban jelentek és jelennek meg.E kötetben munkáiból egy csokorra valőt gyűjtött egybe a román irodalom és folklór magyar vonatkozású kérdéseiről.

George Calinescu - Mihai ​Eminescu élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_109781
elérhető
1

Liviu Rebreanu - Lázadás
A ​Lázadás a kor remekbe készült freskója: nemcsak a parasztságot ábrázolja benne szuggesztív erővel, de a földbirtokosokat is, a korabeli Bukarest politikai, társadalmi és szellemi életét is.

Covers_110702
Testvérország Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Testvérország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petru Groza - A ​börtön homályában
"Ezek ​a börtön homályában fogant jegyzetek olyan románnak a lelkiismereti vívódásairól adnak számot, akit sorsa magas tisztségbe helyezett és nagy felelősség elé állított. Kívánom, hogy ezek a sorok hozzájáruljanak a mi jobb megismerésünkhöz". Ennek hangsúlyozásával bocsátotta útjára Petru Groza a felszabadulás utáni demokratikus román kormány elnöke 1943-1944-i börtönnaplójának francia kiadását, amely előtte, 1945 szorongásos, de egyre inkább reményteljes napjaiban először románul, majd magyarul is megjelent. Olyan személyes mű ez, amely egyszersmind közösségi érdekű. Groza számára a politikai tervezés szerves része volt az, hogy átgondolja életének bizonyos szakaszait, megvilágítsa állásfoglalásainak indítékait. Tudta és tudatni akarta, hogy azok az események, amelyek vele történtek, voltaképpen a társadalom jobbik felének sorsát szimbolizálják. Ismert személyiségeknek és hétköznapi figuráknak remekbe sikerült portréját vázolja fel. Konkrét példák kapcsán mély emberi hitelességgel vet számot a népek együttélését mérgező előítéletekkel és politikai gyakorlattal. Saját népe felemelkedésének útjait keresve mérlegeli a szomszéd népek érdekeit is. A nemzetiségi egyenjogúságot hozó demokrácia szép ígérete bontakozik ki "A börtön homályában" című kötetből

Şerban Foarţă - Eszteró István - Concertino
„Sok ​mindent nem tudtam, sok mindent nem tudok Şerban Foarţăról. Tudtam, hogy a jelenkori román irodalom egyik legismertebb költője, esszéírója, de nem, hogy a képzőművészetben, zenében is (be)járatos alkotóművész. (...) Már lefordítottam néhány versét, mikor azt hallottam, majd olvastam is, hogy versei lefordíthatatlanok. (...) ...remélni sem mertem volna, hogy közös fordításkötetünk legyen. Olyan, amelyben a kétnyelvű olvasó egyszerre élvezheti két költő verseit: románul, illetve magyarul, miközben a szerzők szerepet cserélve hol költőként, hol pedig fordítóként mutatkoznak be.”

Mihail Sadoveanu - Virágöböl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina - Négy regény
"Istratinak ​hívják. Brailában született 1884-ben; apja, akit nem ismert, görög csempész volt, anyja román parasztasszony. Nagyszerű asszony, aki fáradhatatlan munkában töltött életét csak a fiának szentelte. De ő, bár nagyon szerette, tizenkét éves korában elhagyja; a kóborlás démona, vagy jobban mondva, az ismerni és szeretni vágyás hajtja. Húszévi bolyongás, rendkívüli kalandok, felőrlő munka, csavargás és szenvedés: égető nap tüzében, eső zuhatagában, fedél nélkül, űzve az éjjeliőröktől, betegen, szenvedélyektől marcangolva, nyomorban kínlódva - ez az élete. Megpróbál minden mesterséget. Volt pincér, cukrász, lakatos, bádogos, gépész, mechanikus, földmunkás, teherhordó, szolga, plakátember, címfestő, mázoló, újságíró, fotográfus... Egy ideig részt vett a forradalmi mozgalomban. Megjárja Egyiptomot, Szíriát, Jaffát, Bejrútot, Damaszkuszt, a Libanon vidékét, a Keletet, Görögországot, Itáliát... Született elbeszélő, a keleti mesemondók fajtájából; olyan, aki meghatódik és megittasul saját meséin, annyira, hogy ha egyszer megkezdődött a mese, senki sem tudja, ő maga sem, egy óráig fog-e tartani vagy ezeregy éjszakáig. A kanyargó Duna végtelenje... Ez az elbeszélő zseni oly legyőzhetetlen benne, hogy levelében, melyet öngyilkossága előestéjén írt, két ízben megszakítja kétségbeesett panaszait, hogy két humoros históriát mondjon el életéből." Romain Rolland

Horia Tecuceanu - Az ​Anda-akció
Parkokban ​elrejtett emberi testrészek... Emberfej egy zsákban... Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés! De ki a gyilkos? Egy szexmániás őrült? Elvetemült rabló?... Az ügyet Apostolescu százados veszi kézbe, földeríti az áldozat kilétét, ismerőseit, barátait, de a nyom mindenütt véget ér. Hogyan lehet megtalálni a gyilkost egy kétmilliós városban? Rokonok és ismerősök közül senki sem gyanúsítható; a tettes semmi nyomot nem hagyott maga után. A reményvesztett százados ekkor szórakozottan lapozgatni kezdi az áldozat ezerszer átvizsgált telefonnoteszét... Valahol egy katonai kórházban egy férfi az öngyilkosság gondolatával foglalkozik; s egy asszony levág egy darabot a számítógép villanyzsinórjából. Ő is öngyilkosságra készül. Pedig nem ők ölték meg Andát...

Covers_248971
elérhető
0

Ion Grecea - Délibáb
Ion ​Grecea román író. Az ötvenes évek elején kezdte írói pályafutását. Azóta tíz könyve jelent meg - regények, novellás kötetek -, s az irodalmi közvélemény a mai társadalmi problémákra rendkívül érzékenyen reagáló írók közé sorolja. Művei a mai román valóság szocialista tartalmát, a fejlődés eredményekben gazdag, buktatókkal, hibákkal terhes útját tükrözik. Délibáb című regényében érdekes, fordulatos cselekménysorban komponálja meg a katonaélet hétköznapjainak rajzát, komponálja meg a katonaélet hétköznapjainak rajzát, hitelesen megformált figurákon keresztül mutatja be a román néphadsereg életét. A társadalmi élet, a magánélet sokféle, bonyolult szállal kötődik a laktanya sajátosan zárt világához. Grecea könyve tulajdonképpen az első szerelem története, mely a regény főhősét két éven keresztül végigkíséri, s erőt ad neki a megpróbáltatások elviseléséhez.

Petre Luscalov - A ​hegyek fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nicolae Stefanescu - Gyilkos ​jár közöttünk
Két ​évtizeddel ezelőtt, előadás után, hálószobájában holtan találták a szép szőke Bellát, a bukaresti Alhambra csillagát. Rejtélyes halálát a negyvenes évek elejének egyik legnagyobb szenzációjaként tárgyalták a korabeli lapok. Valóságos sajtócsata támadt az ügy körül: "Gyilkosság vagy öngyilkosság" - találgatták a szenzációra éhes bűnügyi tudósítók. Szorgalmasan teregették ki érveiket a nyilvánosság előtt, az egyik és a másik feltevés mellett, nem kímélve némely magasabb közéleti tisztséget betöltő személyiséget sem, akik a művésznő hódolói közé tartoztak, s ennél fogva felkerültek az első öt gyanúsított listájára. A szemfüles riporterek részletesen ecsetelték a haláleset körülményeit, s "első kézből kapott értesüléseikkel" még jobban összekuszálták az amúgy is zavaros ügyet. A vizsgálatot a mesterdetektív hírében álló nyomozó, Paul Mihaileanu vezette le, mégis, a felügyelőnek legjobb igyekezete mellett sem sikerült fényt derítenie az izgalmas esetre, ami karrierjének a csődjét jelentette. Csakhamar le is vonta a maga számára a konzekvenciákat: beadta lemondását, és visszavonult a rendőrségi pályáról. Mi késztette Mihaileanut arra, hogy feladja a további nyomozást? Miért tették "ad-acta" az ügyet? Húsz év telt el: "gyilkos jár közöttünk" ma is. Az ütött-kopott bűnügyi dosszié most ott lapul Emil Bunea rendőrkapitány íróasztalán, aki újdonsült kartársnőjével, Anna Voineával, az ifjú jogásszal az elavult ügyeket tárja fel. A felügyelőségen kollégáik tréfásan a "kriminológia régészeinek" nevezik őket. Ők ketten "támasztják fel halottaikból" a rég eltemetett, de valamilyen oknál fogva nyitva hagyott bűneseteket. Feladatuk pótolni a múlt mulasztásait, korrigálni az esetleges bírósági tévedéseket, amelyeknek ártatlan emberek estek áldozatul, és elégtételt szolgáltatni mindazoknak, akiket ebből kifolyólag igazságtalanság ért. A két eszes és érző lelkű fiatal regényhős a szerző első kalandregényében, Az 1. számú bűnösben került össze a "Szarvas-ügy" kivizsgálásakor, s jelen regényben tovább szövődik a közöttük akkor fogant szerelem. Stefanescu ezúttal is bebizonyította a már első kötetében megmutatkozó író kvalitásait: a könnyed meseszövő készséget, a retroszpektív vetítéses ábrázolásban való jártasságát, érzékenységét a korfestésben és a jellemábrázolásban. A szerző néhány erős ecsetvonással, sűrítve festi meg alakjait, domborítja ki jellegzetes erkölcsi és jellembeli tulajdonságaikat, főleg a beszéltetés, a cselekedtetés síkján. Tulajdonképpen kicsoda Bella Cony, ez az életkedvelő, kora ellenére bakfisként kényeskedő asszony, akit annyira körülrajongtak hódolói. Sokan szerették, de legalább ugyanannyian gyűlölték is. A rendőrségi levéltárból előkotort dosszié témái közt bűnügy húzódik meg: "Gyilkosság vagy öngyilkosság?" Ha gyilkosság, hogyan nyeri el méltó büntetését a gyilkos? Erre próbál feleletet adni az izgalmas fordulatokban gazdag kalandregény.

Vasile Ernu - Született ​Szovjetunióban
A ​Született Szovjetunióban voltaképpen útikönyv, mégpedig az érzelmesebb és ugyanakkor szórakoztatóbb fajtából. Az egykori szovjet birodalom legmeghatározóbb helyszíneire kalauzol minket Ernu, olyan helyekre, melyeket azonban hiába is keresnénk az utódállamok térképén, hiszen nem földrajzi értelembe vett sétára invitál minket a szerző. A szovjet ember mindennapjainak tipikus színterein (pionír-tábor, kommunalka, farmerpiac) keresztül mutatja fel azt a tapasztalatot, ami másképpen elbeszélhetetlen lenne: mit érzett, hogyan gondolkodott, szeretett, szorongott a néhai homo sovieticus. Pátoszmentes iróniába oltott nosztalgiával idézi fel egy eltűnt világbirodalom utolsó két évtizedének valódi arcát.

Lucian Dan Teodorovici - A ​bábmester börtönévei
Ez ​a „szélesvásznú” történet a kommunista büntető-táborokról szól, áldozatokról és kínzóikról, a magányról, mint önvédelmi módszerről – egy olyan rendőrállammal szemben, amely uralkodik az egyén felett és életének minden percét ellenőrzi. Miután megismerte a börtön iszonyatát és a munkatáborokat, főhősünk semmire sem emlékszik korábbi életéből. Bábjátékosként tengeti jelentéktelen életét. Múltjának titkához azonban egy másik, új titok is társul, amelynek megfejtése talán utat mutat a saját valódi történetéhez. Az 1975-ben született Lucian Dan Teodorovici az új román prózaíró-nemzedék markáns képviselője, műveit számos európai nyelvre lefordították. Ez a regény az első szépirodalmi mű, mely kísérletet tesz az egykori román büntetésvégrehajtás ábrázolására.

Radu Ţuculescu - Öregmama ​történetei
Egy ​eldugott kalotaszegi falu a buja titkaival. A jelenben. Meg a múltban. A múltjában. Ami lehetne bármelyik település a maga zárt közösségével és látszólagos nyugalmával. De Petra Erdélyben van, a nagyvárad–kolozsvári főúttól balra, Feketetó és Sztána szomszédságában. Ide látogat éveken át Kolozsvárról Radu, és Öregmama unokája, Ditta. Az egyszerű vizitek azonban nem másról szólnak, mint történetmesélésről, időutazásról a falu hétköznapjaiban, de leginkább a lakosok múltjában, amelyben előbukkannak a buja, erotikus titkok s a kötődések keszekusza szálai. Először lassan, mintha csak egy tájképet ábrázoló festményvásznat vizsgálnánk, majd ahogy közelebb érünk hozzá, egyre gyorsabban, hogy aztán a szálak között valóságos karneválba keveredjünk… Kapkodjuk a fejünket a szédületes iramtól, beszippant, behúz, feldob, majd kivet magából ez az ördögi tánc, aminek a végén tökéletesen másképp fest a festmény. Ahogy Radu is másképp látja Petrát, miután megmerítkezett benne és a petraiak beavatták fülledt titkaikba. Gálanna, Tótjános, Margólili és Hudinella, Hermántibi és Gátipista, a boszorkányos-mézes csábítások és a feketetói vásárok forgataga, a szülői ígérgetésekben fogant jéghideg érdekházasságok elfagyott évtizedeinek sötét titka, a mindig pálinkaszagú háziurak férfiatlan-erőtlen kocsmai szájkaratéja s a mögöttük szeretőt tartó, de pironkodó asszonyságok frivol-erotikus vágyálma, az ösztönök, a vallás, a szokásjog és a kántor asszony vélt nemtudásából kirajzolódó igazság krétaköre… És egy rejtélyes, háromnapos lakodalom, egy ördögi szeánsz, ahol a Holdat is ellopták, egy buja bachanália, egy pokoli dance macabre… Meg egy véres balta fekete hajszálakkal. A Titok, amiről mindenki másképp tud. Valamit. Vagy sehogyan sem… De Öregmama tudja, mi történt akkor és azóta. Meséje lenyűgöző, anekdotáiba furfangosan beleszövi olvasmányait, s bár Petra lakói a dombok ölében elbújt aprócska közösség tagjai, Bulgakov vagy Jack London vagy Conan Doyle nem ismeretlen néhányuknál. Öregmamánál főleg nem… És az Umberto Ecó-i kérdés – Ki a tettes? – megválaszolása ezáltal egyre nehezebbnek tűnik. Pedig az a lakodalom az évszázad szeánsza volt, ahol eggyel kevesebben távoztak, mint jöttek

Kollekciók