Ajax-loader

'dokumentumregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Nujeen Mustafa - Christina Lamb - Nujeen
Christina ​Lamb újságíró, külügyi tudósító nevét az Én vagyok Malala című, világhírű mű társszerzőjeként ismerik az olvasók. A New York Times bestsellerlistáján előkelő helyen álló korábbi könyve után az írónő ezúttal ismét egy hősies fiatal történetét meséli el. A súlyos betegsége miatt mozgáskorlátozott, tizenhat esztendős lány, Nujeen Mustafa sorsát követi, aki drámai kalandok során át, kerekesszékhez kötve menekült el a háború dúlta Szíriából. Nujeen szinte leckét ad nekünk bátorságból, kitartásból és hitből. Hányattatásainak elbeszélésével az írónő szembesíteni akarja a jólétben és békében élő embereket korunk legnagyobb humanitárius katasztrófájával, a szíriai menekültválsággal. A fiatal lány a háború poklából menekülve egy új élet reményében családjával együtt viszontagságos útra vállalkozott. Tizenhat hónap alatt tengeren és országúton, hajóval és busszal jutott el Török- majd Görögországon át – Magyarországot is érintve – végül Németországba. Nujeen és Christina azt üzenik: senki nem maradhat közömbös.

Piers Paul Read - Életben ​maradtak
Négyezer ​méternél is magasabban az Andok kietlen hómezején. Élelem, meleg ruha, orvosi segítség sehol. Egy rádiót sikerül rendbe hozniuk. Éppen híreket mond: mivel már semmi remény sincs, hogy a Fairchild uruguayi repülőgép szerencsétlenségét bárki is túlélhette, a roncs keresését nem folytatják tovább... 1972. októberében az uruguayi Keresztény Öregfiúk rögbicsapata bérelt repülőgépen ötfőnyi személyzettel és számos szurkolóval útnak indul Chilébe, hogy néhány meccsen megmérkőzzék az ottani Öregdiákok csapatával. A rossz látási viszonyok miatt a gép az Andok egyik csúcsába ütközött, szárnya, farka letörött, a roncs pedig lefele száguldott a havas lejtőn, majd nagy zökkenéssel megfeneklett a hómezőn. A pilóta és több utas szörnyethalt. Néhányan súlyosan megsérültek. Élelmük mindössze ennyi maradt: pár tábla csokoládé, némi gyümölcsíz és néhány tubus fogpaszta. Vizet a napon olvasztottak a hóból. Tizenhatan mégis megmenekültek hetven napi szörnyű szenvedés árán. A páratlan eset híre 1973-ban az egész világot bejárta, és az erről készült drámai feszültséggel teljes könyv számos nyelven eljutott az olvasókhoz.

Szvetlana Alekszijevics - Nők ​a tűzvonalban
A ​csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből. Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért. Szvetlana Alekszijevics (1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

Moldova György - A ​szent tehén
Moldova ​György fáradtságot nem ismerve járja az országot, nyitott szemmel, mindenre figyelő, izgatott kíváncsisággal nézi, vallatja a jelent, életünk hétköznapjait. Látszólag szenvtelen, tényfeltáró sorai mögött töretlen segíteni, jobbítani akaró elkötelezett szándék rejlik. Most a textilipart helyezte írói mikroszkópja tárgylemezére, és ahogy Moldovától megszoktuk, olyan izgalmas fordulatossággal, hogy hatása elől nem szabadulhatunk.

Zbigniew Safjan - Senki ​földje
...Az ​én jelentéseim ellentétesek voltak az alapkoncepcióval. Először életemben... Nem hiszem egyébként, hogy ez érdekelné... Én tudom, milyen bonyolult a tévedés mechanizmusa. Néha egyenesen azt gyanítom, hogy a tévedés tőlünk függetlenül jön létre, mintegy rajtunk kívül születik, s vezet azokhoz a döntésekhez, melyeket azután már nem lehet visszavonni, mert túl sok fontos ember vereségét jelentené, félrevonulást, elmerülést a semmibe... N. személy szerint ragaszkodott a tévedéshez. Hát hogyan győzhettem volna meg őt? Hisz ő is rudott mindent..." Kinek volt érdeke, hogy eltegye láb alól a lengyel titkosszolgálat egyik volt emberét? Miért nem akarják a hatóságok felderíteni a gyilkosság igazi hátterét? Zbigniew Safjan a Kloss kapitány című televíziós filmsorozat egyik szerzője e regényében a második világháború küszübén álló Lengyelországban dúló hatalmi harcokba nyújt bepillantást. Egy rejtélyes körülmények között végrehajtott gyilkosság és a háttérben működő sötét erők kibogozása alkalmat teremt arra, hogy az író bemutassa a huszadik század romantikusainak, Pilsudskinak és az ezredeseknek az uralmát, mely végül a szeptemberi katasztrófába sodorta az országot.

Nicholas Gage - A ​maffia nem egyformán fizet
A ​nyomozóriporterség fiatal fogalom az Egyesült Államok, de a világ újságírásában is. Olyan újságírók művelik, akik a közélet legkirívóbb visszásságainak, a nagystílű politikai és gazdasági bűnözésnek, a korrupciónak a leleplezésére vállalkoznak rendőri segédlete nélkül. Nem egyszerű feladat ez sehol a világon, de az Egyesült Államokban igazán nehéz és hálátlan. Nicholas Gage, e kötet szerzője, sok izgalmas történetének bevezetőjeként arról elmélkedik: hogyan is lesz valakiből nyomozóriporter? Kiváncsiságból? Fölháborodásból? Feltünési vágyból? Jó pénz reményében? "A költő születik, szónokká pedig válnak az emberek " - állították a régi rómaiak. Mindezt Nicholas Gage a nyomozóriporter munkára vonatkoztatva úgy látja - s egy színes történettel bizonyítja is -, hogy nemcsak a költő, hanem a nyomozóriporter is születik. Különben - ép ésszel - miért hívná ki maga ellen hazájának legsötétebb erőit, miért tenné ki magát napról napra annak, hogy állását veszti és az utcára kerül, mert az alvilágnak sokszor a szerkesztők szobájába is elér a keze. Az ilyen munkát nem lehet megfizetni, mert ki az, aki nemcsak a kenyerét, hanem puszta létét is kockáztatja X dollárért a hét minden napján. Erre csak elhivatottak képesek, akik egyszerűen nem tudnak másképp élni. Olyan alkatú emberek, akiknek lételemük a mindennapos feszültség és az a tudat, hogy ma is tettem valamit, amire nem mindenki képes, s amit nem mindenki vállal. A maffiáról a legtöbb embernek még téves nézetei vannak. A maffia már nem egyszerű bűnszövetkezet, hanem ennél sokkal több: életforma, a hatalom egyik vállfaja, legalábbis a világ két országában. Olaszországban és az Egyesült Államokban. Gage lebilincselő történetei is ez bizonyítják.

Capote_hidegverrel
elérhető
32

Truman Capote - Hidegvérrel
1959. ​november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.

Wisinger István - A ​Nobel-díjas kém
Szent-Györgyi ​Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el. De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek tanítványai, baráti, kollégái? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.

Burton C. Andrus - A ​nürnbergi huszonkettő
Göring ​piros kalapdoboza, bőröndnyi gyógyszere. Hess irányítható memóriazavara, Keitel és Jodl vélelkedése a katonai becsületről - ez is történelem. Ha az olvasó a huszonkét embertelen háborús főbűnös "emberi" vonásai iránt érdeklődik, ez az érdeklődés természetes. Burton C. Andrus ezredes, a mondorfi kihallgatóközpont, majd a nürnbergi börtön parancsnoka azonban másfajta információkkal is szolgál. Andrus nem pszichiáter, ezért többet foglalkozik "szervezési kérdésekkel", s amíg negyedszázaddal a nagy per után is tud újat mondani a nürnbergi huszonkettő hazugságairól, pöffeszkedésről, hamis pózairól (és ami ezek mögött bujkált: rettegésükről), könyvének lapjain leleplezi feletteseinek hanyagságát, nemtörődömségét is. Az őrszemélyzet összetételének és feladata kényességének ismeretében szinte csodálkoznunk kell, hogy a huszonkét gonosztevő közül húszan végül is elnyerték végső büntetésüket. Burton C. Andrus könyvét egy tisztességes, kötelességtudó katona mindvégig feszülten izgalmas, helyenként nagy forrásértékű munkájának mondhatjuk.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

E. Pára - L. Naprava - Tizenhét ​év álarcban
— ​Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét? — Igen. — Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Egészségesnek érzi magát? — Igen. — Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik? — Nem. — Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben? — Nem. Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam. White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le. A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit. De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.

Nyomtalanul
elérhető
6

John Harris - Nyomtalanul
Kísértethajók... ​Franklin eltűnt expedíciója ... A kikötőben felrobbanó cirkáló ... A kettétört szénszállító ... A föld körül magányosan vitorlázó kalandor... A menyasszonya hajójáról eltűnt kapitány . . . A technika minden csodája ellenére évente több száz hajó süllyed el a tengereken. A világ kereskedelmét és idegenforgalmát hordozó hajózás ma is titokzatos balesetek és bűncselekmények egész sorát produkálja. A szerző az elmúlt százötven év legkülönösebb eseteit mutatja be. A tengeri kígyóktól a Bermuda-háromszögön át az emberi és gépi hibákig minden lehetséges okot megvizsgál, tekintélyes szakértők véleményét éppúgy idézi, mint bulvárlapokét, jósokét és egyszerű babonás tengerészekét. A rejtélyek nagy része ma is megoldatlan. Harris ezt nem titkolja, teret hagy az olvasó fantáziájának. A Sarkvidék ma is szedi áldozatait; lőszer robban föl egy gyakorlatozó modern csatahajó lövegtornyában; ma sem tudunk sokat az eltűnő atom-tengeralattjárókról vagy éppen a magyar kamionokkal Ciprus előtt elsüllyedt kompról. E könyv a hajózás hétköznapjait, üzleti hátterét és régi rejtélyeit bemutatva korunk különös eseményeit is segít megérteni.

Naveed Jamali - Ellis Henican - Hogyan ​lettem orosz kém
A ​HIDEGHÁBORÚ NEM ÉRT VÉGET, CSAK ÉPP ÁTMENT CSÚCSTECHNOLÓGIÁBA! Naveed Jamali három éven keresztül kémkedett az oroszoknak Amerikáról. Titkos adatbázisokhoz szerzett hozzáférést, és a dokumentumokat pendrive-on továbbította az nekik. Zajos bárokban, eldugott éttermekben és kihalt parkokban árulta el a hazáját vastag pénzkötegekért cserébe. A valóság azonban mindig árnyaltabb, mint ahogy elsőre látásra tűnik: Naveed Jamali nem áruló volt, hanem egy átlagos, amerikai állampolgárból lett kettős ügynök. Az FBI-jal szoros együttműködésben leplezte le az oroszok kémkedési kísérletét. A könyv ennek a három évnek az igaz története. A regényt eddig több mint tíz országban adták el, és a filmes jogait a 20th Century Fox vásárolta meg.

Nigel Cawthorne - Rémtettek
Sorozatunk ​a világ legérdekesebb, legfurcsább, leghátborzongatóbb történeteit, eseményeit adja közre. Rejtélyek, botrányok, szex, erőszak, sorstragédiák… megannyi lebilincselően érdekes, sokszor felkavaró történet hírességekről és hétköznapi emberekről. A mongol horda Az Azték Birodalom lerombolása II. Lipót Kongóban A Romanovok halála Az amritszári mészárlás Guernica Nanking meggyalázása Mészárlás a katyni erdőben A varsói gettó kiirtása Babij Jar Lockerbie

Allan Hall - A ​világ legnagyobb titkai
Minden ​jó sztori - akár tényeken alapul, akár kitalált - rejteget titkokat. Titkokat, melyeket reménykedve vagy félelemmel telve őrizgetnek szeretők és szélhámosok, államférfiak és kémek, pénzemberek és tábornokok, terroristák és gyilkosok, bűnözők és a törvény emberei... Emberek és szervezetek féltik fennmaradásukhoz szükséges irataikat, hogy elkerüljék a vereséget, a botrányt, a szégyent, vagy azért, hogy sikerhez, hírnévhez, profithoz vagy győzelemre jussanak. Ebben az izgalmas könyvben számtalan titokkal ismerkedhet meg. Vannak köztük olyanok, melyeket megőriztek, és olyanok is, amiket elárultak. Titkok, melyekre még nem derült fény, és titkok, melyek soha nem is fognak kitudódni. Elolvashatja a hollywoodi botrányok történeteit, a gazdagok és hírességek titkait, köztük "Duci" Arbuckleét, Lord Lucanét, Marilyn Monroe-ét és a Kennedyekét. Továbbá betekintést nyerhez a "Fat Boy" nevű atombomba, a Overlord hadművelet, az ODESSA, a maffia, a Ku Klux Klan, a A SAS, a Moszad, Hasfelmetsző Jack és a "Zöld-folyó gyilkosának" hétpecsétes titkaiba.

Végh Antal - Könyörtelenül
Végh ​Antal megtörtént esetet feldolgozó nagy sikerű regénye most új kiadásban kerül az olvasó elé. A határ menti városban lejátszódó túszszedő dráma hat napját gyorsan, döbbenetes erővel pergeti az író, a filmszerű látásmód kemény vágásaival villantja elénk; a tárgyszerű, elfogultság nélküli ábrázolás éles írói reflektorfényei azonban nemcsak a hat napig tart, tragédiával végződő dráma eseményeit és nyomasztó eseménytelenségeit világítják meg, hanem a brutális akcióhoz vezető előzményeket és a következményeket is. Végh Antal műve a világhírű amerikai író, Truman Capote tényregényét, a Hidegvérrel-t is felidézi: az írói eszközök, a stílus nemes egyszerűségével, puritán szépségével és a megjelenítés, elemzés lélektani érzékenységével.

Dea Trier Morch - Téli ​gyerekek
A ​szerző annyi anya- és gyermeksorsot, annyi terhességet és szülést mutat be izgalmas dokumentumregényében, amennyit egyhónapos kórházi tartózkodása alatt sorstársként megfigyelhetett. A dán írónő megrendítő élményanyag részesévé tesz bennünket, miközben egyszerű, őszinte szavakkal beszél az élet legmegrázóbb, és egyben legtermészetesebb jelenségéről, a gyermek világra jöveteléről, a szülésről, amely az asszonysors diadala, de néha - oly igazságtalanul! - kudarca is lehet. A koppenhágai városi kórház kórtermeiben, szülőszobáiban az emberi erőfeszítés példájának volt tanúja, általa könnyes szemmel, szinte családtagként érdekelve követhetjük figyelemmel az anyák és téli gyerekeik sorsát...

Kulcsár Anna - Gyilkosok ​voltak
A ​siralomházból 40 éves korában, 1980. március 28-án vezették ki. A nagyanyja ezt nem érte meg. De voltak, akik még emlékeztek rá - mert az öregasszony annak idején elbeszélte -, hogy Jóska 16 évesen, egy különös vakáció alkalmával így fogalmazta meg életcélját: - Nagyanyám, én hóhér leszek. S megtartotta, amit mondott...

Michael John Sullivan - Az ​elnöki hálószoba titkai
John ​F. Kennedy – Gyakran mondogatta: ha napjában legalább egyszer nem szeretkezik, megfájdul a a feje. Gerald Ford – Mind a közélete, mind a magánélete feddhetetlen volt. Lyndon B. Johnson – Egyetemista korában szerette a nagy péniszét mutogatni, és Jumbónak nevezte. Jimmy Carter – Magánéletét a botránynak még a szele sem legyintette meg. Dwight D. Eisenhower – Évekig nem is gondolt szeretkezésre, de ha megpróbálta, nem ment. Ronald Reagan – Mindig rendkívül óvatos, sőt prűd volt, ha a szex került szóba. Richard M. Nixon – Furcsa kötődését a jámbor agglegényhez számos tanú úgy írta le: olyan, mint egy jó házasság. George Bush – A First Lady büszkén vallotta be, hogy feleségül ment az első fiúhoz, akivel csókolózott.

Henri Charrière - Szabad ​vagy, Pillangó!
A ​párizsi alvilágban Pillangóként ismert Charriére-t gyilkosság miatt, amelyet pedig - haláláig így vallotta - nem ő követett el, életfogytiglani száműzetésre ítélték. Pillangónak tizenhárom évi kényszermunka és számos meghiúsult szökési kísérlet után végül sikerül a "télak". De mihez kezdjen most végtelen szabadságával? Minden vágya, hogy visszatérjen Párizsba, s bosszút álljon azokon, akik elvették az ifjúságát. Csak az a bökkenő, hogy megfogadta, nem követ el semmi törvénybe ütközőt Venezuelában, amely egy év próbaidőre befogadta. Márpedig becsületes úton nem gyűjthet össze pár év alatt annyi pénzt, amennyi az utazáshoz és a bosszú megvalósításához szükséges... Megannyi veszélyes kaland után feltűnik Charriée életének igazi asszonya, a nagy szerelem, Rita. A közös küzdelmek után végül eljön a várva várt siker, a győzelem.

Kristine Barnett - A ​szikra
Kristine ​Barnett fiának IQ-ja nagyobb, mint Einsteiné, fotografikus memóriával rendelkezik, és két hét alatt egyedül megtanulta a függvénytant. Jacob kilencévesen fogott hozzá egy olyan eredeti asztrofizikai teória kidolgozásához, amelyért szakértők szerint egyszer Nobel-díjat kaphat, tizenkét esztendősen pedig már fizetésért végzett kvantumfizikai kutatásokat. Történetét azonban az teszi még inkább figyelemre méltóvá, hogy Jake rendkívüli elméje kis híján az autizmus ködébe veszett. Kétévesen, amikor állapotát diagnosztizálták, az édesanyjának azt mondták, ez a gyerek talán soha nem lesz képes önállóan bekötni a cipőjét. "A szikra" egy édesanya különleges visszaemlékezése. Miután Jake-et otthon és a fejlesztő óvodában olyan "szakértők" vették körül, akik a legalapvetőbb készségekre próbáltak összpontosítani, és korlátozni igyekeztek mindabban, ami elvonta ezektől a figyelmét - a csillagok, a falon mozgó árnyékok, a skótkockás kanapéhuzat tanulmányozásában -, Jake szellemileg egyáltalán nem haladt előre. Kristine érezte, hogy változtatnia kell ezen. A szakemberek és a férje, Michael helyett a saját ösztöneire hallgatott, kivette Jake-et a fejlesztő óvodából, és hozzálátott, hogy maga készítse föl az óvodai nagycsoportra. A házuk garázsában vezetett családi napközi tapasztalataira támaszkodva eltökélten fáradozott a Jacobban észrevett "szikra" - a szenvedélyes érdeklődés - lángra lobbantásán. Úgy döntött, nem azzal törődik, amire a fia képtelen, inkább a képességeire fog koncentrálni. Ez az alapelv, valamint a játékok és normális gyermekkori élmények (labdázás, kirándulás, kerti sütés) fontosságába vetett hit segítette Kristine-t a hihetetlen akadályok leküzdésében. Barnették nem voltak jómódúak, és az anyagi gondok mellett Kristine-nek saját súlyos egészségügyi problémáival is szembe kellett néznie. Kristine és Michael kitartó munkával, Jake meg két öccse iránti elszánt odaadással, valamint a rokonok, ismerősök összefogásába vetett rendíthetetlen hittel mégis minden várakozást felülmúló eredményeket értek el. "A szikra" drámai, gondolatébresztő, szemléletformáló elbeszélés a félelmetes nehézségekkel szembeszálló szeretet és bátorság erejéről, a káprázatos lehetőségekről, amelyek akkor tárulnak föl, ha megtanuljuk, hogyan aknázzuk ki maradéktalanul a minden gyermekben, valamennyiünkben ténylegesen rejtőző képességeket.

11222642_861626610540973_3258190262438834030_n
elérhető
19

Hatala Csenge - Hírzárlat
„Itt ​az ideje, hogy valaki összeszedje már végre az igazságot” – egykori túszként fogvatartott lány. Több mint 40 évvel ezelőtt egy olyan esemény zavarta meg Magyarország rendjét, ami addig példa nélküli volt, és amiről ez idáig annak minden résztvevője hallgatott. 1973. január 7-ének éjszakáján egy határ menti kisvárosban, Balassagyarmaton egy tinédzser testvérpár, András és László, a párttitkár apjuktól ellopott fegyverekkel rótták az utcákat, hogy a városi lánykollégium lakóinak túszul ejtésével megvalósítsák nyugatra történő szökésüket. Azt tervezték, hogy a lányok szabadon engedéséért a hatóságoktól repülőgépet, nagy mennyiségű valutát és szabad elvonulást követelnek. A csaknem egy hétig tartó tettük szégyenfoltot hagyott a kommunista rendszeren, amelynek „enyhítésére” a hatóságok már az első napokban hírzárlatot rendeltek el. A kudarcba fulladt tárgyalások, s a mindkét oldalról érezhető kilátástalanság egyre jobban fokozta a feszültséget, amelynek végére öt nap után a mesterlövészek tettek pontot, az ablakhoz közeledő idősebbik fiú lelövésével. A történet azonban itt nem ért véget. A szereplők hallgatásba burkolóztak, hagyva legendákat és számtalan kérdést az események iránt érdeklődőknek. Többek között ezeket is: Mi volt a testvérek motivációja a túszejtésre? Miért nem adták fel akciójukat, amikor még lett volna rá lehetőségük? Mi történt valójában odabent a szobában? Mi nem történt? Hogyan tervezgettek a fiúk, és hogyan a hatóságok? Hogyan reagáltak a szobában, amikor lelőtték Andrást? Hogyan szabadultak ki a lányok? Ki és hol hibázott? Terroristák, elmebetegek vagy eltévedt tinédzserek voltak a fiúk? Kit és miért ítéltek el az eseményekért? Mennyire volt súlyos az ítélet? Hogyan élte meg a börtönéveket, és hogyan tekint a szabadulás utáni évtizedeire László? Mi történt András földi maradványaival? Hogyan emlékezik, és miképpen tekint vissza negyven év távlatából az egykori túszok többsége, a túszejtő, valamint a hatóságok egyes tagjai? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ Hatala Csenge a Hírzárlat című hamarosan megjelenő könyvében, amely a témában először a hiteles dokumentumokon és a szereplők visszaemlékezésein alapul.

A_%e2%80%8bvil%c3%a1g_legnagyobb_szexgyilkosai
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​világ legnagyobb szexgyilkosai
A ​szexuális bűncselekmények száma egyre növekszik. Sok férfi gátlástalanul fogdossa a nők mellét, vagy éppen szeméremsértő módon meztelenkednek. Akadnak olyan idősebb férfiak, akik hidegvérrel letérdelnek a padlóra, hogy "bekukkanthassanak" magányos, miniszoknyás lányok lába közé, aztán vadul maszturbálni kezdenek előttük. Ezek persze a kevésbé veszélyes esetek, az áldozatok "csak" lelki sérüléseket szenvednek. Erőszakra, bármiféle szexuális kapcsolatra nem kerül sor. A szexuálisan aberrált nők és férfiak egy része azonban nem riad vissza a borzalmas gyilkosságoktól sem! Matuska Szilveszter azért robbantotta fel a biatorbágyi vasúti hidat, mert a katasztrófa látványa szexuális kielégüléshez juttatta. A leszbikus szeretők megölték egyikük édesanyját, mert az el akarta választani a - szerinte - természetellenes kapcsolatot folytató lányokat. A köztiszteletben álló orvos pornográf fotókat akart készíteni a barátnőjéről, de ez csak úgy sikerült, hogy kábítószerrel tömte tele az asszonyt. A perverz fotózás kábítószer-túladagolás miatt az asszony halálával végződött. Ebből a könyvből megtudhatjuk, hogy mire képesek az elszabadult, megfékezhetetlen szexuális indulatok.

Lukáts György - Mesél ​a pesti zsaru
Mesél ​a pesti zsaru. Mesélnek az "arkangyalok", akik nem éppen a Paradicsomban létesítenek szolgálatot. A pesti zsaruk képviseletében megszólaló nyomozók a vagyon elleni, kiemelt bűncselekményekkel foglalkoznak. Detektívek, akiknek eddigi pályafutásuk során nem adatott meg ez a titulus...

Fenákel Judit - Lili ​utazásai / Dokumentumok U. M.-ről / Az elhallgatás
"Már ​majd tíz éve épült az én képzeletbeli városom, amikor Lili - a három kisregény közül a megírás sorrendjében az első történet hőse - utazgatni kezdett benne és saját addigvolt életében - mondja e könyv írásairól Fenákel Judit. - A város, amelynek a Várkony nevet adtam, évről évre új lakókkal gyarapodott, terein középületek emelkedtek, folyója partján gesztenyefák nőttek, lett színháza, múzeuma, napilapja, temploma és könyvtára, cukrászdájában gazdát cseréltek a helyi pletykák, fő és mellékutcáin köszöntötték egymást az ismerősök, szerelmek szövődtek és karrierek alakultak bennük, szóval kezdett úgy viselkedni, mint egy valóságos élő város, amelyben a születéstől a halálig minden megtörténhet. Megtörténhet például, hogy Lili a kényszerű megvilágosodás ritka pillanatában bejárva életének majdnem négy évtizedét, minden korábbi döntését hibásnak találja, mert ezek a döntések a kötelességteljesítés erkölcsi parancsára hallgatva egyre távolabb kergették a boldogság lehetőségétől. Megtörténhet, hogy a város fölneveli a maga különcét, Uhrin Mátyást, a Dokumentumok U. M.-ről című kisregény hősét, akinek másságát se méltányolni, se elviselni nem képes, s aki a huszadik század ismeretlen festőjeként vonul be Várkony történetébe. Végül megtörténhet, hogy Forgács Júlia, Az elhallgatás főszereplője mindazon konfliktusok és félreértések elől, amelyekkel már regénybeli elődjei, Lili és U. M. se tudtak megbirkózni, a neurózis súlyos magányába menekül. A közös szülővárosból háromféle sors jelenik meg ebben a kötetben, és háromféle regénytechnika kelti életre a szereplőket. Lilit az emlékképek döbbentik rá tévedéseire, Uhrin Mátyást magnószalagra mondott vallomásokból, levelekből, jegyzőkönyvekből és más fiktív dokumentumokból ismerheti meg az olvasó, Forgács Júlia menekülését pedig az asszociáció szeszélyes játékai nyomán kialakult mozaikszerű szerkezet próbálja megértetni. "Az elmúlt húsz évben az itt összegyűjtötteken kívül más regények is megteremtek képzeletbeli városom talaján, ebben a válogatásban azonban - a hősök hasonló világa és szellemi-lelki közössége miatt - ez a három történet kapott helyet."

Hans Habe - Ha ​elesnek mellőled ezeren...
Hans ​Habe könyve először az Egyesült Államokban jelent meg, 1941-ben; közel húsz nyelvre fordították le. A mű, mely a második világháború első dokumentumregényének tekinthető, 1940 nyarának, a németek franciaországi villámháborújának eseményeiről tudósít. Habe, aki külföldi önkéntesként harcolt a nácik ellen, érdekes és lendületes epizódok sorában meséli el az ál-háborúban, a fejvesztett visszavonulásban és a hadifogságban átélt kalandjait. A kitűnő publicista a riport frissességével hozza emberközelbe a francia frontszakasz köznapi szereplőit. Habe könyve világszerte lelkes kritikai fogadtatásban részesült; ebből idézzük: "Az ön könyve maradandó..." (Thomas Mann) "Az első könyv erről a háborúról, melyet valószerűnek és szükségesnek találok, eltekintve attól, hogy csodálatosan van megírva és nem lehet letenni." (Ernest Hemingway)

Covers_134966
elérhető
2

Malonyai Péter - Koksz
„... ​- Tudja, ha nem sportolt volna ilyen megszállottan, még élne. - Végül is miben halt meg? - Rákban. - Bárki megkaphatja. - Nem is így értem. De tudja, az a rengeteg gyógyszer, amit beszedett. Kokszolt, na!... így mondják... Négyesével, ötösével kapkodta be a tablettákat. - Hát maga tudott erről? Én csak a volt versenyzőtársaitól hallottam valamit rebesgetni. - Hogy tudtam-e? Hiszen ott volt a szobájában kifüggesztve az edzésterve, ciklusokra lebontva, grafikonokkal; mellette megjelölve, miből mennyit kell beszednie."

Julien Weverbergh - Az ​aranyfüstös hullaház
1989. ​novemberében jelent meg Belgiumban -s azóta több kiadásban- Julien Weverbergh könyve a Ceausescu-klán 25 esztendejének dokumentumgyűjteménye. A szerző hosszú éveket töltött tudósítóként a Conducator birodalmában. Felesége román nő. A legnehezebb körülmények között is kapcsolatot tudott tartani az üldözött, vagy emigrációba kényszerített román hazafiakkal. Weverbergh könyve a Ceausescu-féle "aranykorszak" anatómiája. A rezsim hiteles átvilágítása: szépírói színvonalú, tudományos igényű korrajz. Aktualitása -tényekről lévén szó- elévülhetetlen. A mű nélkül nehezen érthetőek a közelmúlt román változásai. Nem a forradalom újabb, sokadik krónikáját kínáljuk! Hanem olyan olvasmányt ígérünk, amely egyedülálló, igazsága nem függ a változó időktől. Az aranyfüstös hullaház előszavát, a román kultúra legismertebb, világhírű emigránsa a drámaíró Eugen Ionescu írta, az utószó Bodor Pál munkája.

1214654
elérhető
34

Donnie Eichar - Halálhegy
1959 ​februárjában az oroszországi Urál hegységben, a Halálhegy néven ismert magaslaton rejtélyes körülmények között életét vesztette kilenc tapasztalt túrázó. A baleset titokzatos, baljós körülményei (a fiatalok különös sérülései éppúgy, mint az a tény, hogy a jelek szerint a ponyvát felhasítva, hiányos öltözékben menekültek ki sátrukból, vagy egyikük meglehetősen furcsa, utolsó fényképfelvétele) évtizedekkel később is találgatásokra adtak okot a történtekkel kapcsolatban. A szerző, Donnie Eichar útra kel, hogy maga is végigjárja a tragikus véget ért fiatalok útját az orosz télben. Izgalmas, fordulatos dokumentumregénye az áldozatok eddig publikálatlan naplói és fényképei, nyomozati iratok és több tucatnyi interjú segítségével most először derít fény arra, mi is történt a Halálhegyen azon az ominózus éjszakán. "Lebilincselő történet, legalább olyan drámai, mint Jon Krakauertől az _Ég és jég_." Booklist Donnie Eichar Floridában született, történetmondó családban. Neves televíziós és filmrendező, producer. A kaliforniai Malibuban él.

Tolvaly Ferenc - A ​Zsolnay-kód
Egy ​legendás gyáralapító... Egy eltökélt fazekas világraszóló felfedezései... Júlia, Miklós és Teréz - a Zsolnay-testvérek mindent legyőző tehetsége... Vay, egy műgyűjtő, akit csillapíthatatlan szenvedély fűz a Zsolnayakhoz. A pécsi Zsolnay család titka csaknem százötven éve foglalkoztatja a közvéleményt, és nem véletlenül. A Zsolnay azon kevés, 19. századi vidéki polgári családok egyike, amelyek ma is közismertek Magyarországon. Kivételes személyiségek sora alkotta e családot, és e karakterek szerencsés módon erősítették egymást, így tudtak dacolni azzal a nem kevés kihívással, amelyet a 19. és 20. századi történelem tartogatott számukra. Tolvaly Ferenc történelmi dokumentumokon alapuló, lenyűgöző regénye a titok nyomába ered: mivel magyarázható a Zsolnayak sikere, hogyan tudtak létrehozni világszínvonalú értéket úgy, hogy a feltételek közel sem voltak adottak? A titok megfejtése a családtagok személyiségében rejlik, e személyiségeket pedig az olvasó a gyáralapító lányának, Mattyasovszky-Zsolnay Teréznek igen személyes hangú naplóin keresztül ismerheti meg. A regény így egyszerre család- és gyártörténet, illetve egy belső utazás, Teréz belső lélekútjának magával ragadó története.

Szentiványi Jenő - A ​görög gálya titka
Minden ​kalandok ősi színhelye, a tenger a mai ember számára is sok meglepetést tartogat. Egyszer kihaltnak hitt ősvilági hal kerül elő a mélyből – élve; másszor meg hajdani hajókatasztrófák nyomait tárják föl a kutatók, rég letűnt kultúrák sértetlen maradványait emelik újra napvilágra... Esztendőkkel ezelőtt a marseille-i öbölben találtak rá a könnyűbúvárok – izgalmas körülmények között – egy kétezer esztendős görög gályára. Az elsüllyedt hajó rakományának nagy része sértetlen volt, ám a tudósoknak éppen ez adott alkalmat, hogy megoldják egy történelmi rejtély titkát.

Vlagyimir Konviszár - A ​prágai konferencia
A ​valóság sokszor izgalmasabb minden regénynél - szoktuk mondani. Most az olvasó olyan könyvet tart a kezében, amely valóban megtörtént és történelemmé vált eseményeket dolgoz fel fordulatosan, izgalmasan. Hősei emigrációban és illegalitásban élő orosz forradalmárok: Lenin és Krupszkaja. Ordzsonikidze, Saumjan, Inessza Armand, Pjatnyickij és elvtársaik. Elszánt harcot folytatnak az osztályelnyomók ezernyi rendőrspiclije ellen, s ugyanakkor saját mozgalmuk ingadozó, megalkuvó elemeivel szemben is. Mert céljukat, a forradalom győzelmét csak akkor érhetik el, ha pártjuk egységes, ütőképes erővé acélozódik. Lenin szűkebb köre Párizsban, elvtársaik százai Európában és illegálisan a cári Oroszországban 1911 nyarán és őszén az összoroszországi konferencia megszervezésén dolgoztak. Ez 1912 januárjában Prágában nyílt meg. Számos ország rendőrkopóit kijátszva a küldöttek többségének sikerült megérkeznie. Mintegy két heti munkával tisztázták a legfontosabb problémákat, s határozatilag kizárták forradalmi pártjukból a megalkuvókat, az opportunistákhoz húzó békítgetőket. E könyv igazi újdonság a politika, a munkásmozgalom iránt érdeklődők számára. Nem regényesített történet, hanem maga a történelmi feldolgozás hat úgy, mint egy regény. Hogy a hősök mindennapjait, érzéseit, apró gyengéit is megismerjük, hogy kalandos életük, prágai viszontagságaik sokszor szinte detektívregénybe illenének, az annál közelebb hozza őket hozzánk, szinte személyes barátaink lesznek.

Kollekciók