Ajax-loader

'román szerző' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Mircea Eliade - A ​szent és a profán
Mircea ​Eliade a vallást, ezt a szimbolikus létgyakorlatot tekinti a különböző kultúrák közötti közvetítő elemnek. Kutatásai mindenekelőtt azokra a nyelvi fordulatokra, illetve magatartásmintákra irányulnak, melyek egy valahai, illetve jövőbeni kulturális egyneműséget idéznek-ígérnek. Számára a vallásban az emberi lényeg mutatkozik meg, amely antropológiai sajátja minden halandónak, s úgy véli, az istenhit elegyítő vonzereje képes megszüntetni a kultúrfokok egyenetlenségeit. Eliade szerint a kultúra az egyén lelki jelenléte a mindenségben; az „örök visszatérés" hitéből az egzisztenciális egység visszaszerzésének reményét merítheti az individuum. Vallástörténeti kutatásaiban a lét egyneműségének mitikus hagyományát akarja újjáteremteni. Mircea Eliade 1907-ben született. A bukaresti, majd a kalkuttai egyetemen tanult filozófiát, történelmet és néprajzot. Rövid időre egyetemi oktatóként visszatért Romániába, majd az Antonescu-rezsim képviseletében diplomáciai szolgálatot teljesített Londonban és Lisszabonban. A második világháborút követően a Sorbonne-on tanított, és a párizsi Román Kulturális Központ elnöki posztját töltötte be. 1956-tól az óceánon túl, Chicagóban volt egyetemi tanár. Eliade 1986-ban, az Egyesült Államokban hunyt el.

Ion Mihai Pacepa - Vörös ​Horizontok
Részlet ​az előszóból: -Amikor még fő segítőtársainak egyike voltam, Nicolae Ceausescu elnök gyakran végignézte a washingtoni : Bukarestért! tüntetésről készített filmet. A felvétel elején más-más gyülekezetből való tiszteletes mondott misét a Washington emlékmű körül összegyűlt több száz főnyi tömegnek. A hallgatóság között román népvisletbe öltözött emberek álldogáltak, akik a román nemzeti lobogó színeiben pompázó karszalagot viseltek, hatalmas plakátokon éltették Bukarest kül- és belpolitikáját, Románia függetlenségét és Ceaucescu bölcsességét. A film előbb az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Székháza előtt mutatta a tüntetőket, majd később a Fehér Ház előtt parádézó felvonulókat láthattuk, akik a hordozható hangosbeszélők buzdítására a -legnagyobb kereskedelmi kedvezmény - státusának megújítását kérték Romániának. Az egész demonstrációt a külföldi Román hírszerző szolgálat szervezte, néhány befolyásos ügynök segítségével...

Marin Preda - A ​nagy magányos
Az ​1972-es esztendő román irodalmi szenzációja volt ez a könyv; a kritikák különösen politikai bátorságát és erkölcsi felelősségtudatát hangsúlyozták azon túl, hogy művészileg is a legsikerültebb román regények közé sorolták. Főhőse szinte még kamaszként lelkesen részt vesz szülőfalujának közéletében, de az ötvenes években képtelen gyanúsítgatások és vádaskodások áldozata lesz; oda kell hagynia szülőfaluját, és egy Bukarest környéki kastély kertészházában húzódik meg. Itt él magányosan, közben azonban kertészmérnöki oklevelet szerez, művészekkel, írókkal - az alkotóházzá lett kastély vendégeivel - ismerkedik meg, s általuk kapcsolatba kerül a román szellemi élettel. A kitűnően bonyolított cselekmény a bűnügyi regények izgalmával pereg; középpontjában egy szenvedélyes szerelem és egy nehezen kideríthető gyilkosság áll.

Alexandru Ivasiuc - Előszoba
A ​regény főhőse, Ilea doktor beleszeret harminc évvel fiatalabb tanítványába. Érzelme azonban, amelyet soha el nem küldött leveleiben vall meg, csupán ürügy szigorú erkölcsi önvizsgálatára, élete csődjének megvallására. A sejtmorfológia professzora öregsége küszöbén rádöbben, hogy az életet mindaddig determinált folyamatnak látta, amelyben mindennek követnie kell a biológiai és társadalmi megkötöttségek rendjét, az ember pedig tehetetlen kiszolgáltatottja e meghatározottságoknak. Visszatekintve múltjára azt is felismeri, hogy élete döntő pillanataiban a determinizmus elvének leple alatt, legtöbbször gyávasága húzódott meg, mert a cselekvés helyett várakozást választotta. Megrekedt az élet előszobájában. Hőse sorsában, annak már-már értekezésszerű elmélkedéseiben a szabadság és a szükségszerűség összefüggését és ezen belül az erkölcsi felelősség kérdését boncolja itt a szerző, akár a többi magyarul is megjelent regényében.

Mircea Eliade - Mohamedtől ​a reformációig
Mircea ​Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a 30-as évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől a párizsi egyetemen tanított, majd 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Főműve a Vallási hiedelmek és eszmék története. Most harmadik, befejező kötetét veheti kezébe az olvasó, mely Mohamedtől a reformációig taglalja a vallástörténet eseményeit. Az immár magyarul is teljes terjedelmében megjelent monográfiából az olvasó átfogó képet kap az összehasonlító vallástörténetről.

Mircea Eliade - Dionüszosz ​kertjében
Egy ​bukaresti nyelvtudóst villámcsapás fiatalít meg, három idős hölgynek pedig egy forradalmi rákgyógyszer adja vissza időről időre ifjúságát. És nemcsak ezek az emberek vándorolnak múlt és jelen között, hozzájuk hasonlóan maguk az írások is bebolyongják legújabbkori történelmünk útvesztőjét, melynek sötét zugaiban titkolt szerelmek, emberi drámák, hősiesség és árulás húzódnak meg. Hol a második világháború borzalmai idéződnek meg szemünk előtt, hol a 60-as évek kommunista diktatúrájának grand guignolja, de bármilyenek is a díszletek, a tét mindig az egyén, a művész, sőt a művészet szabadsága, a gondolatok, a fantázia leláncolhatatlan, örök szárnyalása. A hétköznapi eseményekben is a rendkívüliséget kereső krónikás nem más, mint a román származású, de emigrációba kényszerült neves filozófus és vallástörténész, aki tudományos munkássága mellett szépíróként is világhírre tett szert. A Különös kalandok, a Serampuri éjszakák és a Honigberger doktor titka szerzőjének újabb nyolc remekbe szabott történetével ismerkedhet meg az olvasó e kötetben, köztük azzal („Hamis ifjúkor”), melyből maga a hollywoodi sikergyáros, Francis Ford Coppola készített 2007-ben mozifilmet.

Radu Ţuculescu - Sztálin, ​Ásóval előre!
Az ​ember olyasmit is megél, amit később el sem akar hinni. Adrian első emlékei között szerepel a Sztálin halála után mindenkiből felszabaduló sóhaj és aztán az azt követő spontán ünnepi vacsora. Most meg idős fejjel mit lát a tévében? Oroszország "szomorú bohócarcú" elnöke rehabilitálja Sztálint, és az orosz történelem egyik legnagyobb és legjelentősebb vezéreként emlegeti. Két esemény, és az első után igazán nem gondolta volna, hogy újra előjöhet ez a régi, ez az eltörölt, ez az eltemetett. Mert a kettő között ott feszül az élet, ami egészen mást ígért. Adrian Loga felidézi az életét, főleg annak fényesebb fejezeteit, a csodálatos erdélyi gyermekkort a maga csínyeivel és örömeivel. De legfőképpen a reményekkel, amelyek azt ígérték neki, hogy zeneszerző lesz, hogy ördögi tudású hegedűs, aki a legjobb barátja repülőjén turnézza körbe a világot - erre készült, s nem arra a jelenre, amelyben neki kellene megválaszolni lánya kérdését, hogy akkor most mit csinálunk, apu?

Mircea Eliade - Maitreyi
A ​világhírű Mircea Eliade regénye először jelenik meg Magyarországon. A csodaszép keleti mese főszereplője Allan, az angol úriember, aki az ország infrastruktúrájának fejlesztésén dolgozik Kalkuttában. Egy nap megismerkedik pártfogója és szállásadója gyönyörű lányával, Maitreyivel, aki észrevétlenül rabul ejti a szívét. Csakhogy abban a világban, 1929-ben, ott és akkor, nincs jövője a szerelmüknek. A mű Eliade szépírói munkásságának máig legkedveltebb darabja. Több nyelvre lefordították (olasz, német, spanyol, francia, angol), _Bengáli éjszakák_ címen meg is filmesítették (1988), Hugh Granttel a főszerepben. A regényből magyarul eddig csak részletek jelentek meg rangos irodalmi folyóiratok lapjain. Eliade regénye olyan szerelmi történet, amelynek minden lapjáról árad az idegen kultúrával való találkozás, a keleti világ felfedezésének olykor fájdalmas, máskor elbűvölő, de mindig felkavaró élménye.

Ion Creangă - Gyermekkorom ​emlékei
Különös ​varázsú írás a román irodalom klasszikusának híres visszaemlékezése: a múlt század moldvai paraszti életének minden gondja-baja benne van, de ez egész művet olyasféle gyengéd ragyogás vonja költői és idilli fénybe, mint Móricz Hét krajcárát. A gyermekkor derűje ez, az emberek és a természet szeretetének, hogy szemérmes, hogy kirobbanó életörömének sugárzása. Szeretettel megírt könyv, és ez a szeretet kiárad a könyv valamennyi figurájára, jókra és haszontalanokra, szorgalmasakra és gézengúzokra, akiknek viselt dolgaiból kedvesen kalandos história kerekedik a szemünk láttára. És ezeket a gyermek és felnőtt hősöket gyengéd humorral, itt-ott gyengéd iróniával, önmagán mindig nevetni kész szelíd öngúnnyal jeleníti meg, teszi feledhetetlenül elevenné, szinte személyes barátunkká az író, aki egyben főszereplő is.

Covers_134138
Koncert Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Koncert
Az ​emberiség történetében egy időben alakult ki a beszéd és a zene, az ember örömének és bánatának legkifejezőbb közvetítője. Jelen gyűjtemény tematikája a zene: zeneszerzőkről, zeneszerszámokról, táncokról s általában a zenéről szóló versek. Csukás István válogatásában a világirodalom százhetvenöt költője szerepel, külföldiek és magyarok, klasszikus és élő költők. Együttes zenekarukból kihallható a világ minden zenei hangja, az ősi hangszerektől kezdve a beat- és a popzenéig.

Sz%c3%a1zadv%c3%a9g_%c3%a9s_az_avantgarde
Századvég ​és avantgarde Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Századvég ​és avantgarde
Ez ​az antológia a modern európai líra néhány jellegzetes sítulsirányának szemléltetésére készült. Nem akar általában a modern költészetről átfogó képet adni: nem "világirodalmi antológia". Figyelmen kívül kellett hagynia mindazt, aminek a kiválasztott áramlatokhoz nincs vagy csak közvetett összefüggésekben van köze: azaz - ritka kivétellel - nemcak az egész Európán kívüli lírát, hanem az európainak is jelentős részét.

Metagalaktika1
MetaGalaktika ​1. Ismeretlen szerző
13

Ismeretlen szerző - MetaGalaktika ​1.
ELŐSZÓ A ​Metagalaktika válogatás a Galaktika első huszonöt számának elbeszéléseiből, novelláiból. A Galaktika minden eddigi számában közöltünk tudományos ismeretterjesztő cikkeket, és tanulmányokat, vallomásokat, kritikákat a science fiction esztétikai, történeti vagy idológiai kérdéseiről, hiszen tájékoztatni akartuk olvasóinkat, ismertetni akartuk a sci-fi világának minden "kiterjedését". A Metagalaktikából hiányoznak ezek a cikkek, mert olvasnivalót akartunk adni, és nem is elsősorban a Galaktika hűséges olvasóinak, hanem azoknak, akik a tudományos-fantasztikus irodalmat nem szeretik, mert nem ismerik, vagy nem szeretik, mert nem ismerik eléggé.

Covers_51517
Firenzei ​éjszakák Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Firenzei ​éjszakák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hsz_vr
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Halhatatlan ​szerelmesek I-II.
Első ​kötet "Százarcú szerelem" - ez is lehetne a kötet címe. Goethétől Gottfried Kellerig a tizenkilencedik század nagy alkotóinak tizenhárom elbeszélése vall arról, hogyan látták a szerelmet, a szerelmeseket a kor művészei és mindennapi emberei. A törpekirály lányának és földi szerelmesének mosolygós históriája békességben megfér a falusi Rómeó és Júlia tragikus szerelmének történetével, csakúgy, ahogyan a turgenyevi "Faust" dekadens szerelme a parasztruhás kisasszony és a nagyvilági fiatalúr komédiába illő kalandjával. Mert halhatatlan szerelmesek Romeo és Julia a Lamb testvérek Shakespeare-meséiben csakúgy, mint a mesemondó Andersen történetében Knud, aki haláláig híven szerette - ha reménytelenül is - az ő Johannáját. A romantika századának mérhetetlen novellaterméséből tizenhárom szép szerelmes elbeszélést - európait, amerikait - kínál az olvasónak kötetünk. Második kötet "Százarcú szerelem" - ez is lehetne a kötet címe. Dosztojevszkijtől Gorkijig a tizenkilencedik század nagy alkotóinak tizenöt elbeszélése vall arról, hogyan látták a szerelmet, a szerelmeseket a kor művészei és mindennapi emberei. A svájci Conrad Ferdinand Meyernek a párizsi Szent Bertalan éjszakájában bolyongó hugenotta szerelmesei az évszázadokon át nyújtanak kezet a pétervári fehér éjszakák álmodozóinak. Halhatatlan szerelmesek Joseph Conrad hajótöröttje meg asszonya, az együgyű Amy Foster is, de a szicíliai Giovanni Verga megtört öreg parasztembere és a könnyűvérű Dudva is, akárcsak Csehov "léha asszonyának" önfeláldozó párja. A romantika századának mérhetetlen novellaterméséből tizenöt szép szerelmes elbeszélést - európait, amerikait - kínál az olvasónak kötetünk.

Dan Lungu - Hogyan ​felejtsünk el egy nőt
Egy ​fiatal férfi mindent megtesz, hogy valahogyan kiverje a fejéből első komoly barátnőjének emlékét, de ez nem igazán sikerül neki. Inni kezd, a munkáját elhanyagolja, és szinte teljesen lerobbanva besétál egy szektás templomba. Eleinte viszolygással és megvetéssel figyeli a szertartást, később mégis kénytelen segítségért a gyülekezethez fordulni. Sikerül-e elfelejtenie a nőt? Megtérítik-e hősünket a szektások? Hit és szerelem örök kérdéseiről szól ez az egyedi nyelven megírt regény.

Ismeretlen szerző - Égtájak ​- Öt világrész elbeszélései - 1981
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_51442
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi dekameron I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_28391
Külföldi ​versek könyve Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Külföldi ​versek könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Asszonyaink_arca
Asszonyaink ​arca Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Asszonyaink ​arca
Lányokat, ​asszonyokat - embereket idéznek antológiánk versei, elbeszélései. Emberekről szól a mese, akik ugyanakkor nők, sajátos érzelmi-lelki beállítódással, kötöttségekkel. Hogy mit jelent itt a "sajátos", arra válaszolnak ezek a szépirodalmi alkotások. A művek keletkezésük ideje, írójuk vérmérséklete szerint természetesen különbözően fogalmaznak, s csak azért nem jeleztük az évszámokat, mert olyan általános felé is szerettük volna terelni a figyelmet, amely az "emberi érték" fogalmával mínősíthető. Ennek megmutatására törekedve nem is erőltettük a tematikus körök kialakítását: az élettani folyamatot követve lányokról, asszonyokról, anyákról és idős nőkről rajzol képeket a gyűjtemény négy ciklusa. A válogatás gyűjtőterülete elsődlegesen az elmúlt fél évszázad magyar irodalma volt. Az egyetemes költészetből azért szemelgettünk, hogy bizonyos gondolatok, érzelmek időn és téren kívüliségét érzékeltessük. Ugyanakkor a kizárólagosan hazai prózaanyaggal a magyar valósághoz szerettük volna kötni a problémákat. Nyilván föltűnik, így is sok szép írás hiányzik, de lehetőség szerint semmit sem akartunk megismételni a hasonló tematikájú korábbi négy antológiából, amelyeket ugyanúgy, mint ezt, a nemzetközi nőnap alkalmából adtunk ki.

Ioan Slavici - Anyja ​lánya
Az ​Anyja lánya (eredeti címén Mara) a számára gyermekkorából ismerős Arad megyei román falusi és mezővárosi közegben játszódnak. Nem idealizál és különc esetekkel sem foglalkozik. Műveiben az egyszerű hétköznapi ember jelenik meg minden hibájával és erényével együtt. Szeretetről, gyűlöletről, kapzsiságról, az emberek közti konfliktusokról ír. Kísérletet tesz a népi gondolkodásmód megragadására.

Mircea Eliade - Mítoszok, ​álmok és misztériumok
" ​A mítosz megértése egy szép napon majd a 20. század leghasznosabb felfedezései közé fog tartozni. A nyugati ember már nem a világ ura: most már nem "benszülöttekkel", hanem beszélgetőtársakkal áll szemben. Jó, hogy tudjuk, hogyan kezdjük a beszélgetést; nem tekinthetünk el annak beismerésétől, hogy a "primitív" vagy "elmaradott" világ és a modern Nyugat között nincs szakadás a folyamatosságban. Már nem elég - ahogyan a fél évszázada már elég volt - fölfedezni és megcsodálni a néger vagy óceáni művészetet; újra föl kell fedezni önmagunkban a művészetek szellemi forrásait, tudatára kell ébredni annak, ami a modern létben még megmaradt "mitikusnak".

A_notre-dame_tornyai
A ​Notre-Dame tornyai Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​Notre-Dame tornyai
A ​Nobel-díjas Albert Camus-től a Goncourt-díj tavalyi jutalmazottjáig, Patrick Modianó-ig a kortársi francia novellisták legjobbjait mutatja be antológiánk. Széles és árnyalatos színkép bontakozik ki a gyűjteményből: az ábrázolt világ és az ábrázolás módszerei egyaránt változatosak. Valós képet kapunk a mai francia társadalom különböző rétegeiről és problémáiról, a kispolgárok önzéséről és a bohémek színes világáról, idegen vendégmunkásokról és hazai vagányokról, parasztokról és kalandorokról - de megismerhetjük a mai francia próza különféle szemléleteit és technikáit is, realisztikus ábrázolásmódját, káprázatos tűzijátékait, fantasztikum és humor ötvözetét, az "új regény" iskolájának módszereit, költői filozofikumát, szorongó abszurdjait, szellemességét, groteszk fintorait. A Notre-Dame tornyai - Szávai János válogatása - tájékoztat a mai francia irodalom áramlatairól, egyszersmind kitűnő, változatos, színes olvasmány.

Panait Istrati - Pusztai ​bogáncsok
"Született ​elbeszélő, a keleti mesemondók fajtájából, olyan, aki meghatódik és megittasul saját meséin, annyira, hogy ha egyszer megkezdődött a mese, senki sem tudja, ő maga sem, egy óráig fog-e tartani vagy ezeregy éjszakáig. A kanyargó Duna végtelenje... ... a könyvek életét idézik fel; művét éppúgy, mint életét, a Barátságnak ajánlhatná: mert ez az érzés szent szenvedélye ennek az embernek. Útjában megáll és visszaemlékezik azokra az arcokra, melyekkel találkozott, mindegyik magán viseli sorstalányát, melyet meg akar fejteni. És a regény minden fejezete valami novellaforma lesz. E novellák közül három-négy, azokból a kötetekből, melyeket ismerek, méltó az orosz mesterekhez. Különbözik azonban tőlük temperamentum, ragyogás és szellembeli határozottsága tekintetében. Valami tragikus vidámság van benne: a mesemondás gyönyöre, amely a szorongó lelket felszabadítja." Romain Rolland

Covers_109781
elérhető
1

Liviu Rebreanu - Lázadás
A ​Lázadás a kor remekbe készült freskója: nemcsak a parasztságot ábrázolja benne szuggesztív erővel, de a földbirtokosokat is, a korabeli Bukarest politikai, társadalmi és szellemi életét is.

Dumitru Radu Popescu - Királyi ​vadászat
Nem ​kockázatmentes vállalkozás, ha rangsorolni kívánjuk egy alkotóereje teljében lévő, termékeny író műveit. Korai még azon töprengenünk, vajon életének melyik szakaszában írta legjobb dolgait - hiszen minden újabb megjelent vagy akár születőben lévő írás felboríthatja méricskélésünk eredményét. Ezzel a fenntartással hívjuk fel tehát a magyar olvasó figyelmét a jelenkori román próza- színműirodalom egyik legkiválóbb művelőjének, Dumitru Radu Popescu a Királyi vadászat című regényére. Ha a szerző csaknem évente helyez is új könyvet - regényt az olvasó asztalára, ha színműveit sorra mutatják is be az ország színházai, mint a kortárs román drámaírás legizgalmasabb és leglíraibb alkotójának a munkáit - azt a szintet, amelyet a tizenöt éve megjelent Királyi vadászattal ért el, mindmostanáig nem haladta meg. Ha a kortárs román regényről beszélünk lehetetlen ne szólnunk D. Radu Popescuról; az ő nevét említve pedig a Királyi vadászat az a könyv, amelyre mindenekelőtt hivatkozunk - és hivatkozik a kortárs román irodalom minden ismerője.

Covers_110702
Testvérország Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Testvérország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_177511
Vallomás Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Vallomás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mihail Sadoveanu - Virágöböl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kozma Mária - Csillala ​mester
Csillala ​mester hét nap és hét éjjel gondolkodott, nem evett és nem ivott, majd levelet írt a világ összes szabójának, hogy küldjenek gombot, cérnát, tűt, mert elkészíti a varázslatos köpenyt, amely a világ jóságát fogja szolgálni. Már minden megérkezett a nagy mű elkezdéséhez csak a tű foka hiányzott még. Ezt Csillala mesternek kellett megkeresnie és ezzel kezdődtek el a nem várt bonyodalmak. (Mesevonat sorozat)

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina - Négy regény
"Istratinak ​hívják. Brailában született 1884-ben; apja, akit nem ismert, görög csempész volt, anyja román parasztasszony. Nagyszerű asszony, aki fáradhatatlan munkában töltött életét csak a fiának szentelte. De ő, bár nagyon szerette, tizenkét éves korában elhagyja; a kóborlás démona, vagy jobban mondva, az ismerni és szeretni vágyás hajtja. Húszévi bolyongás, rendkívüli kalandok, felőrlő munka, csavargás és szenvedés: égető nap tüzében, eső zuhatagában, fedél nélkül, űzve az éjjeliőröktől, betegen, szenvedélyektől marcangolva, nyomorban kínlódva - ez az élete. Megpróbál minden mesterséget. Volt pincér, cukrász, lakatos, bádogos, gépész, mechanikus, földmunkás, teherhordó, szolga, plakátember, címfestő, mázoló, újságíró, fotográfus... Egy ideig részt vett a forradalmi mozgalomban. Megjárja Egyiptomot, Szíriát, Jaffát, Bejrútot, Damaszkuszt, a Libanon vidékét, a Keletet, Görögországot, Itáliát... Született elbeszélő, a keleti mesemondók fajtájából; olyan, aki meghatódik és megittasul saját meséin, annyira, hogy ha egyszer megkezdődött a mese, senki sem tudja, ő maga sem, egy óráig fog-e tartani vagy ezeregy éjszakáig. A kanyargó Duna végtelenje... Ez az elbeszélő zseni oly legyőzhetetlen benne, hogy levelében, melyet öngyilkossága előestéjén írt, két ízben megszakítja kétségbeesett panaszait, hogy két humoros históriát mondjon el életéből." Romain Rolland

Norman Manea - Kötelező ​boldogság
A ​Kötelező boldogság négy elbeszélésének középpontjában a rendőrállam rémálmai között élő kisember áll az egyszerre hátborzongatóan és szatirikusan ábrázolt hétköznapi szenvedés. A kafkai történetek arra keresik a választ, mit is jelent félelemben élni és korrupt ravaszsággal túlélni egy kegyetlen diktatúrát. Manea szövegeiben a fantasztikummal keveredő tragikus valóságot bizarr erők irányítják: inkoherencia, elmondhatatlanság, abszurd. A Kötelező boldogság az illúziótlanság józan belátásra készteti az olvasót, és arra figyelmeztet, hogy a képtelen helyzetekben a szerepek bármikor könnyen felcserélhetők. Norman Manea (1936) nemcsak Romániában, de világszerte elismert író. Számtalan novella, esszé és regény szerzője, amelyek elsősorban a holokauszt, a kommunista élet mindennapjait és a száműzetést tematizálják. A jelenleg New Yorkban élő szerző számos díj birtokosa, többször felterjesztették Nobel-díjra is. Könyveit több, mint húsz nyelvre fordították, magyarul eddig az Odú, A huligán visszatér, a Bohócokról, A diktátor és a művész kötetei jelentek meg.

Radu Ţuculescu - Öregmama ​történetei
Egy ​eldugott kalotaszegi falu a buja titkaival. A jelenben. Meg a múltban. A múltjában. Ami lehetne bármelyik település a maga zárt közösségével és látszólagos nyugalmával. De Petra Erdélyben van, a nagyvárad–kolozsvári főúttól balra, Feketetó és Sztána szomszédságában. Ide látogat éveken át Kolozsvárról Radu, és Öregmama unokája, Ditta. Az egyszerű vizitek azonban nem másról szólnak, mint történetmesélésről, időutazásról a falu hétköznapjaiban, de leginkább a lakosok múltjában, amelyben előbukkannak a buja, erotikus titkok s a kötődések keszekusza szálai. Először lassan, mintha csak egy tájképet ábrázoló festményvásznat vizsgálnánk, majd ahogy közelebb érünk hozzá, egyre gyorsabban, hogy aztán a szálak között valóságos karneválba keveredjünk… Kapkodjuk a fejünket a szédületes iramtól, beszippant, behúz, feldob, majd kivet magából ez az ördögi tánc, aminek a végén tökéletesen másképp fest a festmény. Ahogy Radu is másképp látja Petrát, miután megmerítkezett benne és a petraiak beavatták fülledt titkaikba. Gálanna, Tótjános, Margólili és Hudinella, Hermántibi és Gátipista, a boszorkányos-mézes csábítások és a feketetói vásárok forgataga, a szülői ígérgetésekben fogant jéghideg érdekházasságok elfagyott évtizedeinek sötét titka, a mindig pálinkaszagú háziurak férfiatlan-erőtlen kocsmai szájkaratéja s a mögöttük szeretőt tartó, de pironkodó asszonyságok frivol-erotikus vágyálma, az ösztönök, a vallás, a szokásjog és a kántor asszony vélt nemtudásából kirajzolódó igazság krétaköre… És egy rejtélyes, háromnapos lakodalom, egy ördögi szeánsz, ahol a Holdat is ellopták, egy buja bachanália, egy pokoli dance macabre… Meg egy véres balta fekete hajszálakkal. A Titok, amiről mindenki másképp tud. Valamit. Vagy sehogyan sem… De Öregmama tudja, mi történt akkor és azóta. Meséje lenyűgöző, anekdotáiba furfangosan beleszövi olvasmányait, s bár Petra lakói a dombok ölében elbújt aprócska közösség tagjai, Bulgakov vagy Jack London vagy Conan Doyle nem ismeretlen néhányuknál. Öregmamánál főleg nem… És az Umberto Ecó-i kérdés – Ki a tettes? – megválaszolása ezáltal egyre nehezebbnek tűnik. Pedig az a lakodalom az évszázad szeánsza volt, ahol eggyel kevesebben távoztak, mint jöttek

Kollekciók