Ajax-loader

'izlandi szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jón Kalman Stefánsson - A ​halaknak nincs lábuk
A ​regény egyetlen nap története, de ebben a hosszú, fárasztó napban több mint száz év emléke gomolyog. Mikor is kezdődött minden? Amikor a költő-könyvkiadó Ari felbukkan, hogy néhány év dániai távollét után egy hirtelen jött családi ügy miatt visszatérjen abba a jobb napokat látott, apró izlandi városba, ahol felnőtt? Vagy gyermekkorában, a hetvenes években, amikor a sör be volt tiltva, a lemezjátszó hangszóróiból a Pink Floyd dübörgött, a legfőbb munkaadó az amerikai hadsereg volt, és a halgyár igazgatója botrányos halált halt? Vagy még régebben? A nagyapja korában? Honnan és hogyan jutottunk el eddig a napig? Hogyan lett pontosan az, ami éppen van? Miképpen formálódik az ember? A szerző ebben a filozofikus, vitriolos humorú mélabúval átszőtt, önéletrajzi elemeket sem nélkülöző művében próbál meg választ találni a kérdésekre. Jón Kalman Stefánsson mondatai rabul ejtenek, elemi erejűek, mint egy folyó sodrása vagy a hömpölygő felhők a Keflavík fölé boruló, végtelen égbolton.

Hallgrímur Helgason - 101 ​Reykjavík
Hylnur ​Bjorn harmincévesen még mindig az anyjával lakik, idejét főleg internetezéssel tölti. Békés mindennapjai azonban egy csapásra felbolydulnak: kiderül, hogy teherbe ejtette alkalmi szexpartnerét, és megtudja, hogy a nő, akibe szerelmes, nem más, mint az anyja leszbikus szeretője, aki ráadásul készül hozzájuk költözni... Hallgrímur Helgason antihőse posztmodern globális kultúránk terméke - amellett, hogy lusta, még mindig a szülői házban lakik, és a szociális háló tartja életben, az ambíció teljes hiánya, valamint mindent átható világfájdalom jellemzi, és morális érzéke is lesújtó állapotban van. Helgason fekete humorral átitatott történetében brutális őszinteséggel ír egy fiatalemberről, aki a végletekig fokozza a semmirekellőséget - mese a züllött és zseniális emberi természetről.

Sjón - A ​cethal gyomrában
1635-öt ​írunk: a Nap még a Föld körül kering, a hínár időnként madarakat szül, az unikornisszarv keresett luxuscikk, egy jól összerakott versnek pedig ördögűző hatása lehet. Ebben a különös világban csetlik-botlik Tudós Jónas Pálmason, az autodidakta természettudós, költő és képfaragó a világtól távoli Izlandon, ahol rosszakarói perbe fogják vajákosság és fekete mágia vádjával, és egy lakatlan szigetre száműzik. Ezen a szigeten idézi fel az öreg Jónas fordulatos életét és hányattatásait, egy balul elsült kísértetvadászattól kezdve az erőszakos reformáció rémtettein és a baszk bálnavadászok legyilkolásán át a látogatásáig a kor egyik szellemi központjában, a koppenhágai egyetemen, egészen addig, amíg élete végén el nem jön érte a hatalmas cethal, hogy mint a bibliai névrokonát, őt is elnyelje és elvigye más, boldogabb partok felé. A kortárs izlandi irodalom legnagyobb mesélője, Sjón ezúttal is káprázatos látomásokban és elképesztő történetekben vegyíti a valóság és a képzelet, a tudomány és a népi hiedelmek elemeit. Tudós Jónas élettörténete egyszerre érzéki látlelet a XVII. századi Izland veszélyes és kegyetlen világáról, és egyben költői himnusz az olthatatlan emberi tudásvágyhoz.

Yrsa Sigurðardóttir - The ​Silence of the Sea
From ​the queen of Icelandic crime fiction comes a truly chilling story that will leave readers breathless right up to the memorable ending. This is possibly her best book yet. Bestselling and award-winning Icelandic crime author Yrsa Sigurdardóttir has produced here a dazzling display of brilliant crime writing that is both groundbreaking and immensely satisfying. As The Silence of the Sea opens, a luxury yacht crashes into a Reykjavik pier. But the boat is empty; no one is on board. What has happened to the crew? And what has happened to the family who were very much present when the yacht left Lisbon? What should Thora Gudmundsdottir, the series sleuth, make of the rumors that the vessel was cursed? She is spooked even more when she boards the yacht and thinks she sees one of the missing children. Where is Karitas, the glamorous young wife of the yacht's former owner? And whose is the body that has washed up further along the shore? The most chilling novel yet from an international best-selling author at the height of her powers.

Árni Þórarinsson - A ​boszorkány ideje
The ​Season of the Witch - valaki ezt a számot küldi az észak-izlandi város színkörének. A színkör vezéralakját másnap sehol sem találják... A rejtély megoldása Einarra, az alkoholizmusából frissen kigyógyult újságíróra vár, aki nemrég érkezett a fővárosból. A háta közepére sem kívánja az északi kiküldetést, melynek célja, hogy tudósítson a vidéki ügyekről. Először úgy tűnik, nincs miről írni, a legnagyobb port az kavarja, hogy a helyi édességgyár vezetőjének felesége balesetet szenved a céges kalandtúrán, és nem sokára életét veszti. Ám ekkor az áldozat idősek otthonában élő anyja felhívja Einart, hogy elmondja, bizonyos benne: gyilkosság történt. Csak a vénasszony képzelődik? És lehet-e ennek köze a fiú eltűnéséhez? Einar szembeszegül a rendőrséggel, a helyi kiskirályokkal és nem utolsósorban saját kollégáival, hogy pontot tehessen az ügy végére.

Hallgrímur Helgason - A ​nő 1000 fokon
Herbjörg ​María Björnsson , Izland első elnökének unokája nyolcvanéves, Reykjavíkban lakik egyedül, egy garázsban ("mint egy öreg Ford"), ágyhoz kötve. Egyetlen társasága a számítógép és egy "Hitler-tojás", egy régi kézigránát, mely a világháborúból maradt rá. Herra azonban nem unatkozik: időpontot foglal magának a krematóriumban; Facebook-oldalt készít az izlandi szépségkirálynő nevében, és afrikai férfiakat vesz rá az izlandi nyelv tanulására. Mindeközben felidézi eseménydús életének szereplőit, kalandjait, furcsaságait, s a meséből egy páratlan, kiszámíthatatlan személyiség megrázó-groteszk története és a huszadik század, illetve a második világháború akasztófahumorral megírt krónikája bontakozik ki. Az elbeszélés egyszerre mély megértéssel és iróniával kíséri az asszonyt Izlandról a háborútól gyötört kontinensen át Dél-Amerikáig. Herra a háború óta súlyos titkot cipel; végül szülőhazájában, a halálos ágyán elmeséli történetét. A nő 1000 fokon méltán nevezhető remekműnek, mely olyan háborús regények sorába illeszkedik, mint A 22-es csapdája vagy Az ötös számú vágóhíd.

Arnaldur Indriðason - Gyalázat
Erlendur ​felügyelő nem csak a bűnnel, önmagával is harcban áll. Úgy érzi, halaszthatatlanul ki kell szállnia a mókuskerékből, hogy békére leljen kissé. Munkatársnője, Elínborg helyettesíti, aki hamar bekerül a mély vízbe: egy fiatal férfit holtan találnak otthonában, átvágták a torkát. A lakásba való erőszakos behatolásnak nincs nyoma. A helyszínelők a női pólót viselő áldozatnál randidrogként ismert szerre bukkannak, ágya alól pedig egy színes kasmírsál kerül elő. Elínborgnak, ha kézre akarja keríteni a gyilkost, úrrá kell lennie az áldozattal szembeni erős ellenszenvén, a nyomozás során ugyanis fokozatosan feltárul a halott férfi énjének sötét oldala.

Jónina Leósdottir - Halálkomoly
A ​helyzet egyértelmű. Bárki is írta a verset, borzalmas ­lelkiállapotban van, talán már élni sem akar. Ez egy segély­kiáltás! De vajon ki küldte? Helga egy furcsa cetlit talál a konyhaasztalon, miután egy feladaton dolgoztak együtt az iskolai angolcsoport­tal. A lapon egy elmondhatatlanul szomorú vers olvasható. A lány elindul, hogy felkutassa a szerzőjét, és megpróbáljon segíteni neki, ám a keresés jóval nehezebbnek ­bizonyul, mint várja. Öten voltak nála azon az estén, és a lány ­hiába igyekszik, egyre kérdésesebb, melyikük ­írhatta a verset, az idő pedig vészesen fogy. A nyomozásba Helga fura ikertestvére és legjobb barát­nője is bekapcsolódik, akiknek azonban egy egészen más természetű ügy ­alaposan elvonja a figyelmét. A Halálkomoly egy humoros thriller halál komoly és halá­lo­san komolytalan helyzetekről, amelyekkel előbb vagy utóbb mindenki találkozik… JÓNÍNA LEÓSDÓTTIR 1954-ben született. Év­tizedeken keresztül újságíróként dolgozott, később ­pedig Izland egyik legnépszerűbb szerzőjévé vált ­ifjúsági- és felnőttregényeivel, melyekért számos kitünte­tés­ben részesült.

Kristof Magnusson - Használati ​utasítás Izlandhoz
"Izland ​a létező lehetetlenségek országa." A félig izlandi, félig német író és műfordító, Kristof Magnusson műve nem útikönyv, nem útleírás, hanem leginkább "nép- és néplélek-leírás". Magnusson egyszerre van otthon Izlandon és nézi ugyanakkor a kívülálló szemével az országot. Könyve beavat az izlandi néplélek hagyományokban gyökerező különlegességeibe, megmagyarázza a külföld számára gyakran érthetetlen jelenségeket, érthetővé teszi a 2008-as gazdasági összeomlás előzményeit és következményeit, s szeretettel, mégis elfogultság nélkül ad "használati utasítást" minden Izland iránt érdeklődő olvasónak.

Arnaldur Indriðason - Hidegzóna
Egy ​Reykjavík melletti tó földrengés következtében apadni kezd. A jelenséget vizsgáló tudós egy csontvázra bukkan a mederben, amelynek lábához egy orosz gyártmányú rádiókészüléket erősítettek. Az ügyet Erlendur nyomozó és csapata kapja, s ahogy megbolygatják a múltat, emberi tragédiák egész szövevénye bontakozik ki előttük. A szerelemről, barátságról, ifjúkori eszmékről és árulásról szóló sötét, fél évszázados történet mögött pedig ott lapul a hírhedt keletnémet titkosszolgálat, a Stasi...

Arnaldur Indriðason - Kihantolt ​bűnök
Egy ​külvárosi építkezésen rejtélyes csontvázat találnak. Erlendur, a nyomozó először arra gondol, hogy csupán az Izlandon szokásosnak mondható történet áll a haláleset hátterében: valaki eltűnik egy hóviharban, s évek, évtizedek múltán rátalálnak. Ám a körülményekben van valami nyugtalanító. Ott van először is a csontváz különös testtartása... Aztán nem messze tőle, az a négy, szabályosan ültetett ribiszkebokor, a semmi közepén. Mintha egyszer már laktak volna itt... Erlendur nem is sejti, milyen mélyre kell ásnia a múltban, hogy fény derüljön a rég elhantolt igazságra. Arnaldur Indriđason ezzel a regényével elnyerte a brit krimiírók szövetségének (Crime Writers' Association) Gold Dagger (Arany Tőr) nevű díját. A több évtizedes múltra visszatekintő, tekintélyes elismerés történetében ő az első nem angolszász szerző.

Arnaldur Indriðason - Vérvonal
Reykjavíki ​lakásán gyilkosság áldozata lesz egy idős férfi. Erlendur, a nyomozó különös üzenetet talál a holttesten, s egy fiók mélyéről előkerülő, elmosódott fotó is gyanús a számára. Erlendurnak nem sokat kell kutakodnia a halott férfi múltjában, hogy kiderüljön: negyven évvel ezelőtt valaki feljelentette nemi erőszakért. De van-e valami köze ennek a régi, nem bizonyított ügynek ahhoz, hogy betörték a koponyáját? Hiszen egy, az idős ember által esetleg tetten ért besurranó tolvaj is lehetett a gyilkos. Erlendurnak régi, fájó sebeket kell feltépnie a válaszért, miközben magánéletében is épp elég az elrendeznivaló.

Arnaldur Indriðason - Hipotermia
Reykjavíktól ​nem messze, egy tóparti nyaralóban felakasztott női holttestre bukkannak. María, aki nemrégiben édesanyját - gyerekkorában pedig édesapját is - tragikus körülmények között veszítette el, minden bizonnyal öngyilkos lett. A rendőrség lezárja az ügyet. Erlendur felügyelő azonban ösztönösen érzi, hogy valami nincs rendjén. Életében először megszegi a szabályokat, és saját szakállára kezd nyomozni. Kezébe kerül egy hangfelvétel, amely akkor készült, amikor María felkeresett egy médiumot. Anyja ugyanis megígérte neki, hogy ha létezik halál utáni élet, azt tudatni fogja vele, mégpedig valamilyen módon kedvenc írója, Proust segítségével. A nyomozás során nemcsak María életének kísértetei, de Erlenduréi is életre kelnek...

Yrsa Sigurðardóttir - Gének
Egy ​fiatal reykjavíki családanyát brutális kegyetlenséggel meggyilkolnak, aminek tanúja lesz hétéves kislánya is. A bűntettet hamarosan újabb követi, és bár a módszer ugyanaz, a rendőrség semmiféle kapcsolatot nem talál az áldozatok között. Az ügy koronatanújaként szereplő kislányt a gyermekvédelem gondjaira kívánják bízni, ám végül egy pszichológus, Freyja veszi őt ideiglenesen magához, és ezzel ő is bekapcsolódik a vizsgálatba. Alaposan megnehezíti a dolgát, hogy kifejezetten utálja a nyomozást vezető tisztet, Huldart, aki nemrégiben megesett egyéjszakás kalandjuk után faképnél hagyta. Eközben egy ifjú rádióamatőr különös, számokból álló üzeneteket fog, amelyekről hamarosan kiderül, hogy nem mások, mint a gyilkos nyomai. Vajon sikerül feltörni a kódot még a következő gyilkosság előtt? Mert nagyon úgy tűnik, hogy lesz következő... A magyar olvasók által már ismert és kedvelt Yrsa Sigurdardóttir ezzel a könyvvel került be a skandináv krimiszerzők élvonalába. Munkáját több díjjal is elismerték. A vérfagyasztóan izgalmas történet oldalról oldalra űz minket a végső, megdöbbentő fordulatig.

Halldór Kiljan Laxness - Izlandi ​pör
Kié ​lesz a szépséges Snaefridur, az ifjú nemesasszony? Férje mellett marad-e, és éli tovább a XVII. század végi izlandi főúri hölgyek életét, vagy vállalja a tudós Arnas Arnaeus oldalán a szabadságmozgalmak harcosainak küzdelmes életét? És kié lesz Izland, a "pokol földjének" nevezett hatalmas sziget? Kivívja-e önállóságát, vagy megmarad a dán király hűbéri birtokának? A feltett kérdésekre regényciklusban válaszol a szerző. Az Izlandi pör címmel összefoglalt Izland harangja, A fényességes fehérszemély és a Tűzvész Koppenhágában színes cselekménye elvezeti az olvasót nemcsak Izland szigetére, hanem a koppenhágai kastélyokba és börtönökbe, a németországi csapatok közé is, és a korabeli társadalom alakjait, törekvéseit felvillantva elemzi Izland szabadságának alakulását.

Arnaldur Indriðason - Hideg ​nyomon
Kisfiú ​holttestére bukkannak Reykjavík egy lepusztult lakótelepén. Szúrt sebtől vérzett el. Ázsiai származású volt, így Erlendur felügyelőnek azzal is számolnia kell, hogy rasszista támadás állhat a gyilkosság mögött. Annál is inkább, mivel az áldozat bátyja a délkelet-ázsiai bevándorlók bandájának vezére. Ám egész más indítékok is felmerülnek a nyomozócsapat előtt, miközben Erlendurnek a magánéletében is jócskán akad tisztáznivalója. Aztán egy hulladékgyűjtő konténerből előkerül a gyilkos eszköz, egy fafaragáshoz használatos kés. Erlendurnek eddigi legsötétebb és legtragikusabb esetével kell megbirkóznia.

Jón Svenson - Nonni ​és Manni
"...átmentünk ​a nagy lakóhelyiségbe, amely már pompás fényárban ragyogott. Az összes karácsonyi gyertyák égtek; Izland parasztházaiban az a szokás, hogy karácsony éjjelén annyi gyertyát gyújtanak, ahány ember tartózkodik a házban. A törött ablakot deszkával födték be s arra havat hánytak. Lassanként egybegyűlt az egész ház népe. Kiosztották az énekeskönyveket. A házigazda elfoglalta helyét a lámpa alatt s elkezdődött a karásonyi ájtatatosság. Elénekelték az egyik karácsonyi ének versszakát, azután a ház ura felolvasott egy karácsonyi elmélkedést Vidalin izlandi püspök könyvéből. Ezt ismét ének és rövid imádság követte. Az ájtatosság után a háziasszony s a leányok finom karácsonyi vacsorát tálaltak föl... Egy ideig még beszélgetve ültünk az asztal körül, aztán lassanként nyugovóra tértünk. A karácsonyi gyertyák azonban a tanya minden szobájában tovább égtek az egész szent éjszakán az isteni Kisded tiszteletére."

Covers_51442
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi dekameron I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Yrsa Sigurðardóttir - Az ​utolsó rítus
Harald ​igazi megszállottja a boszorkányüldözések történetének. Németországból Izlandra megy tanulni, hogy ismereteit elmélyítse. Ám egy reggelen a diákot megcsonkítva, testén különös jelekkel, holtan találják az egyetem egyik szobájában. A rendőrség zűrös barátai között keresi a tettest, ők ugyanis tagjai egy boszorkánytársaságnak. Közülük egyet le is tartóztatnak. Harald családja azonban úgy érzi, hogy nem az igazi bűnöst fogták el, ezért megbíznak egy ügyvédnőt, hogy nézze át újra a rendelkezésre álló dokumentumokat. Thóra a rendőrség számára is meglepő, új szempontokkal áll elő… Az izlandi krimiirodalom kirobbanó tehetsége 30 nyelven jelent meg!

Arnaldur Indriðason - Rókalyuk
Erlendur ​felügyelő visszatér gyermekkora színhelyére, a Keleti Fjordvidékre, és egykori szülőházának romjai között üt tanyát. Feltett szándéka, hogy végére jár a családja életét gyökeresen megváltoztató múltbeli tragédiának: nyolcéves öccse, Beggi eltűnésének. Egy másik régi eltűnési ügy is nagyon foglalkoztatja. 1942-ben egy hóviharban nyoma veszett egy Matthildur nevű fiatalasszonynak. A falusi pletyka hazugságokról, megcsalásról és bosszúról duruzsolt. Amikor Erlendur elkezd a nő eltűnésének végzetes éjszakája felől kérdezősködni, elvesztett testvérével kapcsolatban is új gyanú támad benne. Vajon sikerül a felügyelőnek megoldania az évtizedekkel ezelőtti eltűnési eseteket? Vagy az erők, amelyek igyekeznek meggátolni a nyomozását, hatalmasabbnak bizonyulnak nála?

Indridi G. Thorsteinsson - A ​79-es sofőr
Legtöbb ​olvasónk előtt szinte ismeretlen Izland, e nagykultúrájú kis ország irodalma. Laxness után most Indridi G. Thorsteinssont, a legfiatalabb izlandi prózaíró nemzedék tagját mutatjuk be. Egyszerű emberekről, egy taxisofőr "hétköznapi" tragédiájáról szól ez a kisregény, amelyet az író főhősével mondat el. A 79-es sofőr hitelesen, belső átéléssel meséli el élete utolsó, végzetes epizódját. Thorsteinsson finomtollú író. Műve összhangját nem bontja meg felesleges kommentárokkal, mégis minden sora mögött ott lüktet, mennyire félti, mennyire szeretné megóvni népét a gazdaságilag és erkölcsileg korrumpáló amerikai szellemtől.

Arnaldur Indriðason - Távoli ​hangok
Reykjavík ​egyik legjobb nevű szállodájának alagsorában összeszurkált holttestre bukkannak. Az áldozat ugyan a szállodában dolgozott, ám úgy tűnik, senki nem ismeri. Legalábbis annyira nem, hogy oka lett volna meggyilkolni... Erlendur felügyelőnek az az ötlete támad, hogy a nyomozás idejére beköltözik a szállodába. Mialatt fokozatosan felderíti a meggyilkolt férfi elképesztő múltját és segít igazságot szolgáltatni egy brutálisan bántalmazott kisfiú édesapjának, bepillantást nyer a hotelszakma kulisszái mögé is, ahol bizony akad rejtegetnivaló. Mindeközben pedig azon igyekszik, hogy rendbe tegye saját életét, és lányával való kapcsolatát...

Þorvaldur Þorsteinsson - Hívj ​csak nyugodtan Bobónak!
Az ​izlandi Harry Potternek is nevezett mesekönyv nem csupán gyermekeknek szól. Þorvaldur Þorteinsson (ejtsd: szorváldűr szorteinsszon) tüneményes regényéből nem maradnak ki a milne-i jellemek és az anderseni mélységek sem. Kedvcsinálóul hadd idézzünk belőle. - Ahhoz, hogy az elkövetkezendő napokon jussunk valamire, először el kell haladnunk a Horhó mellett, aztán pedig kereszteznünk kell a Karomrókák országát - vázolta fel útvonalukat Bószmók, és ekkor észrevette, hogy ennek hallatára az Erdő úgyszólván sóhajtott egyet. - Nem hangzik jól - felelte Falatka, és a fejét rázta. - Néha azt is meg kell tenni, ami nem tetszik - jelentette ki Bószmók, és saját határozottságán maga is elcsodálkozott. Tudta ugyanis, hogy a Horhó nem csupán arról ismert, hogy feneketlen, hanem arról is, hogy mozogni tud, és ezért senki sem képes megmondani: legközelebb hol üti fel a fejét. Éppen ezért akár a következő lépéskor ott teremhet. A fertelmes Karomrókák szintén bárhol felbukkanhatnak. Arról fogalma sem volt, hogy az egyikük tisztes távolságból már követi őt és Falatkát az úton.

Yrsa Sigurðardóttir - Emlékszem ​rád
Három ​reykjavíki fiatal érkezik a világvégi, lakatlan Hesteyri faluba, hogy felújítsanak és vendégházzá alakítsanak egy régi épületet. Az új lakók már kezdettől fogva úgy érzik, mintha nem lennének egyedül: különös hangokat hallanak, ráadásul egy-két nap után olyan dolgok jelennek meg a ház körül, amelyeket nem ők vittek oda, beleértve két keresztet is a helyi temetőből. Eközben a fjord túlpartján lévő városkában meglepő esethez riasztják a rendőrséget: valaki minden látható ok nélkül betört a helyi óvodába, és teljesen feldúlta azt. Megtudják, hogy ugyanez ugyanitt megesett már egyszer, valamikor az ötvenes években. Az esethez kiküldött rendőrnő a frissen a városba érkezett pszichiáter, Freyr segítségét kéri, aki válását és fia eltűnését próbálja kiheverni a nyugalmasnak tűnő környéken. Ám kisvártatva újabb dolguk akad: egy környékbeli faluban öngyilkos lesz egy asszony. S ami a legkülönösebb, búcsúlevelében feltűnik Freyr eltűnt fiának neve.

Steinar Bragi - Felföld
A ​ház egyszer csak ott magasodott a semmi közepén. A terepjáró nagy erővel csapódott a falának. A benne ülő kirándulók két reykjavíki, felsőosztálybeli pár bár szerencsésen megússzák a balesetet, egyszerre a világtól teljesen elzárva találják magukat. Pedig a ház nem lakatlan. Két idős ember kerül elő a mélyéről, akik szállást nyújtanak ugyan a váratlan vendégeknek, de semmit nem hajlandók elárulni magukról, még azt sem, hogyan kerültek ide a kihalt, sivatagos Felföldre. A jövevények először csak a demencia tüneteinek vélik a férfi különös viselkedését, véletlennek az öregek váratlan eltűnéseit, de egyre inkább úgy látszik, egészen másról van szó. A telefonvonal süket, térerő nincs. A kényszerű vendégek egyre több ijesztő furcsaságra lesznek figyelmesek, s hamar megérik bennük az elhatározás: El innen, el, minél hamarabb! Ám hiába minden próbálkozás hol négyen együtt, hol párosával , újra és újra a háznál találják magukat. Ha pedig nem, az még annál is rosszabb

Andri Snaer Magnason - LoveStar
A ​LoveStar sziporkázóan eredeti, szellemes, groteszk és abszurd elemeket sem nélkülöző szatíra a nem túlságosan távoli jövőről, amelyben a marketing és a technológia törvényei uralkodnak. A LoveStar nevű izlandi székhelyű megacég és azonos nevű alapítója merész tudományos kutatásaival és még merészebb ötleteivel nemcsak az emberek közötti kommunikációt forradalmasítja, hanem az emberi létezés olyan alapvető elemeit is, mint a szerelem és a halál. A cég Izland északi részén létesült gigantikus szabadidőparkjába emberek ezrei zarándokolnak a világ minden részéből, miután „kikalkulálták” őket – hiszen a szerelem, az igazi megtalálása többé nem a véletlen műve, hanem egy szigorúan tudományos és tévedhetetlen módszer eredménye, mely nem csupán a párválasztás korábbi, nevetségesen alacsony hatásfokkal működő formáit küszöböli ki, hanem elhozza az emberiség számára a régóta vágyott harmóniát és békét. Ami a halált illeti, a temetés immár ósdi és kegyetlen aktusnak minősül – a holtakat inkább rakétákkal lövik ki az égbe, ahonnan a légkörbe visszahullva fényes csillagokként ragyognak fel. Amikor Indriði és Sigríður megtudja, hogy várakozásuk ellenére nem egymásnak kalkulálták ki őket, elhatározzák, hogy a maguk részéről nem rendelik alá magukat az értelem és a tudomány szabályainak. De sikerrel járhatnak-e egy olyan világban, amelyben a forradalmasított tömegkommunikációnak köszönhetően bármelyik ember potenciális ügynök? A rendkívül szórakoztató regény – mely valahol az 1984, a Monty Python’s Flying Circus, a Galaxis útikalauz stopposoknak és Sparks-regények közötti mezsgyén egyensúlyoz – egyik legfontosabb tanulsága talán az, hogy az emberi természethez az őrület ötletekre és az elvakultságra való hajlam mellett olyan értékek is hozzátartoznak, mint a szeretni tudás és az élni akarás.

Ófeigur Sigurðsson - Jón ​története
Jón, ​a frissen házasodott izlandi tiszteletes hosszú útra indul a Katla vulkán szomszédságában lévő birtokra, hogy egy új élet reményében előkészítse várandós felesége számára. A fiatal papot azonban még ide is elkíséri rossz híre: azt rebesgetik róla, hogy hitvese első férjét ő ölte meg, s ezért kellett távoznia a kolostorból, ahol korábban tisztséget viselt. Miközben a kitörni készülő vulkán tűzzel és hamuval borítja el a zord és kietlen vidéket, Jón egy part menti barlangban húzza meg magát, hosszú és szenvedélyes leveleket írva feleségének mindarról, ami közben vele történik. A barlang mélyén megküzd belső démonaival és félelmeivel, minden reményét Istenbe, a szerelembe és születendő gyermekébe helyezve. Ám amikor megjelenik nála Skuli, a bíró, Jón kénytelen szembenézni a múltjával. Ófeigur Sigurdsson 1975-ben született Izlandon. A fiatal izlandi költészet és irodalom egyik meghatározó alakja, hat verseskötet és két regény szerzője. Irodalomkritikusként és fordítóként olyan írókkal foglalkozott, mint Georges Bataille, Céline vagy Michel Houellebecq. Második regénye, a Jón története 2011-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Guđbergur Bergsson - Hiány
Mi ​marad egy ember számára, aki elért életútja végére, és már semmit sem várhat leszámítva persze az örökkévalóságot? A merengés a múlt szép és kevésbé szép emlékein? Mi marad, amikor semmi sem töri meg a csendet, csak a vízforraló könyörtelen sistergése, mely a magányos ember tűnődéseit kíséri a saját életéről, a szeretetről vagy a szeretethiányról és az öregkorról, amikor minden egyes nappal kevesebb marad az életerőből? Bergsson provokatív, fekete humorral átszőtt elbeszélése megdöbbentő bepillantást nyújt egy olyan világba, az élet utolsó éveibe, amelynek minden ember tudatában van, de amelyet a maga módján mindenki megszépíteni igyekszik. A Hiány húsbavágó, különleges írás, mely szembesíti az embert önnön halandóságával.

Einar Kárason - Viharmadarak
Egy ​izlandi halászhajó Új-Fundland partjainál hatalmas, jeges viharba keveredik 1959 telén. A Máfurön egyre több a jég, hiába törik és zúzzák rendületlenül, a víz megfagy, és gyorsan körbevesz mindent: kötelet, sodronyt, korlátokat, ablakokat és hajóhidat. A fedélzeten tartózkodó harminckét férfi számára hamar világos lesz, hogy már nemcsak a hajó megmentése, hanem az életük a tét. A Viharmadarak csodálatos gazdagsággal mutatja be ember és természet soha véget nem érő harcát, a világ egyik legveszélyesebb munkáját végző halászok életét és a tenger mindent elsöprő erejét.

Bergsveinn Birgisson - A ​fekete viking
Geirmundur ​Heljarskinn, a "fekete viking" a legkorábbi, legelőkelőbb és leghatalmasabb izlandi honfoglaló volt - mégsem maradt fenn róla saga. Vajon miért? Mitől volt vajon más, mint a többi? Mi lehetett a titka, ha volt egyáltalán? És főleg, vajon miről szólna ez az elhallgatott történet? Ennek a kérdésnek jár utána a szerző, Geirmundur Heljarskinn harmincadfokú leszármazottja, aki szájhagyomány útján fennmaradt részletekből, forrástöredékekből és helynevekből következteti ki és meséli el a fekete viking viszontagságokban és kalandokban gazdag, regényes élettörténetét a születésétől a haláláig. Mindeközben olyan lenyűgöző részletességgel tárja az olvasó elé a 9. századi Észak-Európa politikai, gazdasági és kereskedelmi viszonyait, hogy több tudományág eredményeire támaszkodó nyomozómunkája is mindvégig magával ragadja az olvasót. Nem véletlen, hogy a Paramount Pictures már meg is vásárolta a könyv megfilmesítésének jogát. Bergsveinn Birgisson izlandi író és filológus Reykjavíkban született 1971-ben. Eddig hat regénye és több verseskötete jelent meg, többek között az Északi Tanács Irodalmi Díjára is jelölték Jelenleg a norvégiai Bergenben tanít óizlandi poétikát és mitológiát.

Bergsveinn Birgisson - Elevenélet-patak
1784-et ​írunk, Izlandon már egy éve szörnyű természeti katasztrófák dúlnak. Koppenhágában a dán király tanácsosai összegyűlnek, hogy megvitassák, mit kezdjenek távoli gyarmatukkal, ami eddig sem hajtott nekik sok hasznot. A reménytelen helyzetben az a tervük, hogy az összes, munkára fogható izlandi alattvalót Dániába telepítik, hogy ott manufaktúrákban dolgoztassák őket. Mielőtt azonban meghoznák a végső döntést, elhatározzák, hogy követeket küldenek a szigetre, hogy felmérjék a helyzetet. A kamara strandiri megbízottja egy fiatal, félig izlandi származású tudós, Magnus Aurelius Egede. Magnus Aurelius a felvilágosodás szellemétől lelkesülten kezd neki a feladatnak, hogy feltérképezze ezeket a félreeső területeket. Útja azonban váratlan fordulatot vesz, mikor ismeretséget köt a helyiekkel, és lassanként rájön, hogy a valóság bonyolultabb annál, mint amit mérőműszerei elárulnak, különösen Izlandnak ebben az eldugott zugában. Ahol az Elevenélet-patak folyik. Bergsveinn Birgisson napjaink egyik legismertebb és legnépszerűbb izlandi írója, _A fekete viking_ szerzője. Izland legviszontagságosabb időszakáról írott regénye közvetlenül a jelenhez szól.

Jón Kalman Stefánsson - Ásta
Ásta. ​Reykjavíkban az 1950-es évek elején ezt a nevet adja Sigvaldi és Helga másodszülött lányuknak. "Ásta léte a szeretetből fakad, és szeretetben nevelkedik majd" - gondolják a szülők, hiszen a kislány az izlandi irodalom egyik nagy hősnéjének nevét viseli, ráadásul az ást szeretetet jelent. Azonban az idill nem sokkal később szertefoszlik: Helga elhagyja férjét és lányait. Ásta nevelőanyához kerül. Mamácskával egészen a kamaszkor beköszöntéig csendesen élnek, ám ekkor a lány nyugtalanná, pimasszá és izgágává válik. Egy iskolai incidens után, tizenhat évesen a fővárosból egy tanyára küldik, hogy ott töltse a nyarat. Itt, a Nyugati-fjordokban talál rá először a szerelemre Jósef oldalán. Ez az új érzés segíthet Ástanak, hogy áttörje a gátakat, és beteljesítse sorsát, amit a nevében hordoz. Ez a lírai, érzékeny, sok hangon megszólaló új Stefánsson-regény - mely kirakósként áll össze a szereplők emlékeiből és az érzéseikhez kapcsolódó költői asszociációkból - egyszerre szól a szeretet sürgető vágyáról és az arra való képtelenségről. Ahogy a Deutschlandfunk írta: olyan ez a könyv, mint egy szomorú Chet Baker-jazzballada. "Felhőtlen boldogság csak a mennyben van, odáig pedig Reykjavík utcáitól hosszú az út. A legfontosabb, hogy a nyugalmunkat őrizzük meg."

Kollekciók