Ajax-loader

'horvát szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Miroslav Krleža - Ezeregy ​halál
Miroslav ​Krleza, a világszerte ismert horvát elbeszélő, regény- és drámaíró, költő Magyarországon is régóta népszerűségnek örvend - elsősorban éppen az elbeszélései révén. Ez indokolja, hogy az eddigieknél teljesebb, sokoldalú válogatásban ismét közreadjuk legjobb írásait. A zágrábi gimnáziumból a pécsi hadapródiskolába, majd a budapesti Ludovikára kerülő Krlezát, a Monarchia világába születő horvát írót elkerülhetetlenül sok szál fűzi Magyarországhoz - de a magyar irodalomhoz is. Vallomása szerint Petőfi A farkasok dala című verse késztette írásra fiatal korában, Az apostol-t ő fordította le horvát nyelvre.

Natasa Dragnic - Minden ​nap minden órájában
Dora ​és Luka tizenhat évig nem találkoznak, pedig valaha elválaszthatatlanok voltak: gyermekkorukban csodás nyarakat töltöttek együtt a kis horvát halászfalu sziklás tengerpartján. De Dora családja Franciaországba költözött, és Luka magára maradt. Huszonéves korukban váratlanul egymásba botlanak Párizsban, és abban a pillanatban világossá válik számukra: ők ketten egyszerűen összetartoznak. Három boldog hónap következik, és már a közös életüket tervezik. Luka csak rövid időre akar hazatérni, hogy néhány dolgot elintézzen – de azután többé nem jelentkezik… A Minden nap minden órájában azok közé a szokatlan szerelmes történetek közé tartozik, amelyek egyidejűleg időtlenek és modernek: időtlen az előre elrendeltetésbe vetett hite miatt, miszerint létezik olyan, hogy két embert egymásnak teremtett a sors, és modern, mert képes érzékeltetni, hogy az élet általában sokkal bonyolultabb ennél.

Huszonot-nagyon-fontos-novella
5

Ismeretlen szerző - Huszonöt ​nagyon fontos novella
Ezzel ​a könyvvel mindjárt két kötetet tart a kezében az olvasó: egy remek novellaantológiát és egy autentikus tanulmánykötetet. A teljes terjedelmükben közölt művek után ismert irodalomtörténészek tárják fel a különböző novellatípusok titkait. Könyvünkkel elsősorban az érettségire, felvételire készülő diákoknak kívánunk a segítségére lenni, de reméljük, hogy bemutató s értelmező szempontjainkkal sikerül felkeltenünk a pedagógus kollégák érdeklődését is.

Szerelmes_%e2%80%8barany_kalend%c3%a1rium
Szerelmes ​arany kalendárium Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Szerelmes ​arany kalendárium
A ​Kozmosz Könyvek sorában megjelenő versantológia 365 szerelmes verset tartalmaz, több mint 10 000 sor terjedelemben. A verseket Kormos István válogatta. A könyv szabadon s mégis ötletes csoportosításban követi a szerelem változatos témáit, külső és belső formaváltozatait. A világirodalom különböző korszakainak nagy költői mellett a magyar költészet jelesei is szép számban szerepelnek. Külön érdekességként említhetjük, hogy a legfiatalabb magyar költőnemzedék néhány sokat ígérő tagja is helyet kapott ebben a szép antológiában.

Mirko Kovač - Bevezetés ​a másik életbe
Engem ​a modern regény elsősorban mint kihívás nyűgözött le. Úgy robbant közénk, mint a cifra káromkodás, és azonnal összetűzésbe került a szellem rendőrségével, alapjaiban ingatta meg az uralkodó öntetszelgését, vitába szállt az olvasóval, a történelemmel, a politikai világnézetekkel, lerántotta a leplet egy csomó mítoszról, és - a maga módján - a köztudatba hozta a "tiltott valóságot" Ezt a valóságot próbálja Mirko Kovac "az angyalarcú alkotó képzetét" megtépázó könyvvé formálni. Gunyoros-csúfondáros szövegfoszlányok, erotikus sziporkák, naplórészletek mellett, lelkiállapotok felvételei, amelyekből "egy látszólagos életrajz avagy egy fantasztikus vallomás áll össze. Mégsem intim regény a Bevezetés..., szerzője keményen politizál, vitára buzdít, a (közép)-kelet-európai valóságból keresi a másik életbe vezető utat.

Dubravka Ugrešić - Banyatanya
Ráncfelvarrás, ​diéta, push-up melltartó és járókeret helyett! A már hazánkban is méltán ismert írónő, Dubravka Ugrešić regénye eddig nem látott humorral, iróniával, szeretettel és megértéssel beszél a nyugati kultúra nagy tabuiról, nőiség, öregedés és elmúlás viszonyáról. Boszorkányok, legtöbbször eldönthetetlenül jók vagy rosszak, márpedig vannak. Egyik legismertebb képviselőjük, egyben a „banyainternacionálé” tagja, a szláv mitológia Baga Jagája. Az ő alakját újragondolva építi fel Dubravka Ugrešić triptichonszerű regényét. Az első részben a főhős írónő idős édesanyja kérésére indul zarándokútra Várnába, melyre egy fiatal rajongója, a különös bolgár folklorista, Aba Bagay kíséri el. A második rész, a könyv talán legmesésebb szakasza három nyugdíjas barátnő nagy kalandja egy cseh wellnessközpontban, szerelemmel, cselszövéssel, rég elveszettnek hitt gyerekek és (nagy)szülők egymásrataláltával, valamint orosz maffiózók Fabergé-tojásaival. A kötet lezáró szakasza a világ, elsősorban annak szláv nyelvű területeinek boszorkány-mitológiájában tett kalandos útra viszi az olvasót.

Miroslav Krleža - Drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Duro Zrakić - Mindenki ​szeret, csak apám nem
"A ​haladásnak nincs semmi értelme mindaddig, amíg a világon vannak boldogtalan gyermekek." (Einstein) Minden történelmi időszak talál kibúvót, amellyel igyekszik eltakarni a gonosztetteit. A mi korunk egy nagyon vonzó leplet talált, amelynek a neve: haladás. E lepel alá rejtettük a válást és annak áldozatát: az ártatlan gyereket. Túl sokat kiabálunk, panaszkodunk a gyerekekre, a mai fiatalságra. Nem úgy cselekszünk-e, mint az a lopó, aki azt kiáltja: "Fogjátok meg a tolvajt!" A Szentírás is a fiatalok sorsát igazolja: "Az apák ették az éretlen szőlőt, és fiaik foga vásott el tőle" (Jer 31,29). Ebben a kisregényben a gyermekek segélykiáltását halljuk. Érintsenek meg vallomásaik!

Wesz Péter - A ​bal lator lemászik a keresztről
Nyikorgó ​kerékpárján izzadó plébános; a kihalt utcán rohanó eszelős, kezében kukoricaszár; árnyékban rejtőző alakok a pincesoron; bomló madártetemmel játszadozó kislányok. A magyar tanyavilág, a haldokló zsákfalvak, az elöregedő és elnéptelenedő települések krónikáját sokan megírták már. Regényként. Elbeszélésfüzérként. De nem példázatként. Egyáltalán, nem gyanús írói vállalkozás a 21. század elején előállni egy példázattal? Nem idejemúlt már morális tanulsággal házalni? Wesz Péter prózája a példázat és a szociográfiai igényességű elbeszélés, a nincstelenek világát megjelenítő történetek megújítására tesz kísérletet. A bal lator lemászik a keresztről nemcsak a 2010-es évek Magyarországának falusi rögvalóságáról ad látleletet, a leszakadó vidék környezetében a jó és a gonosz örök harcát is színre viszi. Messze állnak tőle a dörgedelmes erkölcsi magyarázatok, de óva int attól, hogy a falu tipikus karaktereinek mindennapi küzdelmeit biztos távolból, némi kiábrándultsággal, közönyösen szemléljük. Nem mond ítéletet, de azt sem engedi, hogy ítélkezzünk.

Gróf Egon Corti Cäsar - Erzsébet
\"...Az ​itt következő munkában azon voltam, hogy kizárólag hiteles, mindeddig közzé nem tett anyag alapján képet adjak egy asszonyról, akiről egyik udvarhölgye, Fürstenberg grófnő, egy ízben a következőket mondotta: \"Hogy milyen volt a valóságban, hogy mi volt rajta olyan vonzó és elbűvölő, ezt sem véső, sem ecset nem képes visszaidézni.\" (...)\"

Ivan Kušan - Koko ​Párizsban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mirko Kovač - Város ​a tükörben
Kígyómarások, ​kirekesztett gnómok és a vak nagybácsi aberrált "libatömése". Kicsapongó apa, áldott anya és a kistestvér vonaton születésének misztériuma. Holtában csodává lett apáca, kommunista észvesztés és egy hibbant magyar lány őrjítő szerelme. A mindezeket felvonultató regény a képzelet szüleménye, azé a képzeleté, mely visszatekintve az ember saját életét is átrendezi; színezi, vagy éppen elmaszatolja az egyes állomásokat. A történet Hercegovina és Montenegró határvidékéről indul, és nem állják útját sem hegyek, sem időközben keletkezett nemzet- és országhatárok, biztos tempóban zakatol Belgrádig, a Vajdaságig, és a végállomás Isztria, egészen pontosan Rovinj, az emlékezés és a megállapodás helye, ahol a vándor elbeszélő nyugalomra lel, ahogyan az író – az egyik legjelentősebb kortárs dél-szláv író – is. Dubrovnik közelségéből, ahol a város visszatükröződik a tengerben, az ember közelébe jutunk, akiben visszatükröződik a történelem. Mert éppúgy regénye ez a soknemzetiségű, színpompás, ugyanakkor a nagyhatalmak által nem egyszer gyakorlótérnek használt és etnikai konfliktusoktól lőporszagú Balkán XX. századi át- meg átrendeződésének, ahogyan regénye az egyén származástól, tettvágytól, szerelemtől és nélkülözésektől sújtott lelkének is.

Joža Horvat - Sisakos ​kandúr
Joza ​Horvat jugoszláv író Sisakos kandúr című, humorban, meglepő fordulatokban bővelkedő regénye Ilija Kapara, a "partizán kandúr" érdekes kalandjait , viszontagságait eleveníti fel .

Senko Karuza - Szigetlakók
Szigetlakónak ​lenni egyszerre jelent bezártságot és nyitottságot - a társadalom izgága hullámzásától messze a tenger fenséges kéksége felé fordulást. Fergeteges humor, hatalmas életkedv és bölcsesség árad ebből a könyvből. A robinsoni lét boldogságát és küzdelmeit megörökítő történetek mellett megismerjük a szerző legkedvesebb dalmát ételeit. A forró nyár pezsgése után ellenpontot képeznek a téli időszak kiüresedéséről szóló mesék, amikor a viharos hullámzással dacolva már csak az igazi szigetlakók maradnak. Ám az emlékezet, a színek, illatok, ízek és az egymásra utalt emberek összetartása még a legnehezebb időkön is átsegít. Senko Karuza világa magával ragadja olvasóit, hogy könyvébe feledkezve egy kis ideig mi is úgy élhessünk, ahogyan mindig is szerettünk volna – a nyugalom tengerében. Senko Karuza 1957-ben született Splitben. Gyermekkorát Vis szigetén töltötte, majd a Zágrábi Tudományegyetemen szerzett diplomát. A kis és távoli szigeteken való túlélés alternatív módszereinek multimediális mobil kutatóközpontja nevű civil szervezet alapítója, mely évente egy kis szigeten rendezi meg a MareMare művészeti fesztivált.

Covers_51440
5

Ismeretlen szerző - Világirodalmi ​dekameron I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_51442
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi dekameron I–II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Slavenka Drakulić - Frida, ​avagy a fájdalomról
Győzhet ​vajon az élni vágyás a legmélyebb fájdalmak felett? Frida Kahlo a halálos ágyán fekve emlékezik vissza nyugtalan életére. Az örökös gyötrelem és a vele vívott harc ellenében alkotja világhírűvé vált festményeit, bonyolítja egyre szövevényesebb szerelmi viszonyait. Frida - a korai gyermekbénulástól a kamaszkorában elszenvedett balesetet követő harminckét műtétig - a fájdalom minden arcába belenéz, mégis újra és újra az élet mellett dönt. Slavenka Drakulić, aki szintén súlyos betegen éli az életét, jól ismeri ezt a sokarcú világot; Fridáról szóló regénye így önéletrajzi árnyalatot is kap. Ugyancsak fontos szerephez jut a festő édesanyja és húgai, az életében központi szerepet betöltő Diego Rivera szeretői, valamint Natalja Szedova, aki Lev Trockij élettársa volt. Drakulić a fájdalom kórtörténetének keretébe illeszti rövid, ám finom értelmezéseit Frida Kahlo festményeiről.

Sladana Bukovac - Szellemmajom
Az ​internetes társkeresés, a bordélyok világa, a délszláv háború utáni korrupció, a keletre érkező nyugati ember megdöbbenése együtt kavarog ebben a megrázó pszichológiai regényben. Főszereplője egy pszichiáter, aki úgy osztogatja betegeinek a poszttraumás stressz diagnózisát, akár az ügynökök a szórólapokat. Pavel viszontagságaiból és páciensei elbeszéléseiből olyan általános érvényű emberi sorsokat ismerhetünk meg, melyekben nem számít, ki gazdag és ki szegény, ki ismert és ki névtelen: a titkok és tragédiák mindig ott rejtőznek a kulisszák mögött, és - akár pszichiáter segítségével, akár anélkül ­ mindenkinek meg kell vívnia a maga harcát az életben való boldogulásért. A kritikusok Sladana Bukovac regényét a Száll a kakukk fészkére horvát megfelelőjeként emlegetik.

Covers_28391
Külföldi ​versek könyve Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Külföldi ​versek könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Miroslav Krleža - Filip ​Latinovicz hazatérése
Filip ​Latinovicz, a nagyvárosi élettől s művészi válságától megcsömörlött festő, huszonhárom esztendő után tér haza szülőföldjére, a Száva menti kisvárosba. Fölkeresi a házat, ahol nevelkedett, a Barátok utcájabeli ódon trafikot, ahol édesanyja, Regina asszony árulta valaha a szivart, s mérte a szilvóriumot az uraknak. Elüldögél a kávéházban is, azután továbbutazik Kostanjevecbe, anyjához, aki ott, saját házában, szőlejében tölti özvegyi napjait. Telnek a hónapok, s Filip képtelen elutazni Kostanjevecből. Művészi törekvéseinek értelme, egész emberi tartása kétessé válik számára. Belebonyolódik a környék furcsa, félresiklott figuráinak sorsába, nyűgözi egy romlott és gyönyörű asszonyhoz fűződő, képtelen szerelem is. Úgy tűnik, nincs ereje kitépni magát ebből a szövevényből; s ekkor, mintha mások döntenének helyette - váratlan, véres tragédia tesz pontot kostanjeveci tartózkodása végére. A stilirális rendkívül gazdag, a világot, az emberek mindvégig egy festő szemének súlyos, ragyogó látomásain keresztül láttató regényt a kitűnő író nyolcvanéves születésnapja alkalmából jelentetjük meg ismét.

Adrian P. Kezele - A ​delfin álma
"Hadd ​mondjak el neked valamit a delfinekről. Mi, veletek ellentétben, nem a tudásra törekszünk: a teljesség teremtményei vagyunk, és a mások iránt érzett együttérzésünk minden egyéb érzelmünknél erősebb. Magunkra vállaltuk a tanítók és a hírvivők szerepét. A mi tanításunk azonban nem hasonlít az emberekéhez; mi szeretet és játék által tanítunk." Richard Bach nagy sikerű A sirály című művének méltó párja e kötet, amely egy nem mindennapi delfin és egy ember közös kalandjainak története. Chyarr, a delfin és a Josip együtt álmodva egy új, korlátlan lehetőségeket tartogató világot fedeznek fel, s rádöbbennek, hogy bár eltérő feladatot kaptak az élettől, mégsem különböznek túlságosan egymástól. Barátságuk által egymás életének szerves részeivé válnak, különös világokkal, intelligens létformákkal találoznak. Mindkettőjük szempontjából megismerhetjük, miként tapasztalják meg a másik életét, s milyen tanulságokat, feladatokat és megoldásokat kapnak e spirituális barátságtól. Cyarr, a különleges delfin szerint a Föld kiindulási pontot jelent más világok felé. Ha eltűnik a Kék bolygó és a rajta élő intelligencia örökre elvész a lehetőség, hogy eljussunk ezekbe a világokba. Barátjának Josipnak mindazt a tudást, tapasztalatot és látásmódot kell az emberek körében továbbadnia, amit a delfintől tanult. Lebilincselően érdekes, nemritkán könnyfakasztó és mélyen elgondolkodtató történet egy delfinről, "akinek" tanítása szerint az emberek feladata nem az uralkodás más fajok felett, hanem a világon található tudás felkutatása és összegyűjtése.

Dasa Drndić - Leica ​formátum
Személyes ​emlékezés, családtörténet, történelmi regény, városhistória, detektívtörténet. Mindezt Daša Drndić elbeszélői tehetsége és nyughatatlan kíváncsisága olvasztja eggyé. Könyvében Rijeka különféle utazások, menekülések, a ki- és bevándorlók történeteinek találkozási pontjává válik. Ezekből a személyes sorsokból bontakozik ki az elbeszélő saját sorsa és saját története, valamint megismerhetjük az európai történelem felkavaró részleteit is, különös tekintettel a koncentrációs táborok és az embereken végzett gyógyszerkísérletek nem is oly távoli múltjára és jelenére.

Ismeretlen szerző - A ​világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
„A ​világirodalom egységes, összefüggő folyamat, egyetlen hatalmas vérkeringés. Mikor Goethe először észrevette és nevet adott neki, már réges-régen létezett: mert sokkal régibb, mint a nemzeti irodalmak. Csakhogy akkor még nem hívták »világirodalomnak«, hanem jelző nélkül, pusztán csak »irodalomnak«. Jelző inkább az egyes nemzetek külön literatúráját illette. A világirodalom nem ezekből állt össze nagyobb egységgé. Ellenkezőleg: az egyes nemzeti irodalmak különültek el a világirodalmon belül, mint állam az államban, külön nyelveik védbástyái mögött, mindjobban önálló életet kezdve...” (Babits) Egy válogatásban bemutatni a novellát, úgy, hogy a vállalkozás a legkülönbözőbb szempontoknak megfeleljen – hogy bemutassa mindazt, ami előzménynek tekinthető: a görög és latin műveltséggel érintkező perzsa, indiai, arab elbeszélés-gyűjtemények egy-egy darabját. Magáét a görög és latin elbeszélő prózát, a középkori fabliau-t, az európai és kisázsiai fejlődéstől függetlenül létrejött távol-keleti elbeszélést, a modern novella megteremtőjétől, Bocacciótól a ma élőkig, a reneszánsztól a XX. századig feltérképezze a novella egész világföldrajzát, úgy, hogy egyszerre adjon képet az irodalomtörténet korszakairól, tükrözze a többé-kevésbé elfogadott értékrendet s az ettől gyakran (s szükségszerűen) eltérő nemzeti értékskálát is reprezentálja, reménytelen vállalkozás, hisz csak az utóbbi két követelmény is kibékíthetetlenül áll szemben egymással, lévén, hogy a legnagyobb irodalmakból magasabb színvonalú gyűjtemény állítható össze, mint a nemzeti irodalmak összességéből. E közhellyel, hogy ilyen gyűjteményt csinálni reménytelen vállalkozás, szemben áll a gyakorlat: antológiák születnek, mert szükség van rájuk. Novellaantológiák is. Se szeri, se száma az ilyen átfogó vállalkozásoknak, mint a mienk, a legszélesebb skálában a két véglet: a tudós válogatás és ez impresszionista között. Mit tehet a szerkesztő egy ilyen nagy példányszámú, „standard” kiadványnak szánt antológia esetében, mint az, amelyet az olvasó a kezében tart? Igyekszik az egyes irodalmakat előbb úgy venni, mintha külön antológia készülne mindből, s az irodalom történetének a fonalát szépen felgömbölyíteni, mintha szöveggyűjteményt készítene. A kialakult értékrendet nem megsérteni, mintha disszertációt írna. S amikor ilyenformán előállt a megengedettnél két-háromszor terjedelmesebb anyag, megpróbálja csökkenteni. Pontosabban: csökkenteni, számtalan menetben. Úgy, hogy minden követelményt megsért. A térkép helyett tájékozódási pontok maradnak, a történeti fonal elkalandozik, az irodalomtörténetiség súlyos sérelmet szenved. A sérelem elkövetésében magyarázhatóan, de védhetetlenül, ha úgy tetszik, önkényesen, de elkerülhetetlenül most már a szerkesztő ízlése az eszköz. Mert ha már nem lehet teljes - és lehet e egyáltalán teljes egy antológia? -, adjon csak valamelyest eligazítást, vázlatot műfajról, korokról és nemzetekről, és legyen szép, jó, megrázó, emlékezetes olvasmány. Erre törekszik ez a válogatás is, amely kezdve az elbeszélő próza legrégibb ismert alkotásaival, a négyezer éves óegyiptomi A paraszt panaszai-val hetvenhárom elbeszélést, illetve novellát tartalmaz: a régebbi korokból tizenhármat, a tizenkilencedik század elejétől napjainkig hatvanat. Nem tesz egyenlőségi jelet az egyes irodalmak közé, de igyekszik, ha és ahol a színvonal sérelme nélkül ez megoldható, minél több irodalomból válogatni, s képviseltetni a később felvirágzott irodalmakat is. Egyezően a hasonló célkitűzéssel készült, ugyancsak az Európa Kiadónál megjelent A világirodalom legszebb drámái és A világirodalom legszebb versei című antológiákkal. A burkolón Pablo Picasso Minotaurosz és áldozata c. tusrajza látható.

Irena Vrkljan - Selyem, ​olló
Anyám ​Zágrábban, egy negyedik emeleti szobában üldögél, és nem tudja kimondani a szorongását. A húgaim egymástól távol laknak, ki-ki a maga konyhájában. Gyerekek kiáltoznak körülöttük, a tűzhelyen leves forr. Homburgban és a Palmotić utcában. V., a partizán, halott, a boszniai hegyek elhagyatottak. Apám a Mirogoj temetőben nyugszik, tizenkilencedik parcella, négyes sír. Egy vidéki festő, a barátom, nem talált megváltásra. Tizenhárom év Nyugat-Berlinben. A barátaim Charlottenburgban, Steglitzben. Claudio bátorított, Benno helyet csinált nekem az íróasztalán. Virginia Woolf. Charlotte Salomon. Nők, akik meg akarnak szökni a gyerekkorból. A hamis alázatosság ellen. A haragért. És az emlékezésért.

Antun Šoljan - Árulók
Bohém ​fiatalemberek a fiatal horvát író regényének hősei; kedves, mulatságos, sőt groteszk helyzetekbe kerülnek, furcsa kalandokba keverednek - és ezekben a különös helyzetekben mondják el egymásnak meg az olvasónak meghökkentő véleményüket az életről, a szerelemről, a társadalomról. Az érdekfeszítő regény a jugoszláv ifjúság lelki és társadalmi problémáit, a legifjabb nemzedék útkeresését ábrázolja lebilincselő előadásban, csillogóan szellemes humorral.

Robert Perišić - Köpd ​le, aki rólunk kérdez
"Itt ​van Önöknek maga a nagy Raymond Carver horvát kiadásban" (Szerbhorváth György) Robert Perisic, a horvát irodalom legújabb fenegyereke. Költő, író, filmszínész és kultuszfigura. De leginkabb ő Robert Perisic, a horvát irodalom legújabb fenegyereke. Ez a novelláskötete a balkáni háború személyes vetületetit boncolgatja. A zágrábi tengő-lengő, dezorientált nagyvárosi fiatalokról szóló történetek a mai zágrábi szlengben íródtak, és élvezetes, lendületes, magyar fordításban olvashatók.

Miroslav Krleža - A ​Glembay család
A ​családtörténet méltán csatlakozhat a Thibault-k, a Buddenbrookok, a Forsythe-ok sorához, a nagy nyugat-európai családregények osztrák-magyar monarchiabeli társaként. A névtelen céhes iparosok ivadékai a 19. század végére, a 20. század elejére a Krleza által nagyon jól ismert tájakon, a Zágráb-Bécs-Budapest alkotta háromszögben bankárok, magas rangú tisztviselők, katonatisztek, lumpok és csalók, szép és züllött feleségek, nagycsaládot összetartó anyák lettek. A Glembayok egy gátlástalanul meggazdagodott, nagyon hamar felfutott világnak a teremtményei. Fénykoruk éppoly fényes, hanyatlásuk éppoly tragikus, mint e kor fénykora és széthullása.

Covers_113179
Kezek ​dicsérete Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Kezek ​dicsérete
Ember ​voltunk alapjának, a munkának teljes örömét és szenvedését igyekszik számba venni ez az antológia, eldalolni a "kezek dicséretét". Pontosabban: az emberi tevékenység és a munka formaváltozásai révén kialakult legkülönfélébb - kétkezi és szellemi - mesterségek, foglalkozások költői dokumentumait összegyűjteni több ezer év költészetének az anyagából. S az anyag elrendezésében arra törekedve, hogy - a költők időrendjétől függetlenül - a versek egy-egy cikluson belül, szemre kissé csapongó játékossággal ugyan, de összességükben mégis félreérthetetlenül és érzékletesen kirajzolják a legváltozatosabb formákban jelentkező emberi tevékenységek történeti ívét a tűz első csiholóitól az asztronautákig.

Dubravka Ugrešić - Štefica ​Cvek az élet sűrűjében
"25 ​éves vagyok, foglalkozásom szerint gépírónő. A nagynénémmel élek. Azt hiszem, csúnya vagyok, bár egyesek azt állítják, hogy ez nem igaz. A kortársaimtól abban különbözöm, hogy már mind férjhez mentek, vagy van fiújuk, csak nekem nincs senkim. Magányos vagyok, és szomorú, és nem tudok magamon segíteni. Adjanak tanácsot. Štefica És itt, a szomorú gépírónőnél hirtelen elakadok! Érzem az ujjaim közt a megfelelő anyagot. Ráadásul resztli, és ráadásul karton! Resztli mint részli, részli mint prézli, prézli mint Rézi. Štefi, Štefica, te leszel a ruhica, a témám leszel, beveszlek, beszeglek, mint a ... Vezetéknév? Hm? Talán Cvek?! Halló? Tudakozó? Nem fontos, ki vagyok! Van-e Cvekjük?! Nagyszerű! Krííík!" Könnyed, szórakoztató olvasmány, mely sziporkázóan játszadozik az ún. "női műfajok" konvencióival, ugyanakkor összetett posztmodern textus, mely a műértő kacérkodó mosolyával tiszteli az olvasó irodalmi ízlését.

Covers_310137
Az ​erőd bevétele Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Az ​erőd bevétele
" ​A katona mint irodalmi hős kétségtelenül egyidős magával az irodalommal..." - írta egyik levelében Lev Tolsztoj, s ehhez csak annyit fűzhetünk hozzá: alig-alig akad - különösen az utóbbi másfél száz esztendő során - olyan rangos prózaíró, aki a katonai tematikából - így vagy amúgy - ne merített volna. Alighanem Stendhallal indul az a folyamat, amely a napóleoni háborúk hatására a katonát modern értelemben vett irodalmi hőssé avatja, s úgyszintén Stendhallal a háborúnak egy olyan minőségileg újfajta ábrázolása, amelyet jó maga a Pármai kolostor híres csataleírásában, a waterlooi ütközet mintegy "alulnézeti" bemutatásában valósított meg, s amelyet a maga nemében senki se szárnyalt, nem is szárnyalhatott túl azóta sem. A napóleoni háborúkkal a katona mindenesetre társadalmilag igen pontosan meghatározott hősként vonult be a prózairodalom - a regény és az elbeszélés világába, s ettől kezdve a legjelentősebb irodalmi hősök közé tartozik - s korántsem csak a háborúk, hanem a békeidők termésében is. Ez a nagyszabású válogatás, amely a világirodalom legjobb katonaelbeszéléseit gyűjti össze, egyedülálló vállalkozás a magyar könyvkiadásban. A Balzactól Bertolt Brecthig ívelő antológia a napóleoni háborúk korától 1945-ig százötven év katonai témájú novelláiból és elbeszéléseiből ötvenhetet nyújt át az olvasónak, megannyi klasszikus rangú halhatatlan remekművet és kimagasló alkotást, e novellák révén kirajzolván mellesleg másfél évszázad európai és amerikai történelmének meghatározó erővonalait is.

Miroslav Krleža - Az ​ész határán
Miroslav ​Krlezának, a nagy horvát írónak ez a magyarul eddig nem olvasható alkotása 1938-ban jelent meg először, s azóta több kiadást ért meg. Az ész határán a horvát valóság megközelítésének módjában és írói módszerében rokonságot tart a magyarul is jól ismert és nagy sikert aratott Filip Latinovicz hazatérése és a Bankett Blitvánban című regényeivel, de ebben még epésebb, szatírája maróbb, s gondolatai nemcsak szikrázóan szellemesek, hanem kíméletlenül logikusak, következetesek is, könyörtelenül csapnak le minden emberi ostobaságra, elszánt erénycsőszködésre, szemforgató képmutatásra, a jóság és nagyság álarcába bújt társadalmi és politikai banditalizmusra. Ez a kitűnő alkotás műfaji újdonság is volt megírása idején: nemcsak hibátlanul megszerkesztett, cselekményben gazdag, izgalmas regény, hanem szenvedélyes társadalmi pamflet is, egyesítvén magában mindkét műfaj minden lényeges elemét. Krleza művének gondolatisága, a modern emberi értéket okosan tisztelő és a minden emberi aljasságot, butaságot ingerülten elutasító gondolatiság ennek a könyvnek a legfőbb erénye. A leszámolás, a szakítás regénye is ez a Krleza-mű - leszámolás a polgári világ minden torz jelenségével, szakítás és szembefordulás a társadalmi-politikai kalandorsággal, az író utolsó nagy bírálata és figyelmeztetése a fasizmus horvátországi végleges térhódítása és hatalomrajutása előtt.

Miljenko Jergovic - Gloria ​in excelsis
Miljenko ​Jergović regényében furcsán kiszélesedik az idő dimenziója: hónapokig zuhan egy házra ledobott bomba, és félájult állapotban akár századokat is átutazhatunk. Távoli történetek mozaikjaiból, kisemberek és családok sorsán keresztül tárul fel előttünk a soknemzetiségű dél-szláv területek rég- és közelmúltja. Željko, a horvát bombázópilóta a második világháború alatt átszökik az angol királyi légerőhöz, majd szülővárosát, Szarajevót kénytelen támadni. A légoltalmi pincében, melyet elpusztít, a fasiszta horvát rezsimhez alkalmazkodni próbáló légófelügyelő monológjából megismerjük a pince foglyainak rejtegetett titkait. A 20. századi történetet a felügyelő szülővárosában, Kreševóban a 18. században élt szerzetes naplója szakítja meg, aki a leégett templom újjáépítésének nehézségeit beszéli el. A regény végéig nem szabadulhatunk a kérdéstől: egy felrobbantott házból vagy az összeomló múltból nehezebb-e kijutni?

Kollekciók