'filmművészet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Rein A. Zondergeld - Alain ​Delon
Jön ​felénk valaki a filmvásznon, szmokingja fölött világos trencskóban, hófehér selyemingben, rózsával a gomblyukában, összehúzott vállakkal, jéghideg pillantással, összeszorított szájjal, kalapját mélyen homlokba húzva - és akkor ez a valaki nagyon lassan felemeli revolverét és ránk céloz... legszívesebben holtan esnénk össze. Csak hogy megmutassuk neki, hogy igaza van, hogy szívünk közepébe talált.

Molnár Gál Péter - Latinovits
Nem ​született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez őrült világban. S ha mégis őrültnek látták ellenzői, és betegnek az őt valóban féltők, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kitűzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.

Kelecsényi László - Karády ​Katalin
Kelecsényi ​László Jelenségek Karády Katalin népszerűsége – négy évtized múltán – ismét növekedőben van. Úgy kezdődött, hogy a Filmmúzeum műsorára tűzte a Halálos tavaszt, 1945 előtti filmgyártásunk botránykövét, Karády első filmsikerét. Bő egy év alatt, heti három előadásban 77 ezer néző látta. Folytatódott a sor a Halálos tavasz mai sajtóvisszhangjával. Eörsi István áttételesebben, Földes Anna nyíltabban mondta ki róla verdiktjét: giccs a javából. Utóbbi cikk szerzője kapott is válaszlevelet szép számmal. Gyalázkodót, vitatkozót, egyetértőt – vegyesen. Ez nem volt meglepő.

Ingmar Bergman - Fanny ​és Alexander
Idő: ​a század első évtizede, a helyszín: egy a többitől semmiben sem különböző, álmos svéd kisváros. A jeles tradíciókat őrző és tovább nemesítő színház igazgatója, Oscar Ekdahl hirtelen meghal, maga után hagyva feleségét, a gyönyörű, kitűnő színésznőt, Emilie-t, s három gyermekét, Amandát, Alexandert és Fannyt. Ekkor lép be életükbe a világról és erkölcsről vallott elveit merev kegyetlenséggel élő és alkalmazó Edvard Vergérus püspök, akihez Emilie feleségül megy. A tízéves Alexander és a nyolcéves Fanny sorsa egyszeriben lidércnyomásos fordulatot vesz: gyermekvállaikra iszonyú teherként nehezedik a püspök-gyám embertelen morális terrorja, amely alól csak egy rémtörténetbe illő kifejlet menekíti meg őket... Ingmar Bergman, korunk egyik legnagyobb filmrendezője írónak is kiváló. Az Oscar-díjas film alapanyagául szolgáló forgatókönyv megrendítő olvasmány, önmagában is megálló pompás irodalmi alkotás. A filmet Magyarországon is bemutatják.

Roger Vadim - Szerelmeim: ​Bardot, Deneuve, Fonda
Egyik ​oka, hogy ez a könyv megíródott:\szerettem volna azokról az örömökről és bánatokról, azokról az őrült időkről beszélni, melyeket három figyelemre méltó nő mellett éltem le. Brigitte, Chaterine és Jane: három modern mesebeli hercegnő. A mesék azonban csak ritkán mentesek a kegyetlenségtől, még akkor is, ha végük - szerencsére - többnyire boldog...

Hankiss Ágnes - Kötéltánc
Milyen ​ellentmondásokkal kellett szembenéznie a "két pogány közt" kötéltáncot játó erdélyi reálpolitikusnak, Bethlen Gábornak, hogy megőrizze kicsiny országa törékeny függetlenségét? Mi volt az oka, hogy a kiváló képességű tudós, Martinovics Ignác állandó konfliktusba került azzal a társadalmi rendszerrel - a felvilágosult abszolutizmussal -, melynek deklaratív céljait maradéktalanul magáénak tudta, s hogyan lehetett annak egyszerre kiszolgálója és kérlelhetetlen ellensége is? Mivel magyarázható egy hajdani énekesnő, Karády Katalin hatalmas népszerűsége a hetvenes évek végén? Miért esik riporter és riportalany oly gyakran abba a hibába, hogy valóságos információcsere helyett álkérdésekkel és elhárító válaszokkal töltik az időt? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol új kötetében a kiváló szociálpszichológus, Hankiss Ágnes.

Liv Ullmann - Változások
"Azt ​hiszem, hogy elsősorban ember vagyok... vagy mindenesetre meg kell kísérelnem, hogy az legyek" - mondja Ibsen Nórája, akinek kosztümjében Liv Ullmann legnagyobb színpadi sikereit aratta norvég szülőhazájában, majd pedig a New York-i Broadwayn - s akinek őszinteséget szomjazó egyéniségével minden szerepe közül a legmélyebben tud azonosulni. Mintegy Nóra kezét fogva tárja fel ebben a könyvben a világhírű sztár színésznővé, asszonnyá és anyává érésének kétségektől és kudarcoktól sem mentes történetét. Az önéletrajz legemlékezetesebb, legköltőibb lapjai természetesen azok, amelyek a Fárö-szigeti idillt, az Ingmar Bergmanhoz fűződő híres, nagy szerelmet elevenítik meg, a legizgalmasabb lapok pedig a közös filmforgatások kulisszái mögé engednek bepillantást. Színes és számunkra teljesen valószerűtlen meseként olvassuk a sikeres filmszínésznő iróniával-öniróniával fűszerezett tudósításait cannes-i fogadásokról és hollywoodi partykról, Oscar-díj-kiosztásról és Párizs éjszakai életéről, ám tulajdon problémáinkra, gyötrő dilemmáinkra ismerhetünk Liv Ullmann, a gyermekét egyedül nevelő anya s egyben dolgozó nő vallomásaiban - lelkifurdalásaiban, melyeket a kettős helytállás reménytelen feladata okoz, de újra meg újra felszikrázó örömében is, melyet az anyaság élményének s egy-egy igazán jól megoldott szerepnek köszönhet.

Ingrid Bergman - Életem
Ingrid ​Bergman fordulatokban bővelkedő életrajza egy-egy sikerült portréban felvillantja a filmvilág sztárjait: Boyer-t, Tracyt, Garbót, Coopert, Cary Grantet, Gielgudot, Liv Ullmannt; híres írókat: O'Neillt, Molnár Ferencet, Temarque-ot, Shaw-t, Hemingwayt; szeretettel s humorral beszél rendezőiről: Flemingről, Kertész Mihályról, Rosselliniről, Ingmar Bergmanról... De könyvének legizgalmasabb részei azok, ahol a világban róla kialakult képpel hadakozik; életszerepek és színészszerepek sablonjaival; ahol szenvedélyesen és reménykedve, derűs humorral vagy elkeseredve küzd a benne élő eszménykép valóra váltásáért. Az író barát, Alan Burgess kommentárjai és interjúi s a levelek sok érdekes és meglepő részlettel gazdagítják ezt a különös és rokonszenves önarcképet.

Császár István - Fotográfiák
Különös, ​a Népszava Könyvtár sorozatban rendhagyó kötetet ajánl a kiadó az olvasó figyelmébe. A SZOT-díjas író filmjeinek irodalmi forgatókönyveit gyűjtötte egybe és dolgozta át lebilincselő olvasmánnyá, de néhány novella és útirajz is helyet kapott új könyvében. Az első három szatirikus élű írás középpontjában a szerző a hazai irodalmi élet jellegzetes figuráit állította, groteszkbe hajló, kesernyés humora az országot járó fiatalok kalandjainak, az elvonókúrán vergődő művésznek, a csecsemőgyilkos anyának és környezetének ábrázolásakor is fel-felvillan, akárcsak a Fotográfiák Boriskáról című, szociográfiának is beillő elbeszélésében. Az író hangütése a könyvet lezáró négy írásban egyre komorabbá válik. A Csontváry-film forgatókönyvében és a hozzá csatlakozó elbeszélésekben az író a művészi elhivatottság természetét kutatja.

Sényi Imre - Szurok János - A ​filmtrükkök birodalmában
Ma ​senki sem csodálkozik csodálkozik, ha olyan film hirdetéseit látja, amelynek cselekménye a több ezer éves múltat vagy a távoli jövőt eleveníti fel, vagy olyan világba repít bennünket, amely távoli bolygók életéről alkotott a képzelet. A megdöbbentő jelenetek láttán merül fel bennünk a kérdés: a filmen minden lehetséges? Erre a kérdésre ad választ ez a Búvár könyv: a műtermek kulisszái mögé, a makettek, modellek, trükkök világába vezeti az olvasót, Kiderül, hogy a filmtrükkök birodalmának ismertetése annyi sok érdekességet tartalmaz, akár egy fantasztikus regény.

Csengery Judit - Greta ​Garbo
Nem ​egy filmcsillag vált már életében legendává. De a filmvilág összes csillagai közül csak egyről tudunk, akinek karrierje csúcsán volt ereje hátat fordítani a filmiparnak, mely naggyá tette, s akinek neve 45 évvel visszavonulása után is mindenkiből érdeklődést vált ki: GRETA GARBO. A zárkózott, kissé félszeg svéd lánynak, aki áruházi eladóból lett hihetetlen rövid idő alatt a filmtörténet egyik legnagyobb hatású egyénisége, élete csupa ellentmondás, állandó menekülés a számára terhes nyilvánosság elől. Hollywood megteremtette mítoszát, felismerte szépsége vonzerejét, de igazi színészi kvalitásait sohasem eléggé. A könyv Garbo aránylag rövid, de állandó feszültségekkel és fordulatokkal teli pályafutását eleveníti fel, mely egybeesik az amerikai film nagy felfutásának izgalmas korszakával. Szerzője Csengery Judit, rádióműsoraiból is (színész-életrajzok, zenés színházi beszámolók, külföldi kulturális tudósítások) jól ismert színész-előadóművész. Garbo életét a színházi szakember szemével látja, számos filmtörténeti érdekességgel hozva közelebb egy időszakot, melynek Garbo eszményképe volt,. Hogy a Garbo-filmek ma is sikeresek, az talán egyedülálló személyisége mágikus hatásában rejlik, arcának felejthetetlen szépségét e könyv számos fényképe idézi fel.

Karcsai Kulcsár István - Liv ​Ullmann
Liv ​Ullmann Tokióban született, ahol repülőmérnök apja akkoriban szaktanácsadóként dolgozott. A norvégiai Trondheimben nőtt fel. Ingmar Bergman kilenc filmjében játszott főszerepet. A neves rendezőtől 1966-ban született lánya, Linn Ullmann az új évezred nemzetközileg elismert norvég írónője. (Pár regénye magyarul is olvasható: a Mielőtt elalszol, az Áldott gyermek és a Kegyelem.) Bergmannal közös munkái, különösen az erőteljes Jelenetek egy házasságból az 1970-es évek feminista és kulturális ikonjává és korának egyik legelismertebb színésznőjévé avatták. Két alkalommal jelölték Oscar-díjra: az 1971-es Kivándorlók és az 1976-os Szemben önmagunkkal filmszerepéért. Sok évig New Yorkban élt második férjével, az amerikai Donald Saundersszel, kihez 1985-ben ment nőül, 1998-ban váltak el. Két sikeres önéletrajzi művet publikált: Changing (Változások, 1977) és Choices (Választások, 1984) címmel. A norvég, svéd és angol mellett több más európai nyelven is beszél. A UNICEF sokat utazó jószolgálati követe. wikipedia

Deák Attila - Ruttkai ​Éva
Ruttkai ​Éva (született: Russ Éva, Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Ruttkai Ottó és Ruttkai Iván testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa. Díjai Jászai Mari-díj (1955, 1959) Kossuth-díj (1960) Érdemes művész (1966) Kiváló művész (1971) Varsányi Irén-emlékgyűrű (1971) SZOT-díj (1984)

Nemes Károly - Greta ​Garbo
Nemes ​Károly Greta Lovisa Gustafsson Stockholmban született. Szülei nem sokkal azelőtt települtek át a fővárosba. Anyja paraszti származású volt, míg apja a köztisztasági hivatal munkatársaként dolgozott. Greta az öt gyermek közül harmadiknak született. Apja hosszú betegsége és korai halála – Greta csak tizenhárom éves volt akkor – rányomta bélyegét a család életére. Mint a nyomorban élőkkel gyakran megesik, Gretában is – nyilván védekezésképpen – kialakult valamifajta büszkeség és ezzel együtt arra való törekvés, hogy ne szoruljon más segítségére. Egy fodrászüzletben talált munkát, s ottani keresetéből néha megengedhette magának, hogy hódoljon egyetlen szenvedélyének, a színházba járásnak. Ehhez valamivel több lehetőséget nyújtott, amikor elárusítónő lett egy áruházban. Azt, hogy valójában színésznő szeretne lenni, titkolta a környezete előtt. A véletlenek sorozata révén azonban hamarosan azzá vált.

Michael Pye - Linda Myles - Mozi-fenegyerekek
"Az ​a meggyőződésünk, hogy a filmművészetben a gépezet, az ipar, az eszme és a termék eltéphetetlen kapcsolatban áll egymással. Ez kiviláglik azoknak a rendezőknek a munkájából, akik 1977 végére az új Hollywood uralkodóivá váltak. Örökölték a régi nábobok hatalmát és nagy tömegeknek készítenek filmeket. A film múltját tudósként ismerik. Tudás és hatalom, valamint a látványos siker a régi Hollywood igazi gyermekeivé avatja őket." Az új nemzedék derékhada hat főből áll. A hat rendező törzset alkot, közös isteneket és bálványokat imád. Pályájuk, filmjeik, sőt privát életük is egymásba fonódik. Francis Coppola A keresztapa és az Apokalipszis most rendezője: George Lucas a Csillagok háborújáé; Steven Spielberg A harmadik típusú találkozások és a Cápa; John Milius a Dillinger, meg A szél és az oroszlán; Martin Scorsese az Aljas utcák és a Taxisofőr; Brian DePalma a Megszállottság és a Carrie rendezője többek között. John Milius így idézi 1967 Hollywoodját: "Akkor még falak álltak Hollywoodban, csupa klikk uralta a terepet. A gyártásvezetők kemény legények voltak. A filmszerződéseket fogadásokon költötték. Mára mindez elmúlt. A filmgyár manapság már nem szólhat bele a film végső vágásába. Azt hiszem ráébredtek, hogy a film alkotói jóval tovább maradnak a színen, mint a filmgyár igazgatói."

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baló Júlia - Sztárinterjúk ​forgatás közben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Valerie Pascal - Az ​ördög és tanítványa
1946 ​áprilisa. A vasfüggöny mögötti Budapest még csak most kezd magához térni a háború borzalmaiból. A házak lerombolva, az utcákat bombák és lövések nyomai tarkítják, az emberek félve merészkednek ki otthonaikból. Hidvéghy Valéria, az ünnepelt filmszínésznő éppen hazafelé tart. Mit sem sejtve, hogy élete pár pillanaton belül fenekestül felfordul: távirat várja a világhírű filmproducertől, Gabriel Pascaltól. A férfi a ragyogó, csupán filmhíradókból ismert világot testesíti meg - a háborús sötétség tökéletes ellentétét. Az ő világa hollywoodi csillogással, a Ritzben elköltött vacsorákkal teli - Vali számára pedig egy nagy ívű karrier kezdetét jelenti. Gabriel Pascal életét ugyanez a kettősség jellemzi: a magyar, cigány származású fiú zsebében egyetlen fillér nélkül küzdötte fel magát a filmszakma csúcsára. Elérte ugyanis a lehetetlent: elnyerte a magának való, nehéz ember hírében álló drámaíró, George Bernard Shaw bizalmát és barátságát, aki megbízta drámái, köztük a világhírű Pygmalion megfilmesítésével. A befutott filmproducer és a gyönyörű színésznő találkozása sorsszerű: egymásba szeretnek, s ezzel elindul hosszú évtizedeken átívelő kapcsolatuk, melynek során mennyei boldogság és pokoli kínok váltják egymást egyik pillanatról a másikra. Vali - immár Valerie Pascalként - felfedi közös életük titkait, miközben megismerhetjük férje és a huszadik század egyik legnagyszerűbb drámaírójának barátságát és szakmai együttműködését.

Gyertyán Ervin - Jancsó ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kárpáti György - Csákányi ​László
Új ​sorozatot indítunk az Ország-Világ kiskönyvtárában, e könyv ennek a sorozatnak az első kötete. Színészekről szeretnénk szólni, élő és elhunyt neves művészekről. Tervünk, célunk, hogy az olvasók jobban megismerjék kedvenceik életét, pályafutását. Szó esik majd a szakmai kérdésekről, a mesterségről vallott nézeteikről, magánéletükről, felidézzük a sikereket és fiaskókat, örömeiket és gondjaikat, megszólaltatjuk pályatársaikat, hozzátartozóikat. Minden kötetet számos fotó illusztrál.

Kelecsényi László - Latinovits ​Zoltán
Nem ​ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik botrányok és szenzációk felidézését várják tőle. Nem ajánlom azoknak sem, akik a színészről nem produkciója, hanem világnézete, viselkedése, tévhitei alapján alkotnak véleményt. Nem ajánlom továbbá azoknak, akik életében is, holtában is eleve elfogultak Latinovits Zoltánnal szemben. Rajtuk kívül - ajánlom mindenkinek.

Csurka István - Egy ​fogadó lelkivilága
E ​kötet válogatott novelláiban is csupa köznapi eseményt és figurát sorakoztat föl. Gátlástalan, lányok kedvence egyetemistát, bölcselkedő, monologizáló részegeket, egy fogadót a vasárnapi lóversenyen, utcaseprőket a járdaszegély mellől, mozi előtt ácsorgó jegyüzért, filmírót vagy az 1952-ben éppen férfivá érő főiskolásokat, az élettel, a szerelemmel ismerkedő fiatalokat, életük köznapi pillanataiban. De e pillanatok embert próbálók, magatartást, életformát megmérők. Csurka minden hőséről tud valami meglepőt, egyedien emberit mondani a rá olyannyira jellemző, gyöngéden fölényes és bölcsen megértő iróniával.

Bacsó Péter - Áramütés
Ötlettől ​a filmig

Tarján Tamás - Bessenyei ​Ferenc
„Nem ​volt gyerekkorom, nem volt ifjúságom! Én akkor születtem, amikor bekerültem a színházba. Attól kezdve lehetett életemet nyomonkövetni, onnantól kezdve van értelme figyelemmel kísérni. Nem tartozik senkire, ami addig történt velem.” Közel 80 filmben és megszámlálhatalan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt. wikipedia

Nemes Károly - Luis ​Buñuel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress József - Mihail ​Romm
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress József - Grigorij ​Csuhraj
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalay Károly - Jacques ​Tati
Legtöbb ​filmjének főszereplője, a saját maga alakította nyakigláb Hulot úr, a modern világhoz adaptálódni képtelen, mindig barátságos és segítőkész, ám a szociális érintkezésben esetlen, örök kívülálló figurája. Filmjeiben mindig a képi világon van a hangsúly, a hangok legtöbbször zajok, tömegmorajok, a beszéd ritkán játszik fontos szerepet. Képi humora semmivel össze nem téveszthető. A mindennapi élethelyzetek finom eltúlzásával, kiemelésével megalkotott, nemritkán visszatérő poénjai mindig rendkívül finoman jelennek meg, a néző figyelme nincs „erőszakosan” rájuk irányítva, ezért mindig jóleső érzés felfedezni egy-egy újabb komikus részletet. Wikipédia

Nemes Károly - Orson ​Welles
"Szeretném, ​ha a közönség és a film között lehetővé válnék az eszmék és információk cseréje. Természetesen egy művelt világban lesznek vagy kétszázmillióan, akiket halálra fognak untatni a mi mai "legnehezebb" filmjeink, de ahogy a dolgok állnak, kevesen fogják hallgatni Mozart zenéjét is. Korlátozott az ilyen közönség. Attól növekszik, amit nyújtanak neki. Táplálni kell az ilyen közönséget, és ezt nem lehet megtenni tizenhatmilliméteres avantgarde filmekkel, mert az ilyesmi túl messze esik a nagyközönségtől. Mindig szintézisre törekszem: csak egyfajta munka iránt érzek szenvedélyt, mert kötelességemnek tartom, hogy őszinte legyek ahhoz az emberhez, aki vagyok: a kísérletező emberhez. Bármilyen mű csak annyiban jó, amennyiben az azt megalkotó embert fejezi ki."

Szalay Károly - Mai ​magyar filmvígjáték
"Bármi ​lehet az alkotó szándéka, mindig arra kell azonban törekednie, hogy filmkomédiája élvezhetővé váljék. Műveltségtől és foglalkozástól függetlenül az emberek azért járnak moziba elsősorban, hogy szórakozzanak. A filmszatíra-, filmvígjáték-készítőknek tehát ezt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyniok. Amint nem hagyta figyelmen kívül Méliés, Max Linder, Chaplin, Buster Keaton, de még Jacques Tati sem."

Ablonczy László - Latinovits ​Zoltán tekintete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szőts István - G. ​B. L.
„Az ​Uram, Szőts István 1985-ben fejezte be a Gróf Batthyány Lajos főbenjáró peréről írt forgatókönyvét, melyet a fiatalok nemzeti tudatának erősítésére, és főként 'egy fellobbanó kis mécsesláng'-nak, 'néma főhajtás'-nak szánt az 'ártatlanul megölt első felelős magyar miniszterelnök emléke előtt.' Úgy érzem, az ő végakaratát is teljesítem azzal, hogy a Batthyány Emlékév keretében, ezt az 1987-ben a Magvetőnél megjelent irodalmi forgatókönyvet ismét eljuttatjuk az olvasókhoz.” _Szőtsné Gyenes Mária_