Ajax-loader

'dokumentumregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Blaine Harden - Menekülés ​a 14-es táborból
Észak-Korea ​elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma szintén több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok. Sin Donghjok az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Gyermekkorát egy nagyfeszültségű szögesdróttal körülvett lágerben töltötte. Mivel nagybátyjai állítólag bűnt követtek el, az állam őt is bűnözőnek tekintette genetikailag, és teljes jogfosztottságban tartotta. Sorsa az államgépezet rendelkezése értelmében örökös kényszermunka volt. Első emléke egy kivégzés, és anyjára mint versenytársra tekintett a mindennapi élelemért. Tizenhárom éves korában beárulta anyját és testvérét, akik szökni akartak. A fiút megkínozták, majd szeme láttára anyját felakasztották, testvérét pedig agyonlőtték. Blaine Harden könyve Sin Donghjok huszonhárom éves rabságának és szökésének története. „Szeretet, együttérzés és család: Sin előtt ismeretlen fogalmak voltak. Isten sem tűnt el vagy halt meg számára: egyszerűen nem hallott róla.”

Emma Sayle - A ​maszk mögött
Egy ​hírhedt klub, ahol a titkos partik vadabbak, mint A szürke ötven árnyalata... Egy hely, ahol az elegáns álarcok mögé rejtőzve szabadon engedheted legtitkosabb vágyaidat... Orgiák, ahol a nők irányítanak... Emma Sayle átlagos lány: szerető otthonban nevelkedett, boldog gyermekkora volt, és állandó barátja van. Saját vállalkozását irányítja: partikat szervez. Ám Emmának van egy mocskos kis titka: ezek a partik nem szokványos összejövetelek. Dekadensek, hedonisták, és titkos helyszíneken kerülnek megrendezésre; ezek a partik a vágy és bujaság világába invitálnak, és a nők öröme áll a középpontjukban. Ezeken a partikon bármi megtörténhet. Míg maga Emma szigorúan távol marad az események sűrűjétől, izgatottan látja, hogy minden egyes éjszaka vadabb, extravagánsabb és népszerűbb, mint az előző. Az már biztos, hogy jóhírét kockáztatnia kifizetődött. Ám minden változni kezd - és a következmények katasztrofálisak is lehetnek. Emma ugyanis megtudja, hogy a barátja megcsalja egy klubtaggal. Az élete kezd darabokra hullani... A szenvedély és gátlástalan bujaság örvényében van-e még remény, hogy egy napon rátalál az igazira? Emma Sayle, a jó családból való úri lány, aki Katalin hercegnével járt egy iskolába, ebben a könyvében őszintén vall arról, hogyan hozta létre Nagy Britannia egyik legnépszerűbb erotikus klubját.

Ayaan Hirsi Ali - A ​hitetlen
A ​hitetlen egy politikai szupersztár története, egyben egy nagyon is tipikus modern kori női sors. Hirsi Ali kislány korát szigorú muzulmán családban, zsarnokok uralta országokban töltötte. Húszas évei elején megszökött az erőszakkal rákényszerített házasság elől, és politikai menedékjogot kért Hollandiában, ahol parlamenti képviselő lett, és harcolt a muzulmán asszonyok jogaiért, ami miatt apja megtagadta, mi több, merényletek célpontja lett...

Henri Charrière - Szabad ​vagy, Pillangó!
A ​párizsi alvilágban Pillangóként ismert Charriére-t gyilkosság miatt, amelyet pedig - haláláig így vallotta - nem ő követett el, életfogytiglani száműzetésre ítélték. Pillangónak tizenhárom évi kényszermunka és számos meghiúsult szökési kísérlet után végül sikerül a "télak". De mihez kezdjen most végtelen szabadságával? Minden vágya, hogy visszatérjen Párizsba, s bosszút álljon azokon, akik elvették az ifjúságát. Csak az a bökkenő, hogy megfogadta, nem követ el semmi törvénybe ütközőt Venezuelában, amely egy év próbaidőre befogadta. Márpedig becsületes úton nem gyűjthet össze pár év alatt annyi pénzt, amennyi az utazáshoz és a bosszú megvalósításához szükséges... Megannyi veszélyes kaland után feltűnik Charriée életének igazi asszonya, a nagy szerelem, Rita. A közös küzdelmek után végül eljön a várva várt siker, a győzelem.

Amanda Foreman - A ​hercegnő
Georgiana, ​Devonshire hercegnője mindenekelőtt az ellentmondások asszonya. Elismert szépség, de férje mégsem értékeli. Az emberek rajonganak érte, mégis annyira bizonytalan, vajon képes-e másokból szeretetet kiváltani, hogy végül férjének szeretője, Elizabeth Foster gyanús rajongásától válik függővé. Ír, de sosem publikál a saját neve alatt. Elkötelezett anya, aki feláldozta egyik gyermekét, hogy a mésik hármat megmentse. Híresség és a művészetek támogatója egy olyan korban, amikor a házas nőktől megtagadtak minden jogi státuszt. Politikus választójog nélkül, és képzett taktikus egy emberöltővel a professzionális pártpolitika kialakulása előtt. E könyv megírásával remélem, hogy hangja ismét meghallatszik, ezúttal egy új generáció által. Amanda Foreman

Henri Perruchot - Cézanne ​élete
"A ​művésznek úgy kell megalkotni a műveit, mint ahogy a mandulafa virágot hoz" - mondta Cézanne, a modern művészetnek ez a talán legtöbbet gyötrődő, korszakos jelentőségű óriása. Hatalmas intellektuális erőfeszítések, mindig újat kereső szívós kutatómunka eredményeképpen, dacolva megnemértéssel és csüggedéssel csodálatos képein sikerült megoldani a maga elé tűzött feladatot: összeegyeztetni a dolgok formáit felbontó fényt és a dolgok szerkezetét, egyesíteni a színt, az impresszionisták eredményét és a formát, a klasszikusok örökségét. A nagy művész minden képe ugyanakkor valóban olyan harmonikus és nemesen egyszerű, mint a mandulafa virága. A művész, aki heves megindultságot érez a természet láttán, úgy tudja átvinni élményét a vászonra, hogy a néző egyszerre gyönyörködhet az örök természet egyszerűségében és egy zseniális alkotó sajátosan emberi erőfeszítésében. A tudományos hitelességgel megírt biográfia gondos műelemzésével izgalmas élmény lesz minden művészetszerető olvasó számára. H. Perruchot az 1967-ben elhunyt neves francia író és műtörténész jelentős szépirodalmi művek, esztétikai tanulmányok és művészettörténeti esszék alkotója. Legfontosabb hagyatéka egy hét kötetből álló, de szoros egységet alkotó sorozat, amely az impresszionisták és a posztimpresszionisták alkotótevékenységét: Manet, Cézanne, Toulouse Lautrec és Seurat életművét mutatja be. A képzőművészet történetének egyik legizgalmasabb korszakát, a festészet megújításáért folytatott nagy jelentőségű küzdelmet választotta fő kutatási témájának, s a hatalmas kutatómunkával összegyűjtött dokumentációs anyagot a regényíró módszerével ötvözte művészi alkotássá. Életrajzai lebilincselő regények, amelyeknek minden adata bizonyíthatóan hiteles. Perruchot művei nemcsak az egyes nagy festők életét ismerteti meg az olvasóval, nemcsak festészetüket tanuljuk meg jobban érteni és szeretni Perruchot nyomán. Feltárul a körülöttük és mellettük kibontakozó, számunkra szinte érthetetlen harc, a kortársak ma már elképesztőnek tűnő értetlensége a nagy jelentőségű és jövőbe mutató, napjaink művészetében is jelenlévő alkotók iránt. A Corvina Kiadó és a gondolat közös gondozásában mind a hét életrajz megjelenik magyar nyelven is.

Csupor Tibor - Seuso-kincs ​rejtélye
A ​80-as évek elején a Dunántúlon kabátövre akasztva fejezte be életét egy katona. Fölbecsülhetetlen értékű kincseit elrabolták, külföldre csempészték, majd hamis papírokkal értékesítették azokat. Sokat tudó barátai, ismerősei körében is több rejtélyes haláleset történt. A „szakszerű” kivitelezés miatt alapos a gyanú: a hazai s idegen titkosszolgálatok keze kavarta az eseményeket. A Seuso-művelet része volt annak a gigászi küzdelemnek, mely a hidegháború éveiben az egymásnak feszülő két világrendszer között a láthatatlan szolgálatok között dúlt. Ebből Magyaroszág sem maradt, maradhatott ki. Ám a részleteket mindmáig homály fedi. A könyv hőse erről a titokról igyekszik fellebbenteni a fátylat.

Bruck Edith - Hány ​csillag az égen?
Anita ​túlélte a huszadik század legnagyobb emberi traumáját, a koncentrációs tábort. Tizenöt éves, árva, elveszett. Kapaszkodik a maradék rokonai által feléje nyújtott szalmaszálba: a magyarországi árvaházból nagynénje Csehszlovákiában élő családjához menekül. Nagynénje a férjével, a kicsi gyerekével és a sógorával egy frissen kitelepített szudétanémet család otthonában él, és sok-sok számkivetett sorstársával együtt az Ígéret Földjére készül. Anita álma is Palesztina, de ő ahhoz még gyerek, hogy a kezébe vegye a sorsát. A rokonok felkarolják, érte küldik Magyarországra az élveteg sógort, akinek rögtön megtetszik a szép gyereklány... Hány csepp van az óceánban? Hány csillag az égen? Az emberiség fejin hány hajszál van? S hány gonoszság szívében? Ez a Petőfi-vers segíti át Anitát életének történelmi és női sorsfordulóján. A regényből Anita B címmel olasz-magyar-cseh koprodukcióban film készült, 2014-ben került forgalomba.

A. C. Klay (Sziklay Andor) - Kanyargós ​utakon
Különleges ​könyvet tart a kezében Tisztelt Olvasónk, amelynek szerzője kétnyelvű író: amerikai-magyar. Sziklay Andor professzor könyve _történelmi krimi_ . A szerző a második világháború idején az amerikai titkosszolgálat vezető munkatársa, később kelet-európai ügyvezető. Változatos élete során közvetlen beosztottja volt Donovan tábornoknak, a CIA előd OSS főnökének. Ő készítette elő a Szentkorona hazatérését, a State Department-ból követte az 56-os eseményeket. Érdekfeszítő könyvében emberközeli képet fest Eisenhowerről, Trumanról, Dullsről és a hadifogoly Horthy Miklósról. A titkosítás alól most feloldott tények közlésével igazi világszenzáció Sziklay Andor munkája.

Asne Seierstad - A ​kabuli könyvárus
Asne ​Seierstad, norvég újságírónő a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadást követően három hónapot töltött Afganisztánban, neves skandináv lapok tudósítójaként. Ott szerzett tapasztalatain alapul A kabuli könyvárus, amely egy csapásra a világirodalom egyik legsikeresebb tényregénye lett. Lánykérések, esküvők, szenvedélyek, remény, rettegés, bűn és bűnhődés - egy titokzatos világ egy európai asszony szemével. Egy olyan világ, ahol a nő ma sem mehet a testét tetőtől talpig elfedő burka nélkül az utcára, férfival szót nem válthat, mi több, férfira nem is nézhet, feleségül pedig csak ahhoz mehet, akit a szülei kijelölnek számára. Egy olyan világ, ahol a fiú is csak akkor járhat iskolába, ha az apja engedi, ám ha szükség van rá a boltban, napi tizennégy órát kell dolgoznia. Feleségül pedig csak azt veheti, akinek elég hozománya van. Szultán, a kabuli könyvárus, ha apaként mégoly ellentmondásos alak is, féltve őrzött könyveiért az életét is kész kockáztatni a könyvégetők, hadurak és terroristák uralta világban. Regényes formában megírt igaz történet könyvekről és babonákról, asszonyokról és uraikról, a néhol félelmetes, néhol mesés Keletről egy sokat látott haditudósítónő tollából.

Piers Paul Read - Életben ​maradtak
Négyezer ​méternél is magasabban az Andok kietlen hómezején. Élelem, meleg ruha, orvosi segítség sehol. Egy rádiót sikerül rendbe hozniuk. Éppen híreket mond: mivel már semmi remény sincs, hogy a Fairchild uruguayi repülőgép szerencsétlenségét bárki is túlélhette, a roncs keresését nem folytatják tovább... 1972. októberében az uruguayi Keresztény Öregfiúk rögbicsapata bérelt repülőgépen ötfőnyi személyzettel és számos szurkolóval útnak indul Chilébe, hogy néhány meccsen megmérkőzzék az ottani Öregdiákok csapatával. A rossz látási viszonyok miatt a gép az Andok egyik csúcsába ütközött, szárnya, farka letörött, a roncs pedig lefele száguldott a havas lejtőn, majd nagy zökkenéssel megfeneklett a hómezőn. A pilóta és több utas szörnyethalt. Néhányan súlyosan megsérültek. Élelmük mindössze ennyi maradt: pár tábla csokoládé, némi gyümölcsíz és néhány tubus fogpaszta. Vizet a napon olvasztottak a hóból. Tizenhatan mégis megmenekültek hetven napi szörnyű szenvedés árán. A páratlan eset híre 1973-ban az egész világot bejárta, és az erről készült drámai feszültséggel teljes könyv számos nyelven eljutott az olvasókhoz.

Nudzsúd Ali - Delphine Minoui - Nudzsúd ​vagyok, 10 éves elvált asszony
Ez ​a könyv egy jemeni kislány igaz története, akiben volt annyi bátorság, hogy szembeszálljon hazája ha­gyományaival és ősi törvényeivel: azt követelte, hogy elválhasson a férjétől. Ez sikerült is neki, elsőként egy olyan országban, ahol a lányok több mint felét tizen­nyolc éves koruk előtt adják férjhez. Nudzsúd történe­te hatalmas visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtó­ban, harca az egész világot megindította. Az áldozat szerepét a drámai hősnőére cserélve meséli el nekünk megrázó történetét, hogy véget vessen a kényszerű hallgatásnak, hogy bátorságot adjon a vele egykorú kislányoknak, és megmentse őket mindattól a szenve­déstől, amelyen ő keresztülment.

Kirády Attila - Csernobil-vádirat
Özv. ​Szabadszállási Kálmánné: "A halálos ágyán arra kért: Kicsim, bizonyítsd be, hogy minket beleküldtek a halálba. Akkor megfogadtam, ha beledöglök is, a végére járok ennek a borzalomnak. Én mindent megtettem..." Özv. Kiss Istvánné: "Hazajött és azt mondta, rendesen lemosták őket, meg a cégnél is közölték, hogy nem lesz semmi baj. Aztán elkezdett vérezni, 30 kilót fogyott, kihullott a haja és annyiféle áttételes rákja lett, hogy számolni sem tudtam már." Özv. Szívós Gézáné: "Nem akarom exhumáltatni, nem akarom bolygatni a sírját, a férjemet már senki sem adhatja vissza nekem." Özv. Kosáry Jánosné: "Bementem az Igazságügyi Orvosszakértői Intézetbe, és sírtam, könyörögtem, csapkodtam az asztalt, mert látni akartam a férjem holttestét. Pár nap múlva egy urnában kaptam meg a maradványait." Szabó István, halála előtt két nappal: "Tudom, hogy én is Csernobil miatt halok majd meg, de nincs hová fordulnom, mert nincs már időm..." A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett Szabadszállási Kálmán kamionsofőr perében. A jogerős ítélet kimondta: a férfi azért halt meg, mert 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa után nem sokkal a veszélyes térségbe küldték. Az ítélet nyomán Kirády Attila és Vujity Tvrtko újságírók keresni kezdték azokat a kamionsofőröket, akik szintén ott jártak. Ki engedte ki ezeket az embereket? miért nem mondta nekik senki, hogy életveszélyes területre mennek? Kik tiltották le akkor a veszélyt jelző híreket? A Csernobil-vádirat végére talán az is kiderül, miért kellett meghalniuk a magyar kamionsofőröknek.

Guy Sorman - Kifelé ​a szocializmusból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jónás József - Célkeresztben ​Tasnádi Péter
Köztörvényes ​bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják Tasnádi Pétert, ám a rendőrség vezetői úgy beszélnek róla, mint a szervezett bűnözés vezéralakjáról. Ezért tartják, tarthatják immár egy éve előzetes letartóztatásban. Ma már egyértelmű : a Tasnádi-ügy nem arról szól, hogy Tasnádi Péter bűnös vagy sem. Egészen másról. Ezért érdekes a bűnügyi újságíró számára, és ezért született meg ez a könyv. A szerző, Jónás József kijelenti, hogy a gépkocsiját a Jónás és Társa Bt. lízingeli, a cég tulajdonosa nem a szervezett bűnöző körökhöz tartozó személy, hanem a felesége. A szerző továbbá elismeri, hogy - amíg éltek - kapcsolatot tartott fenn Boros Tamással, ismerte Prisztás Józsefet, Seress Zoltánt, közös televíziós műsorban mutatkozott Szlávy Bulcsúval, közelről látta Domák Ferenc, ismertebb nevén Cinóber holttestét, és kapcsolatban áll a rendőrség által szervezett bűnözői köröknek nevezett csoportokkal - mert bűnügyi riporterként ez a dolga. Ha tetszik: népszerűsíti őket. Azt is elismeri a szerző, hogy személyes ismerőse Pintér Sándor belügyminiszternek, Orbán Péter országos rendőrfőkapitánynak, és jól ismeri a rendőrség felső- és középvezetőit, ám mégsem gondolja azt, hogy ennek a kapcsolatnak a megakadályozására megfelelő törvényekre és hatékonyan fellépő és felkészült hatóságokra van szükség. Akinek nem inge, ne vegye magára.

Barbara Mosallai Bell - Sara Harris - Hercegasszony ​voltam Teheránban
A ​lány még alig nőtt ki a bakfiskorból, amikor rászakadt a szerencse. Megismerkedett egy Amerikában tanuló perzsa herceggel, aki nemcsak elképzelhetetlenül gazdag volt, hanem jóképű, kedves is, és főleg nagyon szerelmes belé. Hívó szavára elutazott vele Iránba, ám ott igen hamar fény derült rá, hogy a herceg ugyan változatlanul jóképű, de se nem kedves, se nem szerelmes, s ha mégis, a legkevésbé sem a naiv, ábrándos lelkű lánykába. Mindössze egy amerikai feleség kellett neki, hiszen a sah Iránjában ez oly sikkes volt az idő tájt. A lány gyorsan megértette, hogy hiába a fény, a pompa, a hetvenszobás kastély és a gyönyörű luxusautók, ha cserébe rendszeresen megalázzák, nem veszik emberszámba, sőt nem ritkán alaposan el is verik, hiszen ebben a kifacsarodott iszlám világban ő mindörökre csak az "amerikai szajha" marad. Némi vigasztalást a hasonló sorsú rokonlányok -asszonyok nyújtottak neki, meg a tanult, felvilágosult barátnők, akiknek a segítségével talpon tudott maradni, és a ravaszkodás, a félrevezetés perzsa tudományát is elsajátította. Üzleti alapon szült két lányt a férjének, egy fiút egy másik férfinak, majd amikor már nagyon égett a lába alatt a talaj, és megjárta a börtönt is, sikerült kereket oldania az országból a lányaival együtt. Ez utóbbiak azonban félig perzsák voltak: felcseperedve visszatértek Iránba, a fényes palotába; a nagyobbik ugyan gyorsan kiábrándulva hazajött, ám a másik szerelmes lett, belekeveredett a kibontakozó, véres iráni forradalom eseményeibe, kis híján otthagyta a fogát, hogy aztán a győzelem után elkövetkező szörnyűségek hatására ő is hazameneküljön. A könyv, bár sok helyütt fejbe kólintóan fájdalmas és felkavaró, egyben optimista is: ez az idegen világ a borzalmaival együtt is izgalmas és felemelő élményeket tartogat azok számára, akik képesek nyitott szemmel járni, és ebben az idegen világban is élnek olyan csodálatos emberek, akikre az egykori iráni hercegné máig hálatelt szívvel emlékezik.

Covers_172437
elérhető
1

Gallai Ervin - Viharzóna
Gallai ​Ervin azon kevesek egyike volt, akiknek sikerült megszökniük a munkaszolgálatból, s a Nagy Honvédő Háború idején a sok dicsőséget szerzett partizánok soraiban harcolhattak a németek ellen. Viharzóna című regénye a saját emlékeire épül, s állít emléket a hátország harcosainak, a partizánoknak. A szerző izgalmas utat járt be addig, míg eljutott a Kijevben szervezett magyar partizániskoláig. Társaival együtt megszökött az alakulatától, s számtalan nehézség leküzdése után, egyedül jutott el a "Kis földre", a partizánok által már felszabadított területre. A brjanszki erdőben Fjodorov vezetése alatt harcoló partizánsereg befogadta a magyar szökevényt, aki később sok robbantásban, meglepetésszerű támadásban vett részt. Gallai Ervin tárgyilagosságra törekvő, őszinte regényét fordulatos stílusa és dokumentumértéke miatt ajánljuk a téma iránt érdeklődő olvasók figyelmébe.

Ádám Zsigmond - Reszkess, ​alvilág!
... ​A sajtó pedig ettől kezdve a H. Ö. kedzőbetűkből formált névvel illette a szemérmetlen pimaszságú betörőt és rendőrgyilkost. Neve öles betűkkel jelent meg a lapok első oldalán: Hekus Dönci. Hekus Dönci nevétől volt hangos az ország. A vakmerő betörő, a rendőrökkel packázó bűnöző alakját élénk színekkel festették meg a bulvárlapok, s bennünket roppant idegesített, hogy már-már valamiféle hőst formálnak belőle, s ahogy akadnak, akik neki drukkolnak. Annak az embernek, akinek pedig nemcsak lopott holmi, hanem vér, rendőrvér is tapad a kezéhez! És ez különösen fölvillanyozott mindannyiunkat. Nem volt nyomozó, rendőr a kapitányságon, aki ne szeretett volna ennek az embernek a nyomára bukkanni, aki ne kívánt volna a szeme közé nézni, aki ne akart volna véget vetni garázdálkodásának. Mert azt mindannyian tudtuk, éreztük, hogy Hekus Dönci nem áll meg eddigi bűncselekményeinél. Így is volt. De arra nem gondoltunk, hogy,....

Zbigniew Domaranczyk - A ​XX. század kalózai
Érdekes ​és időszerű téma: a földön, vízen és levegőben folyó politikai kalózkodás, különböző, államilag támogatott, imperialista terrorakciók, szélsőséges csoportok magánakciói és a mögöttük munkáló gépezet. Zbigniew Domaranczyk lengyel író érdekes, izgalmas és nem kevéssé tanulságos leírásai a dokumentum és a széppróza eszközének felhasználásával tájékoztatja az olvasót a második világháború korától az 1972-ig tartó időszak jellegzetes kalózeseményeiről.

E. Pára - L. Naprava - Tizenhét ​év álarcban
— ​Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét? — Igen. — Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Egészségesnek érzi magát? — Igen. — Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik? — Nem. — Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben? — Nem. Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam. White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le. A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit. De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.

Manuel Scorza - Dobpergés ​Rancasért
Manuel ​Scorza (sz. 1928) indián származású perui író könyvei – saját nyilatkozata szerint – “inkább etikai, mint irodalmi tettek. Költőként indult, és írói munkássága szorosan kapcsolódik politikai tevékenységéhez. Az igazságukért és szabadságukárt magukra hagyatottan küzdő indiánok felkelésének szentelt regényciklusát, melynek első kötete – Dobpergés Rancasért (1970) – egy öntudatra ébredt nép nagyságának izgalmas és erőteljes ábrázolása.

Kenneth Pearson - Patricia Connor - A ​doraki kincs
James ​Mellaart, a világhírű angol régész, Törökországban végez kutatásokat. A kisázsiai újkőkorral foglalkozik elsősorban. Számos sikeres feltárás van már mögötte, amikor egy váratlan esemény csaknem derékba töri pályáját. Gyanúba kerül egy értékes lelet eltűnésével kapcsolatban. Két angol újságíró véletlenül tudomást szerez a történtekről, elutazik Törökországba, és az események nyomába ered...

2_n2
A ​holokauszt és a családom Ismeretlen szerző
elérhető
8

Ismeretlen szerző - A ​holokauszt és a családom
Az ​azonos nevű Facebook csoportban posztolt családi történetek kb. 1 éves anyagából (a 2014-es indulástól 2015. január 27-ig) válogatott anyag könyvben. 23 rövid, bevezető tanulmány a magyar múltfeldolgozásról, a trauma feldolgozásról és a Facebook csoport által elindított történetközlések tapasztalatairól. 160 szerző, 10 tematikus fejezet, a szövegekhez kapcsolódó eredeti személy és tárgyfotókkal. Fontos szerkesztői elv: a történetek először itt jelennek meg nyomtatásban. A kötet szándéka szerint elsősorban nem a jelenleg kb. 6300 fős Facebook csoport tagjainak szól, hanem mindenkinek: célja múltunk egy fontos darabjának közös birtokbavétele.

Najmányi László - Theremin
A ​mű a világ első térvezérlésű elektronikus hangszere és feltalálója, Leon Theremin orosz tudós és kém történetét vizsgálja, egy feltétlen rajongó szemszögéből. Az Amerikában élő szerző az 1990-es évek eleje óta kutatja a kalandos életű feltalálóra és mágikus hangszerére vonatkozó dokumentumokat. A történetet számos formában feldolgozta az utóbbi években. A THEREMIN című elektronikus oratóriumot 2000 decemberében, a budapesti Zeneakadémián mutatta be a Les Fleurs du Mal társulata. 1971-ben, hasonló címmel, Papp Gábor Zsigmond és Najmányi László társrendezésében, a Magyar Rádió készített hangjátékot. A darabot "a sztálinizmus korszaka Rómeo és Júliájának" nevezte az egyik kritikus. A szerző az "orosz Mefisztó" történetét a XX. század metaforájának látja. Most a kalandregények klasszikus stílusában írta meg.

Balázs Attila - Pokol ​mélyén rózsakert
Egy ​lezáratlan (lezárhatatlan?) nyomozás története a könyv, részben dokumentumregény, részben fikció, azaz - ahogy a szerző figyelmeztet - erős írói színezéket tartalmaz. Balázs Attila -legutóbb a Kinek Észak, kinek Dél című Balkán-regény írója - abból a hírből indult ki, amely 2009. ápr. 16-án röppent szerte a világba a bolíviai Santa Cruzból, miszerint az ottani Las Américas hotelben a kommandósok hosszabb lövöldözés árán veszélyes terroristákat tettek ártalmatlanná. Később kiderült, hogy a három áldozat közül kettő magyar: az egyik a bolíviai születésű Rózsa-Flores Eduárd, a másik a székelyföldi Magyarosi Árpád (Fiúka). A vérfürdő harmadik halottja az ír Michael Martin Dwyer. Az akciót ketten élték túl, egy magyar és egy horvát férfiú, név szerint: Tóásó Előd és Mario Tadic. Mindketten a La Paz-i börtönben raboskodnak. Legalábbis ez a helyzet lapzártáig. Sorsukat követi végig e könyv, amelyben több élő személy s néhai híresség is kisebb-nagyobb lelkesedéssel szerepet vállalt - így például Jorge Luis Borges, Sigmund Freud, Jean-Paul Sartre, Che Guevara, Ulrike Meinhof és Andreas Baader (ha már egyszer a terrorizmus gyanúja/vádja is felmerült!).

Szvetlana Alekszijevics - Nők ​a tűzvonalban
A ​csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből. Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért. Szvetlana Alekszijevics (1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

R
elérhető
7

Hatala Csenge - Requiem
A ​népszerű kultúrdetektív újra akcióban! Volt egy fiú… akinek emlékére a Karthago együttes 1981-ben megírta a Requiem című slágerét. A dal országos és nemzetközi sikereket aratott, a mai napig több ezer ember énekli a koncerteken, ihletőjére mégis nagyon kevesen emlékeznek. Ki volt a székesfehérvári koncerten elhunyt fiú? Vajon mi történhetett vele azon a sokat emlegetett, februári estén, és miért nem mesélte el még senki a történetét? Hatala Csenge Requiem című nyomozási naplójában többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. Csenge további izgalmas dilemmák nyomába ered: Kitiltották-e a Karthago zenekart Fejér megyéből a koncerten történt, tragikus esemény miatt? Kik azok a csövesek? Mi a közös a Technokol Rapidban és a Parkánban? Hogy született meg a Requiem című, híres dal, és milyen fogadtatása volt, amikor először játszották? Hatala Csenge a valós eseményeken alapuló történetek megszállottja. Első könyvében, a Hírzárlat című dokumentarista regényben az 1973-as balassagyarmati túszdráma eseményeit és utóéletét dolgozta fel. A kötet 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.

Margot Lee Shetterly - A ​számolás joga
Azoknak ​a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez. Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy „emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus számológépek segítségével számolta ki azokat az adatokat, amelyek felhasználásával aztán rakétákat és asztronautákat lőttek fel az űrbe. Ennek a csoportnak jó néhány kivételesen tehetséges afroamerikai nő is a tagja volt, akik koruk legkiválóbb elméi közé tartoztak. Eredetileg matematikát tanítottak az amerikai Dél szegregált iskoláiban, ám amikor a második világháború idején az ország repülőgépipara súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, őket is bevetették. A matematikai zsenik, akiken eddig keresztülnéztek, egyszerre a tehetségükhöz méltó álláshoz jutottak, és Uncle Sam hívására örömmel költöztek a virginiai Hamptonba, hogy a Langley Memorial Repülésügyi Laboratórium lenyűgöző világában dolgozhassanak. A Virginiában érvényben lévő Jim Crow-törvények értelmében nem integrálódhattak ugyan be fehér társaik közé, a kizárólag fekete nőkből álló „nyugati komputer” csoport azonban így is sokat tett azért, hogy Amerika valóra válthassa egyik legnagyobb álmát: döntő győzelmet arasson a Szovjetunió fölött a hidegháborúban, és egyeduralmat szerezzen a mennyek felett. A számolás joga a második világháborútól kezdve a hidegháborún, a polgárjogi mozgalmakon és az űrversenyen keresztül követi nyomon Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden, a NASA legnagyobb sikereihez hozzájáruló négy afroamerikai nő egymásba szövődő életútját. Tanúi lehetünk, hogy karrierjük a könyvben szereplő majdnem három évtizede alatt hogyan néznek szembe a kihívásokkal, hogyan lépnek szövetségre és hogyan használják fel az intellektusukat ahhoz, hogy megváltoztassák az életüket és a hazájuk jövőjét. A könyv alapján, Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monae, Kirsten Dunst és Kevin Costner főszereplésével film is készült.

Kelen Károly - Egy ​birodalom ébredése
A ​német Pest polgára a várossal együtt lesz magyarrá. Ha elsőre kidobja is a húszéves költőt, másodjára nem téved: Petőfi kiadójaként építi föl nemzeti médiabirodalmát. A reformkor lendületével indul, a kiegyezéssel ér révbe Emich Gusztáv története: hogyan szárnyalta túl még a Landerer és Heckenastot is? Kelen Károly dokumentumregénye az Athenaeum alapítójának kalandos életéről.

Wisinger István - A ​Nobel-díjas kém
Szent-Györgyi ​Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el. De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek tanítványai, baráti, kollégái? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.

Wisinger István - Egy ​elme az örökkévalóságnak
„Tényleg ​sok tehetséges magyar származású tudós dolgozott Amerikában, de zseni csak egy: Neumann János.” Így emlékezett barátjára, iskola- és munkatársára Wigner Jenő Nobel-díjas tudós. Neumann Jánost ma elsősorban a számítógép atyjaként ismerik, pedig jelentős eredményeket ért el a kvantummechanika terén, megalapozta a játékelmélet közgazdasági összefüggéseit, elvégezte a legfontosabb számításokat az atombomba elkészítéséhez, és foglalkozott más matematikai és fizikai problémákkal is. Rendkívüli emlékezőtehetségének köszönhetően a princetoni házában tartott társasági eseményeken viccekkel és ókori történetekkel szórakoztatta vendégeit. Wisinger István dokumentumregénye az ő rövid életének (1903–1957) rendkívüli krónikáját meséli el. Elsősorban arról szól, hogyan jutott el Neumann zseniális elméjének hála Budapestről az Egyesült Államokba, és hagyatékából hogyan lett az örökkévalóság egyik legnagyobb kincse. Tudományos eredményeit a szakemberek Galilei, Newton és Einstein életművével mérik össze.

Nujeen Mustafa - Christina Lamb - Nujeen
Christina ​Lamb újságíró, külügyi tudósító nevét az Én vagyok Malala című, világhírű mű társszerzőjeként ismerik az olvasók. A New York Times bestsellerlistáján előkelő helyen álló korábbi könyve után az írónő ezúttal ismét egy hősies fiatal történetét meséli el. A súlyos betegsége miatt mozgáskorlátozott, tizenhat esztendős lány, Nujeen Mustafa sorsát követi, aki drámai kalandok során át, kerekesszékhez kötve menekült el a háború dúlta Szíriából. Nujeen szinte leckét ad nekünk bátorságból, kitartásból és hitből. Hányattatásainak elbeszélésével az írónő szembesíteni akarja a jólétben és békében élő embereket korunk legnagyobb humanitárius katasztrófájával, a szíriai menekültválsággal. A fiatal lány a háború poklából menekülve egy új élet reményében családjával együtt viszontagságos útra vállalkozott. Tizenhat hónap alatt tengeren és országúton, hajóval és busszal jutott el Török- majd Görögországon át – Magyarországot is érintve – végül Németországba. Nujeen és Christina azt üzenik: senki nem maradhat közömbös.

Kollekciók