Ajax-loader

'dokumentumregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kirády Attila - Csernobil-vádirat
Özv. ​Szabadszállási Kálmánné: "A halálos ágyán arra kért: Kicsim, bizonyítsd be, hogy minket beleküldtek a halálba. Akkor megfogadtam, ha beledöglök is, a végére járok ennek a borzalomnak. Én mindent megtettem..." Özv. Kiss Istvánné: "Hazajött és azt mondta, rendesen lemosták őket, meg a cégnél is közölték, hogy lesz semmi baj. Aztán elkezdett vérezni, 30 kilót fogyott, kihullott a haja és annyiféle áttételes rákja lett, hogy számolni sem tudtam már." Özv. Szívós Gézáné: "Nem akarom exhumáltatni, nem akarom bolygatni a sírját, a férjemet már senki sem adhatja vissza nekem." Özv. Kosáry Jánosné: "Bementem az Igazságügyi Orvosszakértői Intézetbe, és sírtam, könyörögtem, csapkodtam az asztalt, mert látni akartam a férjem holttestét. Pár nap múlva egy urnában kaptam meg a maradványait." Szabó István, halála előtt két nappal: "Tudom, hogy én is Csernobil miatt halok majd meg, de nincs hová fordulnom, mert nincs már időm..." A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett Szabadszállási Kálmán kamionsofőr perében. A jogerős ítélet kimondta: a férfi azért halt meg, mert 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa után nem sokkal a veszélyes térségbe küldték. Az ítélet nyomán Kirády Attila és Vujity Tvrtko újságírók keresni kezdték azokat a kamionsofőröket, akik szintén ott jártak. Ki engedte ki ezeket az embereket? miért nem mondta nekik senki, hogy életveszélyes területre mennek? Kik tiltották le akkor a veszélyt jelző híreket? A Csernobil-vádirat végére talán az is kiderül, miért kellett meghalniuk a magyar kamionsofőröknek.

Guy Sorman - Kifelé ​a szocializmusból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jónás József - Célkeresztben ​Tasnádi Péter
Köztörvényes ​bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják Tasnádi Pétert, ám a rendőrség vezetői úgy beszélnek róla, mint a szervezett bűnözés vezéralakjáról. Ezért tartják, tarthatják immár egy éve előzetes letartóztatásban. Ma már egyértelmű : a Tasnádi-ügy nem arról szól, hogy Tasnádi Péter bűnös vagy sem. Egészen másról. Ezért érdekes a bűnügyi újságíró számára, és ezért született meg ez a könyv. A szerző, Jónás József kijelenti, hogy a gépkocsiját a Jónás és Társa Bt. lízingeli, a cég tulajdonosa nem a szervezett bűnöző körökhöz tartozó személy, hanem a felesége. A szerző továbbá elismeri, hogy - amíg éltek - kapcsolatot tartott fenn Boros Tamással, ismerte Prisztás Józsefet, Seress Zoltánt, közös televíziós műsorban mutatkozott Szlávy Bulcsúval, közelről látta Domák Ferenc, ismertebb nevén Cinóber holttestét, és kapcsolatban áll a rendőrség által szervezett bűnözői köröknek nevezett csoportokkal - mert bűnügyi riporterként ez a dolga. Ha tetszik: népszerűsíti őket. Azt is elismeri a szerző, hogy személyes ismerőse Pintér Sándor belügyminiszternek, Orbán Péter országos rendőrfőkapitánynak, és jól ismeri a rendőrség felső- és középvezetőit, ám mégsem gondolja azt, hogy ennek a kapcsolatnak a megakadályozására megfelelő törvényekre és hatékonyan fellépő és felkészült hatóságokra van szükség. Akinek nem inge, ne vegye magára.

Barbara Mosallai Bell - Sara Harris - Hercegasszony ​voltam Teheránban
A ​lány még alig nőtt ki a bakfiskorból, amikor rászakadt a szerencse. Megismerkedett egy Amerikában tanuló perzsa herceggel, aki nemcsak elképzelhetetlenül gazdag volt, hanem jóképű, kedves is, és főleg nagyon szerelmes belé. Hívó szavára elutazott vele Iránba, ám ott igen hamar fény derült rá, hogy a herceg ugyan változatlanul jóképű, de se nem kedves, se nem szerelmes, s ha mégis, a legkevésbé sem a naiv, ábrándos lelkű lánykába. Mindössze egy amerikai feleség kellett neki, hiszen a sah Iránjában ez oly sikkes volt az idő tájt. A lány gyorsan megértette, hogy hiába a fény, a pompa, a hetvenszobás kastély és a gyönyörű luxusautók, ha cserébe rendszeresen megalázzák, nem veszik emberszámba, sőt nem ritkán alaposan el is verik, hiszen ebben a kifacsarodott iszlám világban ő mindörökre csak az "amerikai szajha" marad. Némi vigasztalást a hasonló sorsú rokonlányok -asszonyok nyújtottak neki, meg a tanult, felvilágosult barátnők, akiknek a segítségével talpon tudott maradni, és a ravaszkodás, a félrevezetés perzsa tudományát is elsajátította. Üzleti alapon szült két lányt a férjének, egy fiút egy másik férfinak, majd amikor már nagyon égett a lába alatt a talaj, és megjárta a börtönt is, sikerült kereket oldania az országból a lányaival együtt. Ez utóbbiak azonban félig perzsák voltak: felcseperedve visszatértek Iránba, a fényes palotába; a nagyobbik ugyan gyorsan kiábrándulva hazajött, ám a másik szerelmes lett, belekeveredett a kibontakozó, véres iráni forradalom eseményeibe, kis híján otthagyta a fogát, hogy aztán a győzelem után elkövetkező szörnyűségek hatására ő is hazameneküljön. A könyv, bár sok helyütt fejbe kólintóan fájdalmas és felkavaró, egyben optimista is: ez az idegen világ a borzalmaival együtt is izgalmas és felemelő élményeket tartogat azok számára, akik képesek nyitott szemmel járni, és ebben az idegen világban is élnek olyan csodálatos emberek, akikre az egykori iráni hercegné máig hálatelt szívvel emlékezik.

Blaine Harden - Menekülés ​a 14-es táborból
Észak-Korea ​elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma szintén több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok. Sin Donghjok az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Gyermekkorát egy nagyfeszültségű szögesdróttal körülvett lágerben töltötte. Mivel nagybátyjai állítólag bűnt követtek el, az állam őt is bűnözőnek tekintette genetikailag, és teljes jogfosztottságban tartotta. Sorsa az államgépezet rendelkezése értelmében örökös kényszermunka volt. Első emléke egy kivégzés, és anyjára mint versenytársra tekintett a mindennapi élelemért. Tizenhárom éves korában beárulta anyját és testvérét, akik szökni akartak. A fiút megkínozták, majd szeme láttára anyját felakasztották, testvérét pedig agyonlőtték. Blaine Harden könyve Sin Donghjok huszonhárom éves rabságának és szökésének története. „Szeretet, együttérzés és család: Sin előtt ismeretlen fogalmak voltak. Isten sem tűnt el vagy halt meg számára: egyszerűen nem hallott róla.”

Moszab Hasszán Juszef - A ​Hamasz fia
Egy ​Hamasz-bennfentes megrázó, könnyeket fakasztó, kijózanítóan igaz története a Közel-Kelet valóságáról! Izrael és a Hamasz viszonya napjainkban is - még Oszama bin Laden halála kapcsán is - a Közel-Keletről szóló híradások egyik leggyakoribb témája. A Hamasz fia c. könyv eddig sehol nem olvasható információkat nyújt a világ egyik legveszélyesebb terrorszervezetéről. A könyv tavalyi megjelenése a sajtó szokatlanul eleven érdeklődését váltotta ki világszerte. Voltak, akik a hihetetlenül nehéz döntéseket felvállaló, így sokak életét megmentő hőst látták meg benne, mások 'áruló!'-t kiáltottak. Moszab Hasszán Juszef az iszlám ideológiára épült Hamasz egyik alapítója fiaként 1978-ban látta meg a napvilágot. Az apja, Hasszán Juszef sejk máig a szervezet egyik kulcsfigurája, aki a könyv megjelenésével egy időben kitagadta a fiát. Moszab mégis úgy döntött, hogy megosztja a világgal mindazt, amit felettébb sok veszéllyel együtt járó tevékenységei során átélt, megismert és megértett. Származása, és apjának a szervezetben betöltött pozíciója miatt bennfentesnek, sőt egyfajta "trónörökösnek" számított. Sok-sok olyan dolgot és híres/hírhedt politikai vezetőt láthatott és hallhatott, amire rajta kívül csak nagyon kevés embernek volt módja. A könyv egy lebilincselő beszámoló terrorról, árulásról, politikai intrikáról és hihetetlen döntésekről. Fellebbenti a fátylat saját titkos szerepéről, a Sin Béttel való kapcsolatáról is, meg arról, hogy miben látja a Közel-Kelet békéjének egyetlen esélyét. Olvashatunk életének előre nem látható fordulatairól ... és ráadásként A Fordulat történetét is megismerhetjük...

Nemere István - Titkok ​könyve 2017
Tizenkét ​"Titkok könyve" után a szerző még mindig tud újat mutatni olvasóinak, mert a világ egyre több titka kerül elénk. A kérdőjelek sokasodnak, sőt mindegyik újabbakat szül. Lehet, hogy világunk nem is valódi, mindnyájan egyfajta mátrix lakói vagyunk? Vajon mi igaz a Boszniában talált ősi piramisokkal kapcsolatban Sztalin, a diktátor tényleg háromszor halt-e meg, és az előző életeink hatással vannak mostani életünkre? A szerző rávilágít a gyógyszeripar jó néhány sötét titkára, és felveti azt a kérdést is: az emberiség egyszer valóban elköltözik a Mars bolygóra? Lehet, a múltban minden másképp történt, mint ahogyan azt ma tanítják nekünk? Miért mesélnek furcsa dolgokat azok, akik visszatértek a halálból? Hogyan zajlott le 1949-ben egy ufókatasztrófa, és űrhajók-e a Mars holdjai, Minderről és másról is olvashatnak érdekes, eddig ismeretlen tényeket ebben a könyvben.

Peter Sheldon - A ​rendszerváltás feketekönyve
Soha ​ennyi megalkuvást, árulást, sztárrá lett és gyorsan süllyesztőbe került politikust még nem szült a történelem. Csak kevesen tudták, mi történik valójában a színfalak mögött. Fényt derít erre sok dokumentum, visszaemlékezés és időnként hátborzongató krimiként leleplezi a rendszerváltás időszakának titkait, sandaságait.

Piers Paul Read - Életben ​maradtak
Négyezer ​méternél is magasabban az Andok kietlen hómezején. Élelem, meleg ruha, orvosi segítség sehol. Egy rádiót sikerül rendbe hozniuk. Éppen híreket mond: mivel már semmi remény sincs, hogy a Fairchild uruguayi repülőgép szerencsétlenségét bárki is túlélhette, a roncs keresését nem folytatják tovább... 1972. októberében az uruguayi Keresztény Öregfiúk rögbicsapata bérelt repülőgépen ötfőnyi személyzettel és számos szurkolóval útnak indul Chilébe, hogy néhány meccsen megmérkőzzék az ottani Öregdiákok csapatával. A rossz látási viszonyok miatt a gép az Andok egyik csúcsába ütközött, szárnya, farka letörött, a roncs pedig lefele száguldott a havas lejtőn, majd nagy zökkenéssel megfeneklett a hómezőn. A pilóta és több utas szörnyethalt. Néhányan súlyosan megsérültek. Élelmük mindössze ennyi maradt: pár tábla csokoládé, némi gyümölcsíz és néhány tubus fogpaszta. Vizet a napon olvasztottak a hóból. Tizenhatan mégis megmenekültek hetven napi szörnyű szenvedés árán. A páratlan eset híre 1973-ban az egész világot bejárta, és az erről készült drámai feszültséggel teljes könyv számos nyelven eljutott az olvasókhoz.

Robert Merle - Moncada
Robert ​Merle történelmi riportregényében a krónikás hűségével idézi fel 1953. július 26-át, a kubai forradalom első eseményét, a Moncada-laktanya legendás ostromát, amely ugyan kudarcba fulladt, mégis megingatta azt a rögeszmét, hogy a Batista-rezsim megdönthetetlen. Ez a nap a forradalom keserű keresztelője volt, tanúsága annak, hogy bár nagy emberek nélkül nincs történelem, a történelmet mégsem ők: a diktátorok, karizmatikus népvezérek, hanem az egyszerű emberek csinálják, élik-szenvedik meg. Szemtanúi lehetünk, amint egy csapat elszánt fiatal - tapasztalatlanságuknál csupán naiv hitük és elszántságuk nagyobb - megelégelve Batista diktatúráját, a jobb jövő reményében, a nemzeti méltóság programjáért fellázad a fennálló hatalom ellen. De ma már - hosszú évtizedek távolából - azt is megérthetjük, miért valóságosabb a hithű forradalmár, Che Guevara, mint a XX. század egyik önmagát túlélt mítosza...

Andrea Hirata - A ​végletek szigete
_Az ​első indonéz regény magyarul! Andrea Hirata, a fiatal indonéz író egy csapásra világsikert aratott első könyvével. A megkapó, finom humorral átszőtt történet bevezeti az olvasót a távoli indonéz sziget kannibál ősöket sem nélkülöző történelmébe, megismerteti népének egzotikus szokásait, különleges hiedelmeit._ A mesésen szép indonéz Belitong a földkerekség egyik ásványi kincsekben leggazdagabb szigete. A dúsgazdag szigetlakók világától elszakadva, az ónbánya szomszédságában mégis koldusszegény iskola küszködik a fennmaradásért, hogy a legszegényebb családok gyerekeit okíthassa. Történetünk kezdetén egy szellemi fogyatékos kisfiú érkezésének köszönhetően jön össze tíz gyerek, hogy végre megkezdődhessen a tanév. A kalandokkal tarkított, egyes szám első személyben elmesélt, helyenként mitologikus regény a szerző személyes élményein alapul. Ahogy a szemünk láttára felcseperedő fiú látja-láttatja, tanúi lehetünk két elkötelezett pedagógus, az öreg iskolaigazgató és a fiatal tanítónő hősies helytállásának, elbeszélőnk, a tehetséges szegény fiú és a gazdagok világából a nyomorúságos iskolába „menekülő” bakfis szerelmének, találkozhatunk mágussal, a jó és a gonosz erőivel, a minden akadályt leküzdeni kész tudásvággyal. És nem utolsósorban csodákkal, amelyekről kiderül, hogy igazi csodák nincsenek, mert csak igazi erőfeszítések árán születhet siker.

Ken Follett - Teherán
Ezúttal ​egy amerikai vállalat néhány alkalmazottja áll a cselekmény középpontjában, akiket minden indok nélkül börtönbe csuktak Teheránban. Miután a diplomáciai közvetítés nem vezet sikerre, a milliomos cégtulajdonos kézbe veszi az ügyet, s elhatározza, mindenáron tűzön-vízen át is kiszabadítja és hazaviszi embereit...

Viktor Jegorov - A ​meghiúsult merénylet
1943-at ​írunk. A szövetséges hatalmak kormányfői értekezletre készülnek, hogy egyeztessék a német haderő teljes szétzúzására irányuló terveiket. Az értekezlet színhelye Teherán. Hitler úgy érzi, hogy Teheránban egy diverziós akcióval megszabadulhat fő ellenfeleitől - Sztálintól, Roosevelttől, Churchilltől. A német kémszolgálat akcióba lép... Ilja Szvetlov azonban a szovjet kémelhárítás megbízásából nem véletlenül épült be már a harmincas évek elején a német hírszerzés gépezetébe. A németek őrá bízzák a merénylet végrehajtását... Hogy Hitler aljas terve miként hiúsult meg Szvetlov közreműködésével, megtudjuk Jegorov izgalmas, a valóban megtörtént események feszültségétől átitatott dokumentumregényéből, amelyből az is kiderül, hogyan tudott beépülni Szvetlov a német kémszolgálatba, s hogyan harcolt a nácik ruhájában szovjet szívvel csaknem tíz esztendeig a fasizmus ellen.

Covers_172437
elérhető
1

Gallai Ervin - Viharzóna
Gallai ​Ervin azon kevesek egyike volt, akiknek sikerült megszökniük a munkaszolgálatból, s a Nagy Honvédő Háború idején a sok dicsőséget szerzett partizánok soraiban harcolhattak a németek ellen. Viharzóna című regénye a saját emlékeire épül, s állít emléket a hátország harcosainak, a partizánoknak. A szerző izgalmas utat járt be addig, míg eljutott a Kijevben szervezett magyar partizániskoláig. Társaival együtt megszökött az alakulatától, s számtalan nehézség leküzdése után, egyedül jutott el a "Kis földre", a partizánok által már felszabadított területre. A brjanszki erdőben Fjodorov vezetése alatt harcoló partizánsereg befogadta a magyar szökevényt, aki később sok robbantásban, meglepetésszerű támadásban vett részt. Gallai Ervin tárgyilagosságra törekvő, őszinte regényét fordulatos stílusa és dokumentumértéke miatt ajánljuk a téma iránt érdeklődő olvasók figyelmébe.

Ádám Zsigmond - Reszkess, ​alvilág!
... ​A sajtó pedig ettől kezdve a H. Ö. kedzőbetűkből formált névvel illette a szemérmetlen pimaszságú betörőt és rendőrgyilkost. Neve öles betűkkel jelent meg a lapok első oldalán: Hekus Dönci. Hekus Dönci nevétől volt hangos az ország. A vakmerő betörő, a rendőrökkel packázó bűnöző alakját élénk színekkel festették meg a bulvárlapok, s bennünket roppant idegesített, hogy már-már valamiféle hőst formálnak belőle, s ahogy akadnak, akik neki drukkolnak. Annak az embernek, akinek pedig nemcsak lopott holmi, hanem vér, rendőrvér is tapad a kezéhez! És ez különösen fölvillanyozott mindannyiunkat. Nem volt nyomozó, rendőr a kapitányságon, aki ne szeretett volna ennek az embernek a nyomára bukkanni, aki ne kívánt volna a szeme közé nézni, aki ne akart volna véget vetni garázdálkodásának. Mert azt mindannyian tudtuk, éreztük, hogy Hekus Dönci nem áll meg eddigi bűncselekményeinél. Így is volt. De arra nem gondoltunk, hogy,....

Hernádi Gyula - Jancsó ​Miklós szeretői
"Kedves ​Miklós! Megbeszéltem veled, hogy könyvet írok rólad, amelynek a címe : Jancsó Miklós szeretői lesz. Beleegyeztél. Abba is, hogy nem mutatom meg neked a kéziratot, csak majd a kinyomtatott kész könyvet olvasod el... Remélem tudod, hogy ez a könyv bestseller lesz... Hatalmas ismeretanyag áll rendelkezésemre rólad, igyekeztem úgy válogatni, hogy a legérdekesebb esetek maradjanak meg." (A szerző)

Zbigniew Domaranczyk - A ​XX. század kalózai
Érdekes ​és időszerű téma: a földön, vízen és levegőben folyó politikai kalózkodás, különböző, államilag támogatott, imperialista terrorakciók, szélsőséges csoportok magánakciói és a mögöttük munkáló gépezet. Zbigniew Domaranczyk lengyel író érdekes, izgalmas és nem kevéssé tanulságos leírásai a dokumentum és a széppróza eszközének felhasználásával tájékoztatja az olvasót a második világháború korától az 1972-ig tartó időszak jellegzetes kalózeseményeiről.

E. Pára - L. Naprava - Tizenhét ​év álarcban
— ​Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét? — Igen. — Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Egészségesnek érzi magát? — Igen. — Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik? — Nem. — Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben? — Nem. Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam. White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le. A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit. De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.

Manuel Scorza - Dobpergés ​Rancasért
Manuel ​Scorza (sz. 1928) indián származású perui író könyvei – saját nyilatkozata szerint – “inkább etikai, mint irodalmi tettek. Költőként indult, és írói munkássága szorosan kapcsolódik politikai tevékenységéhez. Az igazságukért és szabadságukárt magukra hagyatottan küzdő indiánok felkelésének szentelt regényciklusát, melynek első kötete – Dobpergés Rancasért (1970) – egy öntudatra ébredt nép nagyságának izgalmas és erőteljes ábrázolása.

Kenneth Pearson - Patricia Connor - A ​doraki kincs
James ​Mellaart, a világhírű angol régész, Törökországban végez kutatásokat. A kisázsiai újkőkorral foglalkozik elsősorban. Számos sikeres feltárás van már mögötte, amikor egy váratlan esemény csaknem derékba töri pályáját. Gyanúba kerül egy értékes lelet eltűnésével kapcsolatban. Két angol újságíró véletlenül tudomást szerez a történtekről, elutazik Törökországba, és az események nyomába ered...

2_n2
A ​holokauszt és a családom Ismeretlen szerző
elérhető
8

Ismeretlen szerző - A ​holokauszt és a családom
Az ​azonos nevű Facebook csoportban posztolt családi történetek kb. 1 éves anyagából (a 2014-es indulástól 2015. január 27-ig) válogatott anyag könyvben. 23 rövid, bevezető tanulmány a magyar múltfeldolgozásról, a trauma feldolgozásról és a Facebook csoport által elindított történetközlések tapasztalatairól. 160 szerző, 10 tematikus fejezet, a szövegekhez kapcsolódó eredeti személy és tárgyfotókkal. Fontos szerkesztői elv: a történetek először itt jelennek meg nyomtatásban. A kötet szándéka szerint elsősorban nem a jelenleg kb. 6300 fős Facebook csoport tagjainak szól, hanem mindenkinek: célja múltunk egy fontos darabjának közös birtokbavétele.

Najmányi László - Theremin
A ​mű a világ első térvezérlésű elektronikus hangszere és feltalálója, Leon Theremin orosz tudós és kém történetét vizsgálja, egy feltétlen rajongó szemszögéből. Az Amerikában élő szerző az 1990-es évek eleje óta kutatja a kalandos életű feltalálóra és mágikus hangszerére vonatkozó dokumentumokat. A történetet számos formában feldolgozta az utóbbi években. A THEREMIN című elektronikus oratóriumot 2000 decemberében, a budapesti Zeneakadémián mutatta be a Les Fleurs du Mal társulata. 1971-ben, hasonló címmel, Papp Gábor Zsigmond és Najmányi László társrendezésében, a Magyar Rádió készített hangjátékot. A darabot "a sztálinizmus korszaka Rómeo és Júliájának" nevezte az egyik kritikus. A szerző az "orosz Mefisztó" történetét a XX. század metaforájának látja. Most a kalandregények klasszikus stílusában írta meg.

Balázs Attila - Pokol ​mélyén rózsakert
Egy ​lezáratlan (lezárhatatlan?) nyomozás története a könyv, részben dokumentumregény, részben fikció, azaz - ahogy a szerző figyelmeztet - erős írói színezéket tartalmaz. Balázs Attila -legutóbb a Kinek Észak, kinek Dél című Balkán-regény írója - abból a hírből indult ki, amely 2009. ápr. 16-án röppent szerte a világba a bolíviai Santa Cruzból, miszerint az ottani Las Américas hotelben a kommandósok hosszabb lövöldözés árán veszélyes terroristákat tettek ártalmatlanná. Később kiderült, hogy a három áldozat közül kettő magyar: az egyik a bolíviai születésű Rózsa-Flores Eduárd, a másik a székelyföldi Magyarosi Árpád (Fiúka). A vérfürdő harmadik halottja az ír Michael Martin Dwyer. Az akciót ketten élték túl, egy magyar és egy horvát férfiú, név szerint: Tóásó Előd és Mario Tadic. Mindketten a La Paz-i börtönben raboskodnak. Legalábbis ez a helyzet lapzártáig. Sorsukat követi végig e könyv, amelyben több élő személy s néhai híresség is kisebb-nagyobb lelkesedéssel szerepet vállalt - így például Jorge Luis Borges, Sigmund Freud, Jean-Paul Sartre, Che Guevara, Ulrike Meinhof és Andreas Baader (ha már egyszer a terrorizmus gyanúja/vádja is felmerült!).

Bogdan Wojdowski - A ​holtaknak vetett kenyér
"Mikortól ​nem ember az ember? Hát ez az. Az öreg Baum regélt valamit a szabadságról és más zagyvaságokról, de én nem értek semmit. Az éhezők világát a has irányítja. "Enni, enni!", ezt kiáltja az utolsó élő sejt, és nincs ember, aki ezt ne hallaná meg. Ettől a függőségtől nem lehet szabadulni, ami csak él ezen a földön, az mind a rabja marad..." Bogdan Wojdowski negyedszázaddal a háború után, 1971-ben keletkezett, önéletrajzi fogantatású regénye az egyik legmegrázóbb tanúságtétel a vészkorszakról: érzékletes panorámaképet fest a varsói gettó lakóinak életéről 1940-től, a gettó felállításától egészen az 1942-es "nagy akcióig", melynek során a gettóba zsúfolt zsidókat a treblinkai haláltáborba vitték. A varsói gettó falai mögötti világ a regényben egy tíz év körüli zsidó fiú, Dawid szemén keresztül elevenedik meg. Ő az, aki nap mint nap kínzó tapasztalatokat szerez a gonoszról, s miközben a túlélésért küzd, igyekszik megőrizni azt, ami még megmaradt emberségéből. "Őrült időkben jöttem a világra, és én magam is megőrültem, hogy tanúságot tehessek erről az őrületről" - írta 1985-ben megjelent naplójában a szerző. "Az egyik legfontosabb hang a holokauszt gyermekeitől." (Henryk Grynberg)

Szvetlana Alekszijevics - Nők ​a tűzvonalban
A ​csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből. Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért. Szvetlana Alekszijevics (1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

R
elérhető
7

Hatala Csenge - Requiem
A ​népszerű kultúrdetektív újra akcióban! Volt egy fiú… akinek emlékére a Karthago együttes 1981-ben megírta a Requiem című slágerét. A dal országos és nemzetközi sikereket aratott, a mai napig több ezer ember énekli a koncerteken, ihletőjére mégis nagyon kevesen emlékeznek. Ki volt a székesfehérvári koncerten elhunyt fiú? Vajon mi történhetett vele azon a sokat emlegetett, februári estén, és miért nem mesélte el még senki a történetét? Hatala Csenge Requiem című nyomozási naplójában többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. Csenge további izgalmas dilemmák nyomába ered: Kitiltották-e a Karthago zenekart Fejér megyéből a koncerten történt, tragikus esemény miatt? Kik azok a csövesek? Mi a közös a Technokol Rapidban és a Parkánban? Hogy született meg a Requiem című, híres dal, és milyen fogadtatása volt, amikor először játszották? Hatala Csenge a valós eseményeken alapuló történetek megszállottja. Első könyvében, a Hírzárlat című dokumentarista regényben az 1973-as balassagyarmati túszdráma eseményeit és utóéletét dolgozta fel. A kötet 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.

Margot Lee Shetterly - A ​számolás joga
Azoknak ​a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez. Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy „emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus számológépek segítségével számolta ki azokat az adatokat, amelyek felhasználásával aztán rakétákat és asztronautákat lőttek fel az űrbe. Ennek a csoportnak jó néhány kivételesen tehetséges afroamerikai nő is a tagja volt, akik koruk legkiválóbb elméi közé tartoztak. Eredetileg matematikát tanítottak az amerikai Dél szegregált iskoláiban, ám amikor a második világháború idején az ország repülőgépipara súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, őket is bevetették. A matematikai zsenik, akiken eddig keresztülnéztek, egyszerre a tehetségükhöz méltó álláshoz jutottak, és Uncle Sam hívására örömmel költöztek a virginiai Hamptonba, hogy a Langley Memorial Repülésügyi Laboratórium lenyűgöző világában dolgozhassanak. A Virginiában érvényben lévő Jim Crow-törvények értelmében nem integrálódhattak ugyan be fehér társaik közé, a kizárólag fekete nőkből álló „nyugati komputer” csoport azonban így is sokat tett azért, hogy Amerika valóra válthassa egyik legnagyobb álmát: döntő győzelmet arasson a Szovjetunió fölött a hidegháborúban, és egyeduralmat szerezzen a mennyek felett. A számolás joga a második világháborútól kezdve a hidegháborún, a polgárjogi mozgalmakon és az űrversenyen keresztül követi nyomon Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden, a NASA legnagyobb sikereihez hozzájáruló négy afroamerikai nő egymásba szövődő életútját. Tanúi lehetünk, hogy karrierjük a könyvben szereplő majdnem három évtizede alatt hogyan néznek szembe a kihívásokkal, hogyan lépnek szövetségre és hogyan használják fel az intellektusukat ahhoz, hogy megváltoztassák az életüket és a hazájuk jövőjét. A könyv alapján, Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monae, Kirsten Dunst és Kevin Costner főszereplésével film is készült.

Kelen Károly - Egy ​birodalom ébredése
A ​német Pest polgára a várossal együtt lesz magyarrá. Ha elsőre kidobja is a húszéves költőt, másodjára nem téved: Petőfi kiadójaként építi föl nemzeti médiabirodalmát. A reformkor lendületével indul, a kiegyezéssel ér révbe Emich Gusztáv története: hogyan szárnyalta túl még a Landerer és Heckenastot is? Kelen Károly dokumentumregénye az Athenaeum alapítójának kalandos életéről.

Wisinger István - A ​Nobel-díjas kém
Szent-Györgyi ​Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el. De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek tanítványai, baráti, kollégái? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.

Wisinger István - Egy ​elme az örökkévalóságnak
„Tényleg ​sok tehetséges magyar származású tudós dolgozott Amerikában, de zseni csak egy: Neumann János.” Így emlékezett barátjára, iskola- és munkatársára Wigner Jenő Nobel-díjas tudós. Neumann Jánost ma elsősorban a számítógép atyjaként ismerik, pedig jelentős eredményeket ért el a kvantummechanika terén, megalapozta a játékelmélet közgazdasági összefüggéseit, elvégezte a legfontosabb számításokat az atombomba elkészítéséhez, és foglalkozott más matematikai és fizikai problémákkal is. Rendkívüli emlékezőtehetségének köszönhetően a princetoni házában tartott társasági eseményeken viccekkel és ókori történetekkel szórakoztatta vendégeit. Wisinger István dokumentumregénye az ő rövid életének (1903–1957) rendkívüli krónikáját meséli el. Elsősorban arról szól, hogyan jutott el Neumann zseniális elméjének hála Budapestről az Egyesült Államokba, és hagyatékából hogyan lett az örökkévalóság egyik legnagyobb kincse. Tudományos eredményeit a szakemberek Galilei, Newton és Einstein életművével mérik össze.

Nujeen Mustafa - Christina Lamb - Nujeen
Christina ​Lamb újságíró, külügyi tudósító nevét az Én vagyok Malala című, világhírű mű társszerzőjeként ismerik az olvasók. A New York Times bestsellerlistáján előkelő helyen álló korábbi könyve után az írónő ezúttal ismét egy hősies fiatal történetét meséli el. A súlyos betegsége miatt mozgáskorlátozott, tizenhat esztendős lány, Nujeen Mustafa sorsát követi, aki drámai kalandok során át, kerekesszékhez kötve menekült el a háború dúlta Szíriából. Nujeen szinte leckét ad nekünk bátorságból, kitartásból és hitből. Hányattatásainak elbeszélésével az írónő szembesíteni akarja a jólétben és békében élő embereket korunk legnagyobb humanitárius katasztrófájával, a szíriai menekültválsággal. A fiatal lány a háború poklából menekülve egy új élet reményében családjával együtt viszontagságos útra vállalkozott. Tizenhat hónap alatt tengeren és országúton, hajóval és busszal jutott el Török- majd Görögországon át – Magyarországot is érintve – végül Németországba. Nujeen és Christina azt üzenik: senki nem maradhat közömbös.

Albie Sachs - Stephanie ​és a bírák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók