Ajax-loader

'észt szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_265273
A ​Kakukk-kút Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​Kakukk-kút
Hagyomány ​és korszerűség - e két alapelv jegyét viseli magán a soknemzetiségű szovjet irodalom, melynek tematikailag és formailag egyaránt színes és gazdag kisprózájából antológiánk tizennégy szövetséges köztársaság íróinak 38 elbeszélését öleli fel. Sajátos, egyéni arculatú mind a tizennégy nép irodalma. Virágzó mai kultúrájuk előzményei is különbözők: ősi, évezredes írásbeli irodalmuk hagyományait őrzik és folytatják a grúzok, az örmények és a tadzsikok, a balti népek a múlt század mozgalmainak hatására indultak el a nemzeti nyelv és irodalom művelésének útján, mások csak az Októberi Forradalom után láthatták - a Csingiz Ajtmatov első tanítójához hasonló hősök kezében - a nyelvükön írt első ábécéskönyvet. Arról, ami egységes egésszé kovácsolja e soknyelvű irodalmat, máig ható érvénnyel mondotta 1934-ben Makszim Gorkij a szovjet írók első kongresszusán: "A testvéri köztársaságok írói csak nyelvben különböznek tőlünk, és a dolgozóknak a kapitalizmus által szétdarabolt világát egyesítő ugyanazon eszme jótékony hatása alatt élnek és dolgoznak."

Kersti Kivirüüt - Okkultisták ​klubja
Nem ​mindennapi hely Vana-Kuuste, az észtországi városka: az itteni gyerekek iskolája valaha egy uradalom fényes kastélya volt, a település határában pedig ősi sírhalom magasodik, melyet számos legenda övez. A fiatal, végtelenül kíváncsi történelemtanárnő, Erika és lelkes diákjai a titkok nyomába erednek, ám az ártatlan, játékos felderítésnek induló kaland hamarosan komolyra fordul. Ép ésszel megmagyarázhatatlan, tragikus esetekre derül fény a múltból, s a kis csapat egyre hátborzongatóbb események középpontjában találja magát. Mindinkább úgy tűnik, nem pusztán a túlfűtött fantázia játékáról van szó - nyughatatlan lelkek kóborolnak a kastély és a sír környékén. A kalandvágyó fiatalokból szerveződő Okkultisták Klubjának tagjaira hárul a feladat, hogy megfejtsék a múlt titkait, és legyőzzék az átkot… Az észt írónő, Kersti Kivirüüt regénye első ízben olvasható magyar nyelven, s igazi különlegesség: rengeteg érdekességet tár olvasói elé Észtország történetéről, a kelták rejtélyes világáról - mindezt egy fordulatos, misztikus történetbe ágyazva.

Jaan Kross - Menny-kő
Jaan ​Kross Menny-kő című kisregényében két ember találkozik, de nem talál egymásra. Hogy kinek van igaza, azt az olvasónak kell eldöntenie, miután végighallgatott három monológot: a gőgösen büszke, de nagyon félszeg Petersohnét, a rendkívül hiú és bogaras öreg Masingét, és Masing ifjú feleségéét, aki Putifárné szeretne lenni ebben a különös históriában.

Anton Tammsaare - Sötét ​sziklák
A ​földéhség - pusztító szenvedély. A világgal vagy önmagával kerül szembe, akiben emésztő tüze föllobban. Regényünk hősét, Katku Villut, a tettvágytól és nyers erőtől duzzadó parasztfiút, az észt vidéki élet "sáraranyát" is pusztulásba kergeti. Döntenie kell: a gazdag lányt és a jövedelmező birtokot választja, vagy kitart a becsület útján, és a szegény zsellérlány mellé áll, akit szeret, s akitől gyermeke van. Tammsaare, a nálunk is nagy sikerű Orcád verítékével című könyv szerzője, az észt irodalom ismert klasszikusa, az első világháború utáni észt parasztság súlyos előítéletekkel, megcsontosodott szokásokkal terhes, régi életéről fest korhű, érdekes képet folklorisztikus leírásokban is gazdag regényében.

Andrus Kivirähk - Breviárium
„Már ​nem csak a falubeliek türelme volt fogytán, az Úristen is egyre nyugtalanabb lett. Nem is csoda, hiszen mindenütt Jaagup teremtményeibe botlott az ember, és nem lehetett előre látni a mester munkájának végét. Az Úr elhatározta, hogy megbünteti őt. Egy éjjel rátámadt és megpróbálta megragadni a hónaljánál fogva. Jaagup nem adta meg magát, rúgkapálva ellenszegült. Jó darabig eredménytelenül dulakodtak, végül az Úrnak sikerült maga alá gyűrnie Jaagupot. Megragadta a hason fekvő öregember homlokát, és rángatta a fejét, csak úgy ropogtak a csigolyái. Jaagup felnyögött, összeszedte minden erejét és megfordult, így sikerült az oldalával leszorítania az Úr lábát. Most már szabadon használhatta a kezét, de az erők kiegyenlítettek voltak, és reggeltájt az Úr megszégyenülten kullogott el. Jaagupnak csak a csípője fordult ki egy kicsit, de ez nem akadályozta a munkában. Gereblyéből és locsolókannából éppen egy hosszú nyakú, gyér hajú, pulykára emlékeztető lényt barkácsolt, amikor egyszerre csak hallja, hogy egy hang suttog a fülébe..." Andrus Kivirähk (1970-) a legjelentősebb kortárs észt írók közé tartozik. Igen népszerű az olvasók körében, és minden fontos irodalmi díjat megkapott már hazájában. Sokoldalú szerző, ír regényeket, meséket, színdarabokat és forgatókönyveket. Végzettségét tekintve újságíró, ma is rendszeresen publikál provokatív és szatirikus jegyzeteket a sajtóban. Magyarul megjelent kötetei: Ördöngös idők - Polar Alapítvány, 2004, ford. Segesdi Móni Kék vagon - Kráter Műhely Egyesület, 2005, ford. Patat Bence Sári, Samu és a titkok - Cerkabella, 2008, ford. Segesdi Móni

Jaan Kross - A ​cár őrültje
A ​Magyarországon is méltán népszerű Michelson beiktatása és Menny-kő című művek után ismét egy történelmi tárgyú Jaan Kross-regény. Vajon miért tér az író minduntalan vissza a történelemhez, méghozzá hazája történetéhez? Ő maga így válaszol a kérdésre: "Lehet, hogy történelmi érdeklődésem abból az időből származik, amikor ötéves gyerekként édesapámmal a tallinni óvárosi templomokat és házakat jártam, amikor a városháza termében a magisztrátus ezüsttárgyait csodáltam, s amikor kisfiúként a tallini tornyokban mászkáltam... S hogy miért nem írok távoli országokról? Mert nehezen versenyezhetnék egy madagaszkári íróval Madagaszkár ismeretében, de bármikor versenyre kelhetek kortársaimmal, ha arról van szó, hogy mi történt országunkban négyszáz évvel ezelőtt... Hőseimet sok esetben a szimpátia alapján választom ki, máskor meg a pszichológiájuk érdekel... Egyébként A cár őrültjében olyan hőst választottam, aki par excellence ellensége minden kompromisszumnak."

Sofi Oksanen - Tisztogatás
Sofi ​Oksanen a Helsinki Színművészeti Akadémián tanult dramaturgiát. A színházhoz való vonzalom gyümölcse első drámája, melyet fergeteges közönségsikerrel mutatott be 2007-ben a finn Nemzeti Színház. A mű főszereplői és eseményei azonban túlnőttek a színpadi kereteken – így született meg a drámából a világsikert hozó regény: a Tisztogatás. A kötet Finnország első számú bestsellerévé vált, eddig 140 000 eladott példánnyal. Számos irodalmi díjjal jutalmazták: többek közt Finlandia-díjat kapott 2008-ban; 2010-ben elnyerte a skandináv országok legnagyobb irodalmi kitüntetését (Nordic Council Literature Prize) – Oksanen a legfiatalabb szerző, akit eddig ebben a díjban részesítettek. A Tisztogatást közel 30 nyelvre fordították le. A Tisztogatás hosszú-hosszú idő óta az első olyan regény, amely a kommunizmus, az elnyomás, majd a rendszerváltás koráról szól, és nemtől-kortól függetlenül mélyen megérint mindenkit. A magány békéjében éldegélő idős észt asszony, Aliide Truu életét váratlan esemény kavarja fel: eszméletét vesztett orosz lányt talál a háza udvarán. A fiatal Zarával való találkozás feleleveníti Aliidéban a múltat: tragikus szerelmi történetét és azokat a döntéseket, amelyek megpecsételték a hozzá legközelebb állók és a saját maga sorsát. A kétségbeesett lépésekre kényszerült Zara helyzete rávilágít, hogy az üldöztetések a megváltozott körülmények ellenére sem értek véget – csupán formájuk változott. A Tisztogatás magja az árulás, amelybe a kétségbeesés és a reménytelenség kergeti a főszereplőket. A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak Oksanen mesterművében… A kötet a Szép Magyar Könyv 2010-es versenyben oklevélben részesült.

Kätlin Kaldmaa - Izlandon ​nincsenek lepkék
"Lassan ​fedezd fel ezt a földet, ereszd el az érzékelést és minden gondolatodat, az egyetlen, amit érzel, ez a föld, ez a kopár, még ismeretlen föld, amely itt és most, az ujjaid és kezed és térded és lábujjaid és melled alatt ölt alakot. engedd, hogy ez a föld a vénáidba ivódjon, engedd, hogy ez a föld a hajadba nőjön, ébreszd fel a köveket, melyek az utadba kerülnek, tedd őket a még fel nem fedezett történelmed részévé, engedd, hogy ez a föld meghódítson, engedd, hogy ez a föld vezessen téged, nemlátót, legmélyebb jégszakadékaiba, legrejtettebb barlangjaiba, legszabadabb bérceire, melyek már évezredek óta vannak és várnak, hétköznapiak és megszokottak minden szem, minden érintés számára, a tiédet kivéve, mert te vagy az, akinek ezt a földet felfedezni rendeltetett." Egy különleges sziget. Egy ház. Egy család. Egy egész évszázad. A sziget kopár, gyönyörűséges és kiszámíthatatlan. A család időszámításának kezdőpontja a fjord partján álló fehér ház, melynek lakói nemzedékről nemzedékre szerelembe esnek, tengerre szállnak, járják a hegyeket, vágyakoznak, tűrnek, álmodoznak, hazavárnak, történeteket mesélnek és heringet sóznak. A kis halászfalu életét, miként az egész szigetét is, a föld, víz, levegő és tűz négyessége határozza meg. A családi saga Jónsival és Gudrunnal, a ház építőivel kezdődik, s eljut egészen a 21. századig. A történet egyik főszereplője maga az óceán, amely ad és elvesz, összeköt és elválaszt, s a kérdésekre súlyos hullámokat görget válaszul. A mélyen az izlandi hiedelemvilágban gyökerező, mágikus és meseszerű elemekben bővelkedő regény szálai egészen a görög mitológiáig vezetnek.

Viivi Luik - A ​történelem szépsége
Az ​észt írónő 1946-ban született Viljandi közelében. Az egyetem elvégzése után könyvtárosként, levéltárosként dolgozott. Tallinnban él. Első verseskötete óta ("Pilvede püha" - "Felhők ünnepe", 1965), a legjentősebb észt költők között tartják számon. Verseskötetek, gyermekversek, ifjúsági és kisregények után több nyelvre lefordított első regénye ("Seitsmes rahukevad" - "A béke hetedik tavasza", 1985) nemzetközi sikert hozott számára, amelyet megerősített első magyarul is olvasható műve, "A történelem szépsége" ("Ajaloo ilu", 1991)

A_kord%c3%a9_a_kucsma
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​kordé, a kucsma meg a tőr
Gazdag ​és sokszínű válogatást tart kézben az olvasó, a szovjet nemzetiségi írók gyerekekről szóló írásainak legjavából készült ízelítőt. Az írások egy-egy nép karakterisztikus vonásait, szokásait tükrözik, lírai melegséget, vallomásszerű meghittséget és finom, mosolygós derűt árasztanak. A válogatás és a fordítás Árvay János értő, szép munkáját dicséri, a kitűnő rajzokat Kondor Lajos készítette.

Tiit Aleksejev - A ​zarándokút
A ​zarándokút vérbeli kalandregény, mely az első keresztes háború időszakába, a 11. század végére viszi el olvasóját. De egyúttal elmélkedés is az emberi létezésről, a szenvedésről, hűségről és hűtlenségről, szerelemről és árulásról. Főhőse és egyben elbeszélője egy északról jött ifjú harcos, aki barátja, Dieter neve alatt Toulouse grófja hadseregének tagjaként Jeruzsálem meghódítására készül. A harcos nem tartozik senkihez és sehová – de éppen ez teszi alkalmassá arra, hogy a sors különleges szerepet juttasson számára a háború első döntő mozzanata, Antiochia meghódítása során. A regény eseményeit az öreg, immár egy kolostor kertészeként tevékenykedő Dietertől halljuk. Miközben a szerző pontosan rekonstruálja egy keresztes háború megszervezésének és kivitelezésének mikéntjét, a narrátor meditatív látomásain és belső monológjain keresztül izgalmas bepillantást nyújt a keresztesek ideáljaiba, úgyszólván pszichológiájába is. A leginkább Mika Waltari munkáihoz hasonlítható, eredeti szemléletű, gyönyörű nyelven megírt történelmi regény emellett feszültséggel teli thriller is, mely mindvégig lebilincseli olvasóját.

Friedebert Tuglas - A ​kis Illimar
Első ​pillantásra mintha gyermekregényt olvasnának. De néhány oldal után, kicsit fájdalmasan, énünknek hajnala, az örök reminiszcencia: gyermekségünk, eszmélésünk napjai-évei. Egy kisfiú napkeltekor felébred falusi otthonobán és elindul, hogy fefedezze a világot. Az út első állomása még csak a szomszédos szoba, majd az udvar, a környező táj, de mindjobban tágul a kör, benne az ismerősök, a család, a rokonság, a falubeliek és az uradalmi kastélybeliek a messzi, ismeretlen város, ahova erőkön, mezőkön, idegen falvakon át el is jut egyszer... A kis Illimar világa egyszerre álom és valóság. A gyermeki lélek fogékony minden élmény befogadására, a játékos képzelet újjáteremti a látottakat, de éles és pontos - ha naiv is - a gyermeki látás, még nem homályosította el a fáradtság, a kiábrándultság, a fásult közöny. Az író egy gyermek szemével láttatja a századvégi-századeleji Észtország világát; a kép hiteles, olykor szomorú, máskor vidám, mint maga az élet. Az észt irodalom élő klasszikusának számos nyelvre lefordított regényét a huszadik századi világirodalom maradandó értékű alkotásai közt tartják számon.

Andrus Kivirähk - Az ​ember, aki beszélte a kígyók nyelvét
A ​farkasháton vágtázó, kígyónyelven az ég felé sziszegő, rettenthetetlen észt harcosok mitikus korának leáldozott. Mindenki a faluba települ, hogy az új kor kihívásainak megfelelően szántani, vetni kezdjen, kenyeret egyen, templomba járjon és németül tanuljon. Főhősünk, Leemet és családja azonban az erdőben marad, hogy utolsó „igazi észtként” megvédelmezzék az ősi hagyományokat és a természet varázserejét. A végnapok azonban egyáltalán nem telnek sivárul. A meglepő fordulatokkal és furcsa szokásokkal tarkított ősi világban nem a farkastenyésztő após és a méregfoggal megáldott nagypapa a legnagyobb szám: viperákkal lehet felebaráti közelségbe kerülni, és még a medvékkel folytatott szerelmi viszony sem kizárt, bár kissé körülményesebbé teszi a magánéletet. Valahol a föld mélyén pedig ott szunnyad titkos barlangjában a legendás fegyver, az Észak Sárkánya. Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét történelmi hűségre véletlenül sem törekvő, fanyar humorral átszőtt, már-már egzisztencialista fantasy, mely nem véletlenül nyerte el a Stalker-díjat, és többek között Terry Prachett regényfolyamához is hasonlították már. Azon túl, hogy sodró lendületű, különös kalandregényként olvasható, nem szűkölködik a minden korra érvényes, vitriolos társadalomkritikában sem.

Tõnu Õnnepalu - Mandala
Az ​ember viharos változásokkal tarkított létét a macska mindig érdeklődéssel vegyes aggodalommal figyeli. Idő, történelem, bank, pénz, utazás, költözés, felújítás és más felettébb gyanús és érthetetlen dolgai teszik az embert oly esendővé. De szórakoztatóvá is. Akit lehet figyelni félig lehunyt szemhéj alól, hogy már megint miben sántikál, de vigyázni is kell rá, nehogy túlzásokba essék. Az ember néha eltűnik. Hogy önszántából megy, vagy viszik, tulajdonképpen ebből a szempontból lényegtelen. A macska marad. Vele nem számol a történelem. Mindig ott van valahol. Hogy ha az ember visszatér, akkor azonnal újra elfoglalhassa hivatalát. Mert az embernek szüksége van macskára, ehhez kétség sem férhet. Nem kell ahhoz bejárni a világot, hogy a maga teljességében megmutatkozzék. A macskák ezt nagyon jól tudják. Számukra minden pillanat maga a teljesség. Van, ahogy van ősi bölcsesség. Az ember görcsösen igyekszik elérni ezt a meditatív állapotot. Belenéz egy macska szemébe, és meglátja benne önmagát, ahogy egy macska szemén keresztül szemléli önmagát. Ember legyen a talpán, aki ezt kibírja somolygás nélkül. Az pedig a legjobb út a teljesség felé. Egyedül lenni nem jelent szükségképpen magányt, szomorúságot és félelmet jelenthet szemlélődést, békét, derűt és természetes csöndet is. A macskák komoly szakértői a csöndnek. És ha egy íróember történetesen épp macskákkal osztja meg az egyedüllétét, ez sül ki belőle. Egy regény. Társasági magányregény. Macskatársasági ember-magányregény.

Jaan Rannap - Az ​utolsó fehértollú
Észtország ​csodálatos erdeiben, az érintetlen ősvadon mélyén élnek a halászsasok. Mindössze néhány példány, hiszen a Balti-tengernek e híresen szép madara már kiveszőben van. S hiába az emberek tapintatos védelme, ezeket az óvatos és érzékeny állatokat sok minden pusztítja. Fészeklelőhelyeikről elűzi őket a gépek zaja, megmérgeződnek: a gondatlanul kirakott csalétkektől, és még sok egyéb veszély leselkedik rájuk. Jaan Rannap érdekes, szép regényében egy halászsasfióka megmentésének történetét meséli el. Az izgalmas históriának természetesen úttörők a hősei, akik nemcsak szeretik, hanem gondosan tanulmányozzák is az erdő csodálatos világát.

Csillagok_%c3%b3r%c3%a1ja
Csillagok ​órája Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Csillagok ​órája
Hatvan ​év költészetét öleli fel antológiánk, anyagát tizenöt szovjet köztársaság több mint kétszáz költőjének verseiből válogattunk. A huszonhat nép, nemzetiség alkotói a szovjet költészet fő áramába tartoztak, de a magyar olvasó többjük nevével e kötet lapjain találkozik először. A versek olykor messzi tájak emberének érzéseiről, sorsáról vallanak, de e sokszínű költői dallamvilágban korunk emberének egyetemes gondjaival találkozunk. Reméljük, a felfedezés örömével ismerkedik az olvasó a keleti hagyományokat folytató azerbajdzsán, kazah, kirgiz, tadzsik, türkmén, üzbég lírikusokkal, a nyugat-európai hatásokat befogadó baltikumi költőkkel és a keleti-nyugati hatásokat ötvöző grúz, örmény lírával. A magyar műfordítás-irodalom és könyvkiadás hagyományait folytatva beszámolunk arról, ami a Kardos László szerkesztette, 1955-ben megjelent A Szovjet Költészet Antológiája című válogatás után a szovjet költészet és a magyar költői fodítás találkozásából született.

Aimée Beekman - Napéjegyenlőség
"Amikor ​Orvitól később megkérdezték, miért vált el a férjétől, mindig azt felelte, hogy egy kiskutya miatt... Az emberek nem vették komolyan szavait - s csak mosolyogtak rajta... Még ilyet? - Egy kiskutya miatt! Pedig őszintén válaszolt. Természetesen nem kellett volna nagyon megerőltetnie az agyát, hogy a kis korcs kutya helyett valami hihetőbb történetet találjon ki válásuk okaként, de minek? Nem érdekelte, mit gondolnak szellemi képességeiről az emberek."

Ellen Niit - A ​lenhajú kislány
A ​lenhajú kislány éppen ötéves. Pille-Rínnek hívják. Messze északon lakik, ahol kurtábbak a nyarak, hosszabbak, hidegebbek a telek, mint nálunk. Pille-Rín szánkázni jár kis barátnőjével, máskor meg abban gyönyörködik, hogy milyen szép virágokat rajzol az ablaküvegre Fagy apó. Sok mulatságos, érdekes kalandban van része abban a messzi Észtországban, ahol sok minden más, mint nálunk, de a gyerekek éppúgy örülnek és bánkódnak, mint a mieink.

Sans_titre_1
elérhető
2

Paul Kuusberg - Esőcseppek
"Andreas ​Jallak megpróbált visszaemlékezni, mikor hallgatta utoljára az esőcseppek kopogását az ablakon, de nem jutott eszébe." Egy szívinfarktus következtében tétlenségre kárhoztatva, teszi mérlegre saját és egész nemzedéke életét, és töpreng: "Hogyan tovább?" Mi marad egy embernek ötvenéves korában, ha látszólag minden vonalon kudarcot vall? Andreas Jallak arról győz meg, hogy nagyon sok. De erről győz meg nemcsak az ő, hanem az idős észt író példája is, akinek élete sok rokon vonást mutat hőse életével.

Indrek Hargla - Melchior ​és a Kerekeskút utca lidérce
Tallinn, ​az Úr 1419. esztendeje. Három ember is kísértetet lát a Kerekeskút utcában, és nem sokkal később mindhármukat holtan találják. Vajon mi kötheti össze a haláleseteket? Elvégre az áldozatok a lehető legkülönbözőbb emberek: egy toronyparancsnok, egy örömlány és egy flamand festő. Valóban egy lidérc lenne a tettes, mely az utca egy rossz hírű házában kísért? Amikor egy istenfélő kereskedő is meghal, és az ügy még mindig megoldhatatlannak tűnik, nyomozásba kezd Melchior, a város patikáriusa, de fogalma sincs, milyen kemény fába vágta a fejszéjét. Mert a legendák szerint a közeli erdőkben boszorkányok rejtőznek, és végül még a lidérccel is szembe kell néznie. A történelmi krimik észt mesterének második regénye ismét megdöbbentően hiteles képet fest a középkori Tallinnról, s nem méri szűk marokkal sem az izgalmakat, sem a kalandokat. A főhős előző nyomozásáról a _Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye_ című kötetben olvashattak, és terveink szerint hamarosan megjelenik a következő: _Melchior és a hóhér lánya_. _„Lebilincselő olvasmány, izgalmas cselekményű krimi és belépő egy számomra teljesen ismeretlen világba.”_ _– ekultura.hu az első részről_ _„Az észt szerző történelmi krimije telitalálat: zseniális hangulat, szimpatikus karakterek és izgalmas nyomozás elegye, csak ajánlani tudom mindenkinek.”_ _– Szubjektív Kultnapló az első részről_

Anne Iburg - Kis ​fűszerlexikon
Bár ​a felhasznált fűszerek mennyisége a napi élelmiszeradagunkhoz képest meglehetősen kevés, kulináris szempontból mégis nagy jelentőséggel bírnak. Ételeink fűszerek nélkül egyhangúak és ízetlenek lennének. Gondoljuk csak el, milyen lenne a fasírt bors nélkül, a pizza szurokfű, a pörkölt pirospaprika vagy a szilvalekvár fahéj nélkül. A fűszerek azonban nemcsak étkezési szempontból fontosak. Egyetlen élelmiszer sem volt olyan hatással az emberiség történelmére, és ételeink egyetlen összetevőjének sem tulajdonítanak annyi gyógyító hatást, mint a fűszereknek. A fűszerek emberemlékezet óta ámulatba ejtenek bennünket, sőt mágikus és afrodiziáló erőt is tulajdonítanak nekik.

Covers_37269
A ​bálvány Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​bálvány
Ez ​a kisregény-válogatás, amely az észt prózairodalom legfrissebb terméséből ad ízelítőt, a messzi északi rokon nép mai életére nyit ablatok, s a már hazánkban is jól ismert klasszikusok, Wilde, Tamsaare alkotásai után a ma élő és alkotó írók művészetébe enged bepillantást. A magyarral sok vonatkozásban rokon észt prózairodalom tematikailag igen gazdag, skáláján a falu átalakulásának problémájától kezdve a legifjabb nemzedék erkölcsi, etikai problémájáig szinte minden megtalálható. Traat, Krusten, Kross, VEtemaa, Raud és Unt a klasszikusok legjobb írói hagyományait ötvözi eggyé a fiatal írónemzedék igazságra törő kutatószenvedélyével, s ennek az írói alkotómódszernek eredményeként formai és tartalmi szempontból is sajátos, egyéni hangú írásaik nemcsak szűkebb pátriájukban, hanem annak határain túl is megérdemelt érdeklődésre tarthatnak számot.

Paul Kuusberg - Forró ​nyarunk van!
A ​háború első napjaiban, 1941 nyarán, amikor a fasiszta német hadigépezet megkezdi Észtország elözönlését, a nemzeti érzések bonyolult konfliktusokba hajszolják Endel Eliast, a megrágalmazott, a letartóztatása elől menekülő tallinni mérnököt. Választania kell a becsület, a szerelem, a bajtársiasság és a nemzeti hovátartozás kérdéseiben. Az eddig csak a szakmájának élő mérnök a fehérek oldalára sodródik, majd eliszonyodva a magukat "észt hazafiak"-nak nevező banditák tettein, életét kockáztatva átszökik a frontvonalon, hogy szülővárosában, Tallinnban visszaszerezze becsületét és a szeretett nő bizalmát.

Covers_111436
Szonett, ​aranykulcs Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Szonett, ​aranykulcs
___ ​"Még a tudomány is csak igen hozzávetőlegesen tudja, mikor és hol, s főként hogyan és miért született meg a szonett, ez a kiváltságos Gyermek, amelynek párja nincs, és nyolcszáz év óta tartó karriert futott be az európai lírai költészet minden földrajzi, történelmi és nyelvi tájékain. Mint egy mágikus ábra, amely egyetlen rápillantással azonnal megidézi önmagát, s mindjárt önmagára utal, bármilyen nyelven s bármilyen korban született is. Minden költői kifejezésmódok között a legzártabb, amely azonban mindenfajta tárgyra és témára, hangvételre, stílusra és -izmusra nyitott. Az egyetlen, amelynek, ekképpen, mintegy külön múzsája van, mint egyébiránt csak a művészet és tudomány külön-külön nemeinek. Ami azért is figyelmünkre méltó, mert a szonett az egyetlen olyan európai költői fejlemény, amelynek nincs előzménye a múzsák szülőföldjén: az antik költői hagyományban..." ___ A magyar könyvkiadás történetében páratlan költészeti antológiát tart Ön kezében, Tisztelt Olvasó, amely 1001 szonettet tartalmaz, s a világköltészet nyolc évszázadára tárja ki ablakát...

285_xl
Galaktika ​285 XL Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Galaktika ​285 XL
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sofi Oksanen - Mikor ​eltűntek a galambok
Lebilincselő ​és kivételesen bátor hangú ,,nagyregény" Észtország II. világháború alatti és utáni megszállásáról, az ellenállásról, a kollaborációról, a szerelemről és egy tragikus házasságról. A Baltikumban járunk, de a sodró lendületű történet játszódhatna bárhol a keleti tömb országaiban, ahol a történelem tapinthatóbban gázolt bele az emberek életébe, mint a Föld más szegleteiben. A regényben három szereplő életét követhetjük nyomon: Roland - az ideákat kergető, hazája függetlenségéért küzdő szabadságharcos; unokatestvére, Edgar - aki mindent elkövet azért, hogy elrejtse életének sötét oldalát és még sötétebb titkait, s megkaparintson magának legalább egy kis szeletet a hatalomból; és Edgar felesége, Juudit - akit házasságának szégyene és a reménytelen boldogtalanság köt béklyóba. E három ember sorsa örökre egybefonódik, nemcsak a rokoni kapcsolatok okán, hanem az olykor kusza érzelmek, szenvedélyek, s a megannyi rejtély és bűn miatt is. Oksanen a csak az igazán nagy írókat jellemző kivételes tehetség birtokosa. Művében fontos kérdéseket tesz fel, alaposan körüljárja ezeket, s a feldolgozásnál képes végig fenntartani a feszültséget. Nem bicsaklik meg a történetvezetése, a szálak összesodrása tökéletes, és okosan, átgondoltan, egy nyomozó logikájával illeszti össze a történelem és a magánélet töredezett darabkáit, míg végül összeáll a kép. S teszi mindezt úgy, hogy az utolsó lapokra is tartogat meglepetéseket - de a kulcsot már az olvasó illeszti a zárba.

Vladimir Beekman - Éjszakai ​pilóták
Néhány ​éve furcsa hír járta be a világsajtót: a csendes-óceáni szigeteken él néhány japán katona, akiket elfelejtettek leszerelni. Ez a hír adta az ötletet az író regényéhez. Hősei pilóták, hetente egyszer szállnak föl, mindig ugyanazzal a bombával, s hosszú évek óta ugyanarra a támadási parancsra várnak - nem tudják, hogy a háborúnak vége...

Covers_86657
Égtájak ​1978–79 Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Égtájak ​1978–79
Woody ​Allen: A kugelmass-epizód (László Zsófia) Umberto Apice: A fekete pötty (Faragó Éva) Csandrakánt Baksí: Haj (Puskás Ildikó) Francis Bebey: Eddu házasodik (Bán Ervin) Andrej Bitov: Infantyev (Lénárt Éva) Boba Blagojevic: A svábbogár (Potoczki Klára) Daniel Boulanger: Démoszthenész (Rayman Katalin) Abelardo Castillo: Szomorúfalva (Imre Éva) Camilo José Cela: Zoilo Santiso, a tremendista író (Fábry Mária) Mindig ugyanaz a nóta (Fábry Mária) René Clair: Stolz (Klimó Ágnes) Ian Cochrane: Könnyes szemek (Söröss Gábor) Julio Cortázar: Délutánok (Nagy Mátyás) Jerzy Gieraltowski: A modell (Dávid Csaba) Shirley Ann Grau: Tolvajok (B. Kodrik Judit) Jacques Hamelink: Vasárnapi tűzáldozat (Szepesi János) Hosi Sinicsi: A főnök háza (Székács Anna) Ted Hughes: Vasárnap (Derera Mihály) Veikko Huovinen: Ember, ne add fel (Oláh József) Angela Huth: Buci (Vári Zsuzsa) Jurij Jakovlev: Nadrágszerepben (Szakály Teréz) Otto Jägersberg: Tartozni valahová (Rónaszegi Éva) Marie Luise Kaschnitz: Az X-edik nap (Kászonyi Ágota) Miroslav Krleza: Hajón (Dudás Kálmán) J. M. G. Le Clézio: Aki sose látta a tengert (Molnár Katalin) Norman Levine: Kanadai neveltetés (Molnár Klára) Gennagyij Maskin: Örök fagy (Dobai Terézia) Ian McEwan: Beszélgetés a szekrénylakóval (Lugosi László) Reidun Nygaard: Parancs (Miszoglád Gábor) Sánziana Pop: Gondold tovább (Bán Péter) Jozef Puskás: A határ (Körtvélyessy Klára) Hans Peter Renfranz: Hatalomátvétel (Hajnal Gábor) Jürgen Rennert: Az albérlő (Karig Zsuzsanna) Klaus Rifbjerg: A legmélyebb bánat (Miszoglád Gábor) Augusto Roa Bastos: Halottvirrasztás (Nagy Mátyás) Klaus Schlesinger: A nénikém halála (Viola József) Jelena Szerebrovszkaja: A Szép-szigetek (Papp Éva) Peter Taylor: A kapitány fia (Vajda Tünde) Paul Theroux: Diplomatafeleség (Lugosi László) Ngugu Wa Thiong'o: Egy ember a wabenzi törzsből (Fehér Katalin) Viktorija Tokareva: Vékony falak (Mattyasovszky Brigitta Antti Tuuri: A bolond mérnök (Gombár Endre) Arvo Valton: Számonkérés (Fehérvári Győző) Georgi Velicskov: Mese a devizamedvékről (Szondi György) Gabriele Wohmann: Nem elég idegenek (Rónaszegi Éva) Judith Wright: A szomorúfüge (Lukin Gábor)

%c3%89gt%c3%a1jak_1973
Égtájak ​1973 Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Égtájak ​1973
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jaan Kross - A ​marcipánmester
A ​tallinni óvárosban áll egy régi patika, amelyben egykor Johann mester dolgozott szorgalmas segédjével, Marttal. A polcokon tucatnyi különféle edényben, csöbörben, palackban, színes üvegekben vannak a gyógyító folyadékok, párlatok, kenőcsök. A mester és tanítványa éppen nagy buzgalommal végzi felelősségteljes munkáját, amikor a százféle nyavalyában szenvedő városi tanácsnok küldet értük. A súlyos nyavalyára Johann mester szerint a legjobb orvosság a mitridácium. A tanácsnok nem bízik Johann mester tudományában, ezért kiköti, hogy a mesternek és a tanítványnak is meg kell kóstolnia a gyógyszert. Johann mesteren erőt vesz a tüsszögés, ezért a fejére húzott lábas alól diktálja inasának a mitridácium alkotóelemeit, így aztán Mart a fecskefészek helyett mézet, a pirított tömjén helyett málnalét, a három gramm rozmárpor helyett fél font nektárt kever az orvosságba, amely olyan jól sikerül, hogy a tanácsnok egész családja megkóstolja. Csakhamar az egész város megismeri, s mind a mai napig a gyerekek kedvence a Martról elnevezett marcipán.

Ellen Niit - Meskeország
Kisgyermekek ​apró örömeit, bánatait foglalja versbe az észt költőnő új kötetében. Derűs, játékos, fantáziamozgató verseiből kicseng a környező világ, a természet szeretete. Különösen a tél gyermeki örömeinek megfestésére talál Ellen Niit új meg új színeket. Mintha a versbeli nagy piktor pingálta volna, olyan színes világ a Meskeország világa: ibolyakék, gesztenyebarna, pitypangsárga, fenyőzöld s a jégvirág fehérének számtalan változata. Nem csoda, ha egyaránt megihlette a két kitűnő fodítót: Rab Zsuzsát és Kiss Dénest, és a grafikust, Roll Mariannt.

Juhan Smuul - Déli ​jégmezőkön
Juhan ​Smuul észt író részt vett egy szovjet déli-sarki expedícióban, érintve afrikát és Ausztráliát is. Negyvenezer kilométeres útikalandjának naplója ez a könyv. Legkimagaslóbb része az a hét, amelyet a szerző négy "hétköznapi hős"-sel a sarki állomás magányában töltött. Smuul a kalandos utazás leírásában is író marad, a rendkívüli helyeket és élményeket a rendkívüli viszonyok közé került emberek magatartásán keresztül írja le, így műve útleírás, regény és dráma ugyanazokon a lapokon. Az 1961. évi irodalmi Lenin-díjjal kitüntetett, bölcs és derűs írása örök útitársunk marad.

Kollekciók