Ajax-loader

'mexikó' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Linda Lee - Sivatagi ​rózsa
Lorenának ​szembe kell néznie múltjával, szembesülnie kell jelenével és jövőjével, miközben egy eddig ismeretlen, új érzés keríti hatalmába... Lorena halkan tiltakozott. Clay enyhített szorításán, de nem engedte el. Forró ajkát a lányéhoz érintette, majd tüzes csókjaival elárasztotta egész arcát, fülét, nyakát.... A lány gerincén borzongás futott végig, amint a férfi forró lehelete bőrét simogatta, ... s átadta magát annak az érzésnek, ami immár korlátlanul lángolt testében. Clay ismét a lány ajkát kereste, megpróbálva behatolni rejtett mélységeibe. Érezte, amint vére egyre nagyobb hévvel égett, lényének belsejéből táplálkozott, s addig duzzadt, míg megtelt olyan vággyal, amit fel akart deríteni és ki akart elégíteni...

Baráth Viktória - A ​főnök
Valóban ​te irányítod a saját életedet? Ana Moreno békésen él Albuquerque leggazdagabb negyedében. Mindene megvan, amiről egy nő álmodhat: csodás ház, személyzet és egy milliomos vőlegény, akivel boldogan tervezgetik az esküvőjüket. A rózsaszín álomvilágnak azonban vége szakad, amikor egy este ismeretlenek elrabolják Anát. A lány ekkor döbben rá arra, hogy az élete mégsem volt olyan fényes és csillogó, mint ahogy azt gondolta. Fogvatartója válaszút elé állítja: ha életben akar maradni, meg kell tanulnia alkalmazkodni ahhoz a kegyetlen világhoz, amibe került. A titkok és csalódások hálójában őrlődve azonban arra még ő sem számít, hogy a bosszúvágy egy teljesen új emberré fogja átváltoztatni. Hol a határ jó és rossz között? Mire lehet képes az ember, ha a bosszú hajtja? Vajon létezhetnek valódi érzelmek egy kegyetlen világban, vagy csak az érdek vezérli a tetteinket? Baráth Viktória, az Első tánc című nagy sikerű könyv szerzője ezúttal egy izgalmakban, érzelmekben és erotikában gazdag történetben mutatja be az alvilág rideg valóságát.

1269121
elérhető
33

Roberto Bolaño - 2666
Roberto ​Bolaño generációjának legbámulatosabb spanyol nyelvű regényírója., vallotta sokakkal egyetértésben Susan Sontag. A 2666 pedig a chilei szerző vitathatatlan mesterműve, amely a korai halála utáni évben, 2004-ben jelent meg, és máig a 21. századi világirodalom talán legnagyobb hatású regénye. Az öt könyvből álló mű minden része külön kaland, melyek egy meghatározott hely, a mexikói-amerikai határhoz közel fekvő, kitalált város, Santa Teresa felé vezetnek. Ide tart a négy elvakult irodalmár egy francia, egy spanyol, egy olasz és egy angol a rejtőzködő német írózseni, Benno von Archimboldi nyomában, miközben kusza szerelmi hálóba bonyolódnak. Itt él a második könyv chilei származású irodalomprofesszora, Amalfitano, akit a felesége egy tébolydába zárt költő miatt hagy el, és akinek egyetlen lánya életkorát tekintve a soron következő gyilkosságok egyik potenciális áldozata. A harmadik könyvben egy afroamerikai újságíró érkezik Santa Teresába, hogy egy bokszmérkőzésről közvetítsen, ám végül sokkal izgalmasabb téma, a rejtélyes elkövető után ered. A negyedik könyv a bűnesetek könyve. A város szeméttelepein egyre-másra kerülnek elő a női holttestek: sokuk épp csak kamasz, és szinte mindegyiküket kegyetlenül megkínozták. Legvégül a regényfolyam visszakanyarodik a titokzatos német író, Archimboldi élettörténetére, amely hová máshová is vezetne, mint a drog, a korrupció és erőszak eme valószerűtlenül valóságos poklába.

Ipper Pál - Újvilági ​utazások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Passuth László - Esőisten ​siratja Mexikót
Egy ​csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével - s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye.

Eleje
elérhető
5

Frank Cockney - Rókacsapda
Frank ​Cockney felügyelő, akit a Négy Fekete Koporsó című könyvből már jól ismerünk ismét halálos veszélybe kerül. Halott, megcsonkított ázsiai lányok, cápák, A Fekete Árnyék, Fűrészkezű és a titokzatos Di Mayo testvérek kavarognak előttünk vad összevisszaságban. A halottak szaporodnak, a rendőrség tehetetlen. Ekkor Kis Zöld Kígyó felhívja telefonon Frank Cockneyt, ő pedig José atyához indul Mexikóba... Valahol a kínai tengeren elhúzzák az ajtót egy vasketrec elől, s ezzel együtt elszabadul a pokol...

Cormac McCarthy - Vad ​lovak
A ​Határvidék-trilógia véres nyitánya Cormac McCarthy – a Véres délkörök, a Nem vénnek való vidék és Az út szerzője – Vad lovak című regényében a tizenhat éves texasi rancher, John Grady Cole felnőtté válásnak szívszaggató, véres és olykor hátborzongató történetét meséli el. Barátjával, a nála egy évvel idősebb Rawlinsszal titokban szöknek át Mexikóba, hogy munkát vállaljanak a számukra ismeretlen, ám izgalmas kalandokat ígérő országban. De mire felocsúdnak, egy gyönyörű és kegyetlen világban találják magukat, ahol az embernek gyakran a vérével kell fizetnie az álmaiért. A kritikusok a McCarthy-életmű egyik csúcspontjaként tartják számon a Vad lovakat, a Határvidék-trilógia első részét. E modernkori westernben a szerző újraalkotja a cowboyok mítoszát. Sodró, kegyetlenül pontos mondatai által az olvasó is beavatást nyerhet a vadnyugat varázslatos, könyörtelen világba. A regény, több más rangos elismerés mellett, megkapta a Nemzeti Könyv-díjat, és immár a XX. századi amerikai próza faulkneri és hemingwayi hagyományait továbbörökítő klasszikusaként tartják számon.

Christopher McDougall - Futni ​születtünk
„A ​futás az a rendkívüli képesség, amely emberré tett minket – és ez azt jelenti, hogy minden ember birtokában van ennek a rendkívüli képességnek.” Egy egyszerű kérdéssel kezdődött minden: Miért fáj a lábam? A válasz után kutatva Christopher McDougall elképesztően izgalmas emberekkel találkozott, és hihetetlen atlétikai teljesítményeknek volt szemtanúja. A rejtélyes Caballo Blanco közvetítésével megismerte a világ legfantasztikusabb ultrafutóit, a Mexikóban élő tarahumara indiánokat, és közelebbi kapcsolatba kerülve velük rádöbbent, hogy mindaz, amit a nyugati világ a futásról tud, téveszméken nyugszik. És a kérdések egyre sokasodtak. McDougall útja a Harvard high-tech laboratóriumaiból Észak-Amerika napsütötte völgyein és hófödte csúcsain át vezetett a Réz-kanyonba. Elbeszélésmódja egyszerre személyes és tudományos; az egyéni sorsok pontos és empatikus leírása mellett ismerteti a tudomány aktuális állását is az emberi fiziológiáról, táplálkozásról, az evolúcióról. A Futni születtünk nem csupán a szellemünket mozgatja meg, hanem a testünket is arra ösztönzi, hogy tegyük próbára a lábunkat, és lássuk be: mindannyian futni születtünk.

Yves Gandon - Az ​éden nyomában
Yves ​Gandon, ismert francia regényíró, esszéíró, költő és kritikus, a francia Pen Club elnöke, több franci irodalmi díj kitüntetettje. fáradhatatlan utazó, aki bejárta majdnem az egész világot. Létezi-e földi paradicsom - ezt kutatja 1961-ben tett utazása során. Először a Közel-Keletre, Isztambulba jutott el, majd a kisázsiai városok régi civilizációjának nyomait kutatja, meglátogatja Teheránt. Az után India és Burma sajátos, nekünk európaiaknak még mindig titokzatos életviszonyait tárja az olvasó elé. Innen Indonéziába utazik, bejárja Jáva szigetét és a csodaszép Balit. Útja Polinéziába is elvezet, s Ausztrálián keresztül utazik az Egyesült Államokba. San Francisco, Los Angeles, Hollywood, majd Mexikó útjának további állomásai, innen utazik el New Yorkba s a Rockefeller-Center tornyából szemléli a világ legnagyobb városának nyüzsgését. Egy kulturált francia szemével fedezi fel az európai olvasó számára mindazt, ami távoli világrészeken érdekes: a természet szépségeit, régi korok műkincseit, különböző népek néprajzi jellegzetességeit. Gandon úgy írja le élményeit, hogy az olvasó szinte maga előtt látja a festői tájakat, a tárgyak körvonalait, színeit, az emberek arcát. A különböző helyeket más-más szemszögből vizsgálja, így írása változatos, mindvégig lebilincselő olvasmány.

Karina Halle - Veszélyes ​trükkök
A ​szívem gyorsabban ver, a pulzusom pedig az egekben - vilmairis.com Egy veszélyes szerelem... Ellie Watt mindenáron meg akarja menteni Camden életét. Korábbi gengszter szeretője, Javier segítségét kéri, a férfi azonban gonosz játékot űz vele. Támogatásáért hatalmas áldozatot követel a lánytól. Választhat: hagyja szerelmét meghalni, vagy elkövet egy kegyetlen bűntényt. Ellie korábban vérbeli simlis volt, és most ki kell találnia valamit, mielőtt mindkettőjük élete végérvényesen tönkremegy. Camden McQueen nem tudja elfelejteni Ellie Wattot. Ég a bosszúvágytól, amiért elítélték egy olyan bűntény miatt, amelyet el sem követett. A tehetséges tetoválóművész komoly lépésre szánja el magát, hisz Ellie megmentéséért bármire képes. Vajon továbbra is szeretni fogja a lány, ha megismeri az ő sötét oldalát.

Erdődy János - Küzdelem ​a tengerekért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Atkeles-cimterv
elérhető
71

Cormac McCarthy - Átkelés
Az ​Átkelés, Cormac McCarthy méltán híres Határvidék-trilógiájának második kötete. A nagysikerű Vadlovakhoz hasonlóan szintén az USA délnyugati államaiba és a szomszédos Mexikó kietlen és kegyetlen tájaira kalauzolja el az olvasót. A második világháború idején játszódó megrázó történet egy testvérpár, a tizenhat éves Billy Parham és öccse, Boyd megpróbáltatásairól, kalandjairól és felnőtté válásáról szól. Billy megszállottan üldözi a jószágaikat prédáló, Mexikóból átkóborolt nőstényfarkast. Miután a fiú csapdába ejti a vemhes állatot, úgy dönt, nem öli meg, hanem átkel vele a határon, és szabadon engedi a hegyek közt. A tragikusan végződő útról hazatérve örökre megváltozik az élete. ,,Az elátkozott vállalkozások végérvényesen kettévágják az életet azelőttre és mostra." Billy eztán még egyszer visszatér a határ túloldalára, Mexikóba, ezúttal azonban az öccse társaságában vág neki az útnak. A szerző lélegzetelállító óriás-mondataival, a western-regények hagyományából táplálkozva, Melville, Hemingway és Faulkner nyomdokain járva tárja elénk újabb letaglózó, pokoli látomását egy vad és megszelídíthetetlen vidékről, és a benne élő - e vidékkel és egymással is szüntelen küzdelemben álló - emberekről.

B. Traven - Makrancos ​hölgy Mexikóban
Elbeszéléseinek ​világa ugyanaz mint regényeié: szinterük Mexikó, szereplőik mexikói fehérek és indiánok, a mai Latin-Amerika páriái s egykori nagy királyok, a hódító spanyolok leigázottjai, s napot, holdat teremtő, mítikus hősök. Traven írásait a nagy kaland igézete hatja át, mely ott él valamennyiünk lelkében; egy elpusztult civilizáció dzsungelmélyéről fel-felvilannó emlékének bűvölete s a huszadik századi Mexikó sokféle szinből kikevert, szélsőséges és különös életének leküzdhetetlen vonzása jellemzi.

Jennifer Clement - Elveszett ​lányok országa
Mexikó ​déli részén, Guerrero állam dzsungel borította vidékein, ahol a mákföldeket, marihuánaültetvényeket és a lakosságot helikopterről permetezik gyomirtóval, minden lány „fiúnak születik” – nehogy elrabolják a drogbárók lelketlen pribékjei. Még biztosabb üregeket ásni, és oda rejtőzni, ha a távolban felzúgnak a luxusterepjárók… ám a legtöbbjük így is a kartellek fogságában végzi. Ladydi, az Elveszett lányok országának tizenhat éves főszereplője „megússza”. Legalábbis túléli, és elmeséli, hogyan telt a veszélyes idő a hegyi faluban, ahonnan minden férfi elmenekült, hogy átszökve a határon, az Egyesült Államokba keressen magának elviselhető életet. Elmeséli, hogyan került ártatlanul Mexikóváros legnagyobb női börtönébe, és milyen sorsokat cipelnek az ott élő fiatal nők. Jennifer Clement lehengerlő regényében a szépirodalom erejével mutatja meg, hogy a drogbárók uralta vadonban is létezik barátság, van szolidaritás, és hogy az emberi szeretet feltárhatja a remény útjait.

194771
elérhető
4

James M. Cain - Szerenád
John ​Howard Sharp operaénekes. Igaz, hogy elment a hangja, és a bárból is kidobták, ahol eddig dolgozott, de igazi operaénekes: Olaszországban tanult, a világ nagy operaszínpadain lépett föl. Most pedig egy ócska mexikói kávéházban ül, amikor belép egy gyönyörû indián lány. Az indián lányok ritkán szépek, de ez a lány tiszta azték és gyönyörû. Sharpnak amerikai voltán kívül semmije sincs, pénze egy fillér sem, de sikerül felhívnia magára Juana figyelmét. Ám amikor énekelni próbál neki, a lány kirúgja. Legközelebb akkor találkoznak, amikor Juana levélben keresi meg: nyitna egy bordélyt Acapulcóban, és könyvelõnek kellene a férfi. De az odaúton egy váratlan vihar elõl kénytelenek egy templomba menekülni. A vihar, a magaslati levegõ, a szerelem -- ki tudja, mitõl, Sharp hangja visszatér. Eleinte el sem akarja hinni, de aztán sietve Kaliforniába utaznak, és a férfiból néhány hónap leforgása alatt filmsztár lesz. Sajnos szerzõdés köti a filmvállalatához, így amikor meghívja a Metropolitan operaház New Yorkból, nem mehet el. Juana rábeszéli a szerzõdésszegésre. És innen indul útjára kettõjük végzete, ahogy azt egy Cain-mûben várni is lehet. Három leghíresebb könyve (A postás mindig kétszer csenget, Dupla vagy semmi, Mildred Pierce) után, 1956-ban ezt a regényt is megfilmesítették: Anthony Mann rendezte, Sharpot a híres film- és operasztár, Mario Lanza, Juanát pedig maga Joan Fontaine játszotta.

Jorge Ibargüengoitia - Augusztusi ​villámok
"- ​Á, te vagy az, Lupe? - és teljes cinizmussal invitált, hogy tartsak vele. Szó nélkül léptem oda hozzá: szívemben ezer ellentétes érzelem dúlt. Néhány lépést tettünk. Azt kérdezte: - Na és az óra? - Miféle óra? - Amit elloptál. - Én soha életemben nem loptam órát, barátom. - Ezt olyan komolyan mondta, mintha csakugyan soha életében nem lopott volna órát. A lámpás egy frissen ásott sírgödröt világított meg. Nem türtőztethettem magam tovább. Jól kimunkált izmaim egyetlen gyors mozdulatával a gödörbe löktem Pérez H.-t. Az pedig, hiszen világéletében csak egy nyamvadt kis tintanyaló volt, úgy terült el hangos cuppanással az undorító sárban, mint egy béka. A lámpás kialudt, s valószínűleg el is gurult valahová. Tapogatózva távolodtam, ügyet sem vetve Pérez H.-ra, aki ostobán kiáltozott: - Lupe, segíts... Mért löktél be?... Mit forralsz, te nyomorult?... stb. - Egyre hangosabban inzultált. Megöltem volna, ha van mivel. Ez volt a második csapás, melyet a sors reám mért, mert másnap a képviselőház, rendkívüli plenáris ülésén, Pérez H.-t nevezte ki ideiglenes köztársasági elnökké."

Anthony Grey - Az ​őrült kísértet
A ​Véres kaland Miamiban folytatásaként megjelenő kötetben az egymással örökké csipkelődő, a whiskyt és a nőket nem megvető magánnyomozók ezúttal Mexikóban keverednek lélegzetelállító kalandokba. A misztikus gyilkosságsorozat, amelynek nyomába erednek, hátborzongató meglepetéseket tartogat a számukra. Ismeretlen fegyveresek, álarcos karatésok, gyújtogatók és zsarolók ellen kell felvenniük a harcot, ha el akarnak jutni a végső célhoz: az őrült kísértet leleplezéséhez. "...beleütköztem a sarok mögül felbukkanó, autó nélkül is szélsebesen száguldó Emíliába. Egy szép mívű tőr volt a kezében, amely meglehetősen hasonlított arra a darabra, amivel előző este leszúrták a pisztolyos férfit. A lány szokása szerint sikkantott egyet, elejtette a tőrt, majd villámgyorsan lehajolt érte és pont sikerült gyomorba fejelnie. A lökéstől nekitántorodtam a falnak, és fejcsóválva jegyeztem meg: - Hát magába aztán nem lenne tanácsos belekötni. Előbb fellök, aztán gyomorba fejel, és ha szükséges, akkor esetleg le is kaszabol azzal a micsodával. Bocsánatkérően elmosolyodott, aztán felkapta a tőrt a földről és felém nyújtotta. - Nézze, milyen szép! - Ühüm. Ez ilyen... dísztőr? - Ez? - nézett rám megbotránkozva.- Ez egy ősi áldozókés pontos mása. Tudja, ilyennel vágták ki a papok az áldozatok szívét. A magyarázat közben megenyhült az arca, az utolsó szavakat már mosolyogva mondta ki. Én meg nyeltem egyet. - Hát ... mindenesetre ... nem rossz. Azért remélem, most nem áldozni indul?"

A_taliga
elérhető
1

B. Traven - A ​taliga
A ​taliga a már említett Mahagoni-ciklus első kötete de önmagában is lezárt egész. A huszadik század elején a Diaz-diktatúra idejében időszakában játszódik Mexikóban akárcsak Traven legtöbb regénye. Egy nagybirtokos fincájáról indul el Andreu Ugaldo, a főhős. A fiatal indián elszakad szüleitől, akiket a többi peonhoz hasonlóan röghöz köt a feudalizmus bilincseinél súlyosabb rabiga, az adósság, amely a földesúr boltjában halmozódik, mert többszörös áron írják terhére a másutt be nem szerezhető, de nélkülözhetetlen és - pénz híján - hitelbe vásárolt árut. A földbirtokos vejénél, egy kisvárosi kereskedőnél tanul meg Andreu írni-olvasni, pénzzel bánni, majd amikor gazdája kártyán elveszti, a kisváros után a nagy országot is megismeri - a taliga mellett: carrateróvá lesz, ökrök vonta kordékaravánokkal vándorol, és élettársra is talál. Kemény sorsán keresztül, az aprólékos leírást szatirikus ábrázolással és lírai hangvétellel váltva mutatja be Traven a mexikói falu és kisváros életét, egész társadalmát, a spanyol eredetű uralkodóosztály korruptságát, az indiánok folklórkincsét.

Covers_90325
Utolsó ​szerelem Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Utolsó ​szerelem
Mexikó, ​e messzi és nagyon gazdag kultúrájú ország mai prózájából egyetlen kis kötetben valamiféle "keresztmetszetet" adni lehetetlenség. Történeti-időrendi vagy tematikusan rendszerező szempontok helyett tehát egyetlen téma: a szerelem köré csoportosulnak ezek az írások. Legnagyobb részük többé-kevésbé szabályos novella, de akad köztük regényrészlet, sőt névtelen szerzőjű, gyűjtésen lejegyzett népmese is. Mi az, hogy szerelem? Erre minden kultúrának és minden embernek van valamilyen válasza. A fogalom mindenkinek ismerős. Persze, sok minden belefér. Kicsinyes szorongás és mindent elsöprő szenvedély, városi flegmaságot olvasztó melegség és indián misztérium, beteg sóvárgás és brutális féltékenység, csöndes elvágyódás és vad erotika, finom nosztalgia és őrült lázálom. A sort még hosszan lehetne folytatni, tovább is, mint ameddig e kötet írásai érnek. Bennük harminchárom szerelemváltozatot talál az olvasó. Ilyen a szerelem Mexikóban. Ilyen Mexikó: nagyon európai, és nagyon indián, "tiszta Amerika" és harmadik világ, városi és falusi, közeli és távoli ország.

Anna Seghers - Mexikói ​történetek
Amikor ​ a fasizmus uralomra jutása lehetetlenné tette Anna Segher számára is, hogy hazájában éljen és alkosson, hosszú hányattatás után Mexikó, az akkor a demokratikus fejlődés útjára lépő Mexikó volt az az ország, amely a vándort befogadta. De hiába választotta el egy fél világ régi hazájától és a hamarosan lángban álló Európától - az írónő akkor és ott is minden gondolatával otthon járt, mindent leírt szavával az antifasiszták, a becsületes németek harcát igyekezett segíteni. Gyönyörű lírai emléke ennek az időnek önéletrajzi vallomása, A halott lányok kirándulása, amely a kaktuszok szegélyezte mexikói országútra varázsolja egy régi-régi iskolai kirándulás emlékét, felvillantva a hosszú szoknyás, hosszú copfos leányalakok majdani - azóta szintén múlttá vált - jövőjét. A mexikói idők élményei, emlékei, benyomásai később értek novellákká. Anna Seghers egy kis népcsoport kálváriájával érzékelteti az egész nép történelmi útját, a kegyetlen hódítástól az önálló nemzeti létet és felemelkedést ígérő Cardenas-korszakig. Majd még mélyebbre néz: két ember, egy tudatlan, gyönge és mégis erős leány, Crisanta, és egy szegény falusi fazekas személyében állít örök emléket azoknak az egyszerű embereknek, az oly sok megpróbáltatást elviselt mexikói indiánoknak, akik valóban az írónő otthonává tették a világégés idejére Mexikót.

Karl May - A ​Gran Cacho kincse
Karl ​May regényében Mexikóba kalandozhatunk el az ariponok és a chiriguanó indiánok hazájába. Főhősünk vezetőül akarja szerződtetni a híres és hírhedt sendadort, Geronimo Sabucót. Azonban a sendador éppen egy expedíciót vezet a Gran Chaco vidéken. Hőseink a nyomába erednek. Útközben rejtélyes dolgokra bukkannak, kiderül, hogy sendador megölt egy padrét, aki az inkák kincsét őrizte. Sabuco a chiriguanó indiánok segítségével elmenekül. Így aztán megindul a gyilkos hajsza az elrabolt kincsért. Titkok, ármánykodások, gyilkosságok fűszerezik Karl May lebilincselő kalandregényét.

Vitray Tamás - Mexikói ​mozaik
1968 ​októberében milliók hallgatták Vitray Tamás tudósításait Mexikóból, az olimpiai játékokról. A megnyitótól a záróünnepségig minden fontos eseményről beszámoltak a Magyar Televízió nézőinek. És mégis - ezekből a tudósításokból sok minden kimaradt. Nem volt szó bennük Mexikó városáról és az ősi indián kultúrák emlékét őrző környékéről, a mexikói utca nyüzsgéséről, luxusvilláiról, és nyomornegyedéről, és főként szó sem esett bennük a tudósításokat megelőző és kísérő rengeteg izgalomról, munkáról, fáradságról, bosszúságról – és örömről, ami mind-mind elmaradhatatlan velejárója tv-riporter "útikalandjai"-nak. Ebben a kis könyvben ezeknek az élményeknek sok humorral, bőséges öngúnnyal fűszerezett, nagyon őszinte leírását találja az olvasó. Nem kevésbé szórakoztatóak, mint a tudósítások maguk...

Végh Antal - Gyógyít6atlan?
A ​szerző könyve közvetlenül az 1986-os, számunkra kudarccal végződött mexikói labdarúgó- világbajnokság után jelent meg. Mik voltak a kudarc előzményei, hogy is volt az a bizonyos 6-0-ra végződő szovjet-magyar mérkőzés...

Thomas Mayne Reid - A ​fehér törzsfőnök
A ​mexikói San Ildefonso határában, egy mély szakadék szélén rántja vissza lovát a történet főhőse, Carlos. A mutatvány veszélyes - s ő fogadásból teszi! Bár ne nyerte volna meg a fogadást! Hiszen ezzel kivívta maga ellen a városka spanyol hatalmasságának haragját. A harc kirobban. Carlos harcol az igazságért, húgának életéért, szerelméért... Már-már elbukna, ha segítségre nem lelne egy baráti indián törzsben, amely egyszer hálából törzsfőnökké választotta őt. A mindvégig lélegzetelállítóan izgalmas regény - egy méltó bosszú és egy szép szerelem romantikus története - a múlt századi angol ifjúsági író jól ismert munkája.

Csernai Zoltán - Tollaskígyó ​utolsó visszatérése
Miért ​jelenik meg napjainkban ismét a fehér bőrű, szakállas, hol quetzalmadártollas és kígyós fejdíszt, hol hosszú, fehér köntöst viselő bölcs, jóságos isten Mexikóban, a Yucatán-félsziget partjainál? Miért hiszik azt történetünk szereplői, hogy az ember alakban felbukkant Tollaskígyó az Orgon Negyedik Világából jött csillagember? Mit vár tőle az idős professzor, a szervátültetés tudósa, aki végtagbankot alapított, és miben reménykedik az a hajótörött fiatal régész, aki itt folytatja apja mezopotámiai kutatásait? Szerelem és féltékenység, földrengés és atomrobbantás, menekülés és hajsza szárazon és vízen alakítja és pecsételi meg a szereplők sorsát. A történet végére az is kiderül, ki a barát és ki az ellenség: kit őriz Vitztipocstli, a démonok démona, és kiért jön el felszabadítóként a mélytengerek népe.

Rachel Scott - Megveszem ​ezt a nőt
Ana ​Christina végre elhagyhatja az előkelő nevelőintézetet, és apjával hajóra száll Mexikó felé. Alejandro, a dúsgazdag vállalkozó megpillantja a fedélzeten, és azon nyomban belészeret. Ám a fiatalok nem lehetnek egymáséi: nemcsak a társadalmi korlátok választják el őket, hanem a régmúltból felsejlő és tragédiával végződő szerelmi dráma is... A nagy sikerű tv-sorozat hősei ezúttal e regény lapjain találkoznak egymással: szeretnek, küzdenek, csalódásokon és örömökön mennek kereszül, hogy a történet végén, sok bonyodalom után, végre egymás karjaiba omolhassanak.

Juan Cortéz - Bosszú ​és bocsánat
Az ​ártatlan, kedves szerelmi történet, amely egykor egy Spanyolországból Mexikó felé tartó hajón vette kezdetét, e kötet lapjain végkifejletéhez ér. Campechében felizzanak a szenvedélyek: Alejandro Aldama párviadala a tekintélyes és gazdag Montes De Oca-családdal a fiatalember győzelmével fejeződik be, mindazokra, akik bűnösek voltak apja és anyja tragédiájában, lesújt a kérlelhetetlen végzet. Ana Christina pedig, Alejandro egyetlen igazi és örök szerelme, szomorúságok és fájdalmak után felszabadult lélekkel mindent megért és megbocsájt. Nemcsak a bosszú teljesül be tehát, de a szerelem is....

Viva_villa!
elérhető
3

John Reed - Viva ​Villa!
Az ​amerikai John Reed a szemtanú hitelével és izgalmával rajzolt maradandó képet a felkelő Mexikóról világhírű könyvében. 1913-ban Pancho Villa, a mexikói népi parasztforradalom legendás katonai vezetőjének oldalán harcolt a magukat konstitucionalistáknak nevezett mexikói forradalmárok mellett. Könyve a kalandregények érdekességével számol be erről a különös forradalomról, amelynek hősei tehénpásztorokból lett katonák, rablókból lett tábornokok, eredeti érdekes figurák, indiánok, mulattok, fehérek, akik mind egy célért harcoltak. Nagy szeretettel emlékezik meg Pancho Villáról, a banditából lett csodálatos tábornokról, a mexikói forradalom egyik legnagyobb alakjáról.

B. Traven - Akasztottak ​lázadása
Traven ​életművének egyik legjelentősebb alkotása Mexikóban játszódik, a huszadik század első évtizedében. Szereplői a fakitermelésre szegődött nincstelen nyomorultak, akik embertelen körülmények között dolgoznak, hogy soha meg nem fizethető adósságaikat törlesszék. Közöttük dolgozik Cándido, az indián paraszt is, aki kölcsönszerzésre kényszerült, hogy feleségét tisztességgel eltemethesse; így került a monteriára, ahol a vadon élővilága is kevésbé veszedelmes, mint a munkafelügyelők. A gyötrelmek és megaláztatások azonban nem tudják megtörni az embereket; az akasztottak, a kikötéssel járó kínokon edzett munkások puszta kézzel támadnak hajcsáraikra, emberi méltóságuk kivívásáért.

Elpaso
elérhető
11

Winston Groom - El ​Paso
El ​Paso határváros, a történet pedig korszakhatáron játszódik, a huszadik század fordulóján és első évtizedeiben. A nagysikerű Forrest Gump szerzője ezúttal fordulatos történelmi kalandregénnyel áll elő, a helyszín néhány Európában, majd az Egyesült Államokban felvillantott pillanatkép után a viharos, önállósodó Mexikó, amelynek a határhoz közel eső területeit fillérekért vásárolták fel az amerikai vasútmágnások, újságcézárok és mások. Itt minden lehetséges és itt mindenki megfordul: hősök és áldozatok, gyermekrablók, banditák és javasasszonyok – valamennyiüket próbára teszik a háborús körülmények és a gyönyörű, ámde cseppet sem barátságos természet. A történet egy bostoni árvaházban kezdődik, ahonnan éppen karácsony előtt egy vasútmágnás és a családja örökbe fogad egy kisfiút. Arthur, aki még a vezetéknevében sem lehet biztos, felveszi a szép hangzású Shaughnessy nevet, előkelő iskolákba jár, majd beáll apja mellé a vasúttársasághoz, szerelmes lesz, gyerekei születnek. Már-már beleszürkül egy üzletember hétköznapjaiba, amikor egyik pillanatról a másikra nagyot fordul körülötte a világ. Sivatagon és vadonban üldözi gyermekei elrablóit, akik egyszerre gonosztevők és hős forradalmárok; brutális gyilkosok, akik ugyanakkor az országuk őslakosait akarják jogaikba visszahelyezni. Időben és térben határvidéken járunk, semmi sem egyszerű. Pancho Villát, a gyilkos banditát olvasni tanítja az elrabolt kislány, kísérői pedig olyan valós és képzeletbeli figurák, mint Ambrose Bierce, a világhírű író, vagy John Reed, a szocialista újságíró, illetve Villa egyik alvezére, aki száradó, zsugorodó levágott emberi orrokból fűzött láncot hord a nyakán. Az olvasó ebből a magával ragadó könyvből talán megtudja azt is, hányféle nézőpontból lehet szemlélni ugyanazt a történetet, hogyan olvad össze izgalmas kalanddá történelmi forrás és fikció. A könyv gazdag, mint egy hatalmas freskó vagy mint maga az élet: érzelmes, gonosz, kegyetlen, tarka és szépséges. Igazi nagyágyú, Winston Groom közel húsz éve várt visszatérése.

Lucia Berlin - Este ​a paradicsomban
Lucia ​Berlin amerikai kisembereinek küzdelmes életében mindig ott rejtőzik a bizakodás és a derű. Egy pillanatra sem tűnik el a remény, hogy a dolgok egyszer majd jobbra fordulhatnak, ahogy a szerző rendkívül mozgalmas életében is megtörtént. Berlin megbirkózott az alkohol, az erőszak, a szegénység problémáival. Három házasság, egy heroinista férj és négy gyermek felnevelése mellett szakított időt az írásra, amelyben kiteljesíthette különleges személyiségét és létrehozhatta egyedi hangját, hogy jóval a halála után elnyerje méltó helyét a világirodalom panteonjában. Kötetünkben az Este a paradicsomban novelláit az Isten hozott idehaza című memoár kíséri, melyben Lucia Berlin azokról a helyekről ír, melyeket élete első huszonkilenc évében az otthonának nevezett, Alaszkától Argentínáig, Kentuckytól Mexikóig, New Yorktól Chiléig. Ezt a szöveget, mely egy mondat közepén szakadt félbe az írónő halálával, a fia által válogatott fényképek és levelek egészítik ki. "Mozgalmas évek voltak ezek - csupa dráma, fejlődés, társadalmi felbolydulás; anyám levelei lenyűgöző bepillantást engednek a fiatal anya és az önmaga felfedezésével vajúdó, reménybeli író gondolataiba" - írja Jeff Berlin a kötet előszavában.

Jeanine Cummins - Amerika ​földje
La ​Bestia - A Szörnyeteg. Így nevezik Mexikóban azokat a tehervonatokat, amelyek tetején az elviselhetetlen szegénység, vagy a drogkartellek, vagy épp saját bűnös múltjuk elől menekülve tömegek utaznak Közép- és Dél-Amerika országaiból az Egyesült Államok, "Amerika földje" felé. A "piszkos Amerikából" egy jobb helyre, amelynek persze szintén megvan a maga mocska - például épp a bevándorlók ellen felszított gyűlölet formájában. Több ezer kilométeres útjuk során a menekülő embereket szinte kivétel nélkül kifosztják, váltságdíjat remélve foglyul ejtik, a nőket megerőszakolják - a Mexikót behálózó nagy hatalmú kartellek mindenütt ott vannak, és nekik az emberélet olcsó. Lydia soha nem gondolta, hogy belőle is "migráns" lesz: Acapulco városából való, jómódú, középosztálybeli mexikói nő, akik nyolcéves kisfiával, Lucával együtt mégis a La Bestián, majd a hírhedt Sonora-sivatagban, egy embercsempész vezette csapatban próbálja elérni az ígéret földjét, a határfalon túli Egyesült Államokat. Ha nem sikerül, mert valaki felismeri vagy elárulja őket, és üldözőjük rájuk talál, a biztos halál vár rájuk. Csak a Gondviselésben, avagy a földönfutókat segítő, jólelkű emberekben bízhatnak. A sors szörnyű fintora, hogy egy megnyerő modorú, irodalom- és operakedvelő, a kislányáért rajongó ember elől kell menekülniük - olyasvalaki elől, aki szereti Lydiát. Hogyan lehetséges ez?

Kollekciók