Ajax-loader

'filmművészet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ullmann__liv
elérhető
2

Liv Ullmann - Változások
"Azt ​hiszem, hogy elsősorban ember vagyok... vagy mindenesetre meg kell kísérelnem, hogy az legyek" - mondja Ibsen Nórája, akinek kosztümjében Liv Ullmann legnagyobb színpadi sikereit aratta norvég szülőhazájában, majd pedig a New York-i Broadwayn - s akinek őszinteséget szomjazó egyéniségével minden szerepe közül a legmélyebben tud azonosulni. Mintegy Nóra kezét fogva tárja fel ebben a könyvben a világhírű sztár színésznővé, asszonnyá és anyává érésének kétségektől és kudarcoktól sem mentes történetét. Az önéletrajz legemlékezetesebb, legköltőibb lapjai természetesen azok, amelyek a Fárö-szigeti idillt, az Ingmar Bergmanhoz fűződő híres, nagy szerelmet elevenítik meg, a legizgalmasabb lapok pedig a közös filmforgatások kulisszái mögé engednek bepillantást. Színes és számunkra teljesen valószerűtlen meseként olvassuk a sikeres filmszínésznő iróniával-öniróniával fűszerezett tudósításait cannes-i fogadásokról és hollywoodi partykról, Oscar-díj-kiosztásról és Párizs éjszakai életéről, ám tulajdon problémáinkra, gyötrő dilemmáinkra ismerhetünk Liv Ullmann, a gyermekét egyedül nevelő anya s egyben dolgozó nő vallomásaiban - lelkifurdalásaiban, melyeket a kettős helytállás reménytelen feladata okoz, de újra meg újra felszikrázó örömében is, melyet az anyaság élményének s egy-egy igazán jól megoldott szerepnek köszönhet.

Covers_43753
elérhető
1

Ingrid Bergman - Életem
Ingrid ​Bergman fordulatokban bővelkedő életrajza egy-egy sikerült portréban felvillantja a filmvilág sztárjait: Boyer-t, Tracyt, Garbót, Coopert, Cary Grantet, Gielgudot, Liv Ullmannt; híres írókat: O'Neillt, Molnár Ferencet, Temarque-ot, Shaw-t, Hemingwayt; szeretettel s humorral beszél rendezőiről: Flemingről, Kertész Mihályról, Rosselliniről, Ingmar Bergmanról... De könyvének legizgalmasabb részei azok, ahol a világban róla kialakult képpel hadakozik; életszerepek és színészszerepek sablonjaival; ahol szenvedélyesen és reménykedve, derűs humorral vagy elkeseredve küzd a benne élő eszménykép valóra váltásáért. Az író barát, Alan Burgess kommentárjai és interjúi s a levelek sok érdekes és meglepő részlettel gazdagítják ezt a különös és rokonszenves önarcképet.

V%c3%a1laszt%c3%a1sok
elérhető
3

Liv Ullmann - Választások
Vallomás ​szerepekről és a legendás Bergman-szerelemről. Akik szeretik a Bergmann filmeket, azoknak jó szívvel ajánlva.

Csengery Judit - Judy ​és Liza
Judy ​és Liza, vagyis Judy Garland és Liza Minelli, anya és lánya, az amerikai film és zenés színpad két nemzedékének sztárja. A magyar közönség két halhatatlan filmalkotásból, az 1939-ben bemutatott Ózból, a Metro-Goldwyn-Mayer bűbájos produkciójából, és az 1972-ben bemutatott Oscar-díjas filmmusicalból, a Kabaréból ismeri őket. Pedig mindketten számtalan filmben, zenés játékban szerepeltek (a "one woman show", az egyszemélyes színház műfajának elindítója Judy Garland, talán legsikeresebb folytatója Liza Minelli), s mozgásuk, hangjuk, lényük káprázatát tucatnyi hazánkban ismeretlen film, hanglemez és videokazetta őrzi. A Judy és Liza a filmélményeket persze nem pótolhatja, de kulcsot ad a két csillag életének, művészetének megértéséhez. A szerző egymás mellé állítja a két sztár pályafutását: a csodagyerekből nagy áldozatok árán felnőtt színésznővé vált Judy és a világhírű szülők gyerekeként más, de nem kisebb akadályokon át a csúcsra jutó Liza útját. A könyv lapjain felvonulnak a híres-hírhedt hollywoodi sztárok, színészek, rendezők, producerek; megismerkedünk a legnagyobb filmgyárakkal, köztük is elsősorban a Metro hatalmas gépezetével, New York-i Boradway-előadásokkal, night clubok és discók világával, gyermekzsúrokkal és 2000 személyes fogadásokkal, dollármilliomosokkal és kispénzű vállalkozókkal - az egész amerikai film- és szórakoztatóipar történetének nagyjából az Óz és a Kabaré által határolt időszakával. A nagy sikert aratott Greta Garbo-életrajz szerzőjének újabb kötete - melyet számos fénykép mellett Judy Garland és Liza Minnelli filmjeinek jegyzéke egészít ki - lebilincselő olvasmány, melyet filmeseknek és a legszélesebb olvasóközönségnek egyaránt ajánlunk.

Kelecsényi László - Karády ​Katalin
Kelecsényi ​László Jelenségek Karády Katalin népszerűsége – négy évtized múltán – ismét növekedőben van. Úgy kezdődött, hogy a Filmmúzeum műsorára tűzte a Halálos tavaszt, 1945 előtti filmgyártásunk botránykövét, Karády első filmsikerét. Bő egy év alatt, heti három előadásban 77 ezer néző látta. Folytatódott a sor a Halálos tavasz mai sajtóvisszhangjával. Eörsi István áttételesebben, Földes Anna nyíltabban mondta ki róla verdiktjét: giccs a javából. Utóbbi cikk szerzője kapott is válaszlevelet szép számmal. Gyalázkodót, vitatkozót, egyetértőt – vegyesen. Ez nem volt meglepő.

Bán Róbert - Palásthy György - Felvétel! ​Indíts!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Magyar Bálint - Az ​amerikai film
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sényi Imre - Szurok János - A ​filmtrükkök birodalmában
Ma ​senki sem csodálkozik csodálkozik, ha olyan film hirdetéseit látja, amelynek cselekménye a több ezer éves múltat vagy a távoli jövőt eleveníti fel, vagy olyan világba repít bennünket, amely távoli bolygók életéről alkotott a képzelet. A megdöbbentő jelenetek láttán merül fel bennünk a kérdés: a filmen minden lehetséges? Erre a kérdésre ad választ ez a Búvár könyv: a műtermek kulisszái mögé, a makettek, modellek, trükkök világába vezeti az olvasót, Kiderül, hogy a filmtrükkök birodalmának ismertetése annyi sok érdekességet tartalmaz, akár egy fantasztikus regény.

Csengery Judit - Greta ​Garbo
Nem ​egy filmcsillag vált már életében legendává. De a filmvilág összes csillagai közül csak egyről tudunk, akinek karrierje csúcsán volt ereje hátat fordítani a filmiparnak, mely naggyá tette, s akinek neve 45 évvel visszavonulása után is mindenkiből érdeklődést vált ki: GRETA GARBO. A zárkózott, kissé félszeg svéd lánynak, aki áruházi eladóból lett hihetetlen rövid idő alatt a filmtörténet egyik legnagyobb hatású egyénisége, élete csupa ellentmondás, állandó menekülés a számára terhes nyilvánosság elől. Hollywood megteremtette mítoszát, felismerte szépsége vonzerejét, de igazi színészi kvalitásait sohasem eléggé. A könyv Garbo aránylag rövid, de állandó feszültségekkel és fordulatokkal teli pályafutását eleveníti fel, mely egybeesik az amerikai film nagy felfutásának izgalmas korszakával. Szerzője Csengery Judit, rádióműsoraiból is (színész-életrajzok, zenés színházi beszámolók, külföldi kulturális tudósítások) jól ismert színész-előadóművész. Garbo életét a színházi szakember szemével látja, számos filmtörténeti érdekességgel hozva közelebb egy időszakot, melynek Garbo eszményképe volt,. Hogy a Garbo-filmek ma is sikeresek, az talán egyedülálló személyisége mágikus hatásában rejlik, arcának felejthetetlen szépségét e könyv számos fényképe idézi fel.

Karcsai Kulcsár István - Liv ​Ullmann
Liv ​Ullmann Tokióban született, ahol repülőmérnök apja akkoriban szaktanácsadóként dolgozott. A norvégiai Trondheimben nőtt fel. Ingmar Bergman kilenc filmjében játszott főszerepet. A neves rendezőtől 1966-ban született lánya, Linn Ullmann az új évezred nemzetközileg elismert norvég írónője. (Pár regénye magyarul is olvasható: a Mielőtt elalszol, az Áldott gyermek és a Kegyelem.) Bergmannal közös munkái, különösen az erőteljes Jelenetek egy házasságból az 1970-es évek feminista és kulturális ikonjává és korának egyik legelismertebb színésznőjévé avatták. Két alkalommal jelölték Oscar-díjra: az 1971-es Kivándorlók és az 1976-os Szemben önmagunkkal filmszerepéért. Sok évig New Yorkban élt második férjével, az amerikai Donald Saundersszel, kihez 1985-ben ment nőül, 1998-ban váltak el. Két sikeres önéletrajzi művet publikált: Changing (Változások, 1977) és Choices (Választások, 1984) címmel. A norvég, svéd és angol mellett több más európai nyelven is beszél. A UNICEF sokat utazó jószolgálati követe. wikipedia

Nádasy László - Fábri ​Zoltán
Kossuth-díjas ​magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár; festőművész, grafikus.

Szalay Károly - Mai ​magyar filmvígjáték
"Bármi ​lehet az alkotó szándéka, mindig arra kell azonban törekednie, hogy filmkomédiája élvezhetővé váljék. Műveltségtől és foglalkozástól függetlenül az emberek azért járnak moziba elsősorban, hogy szórakozzanak. A filmszatíra-, filmvígjáték-készítőknek tehát ezt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyniok. Amint nem hagyta figyelmen kívül Méliés, Max Linder, Chaplin, Buster Keaton, de még Jacques Tati sem."

Deák Attila - Ruttkai ​Éva
Ruttkai ​Éva (született: Russ Éva, Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Ruttkai Ottó és Ruttkai Iván testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa. Díjai Jászai Mari-díj (1955, 1959) Kossuth-díj (1960) Érdemes művész (1966) Kiváló művész (1971) Varsányi Irén-emlékgyűrű (1971) SZOT-díj (1984)

Kőháti Zsolt - Tolnay ​Klári
Tolnay ​Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Nemes Károly - Greta ​Garbo
Nemes ​Károly Greta Lovisa Gustafsson Stockholmban született. Szülei nem sokkal azelőtt települtek át a fővárosba. Anyja paraszti származású volt, míg apja a köztisztasági hivatal munkatársaként dolgozott. Greta az öt gyermek közül harmadiknak született. Apja hosszú betegsége és korai halála – Greta csak tizenhárom éves volt akkor – rányomta bélyegét a család életére. Mint a nyomorban élőkkel gyakran megesik, Gretában is – nyilván védekezésképpen – kialakult valamifajta büszkeség és ezzel együtt arra való törekvés, hogy ne szoruljon más segítségére. Egy fodrászüzletben talált munkát, s ottani keresetéből néha megengedhette magának, hogy hódoljon egyetlen szenvedélyének, a színházba járásnak. Ehhez valamivel több lehetőséget nyújtott, amikor elárusítónő lett egy áruházban. Azt, hogy valójában színésznő szeretne lenni, titkolta a környezete előtt. A véletlenek sorozata révén azonban hamarosan azzá vált.

Karcsai Kulcsár István - Vittorio ​De Sica
"Én ​csak egyféleképpen tudok filmet csinálni. Csak egy alkotó vénám van. És ahhoz hű maradok. Nem érdekelnek új hullámok, divatok, én az emberek érzemeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt. Hogy lépést tartsak a divattal, pornográf filmeket kellene forgatnom, közönségeseket, mint amilyenek ma futnak? Álljak be a többiek közé? Én az időn kívül álló filmjeimmel öt Oscart nyertem, az utolsót a Finzi-Continiékkel, amelyért hetvenévesen tüntettek ki. Nos? Ennek ellenére azt kellene gondolnom, hogy tévedtem? Hogy meg kellene újulnom? Ha egy Oscart sem kaptam volna, akkor sem gondolnám. Mert én hiszek abban, amit csinálok."

Michael Pye - Linda Myles - Mozi-fenegyerekek
"Az ​a meggyőződésünk, hogy a filmművészetben a gépezet, az ipar, az eszme és a termék eltéphetetlen kapcsolatban áll egymással. Ez kiviláglik azoknak a rendezőknek a munkájából, akik 1977 végére az új Hollywood uralkodóivá váltak. Örökölték a régi nábobok hatalmát és nagy tömegeknek készítenek filmeket. A film múltját tudósként ismerik. Tudás és hatalom, valamint a látványos siker a régi Hollywood igazi gyermekeivé avatja őket." Az új nemzedék derékhada hat főből áll. A hat rendező törzset alkot, közös isteneket és bálványokat imád. Pályájuk, filmjeik, sőt privát életük is egymásba fonódik. Francis Coppola A keresztapa és az Apokalipszis most rendezője: George Lucas a Csillagok háborújáé; Steven Spielberg A harmadik típusú találkozások és a Cápa; John Milius a Dillinger, meg A szél és az oroszlán; Martin Scorsese az Aljas utcák és a Taxisofőr; Brian DePalma a Megszállottság és a Carrie rendezője többek között. John Milius így idézi 1967 Hollywoodját: "Akkor még falak álltak Hollywoodban, csupa klikk uralta a terepet. A gyártásvezetők kemény legények voltak. A filmszerződéseket fogadásokon költötték. Mára mindez elmúlt. A filmgyár manapság már nem szólhat bele a film végső vágásába. Azt hiszem ráébredtek, hogy a film alkotói jóval tovább maradnak a színen, mint a filmgyár igazgatói."

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hevesy Iván - Az ​új művészetért
Hevesy ​Ivánnak igen jelentős szerepe volt, a két világháború közötti időben a magyar kultúra szellemi útkeresésben. - Tevékenységének három nagy témaköre: a képzőművészet, a film és a fotó. Ami minden kérdésben, vitáiban, népszerűsítő írásaiban, kritikáiban izgatja: az új művészet értelmezésének és megvalósításának igénye. - Az új művészet Hevesy értelmezésében a társadalmi forradalomra alapuló, a szocialista jövőt szolgáló tömegművészet; idegen tőle minden ami elavult, minden, ami polgári és dekadens. - A kötetben Krén Katalin bevezető tanulmánya és jegyzetei segítik eligazodni az olvasót.

Hankiss Ágnes - Kötéltánc
Milyen ​ellentmondásokkal kellett szembenéznie a "két pogány közt" kötéltáncot játó erdélyi reálpolitikusnak, Bethlen Gábornak, hogy megőrizze kicsiny országa törékeny függetlenségét? Mi volt az oka, hogy a kiváló képességű tudós, Martinovics Ignác állandó konfliktusba került azzal a társadalmi rendszerrel - a felvilágosult abszolutizmussal -, melynek deklaratív céljait maradéktalanul magáénak tudta, s hogyan lehetett annak egyszerre kiszolgálója és kérlelhetetlen ellensége is? Mivel magyarázható egy hajdani énekesnő, Karády Katalin hatalmas népszerűsége a hetvenes évek végén? Miért esik riporter és riportalany oly gyakran abba a hibába, hogy valóságos információcsere helyett álkérdésekkel és elhárító válaszokkal töltik az időt? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol új kötetében a kiváló szociálpszichológus, Hankiss Ágnes.

Baló Júlia - Sztárinterjúk ​forgatás közben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bikácsy Gergely - Andrzej ​Wajda
"Úgy ​gondolkozol, mint a XIX. század romantikus költői. A lengyel film Mickiewicze lennél?" - kérdezi a kötet interjúrészletében az egyik lengyel filmkritikus Andrzed Wajdától. A kérdés a Wajda-filmeket ismerő olvasó számára meghökkető: romantikus alkotó lenne Wajda? Önvallomásokból, interjúkból, kritikákból, forgatókönyv-részletekből áll össze, mint valami színes mozaik, az egyik legismertebb lengyel rendező portréja, aki a lengyel iskola 1957-58-as fellendülésekor indult. Munkássága a divathullámtól függetlenül, az újdonságíz megszűnése után is kommentárok, értékelések tucatját váltja ki, személye akkor is előtérben áll, ha nem alkot új filmet vagy ha éppen gyengébb művet rendez. Mindez arra mutat: jelentősége több, mint műveinek összessége, filmjei. Mennyivel? Miért? Erre kívánunk választ adni.

Harry Harrison - A ​technicolor® időgép
A ​technicolor időgép a következetesen végigvitt sci-fi ötlet remek példája. A hollywoodi Climactic filmstúdiót csőd fenyegeti. Péntek este van, hétfő reggel megjelennek a bank csődszakemberei. Addigra el kell készülnie a Viking Kolumbusz című monstre szuperprodukciónak, még akkor is, ha az ónorvég sagákat esetleg újra kell értelmezni, és a kritikusok is némi joggal fanyalognak a film földhözragadt realizmusa láttán...

Alessandro Rosselli - Amikor ​a Cinecittá magyarul beszélt
Alessandro ​Rosselli a magyar filmesek olasz filmgyártásban játszott szerepét vizsgálja az 1925 és 1945 közötti időszakban. Kiemelten foglalkozik a harmincas és negyvenes években készült magyar filmvígjátékok olaszországi hatásával. Kötetéből kiderül, hogy ezek a filmek, melyeket 1945 után a filmkritika és a filmtörténetírás értéktelen giccsnek nyilvánított, Olaszországban nemcsak a közönség, hanem a filmkészítők körében is rendkívül népszerűek voltak, s e filmek hatására "commedia all'ungherese" néven önálló műfaj született.

Marx József - Jancsó ​Miklós két és több élete
Jancsó ​Miklós két és több élete - bár ez az első pillanatban triviálisan hangzik - Jancsó Miklós nélkül nem tudott volna elkészülni. Két évtizeden át nem úgy ültem Jancsó Miklós asztalánál, hogy kezem ügyében jegyzetfüzet vagy magnetofon lett volna. A Jancsó Miklósra vonatkozó adatok, történetek döntő többsége mégis közvetlenül tőle származik. Amikor róla beszélek, akkor is többnyire ő vagy legszűkebb környezete szólal meg, hiszen az életrajz szépírói kitalálását - két dokumentum közötti űr kitöltését - nem tartottam feladatomnak. Mivel képtelen voltam rá (és fölöslegesnek is tartottam), hogy szétválasszam egy-egy bekezdésen, netán mondaton belül Jancsó Miklós betű szerinti és tartalom szerinti "adatközlését", a fogalmazás felelőssége teljes egészében az enyém. A könyv jelentős része nem könyvtárban készült, hanem beszélgetésekben formálódott, bár a beszélgetéseknek a célja - egy-két kivételtől eltekintve - nem a megjelenés volt. Természetesen a hitelesség arra kötelezett, hogy alaposan elmerüljek a Jancsó-irodalomban is. Hasznomra volt. Ugyanakkor másodlagos forrásként olyan kortársi naplókat is felhasználtam, melyeknek adatait természetesen nem ellenőriztem. De úgy idéztem őket, hogy a szöveg megőrizze eredeti értelmét. Remélem, hogy a naplók szubjektivitása is szolgálja az életrajzi esszé célját: részletekben gazdag portrét adni egy olyan személyről, aki meghatározta filmművészetünk arculatát. Beszámolni arról a korról, amely - noha vannak, akik úgy gondolják, hogy már lezárt múlt - még kézzel fogható közelségben van.

Bán Róbert - Magyar Bálint - Nemeskürty István - Pánczél Lajos - A ​tizedik múzsa
Nincs ​még százéves múltja sem, de már évtizedek óta a legelterjedtebb, a legnagyobb nézőközönséget vonzó művészet a film. Ma annyira hozzátartozik mindennapi életünkhöz, hogy csak csodálattal tudunk visszatekinteni az évszázad elején még hőskorát élő filmművészet úttörőinek küzdelmeire, az új művészet kibontakoztatásának megújuló sikereire. Bán Róbert, Magyar Bálint, Nemeskürty István és Pánczél Lajos 1895 óta, az első mozgókép bemutatásának napjától vezetik végig az olvasót a filmművészet technikai ismertetésén, a világ legnagyobb filmjeinek és filmművészeinek során, hogy végül hazánk e téren elért eredményeivel is megismertessék. A könyv izgalmas, érdekes olvasmány, nagyon sok jól ismert és kedvelt film és filmszínész képeivel illusztrálva.

Gyertyán Ervin - Jancsó ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kárpáti György - Csákányi ​László
Új ​sorozatot indítunk az Ország-Világ kiskönyvtárában, e könyv ennek a sorozatnak az első kötete. Színészekről szeretnénk szólni, élő és elhunyt neves művészekről. Tervünk, célunk, hogy az olvasók jobban megismerjék kedvenceik életét, pályafutását. Szó esik majd a szakmai kérdésekről, a mesterségről vallott nézeteikről, magánéletükről, felidézzük a sikereket és fiaskókat, örömeiket és gondjaikat, megszólaltatjuk pályatársaikat, hozzátartozóikat. Minden kötetet számos fotó illusztrál.

Kelecsényi László - Latinovits ​Zoltán
Nem ​ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik botrányok és szenzációk felidézését várják tőle. Nem ajánlom azoknak sem, akik a színészről nem produkciója, hanem világnézete, viselkedése, tévhitei alapján alkotnak véleményt. Nem ajánlom továbbá azoknak, akik életében is, holtában is eleve elfogultak Latinovits Zoltánnal szemben. Rajtuk kívül - ajánlom mindenkinek.

Gervai András - A ​tanúk
Almási ​Tamás, Bacsó Péter, Ember Judit, Gaál István. Gazdag Gyula, Gyarmathy Lívia, Herskó János. Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta és Kertész Ákos gyökereikről, gyermek- és ifjúkoruk meghatározó szellemi hatásairól, eseményeiről, eszmei vonzalmaikról, kötődéseikről, csalódásaikról vallanak. Arról, hogy művészként s magánemberként hogyan élték meg a Rákosi-, majd a Kádár-rendszert, hittek-e a szocializmus eszméjében, a létező szocializmus megreformálhatóságában, hogy pályájukba hogyan szólt bele a politika, filmjeik elkészítése, bemutatása érdekében milyen stratégiát alkalmaztak, milyen küzdelmet vívtak a filmgyár, a minisztérium és a Párt különböző rendű és rangú képviselőivel, milyen trükkökre, megalkuvásokra kényszerültek. A filmrendezők, az író és az egykori filmfőigazgatók - dr. Papp Sándor. Szabó B. István. Kőhalmi Ferenc - arról beszélnek, milyen mechanizmusok segítségével érvényesült közvetlenül vagy közvetve a cenzúra, milyen politikai, kultúrpolitikai, társadalmi erők, hatások, megfontolások, döntések formálták-deformálták a filmszakma helyzetét, lehetőségeit, a filmek létrejöttét. tartalmát, a filmesek belső cenzúráját. Az interjúkat a szerző levéltári kutatásai során talált dokumentumok, pártfunkcionáriusok és minisztériumi vezetők levelei, utasításai, állásfoglalásai, feljegyzései, határozatok és filmátvételi jegyzőkönyvek egészítik ki. Az interjúkból és a dokumentumokból megismerhetjük azt a társadalmi, politikai, szakmai közeget, erőteret, azt a gyakran változó politikai klímát, amelyben a filmesek éltek, dolgoztak. Nemcsak a filmszakma működéséről, hátteréről, társadalmi meghatározottságairól, a filmesek és a hatalom viszonyáról, a magyar film elmúlt fél évszázadának történetéről alkothatunk magunknak képet. de a manipuláció természetrajzáról is. Forrás: http://www.libri.hu/konyv/a-tanuk.html Forrás: http://www.libri.hu/konyv/a-tanuk.html

Király Jenő - Karády ​mítosza és mágiája
Mivel ​hatott a magyar filmtörténet legnagyobb sztárja, miből táplálkozik még ma is fel-feltámadó mítosza? Erről szól ez a kötet, amely kivételes igényű vállalkozás a magyar filmes könyvek között. Az olvasó szeme előtt szinte lepereg húsz Karády-mozgókép, de teljessé válik egy huszonegyedik is: a szerző szuggesztívan ívelő gondolatrendszere.

Csurka István - Egy ​fogadó lelkivilága
E ​kötet válogatott novelláiban is csupa köznapi eseményt és figurát sorakoztat föl. Gátlástalan, lányok kedvence egyetemistát, bölcselkedő, monologizáló részegeket, egy fogadót a vasárnapi lóversenyen, utcaseprőket a járdaszegély mellől, mozi előtt ácsorgó jegyüzért, filmírót vagy az 1952-ben éppen férfivá érő főiskolásokat, az élettel, a szerelemmel ismerkedő fiatalokat, életük köznapi pillanataiban. De e pillanatok embert próbálók, magatartást, életformát megmérők. Csurka minden hőséről tud valami meglepőt, egyedien emberit mondani a rá olyannyira jellemző, gyöngéden fölényes és bölcsen megértő iróniával.

Kollekciók