Ajax-loader

'világirodalom' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Lator László - A világirodalom legszebb versei - az ókortól a XX. századig
Négy évezred költészetéből állítottuk össze a világirodalom legszebb verseit bemutató gyűjteményünket. A versszerető olvasó kedvére lapozhat benne: megtalálja az ősi sumér-akkád művészet himnikus áradású énekeit, a görög irodalom mindmáig varázslatosan ragyogó, minden antológiába belekívánkozó csodálatos remekeit, a fájdalom és a múlandóság, a szerelem és az életöröm ma is elevenen ható latin lírikusait. Mert az igazi költő, ha személyes sorsát, ha korát énekelte is, mindig a maradandót ragadta meg a szüntelenül változó világban. Az ember elemi érzései folyton módosulnak, minden időben másképp színeződnek, de legbenső lényük korról korra öröklődik. Az ezerszájú költészet annyiféle nyelven, annyiféle formában valamiképpen mindig az emberiség egyetemes élményeit mondja. Ezért szólhat hozzánk szellemi anyanyelvünkön az egyén, a közösség sorsát, a világ változását kecsesen súlyos négysorosokba sűrítő kínai vagy a fűszeresen illatozó, érzékien forró hindu költészet. Ezért hatnak megváltozott világunkban is a középkor ősi mondáit megörökítő énekek vagy az emberi nyomorúság kínzó képeit festő, a felemelkedni vágyó ember áhítatát zengő himnuszok. Villon világa rég letűnt, de ezer szállal hozzákötő indulatai, dühei és gyönyörei hevét nem oltotta ki az idő. A költészet titka, hogy a francia Ronsard, az olasz Michelangelo vagy a magyar Balassi olvasása közben mi is átéljük a középkorból kilépő ember hirtelen tágranyíló gondolatait, érzéseit. S a nagy múltszázadiak már-már a mi nyelvünkön beszélnek, otthonosan mozgunk Goethe nem mulandó csillagokkal ragyogó világegyetemében, hallgatjuk Hugo roppant orgonazengését, értjük Lermontov, Baudelaire vagy Rimbaud modern érzékenységét, Arany szemérmes bölcsességét. S minél közelebb jutunk a mához, annál bonyolultabb a kép: a modern költészet olyasmiket igyekszik megfogalmazni, amit még csak sejtünk, amit még csak tudni készülünk magunkról. Gyűjteményünkben nem törekedtünk irodalomtörténeti teljességre. Szép verseket akartunk egybegyűjteni, olyan verseket, amelyeket nemcsak elolvasunk, hanem újra és újra visszatérünk hozzájuk.

Hegedüs Géza - Világirodalmi arcképcsarnok II.
Hegedûs Géza könyve 100 alkotó életútját tárja elénk mívesen megírt miniesszékben, amelyekben a pontosságra, megbízhatóságra való törekvés jól megfér a könnyed hangvétellel, az olvasmányos, színes stílussal és a közvetlen elõadásmóddal.

Alighieri Dante - A virág
Hárs Ernő, a 2014-ben elhunyt kiváló költő és műfordító utolsó elkészült munkáját veheti kézbe most az olvasó. Mint két éve az Új Ember című katolikus hetilapban ő maga írta, először félve nyúlt ehhez a bonyolult szöveghez, most azonban először hajlandó volt közölni néhány szonettet a készülő fordításból, ebből a névtelenül, sőt tulajdonképpeni cím nélkül ránk maradt, 232 darabos szonettkoszorúból, amely az Il Fiore (A virág) címen vált ismertté, és amelyet igen mértékadó olasz irodalomtörténészek elismertek Dante művének, mivel a meglehetősen bonyolult és nehéz forma alól is elővillannak a dantei oroszlánkörmök. (Szörényi László)

Kaiser László (Szerk.) - Hungarovox antológia 2014
A kötet a Hungarovox Oktatási Stúdió és Kiadó 2013/2014 tanévben angol és német műfordító tanfolyamon végzett hallgatóinak vizsgamunkáit tartalmazza. A vizsgafordítások novellák, elbeszélések, regényrészletek a klasszikus angol és német irodalom jeles képviselőitől.

Hattinger-Klebasko Gábor - Új idők illata
Hattinger-Klebasko Gábor rendkívüli helyet foglal el a ruszin irodalomban, hiszen a rendszerváltás utáni első ruszinul író költő, akinek ahhoz is volt ereje, hogy vállalja az alkotói létet, és eközben nemzetiségét, a ruszinságot a Magyar Parlament által elismert nemzetiséggé tegye, mely nemzetiség ezer évig élt a Szent Korona alatt együtt, békében a magyarsággal. (Batári Gábor) Hattinger-Klebasko Gábor az ellentmondások költője, aki beleszületett egy olyan közép-kelet-európai káoszba, amelyre kiélezett történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági, nemzetiségi és etnikai ellentmondások a jellemzőek. (Kormos Sándor)

Jan Kurczab - Hét zöld füzet
A varsói gimnazista lányt, Beatát, kizárják az iskolából. Az egyéves kényszerpihenő alatt írja tele a hét zöld füzet lapjait, kínzó gondolatairól menekülve s számot vetve azzal, ami történt. Hogy mi történt? Valójában csak az első könnyelmű lépéseket tette meg az erkölcsi bukás felé – s csak részben köszönheti ezt saját „erotikus fantáziájának” és a „kaland” iránti kíváncsiságának. Akinek ebben még része van, az mind szerepel az érdekes szituációkat, tipikusan mai embereket és különféle jellemeket felsorakoztató történetben, Beata kedvesen ironikus, játékosan kamaszos elbeszélésében. Cseppet sem kíméli a vallomásban önmagát, osztálytársait – de kíméletlenül lerántja az álarcot a felnőttekről is. A diáklány naplójában Jan Kurczab ismert lengyel író olyan történeteket tár fel, melyeken remekül szórakozva nemcsak a varsói fiatalok és felnőttek problémáira ismerhet a magyar olvasó…

Kollekciók