Ajax-loader

'perzsa szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Omar Khajjám - Rubáiját
Omar ​Khajjám verseinek a bor és a szerelem az állandóan visszatérő motívumai, szinte valamennyi négysorosa, Rubái-ja buzdítás az életörömre, lázadás a vaksors esztelen kegyetlensége ellen. A mennyei Fazekas, aki összetöri alkotásait, a földi fazekasmester, aki királyok porából gyúrja fazekát, a rózsa lehulló szirma, az ifjúság elmúlása egyetlen megoldást sugall számára: "igyál! igyál! - holnap holt ajakad a föld alól kupát hiába kér!" Szabó Lőrinc három ízben fordította le - Fitzgerald angol átköltése nyomán - a XII. század nagy perzsa költőjének négysorosait. Az első változat 1920-ban jelent meg: lendületes, tekintélyeket nem ismerő, virtuóz formakezelésű szabad átültetés. A második változat tíz évvel későbbről származik, és 1965-ig mindössze egyszer, néhány példányban, kézirat gyanánt került kiadásra. Kötetünk ezt a fordítást tartalmazza - nemcsak irodalmi különlegessége miatt, hanem azért is, mert ez közelíti meg legjobban a perzsa eredeti hangvételét és szellemét. Az utolsó - 1943-ban megjelent - változat hangulatilag is Fitzgerald angol szövegét követi. Kötetünket Szász Endre külföldi kiállításokon is nagy sikert aratott rajzai díszítik.

Firdauszí - Királyok ​könyve
»Firdauszí ​hatalmas terhet tart. Hazájának, népének egész ősi történetét, történelemformálásban is részt vevő történetet, kultúrának alapot vető egykori kultúrák együvé fonódó, teremtő és alakító emlékét. A Szászánidák házának, korának oly emlékművét, mely egyébként összeomlott volna, megadta volna magát az időnek. Firdauszí összefogta az emlékeket, megőrizte a kincseket, példaként léptette fel az ősöket, és emberi mivoltukban is bemutatta a félistenbajnokokat. E tekintetben tehát - de elsősorban a mérhetetlen költői erővel eggyé fonódó kifogyhatatlan emberi gyöngédség okán - némi joggal nevezhetik hazája Homéroszának. S ezek mellett, de éppen nem ezektől függetlenül, a nagy összefoglaló nagy újító is; hazája Dantéjának is nevezhető, ő a későbbi perzsa költői nyelv megalapozója, bizonyos értelemben ő az első újperzsa költő.« (Devecseri Gábor)

Covers_36205
Idegen ​költők Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Idegen ​költők
Kosztolányi ​Dezső írja a műfordításról: "A fordítás mindig ferdítés is. Ha az értelmet híven, szóról szóra tolmácsoljuk egy másik nyelven, akkor szükségképp megváltozik a szavak alakja s ezzel együtt a mondat hangulati velejárója is. Ha csak a hangzást utánozzuk, a mondat muzsikáját, a betűk színét, akkor ennek a gondolat adja meg az árát. E két nehézség között tétováz az, aki idegen verset akar átültetni. Valahogy módot kell találnia, hogy mind a két követelménynek, az értelminek és zeneinek is eleget tegyen. Minden fordítás csak egyezmény, kompromisszum Eszmény és Valóság között, megalkuvások sorozata, a föladat legügyesebb megoldása - ha úgy tetszik, elmés csalás... A műfordítás alkotás és nem másolás. A művész azzal a verssel, melyet a nyelvén új formába önt, olyan kapcsolatban van, mint az életével, melynek rezzenéseit tulajdon verseiben rögzíti meg. Élmény számára egy idegen költő verse. Lélekkel, a saját lelkével kell átitatni, különben nem kel életre. Ennek az a következménye, hogy mindig rajta hagyja egyéniségét. Ha ezt eltünteti, akkor megbénítja a verset, megöli az ütemet. Az igazi műfordítás nem is úgy viszonylik az eredetihez, mint a festmény ahhoz a tárgyhoz, melyet ábrázol: a festmény hűbb, becsületesebb, igazabb, mint a fotográfia." Kosztolányi esztétikai nézeteivel, sőt műfordítói gyakorlatának némely vonásával is lehet vitatkozni - sokan meg is tették, egyesek elméletben, mások műfordításait elemezve vagy a verseket újrafordítva. Az azonban nem kétséges, hogy századunk magyar műfordítási irodalmának kiemelkedő alakja, immár klasszikus. Műfordításainak válogatása legutóbb nyolc évvel ezelőtt jelent meg. Azóta - különféle elfeledett kiadványokban s a hírlapi hagyatékban - újabb versfordításai bukkantak fel. Ez a kiadvány sem törekszik teljességre, de hetvenhét verssel bővítette az anyagot, köztük nem egy remekművel. A Szépirodalmi Könyvkiadó bibliapapíron jelenteti meg Kosztolányi Dezső műfordításainak mindeddig legteljesebb gyűjteményét.

Omar Khajjám - 293 ​rubáí
Omar ​Khajjám egyike a világirodalom nagy rejtélyeinek. A legnagyobb költők között tartják számon, jóllehet egyetlen írott verssora sem maradt ránk. A kortárs krónikások mint kiváló matematikust, csillagászt, filozófust becsülték, a költőt csak halála után száz évvel fedezték fel. Attól fogva egyre szaporodtak a neki tulajdonított négysorosok, ma már több százra tehető a számuk. Omar Khajjám egyműfajú költő: a perzsa négysoros, a rubáí nagymestere. A rubáí a rögtönzésen alapul: kollektív műfaj, közösségi alkalmakkor születik, fontos ismérve a megjegyezhetőség, különlegessége a kettős rímelés. A költő Khajjám alakját a rubáí hagyománya alkotta meg. Azt a kristályos magot, amihez hozzátapadtak a versek, a keserű bölcs, a dacos szabadgondolkodó, a bor és a szerelem apostolának mintáját azonban bizonyára ő maga szolgáltatta. A "khajjámok" jellemzője a létfilozófiai mélység, az erkölcsi tartás, az illúziókkal való leszámolás. Legfőbb érték az élet, legfontosabb dolgunk az öröm, legféltettebb kincsünk a függetlenség. Omar Khajjám négysorosaiból ez az eddigi legbővebb, forma- és tartalomhű válogatás magyarul. A műfordítás Halasi Zoltán munkája, az eredeti perzsa nyelvből készült, nyersfordítás segítségével. 293 rubáí szólal meg most azzal a természetességgel és világossággal, amely a szép magyar versek sajátja. A fordító utószava kalauz a versekhez és a mai olvasónak is izgalmas képet nyújt a középkori perzsa kultúráról.

Rumi - Mint ​a felhő, mint a szél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rumi - The ​Book of the Sun
I ​am but a steward to the heavenly moon. Other than of the moonlight, speak to me not. Other than tales of sweetness and delight, Tales of honey and candlelight, speak not. Do speak of treasures. But of sorrows, speak not. Sorrows may haunt you. Just the same, speak not. Last night I went about raving like a madman. Love saw me and whispered, ‘I am here now. Weep not.’ ‘What I fear is other than you, love’, I replied. ’There is nothing else to speak of!’ said love. ‘I shall softly whisper secrets into your ears. You shall nod your head, and speak not.’

Rumi - Selected ​Poems
Thirteenth-century ​Persian philosopher, mystic, scholar and founder of the order of the Whirling Dervishes, Jelaluddin Rumi was also a poet of transcendental power. His inspirational verse speaks with the universal voice of the human soul and brims with exuberant energy and passion. Rich in natural imagery from horses to fishes, flowers to birds and rivers to stars, the poems have an elemental force that has remained undiminished through the centuries. Their themes - tolerance, goodness, the experience of God, charity and awareness through love - still resonate with millions of readers around the world. Coleman Barks's vibrant translation conveys the directness and originality of Rumi's poetry. This edition is divided into thematic sections, each with an introduction, and includes a biographical essay on Rumi by John Moyne, A. J. Arberry and Reynold Nicholson.

Covers_161380
Ősi ​örökség Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Ősi ​örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rumi - Cseppek ​a borból
E ​kötet a 13. századi misztikus perzsa költő, Dzsalál-ud-dín Rúmi verseiből készült válogatás. Bár a versek nagyjából nyolcszáz éve kerültek lejegyzésre, Rúmi népszerűsége napjainkban is egyre nő. Ez egyfelől köszönhető a folyamatosan megjelenő újabb és újabb angol fordításoknak, melyek egyre többekhez jutnak el, szerte a világon – másfelől igazolja azt, hogy Rúmi szavai ma is éppolyan igazak és aktuálisak, mint évszázadokkal ezelőtt. Rúmi arról a misztikus szerelemről beszél, amelyet emberi lényekként képesek vagyunk megélni, ha megnyílunk az isteni felé. Ez a szerelem mindig más-más arcát felmutatva, folyamatos változásban kísér végig bennünket a belső úton.

Kollekciók