Ajax-loader

'irodalmi Nobel-díj' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


John Steinbeck - Érik ​a gyümölcs / Kék öböl
A ​Nobel-díjas amerikai író főműve, az Érik a gyümölcs a harmincas évek Amerikájának nagy gazdasági és társadalmi válságáról mond kemény ítéletet, és megrázó képet fest a földjükről elűzött bérlők hányattatásairól. A Joad család sok-sok ezer sorstársával együtt a munkalehetőség reményében vág neki egy rozoga, használt teherkocsin a hosszú útnak Kaliforniába, ahol megvetés és terror fogadja őket. Munka csak szórványosan adódik, a bérek egyre alacsonyabbak. A történet mégsem a reménytelenség jegyében fejeződik be: az elnyomottakban érlelődik a felismerés, hogy közös erejükkel szemben az elnyomó hatalom tehetetlen, és az emberség alapjait az embertelen körülmények sem kezdhetik ki. A Kék öböl ugyancsak Steinbeck szülőföldjén, Kaliforniában játszódik, de ezúttal más oldaláról mutatja meg az író tehetségét. Szereplői remekül megrajzolt különc figurák - zárt közösségük életének mulatságos epizódjaiból kerekedik ki a könyv cselekménye, sok humorral és leleménnyel.

Kazuo Ishiguro - Ne ​engedj el...
Különös ​körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg. Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan. A _Napok romjai_ szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait. A regény számos nyelven óriási sikert aratott, 2005-ös megjelenését követően rövid időn belül több jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a _Time_ magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé.

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Patrick Modiano - A ​Kis Bizsu
Thérèse, ​a magányos, fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy sárga kabátos nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben fölidézi maga előtt a múltját, s igyekszik megválaszolni a nyitva maradt kérdéseket: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig itt élt Párizsban, s csak karrierje miatt hagyta el lányát, akit boldogabb időkben Kis Bizsunak hívott? S vajon e boldogabb idők gazdagsága honnan származott? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Jóvá tudja-e tenni a múlt hibáit? A szép, törékeny lány igyekszik eligazodni az emlékezetében megmaradt nevek és helyszínek kavalkádjában, s kikapaszkodni valahogy múltja sötét árnyai közül.

Gabriel García Márquez - Macondóban ​hull az eső
Gabriel ​García Márquez kolumbiai írót elsősorban regényeiből ismerjük, hiszen az idén negyedszázados Száz év magány és az 1990-ben megjelent Szerelem a kolera idején is hatalmas sikert aratott. A regényíró García Márquez mellett ezért kissé háttérbe is szorult az elbeszélő García Márquez. Pedig a negyvenes-ötvenes években megjelenő első írásaiban már ott szunnyadnak a későbbi nagy művek csírái. Kötetünk, amellyel a hazánkba látogató kolumbiai írót köszöntjük, az elmúlt évtizedekben magyarul megjelent elbeszélésekből és kisregényekből válogat, s néhány eddig ismeretlen írást is közöl. Szeretnénk az olvasót bevezetni García Márquez vegykonyhájába, hogy láthassa, miképpen formálódott lépésről lépésre, hogyan épült föl az élmények mozaikkockáiból a Száz év magány mágikus világa,

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Ernest Hemingway - A ​folyón át a fák közé
Hemingway ​1950-ben megjelent regényének címe az amerikai polgárháború tábornokának, Stonewall Jacksonnak utolsó szavait idézi - és ez a furcsa, kései könyv maga is búcsú, leltár, végső összegzés. Hőse, Richard Cantwell ezredes Hemingway korábbi hőseinek öregedő mása. Emlékek, álmok, a jelenvaló, két háború hadszínterei keverednek a párbeszédekben és belső monológokban, miközben az ezredes autón Velencébe utazik, hogy találkozzék szerelmével, aztán csónakon, vadvizeken, kacsavadászatra indul. Mi változott a világban, mi maradt meg az embernek - erre keres választ a főhős, aki még egyszer végigtekint élete tájain, mígnem szimbolikus útjai végén fölmagasodik a halál. A búcsú azonban Hemingwaynél itt sem beletörődés: két évvel e regény után írta meg az Az öreg halász és a tengert.

Covers_144927
elérhető
7

Sinclair Lewis - Babbitt
Sinclair ​Lewis regényében az amerikai álmot és annak megtestesítőjét, a 40-es évei közepén játó, sikeres üzletember szatíráját írta meg. Minden tekinetben az amerikai átlagez: nemcsak főhőse, de a képzeletbeli város, ahol a cselekmény játszódik, Zenith ugyancsak. És ne feledjük, amikor Lewis 1930-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat, a bizottság kiemelte ezt a regényt, mely az 1920-as évek Amerikáját leginkább és legjobban megragadó művet. Hegedűs Géza ezzel kapcsolatban így fogalmaz: Az európai ember csöndesen mosolyog és bólint: "Igen, ilyenek lehetnek az amerikaiak. Ezzel ugyan nem érdemes felvágni" - de igazán senki se haragszik Babbit úrra, a nyárspolgáriság, fontoskodás, sznobság típuspéldájára, arra a viszonylag gazdag üzletemberre, aki vagyona ellenére is reménytelenül kispolgár. Unalmasabb alakot, unalmasabb történetet még senki se rajzolt meg olyan érdekesen, olykor még mulatságosan is, mint Lewis "Babbit" című regényében.

George Bernard Shaw - Cashel ​Byron mestersége
Cashel ​Byronnak az a mestersége, hogy - erős ember. De nem ám csak amolyan jól megtermett, izmos férfi, hanem valóságos Góliát: bokszbajnok. Ez segíti furcsa mód pályáján az előkelő úri társaságban, amely állítólag csak a szellemet, a lelki finomságot értékeli. Pályafutásának pokolian humoros és izgalmas története módot ad korunk nagy szatírikusának, arra hogy ismét görbe tükröt állítson valamennyiünk elé, amelyben rádöbbenünk félszegségünkre, furcsaságainkra, előítéleteinkre.

614266_5
elérhető
99

Hermann Hesse - Sziddhárta
Nyugat-Európában ​sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a huszadik század legnagyobb német írója. Sziddhárta című műve - melyet az első világháború után írt és Romain Rolland-nak ajánlott - ma is valódi bestseller az angolszász világban, de több millió példányban adták ki Japánban is, s ami a legérdekesebb: tizenkét különböző indiai nyelvjárásra fordították le. A keleti filozófiák örökösei tehát magukénak ismerték el az európai író "hindu regéjét", és szívükbe fogadták Sziddhártát, német fejlődésregények hőseinek hindu fivérét. Mert akárcsak amazok - például Wilhelm Meister vagy Hans Castorp -, az ifjú bráhmana is útra kel apja házából, hogy megismerje - nem a világot, hanem tulajdon életének értelmét. Az aszkétáktól éhezni, várni és gondolkodni tanul, s megismeri a nagy Buddhát, akit nem tanításáért csodál, hanem egyéniségének kisugárzásáért. A szerelem, a gazdagság, a játékszenvedély mind-mind állomásai az életútnak, mely csak az önzetlen szeretet és a fájdalmas lemondás megtapasztalása után ér el a végső bölcsességhez - ami egyúttal az igazi boldogság. Az örök folyó partján mosolyogva szemlélődő, vénséges vén Sziddhárta egy személyben testesíti meg mindazt az értéket, amivel a keleti bölcselet és a keresztény tanítás megajándékozta az emberiséget.

Patrick Modiano - Felejtett ​álom
Párizs, ​hatvanas évek. A történet narrátora, egy húsz év körüli fiatalember, aki régi könyvekkel házal, eseménytelen, sivár hétköznapjait éli a téli, borongós Quartier Latinben. Egy napon furcsa párral hozza össze a véletlen. Van Beverék Párizs környéki kaszinókban játszanak, kis tétekben, a nyereményekből élnek. Lepusztult, olcsó szállodákban laknak, vendéglőkbe, bárokba járnak játékgépezni, a lány, Jacquline étert szív. A narrátor úgy érzi, valamiféle rejtély lengi körül újdonsült ismerőseit: hol napokra nyomuk vész, hol újra felbukkannak, s mintha mindenáron igyekeznének észrevétlenek maradni. A _Felejtett álom_ hősei mintha idegenek, kívülállók volnának a saját életükben. Amikor rájuk vetül az emlékezés fénye, egy-egy pillanatra kiválnak a homályból. Az e,lékezés és a felejtés kettős fénytörésében a valóság elmosódottá, már-már krimiszerűen titokzatossá válik, s mozaikdarabkái mindannyiszor más-más képpé állnak össze az idő kaleidoszkópjában.

Eyvind Johnson - Rózsák ​és lángok
Eyvind ​Johnson (1900-1976) Nobel-díjas svéd író regényének alapja az irodalmilag többször is feldolgozott louduni boszorkányper, amely 1634-ben játszódik le, s a huszadik században Aldous Huxley regénye és Ken Russel Boszorkányok című filmje jóvoltából a boszorkányüldözések egyik legismertebb esete lett. A Rózsák és lángok Johnson főművei közé tartozik; barokkosan megkomponált, bonyolult, mégis áttekinthető szerkezetű, erős sodrású nagyepika. Sokhúrú, sok hangon szóló mű, lebilincselő olvasmány. A történet jelképes értelemben is közismert: egy embert üldöznek és megégetnek. Ennek az embernek, Urbin Grainier-nek, a Sainte-Croix-templom plébánosának nagy a bűne: tündöklő szellemű, gyönyörű férfi. Bűnös szépsége, férfiassága, szabad szelleme démonokat kelt életre, s a démonok betörnek a kolostorablakból leselkedő apácák álmaiba. Megindul az ördögűző gépezet - motorja az ellenreformáció ideológiája, fogaskerekei korrupt hivatalnokok, irigy, torz testű papok -, hogy eltapossa Grainier-t, lerombolja a város falait, a szabadság és az emberi méltóság jelképévé növő tornyokat, hogy köveiből a mindenütt jelenlevő, mindenható Richelieu bíboros felépíthesse - nemcsak jelképesen - a francia abszolút monarchiát. Urbain Grainier boszorkányperének ürügyén Johnson természetesen másról, többről szól: azt a világot akarja bemutatni, amely démonokkal szövetkezve lerombolja az emberi méltóságot, megégeti a szabad szellemet.

Gabriel García Márquez - A ​pátriárka alkonya
"Tudom, ​mi adta az ötletet, hogy egyszer megírom egy diktátor történetét. Caracasban történt, 1958 elején, amikor Pérez Jiménez megbukott. Pérez Jiménez akkor már nem volt ott. A kormányzó junta egy mirafloresi villa szalonjában tartott ülést, és az előszobában ott voltunk valamennyien, az összes caracasi újságíró, hajnali négy óra volt: ott töltöttük az egész éjszakát, hogy megtudjuk az ország további sorsát, amely akkor dőlt el, abban a szobában. Egyszer csak, az éjszaka folyamán első ízben, kinyílt az ajtó, és kijött egy katonatiszt, tábori egyenruhában, sáros csizmában, hátrálva, géppisztolyát a szoba felé szegezve, ahol Larrazábal és a többiek éppen eldöntötték Venezuela sorsát, és elhaladt köztünk, újságírók között, hátrálva, abban a csizmában, lement a szőnyeggel borított lépcsőn, beült egy autóban, és elhajtott. Nem tudom, ki volt az a katonatiszt, csak annyit tudok, hogy Santo Domingóba emigrált. De ott, abban a pillanatban, nem is tudom, hogyan, megsejtettem, hogy mi a hatalom. Hogy ez az ember, aki elment egy hajszálnyi kontaktushiba miatt nem kapta meg a hatalmat, és hogy ha meglett volna a kontaktus, akkor ennek az embernek és az egész országnak a sorsa is másképp alakul. Hát akkor mi az a szikra, amely hatalmat gerjeszt? Mi a hatalom? Rejtély! Könyvem diktátora azt mondja róla, hogy olyan, mint "egy tündöklő szombat". " (Gabriel García Márquez)

Thomas Mann - A ​kiválasztott
A ​kiválasztott témáját Thomas Mann a Gesta Romanorumból meríti. A regény szinte változtatás nélkül követi a középkori legenda meglepő, már-már bizarr cselekményét. A hercegi testvérpár Wiligis és Sibylla bűnös szerelméből születő, a sors kegyére bízott, kitaszított gyermek férfivá serdül, s az ördögi erők kegyetlen akaratából saját anyját veszi feleségül. A kettős vérfertőzést felismerve Gregorius elképesztően súlyos vezeklést vállal. Tizenhét esztendeig él egy kopár sziklaszirthez bilincselve, jóformán minden táplálék nélkül, míg végül az éhségtől, szomjúságtól szinte mormotává zsugorodik. A bűnhődést teljes bocsánat követi: Szert Péter trónjára emelik, s mint pápa feloldozhatja anyját és önmagát a szörnyű vétek alól. A regény és legenda közti alapvető különbség azonban az, hogy Thomas Mann nem a dogmatikus kiválasztást, predesztinációt igazolja, hanem az emberi élet érdemen és szerencsén alapuló, mégis kiszámíthatatlan változandóságát mutatja be.

Anatole France - Angyalok ​lázadása
Anatole ​France-nak, "az utolsó klasszikusnak" utolsó nagy regénye, az Angyalok lázadása, közvetlenül az első világháború kitörése előtt jelent meg. Ezekben az években Anatole France - aki már a 80-as évektől kezdve mindjobban felfigyelt korának társadalmi mozgalmaira - egyre nagyobb rokonszanvvel tekint a szenvedőkre, és egyre több kétellyel, gúnnyal, csömörrel és megvetéssel szemlélte, ami körülötte zajlik: a harmadik Köztársaság válságos periódusát - a regényben szereplő angyal szavaival: "...a mozdulatlanság leple alatt minden rothadóban van... Elaggott közigazgatás, elaggott hadsereg, elaggott pénzügyi szervezet." S miközben megértő kétellyel meséli csípős és ájtatos történeteit és legendáit, új mítoszt teremt, s újra a földre hozza a lázadó angyalokat. Egy fantasztikus-szatírikus regény keretében megírja, hogyan döntik majd meg a zsarnok Jehova trónját a szabadság és az emberiesség jegyében. Természetesen France, aki az irónia egyik legnagyobb mestere - Swift és Voltaire egyenes örököse - , sikamlós vidám történetekkel fűszerezi mély életbölcselettel teli, moralizáló regényét. Miközben a regényben megelevenedik az egész európai kultúra sűrített története, az örök kételkedő gúnyos-bölcs mosolyával, elnéző szigorúsággal bírálja kora társadalmát. E sokszálú, több síkon mozgó, rendkívüli művészettel megírt művéből félreérthetetlenül kirajzolódik Anatole France jellemző kettős arca: a rebellis, aki fellázad kora minden csúfsága és képmutatása ellen, és a másik: a szépség, az ifjúság és az emberi értelem örök szerelmese.

Heinrich Böll - Ádám, ​hol voltál?
Ki ​lehet-e bújni a felelősség alól azzal, hogy parancsot teljesítő katona volt valaki? Vagy éppen az ellenkezője: nem áldozat-e a katona maga is? Böll regénye a második világháború Sztálingrád utáni szakaszában játszódik. Feinhals-Ádám a "rugalmas elszakadás" parancs jegyében sodródik a visszavonuló német csaptokkal Ukrajnán, Magyarországon, Csehszlovákián keresztül Németországba. A regény bemutatja a háború képeit, hosszan elidőzik egy magyar kisvárosban. A lelkesedni soha nem tudó, leginkább csak a világ elől elbújni akaró német katona szemszögéből ábrázolja a még hátországban élők sorsát. Akiben majd ugyanúgy, mint rajta, keresztül fog gázolni az értelmetlen halál.

Luigi Pirandello - Luigi ​Pirandello legszebb novellái
Részlet ​a könyvből: "1921 májusában a római Teatro Valle-en egy különös című s még különösebb tartalmú színdarab került bemutatóra: Sei personaggi in cerca d'autore. A távíró még aznap este szétvitte a nagy irodalmi esemény - mert később csakugyan annak bizonyult - hírét a világ négy tája felé, mégpedig német közvetítéssel, hisz a déli író eddigi működését észak kísérte különös figyelemmel. Az olasz cím hevenyészett német fordítását, ahány ország, annyiféleképp értették félre s a világsajtóban ilyen címen emlékeztek meg az új darabról: Hat személy keres egy írót, Hatan auto-vadászaton, Hatan keresnek egy autót. Ami nem is volt csoda, hisz a cím éppen a darab újszerű lényegét fejezte ki s ezt az újszerű lényeget nehéz volt csak úgy egyszerű bemondásra felfogni. Igen, a Hat szerep keres egy szerzőt éppen arról szól, hogy hat drámai alak, hat színpadi szereplésre alkalmas személy, sőt egyenesen hat drámai szerep keres valakit, aki megírja, színpadra állítsa őket, az igazi drámát helyezve a mai színpadszerű kiagyalt művek helyébe. Aminek megvan a maga színpadtechnikai, általános irodalmi és propaganda-ízűen szimbolikus jelentősége. Ma már nem kell magyarázni azt az új látást, amelyre a világ 1921-ben figyelt fel, mert a darab szerzőjének művészi látásformája azóta mindenütt közismertté vált. Mi ez a látásforma?"

Thomas Mann - Egy ​szélhámos vallomásai
Felix ​Krull, a selma-regények örököse ügyesen szedi rá a világot, de közben ő maga is áldozat: a csaló önmagát is becsapja. A szigorú tollú és komoly Thomas Mann az irónia fegyvereibe öltözötten nagyszerű karakterrajzok galériáját kínálja, egy izgalmas cselekmény fonalán...

Henryk Sienkiewicz - A ​kislovag
Sienkiewicz ​történelmi trilógiájának harmadik része talán a legmozgalmasabb a három kötet közül. Hőse az olvasók előtt már jól ismert Michal lovag, kinek híre-neve mindenüvé eljutott már, az ország keleti végein élő népek sátraiban is első vitézként emlegetik. Igazi lovag ő, a lengyel lovagi erények megtestesítője - s egyben esendő ember, kinek magánéletében akad mosolyogtató mozzanat is. A bátor, csinos, árva lány, Basia, aki sok hányattatás után a felesége lesz, Sienkiewicz egyik legszebb, legfinomabban megrajzolt nőalakja. A regény legizgalmasabb cselekménysora a gyerekkorában lengyel fogságba esett, keresztény hitre tért ifjú tatár, Azja körül bonyolódik. Az ő Basia iránt föllángoló szenvedélye a legváratlanabb, lélegzet-elállító fordulatokhoz vezet. A szereplők egyéni sorsát szövögetve Sienkiewicz mesterien állítja egymás mellé a jeleneteket: a családi élet apró, lírai epizódjait, a baráti mulatozások képét izgalmas kalandok, félreértések, árulások, és hatalmas csatajelenetek leírásai váltják. A romantikus sodrású regényből készült tévésorozatot nemrégiben a magyar televízió is bemutatta.

1529219
elérhető
67

Orhan Pamuk - Isztambul
Orhan ​Pamuk Isztambul szülötte. Amikor a városról beszél, valójában magáról ír, amikor pedig saját emlékeit idézi föl, igazából a város történetét meséli el. A gazdag, nagypolgári és kifejezetten világi gondolkodású családban felnövő író történetei elsősorban Isztambul európai részén játszódnak, de fontos szerepet kapnak a város elhagyott derviskolostorokkal tarkított „egzotikus” negyedei is, valamint a Boszporusz, amely a boldogság „egyedüli, kiapadhatatlan forrása”. Pamuk lenyűgöző fantáziával kelti életre gyönyörű szülővárosát, regényei visszatérő helyszínét, miközben Isztambul eddig ismeretlen arcát mutatja be, bölcsen, kellő rálátással, úgy, ahogy csak a távolba szakadt ember tud rácsodálkozni gyermekévei helyszínére.

François Mauriac - Regények
Mauriac ​négy legizgalmasabb, legdrámaibb kisregényét olvashatjuk ebben a kötetben: ifjúkora egyik első remeklését, az _Anyaisten_ -t, érett kora két mesterművét, _A szerelem sivatagá_ -t és a _Thérése Desqueyroux_ -t, s végül öregkora egyik remekművét, _A kis idétlen_ -t, amely Mauriacot ma is tehetsége töretlen fényében mutatja. Az _Anyaisten_ a zsarnoki, a kisajátító, anyai szeretet drámája, _A szerelem sivataga_ a pusztító, sóvárgó, beteljesületlen szerelem kétszólamú története, a _Thérése Desqueyroux_ egy önnön énjét és útját kereső, szenvedélyes lélek fényárny-játéka, és _A kis idétlen_ egy szeretetre vágyó, megnyomorított gyermeklélek gyötrelmes tragédiája. Csodálatosan sűrített, belülről ízzó stílusával Mauriac egészen átszellemíti, a nagy emberi sorstragédiák közelségébe emeli ezeket az alapjában mindennapi szerelmi és családi históriákat.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Rudyard Kipling - A ​dzsungel könyve
A ​bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja - angol szobrász és festő - azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét. Benedek Marcell ihletett tolmácsolása, Weöres Sándor gyönyörű versfordításai, Szántó Piroska rajzai festőien tárják az olvasó elé ennek a semmihez sem hasonlítható világnak tájait és alakjait.

Isaac Bashevis Singer - Ellenségek ​- Love story
-Mikor ​házasodtak össze? - kérdezte Pesheles Mashától. Masha összevonta a szemöldökét. -Elég régen ahhoz, hogy már gondolkodni lehet a válásról. ....

Imre Kertész - Péter Esterházy - Eine ​Geschichte
Eine ​harmlose Reise, nur von Budapest nach Wien. Und mit einem Mal, ehe man sich versieht, ist alles, was endlich anders sein sollte, so wie früher, wie immer. Mit einem Mal sieht sich der Erzähler von Imre Kertész´ Geschichte (der natürlich niemand anderes ist als Imre Kertész) wieder jenem verwalteten Terror ausgesetzt, der ihn schon sein Leben lang tyrannisiert hat und von dem er - wir sind im Jahr 1991 - sträflicherwise geglaubt hat, seine Zeit ist vorbei. Scheinbar heiter sind die Erfahrungen, die der Erzähler von Peter Esterházys Geschichte (der natürlich niemand anderes ist als Péter Esterházy) auf seiner Reise von Budapest nach Österreich macht. Aber - ist Verzweiflung meßbar?

Dodsworth
elérhető
0

Sinclair Lewis - Dodsworth
Dodsworth-házaspár ​is (akárcsak Mr. Babbitt) Zenith amerikai típusváros jellegzetes alakjai közé tartozik. Sam Dodsworth autógyáros és felesége, a szép, csillogó, önző és kibírhatatlan Fran hajóra ül, hogy megnézze Európát. Az asszony szédülten, férje nyitott szemmel járja be a két világháború közti Németországot, Angliát, Franciaországot és Itáliát. Útjukon nemcsak az európai kultúrát ismerik meg, hanem egyúttal honfitársaikat, egymást és önmagukat is. A kedves, derűs, néhol tragikomikus történet során sokat vitatkoznak és elmélkednek. Ezek a viták és töprengések feltárják a különbséget az amerikai és európai élet, a civilizáció és kultúra között.

Szvetlana Alekszijevics - Nők ​a tűzvonalban
A ​csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből. Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért. Szvetlana Alekszijevics (1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

Anatole France - A ​pingvinek szigete
Az ​olvasó kezdetben azt hiszi, hogy pajzán históriákat, humoros történeteket olvas egy csokorba kötve, de egyszerre csak rádöbben - többről van itt szó: Franciaország történelmének fonákjáról, melyet a nagy író a gyilkos szatíra eszközeivel mutat be olvasóinak. Tolla nem kíméli a régmúlt "szent és sérthetetlen" hagyományait, a közelmúlt királyait és hadvezéreit és kora társadalmának ellentmondásait és válságait. Feltűnik a regény lapjain Nagy Drákó király (Nagy Károly), a hatalmas pingvin birodalom megalapítója, Szent Orberose (Jeanne d'Arc), Franciaország, azaz Pingvinország védőszentje, Trinco (Napóleon), a nagy hadvezér, aki hadjárataival nyomorúságba döntötte hazáját. A Pyrot-ügyben pedig a megrázó Dreyfus-per szereplőit és körülményeit ismerheti meg az olvasó.

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Heinrich Böll - Csoportkép ​hölggyel
A ​hölgy a csoportkép közepén: Leni Gruyten. Neve, alakja nyugatnémet hazájában már közismert, és a nevét alighanem beiktatja majd az európai irodalomtörténet a híres nőalakok névsorába. Nem dáma, a képen látható alakok többsége szerint csak egy lecsúszott nő, a múltja zavaros, a jelene kétes. Kommunistagyanús személy. Negyvennyolc éves, de még fiatalos. Rajnai eredet, a nem-rajnai vérmérsékletű németek többsége szerint érzéki, felelőtlen, préda. Városában és városa peremén élte meg a nácizmust, a háborút, ott élte meg a folytatását, azt éli máig - 1969-et írunk - ; a képen látható jól öltözött urak és hölgyek körén kívül éli, a rosszabbul öltözöttek igen szűk körében. A jól öltözött volt nácik és volt nem-nácik, volt és mai etablírozottak, jóléti tőkések, magánzó kívülállók, akik a hölgy sorsát nyomozó írónak (az ő öltözete igen hanyag) rendre elmondják, amit tudnak, általában szemére vetik Leninek, hogy saját maga közösítette ki magát a szolid társadalomból. Az iskolában rosszul tanult, pályát nem választott, férjhez ment, de talán kétszer se hált daliás férjével, és mint hadiözvegy ma se gyászolta. Amikor a nagypolgár-gazdagságból kibillent - hadigazdag apjának a hadigazdálkodást váratlanul és érthetetlenül megcsúfoló üzelmei miatt -, még a számára megmentett családi házat se bírta megtartani, elherdálta: nevetségesen kis lakbéreket szedett, külföldi vendégmunkás lakóitól szinte semennyit se szed, még ma sem. Fizikai munkára kényszerült, majdnem három évtizede koszorúkat köt egy temetői kertészetben. Összeállt viszont, még 1944-ben, egy szovjet hadifogollyal, akitől törvénytelen fia született; a háborús pokol utolsó napjaiban egy temetői kriptában szülte meg a fiút, elbújva a világ meg a hatalom elől. És azóta? Semmi ambíció, kétes ismerősök, kommunisták, rajnai szeparatisták, félprostituált barátnő, egy öreg cseléd, egy félbolond zenekritikus, eszménynek egy régen meghalt apáca, aki zsidónak született, s amíg tehette, a testi ösztönök szépségére tanította növendékeit, új ismerősnek egy (igen hanyagul öltözött) író, új szeretőnek egy török vendégmunkás, egy szemétfuvarozó török, aki Leni Gruyten második gyermekének lesz az apja.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
Az ​ókori Róma. Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi. Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit. Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret... Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle. "A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle." "Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja." "Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig... Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Henrik Pontoppidan - Szerencsés ​Péter
Henrik ​Pontoppidan "világhírét a Szerencsés Péternek köszöni, s méltán. Művészi erejét, szemléleti vallomásait, emberi-társadalmi mondanivalóit - úgy tetszik - ebben a munkájában adja a legjelentősebben, a legteljesebben. Magáról is, népéről is, koráról is itt mond legtöbbet. Kortársai közül ő - és itt - nyúl a legelszántabban a dán élet sűrűjébe." Kardos László

Kollekciók