Ajax-loader

'török szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_117973
elérhető
2

Nâzım Hikmet - Romantika
Tiszta ​szívvel, egész hittel, lendülettel élni és lelkesedni - ez a romantika. Tavaszi lángolással megismerni az első szerelem édességét és keserűségét - ez a romantika. Búcsút mondani a szeretőnek, a szerelemnek, és elindulni, ha szólít a haza, a kötelesség, várnak a társak - ez a romantika. Vállalni a nehéz munkát, kockázatot, betegséget és üldöztetést - ez a romantika. És mindig készen állni a halálra, és tudni, hogy miért - ez a romantika. Nâzım Hikmet regényének cselekménye a huszas évek derekán indul; a történet köré az emlékezések fonala gomolyodik. Élő történelem és mély emberi hitvallás ez, amely nagy írói műveltséggel és mértéktartással párosul.

Orhan Pamuk - Az ​új élet
"Egy ​napon elolvastam egy könyvet, és ettől az egész életem megváltozott. ...láttam a másik életre nyíló ajtó küszöbénél kiszivárgó fényt; láttam mindent, amit már ismertem, és mindent, amit még nem... Mindaz, amit addig tanultam, minden, amiben addig hittem, megszűnt érték lenni... de azért csak folytattam az olvasást, mert minél inkább előrehaladtam a könyvben, annál jobban megértettem, hogy olyan útra tévedtem, ahonnan nem lehet visszafordulni." Oszmant, az ifjú narrátort egészen felkavarja ez a titokzatos olvasmány. Évekig bolyong Törökországban, bejárja a legelhagyatottabb helyeket, s mindvégig ugyanaz az őrült szerelem és remény hajtja. Különös kalandokon át vezet az útja egészen addig a napig, amíg meg nem érti, hogy az új világ, amelyre oly igen vágyik, talán nem is egyéb, mint maga a fényes halál... Az elképesztő fordulatokban gazdag, nyugat-európai hagyományokra épülő, finom humorú misztikus regény eleven és valósághű képet fest a keletről, a mai Törökország életéről, belső viszonyairól. A mágikus realizmus kiemelkedő keleti képviselőjeként ismert Orhan Pamuk művei közül ez a második, amely megjelenik magyarul. A fehér kastély szintén az Ulpius-ház gondozásában látott napvilágot. Pamuk könyveit eddig huszonnégy nyelvre fordították le, legjelesebb kritikusai - köztük John Updike - García Márquezhez, Kafkához, Borgeshez, Ecóhoz, Italo Calvinóhoz, Virginia Woolfhoz, Faulknerhez, sőt, még Prousthoz is hasonlították.

Demet Altınyeleklioğlu - Hürrem, ​Szulejmán ágyasa
Szulejmán, ​és a szépségéről, intrikáiról hírhedt Hürrem szultána szenvedélyes kapcsolatán keresztül megismerhetjük az Oszmán Birodalom fénykorát és a szultáni hárem birodalomformáló szerepét. Kettejük szerelme mellett bepillantást nyerünk a háremhölgyek, az agák és a nagyvezír hatalmi harcába, és a szultáni család szenvedéllyel, gyűlölettel és cselszövéssel átitatott mindennapjaiba.

1529219
elérhető
67

Orhan Pamuk - Isztambul
Orhan ​Pamuk Isztambul szülötte. Amikor a városról beszél, valójában magáról ír, amikor pedig saját emlékeit idézi föl, igazából a város történetét meséli el. A gazdag, nagypolgári és kifejezetten világi gondolkodású családban felnövő író történetei elsősorban Isztambul európai részén játszódnak, de fontos szerepet kapnak a város elhagyott derviskolostorokkal tarkított „egzotikus” negyedei is, valamint a Boszporusz, amely a boldogság „egyedüli, kiapadhatatlan forrása”. Pamuk lenyűgöző fantáziával kelti életre gyönyörű szülővárosát, regényei visszatérő helyszínét, miközben Isztambul eddig ismeretlen arcát mutatja be, bölcsen, kellő rálátással, úgy, ahogy csak a távolba szakadt ember tud rácsodálkozni gyermekévei helyszínére.

Elif Shafak - A ​szerelem 40 szabálya
Ella ​negyvenéves, jómódú, a sorsával tökéletesen elégedett amerikai háziasszony, aki férje és három gyermeke kiszolgálásának szenteli életét, és még azt se nagyon bánja, hogy a férje rendszeresen megcsalja. Egy napon a nagylányával folytatott vita után rádöbben, hogy tulajdonképpen boldogtalan, és nagyon hiányzik a szerelem az életéből. Mivel gyermekei már nem igénylik állandó figyelmét, távmunkát vállal egy neves könyvkiadónál. Első feladatául egy ismeretlen szerző könyvének értékelését kapja. A történet a XIII. századi Anatóliában játszódik, és regényes formában beszéli el Rumi, a híres muszlim hittudós és misztikus költő életét, aki gyökeres átalakuláson megy át, amikor megismerkedik egy furcsa vándordervissel, a különleges képességeket birtokló tebrizi Semsszel. Ella félve közelít a számára idegen regénybeli világhoz, hamarosan azonban magával ragadja a cselekmény, és lenyűgözi a szúfi miszticizmus. Ahogy e-mailben levelezni kezd a szerzővel, szinte azonnal érthetetlen vonzalmat érez ez iránt a sosem látott férfi iránt, és ráébred, hogy kettejük találkozása ugyanolyan sorsszerű és elsöprő erejű, mint Rumié és Semszé. Ebből a szerelemből és Rumi verseiből merít erőt, hogy a konvenciók börtönéből kitörve hátat fordítson házasságnak, gyerekeknek, biztonságnak, és testben-lélekben egyaránt nagy utazásra induljon egy különleges férfi oldalán. A török származású Elif Shafak lebilincselő mesélő, modern Seherezádé, aki időtlen témákat vizsgál egzotikus történeteiben.

Elif Shafak - 10 ​perc 38 másodperc
Egy ​perccel a halála után Tequila Leila tudata elkezdett zsibbadni, olyan lassan és fokozatosan, ahogyan a visszahúzódó dagály hullámai csillapodnak. Mivel az agysejtjei nem jutottak vérhez, ekkorra már teljes oxigénhiányos állapot lépett fel. Az agyműködése mégsem állt le teljesen. Legalábbis nem azonnal. Mert a halál utáni percekben, miközben teste egy szemeteskonténerben hever, Leila elméje sorra előhívja az emlékeket: a fűszeres kecskepörkölt ízét, amivel kisöccse rég várt születését ünnepelték; a fortyogó citromos cukorgyanta látványát, amivel a nők szőrtelenítették a lábukat, míg a férfiak a mecsetbe mentek; a kardamomos kávé illatát, amit egy jóképű egyetemistával osztott meg a bordélyházban, ahol dolgozott. És minden emlék felidézi a barátokat, akikkel élete legfontosabb pillanatait megosztotta - a barátokat, akik most kétségbeesetten próbálják megtalálni őt… Elif Shafak legújabb regénye a modern Isztambul számkivetettjeit: prostituáltakat, transzvesztitákat, menekülteket, a családon belüli erőszak elől megszökő, napjaikat a becsületgyilkosságtól rettegve élő nőket mutatja be. Ám ebben a sötét, kegyetlen világban, melyben sem együttérzés, sem segítség nem adatik azoknak, akik nem törődnek bele isten, a sors vagy a hatalommal bíró férfiak rendelésébe, mégis van valami remény. A barátság és a szerelem, ha meg nem is váltja a szenvedésekből, de megajándékozza őket azzal a méltósággal és örömmel, ami az életet élhetővé, az embert emberré teszi.

Esmahan Aykol - Boszporusz ​Hotel
Esmahan ​Aykol, a nemzetközi krimipiacon is előkelő helyen jegyzett török írónő Miss Marple vérbő, kissé szeleburdi és igen bájos húgát alkotta meg Kati Hirschel, az Isztambulban élő német hölgy alakjában, aki metsző logikával nyomoz egy gyilkossági ügyben, s közben vörös hajzuhatagával, spagetti-pántos topjaival török rendőrtiszteket és maffiózókat bolondít magába. A gyilkosság tehát ezúttal nem egy skót várkastélyban, hanem a Boszporusz partján esett meg, ide várta Kati, a talpraesett könyvkereskedőnő régi barátnőjét, Petrát, a filmszínésznőt. Milyen hátborzongató történetet mesél a török-német film főszerepére kiszemelt Petra Katinak, milyen különös eszközzel tették el láb alól a rendezőt, merre tapogatózik Kati, a műkedvelő detektív, aki könyvesboltjában kizárólag krimit árul? Mindezt megtudjuk, ha csatlakozunk Katihoz, aki buzgón nyomoz a forró isztambuli nyárban - s miközben lassan közeledünk a rejtély megoldásához, magunk is bejárjuk vele a szívének oly kedves, meseszép várost, ahol a műemlékek sokaságát csak a hangulatos teázók, bárok, kávézók száma múlja felül, s ahol Kati is megismeri az igazi nő szolidaritást. A Boszporusz hotel egy most induló sorozat első darabja: a nyomozás folytatódik, Kati újabb kalandjairól a további kötetekben olvashatunk majd.

Orhan Pamuk - Furcsaság ​a fejemben
A ​Furcsaság a fejemben szerelmi történet, ugyanakkor modern eposz is. Orhan Pamuk hat évig dolgozott a regényen, amelyben a bozaárus Mevlutnak és három éven keresztül szerelmes levelekkel ostromolt kedvesének isztambuli életét meséli el. Mevlut 1969 és 2012 között több mint negyven éven át árult joghurtot, bozát és piláfot Isztambul utcáin, volt parkolóőr és sok minden más. Figyelte, hogyan telnek meg az utcák a különféle emberekkel, hogyan rombolják le és építik újjá a város nagy részét. Látja az Anatóliából érkezőket és a meggazdagodókat; ugyanakkor tanúja az ország átalakulásának, a politikai csatározásoknak és puccsoknak. Az különbözteti meg másoktól, hogy érdekli, milyen furcsaság van a fejében. Soha nem tesz le arról, hogy téli estéken bozát árusítson, és a kedvesének kilétén gondolkozzon. Az ember szándéka vagy a sors a fontosabb a szerelemben? Tőlünk függ, hogy boldogok avagy boldogtalanok leszünk, vagy tőlünk függetlenek a velünk megtörténő események? Miközben a Furcsaság a fejemben ezekre a kérdésekre keresi a választ, a családi élet és a városi lét közötti összeütközésekről, a nők otthoni kiszolgáltatottságáról és haragvásairól is képet ad.

Orhan Pamuk - A ​nevem Piros
Nevem ​Piros című regényével a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk akárha első szerelmét, a festészetet köszöntené. Ő maga "legszínesebb és legoptimistább" regényének nevezi. A történet 1591 havas téli napjaiban, Isztambulban játszódik.

Iskender Pala - Halál ​Babilonban, szerelem Isztambulban
Miközben ​Nagy Szulejmán szultán Bagdad elfoglalására készül, Fuzúli, a fiatal, de már ismert és kedvelt költő a babiloni akadémiai könyvtárban titkos köteteket tanulmányoz, s így hamarosan tudomást szerez a rejtélyes Babilóniai Társaságról és a Babilóniai Asztronómiai Központról. A babiloni tudósok már több száz évvel korábban rájöttek a tudomány legnagyobb titkaira, de ismereteiket féltették a méltatlan kortársaktól, ezért tudományos irataikat mesés kincsekkel együtt egy rejtekhelyre zárták. A titkos kamrát csak az tudja kinyitni, aki megfejti a babiloni tudósok bonyolult kódrendszerét. A rejtekszoba létezéséről csupán a héttagú Társaság tud, s bár a titkos kódot ők sem ismerik, esküjük szerint akár az életük árán is meg kell védeniük a bent található tudást a mohó kincsvadászoktól.Hamarosan Fuzúli is egyike lesz tehát e heteknek, s amikor rájön, hogy rossz szándékú emberek követik, egy elbeszélő költemény párverseibe rejti el a kód általa ismert részeit. Anélkül, hogy a furfangot elárulná, a művet, mint a szultánnak szánt ajándékot átadja az oszmán követnek. Lejla és szerelmese, Medzsnún története így válik a kincsvadászok áhított prédájává, ám a kód megfejtéséhez most már nem elég tudósnak lenni: a szerelem rejtelmes szépségeit is ismernie kell annak, aki az évszázados titok megszerzésére tör.Kelet és Nyugat közel fél évezredes történetén, s a fél Európán hánykolódik keresztül a díszes kötet, közben valóban élt költők, tudósok, festők, uralkodók kerülnek a titkos Hetek közé, Fuzúli költeménye és a babiloni titok történelmi, politikai sorsfordulókon válik döntő jelentőségűvé, mígnem a kamra ajtaján valaki végül beüti a helyes kódot...Iskender Pala (1958) török író, a klasszikus török irodalom doktora, az Isztambuli Egyetem professzora 2003-ban jelentette meg jelen könyvét, amelyet azonnal számos irodalmi díjjal jutalmaztak és az év könyvévé választottak - s nemcsak a szakmai, a közönségsiker sem maradt el: hamarosan 200000 példányban kapkodták el Pala magával ragadó történelmi-szerelmes regényét.

Perihan Mağden - Bajban ​vagyok veled
Nők ​a szereplői a török írónő regényének. Pontosan: nők és "csajok". A csajok tizenévesek, Isztambulban élnek, egyetemi előkészítőre járnak. A nők harmincöt meg negyvenévesek, anyák, és vannak ezek a kamasz lányaik. Különben nem egyformák. A regény főszereplője, Behiye igazi "dühöngő" kamasz. Minden ellen lázad, először is az anyja ellen, akit titokban megvet. Másodszor saját maga ellen, mert már ott sejti önmagában az örökké alárendelt nőt. Szegényszagú és monoton világából kimenekül egy másik, a tradicionális családképpel teljesen ellentétes világba. Ahogyan csak kamaszlányok képesek rajongani a barátnőjükért, úgy vonzza őt magához a szépséges "babalány", Handan. Akinek az anyját leginkább csak a férfiak érdeklik. Lányát egyik kapcsolatból a másikba hurcolta magával, így korán megtanulta a "nőies nő"-szerepkört. Behiye úgy érzi, ő maga is szép és szeretni való lesz gyönyörű barátnője mellett. Perihan Magden hazájában rendkívül népszerű írónő és publicista. Stílusa éles, provokatív, sötét humorú. A két kamaszlány belső vívódásának és különleges barátságának történetén keresztül azt a női sorsot festi meg, amelyről azt hihetnénk manapság, szinte nincs is. Tudunk ugyanis sokat a mohamedán államok megnyomorított asszonyairól. Tudunk a nyugati, keresztény világ női feléről. De mit sem tudunk a modern Törökország életmódjáról. Aztán rádöbbenünk, hogy mindannyian vagy Behiye-, vagy Handan-szerepet játszunk az életben. Természetesen, ha nőnek születtünk. Nemzetiségünktől teljesen függetlenül. A sikeres regényből készült filmet a sydneyi filmfesztiválon mutatták be 2005-ben.

Sz%c3%a1sz_imre_-_himnusz_a_b%c3%a9k%c3%a9r%c5%91l
Himnusz ​a békéről Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Himnusz ​a békéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orhan Pamuk - Az ​ártatlanság múzeuma
„Életem ​legboldogabb pillanata volt, de nem vettem észre.” Kemal, Isztambul egyik gazdag családjának sarja eljegyezni készül Sibelt, egy másik jómódú család szépséges leányát, amikor is egy véletlen találkozás egy húszéves lánnyal kizökkenti szépen elrendezett életéből. Füsun Kemalnak adja szüzességét, titkos szerelmi találkáik azonban veszélyesen távolítják őket attól az élettől, amit addig ismertek. Kemal kényszeresen gyűjti azokat a tárgyakat, amelyek Füsun szerelmére emlékeztetik, és „az ártatlanság múzeuma” így válik hiteles krónikásává Isztambul színes és változó világának, a törtetők és lemaradók köreinek és egy férfi soha nem múló szerelmének. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb írója. Munkásságát García Márquez, Umberto Eco, Franz Kafka és Marcel Proust írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő és a legrangosabb irodalmi díjakkal kitüntetett szerző politikai nézeteinek is gyakran ad hangot, míg műveiben Európa és az iszlám Törökország találkozik.

Elif Şafak - Szerelem
Ella ​negyvenéves, jómódú, a sorsával tökéletesen elégedett amerikai háziasszony, aki férje és három gyermeke kiszolgálásának szenteli életét, és még azt se nagyon bánja, hogy a férje rendszeresen megcsalja. Egy napon a nagylányával folytatott vita után rádöbben, hogy tulajdonképpen boldogtalan, és nagyon hiányzik a szerelem az életéből. Mivel gyermekei már nem igénylik állandó figyelmét, távmunkát vállal egy neves könyvkiadónál. Első feladatául egy ismeretlen szerző könyvének értékelését kapja. A történet a XIII. századi Anatóliában játszódik, és regényes formában beszéli el Rumi, a híres muszlim hittudós és misztikus költő életét, aki gyökeres átalakuláson megy át, amikor megismerkedik egy furcsa vándordervissel, a különleges képességeket birtokló tebrizi Semsszel. Ella félve közelít a számára idegen regénybeli világhoz, hamarosan azonban magával ragadja a cselekmény, és lenyűgözi a szúfi miszticizmus. Ahogy e-mailben levelezni kezd a szerzővel, szinte azonnal érthetetlen vonzalmat érez ez iránt a sosem látott férfi iránt, és ráébred, hogy kettejük találkozása ugyanolyan sorsszerű és elsöprő erejű, mint Rumié és Semszé. Ebből a szerelemből és Rumi verseiből merít erőt, hogy a konvenciók börtönéből kitörve hátat fordítson házasságnak, gyerekeknek, biztonságnak, és testben-lélekben egyaránt nagy utazásra induljon egy különleges férfi oldalán. A török származású Elif Safak lebilincselő mesélő, modern Seherezádé, aki időtlen témákat vizsgál egzotikus történeteiben. Magyarul megjelent előző regénye, "Az isztambuli fattyú" nálunk is nagy sikert aratott.

Orhan Pamuk - Fekete ​könyv
Rüya ​eltűnt. Galip, az isztambuli ügyvéd magánnyomozásba kezd, hogy felkutassa feleségét. Vajon a szépséges nő Celâlnál bujkál, akinek hírnevét Galip irigyli? Ha így van, miért nincs senki Celâl lakásában? Galip egy hirtelen ötlettől vezérelve magára ölti Celâl személyazonosságát, viseli a ruháit, fogadja a telefonjait, sőt még fanyar cikkeit is hamisítja, de ha a titokra fény derül, az végzetes következményekkel jár... A Fekete könyv a közel-keleti és a muszlim kultúra elképesztő gazdagságú szőttese, amelyet eláraszt Isztambul fénye és pompája, miközben a lélektani utazás a lélek egyre sötétebb bugyraiba visz minket. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője, akinek munkásságát Gabriel García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő író számos sikerkönyvet tudhat magáénak, hogy csak a Hó, a Fehér vár vagy A nevem Piros című regényeket említsük. A szerző életműsorozatának újabb fontos állomása a Fekete könyv.

H%c3%b3
elérhető
70

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Elif Shafak - A ​város tükrei
"Azért ​jöttem a tükrök városába, mert egy olyan történet szereplője vagyok, mely jóval a születésem előtt íródott. Azért vagyok a tükrök városában, mert meg akarom tudni, ki vagyok valójában." A 16. század végén Spanyolországban az inkvizíció és a rettegés az úr, ezrek kerülnek máglyára ártatlanul és még többeket hurcolnak meg. Madrid városában Alonso Perez de Herrera dörgedelmes szónoklatai uszítják a keresztényeket a más vallásúak ellen. Alonsót a Hang irányítja, amelynek segítségével az egyszerű pék legkisebb fiából tanult ember lett: a Hang beszél a templomban és mondja ki a halálos ítéleteket, Alonso pedig engedelmeskedik neki, mert van egy szörnyű titka, amelyről csak a Hang tud. Madridban él egy testvérpár, Antonio és Miguel Pereira. Antonio a családi hagyományt folytatva orvos lett, és az egyetem filozófia tanszékének vezetője, szép felesége, Isabel és kisfia, Andres iránt azonban nem sok érdeklődést mutat. Velük egy fedél alatt él korhely, csélcsap öccse, Miguel, aki kibukott az egyetemről, és bár számtalan nőt ismert, csak egyet szeret, azt, akit nem szerethet. A regény főszereplői az inkvizíció elől menekülő ibériai zsidók, akiket az Oszmán Birodalom zsidó közösségei fogadtak be. Voltak köztük, akik korábban kikeresztelkedtek, de olyanok is, akik többé nem valamely vallási közösség tagjaként kívánták meghatározni magukat, mert szabadon akartak élni, és arra a kérdésre kerestek választ: "Ki vagyok én?" A török származású Elif Shafak nagyszerű mesélő, kiváló jellemábrázoló, és akárcsak Az isztambuli fattyú, valamint a Szerelem című regényeit, ezt a történetét is áthatja a misztikum: varázslás, dzsinnek, démonok, őrangyalok kísérik hősei útját.

Orhan Pamuk - A ​fehér vár
"Doppio ​vára magas hegy tetején állt, fellobogózott tornyain a kihunyó alkonypír derengett, egyébként fehér volt; patyolatfehér és gyönyörű. Önkéntelenül arra gondoltam, hogy ilyen szépséges és elérhetetlen dolgot csak álmában láthat az ember..." A fehér vár, egy török fogságba került velencei aranyifjú misztikus története, aki Konstantinápolyban egy befolyásos úr szolgálatába áll, és szabadsága fejében házitanítóként teszi hasznossá magát. Az udvari intrikák kereszttüzében álló nagyúr – aki a fiú legnagyobb megrökönyödésére önmaga kiköpött mása – hadigép tervezésére készül, miközben hatalmas hadjárat indul az elérhetetlenségbe vesző Fehér vár elfoglalásáért… A hanyatlóban lévő oszmán birodalom, tűzijátékok és pestisjárvány, filozofikus merengések és féktelen mulatságok, tudósok és csillagjósok fantasztikus kavalkádja vonul fel Pamuk első, nagyobb áttörést hozó regényében, amely kapcsán a mágikus realista hagyományok keleti csillagaként ünnepelték. Az idén Nobel-díjjal jutalmazott Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője. A mindössze 54 éves író munkásságát García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő és legnevesebb irodalmi díjakkal kitüntetett szerző politikai nézeteinek is gyakran ad hangot, míg műveiben „Európa és az iszlám Törökország egymásra talál”. A fehér vár, Az új élet és a Hó című regényeit már magyarul is olvashatjuk.

Perihan Mağden - Ali ​és Ramazan
Perihan ​Magden (1960) az egyik legnépszerűbb írónő Törökországban és külföldön, a kortárs török irodalom egyik legkülönösebb és legtehetségesebb alakja, akinek műveit tizennyolc nyelvre fordították le. Ali és Ramazan című, megrendítő, mégis lebilincselő regénye igaz történeten alapul, és két fiú életét követi nyomon, akik ugyanabban az isztambuli árvaházban nőnek föl. Megismerkedésük pillanatától fogva különleges kapcsolat fűzi őket össze, és nemcsak egymás számára könnyítik meg az életet, de a lehetőségekhez képest az árvaházban vegetáló többi gyerek mindennapjaiba is vidámságot csempésznek. Ramazannak jó humora van, ő a bohóc, és szépsége miatt az igazgató kivételezett helyzetet élvező kedvence. Nagykorúságukat elérve azonban a fiúk egyik napról a másikra kikerülnek Isztambul utcáira, ahol egymáson kívül senki másra nem számíthatnak. Ebben a könyörtelen, elutasító világban mindketten tragikus következményekkel járó döntéseket hoznak...

Harun Yahya - Az ​evolúciós csalás
Charles ​Darwin evolúciós elméletét ma a világ minden táján fokozott szellemiséggel védelmezik. Az iskolákban, a tudományos forrásokban és a médiában úgy tüntetik fel ezt az elméletet, mintha bizonyított tény volna, ezrét nagyon sok ember helyénvalónak fogadja el. Pedig a paleontológia, a genetika, a biokémia és más tudományágak, melyek nap nap után egyre fejlettebbek, ellentmondanak az evolúció elméletének. A több mint 140 éve tartó kutatások, melyek az evolúciót hivatottak bizonyítani, nem vezettek máshová, mint az elmélet cáfolatához. Az egyetlen ok, ami miatt mégis ennyire védelmezik az evolúciós elméletet és ráerőltetik az emberekre, az a materialista filozófiával való kapcsolata. A materialista filozófiának, mely az anyag létét kizárólagosnak fogadja el, az egyetlen, úgymond tudományos támasza az evolúciós elmélet. Ennek elfogadtatása érdekében végzett globális méretű propaganda hátterében is ez áll. Ez a könyv részletesen, ugyanakkor könnyen érthetően mutatja be az evolúciós elméletet védelmező "tudósok" egy részének előítéleteit, illetve csalásaikat, melyekhez szemrebbenés nélkül folyamodtak. Akik szeretnék megtudni, hogyan született az élet a Földön, és valójában hogyan lettek az emberek, azoknak feltétlenül el kell olvasniuk ezt a könyvet.

Burhan Sönmez - Isztambul, ​Isztambul
"A ​hatalmas város műszőrbe bugyolálva melegítette testünket, de bármelyik pillanatban ellökhetett magától, és mint egy nem kívánt magzatot lehúzhatott minket a csatornába. Ez a veszély azonban csak napról napra jobban felkorbácsolta bennünk a vágyat az élet után. Hittünk benne, hogy közeledik a paradicsom, és hogy a pokol ott van a lábunk alatt. Ezért burjánzott a gyönyör a városban, és ezért volt állandó a félelem. Önkívületben kacagtunk. Minden érzés intenzív volt, önző, aztán bőrünkhöz tapadva bűzös foltot hagyott, és elpárolgott. Ezt látva csak még jobban vágytunk rá, hogy megváltoztassuk Isztambult." Négy ember fekszik valahol Isztambul mélyén, egy sötét pincebörtön szűk és hideg cellájában. A négy fal között megszűnik tér és idő: a foglyok egyetlen viszonyítási pontja a börtön vaskapujának rozsdás hangja és a nap mint nap elszenvedett kínzások nyomában járó állandó fájdalom. A köztes időben történetekkel, legendákkal, anekdotákkal, találós kérdésekkel, filozofikus gondolatokkal szórakoztatják egymást, s ahogy mese és valóság olykor különös módon összeszövődik, a háttérben felsejlik négy különböző emberi sors. A föld alatti történetek és gondolatok azonban mindig ugyanoda vezetnek: a föld fölötti városba, Isztambulba. BURHAN SÖNMEZ (1965) kurd származású török író. A közép-anatóliai Haymanában született. Jogot tanult, ügyvédként dolgozott. 1996-ban súlyosan megsérült egy rendőrattakban. Kezdetben verseket írt, első regénye, a Kuzey (Észak) 2009-ben jelent meg. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le. Az Isztambul, Isztambul a harmadik regénye.

Tuna Kiremitçi - Minden ​ima az égbe száll
Két ​nő. Két generáció. Csak a nyelvük közös. A titokzatos múltú Madame Rosella, az idős német asszony újsághirdetés útján találkozik a fiatal török egyetemistával, Pelinnel, aki a társalkodónője lesz. Kettőjük egyre mélyülő, a régi sebeket is feltépő, intrikákról, szerelemekről, politikáról és történelemről szóló beszélgetéseiből áll össze ez a különleges, párbeszédes formában megírt regény, mely a szereplők formálódó barátságán keresztül Isztambul múltját és jelenét egyaránt feltárja. Tuna Kiremitçi 1973-ban született a törökországi Eskisehirben. Első regénye 2002-ben jelent meg, és rögtön komoly kritikai visszhangot váltott ki. Humorral átitatott melankolikus írásai hétköznapi emberek tragédiáit, modern török nők és férfiak kapcsolati buktatóit, valamint az idős korral járó nehézségeket mutatják be férfias érzékenységgel.

Elif Shafak - A ​bolhapalota
A ​szeretet nem jön mindig erőfeszítés nélkül, néha csak később érik meg, fokozatosan nő cseppenként, ahogy az idő múlik. Isztambulban, a Cabal utcában áll a valaha jobb időket látott Bonbonpalota. Történetünk idején az utcát ellepi a szemét, a környékről ugyanis mindenki a Bonbonpalota melletti kert falához hordja a hulladékát. A lakásokban elviselhetetlen bűz terjeng, és mindent elárasztanak a bogarak, csótányok, tetvek, bolhák. Különös emberek lakják a bolhapalotát: az alkoholista egyetemi tanár, aki válása után harsány barátnője vállán lel vigaszt; a meleg ikerpár, Celal és Cemal, akiket gyermekkorukban elválasztottak egymástól, de felnőttként közös fodrászszalont nyitottak. Szintén a ház lakója Keménydió Metin és FeleségeNágya, akit a szinkronszínész Metin folyamatosan megaláz; az Égszínkék Szerető, aki nem tud mit kezdeni az élet nehézségeivel. Itt él még az idős gyűjtögető, Madame Néni, Higiénia Tijen, akinek kislánya tetves lesz, a kábítószerfüggő Sidar és kutyája, Gaba, az iskolás Muhammet és szülei, a cseppet sem mindennapi Lobbanékonytermészetűfi család, és persze Hadzsi Hadzsi, aki dzsinnekkel teli különös mesékkel traktálja az unokáit, őrületbe kergetve ezzel a menyét. E közösség életét bolygatja fel egy különös felirat, amely egyik reggel a kertfalon jelenik meg...

Birgül Oğuz - Hah!
A ​szeretett apa halott, lánya pedig a gyászolók között sürgölődik, teát kínál a siratóknak, s közben a lelkében kavargó érzések valódi természetén elmélkedik, melyek ugyan elmondhatatlanok, de nem kifejezhetetlenek, és bár ép ésszel felfogni nem lehet őket, nagyon is átérezhetők. Ehhez azonban először meg kell találnia a megfelelő nyelvezetet. Ez lehet akár egy egyszerű, lineáris elbeszélésforma, de akár a szürreális szabadversek határait súroló tudatfolyam is. Vagy egyszerre mindkettő. A török írónő műve a gyász feldolgozhatatlan mélységeibe kalauzolja olvasóit. A hét és fél, egymással hol lazábban, hol szorosabban összefüggő (jobb szó híján) novellában a gyász és a veszteség míves irodalmi szöveggé alakulását figyelhetjük meg. A Hah! egy fájdalmas, a lélek mélyéből felszakadó, szűnni nem akaró, de végül melankóliává szelídülő hatalmas sóhaj, mely miközben megpróbálja a veszteség felett érzett kínt szavakba önteni, eleddig járatlan irodalmi területeket tár fel.

Elif Shafak - Éva ​három lánya
Isztambulból ​Oxfordba, és vissza Isztambulba - lebilincselő történet hűségről és barátságról, hagyományról és modernségről, szerelemről és árulásról. Peri gazdag háziasszony, éppen vacsoravendégségbe tart egy impozáns isztambuli házba a tengerparton, amikor egy koldus kis híján kitépi a kezéből a retiküljét. A dulakodás közben kihullik a táskából egy régi fénykép - három fiatal nőt és egy egyetemi oktatót ábrázol. Egy olyan szerelem régi emléke ez, amit Peri a legszívesebben kitörölne az emlékeiből. Peri tizennyolc éves korában Oxfordba került egyetemre - ekkor járt életében először külföldön. Az ateista Shirin és a buzgó muszlim Mona lettek a legjobb barátnői, akikkel az iszlámról és a feminizmusról vitatkoztak, kedvenc tanára pedig a lázadó szellemű Azur, aki Istenről beszélt hallgatóságának. És volt egy botrány is, amely véget vetett minden jónak...

Orhan Pamuk - A ​piros hajú nő
A ​Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952- ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem "úrfi" küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét... Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.

Ahmet Ümit - Dervis ​kapu
"A ​világ csupán álomba zárt álom." Indiai közmondás A történet nem csak lebilincselően izgalmas, de egyben a titkok könyve is. 700 évvel ezelőtt szörnyű gyilkosságot követtek el Törökországban. A bölcs, de kiismerhetetlen szúfi szerzetesek azóta sem tudják, hogy miért ölték meg egyik vezetőjüket. Évszázadokkal később különös helyzetbe csöppen a Londonban élő fiatal, félig török származású nő. Karen apja is szúfi dervis volt. A kislány imádta őt, aki azonban elhagyta a családját, amikor gyerek alig tizenkét éves volt. Egy karizmatikus pakisztáni szent ember vitte magával. A fiatal lány szeretné megérteni, hogy az apja miért hagyta cserben a családját. A dervisek városába visszatérve egy félelmetes férfi különös gyűrűvel ajándékozza meg. Az ékszerből időnként vér szivárog. Vajon kinek a vére? Karen kutatni kezd, hogy fény derüljön a múlt és a jelen titkaira. Közben egyre többet tud meg a szúfik titkairól és saját magáról. A szerző éleslátással ismerteti meg a vallás és a mevlevi szúfik hitvilágának legfontosabb kérdéseit. Megmutatja, milyen az emberek és a vallás kapcsolata, hogyan viszonyul egymáshoz a szenvedély és a hit. Ahmet Ümit - a kortárs török irodalom nagymestere. A számos török és nemzetközi díjjal kitüntetett, hazájában töretlen népszerűségnek örvendő író könyvei több százezres példányszámban keltek el. Lenyűgözően tárja elénk a misztikus dervisek és a mai emberek kapcsolatát, a szeretetre vágyó és az élet értelmét kereső kortársaink fantasztikus elemekben gazdag történetét. Egyszerre izgalmas thriller és megragadó történelmi regény.

Reşat Nuri Güntekin - Madárka
Egy ​árva kislány, Madárka, a francia apácáknál szerez tanári oklevelet Isztambulban. Férjhez menés előtt áll, és úgy gondolja, diplomájára soha nem lesz szüksége. Ám egy titokzatos idegen felbukkanása után élete teljesen más irányt vesz. Sebzett lélekkel ugyan, de hittel és szilárd elhatározással munkát keres. Tanítani, nevelni akar. Az élet egyik helyről a másikra sodorja, sehol nincs maradása. Újra és újra talpra áll, de a megpróbáltatások, csalódások, a meg nem értések úgy tűnik, utolsó erejét is felőrlik. Madárka sorsán keresztül színes képet kapunk a korabeli török társadalomról, a falu, a város életéről, az utolsó éveit élő Oszmán Birodalom hétköznapjairól. A mű, Törökországban, egyike a legtöbb kiadást megért regénynek.

Mario Levi - Piskótát ​sütöttem nektek
Mario ​Levi könyve egy Isztambulban játszódó, a történelmet megidéző családregény – generációról generációra szálló szokásokkal, hagyományokkal, titkokkal, drámákkal és persze ételekkel, receptekkel; nem szakácskönyv, mégis a török konyhán keresztül vezet el bennünket a török lélekhez. Emlékek, történetek és legendák, humorral és szomorúsággal. Csakúgy, mint maga az élet. „Rátok van bízva, hiszitek-e, vagy sem, amit olvastok. Gyertek közelebb, még közelebb, ne féljetek. Abba még nem halt bele senki, hogy becsapták. Lehet, majd kérdéseket tesztek föl magatoknak. A kérdésekbe sem hal bele senki. Éppen ellenkezőleg. Nem a halottaink teszik fel számunkra a legégetőbb kérdéseket? Gondolkozzatok! A válasz? Nem, ne válaszoljatok azonnal. Különben is, mi a halál? A kapcsoló lebillen, és kész. De azok, akik ismerik az élet értékét, azt is tudják, mikor kell lebillenteni. Csak az marad meg, amit magunk után hagyunk. Vannak olyan emlékeink, amelyekre érdemes emlékezni. Tudjátok, hogy ott építitek magatoknak a poklot és a paradicsomot, ahol éltek? Hogy az ember több lehetőséget is kap? Hogy a legnagyobb tévedés az − ha egyáltalán van ilyen –, ha túlzott jelentőséget tulajdonít önmagának? Hogy a szerelmi szenvedések is ebből születnek? De hagyjuk. Ki tudja, kiket idéznek föl bennetek ezek a kérdések. Pedig rátok vonatkoznak. Mint ahogy halottaitok is hozzátok tartoznak. Mint ahogy azok is, akiket szültetek, akiket elhagytatok, és akik elhagytak benneteket.”

Levent Mete - Rika ​agyában
A ​Rika agyában című regény a tudat ragyogó fénye és a tudatalatti homályos alagútjai közötti utazás és rendkívüli lényekkel való találkozások kalandjait kínálja. A Varázslók és A terápia című könyvek szerzője, Levent Mete a lélek mélységei elé tart tükröt ezzel a regényével. Sajátos nézőpontból: egy gimnazista lány agyából fogja vallatóra; az egyéni és társadalmi erőszak hatásait; a fantasztikus irodalom lehetőségeivel figyelmeztet a világunk egyre megszokottabbá váló kegyetlenségére és igazságtalanságára.

Aziz Nesin - Azok ​a csodálatos mai gyerekek
Ejnye, ​hát milyenek is ezek a mai gyerekek? Aziz Nesin, a híres török író már a könyve elején kijelenti: esze ágában sincs a gyerekekről írni! Éppen ellenkezőleg! Azt szeretné ebben a könyvben sok oldalról bemutatni, milyenek is a felnőttek - a gyerekek szemében. Hm, mit is mondjunk? A kép csöppet sem rózsás. Bizony a felnőttek között is akadnak hiú, hazudós, esendő emberek... néha a szülők is rendetlenek, nagyravágyók, sőt olykor pazarlók is. Úgy látszik, az emberek késő öregkorukig igyekeznek levetkőzni azokat a hibákat, amelyekért gyerekkorukban annyit szidták őket. Az ám, csakhogy amikor az ember már felnőtt, nincs aki nevelgesse. Hát ennyivel nehezebb a dolga. Nem is lehet ezt a kérdést másképpen megoldani, csakis kölcsönös szeretettel és megértéssel - no és sok-sok humorral, ahogy az Aziz Nesin izgalmas és mindvégig kacagtató könyvéből kiderül.

Orhan Pamuk - Cevdet ​Bey és fiai
"Két ​élet, két lélek kellene az embernek. Az egyik az üzletnek, a másik az örömöknek! És úgy kellene élni, hogy ez a kettő ne keveredjék egymással! Segíteniük kellene egymást, de nem szabadna akadályozniuk a másikat! Igen, így lesz. Az én életem ilyen lesz! Élni fogok!" Még egyszer nagyot nyújtózkodva ásított egyet, aztán önmagát is meglepő friss lendülettel kiszállt a hintóból. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952-) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a 21. század huszonegy legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Cevdet Bey a 20. század elején válik gazdag török kereskedővé, amikor üzlettel még csak keresztények foglalkoznak. Ezért az isztambuli üzletemberek világában idegennek, a késő oszmán kori elit tagjai között pedig kitaszítottnak érzi magát. Mégis eltökélten halad a maga útján: gyarapítja vagyonát, házat vásárol, és előkelő lányt vesz feleségül. Álma egy "óraműpontossággal működő", nyugatias család, ahol a legfőbb érték az összetartozás és a békés, nyugodt élet. A következő generáció tagjainak egyszerre kell szembenézniük az apai örökséggel és a nyugatias reformok lázában élő, ám az évszázados beidegződéseket makacsul őrző társadalommal. Miközben Európa újabb háborúra készül, olyan erkölcsi dilemmákkal szembesülnek, amelyek mind ugyanazt a kérdést feszegetik: megvalósulhat-e Cevdet Bey álma, létezik-e a polgári világnak egy jellegzetes török változata, vagy az egész csak illúzió? A válasz még a hetvenes évek forrongó politikai légkörében felnövő unokák számára sem egyértelmű. Orhan Pamuk 1982-ben megjelent első regénye három nemzedéken átívelő családtörténet. Az apró mozaikdarabkákból kirajzolódó, tablószerű elbeszélés hétköznapi pillanatképeket tár az olvasók elé, mégis érzékenyen világít rá azokra a problémákra, amelyek a mai napig feszítik a török társadalmat.

Kollekciók