Ajax-loader

'montenegrói szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Miodrag Bulatović - Két ​ördög között
Miodrag ​Bulatovic a jugoszláv irodalom egyik legnagyobb tehetsége, és világszerte a leghíresebb jugoszláv író. Eddig harminc nyelvre fordították le műveit. Mint valamennyi írásában, ezekben a történetekben is, melyek az író szülőföldjén, Crna Gorában játszódnak a második világháború idején. Bultavic az emberi szenvedés mélységeiben száll alá. Mintha azt sugallná, hogy az emberek csak tengődnek egymás mellett, és nem tudják sem magukról, sem egymásról, milyen is valójában, amíg nem jön egy mindent felperzselő tűz, egy pusztító háború. A testvérek fegyvert ragadnak, kést szegeznek egymásra, gyilkolnak és meggyilkolják őket. De örökké rejtve marad előttük, mikor szenved az ember jobban, ha rosszat cselekszik, vagy ha jót, ha ő gyilkol, vagy ha őt ölik meg. Csak az ember élő jó és rossz látszik elpusztíthatatlannak, és a belőlük fakadó szenvedés öröknek és végtelennek. A jónak és rossznak ezt az örökös harcát, a véghetetlen szenvedés bugyrait ábrázolja Bulatovic tobzódó képekkel és megrázó szépségű, költői ihletésű nyelven.

Mirko Kovač - Bevezetés ​a másik életbe
Engem ​a modern regény elsősorban mint kihívás nyűgözött le. Úgy robbant közénk, mint a cifra káromkodás, és azonnal összetűzésbe került a szellem rendőrségével, alapjaiban ingatta meg az uralkodó öntetszelgését, vitába szállt az olvasóval, a történelemmel, a politikai világnézetekkel, lerántotta a leplet egy csomó mítoszról, és - a maga módján - a köztudatba hozta a "tiltott valóságot" Ezt a valóságot próbálja Mirko Kovac "az angyalarcú alkotó képzetét" megtépázó könyvvé formálni. Gunyoros-csúfondáros szövegfoszlányok, erotikus sziporkák, naplórészletek mellett, lelkiállapotok felvételei, amelyekből "egy látszólagos életrajz avagy egy fantasztikus vallomás áll össze. Mégsem intim regény a Bevezetés..., szerzője keményen politizál, vitára buzdít, a (közép)-kelet-európai valóságból keresi a másik életbe vezető utat.

Andrej Nikolaidis - Mimesis ​/ Fiam
PROVOKATÍV, ​KEGYETLENÜL VICCES, EREDETI – ÉS NAGYON ISMERŐS Andrej Nikolaidis egyike annak a néhány fiatal montenegrói írónak, akik hazájuk irodalmát „egy mozdulattal átemelték a tizenkilencedik századból a huszonegyedikbe” (Dalibor Šimpraga). A kötet az író két, témájában és stílusában lazán egymáshoz kapcsolódó regényét tartalmazza. A Mimesis egy Konstantin Teofilis nevű fiatalember monológja, amelynek középpontjában az a dilemma áll, hogy a főhős maradjon-e egyszerre gyűlölt és szeretett hazájában, vagy menjen egy lány után Nyugat-Európába. Miközben élete legfontosabb döntését próbálja meghozni, mondatról mondatra szövődik ez az egyedi hangú textus, melynek tragikomikus egyvelegében egymás mellé kerül a merev patriarchális és a fogyasztói társadalom, a hősi epika és a rockzene, és bepillantást nyerünk Montenegró mindennapi életébe egy városi fiatal nézőpontjából. Vicces, ugyanakkor megható szöveg, amely mesterien rendezi anyagát az emlékek és benyomások kaleidoszkópjává. A Fiam című regény egyetlen éjszaka eseményeit beszéli el. Főhőse (akit ugyancsak Konstantinnak hívnak, és szintén író) ezúttal is egyes szám első személyben szól az olvasóhoz. A férfi személyes kapcsolatai a mélyponton: az amúgy a szomszéd házban élő apjával hosszú évek óta nem beszél, a felesége pedig most hagyta el. Nem találva a helyét otthon, útnak indul Ulcinjban, a tengerparti városi éjszakában. Útja során különféle alakokkal elegyedik szóba, akik mintha mindannyian egy Bulgakov-regényből léptek volna elő. Az eseménydús éjszaka felszíne alatt bontakozik ki a szöveg vissza-visszatérő alaptémája, apa és fiú ellentmondásos viszonya. A regény, mellyel szerzője elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, mágikus éjszakai utazás egy ősi városban, olyan úton, amely az emberi létezés legmélyére vezet.

Mihailo Lalić - Siralomhegy
Ez ​a regény az új jugoszláv irodalom kiemelkedő értéke. A modern próza megannyi vívmányának felhasználásával mondja el egy bajtársaitól elszakadt végső magányba szorult harcos bolyongását a kietlen hegyek világában. A lélek belső buktatóinak és a nehézségek végtelen szövevényének "mélylélektani" eszközökkel való megvilágítása, a tudati fejlődés ellentmondásainak feltárása ad pszichológiailag is hiteles igaz képet a "forradalom apályának" súlyos időszakáról, amikor a partizánok szabadságharca már-már összeomlással fenyeget. Lalic mindezt az igazi művészet tiszta magasságába emeli.

Mirko Kovač - Város ​a tükörben
Kígyómarások, ​kirekesztett gnómok és a vak nagybácsi aberrált "libatömése". Kicsapongó apa, áldott anya és a kistestvér vonaton születésének misztériuma. Holtában csodává lett apáca, kommunista észvesztés és egy hibbant magyar lány őrjítő szerelme. A mindezeket felvonultató regény a képzelet szüleménye, azé a képzeleté, mely visszatekintve az ember saját életét is átrendezi; színezi, vagy éppen elmaszatolja az egyes állomásokat. A történet Hercegovina és Montenegró határvidékéről indul, és nem állják útját sem hegyek, sem időközben keletkezett nemzet- és országhatárok, biztos tempóban zakatol Belgrádig, a Vajdaságig, és a végállomás Isztria, egészen pontosan Rovinj, az emlékezés és a megállapodás helye, ahol a vándor elbeszélő nyugalomra lel, ahogyan az író – az egyik legjelentősebb kortárs dél-szláv író – is. Dubrovnik közelségéből, ahol a város visszatükröződik a tengerben, az ember közelébe jutunk, akiben visszatükröződik a történelem. Mert éppúgy regénye ez a soknemzetiségű, színpompás, ugyanakkor a nagyhatalmak által nem egyszer gyakorlótérnek használt és etnikai konfliktusoktól lőporszagú Balkán XX. századi át- meg átrendeződésének, ahogyan regénye az egyén származástól, tettvágytól, szerelemtől és nélkülözésektől sújtott lelkének is.

Branimir Šćepanović - Földbe ​némult száj
Ez ​a keserű és realisztikus történet a modern világirodalom egyedülálló pillanata - írja a Földbe némult száj-ról a mű francia kiadásának szerkesztője. Kötetünk címadó kisregénye egy üldözött emberről szól. Ki vagy mi elől menekül? Miért üldözik? Sikerül-e a meghajszolt, szülőföldjére visszavágyódó, beteg embernek kikerülnie a kutyaszorítóból? A kiszolgáltatottság és megaláztatás, a gyöngédség és az erőszak, a ragaszkodás és a közöny, a szabadság és a szabadság korlátai: ezeknek a problémáknak rejtett, víz alatti zátonyai körül gyűrűzik a cselekmény, amely nyugtalanít, felháborít és tiltakozásra késztet. A mű olvasása után úgy érezzük, akár a világot is ki tudnánk fordítani sarkaiból. Lázadunk a gonoszság ellen, mely évezredek minden, jóra intő szándéka ellenére is beárnyékolja az emberi kapcsolatokat. E mesteri fogalmazású kisregény mellett a kötet másik három írása is meggyőző erővel bizonyítja: Branimir Scepanovic egyike az élő jugoszláv próza legfrappánsabb tehetségeinek.

Petar Petrović Njegoš - Hegyek ​koszorúja / Горски вијенац
"Ha ​a gazdag Londonba érkezik, uram, és megmutatja barátainak ezt a képet, nehogy azt mondja róla, hogy egy boldog nép uralkodója, hanem mondja meg nekik, hogy ez egy szabadságáért szenvedő nép mártírja" - ezekkel a szavakkal adta át arcképét egy angol utazónak Petar Petrović Njegoš, Crna Gora püspökfejedelme, a nagy költő, és ez az önjellemzés híven tükrözi a rendkívüli egyéniségekben oly igen bővelkedő XIX. század egyik legmarkánsabb alakjának eszmei alapállását, gondolatmenetét, emberi-költői elhivatottságát. 1813-ban született, Napóleon bukásának évében, és 12 éves koráig a hegyi törzsek fiainak egyszerű életét élte Montenegro isten háta mögötti "fekete hegyei" között, hogy aztán szinte máról holnapra vállára vegye elmaradott kis népe kormányzásának terhét, történelme nehéz pillanataiban, állandó harcban függetlensége megőrzéséért, a fenyegető nagyhatalmak acsarkodásai közepette. Közben arra is módot talált, hogy széles körű európai műveltséget szerezzen és állandóan lépést tartson kora eszméivel és alkotásaival. A múlt századközép, a romantika igazi fia ő: délceg alakját, színpompás megjelenését az európai nagyvárosok főrangú hölgyeinek szörnyülködő és ábrándozó sóhajai kísérték, meg Metternich rendőrkopóinak éber figyelme, ami csak a "legveszedelmesebb" forradalmároknak járt ki... De messze látó, józan fejű politikus is: 1848-49 pánszláv ábrándjai mögött hamar észreveszi az osztrák kamarilla cselszövő kezét, és az egyedüli érdemes célra, törökellenes felszabadító háborúra próbálja mozgósítani a délszlávokat. A reakció győzelmét önnön kudarcaként éli át: 1849-ben megbetegszik, két évre rá (mindössze 37 éves akkor!) már csak hatalmas teste roncsait viteti haza Olaszországból a Lovćen tövébe - meghalni. Ez a lenyűgöző történelmi személyiség a költészetben is egyedülállót alkotott: az első és utolsó népi énekes, akinek a nép ajkán élő hősköltészet nyelvét és etikáját sikerült maradéktalanul összeötvöznie az európai klasszicizmus és romantika formai és eszmei vívmányaival. A Hegyek koszorúja című drámai-lírai hősköltemény, Njegoš lírai, drámai és epikai tehetségének ez az egyedülálló szintézise 1847-ben a Tennyson által megénekelt "arany év"-ben jelent meg, s méltán sorolható a kor világirodalmának forradalmi-romantikus remekművei mellé. Az epikai magját adó történelmi esemény: a Crna Gora-i törzsek véres leszámolása az ún. "törökösökkel", vagyis azokkal a montenegróiakkal, akik mohamedán hitre térve utat nyitottak a török térhódításnak, s a mesterien alkalmazott drámai-lírai forma: a filmszerűen pergetett jelenetek közé ékelt életképek, töprengő-tépelődő monológok s a nép szavát jelképező kórusok, azaz "kólók" váltakozása magas művészi hőfokon, súlyos és ércesen csengő verssorokba öntve közvetíti a költő máig is időszerű üzenetét: csak hősi cselekvéssel s nem megalkuvó szolgalélekkel szerezheti meg egy nép a szabadságát, mentheti meg becsületét és függetlenségét. Ezt a klasszikus művet adja most az olvasó kezébe kétnyelvű kiadványunk, a nagy költő halálának 125. évfordulója alkalmából. A mű magyar megszólaltatója, Csuka Zoltán teljesen átdolgozta korábbi, harminc esztendővel ezelőtt megjelent fordítását, és lefordította a mű Ajánlását is. A bevezető tanulmány megírására Velibor Gligorić akadémikus, a nagynevű belgrádi esztéta és kritikus vállalkozott, aki biztos kézzel kalauzolja el a mai olvasót a njegoši mű titokzatos és rejtett szépségekkel teli labirintusában.

Mihailo Lalić - Hadiszerencse
Mihailo ​Lalić 1914-ben született Crna Gorában; gyermekkorát a vadregényes hegyvidéken töltötte, személyes élményeiből is jól ismeri tehát szülőföldjének embereit, ősi szokásait, a már széttöredezett, de néhány évtizeddel ezelőtt még szinte középkori érintetlenségében meglevő törzsi, nagycsaládi szervezetben élő hegyi lakosságot. Ebben a regényében ezt a tájat és társadalmat ábrázolja nemcsak művészileg, de történelmileg is hitelesen, meggyőzően. Crna Gora valaha - egészen Jugoszlávia megalakulásáig - önálló fejedelemség volt. Ennek a kis államnak legújabbkori életét, sőt történelmét mutatja be regényében Lalić, történelmi okmányokra is támaszkodva ábrázolja a fejedelmi udvar korrupt életét, az első világháború előtti balkáni politikát, majd a királyi Jugoszlávia és az önállóságát elvesztett Crna Gora társadalmi-politikai viszonyait, végül pedig a második világháború kitörésének éveit. Ez a fél évszázad volt Crna Gora nyugtalan évszázadai közül talán a legnyugtalanabb: a sorozatos történelmi földcsuszamlások kilódítják ezt a világtól elzárt hegyvidéket ősi mozdulatlanságából, megbontják az ősi szokások szilárd rendjét, szembefordítják egymással a nemzedékeket, elsodorják az embereket szülőföldjükről. Ennek a sok kínnal, egyéni és közösségi tragédiával járó változásnak és tudati fejlődésnek lírai hangvételű regénye ez a könyv, a múlt és az óhajtott jövő költői és bíráló indulatú föltárása és szembesítése.

Cedo Vukovic - A ​robotok ura
Nem ​mindennapi szerencséje van Željkónak, mert barátjának mondhatja Gépváros zseniális feltalálóját, a tudós Eszesok professzort. Eszesok barát a bajban is, ezért nekivág a kisfiúval, hogy elfogja az emberiség ellenségét, a Gonosz Robotok Urát. Csakhogy nem könnyű a Robotok Urának színe elé jutni, mert a gonosz cselekedetekre beprogramozott öt félelmetes robot útjukat állja, S a robotokat sem könnyű megtalálni, mert megszólalásig hasonlítanak az állatokhoz - oroszlán, medve, krokodil, sas és róka képében szolgálnak uruknak. Eszesok számos találmányát beveti ebben a nehéz küzdelemben, csodarepülője szárazon, vízen, levegőben egyaránt jól teljesíti feladatát. S ha mégis bajba kerülnek, segíti őket a jó barátjukká vált utolsó mesebeli sárkány, Nemkapszel. Minden gonosz robotot legyőztek, de mégse találják meg Eszesok csodálatos találmányát. Hová lett a mindenkit megokosító tantabletta? Aki végigolvassa a jugoszláv író izgalmas könyvét, erre is választ kap.

%c3%89gt%c3%a1jak_%e2%80%8b1986
Égtájak ​1986 Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Égtájak ​1986
Aj ​Hszüan Orchideaszerelem - Kalmár Éva Vaszilij Belov Ilyen a háború - Árvay János Thomas Bernhard Ugnenach - Győrffy Miklós Jorge Luis Borges Az utolsó párbaj - Végh Zsoldos Péter George Cusnarencu A páncélszekrények háborúja a malacperselyekkel gyerekjáték ahhoz képest, amit én láttam - mondja Eleonora mosolyogva - Krasznai Julianna Mihail Csulaki A kalandkereső - Enyedy György E. L. Doctorow Willi - Sipos Katalin) Margareta Ekström A nagyevő - Zala Györgyi Endo Suszaku Fuda-no-Cudzsi - Ross Károly Carlos Fuentes Születésnap - Nagy Mátyás Roger Grenier Szökevények - Kálmán Péter Thanaszisz P. Kosztakisz A bolond - Katona László Mirko Kovac Florian - Radics Viktória Artur Leczycki Ma este a lepkék visszatérnek - D. Molnár István Siegfried Lenz A háború vége - Farkas Tünde Adam Mars-Jones Bathpool Park - Rakovszky Zsuzsa Cees Nooteboom A szerelmes rab - Ádám Gizella Mihail Roscsin A lift - A. Fodor Ágnes I. B. Singer A gólem - Dezsényi Katalin

Covers_96251
Mai ​jugoszláv elbeszélők Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Mai ​jugoszláv elbeszélők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mihailo Lalić - A ​sötétség sugara
Riko ​valaki ismerős után kutatva, körültekint. Nem fél, bízik a szerencsecsillagában, amely kihúzza a bajból, de kényelmetlenül érzi magát a gondolattól, hogy kés van a zsebükben, s a kezük fürge. Nem szereti a kést. Késsel ő embert csupán egyszer életében... Otas Radeticset csupán, s aztán is mennyit gyötrődött, míg az útról bevonszolta az erdőbe, s amíg eltávolította magáról a vérfoltokat... - Nézd meg csak a kezét - mondja a sápadt képű sovány bicskás. Amaz, a fekete, testes, cigányképű azt válaszolja: - Látom, no és? - Hogyhogy no és? - gurul méregbe a sápadt képű. - Tiszta és fehér a keze. - Merthogy szappannal mossa - mondja rá a fekete. - Mi is megtehetjük, ha akarod. Valahol a sátorban tartja a szappant, ellophatjuk, ha akarod. - Nem, nem kell - válaszolja a sápadt képű. - Próbáltam én már szappannal, de nem használ. Nincs olyan szappan, ami lemosná az én kezemet meg a tiedet. Megfeketedett a vértől, amíg ezeket a dagadt haspókokat mentettük a kommunisták elől, nehogy szappant csináljanak belőlük. Csak még a dagadtakból főzött szappant nem próbáltam, nem fordult meg a fejemben. Biztosan jó szappan, az talán segítene. Mi lenne, ha még ezt is megpróbálnánk? - Nem tudom, hogyan - mondja a fekete. - Itt a szögesdrót mögött ezt nem lehet. - Mindent lehet, csak akarni kell, csak alkalmat kell rá találni.

Covers_76258
Kísértő ​igazság Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Kísértő ​igazság
Kötetünk ​a legutóbbi három-négy esztendő jugoszláv novellaterméséből, a középnemzedék és a legfiatalabb generáció alkotásaiból ad ízelítőt a magyar olvasóknak. Nem írói csoportosulásokat vagy irodalmi irányzatokat mutatunk be,hanem néhány markáns egyéniséget,tíz tehetséges elbeszélő tizenhárom novelláját. Olyan írókkal ismerkedünk,akik a modern európai irodalom útjait próbálják követni,de magukkal hozták a hazai föld színeit és ízeit is,mondanivalójuk ezért egyszerre modern és emberi.

Covers_60500
Adriai ​tengernek múzsája Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Adriai ​tengernek múzsája
Népköltés ___A ​leányka átka ___A kis bárka kifutott ___Hollók jelentik Petar Danicsity halálát ___A tengerparti lány ___A lány és a három gálya ___A furfangos Magdaléna ___A tengerész szerelme ___Hej tenger, mély tenger ___Iván herceg bánata ___A vad sólyommadár ___Szép Vida ___A spliti lány és Mamulity Omér ___Halászdal ___A tengerben áll egy nagy hegy ___A hal és a lány ___Mara koszorúja ___Minden örök mozgásban van Marko Marulic (1450-1524) - A tenger kettéválik ___Reggel a nap felkel Dzore Drzic (1461-1501) - Ó, szerencsés idő Mavro Vetranovic Cavcic (1482-1576) - Versike poéták segítségére ___Az én hajóm ___Az német lancknehtek, trompétások és fuvolások ___A kemény tél Hanibal Lucic (1485-1553) - Táncdal ___Nincs más tündér a világon ___Mikor arany hajad... Petar Hektorovic (1487-1572) - A költő menekülése Itáliába - Részlet ___Részlet a "Halászat"-ból Nikola Niksa Rnajina (1494-1582) - Ismeretlen dubrovniki költő a 16. századból ___Vágyakozás Ismeretlen költő 1507 körül - Elbúcsúzom Miksa Pelegrinovic (1500-1562) - Volt négy fiam ___Első szerencse Marin Drzic (1508 körül - 1567) - Jaj, szerelem lángja rontja életemet! Maroje Mazibradic (1519-25 közt - 1591) - Bosszulj meg, szerelem Antun Sasin - Részlet a "Tengerészélet"-ből Marin Kristicevic (?-1531) - A kedves várakozó lány levele Stonba Dinko Ranjina (1536-1607) - Valakinek, aki semmit sem tesz, de a másét ócsárolja ___Ne számláld a csókokat Juraj Barakovic (1548-1620) - Zadar városáról Paskoje Primovic (1565 körül - 1619) - Semmi sincsen maradandó Ivan Tomko Mrnavic (1580-1637) Rab városa Ivan Gundulic (1589-1638) - Dubravka, harmadik felvonás, kilencedik fejezet Vladislav Mencetic (1600 körül - 1666) - Szláv harsona Djan Dzora Palmotic (1606-1657) - Kevélykedik a vad tenger ___A tenger ___Dubrovnikhoz Zrínyi Miklós (1620-1664) - Arianna sírása Petar Zrinski (Zrínyi Péter) (1621-1672) - Plac Arijane ___Adriai tengernek Syrenája, Ajánlás Petar Kanavelovic (1637-1719) - A vihar Vlaho Skvadrovic (1643-1691) - Ez a sziget régesrégtől Fran Krsto Frankopan (1643-1671) - Szíve bánkódik, hogy a tündért nem látja Ignjat Djurdjevic (1675-1737) - Az apácákhoz Antun Kanizlic (1699-1777) - Fújjatok, szelek... Andrija Kacic-Miosic (1704-1760) - A csata ___Ének a kasteli vitézekről Petar Petrovic Njegos (1813-1851) - A tenger Luka Botic (1830-1863) - Az Adriai tenger Simon Gregorcic (1844-1906) - A parton Franjo Ciraki (1847-1912) - Ó, kéklő tenger, te Adria tengere... Hugo Badalic (1851-1900) - Sejtelmek Djuro Arnold (1854-1941) - Tengerparti dalocskák Anton Askerc (1856-1912) - Ó, tenger Ivo Vojnovic (1857-1929) - Prelúdium) Fran Vladimir Mazuranic (1859-1928) - Mire gondoltam, fuldokolva? Velimir Dezelic (1864-1914) - Az Adriai tengerhez Strahimir Silvije Kranjcevic (1865-1908) - A bujdosó elégiája Ante Tresic-Pavicic (1867-1949) - A sirály Ante Petravic (1874-1941) - Éjszakai fantázia Jovan Ducic (1871-1943) - Dél ___A dubrovniki követ ___Dubrovniki karnevál ___A tengerparton ___Dalmácia ___Esti dal Svetislav Stefanovic (1874-1944) - A tenger látomása Dragutin Domjanic (1875-1933) - Nyári dél Milan Begovic (1876-1948) - A tenger síkját déli szél becézte Vladimir Nazor (1876-1949) - A belső tenger ___A gályarab éneke ___A sirály Dragutin Kette (1876-1899) - Adria Vladimir Vidric (1878-1909) - Rabszolgák Oton Zupancic (1878-1949) - A kvarnerói öbölnél Marin Bego (1878-1960) - Sibenik Alojzij Gradnik (1882-1967) - Olajfa-ligetek Mirko Korolija (1886-1934) - A tenger Sibe MIlicic (1886-1945) - Nyárdélután Fran Galovic (1887-1914) - Este a tengeren ___Childe Harold Nikola Polic (1890-1960) - Dél Vladimir Cerina (1891-1932) - A vén hajó Tin Ujevic (1891-1955) - A gyöngyök elsüllyesztésének szertartása ___Búcsúzás Danko Andjelinovic (1891-1963) - Halászok Milos Crnjanski (1893) - Az Adriához Miroslav Krleza (1893) - Alkonyati szélcsend ___Kikötői kocsma Antun Branko Simic (1898-1925) - Szerelem Ante Cettineo (1898-1956) Szivárvány Mate Balota (1898-1963) - Kikelet Desanka Maksimovic (1898) - A tengerparton Rade Drainac (1899-1943) - Utazás Gustav Krklec (1899) - A halandó és a tenger ___A hullám ___A habok lánya Vjekoslav Majer (1900) - A nappal ébredése Vlado Vlaisavljevic (1900-1943) - A tenger álma ___Temetés a tengeren Luka Petrovic (1900-1948) - A száműzött Zlatko Gorjan (1901) - A messzesé édeskeserű illatától lelkesülten Dobrisa Cesaric (1902) - Megint a tengerre ___Elhagyott kikötő Djuro Sudeta (1903-1927) - Hadd zúgjanak a vad szelek Frano Alfirevic (1903-1956) - Dalmácia Drago Gervais (1904-1957) - Bácsikák Dragutin Tadijanovic (1905) - A hozzád szálló gondolat ___Szerelmes férfi áll a tenger mellett ___Holdfény a tengeren ___Álmot szőnek az öreg olajfák Srecko Diana (1906) - Déli szél Drago Ivanisevic (1907) - A tenger ___Hvar ___A tengerről úgy szólok, mint önmagamról ___Pánik a tájképben ___Nosztalgia Petar Segedin (1909) - Cavtat Janko Djonovic (1909) - Kihalt város Olinko Delorko (1910) - Naranccsal megrakott hajó ___Játszik a tenger Marin Francievic (1911) - Kihúnyó nyár ___Halászok ___Reggel a kikötőben ___Halcsapat Grigor Vitez (1911-1966) - A tenger Augustin Stipcevic (1912) - Gyökerek a homokban ___Estefelé Oto Solc (1913) - Fenyők halk zúgása ___Perem Mak Dizdar (1917-1971) Az ötödik tanú vallomása Jure Franicevic-Plocar (1918) - Mélységek és árbocok Jure Kastelan (1919) - A tenger és a halál ___A podgorai tengerészek ___Az elvarázsolt tenger Ljubo Puvasic (1919) - Tente, tente... Djuro Snajder (1919) - Feljegyzések a bokai matrózlázadásról (1918) Zivko Jelicic (1920) - Hej, csapkodjál, komor tenger Vesna Parun (1922) - A folyó és a tenger ___A tenger, akár a halál előtt, nincsen titkom ___Álomba merült ifjú Nikola Milicevic (1922) - A szél beszél tán hozzám? Slavko Milicevic (1922) - Szólott a tenger ___Ének az igazi tengerészről ___Az elátkozott parton Josip Pupacic (1928-1971) - A hajó kikötésekor ___Egy másik tenger ___A tenger Giacomo Scotti (1928) - A tenger nyugodtan mosolyog ___Kopár kövek, nap és a tenger Milivoj Slavicek (1929) - Óceánok Slobodan Novak (1929) - Éjszaka ___Visszatértem ___Az agavé, a nap és a szikla Miroslav S. Madjer (1929) - A meglátott tenger Vlatko Pavletic (1930) - Tengeri szél ___Az emberek és a tenger Vlado Gotovac (1930) - Ringatózik a fejünk Zlatko Tomicic (1930) - A tenger hatalma ___Galateia teste ___A sötét tenger fölött Irean Vrkljan (1930) - Déli szél ___Miként a tenger Ivan Slamnig (1930) - Barbara Dubravko Ivancan (1931) - A tenger ___Dagály ___A hal Krsto Spoljar (1931) - A tenger arca Nada Iveljic (1931) - Mind a fecske a tenger fölött ___Puszta kezem követtem ___Nem azok a tengerig - azok a tengerben Marijan Grakalic (1931) - Bűvös igék Medulinról Sreten Perovic (1932) - Látogatás a tengerhez Vesna Krmpotic (1932) - Elválás ___Fényűzés Josip Tomin (1932) - Déli szél Antun Soljan (1932) - Nyomorékok ___Ülök az étteremben, befejeztem az ebédet ___Visszfények ___A tengerész Milika Pavlovic (1934) - Délután a tengeren Bosko Pusonjic (1934) - Zarándoklás egy olajfához Barban (Ide gyertek gyónni!) ___(Sveti Stefan) Pavle Djonovic (1934) - Tavasszal felmostam ___Árbocok Dalibor Cvitan (1934) - Az utolsó fürdőző Tomislav Sabljak (1934) - Halászat régi képről Marija Cudina (1937) - Sirályok Dubravko Horvatic (1939) - Lecsillapít ez a tenger ___Ó, bátor, bősz tengerjárók ___Már évek óta hajózunk a sík tengeren Ante Stamac (1939) - Éjjel a szigeten ___Gőzhajóval Molat felé Igor Zidic (1939) - Tenger a borospincében ___A másik fény Goran Babic (1944) - A hajózásra termett ember Zvonko Makovic (1947) - Sziget Csuka Zoltán - Vallomás egy antológia születéséről

Pokolrasz%c3%a1ll%c3%a1s
Pokolraszállás Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Pokolraszállás
Kötetünk ​a második világháború befejezésének harmincadik évfordulójára készült. Az olvasó három világrész - Európa, Amerika és Ázsia - íróinak, köztük magyaroknak novelláit találja benne a háborúról - a pusztításról, az embertelenségről, a náci haláltáborokról, az ellenállásról, a helytállásról - és a friss békéről. Más-más írói szemléletből, más-más stílusban, más-más nemzeti és irodalmi hagyományból merítve születtek ezek a novellák, de mind a tizenhat elbeszélést a háború elleni tiltakozás és egyazon humanista, antifasiszta gondolat ihlette, s reménység, hogy a szörnyű megrázkódtatás valahára öntudatra ébresztette az emberiséget. Kötetünket mementónak és egyben megemlékezésnek is szánjuk. Azok emlékének ajánljuk, akik emberek tudtak maradni a borzalmak és szenvedések közepette is, akik ellene szegültek az iszonyatnak és az embertelenségnek. Helytálltak a fronton vagy a hátországban - és győzedelmeskedtek, kiharcolták a sebeket ápoló békét.

Branimir Šćepanović - Megváltás
A ​kitűnő jugoszláv írót nem kell bemutatni a magyar olvasóknak. Két könyve jelent meg sorozatunkban, és ő írta a Sutjeska c. film forgatókönyvét is. Legújabb regényének hőse huszonkét év múltán, kalandos körülmények közt, abba a városkába vetődik, ahol a háború alatt megmentette a kivégzésre ítélt túszok életét. Ámulva fedezi fel, hogy a főtéren szobrot állítottak neki, valamint a talapzaton a feliratot, miszerint ő hősi halott. Egy élő embernek kell bebizonyítania, hogy valóban él. Mint a történet során kiderül, ez nem is olyan egyszerű, ha egyes embereknek útjában van, főleg pedig ha ezek az emberek a város vezetői. Branamir Šćepanovićot – akinek könyveit számos nyelvre fordították le már – a francia kritika saját nemzeti irodalma legjobb egzisztencialista íróival tartja egyenrangúnak.

Veljko Kovacevic - Gavro ​megpróbáltatásai
Veljko ​Kovacevicnek ez a második olyan regénye, melyet a spanyol polgárháború ihletett. Az elsőben spanyolországi személyes élményeit öntötte regényformába, ebben pedig egy bosnyák férfi - a barátai Gavrónak nevezik - hányattatásait, megpróbáltatásait írja meg lebilincselően érdekesen, izgalmasan. Gavro a harmincas években illegálisan elhagyja a királyi Jugoszláviát, részt vesz a köztársaságiak oldalán a spanyol polgárháborúban, a falangisták győzelme után francia internáló táborba hurcolják, onnan megszökik, s előbb francia katonai fogdába, majd angol börtönbe kerül, mert német kémnek nézik. Végül brit hadihajón dolgozik főként, de a hajót megtorpedózzák a német tengeralattjárók. Szerencsés megmenekülése után még két hajón szolgál, de mind a kettőt elsüllyesztik a németek. Viszontagságos kalandok után végre - 1946-ban - hazatérhet hazájába, és tiszta meggyőződéssel vesz részt az új rend építésében. A kitűnő regény nemcsak érdekfeszítő, a kalandregények izgalmát idéző és fordulatos cselekményével ragadja meg az olvasót, hanem remek jellemábrázolásával is, egyúttal érdekes, mozgalmas képet fest a háborús évek Franciaországáról és Angliájáról.

Branimir Šćepanović - Az ​a gyalázatos nyár
Ez ​a regénye egy hegyek közé zárt montenegrói falu visszafojtott szenvedélyektől izzó életét eleveníti föl. Ide tér vissza a regény hőse, Isak, sok évi bolyongás után, hogy főszereplője legyen ennek a nyárnak, melynek gyalázatát csak vérrel lehet lemosni. De kinek a vérével? És mi üldözte Isakot eddigi életútján? Milyen terhet hordozott magában a belga bányák sötétjében, Amerika ültetvényein, a tengereken? És mi vonzotta vissza ifjúkori megaláztatásának színhelyére? A bosszúvágy talán, vagy a szerelem? A dac, hogy megmutassa, mi lett a falu legmegvetettebb fiából? Vagy csak azért jött, hogy újra érezzen valami rég elfelejtett illatot, melyet egész nyáron hasztalan keres, és mire megtalálja... Az író kegyetlen őszinteséggel és mély együttérzéssel villantja föl az emberi lélek roppant mélységeinek torokszorító világát.

Andrej Nikolaidis - Kilenc
A ​montenegrói szerző új regényének narrátora egy cinikus újságíró, aki megtudja, hogy nagyanyja, aki felnevelte őt, valójában nem a vér szerinti rokona. Miután személyes múltja egyik pillanatról a másikra darabokra hullik, és az összes meghitt családi történettel és emlékkel együtt puszta fikciónak bizonyul, a férfi élete legfontosabb nyomozásába kezd, amelynek középpontjában anyja titokzatos alakja áll. A múlt utáni kutatás során a főhős útja többek között az egykori jugoszláv titkosszolgálat és a délszláv háború rémtetteinek helyszíneire vezet, s fény derül arra is, milyen szerepet játszott Az eljövetelben megismert ulcinji zsidó misztikus, Sabbataj Cvi az eseményekben. Nikolaidis ezúttal is erőteljes, fekete humorban és filozófiai gondolatokban egyaránt gazdag regénnyel örvendezteti meg olvasóit, amely egyedi történetein keresztül is fikció és valóság kibogozhatatlan viszonyát és az emberi létezés alapkérdéseit boncolgatja. "…a történelem fikció, mint ahogy fikció minden vallomás is – az emlékiratokról meg jobb nem is beszélni. A történelem egyaránt magyarázható a történelemkönyvek és az összeesküvés-elméletek alapján. Mindegy, hogy nyomtatott szöveget olvasunk-e, vagy egy gyertya fényével próbáljuk megtalálni a margóra citromlével írt sorokat – végül úgyis a történet egy saját változatát alkotjuk meg, azt fogjuk elbeszélni, amiben hiszünk, amit igaznak tartunk. Minden igazságunk a sajátunk lesz, a saját narratívánk. Csak egyféle elbeszélő létezik: a megbízhatatlan. Csak egyféle alkotás létezik: a megbízhatatlan. Isten is megbízhatatlan teremtőként, mire számíthatnánk akkor mástól?" "A Kilenc… humor és sötétség sajátos egyvelege, letehetetlen regény, amelyben Nikolaidis kegyetlenül leszámol a Balkán összes posztkommunista mítoszával. Igen, miután elolvastad, utálni fogod az életet – de rendkívül élvezetes módon." (Slavoj Žižek)

Aleksandar Bečanović - Arcueil
A ​kortárs montenegrói próza egyik legismertebb darabja de Sade márkinak állít emléket, mesterien ötvözve a különböző műfajú szövegeket. Az alaptörténetben a márki variálja valós és elképzelt libertinus szeánszait, mintha a koldusasszony megkorbácsolása egy általa rendezett színházi előadás lenne. A helyszín a márki arcueil-i háza: az ott történtek elbeszélésének linearitását törik meg az ugyanazokra az eseményekre vonatkozó korabeli újságcikkek, levelek, színikritikák. A vidéki szeánsz több szempontból történő leírását a szerző Bach fugáihoz hasonlóan variálja (a kötet végén szereplő lejátszási listán is Bachot javasol hallgatni a regény olvasása közben), de a valós (vagy valósnak vélt?) szövegekből épített mű teljes odafigyelést kíván az olvasótól, mert a múlt eseményeinek előhívása, hű felidézése az illúzió és a valóság határán táncoló szörnyeket ébreszthet föl.

Covers_328321
A ​galambszívű géppuskás Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​galambszívű géppuskás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mirko Kovač - Malvina ​Trifković életrajza
A ​Rovinjban élő, európai hírű szerző regénye a test lázadását mutatja be levelek, dokumentumok, vallomások formájában. Malvina a század elején kerül Budapestre a pravoszláv nőképző intézetbe, ahol gyengéd viszonyt alakít ki az egyik növendékkel, majd megszökik egy horvát lókereskedővel.

Mirko Kovač - Égbéli ​jegyespár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Jugoszláv ​költők antológiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mirko Kovač - Nives ​Koen rózsái
Könyvünkben ​a neves horvát író válogatott elbeszéléseit olvashatjuk. Így korábbi novellái mellett több újabb írását is tartalmazza, s ezek most először kerülnek a nyilvánosság elé. Kovač írásművészete éppen elbeszéléseiben nyilvánul meg igazán. Minden elbeszélésében, akárha urbánus környezetből meríti tárgyát, értelmiségi emberekről vagy a hercegovinai vidéki életről mesél, megfelelő mikrokozmoszt tud varázsolni maga köré. Hősei, rendszerint, a múltjuk és jelenük hínárjával küszködő, tragikus figurák, ők számtalan kísérletet tesznek, hogy elkerüljék sorsukat, noha tudják, hogy menekvés nincs, és nem is lehet. Jobban, szebben szeretnének élni, de törekvéseiket vagy saját emberi, esetenként erotikus gyengéik, vagy pedig az egymást követő, sanyarú politikai állapotok hiúsítják meg. Itt olvasható elbeszéléseinek, mind a tizenhatnak, a hercegovinai karsztvidéktől a nagyvárosi aszfaltig terjedő világa, akár azokat a díjazott írásokat tekintve, mint amilyen a Luko Meštrević sebei, melyeket a kommunista rendszer bírálata miatt megfosztottak kitüntetésüktől, akár a legújabbakkal ismerkedve, mint amilyen a címadó írás vagy A gyászruhás hölgy látogatása, egészében véve mélyen nyugtalanító, mert igen éles hangnemben, köntörfalazás nélkül leplezi le a vidékies kisközösségek, a begyepesedett elmék álszenteskedését. Mirko Kovač mind novelláiban, mind pedig regényeiben vagy az esszé műfajában egyaránt bizonyságot tesz írásainak gondos szerkesztéssel és ragyogó stíluskészséggel ötvözött elbeszélői modernségéről, amely összességében a térség legnagyobb íróinak sorába emeli őt.

Mirko Kovač - Grad ​u zrcalu
Grad ​u zrcalu maestralan je krešendo svih dosadašnjih proza Mirka Kovača u kojima se ovaj suvremeni klasik bavi svojim zavičajem – surovim i predivnim krajem na razmeđi Mediterana i Balkana i sudbinama njegovih stanovnika. U Gradu u zrcalu glavni je junak književnik koji ispisuje svoje odrastanje, obitelj i krajolike djetinjstva. Poput junaka svih Kovačevih romana pripovjedač je blag i okrutan istovremeno, kao što su uostalom i ljudi njegova kraja. U Gradu u zrcalu Kovač lista stranice jedne obiteljske kronike, ispisujući veličanstvenu posvetu zaboravljenom vremenu u kojem su čuda još bila moguća. No, prije svega ovo je roman o ocu i očevima kakvih više nema. Grad u zrcalu koji sanja junak ove knjige je Dubrovnik, grad koji je savršen, istodobno blizak i dalek, vječno mjesto čežnje i žudnje. Grad u zrcalu je magnum opus Mirka Kovača, krunski biser u nizu njegovih djela, roman koji je vrijedilo čekati jer u njemu se u cijelosti ostvaruje misao da je naš život ono čega se sjećamo, a ne ono što smo proživjeli.

Andrej Nikolaidis - Az ​eljövetel
Az ​eljövetel úgy kezdődik, akár egy klasszikus detektívregény de csak hogy aztán szerzője mindent a feje tetejére fordítson. Egy kisvárosban járunk, valahol délen, az Adria partján. A regény főhőse, s egyúttal egyik narrátora egy magánnyomozó, akivel mint azt olvasójának készséggel bevallja gyakran megesik, hogy feláldozza az igazságot olyan sztorik kedvéért, amelyeket az ügyfelei valójában hallani akarnak. Most épp egy kegyetlen többszörös gyilkosság szálait kellene felgöngyölítenie. Miközben a város utcáit járja a júniusi hőségben, váratlanul hullani kezd a hó, s nemsokára a világ más tájairól is sorra érkeznek a nyugtalanító jelek. Közben a távolból egy titokzatos fiatalember is részese lesz a nyomozásnak, akinek leveleiből kirajzolódik az európai történelem egy titokzatos vonulata, középpontjában a Messiás újbóli eljövetelével és egy rejtélyes kötettel, A visszatérés könyvével. A múlt és a jelen megoldatlan rejtélyei az egyik oldalon és a természeti csapások sorozata a másikon mintha ugyanabba az irányba mutatnának: közel az apokalipszis.

Ognjen Spahic - Hansen ​gyermekei
Egy ​barátság története. Egy forradalom története, habár csak úgy, ahogy távolról, egy kerítés mögül látszik. Az utolsó európai lepratelep története. Kiközösítve, a pusztaságba vetett kastélyban horvát, amerikai, román, orosz leprások a huszadik század végén. Összezárva, barátságra, bűnre és halálra ítélve. Egy hely, ahonnan nincs értelme megszökni, mert a tisztátalanság stigmája sosem ereszt, és mégiscsak a szökés terve ad erőt… Spahic lírai és reális leírásokat összefonva ad feszes ívet regényének, mely a betegség kultúrtörténetével, legendáival nyeri el allegorikus formáját.

Ognjen Spahic - Boldogság ​tengere
"Kihúzom ​magam a széken, hogy jobban lássam, mi történik, s erre a sarokban megpillantok egy copfos kislányt, akinek a pólója alól minden ugrásnál előtűnik a melle széle. Bravó, kincsem! Csak így tovább. Hopp… Hopp… Köszönöm neked, hogy ilyen értékes, boldog pillanatokat teremtesz Miomir Krsto Živkovićnak. A lemez pont akkor kezdett ugrálni, amikor Michael Stipe azt énekelte, hogy _Every whisper of every waking hour I’m choosing my confessions._ Majd a _choosing my confessions_ pontosan huszonhétszer ismétlődött meg. Pincér, adj annak az embernek még abból, amit iszik, mondtam a DJ-re mutatva. A srác rájött, hogy Stipe szavainak őrült ismételgetése teljes eksztázist vált ki a tinikből és nemhogy leállította volna a bulit, hanem még a hangerőt is teljesen feltekerte hozzá. A kiscsaj is úgy ugrált, mintha megveszett volna. Pontosan huszonhét alkalommal láthattam hát fiatal és érzéki mellének izgalmas villanását, kétszer pedig feltűnt a rózsaszín mellbimbója is."

Kollekciók