Ajax-loader

'iráni szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Golnaz Hashemzadeh Bonde - El ​kell mondanom
Nahidot ​felveszik az orvosi egyetemre, aminek tiszteletére a büszke család nagy ünnepséget szervez. Aznap este találkozik jövendőbelijével, Maszuddal. Nem sokkal később kitör a forradalom, mely a fiatalok számára felér egy csillagzáporral. Halhatatlannak érzik magukat. Ám úgy tűnik, a szabadságért olyan árat kell fizetniük, amire álmukban sem gondoltak volna. Ha nem akarnak mindent elveszíteni, el kell menekülniük Iránból. Harminc évvel később az alig ötvenéves Nahid Stockholmban várja a halált. Dühös a betegségére, az orvosokra, az életre és a lányára. Mindenre, aminek köze van a harchoz. De amint egy élet kihuny, megszületik egy új. Talán mégsem volt minden hiábavaló? Nahidnak gyakran eszébe jut a menekülésük. Eltűnődik, vajon jól tették-e? Évtizedek távlatából, amikor minden bonyolulttá vált és összekuszálódott, nehéz erre válaszolnia. Kíméletlen őszinteséggel számol be a hibákról, melyeket elkövetett, a kérlelhetetlen anyai szeretetről és a következő nemzedékbe vetett hitéről. Az El kell mondanom egy csodálatosan szépen megírt anya-lánya regény, melyben veszteség és életöröm vibrál, szorongás és félelem, mellyel előbb vagy utóbb mindannyiunknak szembe kell néznünk. Golnaz Hashemzadeh Bonde 1983-ban született Iránban. Kisgyerekként szüleivel együtt menekült Svédországba. Hun är inte jag (Ő nem én vagyok) című regényével 2012-ben debütált. Alapítója és ügyvezető igazgatója egy marginalizáció ellen küzdő nonprofit szervezetnek. Hashemzadeh Bonde férjével és kislányával Stockholmban él. Magyarul ez az első könyve.

Zarah Ghahramani - Vallomás ​korbácsütésre
Zarah ​Ghahramani másodéves egyetemistát, a kivételes szépségű perzsa lányt, a költészet és a filozófia szerelmesét, egy tiltakozó diákmegmozdulás után zord biztonsági emberek betuszkolják egy autóba Teherán egyik forgalmas utcáján, és a hatalmasra duzzasztott "börtönvárosba", az Evinbe szállítják. Zarah, akinek addigi élete csupa nevetés, szerelem, álmodozás és "reményteli fohász" volt, elképzelni sem tudja mi vár rá. Az első kihallgatások során még szembeszáll vallatóival, mert tudja: semmi rosszat nem követett el. Csak azt akarta, hogy a hozzá hasonló lányoknak legyen joguk kipróbálni a tehetségüket, hogy szabadon sétálhassanak végig az utcán, miközben a szél a hajukba kap. Mert abban az Iránban, ahol Zarah felnőtt, nem volt elég tisztelni az iszlámot és csodálni szellemiségét, kötelező volt bigottan vallásosnak lenni. Az öltözködési törvény miatt a lányok nem tehették, amire a legjobban vágytak: nem csilloghattak a napfényben. Ám amikor Zarah és barátnői a rózsaszín cipő viselését tiltó törvény és a kötelezően szorosra kötött fejkendő ellen tiltakoztak, valójában sokkal súlyosabb és tragikusabb igazságtalanságok ellen emelték fel a szavukat. Zarah és társai az olyan embertelen törvények ellen lázadtak fel, amelyek minden évben iráni nők ezreit kergetik öngyilkosságba. Zarah maga is megdöbben, amikor a kínzások során felismeri: nem született hősnek, valójában gyenge és gyáva. Megrémíti a gondolat, hogy mit meg nem tenne azért, nehogy még egyszer megüssék. Amikor pedig gyönyörű haját is lenyírják, fejét kopaszra borotválják, megaláztatása még gyötrőbbé, még elviselhetetlenebbé válik. Már nem vágyik semmi másra, csak biztonságra, apja és anyja ölelésére. Ám a sötét autó újra megjelenik, és elindul a bekötött szemű lánnyal a városon kívüli pusztaság felé... Gyönyörűen megírt, megrázó emlékirat - egy fiatal iráni nő igaz története. A vallomás végigvezet a büszkeség és a bátorság útján, majd a brutális és kegyetlen teheráni Evin börtönben megtapasztalt szüntelen félelmén és rettegésén, az állandó belső küzdelmén, egészen a végső árulásig - a túlélésért.

Shirin Ebadi - Szabadnak ​születtem
Dr. ​Shirin Ebadi, iráni emberi jogi ügyvéd és aktivista érzelmileg felkavaró könyvében elmeséli, hogyan küzdött hosszú időn át az országon belüli reformokért. Miközben a szerző fáradhatatlanul harcolt Iránban a demokráciáért, a törvény előtti egyenlőségért és a szólásszabadságért, világszerte milliókat inspirált a munkájával. Saját hazájában életét pokollá tették az állandó megfigyelések, megfélemlítések és az erőszak. A Szabadnak születtem megrázó történeteken keresztül meséli el, hogyan kényszerítették az iráni hatóságok a szerzőt önkéntes száműzetésbe. Nővérét és lányát őrizetbe vették, férjét belekeverték egy kémkedési ügybe. Nobel-békedíját - melyet első muszlim nőként kapott - hatóságilag elkobozták, teheráni irodáját pedig lerohanták, majd bezáratták. Végül hamis adóügyi vádakkal távollétében minden vagyonától megfosztották. A könyv rávilágít a mai Irán hétköznapjaira, és Ebadi személyes, - a hivatásáért és családjáért vívott - küzdelmére. A Szabadnak születtem bizonyosságot ad arról, hogy töretlen töretlen kitartással és bátorsággal, soha nem múló hittel a legszélsőségesebb helyzetekben is célt érhetünk.

Parinoush Saniee - A ​sors könyve
Maszumé ​hétköznapi kamaszlány a 60-as évek Iránjában. Iskolába menet meglát egy fiatalembert, akivel egymásba szeretnek. Maszumé bátyjai megtalálják ártatlan levelezésüket, húgukat megverik, majd máshoz kényszerítik feleségül. A lánynak fel kell adnia álmait, és el kell indulnia egy göröngyös úton, melyet a sors rendelt neki. Az ötven évet felölelő regény a hazáját jól ismerő szerző szemével követi végig Irán viharos történelmét: a 60-as évek a sah elnyomó uralma alatt, majd az iszlám forradalom, mely visszahozta Iránba a középkort, az iraki-iráni háború. A regényt, mely az utóbbi évtized legnagyobb bestsellere lett Iránban, kétszer is betiltották, azonban nem politikai tartalma miatt, hanem mert egy olyan független és erős nő sorsát állítja példaképül, aki a sorscsapások és nehézségek ellenére sosem adja fel a reményt, s bár csendesen, mégis határozottan tiltakozik társalmának elnyomó hagyományai ellen.

Reza Aslan - A ​zelóta
A ​világhírű vallástudós provokatív, már-már kínos pontossággal körüljárt portrét adott a kezünkbe, amely kétségbe vonja a régi keletű feltételezéseket arról az emberről, akit názáreti Jézusként ismerünk. A zelóta új nézőpontból tekint a valaha volt legnagyobb történetre, és megerősíti a názáreti Jézus életének és küldetésének radikális és átváltoztatott értelmezését. Az eredmény: egy gondolatébresztő, elegánsan megírt életrajz, mely egy sodró lendületű regény lüktetésével bír. New York Times Bestseller Napjaink legprovokatívabb botránykönyve Az év egyik legjobb kötete – Booklist, Publishers Weekly, Bookish „Aslan szintetizálja a Szentírást és a tudományt, miközben igazán eredeti számvetést készít.” – The New Yorker „Világos, intelligens, letehetetlen.” – Los Angeles Times „E súlyos gondolatoktól feszített, mélyen politikai tartalmú könyv kimondja az igazságot a valós Jézusról, miközben végig tisztelettel viseltetik iránta.” – San Francisco Chronicie „Lenyűgözően és meggyőzően rajzolt… Aslan mélyen tiszteli azokat, akik Jézusban a béke és a szeretet követét, a „fordítsd oda a másik orcádat” megtestesülését és Isten fiát tisztelik, még ha ő maga meg is kérdőjelezi ezt a képet.” – The Seattle Times „Aslan irodalmi talentuma legalább olyan nélkülözhetetlen A zelóta hatásához, mint tudományos és újságírói felkészültsége… Színes, érdeklődést felkeltő portré.” – Salon

Parinoush Saniee - A ​megbocsátás könyve
Az ​ötéves Saháb nem beszél. Tudna beszélni, de inkább hallgat. Némasága miatt a körülötte levők fogyatékosnak tartják, a gyerekek pedig csúfolják, és visszaélnek jóhiszeműségével. A kisfiú bezárkózik külön kis világába két képzeletbeli barátjával, Ászival és Bábival, akik valójában Saháb lelkének két aspektusát szimbolizálják. Így hárman próbálnak eligazodni és igazságot teremteni a felnőttek olykor teljességgel érthetetlen világában. Sahábnak nincsenek nagy vágyai, csak annyit szeretne, hogy szeressék, és az apja is elfogadja olyannak, amilyen. Két hang váltja egymást a regényben: a történetet hol Saháb, hol édesanyja meséli, aki szenved az apa és fia közt dúló háborútól. Sahábnak hosszú utat kell megtennie, amíg eljut a megbocsátásig. Ha eljut egyáltalán. Az iszlám uralom alatt játszódó történet betekintést nyújt Irán kisvárosi életébe és a nők helyzetébe a családban.

Anita Amirrezvani - A ​virágok vére
"Egyszer ​volt, hol nem volt. Isten előtt semmi sem volt." – így kezdődnek a mesék A virágok vére című regényben, amelyek átszövik, kiszínezik és árnyalják a 17. századi Iránban játszódó történetet és megkönnyítik egy tizennégy éves lány felnőtté válását. Mintha Az ezeregy éjszaka meséi folytatódnának, úgy válik hátterévé a mese a valóságnak és a valóság a mesének. A fiatal lány éppen férjhez menés előtt áll, amikor szeretett apjának halála miatt hozomány nélkül marad. Kénytelen elhagyni faluját és anyjával Iszfahánba indul apja féltestvéréhez. A gazdag nagybácsi, aki szőnyegtervező a legendás Nagy Abbász sah udvarában, felkarolja a szegény rokonokat. Szolgálóként bánik velük, mégis ő bátorítja a lányt, hogy tanulja ki a mesterséget. A lány tehetséges szőnyegtervezőnek bizonyul, bár a férfiak uralta szakmában nincs sok esélye az érvényesülésre. Titkos házasságra kényszerül, ami idővel választás elé állítja: vagy lemond emberi méltóságáról, vagy mindent kockára téve követi lelkének belső hangját és a saját lábára áll... A regény a csodálatos perzsaszőnyegek világába kalauzol el bennünket – megismerjük készítésüket, történetüket, időtlen mintáik jelentőségét és üzenetét, csillogó színeik forrását.

Nossrat Peseschkian - A ​tudós meg a tevehajcsár
Mitévő ​legyen az, aki a mindennapi élet nyomását elviselhetetlennek, s magát emiatt betegnek érzi? Például keresse fel Nossrat Peseschkiant, aki alaposan kikérdezi panaszairól, majd elmond egy régi keleti történetet, amely a tünetek mögött húzódó konfliktust nemcsak feltárja, hanem modell értékű megoldást is ad rá. Aki pedig nem tud elmenni Peseschkianhoz (és ilyenek sokan vannak), az olvassa el ezt a könyvet. Peseschkian módszere, bár egyedülálló, látszólag igazán egyszerű: "csupán" észre kell venni a személyiség neuralgikus pontjait, ismerni kell néhány ezer mesét, ezek közül ki kell választani azt, amelynek elemeibe beleilleszthető a páciens lelkében zajló konfliktus: ennek révén kell őt rávezetni a gyógyulás útjára, amelyen ezek után - mint a könyvben leírt esetek is tanúsítják - jóformán magától is végigmegy. Már e folyamat leírása is tanulságos és érdekfeszítő volna, még inkább azzá teszik a könyvet az esetleírások, ám a legérdekesebbek mégiscsak a mesék: egy-egy pillanatra érezhetővé válik a régi Kelet atmoszférája, fantáziája, bölcsessége - s a könyvet olvasva magunk is megtanulunk lelkünk mélyére pillantani.

Kazanlár Ámin Emil - Tarot
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marjane Satrapi - Asszonybeszéd
A ​nagysikerű Persepolis alkotójának legújabb képregénye könnyed, mégis elgondolkodtató stílusban mutatja be az iráni nők szexuális életét. Márzsi szókimondó nagyanyja, excentrikus nagynénje, sztoikus anyja, valamint barátnői társalgását követhetjük nyomon egy szokásos délutáni teázás alkalmával. A szó természetesen hamar a szerelemre, a szexre és a férfiak hóbortjaira terelődik. Nem mindennapi történeteikből megtudhatjuk, hogyan veszítheti el valaki akár többször is a szüzességét, hogyan kerülhető el egy kényszerházasság, milyen előnyökkel jár a plasztikai beavatkozás, és miért kényelmes házas férfival kezdeni. Az Asszonybeszéd valójában annak a története, meddig képes egy nő elmenni, hogy megszerezze és megtartsa a választott férfit, valamint hogy eltüntesse az idő múlásának látható, fizikai jeleit. Az Asszonybeszéd karaktereinek sorsában – a kulturális környezet különbözősége ellenére is – bárhol a világon bármelyik nő magára ismerhet.

Kader Abdolah - A ​király
Perzsia ​sahjának halálakor uralkodói székét a fia örökli. Ő azonban korántsem olyan határozott és ambiciózus, mint nagyra becsült elődje: országa és alattvalói sorsa helyett sokkal jobban érdekli a hárem, a cseresznyéskert, a vadászatok és a mulatozás. A fontos gazdasági döntéseket pedig leghűségesebb tanácsosára, a vezírre hagyja. A ravasz politikus a nyugati országokkal, Angliával és Hollandiával kötött szövetségben látja a jövőt, olyan reformok bevezetését tervezi, amelyek végre meghozhatják az ország jólétét. De vajon milyen árat kell fizetni mindezért? Modern történet a hatalomért és a földért vívott harcról, mely ugyanakkor megidézi az ősi Perzsia varázslatos hangulatát.

Őfelsége Farah Pahlavi - A ​sah felesége
A ​történet úgy kezdődött, mint egy tündérmese. A szépséges, tizenkilenc éves Farah Diba kezét nem más, mint Irán uralkodója, Mohammed Reza Pahlavi sah kérte meg. S a fiatal lány élete néhány hónap alatt kifordult a sarkaiból: Farah felkent királyné lett, szenzáció a világsajtóban... Amellett, hogy négy gyermeknek adott életet - köztük a várva várt trónörökösnek -, a fiatal királynő méltósággal, hozzáértéssel és rokonszenves közvetlenséggel látta el társadalmi és kulturális feladatait. Nem véletlen, hogy a világ közvéleménye imádva követte minden lépését. Aztán eltelt húsz év, és ellenségei elűzték hazájából a királyt és híveit. Elkezdődik a család fordulatos, kalandos bolyongása a világban... És most Farah királyné, az utolsó iráni uralkodó hitvese mindent kitálal: feltárja szerelmét királyi férje és csodálatos hazája iránt, miközben betekintést enged egyes országok uralkodó köreinek életébe, intimitásaiba. Megrázó, felkavaró vallomás...

Sirin Ebadi - Azadeh Moaveni - Mrs. ​Irán
Ez ​a felejthetetlen történet egy nő bátor lázadását írja le egy olyan országban, ahol a hozzá hasonlókat durván elhallgattatják. Sirin Ebadi, aki rendkívüli pályafutása során volt ügyvéd, író, aktivista és disszidens, következetesen emelte fel hangját országáért, Iránért, szavait azonban annak határain jóval túl is meghallották. Ez a könyv nem csak a Nobel-békedíj nyertesének pályafutását mutatja be, de magánéletét is feltárja: hitét, élményeit, vágyait. Megismerhetjük a szegényes teheráni házban töltött gyermekkorát, azokat az éveket, amikor Irán legelismertebb női bírója volt, valamint az iszlám forradalom eszméit. Sirin Ebadi nyíltan felszólal az elnyomó rendszer ellen, amely megfosztja a nőket alapvető jogaiktól. Történetét olvasva nem egy titokzatos lény alakja rajzolódik ki, hanem egy odaadó lányé, feleségé és anyáé; egy gyakorlatias nőé, aki merényletek célpontja, mégis elég bátor ahhoz, hogy szembenézzen a börtönnel, megaláztatással és zaklatással - mindezt egy jobb jövő reményében. A Mrs. Irán egy szenvedéllyel és emberséggel megírt kivételes mű, amelyben a szomorúság és az öröm, a nosztalgia és a remény egyaránt helyet kap. Egy páratlan nő inspiráló története, aki hazájáért és társaiért harcolt.

Gina B. Nahai - A ​csend fátyla
Különös, ​ismeretlen, egzotikus világot tár fel ez a regény. Seherezádé történetének méltó párja, mítoszteremtő mese, amelyben a mesei-szürreális események a valóságból sorjáznak elő. Ahogyan a Száz év magányban G. G. Marquez valósággá tette a csodát, úgy lépnek át Nahai hősei is a földöntúliba, miközben évszázados tradíciók láncolják őket a földhöz. Ezek a tradíciók ismeretlenek nálunk, a perzsa-iráni-zsidó hagyományokról ha tudunk is valamicskét, csak a férfiak oldaláról. Az Amerikában élő, iráni-zsidó származású írónő felkavaró hősei nők, akiknek életére egy réges-régi családi tragédia árnyéka vetül. Ezek a varázslatos asszonyok egymást követő nemzedékek során át próbálnak véget vetni a családjukat sújtó balsorsnak, szenvedésnek, bánatnak. A mű központi alakja Angyal Roxána, akit kislányként ismerünk meg, s aki felnővén szabadulni akar a nyomasztó családi örökségtől, ezért egy éjszaka felrepül Teherán csillagokkal teljes, hívogató egére, magára hagyván ötéves kislányát, Lilit, szomorú szemű férjét, Szorábit, és minden bánatának-örömének okozóját, Eretnek Teimúrt. Miközben sorsának alakulását követjük nyomon, talányos-jelképes nevű szereplők sorával ismerkedhetünk meg, mint például Hold Mirjammal, Macska Alexandrával, Mercédesz Művésznővel, Kocsonya Jákobbal. Az írónő tárgyi felkészültsége, sokszínű képzeletvilága, árnyalt stílusa és finom érzékenysége magával ragadó olvasmányt teremtett, mely hosszú ideig vezette a Los Angeles Times sikerlistáját.

Azadeh Moaveni - Rúzsfoltos ​Dzsihád
Egy ​iráni származású amerikai lány személyes háborúja Az iráni származású lány Kaliforniában született. Az ősi hagyományokat tisztelő iráni rokonsága mindig nosztalgiával emlegette szülőföldjüket, a több ezer kilométerre lévő Iránt. A huszonéves Moaveni egész életében két világ határán élt; míg zárt ajtók mögött iszlám hitben nevelkedett, barátai körében valódi kaliforniai csajként viselkedett; partizott, koncertre járt, jógázott, és nem sokat törődött szülőhazájával. Mindez megváltozott, amikor újságíróként megérkezett Teheránba, és szembesült a véres valósággal; politikai zavargások, a nők teljes elnyomása és kihasználása. Moaveni részesévé vált a gazdag iráni ifjak életének: drogos partik és tiltott szex, tüntetések és bujkálás. Megrázó és felemelő memoárjában talán elsőként leplezi le Irán valódi arcát, miközben útkereséséről ír egy olyan kultúrában, amelyben fiatal nőként valódi gyötrelmeket élt át. AZADEH MOAVENI ösztöndíjasként tanult a Kairói Egyetemen, majd a Los Angeles Times tudósítójaként az iraki háborút is végigélte. A nagy sikerű Lányom nélkül soha és A tiltott nő személyes vallomásainak nyomdokain most egy páratlanul humoros, okos és bátor iráni-amerikai nő meséli el szenzációs történetét, mely hangos sikerrel járta be a nagyvilágot.

Kazanlár Emil - A ​bábjáték
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mai_%e2%80%8bperzsa_elbesz%c3%a9l%c5%91k
Mai ​perzsa elbeszélők Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Mai ​perzsa elbeszélők
Iszfahánban ​nemrégen meghalt egy dúsgazdag ember, harminckét falut hagyott hátra. Erre az óriási vagyonra a hajdani egyszerű falusi mollah úgy tett szert, hogy írásba foglalta az írástudatlan parasztok ügyes-bajos dolgait. A banálisan abszurd történet színhelye a mai Irán, amelyet a látványos reformintézkedések és a busás olajjövedelmek miatt sokan Közel-Kelet Japánjának tartanak. A felülről jövő "fehér forradalom" valójában az ázsiai despotizmus megőrzését, a parasztság nyolcvan százalékának, az összlakosság hatvan százalékának írástudatlanságát, a főleg földbirtokosokból lett újburzsoázia uralmát, s a nyomorgók és a dúsgazdagok kibékíthetetlenségének látszat-összebékítését jelenti. Ennek a minden díszlet-európaiság ellenére ázsiai fejlődésnek gyökereit az 1905-1911-es és az 1919-es iráni forradalmak bukásában, s az utánuk kialakult kíméletlen rezásáhi diktatúrában (1926-1941) kell keresnünk. Ennek a fejlődésnek a terméke az európai mintákból kinövő perzsa novella, amelynek hordozója és közönsége legfőképpen a gyenge, heterogén, polgári és kispolgári értelmiség. E műfajban ugyan csak kivételesen jelentkezett az iráni parasztság vagy munkásság valóságos vagy lehetséges tudata, ill. történelmi perspektívája, mégis elmondhatjuk, hogy a novella a modern perzsa irodalom legfontosabb és legértékesebb műfaja, s méltóképpen képviseli Irán gazdag irodalmi fejlődésének legszebb és leghaladóbb vonásait. A perzsa novella alig fél évszázados fejlődésre tekint vissza, de művelői között máris olyan nevekkel találkozunk, mint a világirodalmilag is jelentős Szádeq Hedájat, a külföldön jól ismert Mohammed Ali Dzsemálzáde, a nálunk is ismert Bozorg Alavi, vagy a hedájati hagyományokat követő Szádeq Csúbak.

Szádi - Rózsáskert
Seikh ​Muszliheddin Szádi a 12-13. század legnagyobb keleti moralista és didaktikus írója, perzsa költő. Kíváncsisága és tudásszomja mintegy 30 éves utazásra sarkallta; ezután igazi szufistához méltóan visszavonult és átadta magát a szemlélődésnek. Élményeit, kalandjait, illetve az utazások során szerzett ismereteit, tapasztalatait bölcsességekké rendszerezve állította össze halhatatlan műveit. A kiadó a keleten legendaszerű alakká vált perzsa költő Magyarországon 1889-ben megjelent Rózsáskert című kötetének újrakiadására vállalkozott, mely igazi hiánypótló munka, hiszen Szádi ez a műve Magyarországon utoljára 1961-ben jelent meg.

Marjane Satrapi - Persepolis ​- Gyerekkorom Iránban
Az ​utóbbi évtizedek legnagyobb hatású és legsikeresebb felnőtt képregénye egyszerű, mégis szívhez szóló képi és nyelvi világgal mutatja be az iszlám forradalom sújtotta Iránt egy kislány szemszögéből. Azt a kort, amikor a fejkendőt kötelezővé tették az országban, és a diktatúra átvette a hatalmat. Satrapi a legtermészetesebb módon ábrázolja az iráni mindennapokat, saját családját és gyermekkori önmagát.

Kader Abdolah - A ​mecset ura
Az ​iráni kisvárosban, Szenedzsánban a mecset mellett áll egy ház. Évszázadokon át az ebben lakó családok jelölték ki az imámot, és határozták meg a közösség mindennapi életét. Ám az Amerika-barát sah és a radikális Khomeini ajatollah összecsapása ezt az ősi helyzetet sem hagyja érintetlenül. A ház ura, a módos szőnyegkereskedő, Aga Dzsán tétlenül nézi, amint a történelmi idők felborítják mindazt, amiben addig szilárdan hitt. A történetet mint egy perzsa szőnyeg mintáit szövi egybe Abdolah, és közben lélekben is elrepít Irán varázslatos, mégis igen kemény és szigorú erkölcsű világába. Magával ragadó regény, ame- lyet a kritikusai úgy illettek, hogy a „szenedzsáni Száz év magány”. „Az élet nem mindig egyforma arcát mutatja, sose feledd, hogy mindennek oka van. Ha valaki panaszkodhatna, az Müezzin, hiszen vakon született, de ő nem panaszkodik, ilyen a teste, és kész, ő elfogadja, és mi is elfogadjuk. Látni nem lát, de nagyon jó a füle, rendkívül érzékeny a keze, a két lába pedig megjegyzi az utat. Szerintem egyébként mindent lát, még azt is, amit mi nem láthatunk. Ne sírj, leányom! A fiad az élethez tartozik, és boldog vagyok, hogy itt van, ajándéknak tekintem a ház számára, egészen komolyan mondom, szükségünk van rá, máskülönben biztosan nem kaptuk volna. Sok száz ember lakott ebben a házban. Nem ez az első alkalom, hogy szokatlan lény született e falak között. Higgy az életben, a fiadra valamiért szükségünk van, máskülönben nem kaptuk volna!”

Nossrat Peseschkian - A ​párkapcsolat 17+1 formája
Könyvünk ​a párkapcsolat 17+1 formáját mutatja be. Tudjuk persze, hogy ilyen forma több van, mint ahány ember a Földön létezi. Ám ha következetesen akarnánk ragaszkodni minden eset egyszeriségéhez, nemcsak a terjedelem haladná meg a lehetőségeinket, de egész egyszerűen áttekinthetetlenné válna tőle az anyag. Ezért döntöttünk úgy, hogy beérjük a párkapcsolat néhány - számunkra fontosnak tűnő - alapformájával. Az érthetőség kedvéért nem riadtunk vissza attól sem, hogy némileg humorosan, karikatúraszerűen mutassuk be azokat. Olyan tükörnek szánjuk őket, mely segíthet saját viselkedésünket másokéval összehasonlítani, és így pontosabban megfigyelni.

Azár Náfíszí - A ​Lolitát olvastuk Teheránban
A ​szavak hol gyilkos, hol vigasztaló erejéről szól Azár Náfíszi iráni írónő regénye: az a könyv, amely a legtöbbet tette azért az utóbbi években, hogy el tudjuk képzelni, milyen az élet (főként a nők számára) Iránban az iszlám forradalom óta. Náfíszi az Egyesült Államokban tanult, s az ottani iráni diákok körében ő is lelkesen vett részt az egyre hevesebb és erőszakosabb politikai vitákban: mindannyian egy új Iránról álmodtak, de ezerféle módon képzelték el hazájuk átalakítását. S aztán "otthon" ő is "szemtanúvá" vált: közelről figyelhette, ahogy a szavak torz valósággá változnak. "Amikor az Államokban azt kiabáltuk, hogy halál erre vagy arra, az a halál inkább jelképes volt, elvont, mintha jelszavaink képtelensége arra lett volna jó, hogy még inkább ragaszkodjunk hozzájuk. De 1979-ben Teheránban ezek a jelszavak hátborzongató precizitással valóra váltak. Döbbenten figyeltem, ahogy minden álom és minden jelszó beteljesül - és nincs előlük menekvés. Valami kis menekvés mégiscsak volt - Náfíszi, az angol és amerikai irodalom professzora két éven keresztül minden csütörtök délelőtt összegyűjtötte hét legtehetségesebb diáklányát. Feketelistára tett nyugati klasszikusokat olvastak és vitattak meg. Miközben iszlámista erkölcs-rohamosztagok tomboltak a teheráni utcákon és házakban, a fundamentalizmus hatalmasodott el az egyetemeken, és egy vak cenzor szabta meg, miről lehet írni és miről nem, ezek a lányok Azár Náfíszi nappalijában nagy merészen levették a fátylukat, és elmerültek Jane Austen, Scott Fitzgerald, Nabokov világában. Az ő életük története váltakozik ebben a páratlan memoárban a világirodalom híres szüzséivel.

Azadeh Moaveni - Mézeshetek ​Teheránban
Az ​iráni-amerikai újságírónő visszatér Teheránba, hogy tudósítsa lapját a 2005-ös elnökválasztásról. Látogatása ezúttal hosszúra nyúlik: egymásba szeretnek a szintén külföldön tanult Arashsal, és úgy döntenek, hogy végleg Iránban telepednek le, és vágnak bele a családalapításba. A konzervatív fordulat utáni iszlám teokrácia hétköznapjai azonban sok keserű tapasztalatot tartogatnak az ifjú pár és gyermekük, a kis Hurmazd számára. A mollák vasszigorral tartatják be az iszlám társas érintkezésre, öltözködésre, viselkedésre vonatkozó szabályait, s a nehéz gazdasági helyzet, a nők elnyomása okozta konfliktusokat is csak egy időre képes elfedni előlük az ország mesés keleti egzotikuma, a szorosan összetartó család. Moaveni személyes történetén át tovább mesél a mindennapok Iránjának valóságáról úgy, ahogy ő látta.

Marjane Satrapi - Persepolis ​- A visszatérés
Az ​utóbbi évtizedek legnagyobb hatású és legsikeresebb felnőtt képregényének második, befejező részében Marjane a háború sújtotta Iránból Ausztriába utazik, hogy ott folytassa tanulmányait. Az első részben megismert kislány Európában kamaszlánnyá érik. A serdülés változásokkal teli korszaka mellett a nyugati fiatalok szabatos életvitele is számos kihívás elé állítja a zárt iráni kultúrában felnövő Marjane-t. Életének ebben az új szakaszában is számtalan kalandot él át, miközben próbálja megérteni nemcsak a saját kultúráját, hanem a világot, sőt önmagát is. Ám amikor újabb csapások érik, és hónapokon át az utcára kényszerül, úgy dönt, hogy visszatér Iránba, ahol ekkor már a felnőtté válás nehézségeivel kell megküzdenie... Marjane Satrapi 1969-ben született Teheránban. Jelenleg Párizsban él, és újabb képregényeket alkot. A világsikerű Persepolisból saját rendezésében animációs film is készült, amely a könyv sikerét követve a 60. Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját, majd Oscar-díjra jelölték.

Marina Nemat - Adjátok ​vissza az életemet!
Mindez ​nem kitalált regény, hanem drámai érzékkel megírt szívszorongató valóság. A hamarosan filmen is látható regény hitről, szerelemről, de mindenek előtt a túlélésbe vetett örök reményről szól. Huszegynéhány év távlatából az iráni forradalom a politikai hatalmi játszmák témakörébe tartozik. Ám az irániak számára, akik akkor éltek és szerettek, olyan volt, mintha megőrült volna a világ. Könyveket tiltottak be, a nyilvános érzelemnyílvánítás bűnténynek számított, felnőtteket és fiatalokat egyaránt letartóztattak és börtönbe vetettek.

Samed Behrengi - A ​kis fekete hal
Mit ​tehet egy szűkös patakban élő növendék hal, ha olthatatlan szabadságvágy él benne, s meg akarja ismerni a világot? Elindul, hogy megkeresse a tengert. Útja során sokat tanul az idősebb halaktól, s hamarosan hozzászegődnek az ifjabbak, akik csodálják bátorságáért. A haladó szellemű azerbajdzsáni nemzetiségű, iráni író könyve felemelő hatású szimbolikus mese a forradalmár magatartásról. A történet költői üzenetét hűen segítik érvényre jutni Mehmet Sönmez szellemes rajzai.

Szádek Hedájat - Az ​élet vize
Szadek ​Hedaját a modern perzsa irodalom legjelentősebb képviselője. Írói témájának anyagát egyéni sorsok, különc hősök szolgáltatják. Novellái egy betegesen érzékeny, meghasonlott író nagyszabású, lírai hangú vallomásai. Az itt közölt három novellát előfutárnak tekinthetjük az író műveinek terjedelmesebb kiadásához. Hedaját prózáját a sajátos keletiség ragyogja be: minden egyes írásában ott érezzük az arab ezeregyéjszaka csodálatos világát.

Marjane Satrapi - Embroideries
From ​the best–selling author of Persepolis comes this gloriously entertaining and enlightening look into the sex lives of Iranian women. Embroideries gathers together Marjane’s tough–talking grandmother, stoic mother, glamorous and eccentric aunt and their friends and neighbors for an afternoon of tea drinking and talking. Naturally, the subject turns to love, sex and the vagaries of men. As the afternoon progresses, these vibrant women share their secrets, their regrets and their often outrageous stories about, among other things, how to fake one’s virginity, how to escape an arranged marriage, how to enjoy the miracles of plastic surgery and how to delight in being a mistress. By turns revealing and hilarious, these are stories about the lengths to which some women will go to find a man, keep a man or, most important, keep up appearances. Full of surprises, this introduction to the private lives of some fascinating women, whose life stories and lovers will strike us as at once deeply familiar and profoundly different from our own, is sure to bring smiles of recognition to the faces of women everywhere—and to teach us all a thing or two.

Shirin Ebadi - Iran ​Awakening
In ​this remarkable book, Shirin Ebadi, Iranian human rights lawyer and activist, and Nobel Peace Prize laureate, tells her extraordinary story. Dr Ebadi is a tireless voice for reform in her native Iran, where she argues for a new interpretation of Islamic law in harmony with vital human rights such as democracy, equality before the law, religious freedom and freedom of speech. She is known for defending dissident figures, and for the establishment of a number of non-profit grassroots organisations dedicated to human rights. In 2003 she became the first Muslim woman, and the first Iranian, to be awarded the Nobel Peace Prize. She chronicles her childhood and upbringing before the Revolution, her education and student years at the University of Tehran, her marriage and its challenges, her religious faith, and her life as a mother and as an advocate for the oppressed. As a human rights campaigner, in particular for women, children and political prisoners in Iran, her book is a must-read for anyone fascinated by the life story and beliefs of a courageous and unusual woman, as well as those interested in current events (especially those of the Middle East), and those who want to know the truth about the position of women in a Muslim society.

Szádek Csúbak - Oroszlán ​Mohamed
A ​mû azt példázza, hogy milyen régóta feszítik az iráni társadalmat azok az ellentmondások, melyek felszínre törése az utóbbi években megdöbbentette a világot.

Kazanlár Áminollah Emil - Helvétius ​élete és munkássága
Elveim ​egyedüli bírája az ész és a tapasztalat – írta hajdanán Helvétius, korának filozófusa, akinek megítélése, tanainak elfogadása majd száz évet váratott magára. Fő művét nyilvánosan elégették, őt magát tanainak visszavonására kényszerítették, miközben egyaránt átkozta ki a Sorbonne, a francia király és az egyház is. Ki ez a férfi, aki könyvelőnek készült, végül költő és gondolkodó lett? Vajon miben rejlik tanainak lényege, amikor az enciklopédisták is befogadták, nemkülönben a szabadkőművesek? Valóban eretnek tanokat terjesztett? Miért fogadta be II. Frigyes és tagadta ki a francia trónörökös? Valóban Helvétius hirdette először a kultúra jelentőségét a nemzetállamok kapcsán? Mióta ismeri a magyar olvasó Helvétius gondolatait? Megannyi kérdés, amire választ kap az olvasó e rövid és precíz tematikus kiskátéban.

Dekameron-projekt
Dekameron-projekt Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Dekameron-projekt
Giovanni ​Boccaccio az 1348-as, végzetes fekete pestisből merített ihletet: fő művében, a _Dekameron_ban egy csapat fiatal férfi és nő Firenze mellett, egy villában mesékkel szórakoztatja egymást, amíg arra várnak, hogy a járvány elvonuljon. 2020 márciusában a The New York Times Magazine elindította A Dekameron-projektet - egy novellagyűjteményt, amelynek történeteit egytől egyig a közelmúlt meghatározó eseménye, a Covid-19 vírusjárvány ihleti. A kötet világhírű alkotói (többek közt Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, EdwidgeDanticat vagy David Mitchell) ugyanabban a helyzetben találják magukat, mint Boccaccio szereplői, azzal a különbséggel, hogy történeteik szó szerint az egész világnak szólnak. A történetmesélés kordokumentum és gyógyír a korszakos sokkra, amelyet a járvány világszerte sok millió embernek okozott. A huszonkilenc illusztrált történet vírusos korunk időtlen lenyomata.

Kollekciók